A hidrogénnel "csak" az alábbi problémák vannak, amelyek az elterjedését hátráltatják:

A vízbontásos hidrogéntermelés lassú és gazdaságtalan. Hidrogént olcsón nagy tömegben még mindig szénhidrogénekből lehet kinyerni, ami érthető okokból az olajipar túlélésének egyik kulcseleme.

Az üzemanyagcellák nagy tisztaságú hidrogént igényelnek, aminek az előállítása, tárolása, szállítása is drága. Nem kizárt, hogy a cikkben leírt gáztárolási eljárás csak valamilyen gázkeverék, vagy pl. metán esetén lesz gazdaságos a diffúzió miatt, és ami után a hidrogéngáz további tisztítása vagy kinyerése szükséges, ami tovább drágítja a technológiát.

A különböző akkumulátoros energiatárolási megoldások (nem csak a lítium alapúak) olyan fejlődésen mennek épp keresztül, és a fajlagos költségeik olyan mértékben csökkennek, ami az egész hidrogén és üzemanyagcella alapú energetikai ágazatot marginálissá teszi.

Sajnos sokan nem értik fenti problémákat, mert hiszen a Linde is árulja palackban a hidrogént, amit hazavihetek, és a hegesztő apparátot táplálhatom vele. Igen ám, csak az nem a fent említett nagy tisztaságú hidrogén. Ha az lenne, nem sokáig maradna meg egy sima fémpalackban.

Az egész hidrogénesdi olyan 30-40 évvel ezelőtt lett volna ígéretes alternatíva, csak épp a gazdasági szereplőknek semmilyen érdekük nem fűződött ahhoz, hogy pénzt nem kímélve új technológiákba, új infrastruktúrába fektessenek. Persze mintaprojektek voltak akkor is, de inkább csak kormányzati támogatások megszerzése, meg az olajipar szerecsenmosdatása miatt: "Oké, hogy évente legalább egy tankhajó balesettel okozunk ökológiai katasztrófát, de íme, nézzétek, milyen szép új világ lesz majd, ha hidrogénnel hajtjuk az autókat meg az erőműveket, amik csak vizet fognak kipöfékelni."

Bejegyzés: A hidrogén alapú energiatárolás problémájára a segítség az olajipartól jön?

@Der Piefke: fölösleges okoskodás. EZ egyértelműen az emberi tevékenységnek köszönhető.

Bejegyzés: Erftstadt-Blessem erózióbázisa

@Irbisz: Igaz, bár az eseménysor utolsó eleme a vihar volt. Amivel egyébként kalkulálni kellett volna, már csak azért is, mert ugyan a sok éves átlagot figyelembe véve korai volt a márciusi előfordulása, de éppen 1911-ben, azaz az előző évben, amikor Scotték ugyanerrefelé mászkáltak a jégen, szintén előfordult. A kőzetes sztori igaz, és bár a több mázsa talán túlzás, a minták hurcolása sem könnyítette meg a dolgukat (plusz a begyűjtésük is 1-2 napba tellett, aminek lehetett jelentősége később). Az bőven benne volt ebben, hogy Scott alapból egy nagyon jó tudományos expedíciót rakott össze (ez számított talán a legfeltűnőbb erősségének), és miután a sarki elsőség nem lett meg, szerettek volna a kutatások révén kitűnni. A végén, amikor már látszott, hogy kicsi a visszatérés esélye, vsz. azért sem hagyták hátra a kőzetmintákat, hogy azokat velük együtt találják meg, így legalább ez az eredmény ne vesszen kárba.

Bejegyzés: Verseny a Déli-sarkért II.

@gigabursch:
Nagyítás => torzítás.

Bejegyzés: A geoid és a tengerszint tényleg ugyanaz?

@gigabursch: Biztos, hogy jól tudod. August Piccard is a triesztihez kalibrálta a sztratoszférakutató léggömbjeinek kapszuláját.

Bejegyzés: A geoid és a tengerszint tényleg ugyanaz?

Ez a deklináció lehet az oka annak is, hogy például az Egyesült Államokban Detroit közelében (Wayne és Oakland county) az elvileg szabályos észak-déli úthálózat a mai térképeken ferdének tűnik?
www.google.hu/maps/place/Oakland+County,+MI,+USA/
www.google.hu/maps/place/Wayne+County,+MI,+USA/

Bejegyzés: Régi országtérképekről mágneses információ – mire jók még a történeti térképek?

mi mindent méregetnek a tudósok... :) ez érdekes, pláne,,h valaki ezt kiis tudja számolni... :)

Bejegyzés: A geoid és a tengerszint tényleg ugyanaz?

Nekem úgy rémlik, hogy Trieszben és Fiuméban is létesült ilyen mareagráf.

Ráadásul a trieszti nullpont volt az etalon tengerszint az Adriai-alapszinthez.

Vagy rosszul tudom?

Mindenesetre a 10000-szeres nagyítas ötletes lett.

Bejegyzés: A geoid és a tengerszint tényleg ugyanaz?

"Scott tehát számos olyan hibát elkövetett, ami elvette Déli-sarki elsőségét és ezekkel a sikeres visszatérés esélyét is csökkentette, azonban a tragédia végső okozójának az 1912-es év márciusának szokatlanul hideg időjárása bizonyult."

A szokatlan hideg nem játszott nagyobb szerepet a pusztulásukban, mint egyéb baklövések amit felsoroltál, pl. a mandzsuriai pónik (és a megbízhatatlan motoros szánok pótalkatrész nélküli) alkalmazása, az hogy mekkora részt terveztek saját erővel szánkót húzni, nem elegendő táplálék, rossz depóelhelyezés stb. Mert Ha nem pónikkal mennek, akkor hideg ide vagy oda, megússzák a fagyot, mert addigra hazaérnek, de az egytonnás depót biztos elérik. HA gondol a motoros szánok karbantartására és azok csak 2 nappal tovább bírják, már akkor is megússzák, Ha az egytonnás depó az eredeti helyén van stb. stb. Ráadásul én máshol azt olvastam (bár az életemet nem tenném rá, mert rég volt), mivel az angoloknak ez nemcsak felfedező, de tudományo expedíció is volt, elég hosszú ideig többmázsányi közetet vonszoltak magukkal - és ha erre jól emlékszem, ez is egy hatalmas szög volt a koporsójukba.

Bejegyzés: Verseny a Déli-sarkért II.

@jajnemár: Végülis ezekből tanulunk, hogy aztán újabb jóslatokat tegyünk. :)

Bejegyzés: 5 perc geológia – A Börzsöny aranya

@pitcairn2: hehe, szórakoztató olvasni ezeket a technológiai jóslatokat, így röpke 7 év távlatából visszanézve :)

Bejegyzés: 5 perc geológia – A Börzsöny aranya

@gigabursch:
Akkor be akartam ide is lenkelni, de elmaradt:
vazsonyko.blog.hu/2024/02/07/olaj_a_vizen_es_a_kiszaradt_patak_okokatasztrofak_a_balaton_vizgyujtojen

Pedig ugyanazt a hsz-t elküldtem mindkét helyre, csak az átkötés maradt el.

Bejegyzés: Az eltűnt zivatarok nyomában

@Sigismundus:
Tudnék bőven mit hozzátenni az erdő-, víz-, sőt kiterjedten tájgazdálkodás szintjén, főleg a hazai jogszabályi szűk keresztmetszetek tükrében.

Ha érdekel a dolog, üzenj, beszéljünk.

Bejegyzés: Az eltűnt zivatarok nyomában

Érdeklődők készüljenek..

qubit.hu/2025/04/09/jon-a-kiszarado-siksag-a-magyarorszag-es-a-vajdasag-kornyezeti-problemaival-es-azok-lehetseges-megoldasaival-foglakozo-podcastsorozatunk

Bejegyzés: Az eltűnt zivatarok nyomában

Az elhagyott mentőcsónak nagy valószínűség szerint egy szovjet bálnavadász-kutató expedíciótól maradt hátra.

Kicsit kutattam a neten, és egy elég hosszú posztot találtam, a csónak rejtélyéről amihez sok évnyi komment is tartozik. Szerencsére a cikk elején megemlítik utólag azokat a kommenteket ahol a legvalószínűbb magyarázatok vannak.

mikedashhistory.com/2011/02/13/an-abandoned-lifeboat-at-worlds-end/

Bejegyzés: A világ legmagányosabb szigete

Kirándulós videó a helyszínről:
www.youtube.com/watch?v=gZSvMzlC_I8

Bejegyzés: 5 perc geológia – A Börzsöny aranya

Nem tudtam eddig, hogy a Mississippi Delta az nem a torkolat, hanem ez a jóval feljebbi terület. Mindenesetre így pl a "Graceland" című Paul Simon dal szövege is sokkal érthetőbb már :)

Bejegyzés: A mély dél legmélyebb részei

@Hansulrich Strudel:
Lehet álpróblémának hívni, azonban a valóság az, hogy olyan szövegkörnyezetet teremt mindenhol az afroamerikaizás, ami értelmetlen és süt belőle tudálékosság.
Félreértés ne essék, nem @lezlidzsi84-gyel van a gondom, hanem azokkal, akik értelmetlen jelentéstartalmakat erőltetnek másokra.

Bejegyzés: A mély dél legmélyebb részei

Érdekes volt nagyon. A Delta Airlines sztori különösen jó :)

Bejegyzés: A mély dél legmélyebb részei

@gigabursch: álproblémát vetettél fel, mivel ez kb azzal lenne egyenértékű, ha a kivándorolt magyarokat, németeket, olaszokat, stb. euro-amerikaiaknak szólítanád. Közben őket csak simán amerikaiaknak szokták.

Bejegyzés: A mély dél legmélyebb részei