Pangea

Minden, ami földtudomány

Védett homokdűnék az acelművek árnyékában

2019. február 27. 21:21 - Tranquillius

Donald Trump második nemzeti parkja

Az Amerikai Egyesült Államok ismét egy nemzeti parkkal gyarapodott! Méghozzá egy olyan államban, ahol addig még egy sem volt. Ráadásul egy olyan elnök alatt, akiről az embereknek nem a természetvédelem ugrik be először. Sőt, mi több egy olyan területen jött létre, ahol a természetvédelem évszázados defenzívába szorult az Államok legnagyobb acélműveinek árnyékában. Ismerkedjünk meg a Michigan-tó legdélebbi partvidékén található Indiana Dunes Nemzeti Parkkal!

mittal_burns_harbor.jpg

Indiana állam tóparti része nem kifejezetten a természeti szépségéről ismert világszerte. Itt, Chicagótól alig negyven kilométernyire található az Egyesült Államok legnagyobb rozsdaövezete. Az egykor 30 ezer embernek (köztük Michael Jackson apjának) munkát adó US Steel vállalat a külföldi konkurencia ellenére még ma is működik Gary városában. Ma már "csupán" 6 ezer ember dolgozik a US Steel legnagyobb gyáregységében, évi 7,5 millió tonna nyersacél termeléssel. Ezen kívül van itt még egy széntüzelésű hőerőmű, közel 400 MW kapacitással. Ugyancsak a Michigan-tó partján található Burns Harbor ipartelepe is, ahol az indiai ArcelorMittal második legnagyobb USA-beli acélgyárában mintegy 3 ezer alkalmazott dolgozik. Itt is található egy további széntüzelésű hőerőmű, nem is beszélve a három vasútvonalról és a főútvonalakról, melyek keresztül-kasul szelik át a jégkor után felhalmozott dűnéket. Mindezt azért fontos az elején bemutatni, mert ez a két óriási gyártelep foglalja mintegy keretbe az Indiana Dunes Nemzeti Parkot.

idnp_park.jpgŐszinte boldogság — Park fedi a Lakeshore feliratot (forrás)

Indiana állam mindössze 65 kilométeres partszakaszt birtokol a Michigan-tóból, ezen a rövid szakaszon három fő tájhasznosítás fordul elő: ipartelepek, beépített városi területek, valamint a tóból a szél által felhalmozott homokdűnék. Ez utóbbiak adják az Indiana Dunes NP magterületét, melyhez más jellegű védett területek is csatlakoznak (pl. füves puszták, mocsarak). A nemzeti park három állam határvidékén található; Michigan és Illinois államokból is egy órán belül elérhető. Valószínűleg ezzel (valamint Chicago közelségével) magyarázható az, hogy évi 3,5 millió látogatót fogadtak átlagosan már azelőtt is, hogy elnyerték volna a megtisztelő nemzeti park rangot. Ugyanis az indianai dűnék 1966 óta szövetségi védelem alatt álltak, mint "National Lakeshore", azaz nemzeti tópart, az 2019-es elnöki aláírás csupán emelte a terület védettségi fokozatát. 

A helyi rangerek mosolya már csak azért is érthető, mert az Egyesült Államokban nem egyszerű egy nemzeti parkot nulláról létrehozni. 

indianadunes1.jpgHomokdűnék a Michigan-tó partján (forrás)

Még egy Rockefellernek is három évtizedébe telt, hogy egy földterületet a helyiek ellenkezése dacára nemzeti parki területté nyilváníttasson. Küzdelme sikerrel járt, adománya ma a Grand Teton nemzeti parkhoz tartozik. 

Az Egyesült Államokban a nemzeti parkokat a National Park Service irányítja, amely a Belügyminisztérium alá tartozó hivatal. Létrehozásuk azonban elképesztően körülményes, majdhogynem lehetetlen feladat. Nemzeti parkot a Kongresszus alapíthat törvénnyel, a belügyminiszter javaslata alapján, szövetségi tulajdonban lévő földterületen. Az alapítás előkészületei több éven át tarthatnak. Kell egy megvalósíthatósági tanulmány, amelynek során felmérik a terület kulturális, történelmi és környezeti jelentőségét. Erre három éves határidő áll rendelkezésre. A folyamatot azonban lassítja, hogy jelenleg is rengeteg terület vár felmérésre. A felmérés pontrendszer alapján történik, a belügyminiszter a legmagasabb pontszámú területet terjeszti fel a Kongresszusnak. Törvényt kell hozni az alapításról és ennek át kell mennie a Kongresszus mindkét házán, mielőtt az elnök aláírhatja az alapításról szóló dokumentumot. Az alapítási folyamat bonyolultsága miatt a már valamilyen szinten védett területek előnnyel indulnak, hiszen itt már felmérték egyszer a védendő értékeket, bejáratott kapcsolatrendszerük van, kiépített infrastruktúra fogadja a látogatókat, valamint már kiterjedt kutatásokat folytatnak partner szervezetekkel. Indianában mindez már megvolt, így a "szintlépés" megérdemelt volt, de semmiképpen sem váratlan. 

A nemzeti park alapítás ellen szólhatnak érvek, ezek közül a talán a legfontosabb a hasznosíthatóság kérdése. Amerikai nemzeti parkokban nem folytathattak gazdasági tevékenységet, ezért a helyi földbirtokosok gyakran rossz szemmel nézik az ilyen törekvéseket. Ez alól vannak kivételek; az ún. "National Preserve" területeken van művelés, halászat, vadászat, bányászat, erdőgazdálkodás, ill. olajkitermelés, de ezek az óriási kiterjedésű területek jellemzően Alaszkában találhatók.

usanatnlparks.JPGNemzeti Parkok az Egyesült Államokban (pirossal a 2014 után alapítottak) (forrás)

Az alcímben olvasható "Donald Trump második nemzeti parkja" kifejezés nem véletlen, a 2016-ban megválasztott elnök már aláírt korábban egy törvényt nemzeti park létrehozásáról. Ez az első park pedig párját ritkítja az Egyesült Államokban, ami a kiterjedését tekinti. A Gateway Arch National Park St. Louisban tulajdonképpen a nemzeti parkok egy újabb formája; nemzeti emlékhely, mely a Louisiana-terület megvásárlásának állít emléket egy 192 méter magas acél ív formájában. A Gateway Arch a maga 0,8 négyzetkilométeres területével 2018. február 22. óta az USA legkisebb nemzeti parkja és a kerek 60. sorszámot viseli a sorban.

Ebből következik, hogy az Indiana Dunes a 61. a sorban. Könnyen megjegyezhető szám, hiszen területe is éppen 61 négyzetkilométer, amely 26 kilométer hosszúságban nyúlik el a Michigan-tó legdélebbi partvidékén. Mivel az iparterületek felhúzása idejében még nem vették figyelembe a természetvédelmi szempontokat és az USA harmadik legnagyobb agglomerációja is folyamatosan nyeli el a maradék zöldfelületeket a nemzeti park területe meglehetősen fragmentált. Városias enklávék tagolják, távolabbi, természetközeli exklávék tartoznak hozzá. 15 különálló részből áll, a két legnagyobbat a már említett Burns Harbor ipartelepe vágja ketté. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem tartozik hozzá az Indiana állam kezelésében lévő 883 hektáros Indiana Dunes State Park, ami ugyancsak védett terület, de Indiana állam kezelésében van. Továbbá kettévágja a Chicago-New York vasútvonal is, melyről kitekintve elsősorban a monumentális ipartelepek ragadják meg az utasok tekintetét, nem pedig a növényzettel borított dűnesorok... 

11511.jpgA dűnék elplanírozása 1906-ban (forrás)

A terület drasztikus átalakítása 1906-ban kezdődött, amikor az épülő acélművek kedvéért elplanírozták a dűnéket, ekkor még lovakkal, öszvérekkel. Az elszántott homokdűnéket aztán belehordták a mélyebben fekvő mocsaras, tavas élőhelyekre elpusztítva az őshonos növényzetet. Nem mondhatták, hogy nem voltak tisztában a dűnék növényföldrajzi jelentőségével, hiszen a Chicagói Egyetem botanikusai már 1899-ben felhívták a figyelmet az egyedülállóan gazdag növényvilágra. Jelenleg 1400 különféle edényes növényfaj él még mindig a területen, több mint a Hawaii-szigeteken. Már ebben az időszakban jelölték a Michigan-tó dűnéit nemzeti parki védettségre, de a kezdeményezés 1916-ban elbukott. 10 évvel később lakossági nyomásra egy kisebb terület állami védelem alá kerülhetett; ez lett az Indiana Dunes State Park. A küzdelem tovább folyt a nemzeti park létrehozása érdekében, ekkoriban már nem csak a védelem, hanem a maradék dűnék pusztulásának megállítása került előtérbe. 1952-ben megalakult a "Mentsük meg a dűnéket" tanács, amely óriási acélipari ellenszélben kezdte meg működését, hiszen a politikusok a gyártelepek bővítésében látták ekkor még a jövőt (és a pénzt). Végül egy országos ismeretterjesztő kampány és földvásárlás érdekében indított adománygyűjtés eredményeképpen megalakulhatott az Indiana Dunes National Lakeshore 1966 novemberében. A 2019-es nemzeti parkká válással az amerikai nemzeti tópartok száma negyedével csökkent; már csak három terület áll ilyen jellegű védettség alatt.  

habitats_of_the_dunes_2.jpgA telepesek érkezése előtti felszínborítás (forrás: wikipédia)

A Michigan-tó déli partján nem csak dűnék találhatók, vannak itt jégkorszaki morénahalmok is, ráadásul mindjárt három vonulat, amely az eljegesedések különböző korszakának állítanak emléket. Közülük a legidősebbet 40 ezer éve építette fel a Michigan-tó helyén nyújtózó jégnyelv. A tómedencét váltakozóan hol egy jégnyelv, hol egy részben szabad vízfelszín töltötte ki egészen addig, amíg 4000 évvel ezelőtt az utolsó jégár is elolvadt. Ekkor a tóban létrejövő áramlások keletről homokot mostak a déli part előterébe. A folyótorkolatokban, ahol az áramlás sebessége megtört, a homok kiülepedett és a szél ezt a homokot alacsonyabb vízállás idején déli irányba kifújta a medencéből. Így jöttek létre Indiana állam homokdűnéi, melyek közül jónéhány az ötven métert is meghaladja. 

A dűnéken nedvesebb, szélcsendesebb periódusban növényzet telepedett meg, a fűfélék erős gyökérzetükkel előkészítették a terepet a fás szárúak számára. Azonban ha ezt a gyökerekkel átszőtt homokot valami megbolygatta, legyen az egy kidőlt fa, vagy egy állatok által kitaposott csapás a szél ismét megbonthatta a dűnét és a homok vándorlása kiújulhatott. 

indiana_dunes_national_lakeshore_park_map.jpgAz Indiana Dunes Nemzeti Park térképe(forrás)

A dűnék növényvilága egészen rendkívüli, tucatnyi szigorúan védett növény él ezen a fragmentált területen. Faunája fajgazdagságát tekintve a 8. a nemzeti parkok rangsorában. A terület állatvilága is említésre méltó; 41 emlősfaj mellett él itt 352 féle madár-, 23 féle hüllő-, 18 féle kétéltű- és a tóban és folyókban 71 féle halfaj. Sajnos a telepesek megtelepedése óta több, elsősorban nagy testű emlősfaj tűnt el a területről, mint például az amerikai bölény, a farkasok, jávorszarvas, fekete medve, a vidra és a hiúz. 

indiana-dunes-national-park.jpgVarázslatos tengertópart(forrás)

Az Indiana Dunes National Park egy emberi tevékenység által alaposan megbolygatott területen emeli magasra a természetvédelem zászlaját, a gyárkémények árnyékában mutatja be a jégkorszak óta a dűnéken megtelepedett igen változatos élővilágot. Donald Trump elnök aláírását követően végre elfoglalhatta helyét az őt megillető helyet az amerikai nemzeti parkok között.

Ajánlott és felhasznált irodalom:

  • https://edition.cnn.com/travel/article/indiana-dunes-newest-national-park/index.html
  • https://www.nps.gov/indu/index.htm
  • https://www.nps.gov/iceagefloods/pdf/f.pdf
  • https://www.npca.org/articles/1802-proposed-legal-deal-leaves-water-quality-protections-for-indiana-dunes
  • https://www.outsideonline.com/2096596/near-impossible-process-making-national-park
  • https://www.nps.gov/indu/learn/management/upload/INDU_OV_2016_508.pdf
14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr914640294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2019.02.27. 22:19:51

Valószínűleg megint nem tudta mit ír alá, vagy nem figyelt, mert épp twitterezet. :-)

Tranquillius 2019.02.27. 22:51:27

@Sigismundus: A Trump adminisztráció alapból ellenezte a tervet a túl sok hasonló védett területre hivatkozva. chicago.cbslocal.com/2018/08/16/trump-administration-fights-indiana-dunes-national-park-plan/

gigabursch 2019.02.28. 06:30:56

Érdemes lett volna egy kis keretes arról, hogy idehaza mi a rendje az NP alakításának.
Még hogy miben másabb a hazai hoz kêpest

Egy kérdés:
Szűnt már meg NP az AEÁ-ban?

Tranquillius 2019.02.28. 07:21:19

@gigabursch: Hát erről nem keretes írás kellene, hanem egy külön poszt. :) Nem is kéne várni vele a következő NP alapításáig.

Szűnt már meg NP az Egyesült Államokban, volt amit lefokoztak, volt amit átalakítottak és volt ami összeolvadt más NP-al. Gondoltam, hogy beleírom, de ez tényleg nagyon mellékszál lett volna. Ezért örülök, hogy mégiscsak esik róla szó:
www.nationalparkstraveler.org/2011/12/gone-and-mostly-forgotten-26-abolished-national-parks9202
en.wikipedia.org/wiki/List_of_areas_in_the_United_States_National_Park_System#Disbanded_national_parks

Larry Silverstein 2019.02.28. 10:54:52

hat ez semmi extra, ilyen dune-vizpart van borsodban is meg komarom megyeben is

ott is uncsi

csorsza 2019.02.28. 11:29:36

Acélművek árnyékaiban? Inkább?

Tranquillius 2019.02.28. 11:42:18

@csorsza: Fák árnyékában vagy fák árnyékaiban?

csorsza 2019.02.28. 11:54:29

@Tranquillius: bizonytalan vagyok, talán... Ezért kérdeztem :)
Azt hiszem, itt jelentéstartalmi különbség is van. Visszavonom.
Edda Művek.

pitcairn2 2019.03.01. 10:28:58

@Tranquillius:

inkább csak "átcímkézték" ezekben az esetekben a védett státuszt, de a terület nem került vissza a normális gazdasági körforgásba...

pitcairn2 2019.03.01. 10:29:50

@Larry Silverstein:

lehet, hogy csak az ingatlanárakat szeretnék "optimalizálni" az érintett települések:)

gigabursch 2019.03.01. 18:38:48

@Tranquillius:
Köszi a válaszokat!
Megdöbbentő a megszűntek listája.

David Bowman 2019.03.06. 22:14:59

Az USA legkisebb nemzeti parkja egy szikla az óceánban. A puerto ricoi www.fs.usda.gov/elyunque lemardt a térképről. Az USA egyetlen trópusi esőerdő nemzeti parkja.
Ja. Utána néztem. A madárszikla Oregonban csak állami park.

Tranquillius 2019.03.07. 08:14:46

@David Bowman: Puerto Rico nem amerikai tagállam, így az ottani dolgokat hajlamosak kihagyni a felsorolásokból.