Pangea

Minden, ami földtudomány

Geoparkok a geodiverzitás védelmében

2015. november 29. 20:24 - Tranquillius

November 17-én, hosszú évek munkája eredményeként UNESCO Globális Geopark megtisztelő címet kapott a Novohrad-Nógrád és a Bakony-Balaton Geopark. Ez egyszerre elismerése Magyarország földtani értékeinek és a pályázatot benyújtó gárda munkájának. A Világörökséghez hasonló rangos kitüntetésről a hazai média szinte teljesen elfeledkezett, a Pangea blogon próbáljuk pótolni a mulasztást. 

20120827-tanuhegyek-a-hegyestu-geologiai-bemutatohely.jpgBalaton-felvidéki félbevágott bazaltvulkán, a Hegyes-tű (forrás)

Ha létezik biodiverzitás, akkor léteznie kell geodiverzitásnak is. Utóbbin az egy területen előforduló geológiai sokféleséget értjük, amely akár védelemre is érdemes lehet. Felmerülhet a kérdés, hogy minek védeni az élettelen környezetet, amikor az élővel is alig boldogulnak a természetvédők. Nos, a geológiai értékeinket is fenyegetheti pusztulás. Gazdasági érdekből bányásznák el a balatonfelvidéki tanúhegyeket, vandalizmus és gyűjtőszenvedély miatt nevezhetjük egyre kevésbé cseppkőbarlangoknak barlangjainkat, ugyancsak gyűjtőszenvedély áldozatául esett az ipolytarnóci megkövült fa jelentős része és még sorolhatnánk. 

Persze Magyarország kiemelkedő földtani értékei már jó ideje védettek, természet-, vagy tájvédelmi területként, esetleg nemzeti parkok keretében. De akkor mégis miben más egy geopark, mint egy nemzeti park, főleg akkor ha területi átfedés is van a kettő között, mint például a Balaton-felvidéken? 

bbgp_terkep_web.jpgA Bakony-Balaton Geopark kiterjedése

A geoparkok egy nemzetközi hálózatot alkotnak, melybe olyan területek kerülnek bele, amelyek területén nemzetközileg is jelentős földtani értékek rejlenek. Maga a geopark fogalma egészen újkeletű, 1997 óta használatos, amikor az UNESCO (Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) Földtudományi Tagozata meghirdette ezt a programot. Mivel az UNESCO égisze alatt fut a Világörökség és az Ember és Bioszféra projekt, a geopark hálózat is egy ENSZ szervezethez köthető.

novohrad2.jpgNovohrad-Nógrád geopark területe (államhatár, geopark határ, közig. határ, szintvonal)

Először az Európai Geopark Hálózat jött létre 2000-ben, mely pillanatnyilag 69 geoparkot foglal magában 23 európai országban. Ehhez a hálózathoz különböző időpontban csatlakozott a két magyar geopark. Annak ellenére, hogy alapítását tekintve két évvel megelőzte a Balaton-Bakony (BBGP) a Nógrádi geoparkot (NNGP), két évvel tovább is tartott számukra  a csatlakozás. A BBGP-t 2006-ban alapították és 2012-ben lett része az európai hálózatnak, míg a nógrádi geopark 2008-ban jött létre és már 2010-ben fel is vették. 

Kínai geoparkok csatlakozásával jött létre a Globális Geopark Hálózat ugyancsak az UNESCO égisze alatt. Jelenleg 120 geopark tartozik a hálózathoz a világ 33 országából. A földrajzi eloszlásuk viszonylag egyenlőtlen, az amerikai kontinensen kevesebb van jelenleg mint Olaszországban, Kínában, Nagy-Britanniában, vagy Spanyolországban egyenként. Afrikában, Ausztráliában, a Közel-Keleten, Indiában és Oroszországban pedig egyetlen egy sincs. Remélhetőleg a hálózat idővel bővülni fog, bár a feltételek nagyon szigorúak és alkalomadtán (éppúgy mint a Világörökségnél) el is lehet veszíteni a nehezen megszerzett címet. 

A 2015. november 17-i döntéssel nem új geoparkok jöttek létre, hanem annyi változott, hogy a meglévő Globális Geoparkok UNESCO helyszíné váltak. Ez egyfajta elismerés a geoparkokban végzett munkáért, egyben egy új globális "védjegy" bevezetése.  

vezetett_gyalogtura_novohrad_nograd_geopark_2014_geoparkok_hete_junius_1_medves_videk.jpgSomoskő és Salgó vára (forrás)

A geoparkoknak az adott területen található földtani értékek védelmén és megőrzésén túl más feladatai is vannak. A két legfontosabb bármiféle fontossági sorrend felállítása nélkül az oktatás és a közösségfejlesztés. A geopark feladata, hogy a területén található földtani értékeket elérhetővé tegye a nagyközönség számára. Az ismeretterjesztés, oktatás, bemutatók készítése, részvétel a tudományos kutatásokban párosul az adott helyhez köthető éppen aktuális téma bemutatásával (pl. földrengés-cunami, éghajlatváltozás, nagy kihalások, vulkanizmus, stb.). Mindezek segítése ugyanolyan fontos feladat, mint a geopark területén élők boldogulásának elősegítése. A geoparkok kapcsolatokat építenek ki a helyi szervezetekkel, közösségekkel, támogatják a fenntartható "geo"turizmust. Ha jobban belegondolunk utóbbi hatalmas lehetőség a nógrádi térségnek, melyet a nemzetközi turizmus eddig jobbára elkerült. Ebben a tekintetben a Balaton-felvidéken könnyebb a helyzet, itt a déli területek (Balaton, Balaton-felvidék) idegenforgalmát kellene kiterjeszteni a Bakony területére. Az UNESCO tagság részeként pedig a helyiek mellett kiépülhetnek a nemzetközi kapcsolatok a világ többi geoparkjával. 

szenthezoltan.jpgTanúhegyek és a Balaton (kép: Szenthe Zoltán)

A geoparkok természeti értékeivel legkönnyebben a parkok által szervezett geotúrákon ismerkedhetünk meg. Mindkét területet szívből ajánljuk turisták, barlangászok, kirándulók és mindenki más figyelmébe! A Balaton-felvidék némiképp könnyebb helyzetben van, egyrészt megyényi a területe (3244 km²), másrészt sokkal szélesebb geológiaim időskálát ölel át és a turisztikai "beágyazottsága is igen jelentős. Mivel a bakony hegység "oldalirányban" öregszik, megtalálhatók itt a templomok színét kölcsönző vörös permi homokkövek, Balatonarácson felszínen van a perm/triász határ, amely színben vörös/fehér is szépen elkülönül. A mezozoós üledékekben lehet barlangot és dinoszauruszt találni. Előbbiek közül a személyes kedvenc egy cserszegtomaji temetőből nyíló akna, amely kútnak készült, de 18 emeletnyi mélységben sem találtak vizet, csak egy barlangot, ahová egészen bizarr dolog létrán lemászni (aztán kimászni), odalenn még a gyufa is nehezen gyullad meg annyi a levegő széndioxid tartalma. De ott van a Csodabogyós-barlang is a Keszthelyi-hegységben, ahová gyakran vezetnek túrákat. Találhatunk itt gejzír-maradványokat, mely a bazaltvulkanizmus mellékhatásaként tört fel a Tihanyi-félszigeten. Híresek a Szent György-hegy bazaltorgonái (és a környezetükben termő borok), a tanúhegyek garmadája és a rájuk épített várak. A Bakonyban találhatunk eltemetett és kibányászott őskarsztot, felhagyott mangán és bauxitbányákat. Része a geoparknak a Tési-fennsík víznyelőivel, barlangkutatóival, a Római-fürdő szurdoka és a belőle nyíló megannyi barlang. A terület felfedezését tovább segíti, hogy szinte minden jelentős pontján áthalad az Országos Kéktúra. Ami sajnos nem mondható el a Nógrádi geoparkról.

bakonyi_dinoszaurusz.jpgA bakonyi dinoszauruszok nyomában Iharkúton (forrás)

Nógrádban a földtani értékek kisebb területre (1584 km²) és rövidebb időintervallumra korlátozódnak. Az eggenburgi erdőket (Ipolytarnóc) elpusztító miocén andezitvulkanizmus és azt követő pliocén bazaltvulkanizmus alakította az itt található hegységeket, dombságokat, majd a felszíni erők formálták tovább, mint például a kazári "badland"-et. Később az ember is csatlakozott a felszín formáláshoz, bányákat mélyített a barnaszénhez. A kimerült rétegek beomlásával érdekes felszínformák jöttek létre. A geopark nincsen tekintettel a határokra, a Medves-fennsík bazaltplatója révén átnyúlik Szlovákiába. A vulkáni kúpok legtöbbjét várromok hangsúlyozzák ki; Fülek, Somoskő, Salgó, Ajnácskő, Szandavár falaiban tanulmányozhatjuk a környező terület kőzeteit. Kőbányákban tárulnak fel a régmúlt rétegei, találunk itt tufát a legelső vulkánok kitöréseiből, Sámsonházán egy Strombolihoz hasonló vulkánt bányásztak félbe. Itt is vannak bazaltorgonák, amit inkább bazalt-szökőkútnak kellene hívni formája alapján. 

somosko2.jpgSomoskői bazaltorgonák

 A Pangea blog eddig már több bejegyzésben foglakozott a két magyar geopark természeti értékeivel. 

És foglalkozunk velük ezután is, mert rengeteg érdekes terület vár még bemutatásra!

A geoparkok honlapját is érdemes felkeresni, kirándulás-tervezés és továbbolvasás céljából: 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr478124134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.