Az Oroszország ellen kilátásba helyezett szankciók újabb köre kapcsán felforrósodott a helyzet az orosz olaj- és a gázimport körül. Azt hogy vajon e szankciók tényleg életbe lépnek-e, nem tudhatjuk előre, ellenben e cikk kiváló ürügyévé vált. Mi magyarok különösen az orosz gáztól függünk, de jelentős mennyiségű olajat is importálunk tőlük. Mégsem tudjuk, hogy hol termelik ki ezt a sok olajat és gázt. Valahol Szibériában, nem? Egész pontosan Nyenyecföldön, Jamali Nyenyecföldön és Hanti- és Manysiföldön! Mindenki tudta, nem igaz? 

Olajtározók a sarkkörön túl (forrás)

De először is muszáj kitérnünk arra, hogy mennyire fontos az olaj és a gáz, valamint más nyersanyagok exportja az orosz gazdaság számára. Legtöbbünk szinte el sem tudja képzelni, hogy milyen lehet egy olyan országban élni, ahol lényegében egy nyersanyag és annak kitermelése köré rendeződik a gazdaság. Mondhatnánk az orosz gazdaság alig változott a kommunizmus óta, hisz a szocialista gazdaságokban fektettek ekkora hangsúlyt a kitermelésre, és alakítottak ki egy relatíve egyoldalú gazdaság szerkezetet.

Hogy számokban kifejezve, mint jelent az olaj az oroszoknak azt a Harvard Atlas of Economic Complexity elemzései jól szemléltetik. E szerint a teljes orosz export majd 40%-át (!) csupán a nyersolaj tette ki. Erre jön rá még a közel 10%-os részarányt elérő gáz export. A finomított olaj, vagy olajszármazékok exportja 15% körüli részarányt képvisel. Ez így összesen az orosz export több mint 60%-a, s ebben nincs még benne más nemesfémek vagy energiahordozók exportja, amelyek szintén jelentős részarányt képviselnek. Tehát ha valaki az orosz gazdaságot szeretné térdre kényszeríteni, akkor a nyersanyagok exportját kell megakadályozni. Persze ezzel az a baj, hogy ha mi nem, majd más, feltörekvő országok megveszik az orosz olajat és gázt. De nyilvánvalóan ebben az esetben sincs jó hatással az orosz gazdaságra elsődleges partnereinek elvesztése, hisz máshova csak „dömpingárakkal” törhetnek be.

Az orosz export összetétele (forrás)

Az orosz gazdaságot nagy vonalakban áttekintve, közeledjünk a bevezetőben említett három kulcsterülethez! Az Orosz Föderáció közigazgatási felosztása európai szemmel meglehetősen bonyolult. Megszilárdulásához közel 40 év kellett, s ennek eredményeként ma megkülönböztetünk az Orosz Föderáción belüli köztársaságokat (21 db), határterületeket (8 db), területeket (46 db), szövetségi jelentőségű városokat (Moszkva és Szentpétervár), egy darab autonóm területet, és négy darab autonóm körzetet. Ez utóbbiak száma a 2000-es években folyamatosan csökkent. Korábbi autonóm státuszuktól megfosztották őket, mert nem voltak képesek az önkormányzáshoz szükséges intézményrendszer fenntartására, s a legközelebbi terület vagy határterületbe lettek beolvasztva. E folyamat összesen hat autonóm területet érintett.

Oroszország közigazgatási felosztása (forrás)

A három szóban forgó terület esetében, (Hanysi és Manysiföld, Jamali Nyenyecföld és Nyenyecföld) autonóm körzetekről beszélünk. Kiváltságos pozíciójukat gazdasági stabilitásuk miatt sikerült megtartaniuk. Valójában e három, számunkra teljesen ismeretlen autonóm körzet Oroszország legprosperálóbb gazdasági egységei közé tartoznak. Az egy főre jutó regionális össztermék értéke ezekben a körzetekben meghaladta az 50 000 $-t 2008-ban. Ezzel az értékkel nemcsak a moszkvaival megegyező legfelső kategóriába estek, hanem nemzetközi szinten is valahol Kuvait és az Egyesült Államok mellett helyezkednének el a leggazdagabb 15 állam között, ha önálló országok volnának.

Az orosz régiók egy főre jutó regionális összterméke 2008-ban. (Jelkulcs: sötétzöld 50 ezer $ felett, zöld 30 - 50 ezer $, rikító zöld 20 - 30 ezer $, békazöld 9,750 - 20 ezer $, sárga 7 500 - 9 750 $, császársárga 5 000 - 7 500 $, narancs 3 000 - 7 500 $, piros 3 000 alatt) (forrás)

A három körzet közül a legkisebbik Nyenyecföld, méretét tekintve (176 ezer km²) körülbelül akkora, mint Tunézia. Lakosainak számát tekintve a 83 (Krímmel együtt 84) különböző státuszú orosz terület legkisebbike, csupán 42 ezer fő lakja. Ebből a népsűrűség gyorsan kiszámolható, kb. 0,2 fő/ km², vagy 2 fő/10km², ami meglehetősen alacsony, de tekintettel a sarkkörön túli elhelyezkedésre és a tundra éghajlatra az alacsony érték már érthető.

Hanti- és Manysiföld az előbbinél már nagyobb (535 ezer km²) kiterjedése Spanyolországéhoz hasonló. Lakosság száma meghaladja a 1,5 millió főt, s itt a népsűrűség már magasabb, a kedvezőbb klímájának, a tajgának köszönhetően. Itt a nyári hőmérséklet elérheti és meg is haladhatja a 20 fokot, de a tél itt is kemény és zord. E éghajlat jellemzője a nagyon magas évi közepes hőingás, vagyis nagy a különbség a téli és nyári hőmérsékleti értékek között.

A harmadik, egyben utolsó autonóm körzetünk Jamali Nyenyecföld. Kiterjedését tekintve hármuk közül a legnagyobb (750 ezer km²⁾, nagyjából akkora, mint Törökország. Lakosságszáma az északi elhelyezkedése végett itt sem túl magas, összesen fél millióan lakják.

Az Urál-vidék etnikai képe (szovjet térképen) (forrás)

A három autonóm körzet etnikai képe nagyon változatos. A legnépesebb csoportot az oroszok alkotják, de nagy számban élnek itt ukránok és tatárok. De meg kell említenünk mindenféleképpen az őslakos nyenyeceket, hantikat és manysikat, komikat, szölkupokat, valamint a szovjetunió fennállása alatt érkezett baskírokat, belorusszokat, németeket, üzbégeket, azerieket, örményeket, moldávokat, kaukázusi lezgeket és csuvasokat.

Európa olaj- és gázvezeték hálózata (forrás)

Amint láthatjuk a terület etnikai képe sokat változott a kommunizmus alatt. A népesedési trendek egészen az 1960-as évekig nagyjából változatlannak nevezhetők, ugyan az oroszok beáramlása szinte folyamatos volt, de alacsony szinten maradt. Az őslakos népek főleg állattartással, s azok húsának, szőrének-bundájának feldolgozásával foglalkoztak, természetesen nem ipari keretek között, valamint halászattal, néhány esetben erdészettel is. Majd ekkor fedezték fel a térség olajkészletét, s a kitermelés azonnal megindult. A kiaknázatlan erőforrások és a betöltetlen állások miatt a kedvezőtlen éghajlat ellenére is sokan érkeztek a Szovjetunió területéről (szabad elhatározásból, vagy munkatáborba). Hanti- és Manysiföld, valamint Jamali Nyenyecföld népessége megnégyszereződött a ’60-as évektől a Szovjetunió felbomlásáig, míg Nyenyecföld alig növelte népességét. A népesség növekedés motorja az orosz népesség növekedése volt, amit természetesen a bevándorlásnak és az asszimilációnak köszönhető.

Rénszarvas tenger (forrás)

Az évezredeken át rénszarvastartással foglalkozó őslakosságot a szocializmus alatt kolhozokba és szovhozokba terelték, a földeket államosították és a rénszarvas húsának feldolgozására ipart telepítettek a vidékre. A helyiek azonban nem csak a hús miatt tartották a rénszarvast, annak bundáját saját használatra megtartották vagy eladták, de a legkülönbözőbb kézzel készített tárgyaikat is megpróbálták értékesíteni és vadakat is ejtettek, halásztak. A Szovjetunió felbomlása után sem történt meg a valós rendszerváltás. A szövetkezetek maradtak, a föld még mindig állami tulajdonban van, s a helyiek annak csak bérlői. A változatlan helyzet, de megváltozott helyi igények ma számos konfliktus forrását jelentik.

Meglepően nyugatias városkép Novy Urengojban, Jamali Nyenyevföldön (forrás)

A '60-as években felfedezett, majd kitermelésnek átadott olajmezők átalakították a régiók képét és a helyiek szokásait. Az olajkitermeléshez szükséges létesítmények, mint például a kutak, tárolók és csővezetékek megbontották az évezredes ember-környezet egyensúlyt és természetes állapotokat. A helyi őslakosok közül sokan felhagytak a hagyományos rénszarvastartással, s megpróbáltak a gyorsan bővülő iparból egy szeletet megszerezni maguknak. A többség mégis az olajiparon kívül rekedt, s annak csak közvetett hatásaiból részesültek. Kiépültek a sarki viszonyoknak megfelelő utak, fejlődött az intézményrendszer, s az őslakosság elindult a városok felé egy jobb élet reményében. A jobb élet mégsem őket várta, hanem a betelepülő oroszokat, közülük is a képzettebbeket. A városba költözött őslakosság pedig a hagyományaitól, földjétől megfosztva vagy az italba, vagy vissza a természetbe menekült.