Pangea

Minden, ami földtudomány

A térképmű, és ami mögötte van – Az I–II. forduló megfejtései

2016. november 23. 20:00 - Ferriviarius

Közeledik az év végi blogtalálkozó (2016. XII. 7.), azaz az idei térképfelismerési játékunk eredményhirdetése is, így több részletben közzétesszük a megfejtéseket a nagyközönségnek, és várjuk a hozzászólásokat is.

Első körben az I. és II. fordulót leplezzük le. Az I. forduló feladványait a MAPIRE kataszteri térképein, a II. fordulót a második katonai felmérés térképein hirdettük meg. A kérdések a blog normál betűivel, a válaszok Book Antiqua betűkkel jelennek meg.

 

trv_i_1.jpg

1. a) Melyik társaság építette a képen látható állomást, és mikor adta át?

A részlet keleti szélén Sopron akkori külvárosát látjuk, ekkor a vasútvonal még fejállomásban végződött. Az építő: Ödenburg–Wiener-Neustädter Eisenbahn Gesellschaft (Sopron–Német-újvári Vaspálya Társaság). 1847. VIII. 20-án adták át, tehát az elsőnek kikiáltott Pest–Vác és a másodikként tekintett Pest–Szolnok átadása között. Később a Déli Vasút vette át, és a GYSEV vonalának megépülte után ez lett Sopron-Déli.

b) Az állomás mai neve két tagból áll: egy helynévből; és egy ezt kiegészítő tagból, melléktagból. Ezzel a melléktaggal még két vasúti szolgálati hely üzemel mai államhatáraink közt: melyik nem vasúttársaságról kapta a nevét? Miért nem?

A lehetségségesek közül Budapest-Déli és Szőny-Déli szolgálati helyekre gondoltunk. Bár ez utóbbi a Déli Vasút Székesfehérvár–Komárom vonalán található, de a létesítésekor már a MÁV kezelte.
A budapesti fejpályaudvar viszont egyértelműen a Déli Vasútról kapta (ezt) a nevét, a menetrendekben Budapest D. V. vagy Budapest Délivasut neveken is szerepelhetett, mint ahogy akkoriban másutt is így különböztették meg a különböző társaságok állomásait.
Tehát Szőny-Déli a megfejtés. (A dörzsöltebbek a VPE oldalán találhattak további szolgálati helyeket, kérdésre a személyforgalomra meg nem nyitott helyeket kizártuk.)

 

trv_i_2.jpg

2. a) Mi volt a képen látható vasútállomás neve annak átadásakor?

Ofen. Átadáskor fel nem merült magyar név használata. Magyarázatképpen egy hozzászólás az 1. feladvány Budapest-Déli hivatkozásából: 

„A déli vasút idegen vonalairól idetelepített személyzet magyarul nem tudott és sokáig nem is tanult meg. Így esett meg, hogy a soproni indóházban Budára magyarul megcímzett csomagot a raktáros nem akarta felvenni, mert állítása szerint nem tudta, hol van Buda. S mikor németül megmagyarázták neki, hogy tulajdonképp a vasút Ofen nevő állomására címezték, még neki állt feljebb, mondván, ki velük beszélni akar, tanuljon meg németül. Az Ofen állomásnévvel kapcsolatosan, sajnos, a raktárosnak volt igaza, hisz a mai Budapest déli pu. neve ekkor még valóban Ofen volt. De még 1890-ben is ott díszelgett a magyar főváros Buda állomásának neve alatt az Ofen név.” Forrás: Soproni Szemle 1965. XIX. évf. 4. sz. Lovas Gyula: A Sopron–Kanizsa közötti vasút

b) Sorolja fel az innen 1868-ban Bécsbe induló közvetlen vonat által érintett vármegyeszékhelyeket!

A menetrendet mindmáig könnyű a magyar nyelvvel megbírkózni tudó Google képkeresőjével fellelni: Déli Vasút menetrend 1868. Tudni kell, hogy ekkor még sehol nem volt a MÁV által közel két évtized múlva átadott Kelenföld–Komárom-Újszőny vasútvonal. Ugyan a Székesfehérvár–Komárom létezett, és a DV tulajdonában volt, de onnan tovább Bruckig az osztrák Államvasút-Társaság nevű magánvasúté volt az infrastruktúra. Így az akkoriban szokásos rend és a fellelhető menetrend szerint is bizony Nagykanizsán és Bécsújhelyen át közlekedett a DV vonata, tehát a megfejtés: 
Székesfehérvár (Fejér vm.), Szombathely (Vas vm.), Sopron (Sopron vm.). Buda nem volt vármegyeszékhely.

 

trv_i_3.jpg

3. a) A képrészleten látható helyen ma komoly vasúti komplexum látható. Ennek távirati hívójele: VA. Mire utal ez?

A részleten a Pest–czeglédi vaspálya és a Pest–lajosmizsei helyiérdekű vasút kiolvasható, a mai Kőbánya-Kispest helyét látjuk. Régi neve: Kőbánya Vasgyár utca megállóhely volt (az utca neve a térképrészleten is látható).
A távirati hívójelek nem szokták követni a nevek változásait, így elég jól őrzik a múltat, pl. J: a mai Veszprém, korábbi Jutas; Ud: Újdombóvár, a mai Dombóvár; B: a mai Budapest-Déli, korábban Buda (a szóhasználatban Székesfehérváron máig Buda, vagy pl. a Nyugatiban máig Pozsony felé állítanak vágányutat).
A hívójelek vagy távírókódok számos területen mindmáig használt egy-kétbetűs rövidítésekként szolgálnak, pl. a járműveken hasonló jeleket láthatunk, a REV felirat után a fővizsga azaz revízió helyét: Ms: Miskolc, Sm: Szombathely.

b) Az idők során legutóbb a helyszínen létesített vasútüzemnek komoly betonkerítése van. Hol található még hasonló ebben a városban, de üres telken, a hozzá tartozó vasútüzem nélkül?

Legutóbb metróüzem épült a helyszínen. Ezt a tervek szerint Káposztásmegyerig építették volna. Végül a 14-es villamos épült a metrótelekre.

c) Mi ez utóbb említett vasútüzem vonalának az átadáskori, hivatalos, helyesírási hibától mentes neve?

Korábban észak–déli metróvonal volt az elterjedt, hivatalos elnevezés (lásd pl. itt a második képen), ami nagykötőjellel írandó.

 

trv_i_4.jpg

4. a) A részleten látható vasúti megállóhely neve 1914-ben két tagból állt; második tagja áttételesen egy égtájról kapta a nevét: voltaképpen a vasúttársaságról. Miért az a vasúttársaság neve?

A helyszínt könnyű felismerni a térkép megírásaiból, pláne azok felülírásaiból. Itt a Déli Vasút Kanizsa–Buda vasútvonalát látjuk. Később itt vezették el a Budapest–Pécsi Vasút vonalát (Kelenföld–Szentlőrinc), melyet már 1889-ben államosítottak – a Déli Vasutat jóval később. Megkülönböztetésül Budafok Délivasut néven szerepelt a megállóhely 1914-ben.

A Déli Vasút azaz a Südbahn pedig a Bécs városából kiindulóan Trieszt felé vezető törzsvonaláról kapta a nevét.

b) A vasúttársaság névadó törzsvonalán szokatlannak ható forgalmi szabályozás volt érvényben a közelmúltig: mi volt ez?

A Südbahnon a menetirány szerinti bal vágány volt a helyes vágány egy jókora szakaszon 2012-ig.

c) Sorolja fel, hol érvényes még ilyen szabályozás hazánkban!

Budapest-Déli–Kelenföld; Budapest-Keleti–Kőbánya felső, Kőbánya felső–Rákos felső pálya; Örs vezér tere–Gödöllő (BKV–HÉV).

 

trv_i_5.jpg

5. a) A részleten két szokatlanabb vasútüzem egy-egy végpontja is látható: melyik társaság adta át ezeket, és hol volt a másik végpontjuk?

A részleten folyó és egy híd látszik, a Duna feliratának felével. A Lánchíd budai hídfőjénél egyrészt a BKVT (Budai Közúti Vaspálya Társaság) lóvasútjának vége látható, mely a térképen jól követhetően Zugligetig (a Laszlovszky-majorig), majd szárnyvonalon az óbudai főtérig közlekedett. (A zugligeti eredeti épületet hosszú évek óta hagyja az önkormányzat szétlopni.)

A másik vasútüzem a Budai Hegypálya, mai nevén budavári sikló, ez lényegében eredeti vonalon közlekedik.

b) A be nem épített telken milyen intézmény állt később, ebből mi maradt mára a helyén az intézmény tárgyköréhez kapcsolódóan?

Az üres telken a Kereskedelmi Minisztérium állt, ehhez tartozott a közlekedésügy is. Innen szelvényezték a Budapestről kiinduló főutakat, ennek jelképeként áll itt ma a második kivitelű 0 km-kő.

 

trv_i_6.jpg

6. a) Mi volt a képen látható vasútvonal kezdőpontja?

A Čakaturn árulkodó jel, Csáktornyán járunk. Ez a vonal a Déli Vasút trieszti törzsvonalából Pragerhofnál ágazott ki a Nagykanizsa felé, később Buda tartó vasútvonal, a szelvényezés is természetesen ezt követte egy évszázadig. Érdekesség: a DV csak 1969-től került a MÁV tulajdonába, addig csak bérelte azt 1932-től.

b) Utóbb itt egy másik vasútvonal csatlakozott: melyik törvény engedélyezte az építését?

Kettő vasútvonalat is engedélyeztek, és mindkettő megépült: 1884. évi XXXI. törvénycikk alapján a Csáktornya–Zágrábi HÉV vonala, 1889. évi XXXV. törvénycikk alapján az Ukk–Zalaszentiván-Kisfaludpuszta–Csáktornya hév-vonal.

 

trv_i_7.jpg

7. A képen csak egy darabja látható egy vasútvonalnak, amit egy hév-társaság adott át. A társaság nevét adó két település közt félúton egy város található.

A felismerésben a jellegzetes alföldi mezővárosi településszerkezet adott támpontot. Mivel kevés vármegyét dolgoztak fel a kataszteri térképek közül, így viszonylag hamar rá lehetett találni a helyszínre. : ) Hajdúnánás déli felét és Hajdúdorogot látjuk, csak utóbbitól délre az adott szelvényrészen láűthatunk egy darabot a vasútból.

A vasutat a Debrecen–Hajdúnánási HÉV társaság adta át, két évre rá hosszabbította meg Bűdszentmihályig (később ez az állomás a Tiszavasávári nevet vette fel). Innen Tiszalökig a vonalat a Tiszapolgár–Nyíregyháza HÉV építette saját szárnyonvalaként. Debrecen és Hajdúnánás közt kb. félúton Hajdúböszörmény található (a nyomvonal-módosítástól függetlenül).

a) Milyen felekezetűekről kapta a nevét?

Az izmaelita (muszlim) hitű böszörményekről.

b) Egy szövetséges ország ezredese 1915-ben térképet adott ki egy sok évtizedes diplomáciai-katonai tervhez: tipográfiailag helyes ékezettel írva milyen néven szerepel ez a város rajta?

A francia forradalomként megszépített történetű szellemiségből ered elsősorban a havasalföldi és moldvai, leginkább sovinizmusba átcsapó nacionalizmus, melynek hatására született a dák–római folytonosságelmélet. Ez ugyan a Ceauşescu-diktatúra (ejtsd: csauseszku) alatt vált csak államdogmává, de földrajzi-politikai következménye-előzménye: a Kárpát-medence egy jókora részének a Tisza határfolyóval való megszerzése már egy 1816-os (!) lipcsei kiadású térképmellékleten is szerepel. (A rabszolgaság megszüntetése, a cirillről latin írásra való átállás, Románia megszületése két emberöltővel később következik be, a független királyság létrejötte és hadseregfejlesztés követi. A világháború küszöbén parasztlázadás, tízezres megtorlás és hasonlók történnek. A háttérben meg felkészülés, minden téren; a szarajevói pisztolyeldördülésig és még azután is.)

Ennek fényében naivitás meglepődni Teodorescu ezredes 1915-ös román térképén, melyen Szolnokig minden település román néven szerepel, amire ki bírtak valamit találni (számos településen semilyen román jelenlét vagy érintettség nem volt, így nyelvhasználatban sem alakulhatott ki fonetikus átirat). A román államvasút, a CFR 1922-es kiadású állomásnév-szótárának egy része sem érvényes már, látható benne a hirtelen jött helyzet tisztázatlansága. (Amúgy Brassó és Szolnok között meg kb. bárhol lehetett volna ugyanilyen államhatárt húzni.)

E kitekintő után jöjjön a megfejtés: ezen a térképen Hajdúböszörmény így szerepel: Beșermeni (ejtsd: besermeny, rövid é-vel).

A tipográfiai vonatkozás: az Unicode–Microsoft vonalon tévesen implementáltak egy ékezetes betűt, amit egy nyelvben sem használnak: Ţţ Ţţ (cedilla [ejtsd:szedijja] mellékjellel; ami spanyol–francia eredetű, a mai török is ezt használja, pl. Çç Şş).
Ezzel szemben a román tipográfiában használt
Șș Șș és Țț Țț (vessző mellékjellel) csak az Unicode 3-ba került bele, Windows Xp alatt csak a baj volt bele, de igazából mindmáig.

c) Sorolja fel a város német neveit!

Betschermen; továbbá, téves tükörfordításban: Wütender Armenier.

 

trv_i_8.jpg

8. A vasútállomások sokszor nem annak a falunak a nevét viselik, ahonnan a legkönnyebben megközelíthetők. A képen egy ilyen névadó falu határában vagyunk: két másik falu is közelebb van ahhoz az állomáshoz, amelyik egyébként a közelmúltban vált elágazó állomásból csatlakozó állomássá. a) Melyik ez az állomás vagy falu? b) Mi az állomás vasúti különlegessége 2-3 évtizede?

A felvezető szöveg sejteti, hogy a vasútvonalakat kezelő társasági háttér megváltozott, de a birtokos Erdődy név is segítség. a) Porpácon járunk.
b) Itt a Celldömölk felől Szombathely felé tartó (MNYV által átadott) vasútvonalhoz csatlakozik az egykori Pozsony–Szombathelyi HÉV Porpác–Pozsonyligetfalu vonala (ez már önmagában érdekesség, hogy a forgalmi irány és a szelvényezés iránya ellentétes irányú). Ezeket a vonalakat a közelmúltig mind a MÁV kezelte, Szombathely felé kétvágányúsította is. Ezzel összefüggésben az egyvágányú Celldömölk–Sárvár irány felől bejárva a pálya egy 120 km/h sebességre alkalmas geometriájú kitérőn kapcsolódik a kétvágányú folytatáshoz. (Egyébként a vasútvonal csak 100 km/h sebességre alkalmas, így a jelzőkön sebességcsökkentés nélküli továbbhaladást engedélyező jelzés van.)
2011-ben a GYSEV átvette a Sárvár felé tartó vonal kivételével az infrastruktúrát, így az elágazó állomás csatlakozó állomássá vált: ismét két különböző társaság vonala kapcsolódik itt. (Egy elágazó állomáson azonos társaság két vonala kapcsolódik.)

 

trv_i_9.jpg

9. a) A képen látható részleten egy helyet máig Szaros-nak hívnak a vasutasok. Miért? Mi a szolgálati hely mai neve?

a) A Déli Vasút vonalán, azaz a mai székesfehérvári vonalon lévő Szarostétény a korábbi sertéshizlaldáról kapta a nevét. Nagytétény a hivatalos és közismert neve. A személyforgalom nemrégiben megszűnt.

b) A képen látható 8. sz. őrháznál időközben vasútállomás épült. Mi lett volna ennek a neve, ha a 2010-es rendrakáskor ennek a nevét is leegyszerűsítik? c) Honnan kezdhették a képen látható őrházak számozását?

b) A megnevezett helyen a Budapest–Pécsi Vasút vonalán, az Érd felső–Pusztaszabolcs felé vezető vonalon létesült eredetileg Tétény-Diósd 8. sz őrház néven a szolgálati hely, a mai Nagytétény-Diósd. A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata szerint Diósd nevet kapta volna.

c) A DV vonala Nagykanizsáról épült, a 184. őrházat látjuk a részleten, így valószínűleg egészen Nagykanizsáról indult a számozás (Buda a végpont volt). A Budapest–Pécsi Vasúttársaság vonalának kezdőpontja Kelenföld volt.

 

trv_i_10.jpg

10. A részleten látható állomást mikor használhatták a lakosok a járásközpontba való utazásra az 1930-as években? : )

A részleten szláv helynevek láthatók, nyilvánvalóan egy vármegye szélén, sejhetően alföldi jellegű területen, ahol egy vízfolyás adja a vármegyehatárt. A feladat az volt, hogy ezeket az ismérveket kellett keresztezni viszonylag korai építésű vasutakkal. Így lehetett rátalálni az egykori Góla állomásra. (Időközben Somogy vármegye is felkerült a térképek közé.)
Góla a trianoni békediktátummal a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, míg az állomás a Magyar Királysághoz. A vasutallomasok.hu oldalon Góla adatlapján találhatókat idézzük:

„A békediktátum szövege a vasutakról szóló részében külön kitért az akkori „Gola város és kerülete” részére fenntartott állomás használatának rendjére (303. cikk). A szöveg úgy rendelkezik, hogy Góla község vasútállomását az igazgatóságok között létesítendő egyezmény fogja megállapítani. 1926. július 24-én Belgrádban egyezmény született a gólai állomás használata tárgyában, melyet 1929-ben törvénybe foglaltak (1929. évi XLV. törvénycikk).
Az egyezmény értelmében a gólai lakosok használhatják Góla vasútállomást mindennemű korlátozás nélkül, tehát árufeladásra is. A lakosok részére (a használat megkönnyítése érdekében) a határátlépés céljára fényképpel ellátott határátlépési igazolványokat bocsátottak ki, melyek hat hónapig érvényesek, és a határvonalnak napkelte és napnyugta között való átlépésére, valamint a határvonalon át a pályaudvarig vezető út használatára és kizárólag a pályaudvaron való tartózkodásra érvényesek. Az igazolvánnyal még ugyanazon a napon a határon át vissza is kellett menni, éjjeli órákban azonban csak kivételes sürgős esetben adtak engedélyt az átlépésre.
Ezen kívül az egyezmény rögzíti, hogy az utazás megkönnyítése végett naponta legalább egy közvetlen vonatpár vagy kocsi közlekedjen Góla és Kapronca (Koprivnica) között. Góla lakosai a Gyékényes–Barcs vasútvonalon keresztül Kaproncába közlekedve, útlevél nélkül csak az e célra szánt közvetlen kocsikat használhatják, nekik a közvetlen kocsikat magyar területen elhagyniok nem szabad. Polgári személyek semmilyen fegyvert nem vihetnek fel a vonatra; a közvetlen kocsik utasait és azoknak poggyászait rendőr és vámközegek kísérik.  
A kommunizmus vasfüggönyének leeresztésével az állomás is megszűnt. A szolgálat megszűnésének ideje percre pontosan ismert: 1951.06.18 15.50. (Asztalos Endre)”

 

trv_ii_1.jpg

11. a) A képen látható vasútvonalon sebességrekordot állítottak fel. Hová jártak ezek a mozdonyok az 1930-as évek végén? b) 1938-ban ott (a végállomást jelentő város főterén) elhangzott egy híres államfői beszéd: milyen nyelven és miért?
c) Meddig (térben) járt a székesfővárostól az 1940-es években a képen látható vonalon közlekedő gyorsmotorvonat? d) Mennyivel később érkezik ma Budapestről ugyanide az ugyanerre közlekedő, ugyanabban a napszakban induló közvetlen vonat?

Az egykori Tiszavidéki Vasút Püspökladány–Nagyvárad vonalszakaszát látjuk. A sebességrekord a 242 sorozatú áramvonalas burkolatú gőzmozdonysorozattal állították fel.
a) Ezek a mozdonyok akkoriban Kassára továbbítottak gyorsvonatokat.
b) 1938. XI. 11-én vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, az Adrián a haditengerészetnél töltött évei miatt beszélt jól horvátul, és az ehhez részben közeli szlovák nyelven szólt a felvidéki lakosság nemzetiségi részéhez.

c) A székely gyorsmotorvonat Sepsiszentgyörgyig járt. Reggel 7.02-kor indult a székesfővárosból, és este 19.17-kor érkezett meg.
d) Sepsiszentgyörgyre ma az 5.55-kor induló nappali vonat 21.20-kor érkezik. Az érkezés tehát közel kettő órával később történik. A menettartam az akkori 12 1/4 óra helyett ma 14 1/2 óra (plusz egy óra zónaidő-eltérés van).

 

trv_ii_2.jpg

12. A térképrészleten mutatott területen az idők során még egy vasútállomás épült. a) Miért nevezik a vasutasok Tapsifalvának? b) Egy híres szoborcsoport áll itt: felállításának dátumai?

Az akkori Dombóvárt, mai nevén Dombóvár alsót látjuk. Utóbb Újdombóvár, mai nevén Dombóvár épült a Budapest–Pécsi Vasút által.
a) A történet szerint szabálytalan munkavégzés miatt egy vasúti kocsiból az általa fuvarozott nyulak elszabadultak, és a rendezőpályaudvaron jóval később is még nyulat lehetett fogni.
b) Az első független magyar kormányt ábrázoló, Kossuth-szoborcsoportként ismert emlékművet, Horvay János alkotását, 1927. XI. 6-án avatták fel az Országház mellett. Dombóváron 1972-73-ban állították fel a szigeterdei parkban Dombóváron (miután Rákosi Mátyás kommunista kormánya 1952-ben elbontatta).

 

trv_ii_3.jpg

13. A képen látható területen újabb vasútépítést terveznek, emiatt – pár méteren múlik, de – bontani tervezik a térképen ábrázolt vasútállomás egyik épületét. a) Melyik terv útjában áll az egyébként nem gyakori épület? b) Mi az épület mai funkciója?

a) A GYSEV által tervezett, Szombathely felől Zalaegerszeg felé közvetlen eljutást biztosítandó tervezett deltavágányt pont úgy húzták meg, hogy a Déli Vasút által 1865-ben épített egykori Zalaszentiván állomás szabványos felvételi épületét bontani kívánják.
b) Az épületben ma az Aba Hotel működik.

 

trv_ii_4.jpg

14. A képen látható területen egy különleges vasúti villamos alállomást adtak át. Röviden, miért különleges ez a rendszer: miben tér el a hazai szokványostól, és miben nem? b) Egy híres regény címére is utaló szolgálati helynév szerepel ma itt ezen a részleten. Az első kiadás védőborítóján ki a sötétebb színű inges fiatalember?

a) A kaposfüredi villamos alállomás 2×25 kV-os rendszerben működik. Ennek nagyszerűsége, hogy 25 kV-os 50 Hz-es (tehát szabványos) elemeket használ, csak a kapcsolástechnikában tér el valamelyest. Ezáltal jóval kisebb zavartatás (interferencia) adódik, és jóval nagyobb távolságra tudnak így táplálni. A Kapospula–Nagykanizsa–Szabadbattyán hálózatrészen üzemel ez a rendszer. (Sajnálatos módon nem eléggé közismert, és vizsgálat szintjén sem terjed megfelelően.)

b) A Tüskevár borítóján Bütyök szerepel sötétebb ingben, mert a könyvben Tutajos szőke.

 

trv_ii_5.jpg

15. a) Melyik társaság adta át a képen látható állomást és mikor? b) Ebben az évben Magyarország három vármegyét veszített, melyek ezek? c) Mi volt a hivatalos nyelv azon a településen, melyet cserébe megszerzett?

Zákány állomást látjuk. Gyékényes később épült, ma a barcsi és a kaproncai vonal is ahhoz kapcsolódik.
a) A Déli Vasút adta át 1868. IX. 1-jén.

b) Szerém, Verőce, Pozsega vármegyékről a horvát–magyar kiegyezés keretében mondott le a magyar kormány a horvát–szlavónországi javára. (Az oszmán hódításig a Száva és a Dráva köze Magyarországhoz tartozott, és annak kiűzésekor került a horvát bán kezelésébe; ezt a vitatott hovatartozást rendezték így.)
c) Cserébe Fiume városát és kerületét kapta meg, ahol az olasz volt a hivatalos nyelv.

 

trv_ii_6.jpg

16. Az állomás restije előtt egy régi szelvénykő található. a) Honnan indul a szelvényezés, miért? b) Hova tart éppen, miért?

A részleten meghagyott felirat, a Tiszai pályaudvar, árulkodik arról, hogy Miskolcon járunk. Miskolc-Tiszai pályaudvar a Tiszavidéki Vasútról (TVV) kapta a nevét. A resti előtt egy 2862 feliratú szelvénykő található.
a) A TVV, bár elsőként a Szolnok–Debrecen szakaszt építette meg és adta át, de az osztrák Államvasút-Társaságtól (StEG) előtte fél évvel megvásárolta a Cegléd–Szolnok (Ószolnok) vonalat, és abból ágazott ki, így –ahogy a távolságadatok is mutatják– a szelvényezése Ceglédről indul.
b) A TVV leghosszabb vonala Debrecentől Miskolcig, majd visszafelé indulva Kassáig épült. Miskolcon a szelvényezés 2861+40-ig jutott, majd Felsőzsolcáig a másik vágányon párhuzamosan folytatódott a kassai végállomás felé. A szelvényezés emiatt éppen Miskolcról Kassára tart.

 

trv_ii_7.jpg

17. A 4. és 5. őrház között utóbb vasúti hidat építettek. a) Mikor adták ezt át? b) A nevét adó települést hány évvel a pozsonyi csata után alapították?

Pest határában vagyunk, a Vác–Pozsony–Bécs felé vezető, több szakaszban átadott vasútvonal egy részét látjuk. A hidat a Pozsony utáni osztrák határállomásról mindmáig marcheggi hídnak nevezik.
a) A marcheggi híd a balparti körvasút része, amit 1889-ben adtak át. (Egyes összekötő vonalak 1892-ig készültek el.)
b) A pozsonyi csata, melyben a magyarok 907. VII. 4–7. közt megverték az egyesített nyugat-európai seregeket, biztosította az ország függetlenségét, a nyugati gyepűt pedig 955-ig az Enns folyóig tolta ki (ez Alsó- és Felső-Ausztria hagyományos határa ma).
Marchegget az Alsó-Ausztriát ekkor birtokló II. Ottokár cseh király alapította 1268-ban Magyarország elleni védőbástyaként. A különbség 361 évre tehető.

 

trv_ii_8.jpg

18. A képen látható állomásról egy vonal vezetett a folyópartra. a) Mi az ezt építő vasúttársaság nevének ma helyes rövidítése? b) Hány ablaka volt az itt álló épületnek a város felől? c) Melyik megye székhelye volt ekkor a legközelebb?

Győr határában járunk, a Győr-környéki állomások közül a részlet közepén és déli részén a Győr–Sopron–Ebenfurthi Vasút állomását látjuk. Innen vezetett régebbi térképek tanúsága szerint korábban egy vonal a Rába-partra.
a) A társaság neve ma röviden GYSEV Zrt. A betűszók helyesírását illetően: „A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek”. (Emiatt pl. a részben elterjedt GySEV nem fogadható el.)
b)Rábaparti rakodó épületén kilenc ablak volt a város felől. (Megfelelő indoklással Győr-GYSEV épületét is elfogadtuk.)
c) Nyilván Győr vármegye székhelye volt a legközelebb.

 

trv_ii_9.jpg

19. A képen látható helyen ma nyomvonal-helyesbítés látható a műholdképen. a) Miben tér el ettől a jelenlegi nyomvonal és miért? b) Melyik társaság építette a vonalat? c) Mi volt a végpontja a társaság az 1872-ben másodikként átadott vonalszakaszának? c) Mi volt ennek az állomásnak a különlegesebb szerepe? d) Melyik vasúttársaság kezelte azt az állomást 1940-ben?

a) A Gyömöre–Szerecseny–Gecse-Gyarmat szakaszt látjuk. Itt a nyomvonal-helyesbítést végül nem fejezték be, csak az előkészített nyomvonal látható. A térképeken látható nyomvonal emiatt megegyezik a jelenlegivel.
b) Magyar Nyugati Vasút.
c) 1872-ben a Győr–Veszprém, a Szombathely–Gyanafalva és a Veszprém–Kiscell szakaszokat adták át, rendre VIII. 9., IX. 1, X. 3. napokon.
d) A vonal 1873-ban Grazig elkészült, ezáltal határállomás volt. Az I. vh. után az állomás Ausztriához került,

e) 1940-ben a Deutsche Reichsbahn kezelte.

 

trv_ii_10.jpg

20. a) A képen látható helyen egy különleges nevű vasútállomás üzemelt, mi volt a neve? b) Hány kilométer volt az út innen Indiáig vasúton, Budapesten át?

a) Egyes részletekből kivehető a Fertő-tó és a Hanság határán járunk, ahol a Fertővidéki HÉV vonala vezet. Sarród és Fertőújlak közül ez utóbbi neve volt Mekszikópuszta. 
b) India állomásra Fertszőszentmiklós–Győr MÁV–Kelenföld–Ferencváros–Szabadka útirányon át lehet eljutni, ez 9+61+127+6+168+134=505 km (de a Budapest-Keletin át számolt útirányt is elfogadtuk).
Más helyes megoldás a Kapuvári GV hálózatán található India-major.

 

Így nézett ki tehát az első kettő forduló. Várjuk a hozzásólásokat, kinek mi jut eszébe a térképrészleteken láthatókról vagy alatta leírtakról, esetleg mi mást tett volna fel kérdésként?

2016. XII. 7-én délután találkozhattok a bloggazdákkal, a játék elkövetőjével és megfejtőivel is.
Arra kérünk, az eseményre a Facebookon akkor mondd, hogy ott leszek, ha ott leszel: az érdekel állapotú feliratkozással is bekerül a naptáradba, és az értesítéseket is megkapod, ha még meggondolnád; mi szívesen látunk. ; )

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr508557076

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.