@rezgaras:
Köszi!

Bejegyzés: A két Bajkonur

@lezlidzsi84:

Ígéretes:)

Bejegyzés: Út a vörös kontinens közepébe

@Numi, na mi? Numida!: Valószínűleg kb. mindenki más nem foglalkozik azzal, hogy ma a Mars felszínén víz csak jég vagy pára formájában fordulhat elő. Régen ez még jobban így lehetett.

A szintén talajban fagyott CO2 viszont lehet folyékony halmazállapotú.

Bejegyzés: A Naprendszer leghosszabb folyóvölgye

@rdos: Legalábbis a belinkelt videóban előadó magyar tudósnak ez az álláspontja, míg kb. mindenki más pedig múltbeli vízfolyásokat feltételez.

Bejegyzés: A Naprendszer leghosszabb folyóvölgye

@lezlidzsi84: Ha bizonytalanok az emberiség hatását illetően, akkor számomra jó munkahipotézisnak tűnik hogy játszhattunk benne szerepet. :-( Akár nem is keveset. :-(

Bejegyzés: Út a vörös kontinens közepébe

@gigabursch: Korábban linkelt @Mezocyclone: egy jó összefoglalót a Mars történetéről, a marsi üledékekben felhalmozódó fagyott CO2 és H2O viszonyairól. És arról hogy amit folyóvölgyeknek látunk azok időszakos "CO2 - folyók" voltak hordalékkal együtt.

Bejegyzés: A Naprendszer leghosszabb folyóvölgye

Mostanában volt hír, hogy egyes rádiófrekvenciás adások a Van Allén övvel analóg hatásokat váltanak ki.
Namost, addig, amíg a Mars fölé nem kerül egy komplex védő + meteo + GPS műholdhálózat, addig minden kolonizáció és terraformálás csak elmélkedés.

@rdos:
Ez érdekes.

Más:
Van arra valamilyen ökölszabály, hogy a felszín hány %a kell vízborított legyen, hogy a földihez hasonló légkört és lehessen?

Bejegyzés: A Naprendszer leghosszabb folyóvölgye

@rdos: Nem, Ausztrália a fekvése, alakja, tagolatlansága, a kevés számú hegység elhelyezkedése valamint a tőle délre kinyíló óceánrész áramlási viszonyokat megváltoztató hatása miatt száraz, ezek összessége már az ember megjelenése előtt elintézte a korábbi nagy erdőségek javát. Az őslakosok főleg az alacsonyabban fekvő (hosszú száraz évszakkal rendelkező) erdőségekben tudtak komolyabb károkat okozni, de a javát a telepesek intézték el. (Ez is kb. 400 ezer négyzetkilométert tett ki...) Bővebben az ausztrál erdőkről: pangea.blog.hu/2020/06/14/a_legosibb_esoerdo

Azzal kapcsolatban viszont bizonytalanok a kutatók, hogy az ausztrál erdők jégkorszak végi (részben átmeneti) megritkulásában nem játszott-e szerepet az ember.

Bejegyzés: Út a vörös kontinens közepébe

@horrorpornó bábszínház: A Földön a szökési sebesség 28'480km/h. Ha ilyen gyorsan haladsz vízszintesen. akkor a rád ható centrifugális erő annyi, mint a gravitációs erő. (a Föld felszínén!) Ha az egyenlítő 40'000 km hosszú (lenne, ha a Föld gömb lenne), akkor az egyenlítőnél a forgási sebesség 40'000km/24óra = 1666km/h. Vagyis ha a Föld forgásával egyirányban indulsz, ez a sebesség hozzáadódik a sebességhez, annyivel kevesebbre kell felgyorsulni. Kis szögekre szerintem ebből adódik a koszinuszos csökkenés.

Bejegyzés: A két Bajkonur

@Wacunao: A poszt is írja az (erdő)égetéses vadászatot. Új-Guineában is dívik a kőkori népek között, csak ott a 6-8 méter éves csapadékösszeg miatt az esőerdőnek meg sem kottyan.

Nagyobb természet átalakítók voltunk, vagyunk, mint sem gondoljuk. :-(

Bejegyzés: Út a vörös kontinens közepébe

@rdos:
Hát, ezen a szélességi körön valóban vannak Afrikában erdők (mint ahogy amúgy Ausztráliában is, a keleti parton), de itt található az egyik legszárazabb sivatag is, Namíbiában. Egy kontinenssel arrébb ugyanezen a szélességen meg ott van a másik legszárazabb sivatag, az Atacama.
Valamint, hogy mennyire nem csak a szélességen múlik a csapadék, arra jó példa a három Guyana Dél-Amerikában, illetve Szomália: Ugyanazon a szélességen fekszenek, ugyanúgy egy nagy kontinens keleti partján, mégis az egyik esőerdő, a másik meg sivatag.
Ettől még igaz lehet, amit írsz az őslakosokról, de ahogyan a poszt is mutatja, az éghajlat kialakulása ennél sokkal összetettebb.

Bejegyzés: Út a vörös kontinens közepébe

Kicsit off, de talán nem felesleges hsz-em következik. Ausztrália azért olyan száraz (időszakosan), mert az őslakosok erdőégetéses, újabban már csak bozót égetéses vadászatot folytattak, úgy ötvenezer évvel ezelőttől kezdve a mai napig. :-( Miért? Mert költséghatékony. Mint a mai monopóliumok. :-( Ennyit a nemes vademberről. :-( Aki nem hiszi, nézze meg a gúglimepszet, Ausztália szélességi fokán Afrikában esőerdők vannak. On.

Bejegyzés: Út a vörös kontinens közepébe

Városligeti-pataktól az Uzboi Vallisig... Kis lépés a szerzőnek, nagy lépés lesz az emberiségnek. ;)

Bejegyzés: A Naprendszer leghosszabb folyóvölgye

@pitcairn2: Eltartott egy ideig, de kész lettem :) hattertortenelem.blog.hu/2021/02/22/a_sydney_es_a_kormoran_elethalalharca

Bejegyzés: Út a vörös kontinens közepébe

Sztár bolygó lett a Mars. :-) Népszava pont hu-n Mars atlasz a téma.

nepszava.hu/3109958_a-leszallohelyeket-is-mutatja-a-marsrol-keszult-magyar-terkep

@Mezocyclone: Időszakos CO2 és zagy folyások lehettek a Mars "folyói".

Bejegyzés: A Naprendszer leghosszabb folyóvölgye

@Mezocyclone: Csak a felénél járok kiváló linked nézésében, de sejtésem az hogy CO2 folyók voltak azok.

Bejegyzés: A Naprendszer leghosszabb folyóvölgye

Mielott barki oceanokat, tengereket es bo vizu folyamokat vizional a Marsra, erdemes meghallgatnia ezt a valoban szakmai igenyessegu eloadast a Magyar Csillagaszati Egyesulet szervezeseben:
m.youtube.com/watch?v=_G8XKHjR_Zo

Bejegyzés: A Naprendszer leghosszabb folyóvölgye

@Untermensch4: Érdekes dolog ez a nehézvíz. A sima víz képlete H2O. A szokvány hogy kb minden 6-7 ezredik víz molekula képlete HDO (d a deuterium). Az igazi nehézvíz képlete D2O. A természetben minden 6-7 ezer a négyzeten. Elképesztően ritka éppen ezért elképesztően drága (aranyat simán megelőzi az ára, de a CANDU reaktorokban ez a moderátor? mindegy).

Tudósok csináltak kísérletet nehézvízzel. A patkány populáció fele azonnal belehalt a nehézvíz ivásba. Csavartak egyet a dolgon, fokozatosan szoktatták hozzá a patkányokat (mondjuk első nap az itatóban 5% nehézvíz 95% víz, másnap 1o% nehéz és 9o% víz és így tovább). Mind túlélte és így sikerült a nehézvízre rászoktatni a patkányokat. Most jött a csavar, másnapra tiszta vizet kaptak a 1oo% nehézvízre szoktatott patkányok. A patkány populáció fele azonnal belehalt a szokványos víz ivásba.

On

Bejegyzés: A Naprendszer leghosszabb folyóvölgye

@rdos: Lehet hogy egyszerűbb lenne génmérnökösködéssel magasabb deutérium-tűrésűre szabni embereket. Sugárzás és gravitáció miatt is.

Bejegyzés: A Naprendszer leghosszabb folyóvölgye

@Luighi: Amennyire tudom a Hold nem ütközött a Földdel, hanem a Földből származik, egy Mars méretű protobolygó "kocolta le" a Földünket és ami anyag kispriccelt a Föld kérgéből és köpenyéből abból állt össze a Hold. Évi pár cm-t távolodik is tőlünk Holdunk, ebből is tudjuk hogy a Hold a Földből lett (nyilván a kocoló protobolygó is vesztett itt anyagot, kérdés abból mennyit tudott visszatartani a Föld?)

Bejegyzés: A Naprendszer leghosszabb folyóvölgye