Pangea

Minden, ami földtudomány

Az USA "energiafővárosa"

2015. július 12. 19:30 - lezlidzsi84

Ma egy ismeretlen, de mégis "ismerős" nevű wyomingi kisvárosról lesz szó. Gillette-et a környékén található gazdag feketekőszén, széngáz és olajkészletek miatt az Egyesült Államok "energiafővárosának" is nevezik. Mindezt nem csak az egy főre jutó "energiatermelés" miatt érdemelte ki: Wyoming adja az USA széntermelésének 35%-át, melynek jelentős része a Gillette környéki külszíni bányákból származik. A 21. században már meglehetősen ritka, hogy egy város a szénbányászat miatt nőjön hirtelen nagyra, de a "vadnyugaton" (és Ausztrália egyes részein) még ez is előfordul, a klasszikus "prériboom" minden pozitív és negatív tünetét produkálva.

gillette-wyoming.jpgA wyomingi Gillette éjszaka - a város szociális jellemzői korántsem ilyen viharosak - (forrás

Gillette Wyoming szövetségi állam északkeleti részén található 1388 m-es tengerszint feletti magasságban, de többé-kevésbé sík területen. Mindez nem számít különlegesnek az egyébként nagyon is különleges Wyomingban. A Coloradohoz (és minden négyszögletű területegységhez) kisértetiesen hasonló alakú, két és fél Magyarországnyi államot ugyanis mindössze 584.000 ember lakja, amivel Alaszka után a legkisebb népsűrűségű államnak számít. Az állam közepét egy magas, gyér növényzettel borított száraz fennsík borítja, dúsabb növényzettel a kevés folyóvölgyön és az egy-két ezer méterre kiemelkedő hegyvonulatokon kívül csak az állam északnyugati része rendelkezik. Mindezt figyelembe véve nem meglepő, hogy a lakosság java az állam peremein futó interkontinentális vasútvonalak által életre hívott kisvárosokban él. Közülük a legnagyobb, a prérividék egyik utolsó bástyájának számító, irdatlan méretű fűtőházáról híres Cheyenne vált az állam fővárosává, de itt is csak 60.000 ember él. Szintén említésre méltó, hogy az állam északnyugati sarkában van az USA legszebb nemzeti parkjaiból kettő: a Yellowstone és a Grand Teton, melyek egyik kapujaként a sípályáiról ismert wyomingi Jackson városa szolgál. Az állam idegenforgalmának javát összpontosító vadnyugati stílusban épült város arról is híres, hogy az USA-ban egyedül itt épült repülőtér nemzeti parkba, a célszerűség kedvéért rögtön védett madarak fészkelőhelyére, ami különösen izgalmassá teszi a Jackson Hole reptéren való fel és leszállást.

road-to-kemmerer.jpgTipikus fennsíki táj Wyomingban - (forrás)

Mindezt figyelembe véve nem meglepő, hogy a gyéren lakott állam gazdasági szerkezete sem mindennapi:  a második legnagyobb hozzáadott értékű ágazat az északnyugatra összpontosuló turizmus, de ennek jelentőségét mintegy négyszeresen múlja felül... a bányászat. Wyoming a szénbányászatban első, a kitermelt olaj mennyiségét tekintve ötödik, gázkihozatalban pedig a második az USA államai közül.  A szénbányászat nagyja pedig a 29.000 lakosával az állam negyedik legnagyobb városának számító Gillette közelében összpontosul, az indiánfilmekből ismerős nevű Powder River-medencében.

powderriverbasin.jpg

A Powder River-medence - Gillette a képződmény kellős közepén található - (forrás)

A közel Dunántúl nagyságú medence a harmadidőszakban elején (kb. 60-55 millió éve) kezdett formálódni a javarészt krétakori üledékes közetsorozat a Sziklás-hegység kialakulásának záró szakaszához köthető megemelkedésével, ami a széleken (Black Hills és Bighorn-hegység) erőteljesebb volt. A medence belsejéből visszavonuló tenger széles mocsaras vidéket hagyott hátra, ahol a csapadékos, szubtrópusi éghajlaton dús növényzet tenyészett, melynek maradványai a mocsarakban és a tavakban gyűltek össze. A lassan szárazodó éghajlaton a peremeken egyre magasabbra kiemelkedő hegységek törmelékanyaga eltemette az egykori élővilág maradványait, melyből gazdag szén és olaj- és földgázkészletek képződtek. A hegységképződés fő szakaszának lezárultával vízfolyások eróziós munkája megszabadította a szénrétegeket a fedőrétegtől, így a jó fűtőértékű, alacsony kéntartalmú szén szinte a felszínen található.

black_thunder_mine.jpgA Black Thunder bánya - egy szénszállító szerelvénnyel körülvéve - a vasúti kocsik kb. kétszer magasabbak az itthon megszokottnál - (forrás)

Ez magyarázza, hogy az egyébként mindentől távoli szénmedence miért lett az 1960-as évektől bányászati "boom" színtere: bár a szállítási költségek magasak, az olcsó kitermelés és az alacsonyabb járulékos környezetvédelmi költségek versenyképessé tették a wyomingi szenet, mely a kanadai Albertától Texasig, Washingtontól Michiganig gyakorlatilag a teljes hegy- és prérividék hőerőműveit táplálja.

domper.jpgA fiúk a bányában dolgoznak... (forrás

A medence központjában elhelyezkedő Gillette-et 1892-ben alapították és az erre építkező Chicago Burlington és Quincy (vagyis a híres Burlington Route) vasúttársaság felügyelőjéről, Edward Gillette-ről kapta nevét. Ezt követően nagyon sokáig nagyjából semmi nem történt a környéken, a kisváros élte a több száz hasonló vasútmenti mezőgazdasági központ unalmas életét, mígnem az 50-es évek végén meg nem kezdődött a külszíni bányászat a környéken. A korábban stabilan 2.200 fős városka lakossága 1970-re 7.200-ra, 1990-re 17.600-ra nőtt, majd némi megtorpanást követően a 2000-es években ismét nagyot nőve elérte a 29.000 főt. A város 2000-es évekbeli újabb nagy növekedését  az okozta, hogy megváltozott a környéken domináns Rio Tinto bányatársaság működési modellje: működésének egy részét kisebb cégekbe szervezte, és a helyi leányvállalat,  a Cloud Peak Energy itt ütötte fel sátorfáját.

obama-climate_change-_rica_t670.jpgA Union Pacific szénszállító vonata Gillette közelében - már ott a hely a negyedik vágánynak - (forrás)

A város amellett, hogy lakóhelyül szolgál a bányászoknak, és különböző ellátó funkcióknak is helyt ad, nagy hőerőművel is rendelkezik, ezen felül egyéb kiszolgálólétesítményeket is összpontosít. A kibányászott szenet például el kell szállítani, ami kilométeres vonatszerelvényekkel történik. A zsíros üzletre a városban honos, immár BNSF névre hallgató vasúttársaság mellett a másik nyugati nagy, a Union Pacific is lecsapott, a párhuzamos vonalépítés pedig azt eredményezte, hogy Gillette környékén néhol négy vágányon haladnak a szénszállító szerelvények. (Vasúti személyszállítás egyébként nem csak Gillette-ben nincs, de egész Wyomingban sem.) Ha egy pillanatra megfeledkezünk világvégi helyzetéről, a város medenceközpontként viszonylag jó közlekedésföldrajzi helyzetben lévőnek mondható: érinti az I-90-es (Seattle-Boston) autópálya, mely szerény 4861 km-es hosszával az első az USA-ban, így nem csak autóval, de akár busszal is megközelíthető azok számára, akik szeretik halálra unni magukat a nem túl változatos tájon. Akik nem, azok repülőgéppel is eljuthatnak ide: kisebb menetrendszerinti gépek naponta többször biztosítanak csatlakozást Denver és Salt Lake City reptereire, bekapcsolva Gillette-et az ország vérkeringésébe. A bányavállalat központja miatt ezek rentábilis útvonalaknak számítanak, így nem kellett őket bevonni a kormány által támogatott légi útvonalak (Essential Air Services) körébe, ami hasonló méretű és fekvésű városok esetében szokatlan az USA-ban.

De mivel is jár a környéken nagyarányú bányászati tevékenység? Minimum brutális tájsebekkel, igaz a meglehetősen jellegtelen fennsík élvezeti értékéből ez nem sokat von le, az USA-ban pedig nagyon szigorú előírások vonatkoznak a bányaterületek rekultiválására.

wyodak.jpgA Wyodak szénbánya területe Gillette mellett - itt lesz mit rekultiválni - (forrás)

Ezen felül a város lakossága (a tágabb környékhez képest) jobban él, az erőteljes bevándorlás miatt igen fiatalos (mindössze 6% a 65 év felettiek aránya), és erős a férfitöbbség, ami erőteljes kontrasztot mutat az általában fogyó népességű, rohamosan elöregedő vadnyugati kisvárosokhoz viszonyítva.

terkep_1.pngGillette kissé rendezetlen alaprajza mellett a táj gyér növényzete is szembeötlő, a jobb felső sarokban lévő bányaterületen kívül - Forrás: Google Maps

Ugyanakkor a város gyors növekedésének megvoltak az árnyoldalai is. Már a város alaprajza is árulkodó némileg: szervesebben fejlődött társaitól eltérően gyakorlatilag neighbourhoodok, lakóparkok lazán egymásra dobált halmazából áll a szűk városmag kivételével, melyeket nagyobb rendezetlen térségek választanak el, ami inkább a gyorsan fejlődő agglomerációs települések sajátossága, ahol a különböző ingatlanfejlesztő cégek fokozatosan építik be az előre lefoglalt/megvásárolt területeiket. Szintén fura az I-90-es autópálya vonalvezetése: az USA-ban nem jellemző módon szép ívben kikerüli a város egy részét. Pontosabban azt, ami a város a 60-as években (tehát az autópálya építésekor) volt. Az új lakónegyedeket viszont igyekeztek az autópálya lehajtói közelébe helyezni, így az "elkerülőszakasz" ma a város földrajzi közepén fut végig. (Igaz így az autópályán munkába járóknak nem kell áthajtaniuk a központon.)

varoskep.JPGGillette látképe: takaros házak, bányával - (forrás)

 

A város gyors növekedésével járó zavarok a pszichológusok figyelmét is felkeltették. Egy helyi kutató, ElDean Kohrs 1974-ben publikált tanulmányában a bányavárosok növekedési zavarait egyenesen a Gillette-szindrómával illette. A szindróma fő tünetei: megnövekedő bűnözés, a lakosok rossz mentális állapota, nagy megélhetési költségek. Mindez hamar hírhedtté tette a város nevét az Egyesült Államokban, noha a "szindróma" létezését már a következő években kétségbe vonták. (A fő probléma az volt, hogy a tanulmányt alátámasztó adatok felvevője a helyi közegészségügyi hivatal vezetője, azaz ElDean Kohrs volt...) Az összehasonlító elemzésekből gyakorlatilag az derült ki, hogy a negatív mutatók számai abszolút mértékben valóban növekedtek, de többnyire nem jobban, mint a lakosság egyébként. Amiben mégis aránytalanul nagy volt a növekedés (pl. kis értékű lopások) ott a fő oknak a vidéki térség nagyarányú bevándorlásra felkészületlen intézményrendszere bizonyult. Például a helyi bankban eleinte ismeretlen volt a letelepedőknek nyújtandó rövid távú hitelek (USA-ban egyébként elég elterjedt) köre, így néhány dolgot bizony egyszerűbb volt "kölcsönvenni" az első fizetésig...

Tehát a szindróma főként az "őslakosok" érzelmi hozzáállását tükrözte, a "régen minden más volt" vonalon, vagyis valójában egy belső szociális választóvonalat sikerült leírni, ami valóban a gyorsan növekvő (vagy változó) városok sajátja. Természetesen mára ez a választóvonal már eltűnőben van, igaz, az újabb gyors növekedés ismét megerősítheti.

A város jövőjére nézve meghatározó lehet, hogy az Egyesült Államok kormánya a jövőben milyen energiapolitikát folytat. A jelenlegi kormányzat a megújuló energiaforrások fokozott kihasználása érdekében tett lépéseket, ami egyben hangsúlyozottan a szénfűtésű erőművek használatának korlátozását jelenti. Ha ez a politika tartós lesz  (ami egyáltalán nem biztos) Gillette is csatlakozni fog az elnéptelenedő bányavárosok hosszú sorához.

Felhasznált források:

https://en.wikipedia.org/wiki/Gillette,_Wyoming

https://en.wikipedia.org/wiki/Powder_River_Basin

http://www.sublettewyo.com/ArchiveCenter/ViewFile/Item/105

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr957613554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.