Pangea

Minden, ami földtudomány

5 perc geológia - Kő, ami úszik a vízen?

2018. december 16. 19:00 - Tranquillius

Igen, létezik ilyen, ráadásul viszonylag gyakori az előfordulása. Magyar neve horzsakő, habkő, néhol tajtékkő. A legtöbben onnan ismerik, hogy sarokcsiszolásra is használják, de most nem a flexre gondolunk, hanem konkrétan a lábápolásra. Mai bejegyzésünkben azonban nem a felhasználására, sokkal inkább a keletkezésére, szerkezetére és földrajzi előfordulására koncentrálunk — geológus szemmel.    

01009-pumice.jpg Horzsakő minták. Santorini (bal), Tenerife (jobb)

Ahhoz, hogy a kő a víz felszínén ússzon nincs is másra szükség, minthogy a sűrűsége kisebb legyen a vízénél. Mint ahogy léteznek olyan fák, pl. az ólomfa (Krugiodendron ferreum), amely 1,355 gramm/köbcentiméter sűrűsége miatt elsülyed a vízben létezik olyan kőzet is, amely alatta marad a 0,997 gramm/köbcentiméteres értéknek. A horzsakő megfelel ennek a kritériumnak, ugyanis előfordulhat, hogy a példányonként eltérő sűrűsége mindössze fele a vízének. 

main_1200_3.jpgHorzsakövek és döglött halak a Puyehue-Cordón Caulle chilei vulkánkomplexum 2011. évi kitörésénél (AP Photo/Carlos Succo)

A horzsakő egy hálás kőzet a geológus hallgatók számára; ez az egyik legkönnyebben felismerhető kőzet. Annak idején kőzetfelismerés órán elég volt kézbe fogni és a méretéhez viszonyított súlya alapján még vízre sem volt szükség az egy pont begyűjtéséhez. Kézben tartva az érdessége az, ami elsőre feltűnik. A kőzet sűrűn elhelyezkedő, alig látható pórusai miatt olyan mintha smirglit tapintanánk. Üregessége és szerkezete miatt üveges hangot ad ki ha megsimítjuk. Színét ásványos összetétele adja; piszkosfehér vagy vajszínű. 

00479_img_7596_granadilla_pumice.jpgLapilli méretű (2-64 mm) horzsakövek Tenerifén (forrás)

Pórusai elsődlegesek, azaz a kőzet kialakulásakor képződnek, ellentétben a másodlagos pórusokkal, amelyek a már diagenizálódott kőzetben alakulnak ki pl. oldással. Az úszáshoz elengedhetetlen feltétel, hogy a kőzet pórusai ne teljenek meg azonnal vízzel, azaz ne legyen túl üreges. Másféle elsődlegesen üreges kőzetek is előfordulnak a természetben, pl. a hólyagüreges bazalt, de az annak ellenére, hogy szemmel látható nagyságú "buborékokat" tartalmaznak sűrűségük miatt nem maradnak fenn a víz felszínén.

Létezik azonban egy olyan bazalt "hab", amely elméletileg akár úszhatna is a vízen, de nem tud, mert olyan fokú a porozitása, hogy azonnal elsüllyed. Ez az anyag a méhkaptárok sejtjeire emlékeztető retikulit; a világ legkisebb sűrűségű kőzete. Térfogatának 98%-a lyuk, így a vízbe hullva szinte azonnal telítődik és elsüllyed. Bazaltos lávaszökőkutakban képződik a láva felhabzásával. 

reticulite.jpgA túl porózus retikulit (bazalt horzsakő) elsüllyed a vízben (forrás

A horzsakő keletkezése a fent említett extrém porozitású retikulithoz hasonlóan vulkáni működéshez kapcsolódik, azonban a horzsakő és a retikulit nem azonos jellegű magmából képződik. Az összetételükből adódó különbség már a kőzetek színén is megmutatkozik. Jellemzően minél több szilícium-dioxidot tartalmaz egy vulkáni kőzet annál világosabb a színe; míg a bázikus (<54% SiO2) bazalt színe közelít a feketéhez, addig a "savanyú riolit kőzet (>68% SiO2) már majdnem fehér. Természetesen vannak kivételek, például az obszidián, amely szinte teljesen fekete savanyú vulkáni üveg. Talán a színéből már ki is találhattuk, hogy a horzsakő savanyú dácitos-riolitos magmából keletkezik. A riolitnak ugyanis többféle változata lehet azonos ásványi összetétel mellett a kőzet szövetében. Ilyen változat az obszidián, a perlit, a szurokkő és a horzsakő is. Mindegyikük ugyanabból a magmából képződik különböző körülmények között, amelyek közül most csak a horzsakővel foglalkozunk (a többi külön-külön is megérne egy bejegyzést).  

main_900_1.jpgA Puyehue-Cordón Caulle chilei vulkánkomplexum 2011. évi robbanásos kitörése (AP Photo/Alvaro Vidal)

Ahogy a nagy SiO2 tartalmú magma közelít a felszínhez úgy csökken egyre jobban a rá nehezedő nyomás. A nyomáscsökkenés hatására a magmában található víz és gázok (ún. illók) oldhatósága lecsökken elkezdenek kiválni a kőzetolvadékból. Az illók távozása és a gázbuborékok hatalmas belső nyomása (akár százszorosa a légköri nyomásnak) explozívvá teszi a vulkáni működést. Ezt egy vulkán esetében nehezebb elképzelni, de aki nyitott már ki felrázott kólát el tudja képzelni a folyamatot. A horzsakő tulajdonképpen egy ilyen kólásüvegből (=vulkán) illók hatására (vízgőz, Cl, F, kéndioxid) hirtelen kirobbanó anyag, ami a gyors hőmérsékletcsökkenés miatt hamar megszilárdul és magába zárja az apró gáz és gőzbuborékokat. Más példával olyan, mint amikor egy sűrű, forró, viszkózus habfürdő egyszer csak kővé válik. A gyors hűlés miatt a lávafröccsben nem megy végbe teljesen az ásványok kikristályosodása, ezért lesz üvegszerű a horzsakő, kevés látható kristállyal. Ugyanez a szilikátos magma ha lassan hűl ki (elsősorban a föld mélyében) akkor szemmel látható hatalmas kristályok képződnek mint a gránit esetében. 

main_900_buvar.jpgHorzsakővel fedett tóból előbukkanó búvár 2011. Június 16. (Reuters/Chiwi Giambirtone)

Horzsakő-termelő vulkánokkal jellemzően a szubdukciós zónák felett található kontinentális lemezszegélyen találkozhatunk. Ez a környezet gazdagabb illókban, már csak a tenger közelsége miatt is, valamint a magma a kontinentális lemezen keresztüljutva gazdagodik szilícium-dioxidban, így savanyúbb lávakőzeteket produkál. Ilyen vulkánokkal találkozhatunk a Kárpát-medencében is, pl. a Bükkalján, vagy a Zemplénben, ahol a miocén horzsaköves rétegek vastagsága a több száz métert is elérheti. Aki fiatalabb horzsakőre lenne kíváncsi felkeresheti Thíra szigetét, Tenerifét, vagy a Lipari-szigeteket, vagy a Cirkumpacifikus-hegységrendszert (lásd képek), ahol szinte mindig zajlik valahol olyan vulkanizmus, amely horzsakövet is termel. Mégis, a legérdekesebb horzsaköves vulkánkitörés az emberi szem elől rejtve zajlik — a tenger mélyén. Ilyenkor a horzsakő nem csupán kilövell, majd aláhull a vulkáni kürtőből, hanem egy része — éppen a sűrűségből kifolyólag — megkezdi a több száz vagy ezer méteres útját a felszín irányába. 2012-ben a Kermadec-szigetek mellett egy ilyen horzsakő-tutaj megjelenése jelezte, hogy a mélyben éppen vulkánkitörés zajlik. 

havre_horzsako.JPGHorzsakő képződés víz alatti kitörésből (forrás)

Egészen addig a tudósok nem is tudtak a Havre tengeri hegy vulkáni mivoltáról, amely a horzsakő-rajt a felszínre bocsátotta. 2012 júliusában földrengések, majd egy füstcsóva felbukkanása jelezte a vulkáni működést a 720 méteres mélységben. Ezt követően kb. 3,5 méter vastagságú horzsakő-tutaj jelent meg a víz felszínén, amely 400 négyzetkilométeres területet borított be. A hullámzás hatására a kő-szőnyeg elvékonyodott és több tízezer négyzetkilométeren szétterült az óceán felszínén. Később az áramlatok hátán eljutott egészen Ausztrália keleti és Új-Zéland északi partjára is. A horzsakő jelentős része idővel elsüllyedt, ahogy megszívta magukát vízzel, vagy a súrlódás hatására apró darabokra törtek. Egy évvel a kitörés után is találtak a Csendes-óceánban horzsaköveket, ami egyfelől veszélyt jelent a hajózásra, másrészt alkalmat ad a rajta megtelepedő élőlényeknek, hogy távoli tájakra eljuthassanak. Egyes elméletek szerint a horzsakő-tutajoknak szerepe lehetett a csendes-óceáni szigetvilág benépesülésében. 

ncomms4660-f1.jpgA Havre víz alatti vulkán kitörése után sodródó horzsakőtutajok pozíciója (forrás)

Kutatók a Berkeley egyetem laboratóriumában röntgensugárral vizsgálták, hogy milyen folyamatok tartják a felszínen a horzsakövet és milyen erők süllyeszik el. A kísérlet folyamán nagy meglepetésükre azt tapasztalták, hogy az este elsüllyedt horzsakő másnap újra a felszínre emelkedett. Megállapították, hogy a horzsakő pórusai többnyire hasjzálvékonyak és összeköttetésben vannak egymással. Azaz, ha bejut a víz a pórusokba a kőnek hamarosan el kellene süllyednie. Ez mégsem így történik, mégpedig a felületi feszültség miatt. Ha egy horzsakövet vízbe teszünk, a pórusok külső járataiba benyomul a víz, de ez egyben bezárja a levegőbuborékokat, méghozzá hosszú időn keresztül. Ez a csapdába esett gáz tartja fenna  követ a víz felszínén. Ha a bennmaradó gáz éjszaka a hűvösben összehúzódik a folyadék beljebb nyomul és lesüllyed a kő, de ha nappal felmelegedik, kitágul, kinyomja a víz egy részét és újra a felszínre emelkedik.

main_900_tenger.jpgHorzsakő-hullám Argentína partjainál (Reuters/Chiwi Giambirtone)

Horzsakővel nem csupán a sarkunkat reszelhetjük egy fürdés után, a kőzetet elsősorban az építőipar hasznosítja, azon belül is főleg könnyűbeton-gyártásra használják alacsony sűrűsége miatt. Sóder helyett használva jelentősen csökkenthető a beton tömege, ami pl. födém betonozásnál kapóra jöhet. Ezen kívül a kertészetek is jelentős mennyiséget adnak el díszítőkőnek, de a már említett tulajdonsága alapján akár úszó szigeteket is építhetnének belőle kerti tavakba. 

 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

  • http://petrology.geology.elte.hu/Vulkanizmus_6_Robbanasos%20kitoresek.pdf
  • http://volcano.oregonstate.edu/floating-pumice-%E2%80%93-oceanic-hazard
  • https://newscenter.lbl.gov/2017/05/23/how-x-rays-helped-to-solve-mystery-of-floating-rocks/
  • https://www.universityofcalifornia.edu/news/solving-mystery-floating-rocks-pumice 
  • https://en.wikipedia.org/wiki/Pumice_raft
  • https://en.wikipedia.org/wiki/Pumice
  • https://mistralmtn.blogspot.com/2017/06/rocks-that-float-pumice-rafts.html
  • https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0012821X18300876
  • http://epa.oszk.hu/00000/00030/00285/datum07895/cim207900.htm
  • https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0012821X18300876
  • https://www.theatlantic.com/photo/2011/06/volcanic-ash-and-pumice-from-puyehue/100088/
  • https://www.sandatlas.org/pumice/
  • http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/MagmasKozetek/ch03s02.html
  • http://blogs.discovermagazine.com/rockyplanet/2012/08/13/source-of-kermadec-island-pumice-raft-eruption-identified/#.XBJbA9tKiUk
  • https://www.nature.com/articles/ncomms4660
  • http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20100610-retikulit-habkonek-is-nevezett-konnyu-asvany-amely-lavaszokokut-kitoresek.html
3 komment

5 éves a Pangea blog!

2018. december 07. 17:06 - Tranquillius

2013. december 7-én, napra pontosan 5 éve egy geomorfológiai cikkel indult útjára a Pangea blog. Az induláskor nem lebegett semmiféle különösebb cél a blog előtt, és ha valaki feltette volna a kérdést, hogy hol képzeled el a blogot 5 év múlva valószínűleg nem a mostani helyzet jutott volna először eszembe. Ugyanis a Pangea bloggal az elmúlt öt évben sikerült valamit letenni a hazai földtudományos-ismeretterjesztés asztalára. 

pangea_20142016.jpgÍgy nézett ki a blog 2 éve

Az elmúlt öt évben 14 szerzőnk összesen háromszázharmincnyolc cikket írt, évente kb. 67-et. A hangsúly nálunk azonban sohasem a mennyiségen, sokkal inkább a minőségen volt. Ha egy cikk nem ütötte meg a kellő mércét, akár hetek is rámehettek az átszerkesztésre. A kezdetben négy állandó szerző közül ketten maradtunk lezlidzsi kollégával, ezért a heti két cikk lecsökkent egyre. Az oldal látogatottsága ezzel együtt sem csökkent, közelítjük a 2,5 millió oldalletöltést, több mint négyszázan követnek bennünket a blog.hu-n és 3100-an a facebook oldalunkon. Naponta majdnem ezren kattintanak ránk, ami annak ellenére nagyon örömteli számunkra, hogy a Pangea blog sohasem a kattintásvadászatról szólt. Olvasóink tudják a legjobban, hogy populáris témákkal igen ritkán találkozni errefelé és nagyon valószínűnek tartjuk, hogy az Index címlapról beeső alkalmi olvasók gyakran nem is jutnak el egy hosszabb, vagy mélyebb földrajzos alapismereteket megkívánó cikk végére. De az olyan kommentekre, hogy "minek írtok ilyen hosszú izéket?" az a válaszunk, hogy "barátom, úgy tűnik ez nem a te blogod!" :)

Az elmúlt öt évben jártunk az űrben, a Föld eldugott részein, mentünk vissza a múltba történeti földrajzi témákkal, voltak biogeográfiai cikkeink és gyarapodnak az átlagolvasót messzire riasztó "5 perc geológia rovatunk. Voltak népesség, település és általános földrajzi témáink és néhány olyan téma is, ami nálunk jelent meg először.

A témák kiválasztásánál lehetnénk tágabb látókörűek is, ebben az esetben azonban a szerzők be vannak szorítva a saját érdeklődésük korlátai közé, éppen ezért továbbra is szívesen várjuk új szerzők jelentkezését, akik új témákkal, új szemlélettel frissíthetnék a blog arculatát!

Mire vagyunk a legbüszkébbek? Talán arra, hogy 2016-ban a Pangea blog Juhari Zsuzsanna díjat nyert penzjutalommal, amit aztán szétosztottunk szerzőink honorálására. 2015-ben hetedikek lettünk a Goldenblog versenyen, sajnos azóta ez a kezdeményezés kipurcant. Büszkék vagyunk szerzőinkre, akik akár csak alkalmanékt, de minket választanak egy-egy cikkük megjelenítéséhez, büszkék vagyunk törzsolvasóinkra, akik a húszezer karakter feletti cikkeket is együltő helyben végigolvassák és még hozzá is szólnak (Pl.: "a hatodik bekezdésben kimaradt egy ékezet"). 

Szintén büszkék vagyunk arra, hogy a kommentszekcióban kommentelőinkkel karöltve általában sikerült normális hangnemet fenntartani, ami a hazai közegre, közállapotokra egyáltalán nem jellemző. Egyrészt köszönjük olvasóinknak az ebben való partnerséget, másrészt szeretnénk, ha ez az állapot a továbbiakban is fennmaradna.

pangea21_1.jpg

Mi várható a jövőben? Egy biztos, a cikkeink minősége tekintetében nem várható változás. Amit leginkább szeretnénk, az a szerzőgárda bővülése lenne, ugyanis ezáltal tudnánk garantálni a cikkek sokszínűségét, kellő megjelenési gyakoriságát és a témakörök bővülését! Távlati célunk, hogy fontosabb cikkeink idegen nyelven is megjelenhessenek.

Köszönjük a munkát szerzőinknek, köszönjük a támogatást és segítséget az Index és a Blog.hu csapatának! Köszönettel tartozunk az olvasóinknak az építő kritikáért és kitartásukért!

Csatlakozzatok hozzánk az 5. Pangea születésnapon 2018. december 12-én szerdán a One Beer sörözőben!

82 komment

Nagy-Románia a román etnikai térképek tükrében

2018. december 01. 00:40 - DSegyevy

Száz évvel ezelőtt a mai napon került sor a Gyulafehérvári Román Nagygyűlésre. Itt mondták ki a Gyulafehérvári határozatban Románia, valamint "Erdély, a Bánság és Magyarország összes románjainak" egyesülését. A román területi érvelés - hasonlóan a régió többi szereplőjéhez - jelentős mértékben támaszkodott etnikai térképekre. A centenárium okán Romániában is megélénkült a téma iránti érdeklődés, így Bukarestben az október végi „România Mare reflectată în reprezentări cartografice” [Nagy-Románia a térképi ábrázolások tükrében] című etnikai és más térképekre fókuszáló kiállítás (Biblioteca Academiei Române/Román Akadémia könyvtára) után éppen a napokban nyílt egy újabb, kifejezetten a korabeli etnikai térképekkel foglalkozó kiállítás, "Războiul hărților"  [Térképek háborúja] címmel (Muzeul Naţional al Hărţilor şi Cărţii Vechi/Nemzeti Térkép- és Régi Könyv Múzeum). Budapesten éppen az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában láthatunk egy több régióra fókuszáló, etnikai térképeket bemutató tárlatot (Az I. világháború térképeken: Határviták). Ebben az írásban a korabeli román etnikai térképeket próbáltuk meg összeszedni. Jelen bejegyzés alapvetően egy képekkel ellátott bibliográfiai jellegű lista, így az egyes térképekről sem politikai, sem pedig szakmai véleményezést nem tartalmaz.

Az egyesülés a gyakorlatban - a román terminológia szerint - az alábbi régiókat jelentette: Erdély (Ardeal/Transilvania), a Körösvidék (Crișana),  a Bánság (Banat), illetve Máramaros  (Maramureș/Marmaţia). A végleges államhatárok azonban nem estek egybe az itt leírt határokkal, azok csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés nyomán alakultak ki. A korabeli magyarországi területekre vonatkozó magyar regionális felosztás sem elnevezésében, sem az egyes régiók kiterjedését tekintve nem teljesen azonos a román felosztással, illetve bizonyos terminusok jelentése az idők folyamán változott is - mind a magyar, mind a román nyelvben.

1999.png

Román történeti régiók a korabeli román felfogás szerint

forrás

Tovább
63 komment

Az északi pólusok

2018. november 25. 17:08 - lezlidzsi84

A sarkvidéki utazók egyik legnagyobb kihívása a pontos navigáció a gyakran jellegtelen tájon, rossz látási viszonyok között. Mondhatnánk persze, hogy erre való az iránytű, de van egy kis bökkenő: a tájékozódáshoz nélkülözhetetlen eszköz valójában nem a földrajzi északi pólus felé mutat, hanem a mágneses északi pólus felé, amely nem elég, hogy nem egyezik az előbbivel, de helye évről évre változik. Ezért a GPS-alapú navigáció elterjedése előtt a sarkközeli tájékozódásban fontos szerepe volt a mágneses pólusok pontos helymeghatározásának. A fő navigációs berendezések meghibásodása esetén ma sem mellékes ez, főleg, hogy az északi sarkvidéki vízi utakkal kapcsolatban egyre jelentősebbek a tengeri szállítmányozók várakozásai.  

Az emberiséget már régóta érdekli, miért mutat észak (a kínai verzióban dél) felé az iránytű hegye. A késő középkorban azt hitték, hogy az Északi-sarkon található, mintegy 53 kilométer átmérőjű nagy, fekete magnetitsziget, a „Rupes Nigra” vagy a Sarkcsillag mágneses vonzása okozza a jelenséget. Ugyanakkor a XVI. században már mind a hajósoknak, mind a – szigorúan észak–déli irányra tájolandó – napórákat készítő iparosoknak feltűnt, hogy az iránytű hegye nem pontosan észak felé mutat, ez az eltérés pedig a földrajzi helyzettől függően változik, sőt időben sem állandó.

size-guid-blog-image.jpg

A „Rupes Nigra” valamint az Északi Sarkvidék elképzelt ábrázolása egy 1620-as térképen – (forrás

Tovább
10 komment

Miért a Mátra Magyarország teteje?

2018. november 18. 19:03 - lezlidzsi84

A kézenfekvő válasz, hogy a trianoni és a párizsi békeszerződések miatt, de mi most inkább földtörténeti és nem történelmi szempontból vizsgálódnánk. Azaz jelenlegi határaink között miért a Kékes a legmagasabb "hegycsúcs"? A válasz nem is olyan egyszerű, hiszen a kutatók a Mátrát az Északi-középhegység "legrejtélyesebb" tagjának tartják, kialakulásával kapcsolatban még sok a nyitott, vitatott kérdés.

Aki a Mátrában kirándult, túrázott, nyaralt, telelt, annak feltűnhettek bizonyos helyi sajátosságok, amik némileg megkülönböztetik a Mátrát legtöbb hegységünktől. A túrázók emlékezetébe vésődhetnek a hosszú, helyenként igen meredek emelkedők, ez jórészt persze a hegység viszonylag nagyobb magasságából adódik, illetve mindenkinek feltűnhet a hegység "középső" vonulatának, a 700-1000 méter körüli magasságot elérő Mátrabérc-Galya-tető - Kékesnek észak felé való meredek letörése. Ez persze nem egyedülálló Magyarországon, a Bükk-fensík déli pereme is hasonló esést produkál, a Magas-Mátra ugyanakkor legkevésbé sem fennsík jellegű: A Kékes és a Galya-tető csoport hegytömbjei és a köztes gerinc(ek) dominálják.

20181022_144422.jpgA Kékes északnyugatról - feltűnő északi oldalának meredeksége

Tovább
5 komment

Új-Kaledónia megtartja mindkét zászlaját

2018. november 07. 23:22 - Tranquillius

2018. november 4-én függetlenségi népszavazást tartottak a Franciaországtól 16,700 kilométerre található Új-Kaledónia szigetén, melyet elsősorban az őslakos kanak kisebbség támogatott, miközben a francia fegyencek leszármazottai inkább lojálisak maradtak az anyaországhoz. Bejegyzésünkben áttekintjük a világ egyik utolsó gyarmatán a szavazáshoz vezető hosszú és néhol erőszakkal terhes utat.

plakat_nc.jpgNépszavazási plakátok a fővárosban, Noumeában. Kép: Theo Rouby/AFP/Getty Images

Tovább
59 komment

Előítéletek világatlasza

2018. október 31. 22:03 - Tranquillius

Nehéz eldönteni, hogy a sztereotípia, ill. előítéletes "térképek" elsősorban térképek, vagy sokkal inkább mémek-e. Nehézsúlyú térképészek valószínűleg mémeknek, míg az átlagemberek inkább térképnek ítélnék meg. Közös bennük, hogy nem a valóságot ábrázolják méretarányosan kicsinyítve, hanem olyan dolgokat, amelyek csak az emberek fejében léteznek és nem is biztos, hogy van egzakt földrajzi kiterjedésük.  

europe.pngEurópa 20 lehetséges felosztása (szerző: Yanko Tsvetsov)

Talán nem árulunk el túl nagy műhelytitkokat, hogy ez a kissé rendhagyó bejegyzés eredetileg angol nyelven készült volna el, elsősorban a lustaság miatt. Hiszen kinek lenne kedve feliratozni ezt a megszámlálhatatlan sok angol magyarázószöveggel ellátott térképet (na jó ábrát). Nem is fogom. Mindenesetre nem lehetetlen, hogy a jövőben elkészül majd az (első) angol fordítás is!

A legenda szerint az erső sztereotípia térkép 2009-ben készült el a kozmopolita bolgár Yanko Tsvetskov  [Alphadesigner] jóvoltából, aki éppen egy kemény télen előállt ukrán-orosz geopolitikai gáz-vita idején határozta el, hogy  elkészíti az első sztereotípia térképet, ahol az országok felületén egy egy rájuk jellemző előítéletes — politikailag abszolút inkorrekt —  jelző található. Például Oroszország egy paranoid olaj birodalom, Törökország pedig "NoYouTubeLand". Nos, ebben a bejegyzésben nem ezekről a térképekről lesz szó, hanem egy az előítélet-térképek egy második generációjáról, amelyeket az [x=szám] mód, hogy felosszuk [y=országot] képlettel lehet felírni. Nem mintha baj lenne a sztereotípia térképekkel, de utóbbiakban mintha több belefektetett energia lenne, több földrajzi információval szolgálnak egy adott területről és többnyire mélyebb humor húzódik meg mögöttük — amennyiben valóban értelmezhető dologról van szó. Ugyanis ezek között is előfordulnak igen silány munkák, közülük néhányat (Osztrák-Magyar monarchia) itt is bemutatunk elrettentő példaként. 

artworkmappingstereotypes011.jpgAz első ún. digitális sztereotípia térkép (Yanko Tsvetskov)

A hasonló térképek nem csupán az adott földrészről, országról szolgálnak információval, hanem reflektálják a készítőjének intelligenciáját ill. műveltségét is. További jellemzőjük, hogy vírusként terjednek a neten. Elsődleges céljuk nem az természettudományos ismeretterjesztés, hanem pusztán a szórakoztatás, ezért is lehetne őket inkább a mémek kategóriájába sorolni. Szerencsére vannak köztük igencsak intelligens munkák is. El lehet vitatkozni a hasznosságukon, értelmükön, de nehéz nem meglátni, hogy bizony minden egyes ábra szolgál valami újdonsággal még a sokat látott geográfusok, kartográfusok számára is. 

Földrészek, országok és országrészek egyaránt terítékre kerülnek, sőt olyan már letűnt birodalmakkal is találkozhatunk, mint Róma, vagy az Anjou Anglia. 

Böngészésük talán nem csupán a sztereotípiák megcsontosodásában, hanem megszüntetésükben is segíthet. 

Hajtás után megtekinthető a majdnem teljes, 84 példányos kollekció:

Tovább
9 komment
Címkék: térképek

Európa kapui

2018. október 24. 21:28 - lezlidzsi84

Magyarországról nézve nehéz elképzelni milyen óriási forgalom és gazdasági erő összpontosul Európa (és a világ) legnagyobb kikötőiben, elég csak annyit mondanunk, hogy az első három európai kikötő éves összesített teherforgalma bő két és félszerese a teljes magyarországi teherforgalomnak. Kézenfekvő gazdaságpolitikai elképzelés, hogy ebből az óriási mennyiségű áruáramlásból (azt némileg eltérítve) valahogyan nekünk is részesülni kellene, de ehhez azért nem ártana helyesen értelmezni a valóban nagy kikötők gazdasági erejét, hátországukkal való gazdasági kapcsolatait. Erre teszünk ma kísérletet Rotterdam, Antwerpen és Hamburg esetében.

800px-berge_stahl_in_new_colours_pic01_port_of_rotterdam_holland_19-apr-2007.jpgA Berge Stahl óriás vasércszállító Rotterdamban, terheletlenül. Teljes terheléssel a világosabb része víz alá kerül - (forrás)

Tovább
10 komment

Kismartonok

2018. október 17. 21:35 - Tranquillius

Kismarton jelenleg az Ausztriához tartozó Burgenland tartomány székhelye. Soprontól északra található, legnagyobb nevezetessége a város közepén álló Esterházy kastély és annak parkja. Kismarton azonban nem mindig volt 14200 lakosával Burgenland messze legnépesebb települése, az egységes város csak 1920 után alakult ki hat település összeolvasztásából, ugyanis Magyarország leggazdagabb földesurai nem csupán anyagilag gyarapították a Kismartont, hanem a Kismarton nevű települések számát is négyszeresére emelték.

kismarton_georg_hoefnagel.JPG

Tovább
24 komment

Magyarország Nemzeti Atlasza

2018. október 07. 20:00 - Tranquillius

Sohasem felejtem el, amikor néhány éve a könyvtárban észrevettem, hogy selejtezni kívánnak egy hatalmas aranybetűs zöld könyvet. Amikor szóltam, hogy rögtön elvinném mondták, hogy kell még várni pár napot vagy hetet míg átfut a rendszeren. Mondtam, hogy kikölcsönzöm addig szívesen. Nem, azt nem lehet, nézzek már rá ez már csak a mérete miatt sem kölcsönözhető. Szó, ami szó aznap este már otthon lapozgattam az 1989-es Magyarország Nemzeti Atlaszát.

mna2018_2.jpg

Tovább
7 komment