Pangea

Minden, ami földtudomány

Eltűnt vármegyék — "Sötét" Zaránd

2019. július 21. 22:10 - Tranquillius

Az egykori Zaránd vármegye 1009-1876 között állt fenn és megszűnésekor Magyarország egyik legkisebb és legelmaradottabb vármegyéje volt, ahol a megszűnés előtti utolsó népszámlálás alkalmával a lakosság 97 százaléka se írni se olvasni nem tudott.

zarand_brad.jpgZaránd vármegye: Brád és a Fehér-Kőrös völgye (forrás)

Zaránd vármegye 1876-os megszűnése előtt sem tartozott a közismertebb vármegyék közé, és mivel kimaradt a "64" vármegye közül, manapság is kevesen ismerik. 1009-es alapítása és a török hódítás között hazánk egyik leggazdagabb vármegyéje volt. A török idők kezdete óta (1544) a Partiumhoz tartozott, és komp-vármegyeként közlekedett Erdély és Magyarország között, míg végül ez a kérdés a történelmi Erdély felszámolásával 1876-ban végleg el nem dőlt Magyarország javára. 1920 után aztán a románok sem látták értelmét feltámasztásának, holott az egész területét megörökölték, és az 1784-es hírhedt Horea-féle parasztháború is innen indult ki. 

A Körös-parti vármegye 

Zaránd vármegye az alapításától kezdve természetföldrajzilag az egyik legjobban körülhatárolt megyénk volt. Kelet-nyugati irányban elnyújtott területe követte a Fehér-Körös folyását, határvonalait a vízválasztó hegységek gerince rajzolta meg az Erdélyi-érchegységtől egészen a Fekete-Körös torkolatáig. Északon a Fekete-Körös és az Aranyos-folyó, keleten az Ompoly, délen pedig a Maros vízgyűjtője határolta. A Zarándtól északra található Bihar vármegyétől a Béli-, és a Bihar-hegység választotta el, a tőle délre fekvő Hunyadtól az Erdélyi-érchegység, Arad vármegyétől pedig a Zarándi-hegység. A Fehér-Köröst övező hegyvidékek a Bihari autochton részét képezi, prekambriumi-ópaleozokiumi kőzetekből épül fel. Az Erdélyi-érchegységben a neogén során a bádeni korszaktól egészen a pliocén pannóniai korszakáig tartó vulkanizmus során hidrotermás ércesedés ment végbe, s ez hozta létre Európa egyik nemesfémekben leggazdagabb területét. Az "Aranynégyszög" négy csúcsa közül a legkeletibb a Zaránd vármegyei Brád. Az aranyat egyrészt bányászták, másrészt a Fehér-Körös homokjából mosták is. 

zarand15sz.JPGZaránd vármegye a XV. században

A vármegye központja kezdetben a Fehér-Körös és a Csík-ér (Csigér) torkolatában álló Zarándvár volt, később azonban a történelem viharai közepette ez gyakran változott. Székhelyei közül kétségkívül Gyula vára volt a legérdekesebb helyzetben. Gyula azon kevés települések közé tartozik, amely a történelmi Zaránd vármegyéből megmaradt Magyarországnak. Vára 1566-ban Zaránd megye székhelye volt, miközben maga a város Békés megyéhez tartozott. A két megye közötti határvonalat a síksági medrüket gyakran változtató folyóágak jelölték ki. Ekkoriban Zaránd vármegye hét városból és 435 faluból állt, közülük összesen 26 faluban éltek pásztorkodó vlachok a saját kenézeik irányítása alatt. Zarándi vlach (oláh) népekről a XIV. század második felétől emlékeznek meg a korabeli források. A vármegye keleti, hegyvidéki területei éltek, miközben a folyóvölgyek és a nyugati síkság királyi uradalmait magyarok lakták. Ez a kettősség később alapvetően határozta meg a vármegye etnikai viszonyait. 

gyula1566.JPGGyula városa és vára 1566-ban

Az ide-oda cibált vármegye

Az etnikai viszonyok alapvetően a török hódítás következtében változtak meg drasztikusan. Ugyancsak a hódítás számlájára írható, hogy a vármegye viszonylag rövid időn belül, mintegy másfél évszázadra átkerült Magyarországtól a formálódó Erdélyi fejedelemség uralma alá. Ennek első jele, hogy Zaránd vármegye 1544-ben már a tordai országgyűlésre küldi követeit. Másfél évszázadon keresztül volt az Erdélyi fejedelemség nyugati frontvonala. 1690-ben visszakerült Magyarországhoz és ezzel kezdetét vette a vármegye képletes szétfűrészelése; közel két évszázad alatt hol keletre, hol nyugatra húzták közigazgatásilag. 1784-ben 6 évre eltűnt a térképről, amikor II. József rendeletileg az erdélyi Hunyad vármegyéhez csatolta. A reformkorban hol Kolozsvárra, hol pedig Pozsonyba küldi a képviselőit, 1848-ban ismét Magyarországhoz kerül, hogy aztán egy év múlva ismét Erdélyből, Gyulafehérvárról kormányozzák. 1857-ben a II. katonai felmérés szerint ismét a határ magyarországi oldalán ábrázolják, hogy aztán 1876-ban érvényét veszítse ez a felosztás az egységes vármegyerendszer létrejöttével. De ebben a rendszerben Zaránd vármegyének, a szentistváni alapítás ellenére már nem osztottak lapot. Amennyiben a legnagyobb történelmi kiterjedését vesszük, akkor annak nagyobb részét Arad, kisebb részét pedig Hunyad vármegye kapta meg, de mivel a vármegyét 1741-ben már jelentősen megcsonkították így ez éppen fordítva történt. 

A vármegye török kori pusztulását nyomon lehet követni a mai település-alaprajzokon. Ahogy haladunk keletről nyugatra a Fehér-Körös mentén, a sakktábla alaprajzú települések már Nagyhalmágy környékén felbukkannak. Kevés kivétellel ezek az új telepítésű falvak mind román többségűek voltak. Svábok, magyarok csupán a vármegye legnyugatibb részében telepedtek meg, Gyula környékén. 

zarand_ppt.jpgZaránd vármegye 1744-(1784-1790)-1876

A hegyvidékre szoruló vármegye

Zaránd vármegye 1741-es megcsonkítása — amely 1746-ban realizálódott — elsősorban a Maroson túli területek  1719-es felszabadulásával és a Bánság önálló kormányzásával magyarázható. De mi köze van Zarándnak a Bánsághoz, hiszen nem is szomszédosak egymással? A török hódítás előtt Zaránd vármegye déli szomszédja Arad vármegye volt, amely ekkoriban a Zarándi-hegység déli részétől kiterjedt a Maros bal, azaz déli partvidékére. 1699-ben Arad vármegye helyén katonai határőrvidéket szerveztek, hiszen ekkor a Temesköz még török uralom alatt maradt. 1719-ben, amikor a temesközi Bánságot is elveszették a törökök, ezzel együtt a határőrvidék a Maros partján értelmét vesztette. A határőrséget átszervezték a Duna partjára és megnyílt az út Arad vármegye helyreállítása előtt. Csakhogy a Habsburg uralkodóknak más célja volt a Bánsággal, a tervek szerint német lakossággal betelepített mintagazdaságot hoztak volna létre, amelyet közvetlenül Bécsből kormányoztak. Így Arad vármegyének le kellett mondania a Marostól délre fekvő területeiről. E nélkül viszont túl kicsi vármegye lett volna, ezért 1741-ben úgy döntöttek, hogy Zaránd vármegye zarándi és borosjenői körzetét Aradhoz csatolják. Így viszont Zaránd vármegye területe lett olyan kicsiny (1297 km²), hogy többször felmerült a teljes megszüntetése (1784-ben ez sikerült is). 

zarand1740.JPGZaránd vármegye 1740-ben (forrás: Hungaricana)

A román vármegye

1870-ben, az utolsó népszámlálás a vármegye területén három mezőváros (Nagyhalmágy, Körösbánya és Brád) mellett 96 falut talált, ahol összesen körülbelül 63 382 fő élt. Azért körülbelül, mert ezen a tájon komoly hagyománya volt a (magyar) hatóságokkal szembeni bizalmatlanságnak, így a népszámlálást is sokan elbliccelhették. Ekkor öt járásból állt Zaránd vármegye, úgymint Nagyhalmágyi alsó- és felső, Boicai, Brádi és Körösbányai. 1870-ben nem kérdeztek rá sem a nemzetiségi, sem pedig az anyanyelvi viszonyokra. Korábban Fényes Elek 1867-ben 2488 magyart és 44925 románt számolt össze a vármegye területén. Kozma Pál 1846-os Zaránd vármegye monográfiájában mindössze 710 magyart említ 51323 román mellett, a magyarság csupán a negyedik legszámosabb nemzetiség volt. 1850-re 330 főre csökkent a magyarság lélekszáma. A vármegye területén nem volt magyar többségű település, mindenhol a románok alkották az abszolút többséget. A magyarság lélekszáma elsősorban a török-erdélyi háborúkban veszett oda vagy költözött el, másodsorban a románokkal vívott egyenlőtlen harcok során morzsolódott fe; 1848-49-ben, vagy 1784 őszén a Horea-féle felkelésben a helyi románok körülbelül 4000 magyarral (főként helyi kisnemesekkel, azok feleségeivel ill. gyerekeikkel) végeztek 80 településen miközben 232 udvarházat égettek fel. Harmadsorban pedig ott volt a kolera, amely nem válogatott nemzetiség alapján. 

A nemzetiségi viszonyokról ugyancsak sokat mond Zaránd vármegye vallás szerinti megoszlása. 1870-ben a lakosság 95,68%-a tartozott a görögkeleti, azaz román orthodox felekezethez, nemzetiség szerint a románok és a cigányok. Katolikus (németek, magyarok és szlovákok) templom csak Boicán, Brádon és Körösbányán volt, valamint egy kápolna Nagyhalmágyon, református (magyarok) templom Körösbányán, Ribiczén, Kristyoron és Brádon volt.

"Sötét" Zaránd vármegye

Magyarországon elsősorban a "sötét Zala" kifejezés ismert, de ha valakit megkérdeznénk senki nem tudná megmagyarázni konkrétan honnan ered ez az elnevezés. Elképzelhető, hogy csupán a vasmegyeiek gúnyolódásáról van szó. A "sötét" kifejezés sokkal inkább illene Zaránd vármegyére, annak is a közművelődés terén szerzett lemaradása miatt. A lemaradás ebben az esetben konkrétan azt jelenti, hogy egész Magyarországon itt volt a legtöbb analfabéta. 1846-ban a vármegye lakosságának 1,99 %-a tudott írni és olvasni, ez 1070 főt jelentett Közülük is 355 római katolikus, 195 református és 459 görögkeleti vallású volt, azaz a helyi magyar nemességen kívül esetleg a román papok tudtak írni és olvasni. 1870-re "jelentősen javult" a helyzet; az írni és olvasni tudók aránya egyharmaddal nőtt; ezzel együtt a zarándmegyei férfiak 95,7%-a és a nők 98,07%-a volt teljesen analfabéta. 1846-ban összesen hat iskola volt a vármegye területén, közülük mindössze egyben volt román osztály. A köznevelésben mutatkozó lemaradás a vármegye társadalmi helyzetével volt egyenesen arányos. Néhány bányavároson kívül nem létezett polgárság. Az állami oktatási intézmények pedig nem sokkal a vármegye megszűnése előtt kezdtek csak kiépülni. 

zarandcimer.JPGZaránd vármegye pecsétje

Epilógus: a megszűnt vármegye

1876-ban a vármegyerendezés során december 31-i határidővel megszűnt Zaránd vármegye. Nyugati részét, azaz a két halmágyi járást Arad vármegye kapta meg, a keleti járásokat pedig Hunyad vármegyéhez csatolták. Az egykori vármegyei határokat megőrizték az új járások határai. Arad vármegye Nagyhalmágyi járása, Hunyad vármegye Brádi és Körösbányai járása még 1918-ban is kirajzolta az egykori Zaránd vármegyét. Ekkor már volt egy magyar többségű település, Körösbánya (59%), de a legtöbb magyar Bárdon élt (922 fő). De az 1919-es román megszállás idején sem élt az egykori Zaránd vármegye területén 5%-nál több magyar. Ekkor már a népesség 20%-a tudott írni és olvasni, de ez az arány még mindig a legrosszabbak közé tartozott országosan. 

 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr5714968410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2019.07.22. 20:33:44

Sok megye számolódott fel. Ez érdekes írás volt. Folytatás lesz?

Zala sötétsége a mendemondák szerint.
- iskolázatlanság
- villamos hàlózat kiépítetlensége
- közvilágítás elmaradottsága
- sok pálinkás kenyér
- nova bor
témák köré szerveződik.
Az igazságot nem tudom, de a rossz nyelvek szerint a postagalambokat Zalában a denevérek váltják fel.
(Kéretik nem megsértődni!)

tujapecér 2019.07.23. 11:35:24

A 70 es évek elején Nagykanizsán voltam katona. A laktanyában volt volt 1 db. fekete/fehér tévé. Az esti hiradó utáni időjárás képeken az esőt hozó sötét felhők rendszerint Zala felett jelentek meg. Ekkor egy emberként hördült fel a nézőkből: "na, ugye, sötét zala!"

Numi, na mi? Numida! 2019.07.23. 23:23:54

Ez jó volt, várjuk a folytatást! :)
Pl. Kraszna vármegye Toldi Miklóssal, a három Szolnok vármegye a sóúttal, avagy miért csak Háromszék vármegyét nevezték el így, amikor Csík vármegye is legalább három székből lett kialakítva? Stb, stb.

gigabursch 2019.07.26. 10:56:09

@Numi, na mi? Numida!:
Vagy pl. Bács-Bodrogban mi a Bodrog
Szolnok-Doboka Mi volt Szolnok, mi volt Doboka?
Ha van Alsó-Fehér, akkor mi volt a Felső-Fehér?
Pest-Pilis-Solt-Kiskun. Vajon mi volt régen Pilis vármegye megyeszékhelye? Solt mekkora volt?
Torna is eltűnt, felszívódott talán Gömörben, és még...

Meg az is jó kérdés, hogy Somogy, Vas akkora, amekkora, ehhez mérten miért vannak pici megyék (pl. Sopron, Moson, Turóc, Ugocs) meg hatalmasok (Máramaros, Ung, Hunyad, Torontál, Verőce, Szerém)

Gery87 2019.07.28. 22:41:52

@gigabursch:

Szerintem nincs különösebb értelme ezzel foglalkozni laikusként....Vas vármegye miért lett "vas", mi benne a Vas...mit takar? egy név volt anno? stb...

De ha mégis agyalunk egy kicsit....
Csongrád megyét hamarosan át fogják nevezni....miért? Mert egy magyar Oligarcha kilobbizta....más értelme nincs...
Az ország hivatalos nevét is megváltoztatták nemrég....miért? Semmi különös csak vki így döntött...

Az elit azt csinál amit akar.....régen is így volt....ha kellett nekik egy törpe megye, kilobbizták....mert csak...ha Alsó-Fehér lett és nem volt "Felső" akkor nem volt, kit érdekelt?.....vki eldöntötte....
Nincs új a nap alatt...

gigabursch 2019.07.30. 20:54:53

@Gery87:
Tehát konkrét ismereted nincs, de legalább böföghettél egyet. (Ehhez már nálad hozzászoktam)
Legalább annyit megtettél volna, hogy a blog idevágó cikkét elolvasod. Ha már szóba hoztad Csanádot. De még ez se ment.

mtultras 2019.07.30. 23:07:18

@gigabursch: Torna Abaújba olvadt bele. Jó sok kis faluja volt, Tornabarakonyba szeretnék majd elnézni, a legkisebb falvaink egyike, de tartanak fesztivált

gigabursch 2019.07.31. 14:15:57

@mtultras:
Sok éve voltam az egykori Torna vármegye vármegyeházában, Rettentő romos. AMi igazán izgalmas, azonban az a templom, ami ott bújik mellette a faluban.
(A Gömör kérdésben meglehetősen bizonytalan voltam, köszönöm a pontosítást Abaúj vonatkozásában)

Tranquillius 2019.08.01. 07:56:11

@gigabursch: Lesz folytatás, de lehet, hogy kicsit várni kell rá, főleg így, hogy kb. havi két cikket tudunk elkészíteni. :(

Tranquillius 2019.08.01. 07:57:51

@Gery87: Valóban nincs. Alulról szervezett országos közigazgatásról még nem hallottam. De ha tudsz ilyenről szól és utánanézhetek egy cikk keretein belül.

gigabursch 2019.08.05. 18:50:48

@pitcairn2:
Sajnos a helyi hiperpigmentáltak sokat tettek a leromlásért. Büntetlenül...

Gery87 2019.08.06. 22:30:24

@gigabursch:

Elolvastam.
És nem is a cikkre reagáltam, hanem kommentre...
Arra akartam utalni hogy az okok sokfélék lehetnek és lehet sose tudjuk meg mert nincs "nyoma" :
A török kiűzése után pl (1699) a Drávántúl (Szerémség,) hajdani magyar vármegyéi (nemcsak nevük, de létük) a múlt homályába vesztek akkor a kortársak számára....hogy anno magyar vármegyerendszer volt ott, az ország integráns része és nem más....annyira hogy a Habsburgok meg is alapították ott Szlavóniát....holott az sose volt ott! De ki tudta ezt akkor....Ehhez elég volt 150 év...
Nem csoda hogy Háromszék megye nevének eredete vagy Pilis vármegye megyeszékhelye is lehet egy olyan kérdés amire nincs válasz...

(Csanád megye nagyobb és nálunk maradt része pedig a mai Békés megye terültén van, tehát semmi logika nincs benne hogy miért Csongrád nevébe lesz beillesztve...erre utaltam hogy "azt csinálnak amit akarnak"....
De ne húzd fel magad...)

pitcairn2 2019.08.17. 14:17:10

az 1848-as eseményekhez:

DESTROY EVERYTHING - ELPUSZTÍTANI MINDENT documentary /
www.youtube.com/watch?v=7qXmve7pp7w

gondolom ennek az utóhatásai is közrejátszottak a vármegye későbbi felszámolásában...