Pangea

Minden, ami földtudomány

A globális éghajlatváltozás vörös vonalai

2019. július 07. 22:29 - Tranquillius

Ed Hawkins a Readingi Egyetem klímakutatója az adatvizualizáció nagymestere is egyben. Pofonegyszerű ábráival olykor sokkal jobban fel tudja hívni a szélesebb nagyközönség figyelmét az éghajlatváltozás trendjeire, mint akármekkora "impact factor"-os cikkekkel. Egy korábbi ábráját már bemutattuk itt a blogon, a mostaniak azonban egyszerűségükben és népszerűségében is túlszárnyalták a globális éghajlatváltozás spirálját. Tudományos kutatómunka tudtunkkal eddig még nem jelent meg koncerten háttérként, Ed Hawkins vörös vonalainak még ez a bravúr is összejött. 

KépEd Hawkins vörös vonalai Európában (forrás)

Ed Hawkins ezúttal nem tett mást, mint a hideg és meleg univerzális színei szerint ábrázolta egy adott országban egy adott intervallumban megfigyelt átlaghőmérséklet-adatokat. Az adatok forrása a legtöbb esetben a Berkeley Earth hőmérsékleti adatbázisa, de Németország, Svájc, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia esetében a nemzeti meteorológiai szolgálatok voltak. Az adatok intervalluma az utóbbi négy ország esetében az 1850-es évvel kezdődik, míg a többi országban a kezdődátum 1901, az utolsó ábrázolt év 2018. 

De miért beszélünk adatokról, amikor mindössze csíkos képfájlokat látunk a legkülönfélébb vonalkód-variációkban, amelyeken a vonalkóddal ellentétben egyetlen szám sem szerepel?

_stripes_globe---1850-2018-mo.pngFöld (1850-2018)

Az ábrákon minden ország esetében ugyanazt a színskálát használják, így az ábrák egymással összevethetőkké válnak. Persze ez az összevetés csak látszólagos és nem számszerűsíthető. Minden ábra esetében szükség volt egy hőmérsékleti választópontra, amelytől kiindulva kékre ill. pirosra színezhették az egyes évek átlaghőmérséklet értékeit. Ez az adat az 1971-2000 közötti évek átlaghőmérséklete volt. Tehát Ed Hawkins vette például Magyarországot, annak is a jelenlegi országhatárait, kiszámolta, hogy az 1971 és 2000 között eltelt 30 évben mekkora volt az ország átlaghőmérséklete, majd ezt az adatot egyenként összevetette minden egyes év adatával és az ettől való eltérést (±2,6 °C szórással) ábrázolta a színskálán. A fokozatokat a színmélységgel ábrázolta, minél pirosabb egy év, annál melegebb volt a bázisadathoz képest, minél kékebb: annál hidegebb. 

_stripes_europe-hungary--1901-2018-bk.pngMagyarország (1901-2018)

Érhetné a Pangeát az a vád, hogy a bejegyzéshez tendenciózusan válogattunk képeket illusztrációnak, ahol a balról jobbra haladó időskálán valahogy mindig az utóbbi évek vörösödtek be. De ha valaki veszi a fáradságot és hozzánk hasonlóan végigböngészi az összes régiót és az összes országot maga is rájöhet, hogy mindenhol ez a helyzet. Kerestünk "kék végű" színskálát a sarkkör közelében, a sivatagokban, fejlett, fejletlen országokban, de sehol sem találtunk. Bizonyos fokú eltérés szinte mindenütt máshol mutatkozott; például Izland esetében az egész skála rendkívül piros, általánosságban viszont elmondható, hogy az utóbbi évek, évtizedek minden ország esetében rendkívül magas átlaghőmérséklettel jelentek meg. Ausztrália esetében ez mindössze 6-7 évet jelent, de Szaúd-Arábia már lassan két évtizede produkál újabb és újabb hőmérsékleti maximum rekordokat. Önkényesen válogatott országaink közül kissé kilóg a különc Argentína, ahol ugyancsak megfigyelhető a felmelegedés, de jóval enyhébb formában. Elképzelhető, hogy az ország észak-déli kiterjedése is okozhatta az ábra eltérését. 

_stripes_australasia-australia--1901-2018-bk.pngAusztrália (1901-2018)

Érdekes eredményre jutunk, ha a hőmérsékleti vonalak egymásutániságát összevetjük a vizsgált terület nagyságával. Például a Föld (1850-2018) és Magyarország (1901-2018) ábrákat. Nagyon úgy tűnik, hogy minél nagyobb a vizsgált terület annál kevesebb a trendből kiugró érték.

_stripes_middle_east-saudi_arabia--1901-2018-bk.pngSzaúd-Arábia (1901-2018)

Továbbá érdemes azt is megfigyelni, hogy olyan területeken, ahol sok kisebb ország található, hogyan viszonyulnak egymáshoz a szomszédos államok csíkjai.

_stripes_europe-iceland--1901-2018-bk.pngIzland (1901-2018)

Ed Hawkins saját beszámolója alapján azt a célt tűzte ki, hogy az ábrák a lehető legközérthetőbbek legyenek. Hogy a végeredmény szinte kiverje az emberek szemét. Ezáltal azt reméli, hogy a lehető legtöbb embert elérhet a fenyegető éghajlatváltozás hírével. Olyanokat, akiknek sem kedve, sem pedig türelme nincs ahhoz, hogy hosszú, számukra többnyire érthetetlen tudományos munkákat olvassanak. Így már érthető, hogy ezek az ábrák egyfajta ingyenes elektronikus képeslappá váltak, amelyeket boldog-boldogtalan letölthet, használhat, megoszthat. Ezt a célját pedig maradéktalanul sikerült elérnie.

_stripes_south_america-argentina--1901-2018-bk.pngArgentína (1901-2018)

Ed Hawkins csíkjai 2017-ben bukkantak fel először, azóta rákerült a kutatók által legforróbbnak nyilvánított 2018-as év adata is az ábrára. Ez idő alatt a tudományos kutató munkája világszerte elterjedt és "pop-art" lett belőle. Ha esetleg az olvasóink hallottak bármi ehhez fogható dologról, hogy valaki a körmét egy tudós ábrája alapján festette ki, vagy a Tesláját fényezte át ilyen módon, kérjük küldjön linket!

_usa.jpgCsillagok és sávok (forrás Karolina Eklöv)

Különösen aktuális 2019-ben az átszínezett USA zászló. A tudósok mellett még a politikusoknak van hatalmas felelőssége a megoldás keresésében. Mivel úgy tűnik az álláspontok klímakérdésben viszonylag gyorsan polarizálódnak, fontos lenne, hogy a klímavédelem ügyében a tudósok kapják a lehető legtöbb szót. Hogy a vélemények helyett inkább a tények beszéljenek. Hogy mindaz ami a klímaváltozásról elhangzik tudományos kutatáson alapuljon, a véleményvezérek ne tájékozatlan aktivisták, nagyvállalatok szóvivői, vagy politikusok legyenek. Ezáltal el lehetne kerülni, hogy a klímaváltozás átmenjen egy globális hisztériába, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. 

Képenter skihkari színpadkép (forrás)

Nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy a piros vonalak gyarapodásával párhuzamosan az emberiség ugyanilyen piros vonalakat lépjen át. A globális éghajlatváltozásnak jelenlegi tudásunk szerint túlnyomó (~90%) részben az emberiség rovására írható. Az azonban nem megoldás, ha az egyes embercsoportok egymáson verik le az üvegházgázok kibocsátásában játszott vélt vagy valós sérelmeiket. Elképzelhető, hogy a jövőben az egyelőre elszigetelt jelenségek (vegánok támadnak meg henteseket, tüntetők zárnak le szénbányákat, stb.) egyre gyakrabban fordulnak elő. Nem lenne jó megvárni, hogy dízelautókat tegyenek tönkre a nyílt utcán, vagy élelmiszeripari cégek telepeit rongálják meg. 

KépAz adatok forrása... (Ed Hawkins twitter)

De akkor mit tehetünk mi, egyszerű, átlagos állampolgárok? Amellett, hogy ésszerűen és mértékletesen élünk szabadidőnkben besegíthetünk a tudósoknak is. Itt van például a Weather Rescue kezdeményezés, ahol kézzel írott meteorológiai adatok digitalizálását lehet önkéntes munkaként vállalni. Ez a két évtizednyi, 2,5 millió adatot tartalmazó hatalmas kincs feldolgozása tovább segítheti a klímamodellek pontosítását.

Mivel az időutazás — így az ókorba, középkorba telepített meteorológiai állomások lehetősége — jelenleg nem járható út, az adatsorok pontosítását egyedül ez, valamint az idő múlása tudja pontosítani. Sajnos csak reménykedhetünk abban, hogy Ed Hawkins frissített ábráin a 2019-es csíkok minél kékebbek lesznek.

 

Források:

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr8914924910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pitcairn2 2019.07.08. 09:44:42

látványos ábrák, de jóformán jelentéktelen időhorizonttal és (pl. a nagyvárosi hősziget jelenség miatt) vitatható adatokkal

pitcairn2 2019.07.08. 13:59:38

@21. század:

ez a poszt itt csúszik végérvényesen félre:

"Klímaváltozás megítélése - Vannak, akik egyszerűen tagadják ennek a tényét –"

ugyanis nem a klímaváltozás tényét vitatják, hanem azt, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az emberi tevékenységhez kapcsolódó hatások

pitcairn2 2019.07.08. 14:05:10

@21. század:

középtájon egy picit jobb lett, pl. az 1/3 szerepet játszik az emberi tevékenység egészen "klímaszkeptikus" irányba mutat, a vége azonban rendkívül vitatható...

mondjuk ilyen alapon:

Dropping the Mask of Ecofascism
mises.org/library/dropping-mask-ecofascism

21. század 2019.07.08. 15:58:58

@pitcairn2: teljesen a 4. Neoliberális klímaszkeptikusok

Tranquillius 2019.07.08. 17:01:20

@21. század: Olvastam, köszi. Akartam kérdezni, hogy honnan származik ez az ötös felosztás és ezen belül hol helyezkednek el a klímakutató tudósok, de végül nem pötyögtem be oda. :)

pitcairn2 2019.07.08. 17:43:09

@21. század:

nem teljesen, ez sokkal radikálisabb klub

Mises szemszögéből már Milton Friedman is szocialista volt:)

"You're all a bunch of socialists" Mises on Friedman

www.youtube.com/watch?v=tkQfK8hn0ds

Geo_ 2019.07.08. 18:05:02

@Tranquillius: a felosztás az saját - a klímakutatók pedig önmagában nem külön kategória szerintem - a többség az 5. Klímavédők, de vannak 1. Gaia-zöldek (bár ők inkább geológusok) s rájuk hivatkozik a 2. Öko-újbaloldal is.

Nekem nem nagyon van saját verzióm - van egy ígéretem egy hozzászólásra, az nagyjából tükrözi a véleményemet:
klímaváltozás - van. Ha másért nem is, a reakcióidő miatt - s ha ezt az 5. Klímavédők is felismerik, akkor ez a főirány az, amibe érdemes beleállni: a környezetvédelemmel együtt egy olyan mozgalom lehet, ami végre felismeri, hogy bizonyos dolgokat csak globális szinten lehet megoldani, s ezek az ügyek összehozhatják az embereket.

pitcairn2 2019.07.08. 20:04:52

@Geo_:

és persze éljen a jövendőbeli centralizált világállam:)

Geo_ 2019.07.08. 20:49:15

@pitcairn2: Ebből a posztból elég, ha az első linkig olvasod :-) ami egyébként egy korábbi posztomra hivatkozik :-)
szazad21.blog.hu/2019/06/07/intelligencia_szuper_jo_vagy_veszely

Szubszidiaritás számomra a kulcsszó...

gigabursch 2019.07.10. 15:53:36

@21. század:
Egyik kategória sem jó rám. Van amelyik nyomokban igaz, de lényegében egyik sem jó