Pangea

Minden, ami földtudomány

A választási térképekről

2019. június 10. 19:00 - DSegyevy

(frissítve 2019. június 12-én)

Nemrégiben jelent meg egy írás a legutóbbi európai parlamenti választás magyarországi eredményei kapcsán a választási térképekről, Bátorfy Attila tollából (aki a napokban egyébként egy nagyon érdekes térképet is készített a trianoni menekültekről, a Trianon 100 MTA Lendület Kutatócsoport honlapján megjelent adatbázis alapján). A szerző a választási térképekkel kapcsolatos írásában áttételes példaként a etnikai térképeket is felhozott. Ez alapján merült fel, hogy érdemes lehet továbbgondolni a kérdéskört, sok szempontból hasznos lehet összevetni a választási térképeket az etnikai térképészet tárgykörébe eső dilemmákkal. Jelen írásban alapvetően a téma történeti előzményeire és általános, kritikai szemléletű körüljárására törekszünk, de igyekszünk az eredeti cikk felvetéseire is reflektálni, továbbá lehetséges megoldásokat is felvázolni, ugyanakkor nem elemezzük a térképkészítés technikai hátterét, az egyes térképszerkesztő programok nyújtotta lehetőségeket.

ke_pernyo_foto_-2019-05-27-15_21_22.png

1. ábra: Az EP-választások eredményei (2019) Budapest nélkül, felületszínezéses módszerű térképen. (forrás)

Történelmi előzmények

Magyar vonatkozású választási térképek már a 19. században is készültek, különösen gróf Kreith Béla volt aktív az ilyen jellegű térképek készítésében. Ezek a térképek jellemzően felületszínezéssel készültek, és az ellenzéki vs. kormánypárti felosztás szerint a rózsaszín és a zöld szín különböző árnyalatai szerint színezték be az egyes választókörzetek területeit. Ezt több korabeli térképen is megfigyelhetjük.

monarchia.jpg

2. ábra: gróf Kreith Béla: Ausztriai és Magyar orsz. képviselő-választók kerületek térképe a magyar 1884–1887. és az osztrák 1885–1891. évi országgyűlési összes pártok és választó kerületek kitüntetésével. 189?

magángyűjtemény

A társadalmi hátteret vizsgáló, összetettebb, elemzőbb szemléletű magyar választási térképekre is akad példa. A legismertebb ezek közül az a választási térképsorozat, amelyet a trianoni békeszerződést megelőző béketárgyalásokra készített el a magyar fél. Ez a 14 részes térképsorozat az 1861 és 1915 közötti választási eredményeket mutatja be a fenti térképhez nagyon hasonló módon. A térkép-sorozatot a Cholnoky Jenő által szerkesztett, a magyar békedelegáció legtöbb háttéranyagát tartalmazó, többkötetes részeként ki is adták. A térképsorozat célja az volt, hogy rámutasson arra, hogy a háborút megelőző időszakra a függetlenségi, tehát a császári udvarral szemben álló nézeteket osztó választókerületek száma milyen mértékben megnövekedett. A függetlenségi választókörzeteket a béketárgyalások folyamán jellemzően a magyar etnikum településterületének kiterjedésével összefüggésben interpretálták, ennek a térkép-sorozatnak is ez volt a fő üzenete. Valójában persze az előretörés politikai háttere csak részben magyarázható demográfiai okokkal (már csak azért is, mert akkoriban még nem volt általános választójog Magyarországon (a választásra jogosultak köre adócenzus alapján került meghatározásra, a népesség körülbelül 6%-át jelentette, amely 1913-tól elméletileg 8,6%-ra emelkedett), és maga a szavazás is nyílt volt egészen 1938-ig), mint inkább a Tisza István politikája ("Zsebkendőszavazás", a parlamenti obstrukció letörése) ellen létrejött szövetkezett ellenzék (Koalíció) megalakulására, majd az ellenzék első, 1905-ös győzelmét követő belpolitikai válság következményeire (helyettük Ferenc József előbb megtartotta a korábbi kabinetet, majd a "darabontkormány" néven is ismert Fejérváry-kormányt nevezte ki, végül 1906-ban újabb választásokat tartottak, és az ellenzék került kormányra) vezethető vissza. Az ellenzék 1905-ös és 1906-os választási győzelme látható az alábbi, a legnagyobb arányú előretörést bemutató térképeken.

1905-06.gif

1906-10.gif

3. ábra: Az 1905-ös (fent) és az 1906-os (lent) választások eredményei. Fodor Ferenc: A magyarországi országgyűlési képviselőválasztási kerületek térképei. 1861-1915. 1920. (forrás)

Bátorfy Attila cikke címében abból indul ki, hogy "a választási térképek zöme csalóka". A kritikai kartográfia kiindulópontja egyenesen az, hogy "minden térkép hazudik", de legalábbis minden térkép torzít, ezért a térképek interpretálásánál figyelemmel kell lenni a társadalmi kontextusra, arra, hogy a térképet ki, kinek, hol, milyen céllal készíti, hiszen ez mind mind befolyásolja a preferált megoldásokat. Ez az etnikai és a választási térképekre különösen igaznak tűnik, így mindenképpen érdemes lehet a két terület összehasonlítása.

Az adatokról

Az etnikai térképek a legtöbb esetben a körülbelül tízévente államilag megszervezett népszámlálások anyanyelvi, vagy nemzetiségi adatait, míg a választási térképek az adott választáson született szavazatokat ábrázolja. Mindkét adatforrás teljes körűnek, mindent lefedőnek tekinthető, sőt ez a két "adatforrás" tekinthető statisztikai értelemben a lehető legteljesebb adatgyűjtésnek. A vonatkozó szakirodalomban azonban viszonylag alaposan tárgyalt kérdéskör az ilyen jellegű adatok konstruáltsága, az, hogy ki, hogyan, hol, milyen körülmények között, milyen előzetes kategóriákat alkalmazva vette fel az adatokat. Ez a kérdéskör különösen az etnikai adatok kapcsán releváns, míg a választások esetében egy fokozottan változékony kategóriákkal "dolgozó" területről beszélhetünk, ahol a választáson résztvevők célja éppen az egyes kategóriáknak (az egyes pártokra, jelöltekre leadott szavazatok számának) az aktuális választáson történő (pillanatnyi) maximalizálása. A térképek viszont ezekre a társadalomtudományi dimenziókra kevéssé érzékenyek, az ábrázolt adatok és kategóriák a stabilitás és egyértelműség benyomását keltik.

A színezésről

A kritikai kartográfia talán a legnagyobb hangsúlyt a térképek színezésének elemzésére fekteti. A régebbi etnikai térképek kapcsán széles körben osztott nézet az, hogy a térkép szerkesztője, vagy megrendelője az általa kiemelni kívánt jelenség, csoport (jelen esetben jellemzően saját maga) jelölésére igyekszik a lehető legélénkebb színezést használni, míg az "elrejteni" kívánt etnikai csoportokat igyekeznek a legkevésbé élénk színekkel jelölni, hogy azok lehetőség szerint minél inkább beleolvadjanak a háttérbe. Ez a jelenség a színek között fennálló komplementer-hatásra vezethető vissza.

komplementer.jpg

4. ábra: Komplementer színpárok (forrás)

Ezért láthatjuk a korabeli etnikai térképeken a megrendelőt jellemzően piros színnel. Ez a megoldás optikai manipulációnak tekinthető: ugyan adat-szinten a kiinduló adatbázishoz képest nem torzít a térkép, az kognitív érzékeléséből fakadóan a fentiek mentén az élénk színeket az emberi agy nagyobb jelentőségűnek látja. Ezt a jelenséget a nemzetközi szakirodalom legélénkebben talán a Teleki-féle vörös térkép kapcsán kritizálta, noha valóójában ez a megoldás széles körben elterjedt volt a korszakban.

17kep_1923_1.jpg

5. ábra: Teleki Pál vörös térképe.

A szerző saját példánya

A magyar etnikai térképezés gyakorlatában azonban további színhasználati preferenciák is megfigyelhetők: a területvédelmi és revíziós törekvésekkel összefüggésben készült etnikai térképeken jellemző megoldás, hogy a németeket a piroshoz nagyon hasonló színnel, narancssárgával ábrázolták abból a megfontolásból, hogy a német etnikum, mivel kevésbé határ-menti és tömbszerű az elhelyezkedése, "hűségesebb" a magyar államhoz, így optikailag is igyekeztek erősíteni azt a benyomást, hogy a német kisebbség nem támogatná a történelmi Magyarország feldarabolását. 

A választási térképeken ilyen logikájú színpreferencia látszólag nem alakult ki. Ezeknél a térképeknél színezés tekintetében kétfajta megközelítés létezik: A kormánypárt vs. ellenzék felosztás, illetve a pártok saját jellemző színeit használó felosztás. Az előbbire jó példa az első ábrán látható térkép, amelynek vonatkozó leírását az alábbi ábrán ki is emeltük. 

jm_1.jpg

6. ábra: Az első ábrán szereplő térkép jelmagyarázata és leírása.

magángyűjtemény

Ez a megoldás egyébként hasonló ahhoz a számos etnikai térképen alkalmazott gyakorlathoz, ahol az egymáshoz vallásilag és/vagy nyelvileg közel álló etnikumokból egyazon szín különböző árnyalatait adva képeztek csoportokat. Ilyen jellegű etnikai térképek különösen a Balkánról készültek nagy számban, ahol az etnikum, a vallás, valamint az anyanyelv együttes szemlélése jelentős magyarázóerővel bír. Ugyanakkor nem lehet feledni, hogy mind a választási, mind az etnikai térképek esetében a térképi ábrázolás egyszerűsít, így a térkép-szerkesztőnek viszonylagos szabadsága, és komoly felelőssége van a csoportképzés tekintetében, ami a megértés segítése mellett a manipuláció eszköze is lehet, másrészt pedig egy változékony belpolitikai struktúrával rendelkező ország esetében nem biztos, hogy előre, vagy akár a választások estéjén tudni lehet a végleges koalíciós viszonyokat.

1913jm_1.jpg

7. ábra: Jovan Cvijić 1913-as Balkán etnikai térképének jelmagyarázata.

A szerző saját példánya

A választási térképeken alkalmazott másik megoldás a pártok logóinak, jelvényeinek és úgy általában arculatának színeit veszi alapul. Napjainkban ez a leginkább elterjedt megoldás. A színek politikai szerepe, illetve a politikai pártok színpreferenciái több évszázadra nyúlnak vissza, és számos változáson mentek keresztül. A színhasználat a tömegtájékoztatás lehetőségeinek kiterjedésével a XX. századra különösen nagy jelentőségre tett szert.

Nemzetközileg a vörös szín például történelmileg a munkásmozgalom, illetve a szociáldemokrata, szocialista, illetve kommunista pártok jellemző színe, a kék szín leginkább a konzervatív pártokhoz kötődik, a sárga jellemzően a liberális pártok színe, míg a zöld a legtöbbször a környezetvédelemre fókuszáló pártokhoz köthető. 

A pártokhoz kötődő színhasználat a napi politikai közbeszédben is kiemelt jelentőséggel bír, elég például a "Jamaica-koalícióra" gondolni, amely a 2017-es Németországi szövetségi választások utáni koalíciós tárgyalások során a Kereszténydemokrata Néppárt (fekete), a Szabad Demokrata Párt (sárga) és a Zöldek (zöld) lehetséges, de idő közben elbukott koalícióját jelölte, amely színeiben Jamaica zászlaját idézte volna.

1280px-flag_of_jamaica_svg.png

8. ábra: Jamaica zászlaja, a németországi lehetséges "Jamaica-koalíció" névadója. (forrás)

Alább Németország térképen is láthatjuk ezt a jelenséget. A pártszínek alapján történő színkiosztást számos németországi médiatermék választási térképei is követik.

linke.jpg

9. ábra: A főbb német pártok eredményei a 2019-es európai parlamenti választásokon. (forrás)

Magyarországon némileg mások a pártok színpreferenciái, ugyanakkor a választási térképek színezési gyakorlata hasonlóan rögzített. A Magyar Szocialista Párt piros, illetve a környezetvédelmi tematikát nagy hangsúllyal a zászlajára tűző Lehet Más a Politika zöld színvilága illeszkedik a történelmi és a nemzetközi trendekbe, de például a Fidesz narancssárga, vagy a Momentum lila színei nehezen besorolhatóak. A pártok arculatának kialakításáért, jellemzően különböző szakemberek, marketing-tanácsadók felelnek, akik igyekeznek olyan jól felismerhető, a pártok üzeneteivel koherens brand-et kialakítani, amelyek kellően figyelemfelkeltőek, és jól lehet belőlük asszociálni az adott pártra. Az arculati elemek között a pártszínek kiemelt jelentőségűek.

Ugyanakkor a pártok színezése, ahogy maguk a pártok is, különböző mértékben ismertek: míg a Magyar Szocialista Párt piros színe történelmi okokból magyar viszonylatban is már egy bő évszázada a szocialista irányultságú szervezetekhez kötődik, vagy éppen a Fidesz narancssárga színvilága is mintegy harminc éve ismert, addig a történelmi és/vagy rendszerváltó pártok mára kiestek a parlamenti politizálás homlokteréből (a KDNP-t leszámítva), sőt akár teljesen eljelentéktelenedtek, vagy éppen meg is szűntek. E két párt színvilága a legismertebb politikai hátterű színfelosztás, amelyet olyan struktúrateremtő szófordulatokban is "tetten érhetünk", mint a "vörös bástya", vagy a "narancsvidék" kifejezés.

valasztas.jpg

10. ábra: A 2018-as parlamenti választások eredményei. (forrás)

Ezzel szemben az újabb pártok színvilága jellemzően kevésbé ismert, és a választási térképeken való szerepeltetésük is nagy változékonyságot mutat: például a Momentum lila színezése, bár a párt országosan a legutóbbi időkig kevésbé volt ismert, mint a régebbi pártok, viszonylag egyértelműen ehhez a párthoz rendelhető arculati elem, amely jellemzően a választási térképeken is visszaköszön. A Demokratikus Koalícióhoz is erősen kötődik a kék szín. Ezzel szemben a zöld szín már összetettebb képet mutat: a Lehet Más a Politika, mint környezetvédelmi tematikát képviselő párt és a zöld szín kapcsolata történelmileg is egyértelműnek tűnik a zöldmozgalom kapcsán, ugyanakkor a zöld szín a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz és legújabban a Mi Hazánk Mozgalomhoz is köthető. A Jobbik helyzete ilyen szempontból egészen különleges: noha elméletileg a párt hivatalos színei a piros és az ezüst, a legtöbb választási térképen sötétzölddel jelölik a pártot, igaz, a párt maga is erősen épít erre a színre. A "foglalt", más párt által már használt szín példáját figyelhetjük meg az SPD piros és a Linke lila színezésénél is, mert noha a Linke-nek a lila szín is hivatalos színe, történelmileg - az SPD-hez hasonlóan - a piros szín kötődik hozzá. Ráadásul a választási térképeken a színhasználat a Jobbik esetében koránt sem következetes: találunk példát fekete, szürke, vagy éppen lila színezésre is.

A fentiek alapján igen valószínűnek tűnik, hogy a pártszínek térképi használata némileg tendenciózus képet fog eredményezni: egy régóta működő, erős színkommunikációra építő párt még az objektív tájékoztatás és elemzés igényével készült választási térképeken is jellemzően előnyösebb helyzetben van marketing-szempontból, mint azok a pártok, amelyek csak nemrég alakultak, vagy éppen nincs hangsúlyos színkommunikációjuk, és nem követnek történelmi gyökerű színhasználatot sem. Nagyjából hasonló elvek vonatkoznak a különböző grafikonokra és diagramokra is. A színezési megoldások ugyanakkor jellemzően a szemlélő gyors és egyszerű tájékoztatásának igényére vezethetőek vissza, nem pedig az egyes térképszerkesztők direkt manipulálási törekvéseire, hiszen ha egy külföldi tudósításban megjelenik egy választási térkép pl. Magyarországról, akkor az is nagy valószínűséggel az egyes pártokra jellemző színeket fogja használni.

A választási rendszerekről

A választások során megkülönböztetünk többségi és arányos választási rendszereket. Nagyon leegyszerűsítve a többségi rendszerek lehetnek relatív (pl. Nagy-Britannia) és abszolút (pl. Franciaország) többségi rendszerek. A többségi választási rendszereknél az adott választókörzetben a győztes jelölt "mindent visz". Az arányos választási rendszereknél jellemzően pártlistákra lehet szavazni, ahol a végleges mandátumszám az egyes listákra leadott szavazatok száma alapján alakul ki. A leggyakoribb formula azonban az un. vegyes választási rendszer, ahol a mandátumok egy részét a pártlistákra leadott szavazatok alapján, egy másik részét pedig az egyéni választókörzetekben leadott szavazatok alapján osztják szét (ehhez társulhatnak még különböző, pl. nemzetiségi vagy kompenzációs listák is). Ezen a ponton természetesen sokféle egyéni megoldás lehetséges. A kérdéskör valójában persze ennél bonyolultabb, és itt az alkotmányjogi fejtegetésbe nem is mennénk bele, ugyanakkor a választási térképek szempontjából, fontos megkülönböztetni a főbb kategóriákat.

A területbeosztásról

Magyarországon a nemzeti parlamenti választási rendszereket tekintve vegyes, míg az európai parlamenti választásokat tekintve arányos (listás) választási rendszer van érvényben. A vegyes választási rendszer esetében a parlamenti helyek egy részét a pártlistákra adott szavazatok alapján arányosan osztják ki, míg egy másik részét az egyes választókerületekben a győztes (független, vagy pártok által támogatott) egyéni jelöltek kapják meg. Az európai parlamenti választások ezzel szemben tisztán listás rendszernek tekinthetők, tehát ilyen értelemben az ország területe egyetlen választási körzetnek számít, a végeredmény szempontjából teljesen lényegtelen a szavazatok területi eloszlása. 

Ugyan nem tartozik közvetlenül a választási térképek tárgykörébe, mert nem a már megszületett , vagy a prognosztizált eredményeket ábrázolja, hanem az előzetesen kijelölt egyéni választókerületek határait, mégis érdemes érdemes röviden kitérni a gerrymandering (választókörzet-manipuláció) jelenségre, hiszen annak mibenlétét valójában csak egy választási térképre nézve érthetjük meg igazán. A gerrymander-kifejezés (Gerry-mander) eredetileg egy 1812-es Boston Gazette-cikkre vezethető vissza. Ekkor Massachusetts állam választókörzetek határait törvényileg úgy módosították, hogy azok az elkövetkezendő szenátusi választáson majd az éppen hatalmon lévő politikai erőnek kedvezzenek az ő szavazatarányaikat lehetőség szerint a lehető legjobban megnövelve, míg az ellenzékét lecsökkentve. Az elnevezés a törvényt aláíró  Elbridge Gerry és a salamander (szalamandra) szó második felének összegyúrásából keletkezett, mivel a kortársakat az így létrejött egyik új választókörzet alakja egy szalamandrára emlékeztette. A megoldással alapvetően a hatalmon lévő politikai erők tudnak élni.  A gerrymandering-nek alapvetően két típusa van: az egyik az, amikor olyan határokat húznak, hogy az ellenzék szavazói lehetőleg minél több választókörzetben oszoljanak el, de azokban egyenként kisebbséget alkossanak. Ezzel a kormányzó erők maximalizálják a saját szavazatarányukat. A másik változatnál az ellenzéki szavazókat éppen hogy egyetlen választókörzetbe próbálják összeterelni, hogy lehetőleg csak egy választókörzetben nyerjenek, azaz szerezzenek mandátumot (igaz, ezt erős többséggel), minthogy kisebb többséggel, de több választókörzetben következzen be ugyanez. Általában a két módszert párhuzamosan alkalmazzák a különböző régiókban aszerint, hogy melyik biztosítja a legkedvezőbb eredményt az adott régióban. A gerrymandering alkalmazásának elsősorban az egyéni választókörzetekre épülő többségi választási rendszerek esetén, vagy vegyes rendszernél a többségi komponens esetében van relevanciája. Hasonló jelenség figyelhető meg etnikai alapon például a Dél-Szlovákia magyar lakosságának arányát az egyes közigazgatási egységeken belül lerontó észak-déli irányú közigazgatási határok esetében is.

320px-differingapportionment_svg.png

the_gerry-mander_edit.png

11. ábra:  A Gerrymandering típusai és alapelgondolása. (forrás)

Az ábrázolási módszerekről

A térkép tulajdonságai, így a választott ábrázolási módszer is attól függ leginkább, hogy "mit szeretnénk kérdezni a térképtől", mit szeretnénk ábrázolni.

Felületszínezéses módszer

A legáltalánosabb módszer az un. felületszínezés, ahol az adott terület azt a színt (legyen az pártszín, vagy egyéb szempontok mentén a jelmagyarázatban az adott párthoz hozzárendelt szín) kapja, amelyik párt, vagy annak jelöltje a legtöbb szavazatot kapta. Ennek a megoldásnak magyarországi viszonylatban az egyéni választókörzetek esetében van leginkább relevanciája, ugyanis ez a megoldás akkor a legszemléletesebb, ha azt szeretnénk térképezni, hogy az adott választókörzetben kinek a támogatottsága a legnagyobb, ill. hogy az adott választókörzetben ki nyert (többfordulós választási rendszer esetén ez utóbbi az első fordulóban még nem feltétlenül dől el). Ebben az esetben ugyanis a különböző színnel beszínezett körzetek számának gyakorlati jelentősége van a tekintetben, hogy egyéni mandátum alapján melyik párt hány képviselőt küldhet a parlamentbe.

Ha a térképen ezt, a körzetenkénti győzteseket szeretnénk ábrázolni, akkor, mivel az európai parlamenti választások tisztán listás rendszerűek, tehát az ország egyetlen választókerületnek tekinthető, a térkép teljesen egyszínű lenne akkor is, ha 10 párt indult volna, és mind a 10 nagyjából egyforma szavazatot kapott volna, de az egyik 0,1%-kal többet, mint a többi. A módszer azonban ez esetben elfedi azt a tényt, hogy itt az egyetlen (elméleti) választókörzeten belül viszont nem 1, hanem 21 képviselő kaphat mandátumot, akik viszont arányos rendszer mentén, különböző pártokból kerülnek ki. A nem a legtöbb szavazatot elért pártok jelöltjei azonban ezen a térképen a választott módszer mellett "elvesznek", tehát az egyazon körzetből egyidejűleg több, különböző pártból mandátumot szerző képviselő esetében nem ez a legkorrektebb megoldás. Igazából egy megfigyelési egységre nincs is értelme ilyen térképet készíteni, ezt egy grafikonon is be lehet mutatni. 

A másik eset az, hogy eleve tudottan valamilyen alsóbb területi szintre (pl. megyékre, településekre, vagy szavazókörökre) vetítjük a listás eredményeket. Erre akkor lehet szükség, ha a szavazatok területi egyenlőtlenségeit akarjuk szemléltetni például további elemzés céljából, de ez esetben az önkényesen kiválasztott területi szintnek valójában semmiféle gyakorlati jelentősége nincs, a térképről leolvasható területi különbségek semmiféle hatással nincsenek a valós mandátumeloszlásra. Az ilyen jellegű területi egyenlőtlenségek szemléltetésére viszont, nem feltétlenül a felületszínezés a legjobb megoldás. 

Ráadásul a legutóbbi európai parlamenti választások magyarországi eredményeinek ilyen módszerrel történő térképre vitele esetén még az sem egyértelmű, hogy a fenti két variáns közül melyiket is ábrázolta a szerző.

Mindazonáltal az ábrázolási módszer kiválasztása nagyfokú manipulációs potenciált is rejt, az ilyen térképek képükben nagyon szuggesztívek tudnak lenni. Olyannyira, hogy a legutóbbi választások hasonló térképeit még egyes karikatúra-rovatok is felfedezték maguknak. Azonban az ilyen térképek egyértelmű módszertani leírás nélkül az ábrázoltak bizonytalansága miatt nem értelmezhetőek egyértelműen, mondanivalójuk leginkább a "Terrible Maps" c. facebook-csoportban gyűjtött térképek elgondolásaival rokonítható.

tm.jpg

12. ábra: Térkép az USA egyes tagállamaiban legnépszerűbb szavakról. (forrás)

Bátorfy Attila szerint a települési szintű térképen a közigazgatási határok ábrázolása - a települések közigazgatási területeinek nagyfokú változatossága miatt - vizuálisan torzítja az eredményeket.

A jelenség kiküszöbölésére több ábrázolási módot is megvizsgál a szerző, ezeket az írás következő részében mi is sorra vesszük. Bátorfy elsőként egyfajta "csempe-szerű" megoldást mutat be, amelyben minden települést, járást, vagy megyét azonos nagyságúnak feltételezne. Erre a megoldásra van egy példa a magyar etnikai térképezés területéről is. Itt egy "csempe" egy járást jelöl, és minden "csempe" ugyanakkora méretű, függetlenül a lakosságszámtól. Az egyes "csempék" egyenként 100 db kis négyzetre vannak osztva, ennek segítségével százalékos arányban fejezik ki az adott járás különböző etnikai (anyanyelvi) csoportjait, ugyanakkor az egyes járások népességszámai közötti különbséget nem tudjuk leolvasni.

bp1.jpg

bp2.jpg

 13. ábra: Balogh Pál: Magyarország fajnépei. 1902. 

A szerző saját példánya

Az ilyen elgondolás nagyon szemléletesen megmutatja az egyes adminisztratív egységeken belüli arányokat, azonban, mivel a földrajzi teret sokszor a felismerhetetlenség határáig kénytelenek toríztani, egyetérthetünk a szerzővel abban, hogy az ilyen térképek rendkívül nehezen értelmezhetőek. Ugyanez vonatkozik a "kaptár-térképekre" is.

Hasonló logika mentén veti el a szerző a népességarányosan torzított térképek alkalmazhatóságát is. 
worldmapperpopulationcartogram2011.jpg

14. ábra: A világ népessége népességarányosan torzított térképen. (forrás)

A szerző által kidolgozott megoldás elméletben valóban jól ötvözi a különböző szempontokat, ugyanakkor vizuálisan nehezen áttekinthető: A települések népességnagyságát kifejező körök túl halványak a háttértérképhez képest, és főleg a sűrű településstruktúrával jellemezhető régiókban gyakorlatilag nem is látszanak a részvételi adatokat/adott pártra szavazók arányát szemléltető "pálcikáktól". Elméletben talán segítheti a vizuális érzékelést, ha a "pálcikák" nem azonos "átmérőjűek" lennének, hanem kvázi oszlopdiagramként felvennék az alattuk lévő körök méretét, de valószínűleg még így is nehezen lennének értelmezhetőek, és félő, hogy a nagyobb népességszámú települések körei részben átlógnának a szomszédos körök területére, akár teljesen elfedve azokat. Hátránya a térképnek, hogy nem teljesen felülnézetből ábrázolja az országot, hanem kicsit oldalról, erre a magasságérzékelés miatt van szükség, ugyanakkor földrajzilag enyhén torzítja az ország területét. Ennél a megoldásnál, ahogy azt a cikkben is láthatjuk, az egyes pártokra külön térképeket kell csinálni. Egy elemzőbb szemléletű cikknél ez önmagában nem probléma, és előny, hogy ezek a térképek kis méretben is viszonylag szemléletesek.

fidesszavazatok.jpg

15. ábra: Bátorfy Attila térképe a Fideszre leadott szavazatok eloszlásáról és azok egyes településeken belüli arányáról. (forrás)

A szerző írásában felvetette a jelen sorok által is közelebbről vizsgált Bátky-Kogutowicz-féle etnikai térképen látható pontmódszer alkalmazhatóságának kérdését is (amely azonban nem a vörös térkép nagyobb változata, hanem egy attól függetlenül készült nagyméretű etnikai térkép). Ezen a kézzel színezett térképen az egyes pontokhoz (körök, félkörök) nagyság és alak szerint négyféle népességszámot rendeltek, a szín pedig a különböző anyanyelveket jelölte. A térképen a jelek elhelyezése igyekezett földrajzilag hű lenni, így az egyes pontok pontos elhelyezése rendkívül hosszadalmassá tette a térkép megrajzolását. Ugyanennek a térképnek volt egy egyszerűbb, KSH-s változata is, ott a pontokat egyszerűen a település (hipotetikus) középpontja köré helyezték el. 
bk.jpg

16. ábra: A Bátky-Kogutowicz-féle, földrajzilag helyzethűségre törekvő térkép (A) és a KSH csoportosítással élő térképe (B).

 A szerző saját példánya

Ugyan ez a megoldás az eredeti formájában rendkívül bonyolult, és az ilyen térképek manuális elkészítése rendkívül hosszadalmas, én mégis ebben az ábrázolási módban, pontosabban ennek egy modernebb,  automatizált, számítógépes felületre optimalizált változatában látom a legjobb megoldást.

Pontmódszeres választási térkép egyébként éppen a legutóbbi európai parlamenti választások alkalmával készült, Szlovákia példáján. Daniel Kerekeš térképén a pontok a az egyes településközpontokhoz lettek rendelve, a pontok nagysága pedig a település népességét fejezi ki. Mivel egy településhez csak egy pontot rendeltek, így az adott pont a legtöbb szavazatot kapó párt színét veszi fel. A megoldás hátránya, hogy elrejti az adott településen nem az első helyen élők szavazatait, bár ezen némileg segít, hogy az egyes pontokra állva kis összefoglaló táblázatok nyílnak, amelyek a többi párt eredményét is tartalmazzák.

kerekes.jpg

17. ábra: Daniel Kerekeš pontmódszeres térképe a 2019-es EP-választások szlovákiai eredményeiről. (forrás)

A legjobb irány szerintem az un. pontsűrűségi térképeknek egy, az etnikai (illetve rassz) térképezés területén már sikerrel alkalmazott változata lehet. A pontsűrűségi térképeknél az adott poligonon (ez ország, megye, település, kerület, népszámlálási körzet, választókörzet, vagy éppen szavazókör a térkép tartalmától függően) belül az egyes pontokat a térképszerkesztő program véletlenszerűen, és nagyjából egyenletesen szórja szét, és azokhoz konkrét népességszám-értéket rendel. Emiatt azonban, ha a poligon-struktúránk kellően részletes, nem sérül érdemben a regionális elemezhetőség lehetősége. A The New York Times oldalán található megoldás esetében térkép zoomolás után mindig annak a területi struktúrának a poligon-hálóját tárja elénk, amely az adott kivágat mellett az emberi érzékelés számára a legideálisabb számú megfigyelési egységet biztosítja (hogy mi az "ideális szám", az  a térképszerkesztő oldaláról nézve egyéni döntés, beállítás kérdése). Ezeken belül a pontokat mindig egyenletesen oszlatja el, és a pontok túlzsúfolását úgy igyekszik elkerülni, hogy a pontokhoz minden különböző nagyítási szint mellett különböző népességszám-értéket rendel. Az egyes megfigyelési egységek, poligonok főbb adatait a kurzorral az adott poligonra ráállva kis táblázatokban is leolvashatjuk. Mivel a pontok elhelyezkedése az adott poligonon belül teljesen véletlenszerű, így a térkép megszerkesztése a megfelelő program segítségével igazából nem hosszadalmas folyamat. A szavazáson részt nem vett választásra jogosultakat, vagy éppen a választásra nem jogosultakat is lehetséges ábrázolni az ilyen térképeken, külön szín bevezetésével, de jól kialakított interaktív lekérdező-felület esetén  felhasználóként magunk is szűrhetjük az ábrázolt adatok körét.

nyc1.jpg

nyc2.jpg

nyc3.jpg

18. ábra: A The New York Times oldalán megjelent pontsűrűségi rassztérkép különböző nagyítási szintek mellett. (forrás)

Van egy másik alváltozata is az ilyen pontsűrűségi térképeknek. Itt a különböző nagyítási szintek mellett nem változik az egyes pontokhoz rendelt népességszám értéke, sem pedig a poligon-struktúra részletessége, hanem elméletileg minden kivágat és nagyítási szint mellett a lehető legrészletesebb felosztást és a lehető legkisebb értékű pontokat látjuk. Ennek az az eredménye, hogy egy bizonyos szint fölött a pontok egyszerűen összemosódnak, de jól megválasztott grafika mellett ez a megoldás is értelmezhető marad, és nagyobb kivágat esetén is differenciált képet ad. A Virginiai Egyetem hasonló projektjében például a változatlan felosztás és kategóriák mellett a láthatóságot úgy oldották meg, hogy a nagyítás egy pontján a pontokat egyszerűen lekicsinyítették (tehát elméletileg minden nagyítási szint mellett egy pont egy embert jelöl), hogy ne legyen túlzsúfolt a térkép, bár a leírásban ennek mikéntjéről sajnos nem csatoltak bővebb magyarázatot. Hasonló térképek egyébként készültek Brazíliára, Nagy-Britanniára, Dél-Afrikára, illetve egyes városokra is. Ezek a térképek képükben mind különböznek egy kicsit egymástól.

racial-dot-map.jpg

19. ábra: A Virginiai Egyetem demográfiai kutatócsoportja által készített pontsűrűségi rassztérkép. (forrás)

Bátorfy Attila egyébként egy másik cikkében maga is alkalmazta a pontsűrűségi módszert választási térképek területén, azonban, mivel kevés megfigyelési egység állt a rendelkezésére (budapesti kerületek), igazán részletes területi struktúrák nem rajzolódhattak ki a térképből, ehhez szavazókörönkénti adatok kellettek volna (országosan 10277, Budapesten pedig 1405 szavazókör volt a 2019-es európai parlamenti választásokon).

ep2019teljeswebre-1500x1439.jpg

20. ábra: Bátorfy Attila pontsűrűségi térképe a 2019-es európai parlamenti választások budapesti eredményeiről kerületi szinten. (forrás)

Ezek a térképek, ha rendelkezésünkre állnak a szavazókörönkénti adatsorok, nagyban segíthetik a választásokon leadott szavazatok térbeli eloszlásának megértését, tehát a szerző által felvetett a cikkben felvetett dilemmákra kielégítően válaszolnak. Ennek azonban előfeltétele, hogy megfelelően részletes területbeosztással (Magyarországon szavazókörönkénti) tudjunk dolgozni, és ehhez rendelkezésre álljanak a megfelelő részletességű adatok. Érdemes azonban a térkép leírásában külön is hangsúlyozni (kivált 1 pont=1 szavazó érték esetén), hogy a pontoknak a szavazókört reprezentáló poligonon belüli eloszlása földrajzilag nem hű, hanem teljesen véletlenszerű. Ez nem csak a megoldás és a kiinduló adatbázis technikai korlátai miatt, hanem adatvédelmi okokból is fontos lehet:  ahogy az etnikai hovatartozás; úgy a pártszimpátia is rendkívül szenzitív adatnak számít. Ha az adatok részletességére vonatkozó előfeltétel valamiért nem teljesülhet, akkor más módszerű térkép után kell nézni, amely magasabb területi szintre aggregált adatok mellett is látványos képet ad.

A módszer mindemellett nemigazán alkalmas arra, hogy "megmondja, hogy ki győzött", hiszen az egyes pontok vizuális összeszámolása rendkívül nehézkes és hosszadalmas lenne, bár ezen valamelyest segíthet, ha az egyes poligonok területére a kurzorral ráállva egy kicsiny táblázatban láthatjuk az adott szavazókör eredményeit, illetve főbb számait, ahogy a The New York Times térképe esetében is láthattuk ezt a népszámlálási körzetekkel. Ugyanakkor a különböző pártok szavazói valószínűleg a területi egyenlőtlenségek tekintetében más tulajdonságokat mutatnak, térben nem különültek el olyan mértékben egymástól, mint a különböző etnikumok/rasszok pl. a fenti ábrán bemutatott példa esetében, a New York-i China Town környékén, így a kép csaknem minden esetben, bár hátterét tekintve "helyes" és "objektív", képét tekintve viszonylag kevert lesz. Ráadásul az emberi szem számára emellett a módszer mellett viszonylag nehezen értelmezhető különbség, ha egy párt 15, vagy akár 25%-ot kapott. Amennyiben az egyes pártok szavazóbázisát egyenként ábrázoljuk, segíthet, ha az adott párt önmagához képesti gyengébb vagy erősebb szereplését ugyanazon szín különböző mélységeivel, vagy azonos színmélységgel, de több szín közötti színátmenettel érzékeltetjük. Ez az egyes pártok esetében különböző skálákat eredményez, hiszen van olyan párt, amire az adott választókörzet 100%-a szavazott (pl. Pálmajor település Somogy megyében), míg más, akár mandátumszerző pártoknál a 20% is kiugró eredmény lehet. Komplex, az összes mandátumszerző pártot ábrázoló térképeknél nehezebb a helyzet, hiszen a szélsőértékek erősen különbözőek, ha pedig megpróbálnánk azonos színmélységekkel ábrázolni a különböző pártokat, akkor a legtöbb párt pontjai nagyon halványak lennének. Ugyanakkor az ilyen térképek árnyalhatják az olyan kijelentéseket, hogy az adott párt szavazóbázisa jellemzően melyik településtípus lakói közül kerül ki, és fordítva.

Ha tehát a szavazatok területi eloszlására vagyunk kíváncsiak, akkor - a megfelelő részletességű adatok rendelkezésre állása esetén -, bár rendkívül kevert képet eredményezhetnek, a legjobb megoldást talán a pontsűrűségi térképek jelenthetik, azonban, ha arra vagyunk kíváncsiak (egyéni mandátumok esetén), hogy az adott választókörzetben ki szerzett mandátumot, akkor a felületszínezéses módszernek van a legnagyobb relevanciája. Ha szöveges elemzésünkben egymástól nagyon különböző részkérdésekre keressük a választ, akkor hasznos lehet különböző ábrázolási módszerrel készült térképek párhuzamos használata.

Segyevy Dániel

 Felhasznált források

2018-as magyarországi országgyűlési választás: https://hu.wikipedia.org/wiki/2018-as_magyarorsz%C3%A1gi_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_v%C3%A1laszt%C3%A1s (2019. június 10.)

Arcanum: Kreith Béla, gróf. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/k-8D2C5/kreith-bela-grof-932AF/ (2019. június 10.)

Berta Zsolt: Választási formulák. OTDK-dolgozat. https://www.ajk.elte.hu/file/BertaZsolt-ValasztasiFormulak.pdf (2019. június 10.)

Bátorfy Attila: Így szavazott Budapest a EP2019 választáson. Atlo, 2019. https://atlo.team/igy-szavazott-budapest-az-ep2019-valasztason/ (2019. június 10.)

Bátorfy Attila: A választási térképek zöme csalóka, mutatunk egy reálisabb képet a Fidesz győzelméről. Átlátszó, 2019. május 29. https://adatujsagiras.atlatszo.hu/2019/05/29/a-valasztasi-terkepek-zome-csaloka-mutatunk-egy-realisabb-kepet-a-fidesz-gyozelmerol/ (2019. június 10.)

Brazil racial dot map: http://patadata.org/maparacial/en.html (2019. június 10.)

Whitby, Andrew: 2011 UK census etnicity. http://projects.andrewwhitby.com/uk-ethnicity-map/ (2019. június 10.)

Cable, Dustin: One dot, one person: population density maps for Virginia cities. http://statchatva.org/2013/04/02/one-dot-one-person-population-density-maps-for-virginia-cities/ (2019. június 10.)

Cable, Dustin: One dot, one person: USA. http://demographics.virginia.edu/DotMap/ (2019. június 10.)

Darabont (Fejérváry)-kormány: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/d-F1C23/darabont-F1C4D/ (2019. június 10.)

Die Zeit: Jamaika-Kolaition: Schwarz-gelb-grünes Bündniss. https://www.zeit.de/thema/jamaika-koalition (2019. június 10.)

Diószegi-Horváth Nóra: Új határvonalak a választási térképen. Vasárnapi Hírek, 2014. április 13. https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/uj_hatarvonalak_a_valasztasi_terkepen (2019. június 10.)

Európai parlamenti képviselők választása 2019 https://www.valasztas.hu/ep2019 (2019. június 10.) 

Európai parlamenti képviselők választása 2019 - szavazókörök. https://www.valasztas.hu/szavazokorok_ep2019 (2019. június 10.)

Europawahl in Deutschland 2019: https://de.wikipedia.org/wiki/Europawahl_in_Deutschland_2019 (2019. június 10.)

Fabók Bálint: A Fidesz totálisan letarolta a legszegényebb településeket, átlagosan 94 százalékot szerzett. g7, 2019. május 27. https://g7.hu/kozelet/20190527/a-fidesz-totalisan-letarolta-a-legszegenyebb-telepuleseket-atlagosan-94-szazalekot-szerzett/ (2019. június 12.)

F. B.: Narancsvidék újratöltve: a választások megyei eredményei. Index, 2018. április 9. https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/04/09/megye_valasztasi_eredmenyek_fidesz/ (2019. június 10.)

A Fidesz-tábort harapdálta az erősödő Jobbik. HVG, 2014. április 9. https://hvg.hu/itthon/20140409_Jobbik_eredmeny_masodik_hely (2019. június 10.)

Frith, Adrian: Dot map of South Africa. https://dotmap.adrianfrith.com/ (2019. június 10.)

Race dot maps. https://voommaps.com/race-dot-maps/ (2019. június 10.)

Gerrymandering: https://en.wikipedia.org/wiki/Gerrymandering (2019. június 10.)

Haász János: Mi lesz a vörös bástyákkal? Index, 2010. március 26. https://index.hu/belfold/2010/valasztas/mszp_orokos/ (2019. június 10.)

A hét karikatúrája a 888-on: Ludmilla: Most bukik! 888, 2019. június 1. https://888.hu/888/a-het-karikaturaja-a-888-on-5-4182355/ (2019. június 10.)

Jamaika-Koalition: https://de.wikipedia.org/wiki/Jamaika-Koalition (2019. június 10.)

Jobbik Magyarországért Mozgalom: https://hu.wikipedia.org/wiki/Jobbik_Magyarorsz%C3%A1g%C3%A9rt_Mozgalom (2019. június 10.)

Jobbik Magyarországért Mozgalom hivatalos oldala: https://www.jobbik.hu/ (2019. június 10.)

Kerekeš, Daniel: Az EP-választások eredményi Szlovákiában. https://danielkerekes.carto.com/builder/21bfd9df-3872-4cbb-88cc-d59713aef579/embed?fbclid=IwAR03KmSpilRd6lCZ6tBWxziZzPAm9Yh4ehVq8Ru3IKRXB7RuVjhjyyf18bY (2019. június 10.)

Kolozsi Ádám: Gyönyörű térkép készült a trianoni menekültekről. Index, 2019. június 4. https://index.hu/techtud/tortenelem/2019/06/04/gyonyoru_terkep_keszult_a_trianoni_menekultekrol/ (2019. június 10.)

Kolozsi Ádám: Megtalálták a trianoni óriástérképet, már az interneten is böngészhető. Index, 2017. május 1. https://index.hu/tudomany/2017/05/01/interneten_is_bongeszheto_a_hires_trianoni_voros_terkep/ (2019. június 10.)

Komplementer színpárok: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/nyomdaipar/szintan/komplementer-kontraszt/komplementer-szinparok (2019. június 10.)

The Left (Germany): https://en.wikipedia.org/wiki/The_Left_(Germany) (2019. június 10.)

A magyarországi országgyűlési képviselőválasztási kerületek térképei 1861-1915-ig (Tervezte: Dr. Fodor Ferenc tanár): https://mpgy.ogyk.hu/mpgy/valasztasiterkep/ (2019. június 10.)

Mapping segregation. The New York Times, 2018. július 8. https://www.nytimes.com/interactive/2015/07/08/us/census-race-map.html (2019. június 10.)

Momentum Mozgalom: https://hu.wikipedia.org/wiki/Momentum_Mozgalom (2019. június 10.)

Múlt-kor: Választójogi reformtörekvések. 2002. április 10. https://mult-kor.hu/cikk.php?id=98

 (2019. június 12.)

Segyevy Dániel Zoltán: 100 éves a vörös térkép. Pangea, 2019. február 21. https://pangea.blog.hu/2019/02/21/szaz_eves_a_voros_terkep (2019. június 10.)

Szín + kommunikáció: http://www.szinkommunikacio.hu/22_22.htm (2019. június 10.)

Csík Tamás: A koalíciós kormány hatalomra kerülése és a Nemzeti Munkapárt létrejötte (1906-1910) a Budapesti Hírlap és Az Újság valóságkonstrukciójában. Médiakutató, 2011. tavasz. http://epa.oszk.hu/03000/03056/00042/EPA03056_mediakutato_2011_tavasz_07.html (2019. június 10.)

Terrible Maps facebook-oldal: https://www.facebook.com/TerribleMaps/ (2019. június 10.)

Tények és hiedelmek a szalamandráról. National Geographic, 2013. október 18. https://ng.hu/termeszet/2013/10/18/tenyek_es_hiedelmek_a_szalamandrarol_/ (2019. június 10.)

Területi egyenlőtlenségek: http://geogr.elte.hu/REF/REF_Kiadvanyok/REF_RTT_11/RTT-11-03-teregyenlotlenseg.pdf (2019. június 12.)

Térkép. Index, 2018. https://index.hu/belfold/2018/valasztas/terkep/2018/egyeni-valasztokeruletek (2019. június 10.)

Trianon 100 MTA Lendület Kutatócsoport: Menekültek. http://trianon100.hu/menekultek (2019. június 10.)

Vida György - Kovács Zoltán: Magyarország átalakuló választási földrajza a 2010-es és a 2014-es parlamenti választások tükrében. Földrajzi Közlemények 2017. 141. évf. 2. sz. 125-138. p. https://www.foldrajzitarsasag.hu/downloads/foldrajzi_kozlemenyek_2017_141_evf_2_pp_125.pdf (2019. június 10.)

Views of the world: http://www.viewsoftheworld.net/?p=1660 (2019. június 10.)

Vincze Miklós: Budapest ostroma óta megsemmisültnek hitt iratok váltak elérhetővé egy online archívumban. 24.hu, 2017. február 22. https://24.hu/kultura/2017/02/22/budapest-ostroma-ota-megsemmisultnek-hitt-iratok-valtak-elerhetove-egy-online-archivumban/ (2019. június 11.)

Zsebkedőszavazás. https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsebkend%C5%91szavaz%C3%A1s (2019. június 10.)

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr5014869724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2019.06.10. 21:49:37

Ha jól rémlik talán a HVG vizsgálta azt 2018-ban, hogy azonos szavazókörök mellett, de a rêgi metódussal mi lett volna az eredmény. Nagy különbség nem lett volna. Ugyanúgy 2/3, de még erősebb fidesz győzelem.

DSegyevy 2019.06.10. 21:56:29

@gigabursch: Az eredményeken a térképek módszertana nem változtat, csak ugyanazt az eredményt lehet kedvezőbben és kevésbé kedvezően is ábrázolni.

uniót erdéllyel 2019.06.11. 08:26:07

mta trianon munkacsoporttól ments meg uram minket. a legegyszerűbb dolgokat nem értik. magyarorország trianon óta: egységállam. abban a pártpolitika uralkodik. egy ideológiai harc, egy modern kori vallásháború. nincs jelentősége a természeti környezetnek. le lettek választva a nagyobb hegyek, a tengermellék, fel lett számolva a vidékiesség, nincsenek tájegységi önkormányzatok, vagy ha vannak azoknak lényegében semmi jelentősége nincs. egy sivatagi nép kultúrájában kellene leélni az életed. ezt mondja az mta. tisztelt trianon munkacsoport. menjetek a picsába.

uniót erdéllyel 2019.06.11. 08:47:19

a településtípusnak van jelentősége. mert azok meghatározzák a hagyományos társadalmi osztályok (parasztság, munkásság, értelmiség) eloszlását. de mondjuk ez is egyre kevésbé jelentős. földrajz: semmi. ez a "modernitás" eredménye. az mta regionális kutatói egy sivatagi nép kultúráját veszik át. regionalizmus (ami ugye képes megszelídíti a nacionalizmust) keresztény kultúra nélkül nem értelmezhető. mert azok igazodnak a tájegységi felépítéshez. eleve államvallás kellene hozzá. keresztény államnemzet. az mta az a közintézmény, amelyik ezt a legegyértelműbben, a leghatározottabban elutasítja. mta regionális kutatóintézetnél nincsen rosszabb. az mta felszámolta a kulturális alapokat. persze ehhez társul a földrajzot nélkülöző gazdaságpolitika. vagy a nyelvpolitika. finnugor őshazáról semmit se tudunk. tárgyi elmék, írásos emlék, élettani nyoma nincs. a nagy semmibe kellene belevetíteni a múltat. ha van közintézmény, ami brutálisan többségi magyarellenes, fölrajz és néprajzellenes, akkor az a magyar tudományos akadémia.

lezlidzsi84 2019.06.11. 11:38:31

@uniót erdéllyel: Úgy látom az említett kutatócsoport kezd egy nem túl költői megszemélyesítés áldozatává válni.
Azért tudnék jópár olyan problémát mondani, amelyek esetében nemcsak a település, de az országrész is erősen meghatározza a helyiek hozzáállását, válaszait - az más kérdés, hogy az országos politika nem igazán rezonál ezekre a dolgokra, sőt gyakran a problémák megoldása sem feltétlenül kíván regionális válaszokat.
A keresztény kultúra amúgy mikor alkalmazkodott a tájegységi felépítéshez? És mit segítene egy (alapvetően egységesítő) államvallás a regionalizmusban? Főleg egy alapvetően szekuláris országban?

Void Bunkoid 2019.06.11. 12:15:07

A Budapestes pontsűrűségi térképet érdmes megtekinteni, népsűrűség tekintetében a város "alakja" még mindig az első világháború előtti klasszik monarchiás Budapestet idézi - a 10 fölötti kerületek már nagyrészt hatalmas területű, de ritkábban lakott, hozzácsapott agglomerációs községek és külterületeikből lettek, és tulajdonképpen máig nem lett ilyen Tokió-szerű tömött-baszott nagy város. A nyüzsi még mindig csak ugyanott van, mint 1910-ben.

uniót erdéllyel 2019.06.11. 13:16:36

@lezlidzsi84:
a fidesz ott erős ahol a gazdaság elsődlegesen a termelői piacon alapul. ezek falvak, községek, mezővárosok (ezekből magyarországon elég sok van), ennél nagyobb bányavárosok, iparvárosok (ebből magyarországon könnyűipar és a statikus építőipar, és erre telepítették rá nagyészt német gépgyártókat, járműipart). ezeknek nincs regionális jellege. mert mezővárosok vannak mindenfelé. nincs olyan, hogy a kiskunság ide szavaz, a nagykunság amoda, a jászság emide, a hajdúság amoda, a nyírség amoda. régebben még volt ilyesmi a kevéssé iskolázott néprétegben, hogy a nyíregyházi tirpákok utálták a debreceni "hurkásokat". és szétszavaztak. de ebben a körben mindenki a migránsokat utálja. a debreceni és a diósgyőri foci szurkolók is puszi pajtások lettek. nincs ennek regionális jellege.

szeged ellenzéki. de ez nem szeged természetföldrajzi adottságából adódik, hanem abból, hogy ott a polgárság úgy képzeli el a világot, mint a fővárosi elit. a gazdaság nem a termelői piacra, hanem elsődlegesen a kereskedelmi szolgáltatásokra és fogyasztásra van alapozva. nem akarnak tiszai vegyiműveket. vagy effélét. mert az összekoszolná a környezetet. éppenséggel betelepedne oda az agfa vagy a basf. de ilyet nem akarnak. így függ össze a természettel. de ez nem zöld mozgalom, lilák, hanem a kényelmi szempontok. budapest és szeged az a két nagyobb város, amelyik nem akar árutermelést. és még pécs hajlik erre. de ez nem a természeti környezetből adódik, hanem egy ideológiából. amelyik városban a polgárság számára a termelés az első az mind fideszes. full fideszes. vagy esetleg jobbikos. de nem balos. mert az újbaloldal nem a munkásokat szólítja meg. hanem azt mondja, hogy van egy államnemzetek felett álló szuper elit. és környezetfüggetlen gondolkodásra van alapozva. és ebből lesz egy ideológiai harc. egy modern kori vallás háború.

uniót erdéllyel 2019.06.11. 13:35:05

@lezlidzsi84:
a kereszténység hagyományosan feudális (területi) hierarchián alapul. ez a klérus számára előnyös volt, mert ebben az alárendelő kapcsolatok dominálnak. ezt bontotta meg reformáció. azt mondta, hogy a tájegységek vidékies és annak határán épült városi önkormányzatai maradjanak meg. de ezek rendelődjenek egymás mellé. így szerzett önállóságot debrecen, vagy a hajdúvárosok. de a kereszténységet nem számolták fel. azok továbbra is tájegységekhez kötődtek. a vidéki reformátusság nagyon erősen.

az mta többsége azt mondja, hogy az államot az egyháztól teljesen el kell választani. és ezt a tájjellegű gondolkodást fel kell számolni. mert hogy ez vidékies és tudományellenes. nem minden akadémikus, de a többségük. kereszténység nélkül sivatagi népek kultúrája marad. és úgy semmiféle regionalizmust nem lehet építeni. lehetne régiók európája. minden régiónak kutató intézete. csak ez egy elosztott hálózatot eredményezne. kurvára nem lenne jó a magyar tudományos akadémiának. több egymástól független döntési pont. ezt kurvára nem akarja az mta. ahogyan persze az itm sem. egymással megharcolnak. az mta trianon munkacsoportja. nem is lehet érteni. az mta alapállása az, hogy erdély örökre elveszett. mert azt jelölte ki a nyugat. föld forog, a nap nyugaton áll. nyugaton az istenek laknak. ez az mta alapállása. értem persze, hogy ott van fejlettebb technológia, onnan jön a pénz. ezért oda akarunk kapcsolódni. ez rendben. de az mta a teljes önfeladást képviseli. az akadémikusok többsége, döntő többsége. különösen "regionalisták", és a "trianonisták". azok a legalávalóbbak. vagy a "konzervatívok". semmiféle magyar hagyományt nem tartanak megőrzendőnek. az mta konzervatívjai eleve abból indulnak ki, hogy magyarországnak nincsenek polgári hagyományaik. nekik nincsenek. a legtöbb városnak, vagy falunak is van. csak először az "új" konzervatívokat szét kell zavarni. és úgy lesz hagyományőrzés. a trianon munkacsoportot szét kell zavarni. és úgy lehet értelmesen beszélni arról hogy milyen módon lehetne nemzeti érdeket részlegesen érvényesíteni. regionalizmusról akkor lehet beszélni ha az mta vonatkozó intézetét előzetesen beszántják.

pitcairn2 2019.06.11. 21:28:42

@DSegyevy:

Az első világháború előtti térképeknél érdemes lett volna egy kissé többet írni az akkori választási rendszerről

úgy rémlik, hogy akkoriban kb. a 21 év feletti férfilakosság 15-20%-a rendelkezett választójoggal, a vagyoni és a műveltségi cenzus miatt + a szavazás nyílt volt

ezzel szemben az osztrák oldalon 1906 után általános, egyenlő és titkos választások voltak

DSegyevy 2019.06.11. 22:02:34

@pitcairn2: Köszi az észrevételt, erre én is épp ma délután gondoltam, lehet, hogy kiegészítem majd. A felületszínezéses "madátumszétosztó" térképeknél ábrázolástechnikailag mondjuk nem sok szerepe van, viszont a demográfiai vonatkozáshoz ez fontos adalék.

mtultras 2019.06.12. 00:13:30

unióerdéllyel: neked nagyon beakadt valami. Unió itt akkor lesz, ha a kedves magyarok ugyanazt csinálják, amit a románok és teleszülik Erdélyt, meg persze a jó édes hazát is, nem beszélve a Felvidékről és a Délvidékről. Kell 30-35 millió magyar a Kárpát-medencébe és megvan oldva a dolog. Ehhez persze kell gazdaság is, annak nyomán már lesz fegyveres erő is, ami segíti a diplomáciát.

lezlidzsi84 2019.06.12. 10:01:20

@uniót erdéllyel: Szerintem nem takar különösebb gondolkodásbeli és beállítottságbeli különbségeket, hogy egy magyar nagyvárosban 40 vagy 52% szavaz-e a fideszre, inkább a helyi ellenzék erejéről, szervezettségéről mesél ez az arány. Ma már sokan elfelejtik, hogy jópár, "fideszes bástyaként" emlegetett nagyobb városban 2006-ban nagyrészt az Őszödi-beszéd miatt nem nyert az MSZP az önkormányzati választáson, hosszabb távon hasonló fordulatok ezután is elképzelhetőek.

Abban egyetértek, hogy az ország piacorientáltabb (illetve piacra szorultabb) részei ma inkább a kormánypártra szavaznak nagyobb arányban, de inkább azért mert a jelenlegi ellenzék nem igazán tud ebben a gondolatkörben épkézláb dolgokat felmutatni. Abban is van igazság, hogy az állami újraelosztás magasabb szintjeivel érintett városok (Budapest és a nagy egyetemvárosok) némileg másban érdekeltek, ahogy a gyenge gazdaságú, központi szervekkel nem rendelkező (de kvázi "állami segélyeken" élő) területeken élők is máshogy gondolkodhatnak. Tehát már nem is olyan "sivatagi" ez a társadalom, csak a FIDESZ nagy találmánya, hogy a multik és a járadékvadászat párhuzamos támogatásával mindegyik felsorolt attitűdöt viszonylag jól kiszolgálja, miközben az ellenzék zöme nem igazán érti a helyzetet.

És igen, a 90-es években a földrajzosok próbálgatták magyarázni az egyes területek választási preferenciáit különböző (félig-meddig találomra kiválasztott) földrajzi tényezőkkel, amiből nem meglepő módon beégés lett, mondjuk tanultak a dologból.

lezlidzsi84 2019.06.12. 11:11:01

@uniót erdéllyel: "a kereszténység hagyományosan feudális (területi) hierarchián alapul" - Hol min. Valahol simán a római területbeosztáson, valahol valóban a feudális viszonyok között kialakult rendszeren. Ahogy egyébként a megyék is, csak aztán azért jópár tényező felülírta, ahogy az egyházi szervezetet is, szóval szerintem a tájegységi igazgatásban meglétében/nemlétében viszonylag kis tényező a kereszténység.

"ezt bontotta meg reformáció. azt mondta, hogy a tájegységek vidékies és annak határán épült városi önkormányzatai maradjanak meg. de ezek rendelődjenek egymás mellé. így szerzett önállóságot debrecen, vagy a hajdúvárosok. " - Inkább a városok fejlődése, lélekszámuk és gazdasági erejük növekvése játszott ebben szerepet, nem pedig a reformáció. Katolikus dunántúli városok is minél előbb szabadulni akartak az egyházi fennhatóság alól, mert az önállóság érdekeiknek, helyzetüknek jobban megfelelt.

"az mta többsége azt mondja, hogy az államot az egyháztól teljesen el kell választani" - Ezt nem az MTA mondja, hanem a magyar társadalom többsége (ezáltal persze az MTA többsége is).

"és ezt a tájjellegű gondolkodást fel kell számolni. mert hogy ez vidékies és tudományellenes. " - Ilyet biztosan nem mondtak, a köldöknéző provincializmus viszont minden gondolkodni képes ember gyomrát felfordítja, ráadásul borzalmasan kontraproduktív (lásd pl. a "magyarországon világhíres" dolgokat), azt hiszem ebben is elég erős a konszenzus.

"az mta alapállása az, hogy erdély örökre elveszett" - azért ez sem igazán így hangzik a szájukból.

A túlzott centralizáció hátrányaival egyetértek, és azzal is, hogy az pont a helyi "polgári kibontakozást" hátráltatja, ami valahogy a magyarországi "központi" elitnek nem igazán esik le, azt viszont nem igazán értem, hogy hogy jönnek ide a centralizációval szemben ellenérdekelt regionalisták.

uniót erdéllyel 2019.06.12. 13:27:25

@lezlidzsi84:
a természettudományos gondolkodás környezetfüggetlen eredendően. sanyi a kútfúró haveromnak megérti, hogy amerikai konnektorban az elektromos feszültség 110 volt. magyarországon 220 volt. de ugyanazok a törvények. ezt elfogadja. csak ezek után megkérdi, hogy és azt általában honnan tudjuk, hogy a törvények ugyanazok? azt, hogy a fizika egy. és erre az őszinte válasz az, hogy nem tudjuk. ezt gondoljuk. ezt hisszük. így szerveződik a fizika mint tudományos diszciplína. nincs amerikai és európai irányzata. nem ismerünk olyan fizikai jelenséget, ami amerikában és európában egymástól lényegesen eltérne. és ezt sanyi elfogadja. de ennél a fizika sokkal többet előfeltételez. azt, hogy távoli galaxisban is ugyanazok a természeti törvények, mint errefelé a kis poroszlay utcában. a tudomány alapvetően abban hisz, hogy megismerhető a világ úgy, hogy adunk egy környezetfüggetlen leírást. a bermuda háromszögnek nem lesz külön fizikája. lehet, hogy arrafelé egyesek észlelnek különös jelenségeket, de a bermuda háromszög sajátos különállásban a fizikusok döntő többsége nem hisz. azonban is ez is egy hit. szóval ezt nem tudjuk sehonnan sem.

és ezt az elvet viszik át a metafizikába. ha a fizikai törvények egyformák, akkor létezni kell egy univerzális filozófiai iskolának, amelyik érvényesíteni kellene a földkerekségen. ha amerikában a transzneműek mellékhelyiség használatát kiterjesztik a jogvédők, akkor magyarországon is ki kellene terjeszteni. mert ha a fizika egy, akkor a jogfilozófia is egy. ebből egy totális jogegység következne. erre mondom azt, hogy ez egy sivatagi világkép. amiben egyáltalán nincs szó a környezetről, mert előfeltételezik, hogy az nincs, vagy ha van, akkor attól nem függ az ember. és ezt felülírja a hipermodernitás. ez a totalitárius univerzalizmusból képzett elitizmus szorul vissza a politikában. a "liberális" ellenzéki értelmiség világképe nagyjából az, hogy budapestre kellene egy drogos buli buzi negyed és egy űrkikötő. ez mos eisley.
vignette.wikia.nocookie.net/starwars/images/f/fd/Mos_Eisley.png
. úgy,
ezekkel szemben egységállamok szerveződnek. tehát szinte minden narancssárga lesz. és az ellenlábas "zöldek" azt mondják, hogy minden "zöld" lesz. két választás van: vagy az emberiség végső pusztulása vagy a "zöldek". és van a magenta generáció mintájára szerveződő momentum generáció. ők lilák. és ők azt mondják, hogy legyen a választási térkép egységesen lila. ezekből lehet választani. dr. dobrev klára azt mondja, hogy pirosas lila legyen, vagy lilás piros inkább. és a szociknál szanyi kapitány azt mondja, hogy mivel őt kirúgták felőle lehetne egy kicsit narancssárgás. az összes politikai szereplő egységállamot akar. lényegében sivatagként képzelik az országot. a különbség az, hogy a fidesz azt mondja: ezt a sivatagot a magyarok lakják. az ellenzék meg azt, hogy azt, hogy az nacionalizmus. úgy hogy csak-emberek. tükörsima bolygón élnek a csak-emberek és harcolnak valamelyik marginális kisebbségért, mondjuk a transznemű migránsok mellékhelyiség használati jogainak kiterjesztéséért. mert ilyen a modern világtársadalom. open society. és izrael politikáján bukik el. ők azt mondják, ez a mos eisley nagyjából rendben van. ilyesmi lenne a modern izrael. úgy, hogy azt nem csak-emberek lakják, hanem nagyrészt hithű izraeliták. engednek az ősiségnek. ebben lesznek pajeszos emberek és siratófal és énekelnek a transzneműek. ez az ő világuk. ez ő sivataguk. és ha megengedik, hogy világ népek tőlük függetlenül építkezhessenek és békés egymás mellett élést elfogadják, akkor ez rendben is lenne. csakhogy ezt egyesek nem fogják könnyen megengedni, mert a hitükkel ellentétes. és ez nem áll túl távol a természettudomány néhány alapvetéseitől, filozofikusan azok egy részét túláltalánosítják. mert ez következik abból, amit úgy neveznek "felvilágosodás". abból nem következik regionalizmus. annak alapja az, hogy az emberi viselkedés legalább is részben környezetfüggő. folyami kultúrát építenünk. aztán a pusztában csatornát építenek, hogy öntözni tudjanak, erdőspusztát ellássák vízzel. a borászok építenek hegyközit. és persze ezekhez használt fizika többé kevésbé egységes. környezeti alkalmazkodás nem része a közgazdaságtan jelenlegi főáramának. mert ha egy térségben az árutermelő családok kerülnek többségbe, akkor abból egy részleges piacvédelem következik. ökologikusan a lokális optimumok együttese a globális optimum. ökonomikusan azt a szabad kereskedelem határozza meg. a láthatatlan kéz. a láthatatlan alkotmány, amit sólyom laci bácsi lát. úgy, hogy ő majd levezeti, hogy kinek mihez van joga, vagy mihez nincsen. a gyügyei paraszt azt mondja, hogy inkább o1g vezesse le a szent koronából. de ennek nincs regionális jellege. egységállami törekvések vannak és ezzel szemben áll a totális jogegység európai vagy világméretekben.