Pangea

Minden, ami földtudomány

A leggyorsabban növő magyar település

2019. június 02. 11:14 - lezlidzsi84

Magyarország legnagyobb arányú valós lakosságnövekedését produkáló települése 8 év alatt 1562 főről 3225 főre növelte a lakosságát, mely részben egy a településmagtól 4 kilométerre megépített, szomszéd városhoz csatlakozó lakóparknak köszönhető. A Győr melletti Vámosszabadiról illetve a Pacsirta-(vagy Szitásdomb) lakóparkról van szó, mely egyre inkább az agglomerációs fejlesztések állatorvosi lovának számít a különleges fekvése miatti közlekedési és intézményellátási problémák miatt.

20190526_144817_fileminimizer.jpgA vámosszabadi Pacsirta-lakópark Sárás felől nézve - a házak előtti zöld "domb" a Győrt védő körtöltés - a lakónegyed ezen kívül fekszik, a játszótér Győr része

Az igen nagy növekedést mutató statisztika a Belügyminisztérium éves lakónépességi statisztikája, amely a magyar lakcímbejelentési anomáliák miatt természetesen nem 100%-osan megbízható (főleg Budapesten és északkeleten), de jelen esetben meglehetősen jól tükrözi Vámosszabadi expanzióját. A települési szintű adatokat a portfolio.hu elemezte 2018 nyarán, eredményeik pedig jól mutatják milyen anomáliák lehetnek a hasonló rangsorban. Az online portál adatai szerint 2011-18 között Vámosszabadi  78%-os eredményével csak a harmadik legnagyobb ütemben növelte népességét, az első két helyezett a beregi Kispalád (118%) és Beregsurány (97%) voltak, ugyanakkor ezekben az esetekben nem tényleges odaköltözésről van szó, hanem arról, hogy nagyrészt kárpátaljai magyarok jelentkeztek át a jobb szociális ellátás érdekében vagy éppen hogy elkerüljék a katonai behívót. (A legújabb adatok szerint ugyanakkor a folytatódó lakosságnövekedés miatt a 2011-19-es időszakra már Vámosszabadi a bajnok, főként, hogy a két beregi település lakossága a 2018-as választási év után furcsamód jó 10%-kal visszaesett, ami a helyi választási eredmények ismeretében igen érdekes kérdéseket vet fel...)

A legnagyobb ütemben növekvő magyar települések lakónépességének alakulása - Beregben kicsit más folyamatok játszódnak le, mint a Szigetközben - Forrás: 1990-2011 KSH Népszámlálás, 2017-2019 nepesseg.com

A lakosságnövekedés színhelye a 2013-ban létesített menekülttáboron kívül a Szitásdomb, pontosabban annak északi, északnyugati előtere. (Tehát a nagyarányú növekedésben itt is van szerepe bizonyos adminisztratív intézkedéseknek.)  A Szitásdomb nem más mint a Mosoni-Duna egykori és jelenlegi kanyarulatai közötti némileg meglehetősen egyenetlen felületű, környezetéből 4-6 méterre kiemelkedő, nagyjából nyugat felé hajló háromágú szigony alakú "homokdomb" (valójában három, szél által szállított homok révén kimagasodó övzátony, melyek a déli oldalukon "összeérnek"), melynek nyugati és északnyugati oldala a Mosoni-Duna egykor a mai Kisbácsa és Sárás közötti ágához (a mai Bálványoshoz) "simul". A lakópark tulajdonképpen a szigony alacsony északnyugati és magasabb északi szárai közé épül. A terület meglehetősen változatos képet mutat: van itt alacsonyan fekvő sokszor vízben álló nagy kiterjedésű nádas, közvetlenül mellette pedig a homokra telepített fenyves a Berlin környéki erdővidék hangulatát idézi. A változatosságot a környék 20-21. századi beépítése csak fokozta: a terület java Vámosszabadihoz (illetve előközségeihez) tartozott, a mai Kisbácsa területe pedig Bácsa községhez. (Győr északi határa 1905-től nagyjából a mai Zemplén utca vonalán húzódott.) A területen egyetlen jelentős településkezdemény volt, a Szitásdomb legnyugatibb nyúlványára települt sáráspusztai barakktelep, illetve a mai 14-es út mellett kisebb kertészetek is létesültek. Jelentős változás csak az 1920-as évekkel kezdődött: ekkor kezdték felparcellázni a Szitásdomb déli részét és előterét, a mai Kisbácsát. Mivel ide nagyrészt a győri gyárak munkásai költöztek, akik sokkal inkább a városhoz kötődtek, mint Bácsához, 1952-ben a területet Győrhöz csatolták. Ezzel ismét lendületbe jött a város 1905-ben megkezdett északi terjeszkedése, mely a 60-as években három (1960, 1965, 1967) lépcsőben kiterjedt Sáráspusztára és a 14-es főút lassan benépesülő mellékére. A vámosszabadi határ megdézsmálásának fő oka mindegyik esetben ugyanaz volt: a főút mente kezdett hozzánőni a városhoz, közelebb is volt Győr, mint Vámosszabadi, ezért a viszonylag gyér helyi népességnek is könnyebb lett az élete az átcsatolással. Emellett így a Győrt védő, a Szitásdomb két oldalán kiépülő körtöltés végig városi területen húzódhatott, illetve a városvezetés a nagyrészt kertekkel borított területben komoly lehetőséget látott: a 14-es út mellett tervezte kialakítani a lakótelepek népének zöldigényét kielégítendő kiskertes övezetet. Ez meglehetősen nagyra sikeredett, jutott belőle vámosszabadi területre is, tulajdonképpen egy terület maradt szabadon: a domb északnyugati előterén húzódó szántóföld, mely nem mellesleg megmaradt egy Győrbe ékelődő vámosszabadi területnek, aminek még komoly jelentősége lesz. Ahogy annak is, hogy Győr a korban szokatlan gyorsasággal helyi buszjáratot indított (11A, 16, majd 6-os jelzéssel) egészen a városhatárig a kiskertekbe özönlők szállítására.

Győr közigazgatási területének északi határa - a vámosszabadi "betüremkedés" középen látható a 14-es főút jelénél - Forrás: Google Maps

Ezt követően fokozatosan beépültek Kisbácsa Szitásdomb felőli utcái, majd az ezredfordulótól egyre többen költöztek a kiskertes övezet (belterületnek egyébként nem minősülő) utcáiba, illetve a korábban némileg kétes hírnevű sárási "telep" is kezdett kikupálódni (részben egy nagyobb szociális lakásépítési projekt révén), a Bálványost körbevevő győri területek tehát lassan beépültek. Ugyanakkor egyre nagyobb szükség mutatkozott a városközponthoz viszonylag közeli, beépíthető területekre, melyek a város korábban inkább délre összpontosuló fejlődése miatt viszonylag nagyobb számban álltak rendelkezésre az északi elővárosokban, pl a Vízivárosban, illetve valamivel kijjebb a 14-es út mentén épp a Szitásdomb alatti lapályon, ami a 2000-es évek második felében felkeltette az ingatlanbefektetők figyelmét Egy gond volt: a területet ugyan szinte teljes mértékben Győr közigazgatási területe vette körül, mégis Vámosszabadihoz tartozott.

Történetünk színhelye: a világoszöld folt középen a Bálványos nádasa, tőle északra található a lakópark, melynek két beépítési fázisa is követhető a műholdképeken (Kisbácsa és a Bálványos között pedig a homoki fenyőerdő) - Forrás: Google Maps

A település nem ijedt meg a kihívástól, az 1990-es, 2000-es években a település törzsterületén komoly mennyiségű építési telket alakítottak ki, így a Győrből kiköltözők egyik kedvelt célpontjává vált a község, mintegy másfélszeresére (kb. 1500-1600 főre) növelve lakosságát. Ugyanakkor már az utak és közművek kialakításakor nyilvánvalóvá vált, hogy a településrész funkcionálisan inkább Győr része lesz: a Sárás és Kisbácsa között ekkor kiépített új út gyakorlatilag a győri úthálózat része, és az is nyilvánvaló volt, hogy a terület tömegközlekedését is csak a győri hálózatról (azaz a 6-os busz meghosszabbításával) lehet megoldani, Vámosszabadi ennek érdekében átadta a korábban a településhatárt jelentő Szitásdomb utcától északra fekvő keskeny sávot, hogy ezen a részen a győri önkormányzat kialakíthassa a buszmegállókat  és a buszfordulót. (Egyben azt is feltételezték, hogy az immár 100%-osan győri területen járni is fog majd a helyi járat.)

20190526_150247_fileminimizer.jpgA Szitásdomb utca Kisbácsa felől nézve. Jobbra a Győrnek átadott területen épült gazdátlan buszforduló, mögötte Vámosszabadi

A 2008-2009-ben kezdődő válság ugyanakkor átmenetileg betett a terveknek, hogy aztán az elmúlt pár évben hihetetlen lendületet vegyen az építkezés: a madarakról elnevezett utcákban egyre több ház kezdett kinőni a földből, hogy kiderüljön: itt egyáltalán nem a környéken megszokott családi házas lakónegyedről van szó, hanem egy sűrű beépítésű, részben társasházas (és egyesek szerint erősen túlzsúfolt) területről. Ez pedig következményekkel járt: egyrészt Vámosszabadi lakosságszáma 2-3 év alatt az egekbe lőtt, másrészt a közel 1500 új lakos komolyan megterhelte Győr szigetközi városrészei (na és persze Vámosszabadi) hagyományosan nem túl fejlett infrastruktúráját. Ami némi feszültséget és csalódottságot váltott ki a lakókból.

A Győr környéki települések valós lakosságszámának megállapítása nem könnyű feladat, lévén a városból kiköltözők egy része hivatalosan győri lakos marad, ügyeit a városban intézi győri lakcímkártyával. Vámosszabadi azonban - ahogy már volt róla szó - kakukktojás: a BM meglehetősen nehezen értelmezhető nyilvántartási politikája keretében épp a lakópark benépesülésével párhuzamosan sikerült a gyakorlatilag üres menekülttáborba korábban bejelentetteket beleszámítani a település lakosságába (miközben az lakóparkiak átjelentkezési kedve az ismertetett problémák miatt az átlagosnál alacsonyabb lehet), ami a valósnál pár száz fővel magasabb hivatalos lakosságszámot eredményezhetett az elmúlt 1-2 évben - igaz a "rés" a lakópark benépesülésével egyre szűkül, az év folyamán vélhetően el is tűnik. Ez azonban felveti azt a kérdést, hogy mekkora is az agglomerációs települések valós lakosságszáma (vélhetően nagyobb a hivatalosnál), és mekkora Győr lakosságszáma (vélhetően alacsonyabb a hivatalosnál), ami felvethet bizonyos infrastruktúrafejlesztési és forráselosztási kérdéseket...

20190526_145001_fileminimizer.jpgNem éppen falusias településkép a Pacsirta utcában

A gondok ott kezdődtek, hogy sokan nem feltételezték, hogy a látványosan Győrhöz épülő lakópark valójában nem a város része (vagy nem válik hamarosan a város részévé), és a frissen beépülő terület "születési nehézségeit" hajlamosak ennek a ténynek betudni. Szó se róla, vannak gyakorlati nehézségek, például a beiskolázás, az orvosi ellátás vagy bizonyos szintű ügyintézés során. A korábban kis lélekszámú  Vámosszabadi  például csak alsó tagozatos általános iskolával rendelkezik, a felsősök hivatalosan Kisbajcsra kell hogy járjanak, azonban sokan inkább Győrbe viszik a gyerekeket - az új lakóparkból pedig végképp célszerűtlen nem Győrbe járni. Emiatt marad felső tagozat nélkül egy 3000 fős település... Szintén gond, hogy sokan "fejben" még győriek, így például kajarendeléskor is gondot okozhat, ha elfelejtkezik az ember arról, hogy ez már másik település. Az egészhez hozzájárul az is, hogy sokan abban a reményben költöztek ide, hogy a települést előbb-utóbb úgy is a városhoz csatolják, de mivel ez eddig nem következett be, a fura fekvésből adódó gondok némi feszültséghez vezettek a beköltözők és a község önkormányzata között.

20190526_145715_fileminimizer.jpgItt végződik Vámosszabadi község és itt kezdődik Győr városa - háttérben Kisbácsa szitásdombi része

Az egyik panasz az, hogy a község nem tartja rendben az utcákat az elvárható mértékben. Tekintve, hogy ez egy félig-meddig még építési területen tapasztalható, és Vámosszabadinak meglehetősen gyorsan kellett felnőnie a helyzethez, lehet némileg szigorú ítélet, különösen ha mondjuk a Budapest környéki agglomeráció gyorsan nőtt településrészeinek sokkal áldatlanabb állapotával hasonlítjuk össze a helyi viszonyokat. 

20190526_145226_fileminimizer.jpgA területbőséghez képest némileg túlzónak tűnik a beépítés sűrűsége

A másik ütközési pont a helyi buszjárat meghosszabbításának kérdése. Mint már volt róla szó, Győr kiépítette az ehhez szükséges infrát, ami felért egy ígérettel, hogy itt busz is fog járni (annyira, hogy a győri vonalhálózati térképeken szaggatott vonallal jelölve is van a hosszabbítás, a tervezett megállók neveivel egyetemben). Időközben (2013-ban) azonban a város önkormányzata komoly járatritkítást hajtott végre a helyi hálózaton, úgyhogy kevésbé elkötelezett a járathosszabbítás érdekében. Hogy értsük a helyzetet: a helyi járatokat Győr finanszírozza (némi állami támogatással), a Vámosszabadit kiszolgáló vidéki járatokat pedig a központi költségvetés, tehát a község eddig nem fizetett a tömegközlekedés fenntartásáért, és ezután sem feltétlenül szeretne, Győr pedig nem szívesen tenne többletteljesítményt a rendszerbe azért, hogy az egy másik településen élő lakosokat szolgáljon. A gordiuszi csomót az ÉNYKK munkatársai próbálták átvágni, azzal, hogy kevésbé frekventált járatokról való teljesítményátcsoportosítással legalább csúcsidőben továbbközlekedtessék a buszokat az új buszfordulóig tartó 900 méteren. Ezt a javaslatot a város önkormányzata elutasította, amiben annyi ráció volt, hogy ebben a formában ez félmegoldás lett volna, egyúttal talán az a megfontolás is közrejátszhatott, hogy így talán könnyebben lehet nyomást gyakorolni az átcsatolás ügyében. Ezen felül mindkét félnek megfontolandó érvei lehetnek, miért is nem akarja finanszírozni a hosszabbítást.

20190526_145037_fileminimizer.jpgIlyen sűrű beépítéshez már dukálna némi tömegközlekedés

A győri önkormányzat például a következőket hozhatná fel egy vitában:

- Ha finanszírozná a buszt "Vámosszabadinak", olyan precedenst teremtene, ami mondjuk egy tágabb környékre később kiterjedő közös közlekedési hálózat kialakítása esetén visszaüthet (pl. Győr aránytalanul nagy teherviselésében).

 - Ezzel végképp Győr intézményhálózatára terhelné a lakópark lakóit.

- Ha Győr csak úgy "ellátná" a lakóparkiakat, esetleg más települések is megfontolnák a "határon" való ingatlanfejlesztést.

Persze Vámosszabadi is meggyőzően érvelhetne:

- A területátadással valamennyire beszálltak a tervezett fejlesztésbe, tehát részükről is volt némi ellenszolgáltatás.

- A járat nem kizárólag a lakóparkot szolgálná, jópár győri utca megközelíthetőségét javítaná.

- A hatos járat a 2009-es hálózati reform egyik jól sikerült eleme, kissé kacskaringós útvonalon, de jól összeköti a város jelentősebb egészségügyi, oktatási és kereskedelmi létesítményeit, ugyanakkor csúcsidőn kívül az Egyetemtől északra eső szakasza viszonylag kihasználatlan - a 900 méteres hosszabbítással viszont épp ez a 4 kilométeres szakasz kaphatna még utasokat és többletbevételt.

- A győri önkormányzat kiterjedt parkolóhely és útfejlesztéseinek jelentős részben a környékbeli településekről bejárók a kedvezményezettjei, abban az esetben mégsem merül fel a közös finanszírozás.

- Hiába fizet a község, ha a megrendelő a város lesz, és kénye-kedve szerint ritkíthatja/rövidítheti a járatot.

Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Például megoldást jelenthetne ha Győr és Vámosszabadi külön üzemeltetési szerződést (vagy kiegészítő szerződést) kötne a 6-os járatra, lévén mindkét település forgalmát ellátó, helyi finanszírozású járatról van szó. Ennek előnye, hogy így Vámosszabadi is megfelelően érvényesíthetné érdekeit, hátránya, hogy ezért bizony fizetni kellene.

20190526_144900_fileminimizer_1.jpgAz egyik gazdátlan buszmegálló

Lenne ennél egy előrébbmutató, némileg kacifántosabb, de költségtakarékosabb megoldás is, ami talán az első lépés lehetne egy Győr és környékének közlekedését együtt szabályozó "közlekedési központ" vagy közlekedési szövetség felállítása felé. A megoldás tulajdonképpen a 6-os helyi járat és a Vámosszabadi helyközi járatok összevonása lenne, ebben az esetben pedig nem Győr és Vámosszabadi, hanem a Győr és a helyközi járatot üzemeltető szervezet között létesülne megállapodás. Az elképzelés lényege, hogy a jelenleg a győri vidéki buszpályaudvarig közlekedő vámosszabadi járatok többsége a lakóparktól a 6-os buszvonal útvonalán, annak menetrendjébe lehetőség szerint beépülve közlekedjen, elérve a város déli részét (azaz pl. a Kórházat, Plázát) illetve az északi oldalon az Egyetemet, tulajdonképpen egy lakóparki többletbetéréssel.

Mik lennének a megoldás előnyei?

- Ha a két vonal összteljesítményét nézzük, anélkül lehetne megoldani a lakóparki betérést, hogy az többletfutásal járna, sőt szerény járatsürítésről is beszélhetnénk. Hogy jön ez ki? A 6-os járat az északi szakaszon munkanapon 32 alkalommal közlekedik, a lakóparki hosszabbítás járatpáronként 1800 méteres többletfutással járna, azaz napi 57,6 kilométerrel, ezt a teljesítményt kell valahonnan összeszedni. Vámosszabadira a 14-es úton munkanapokon iskolaidőben 12 járatpár közlekedik, ezek közül a legfrekventáltabb csúcsidei diákjáratokat nem feltétlenül érdemes a 6-os járat torlódásra erőteljesen hajlamos útvonalára terelni, reálisan tehát 9-10 járatpárral számolhatunk. A 6-os járat buszpályaudvartól délre eső részén a teljesítmény változatlan, a vonal északi szakasza mintegy 6,1 km hosszú, a Vámosszabadi járat a buszpályaudvar és Sárás között 4,6 kilométeres utat tesz meg. Ha 10 járatpárt egyesítünk, az eddig Győr által finanszírozott futásteljesítményből megspórolunk 122 kilométert, ugyanakkor a vidéki járat oldalán többletfutás keletkezik: 30 kilométer a hosszabb alapútvonal miatt, illetve a lakóparki betérés miatt minden egyes (azaz 20 darab) útra rá kell számolni 1800 métert, ami 36 kilométer. Van tehát munkanapokon 56 kilométer többletünk, amiből további 39,6 elmegy a Vámosszabadira nem kimenő maradék 22 járatpár lakóparki betérésére, tehát még mindig van plusz 16,4 kilométer A Kismegyertől-Vámosszabadiig tartó vonal mintegy 20 kilométeres lenne, tehát közel fél járatpárra lenne még teljesítmény a rendszerben (de inkább egy Vámosszabadiig menő csonkajáratra, hogy javuljon a település kiszolgálása).

- Szintén előny, hogy Vámosszabadi jópár városi célponthoz átszállás nélküli kapcsolatot kapna.

- Egyben megvalósulna a Lakópark és Vámosszabadi tömegközlekedési összekötése.

Milyen hátrányokkal járna a megoldás?

- A hosszú vonal meglehetősen zavarérzékeny lehet, bár ebből a szempontból épp a lakóparki és a településközi szakasz kevésbé problémás.

- A Vámosszabadira utazók számára jelentősen megnőhet a menetidő a 6-os járat hosszabb útvonala és sok megállója, valamint a lakóparki betérés miatt. Jelenleg a vidéki járat mintegy 10-12 perc alatt ér Sárásra, a 6-os járat forgalomtól függően 16-18 perc alatt, a 6 perces pluszt a betérés még 4 perccel növelné, ami elég jelentős különbség, az eddigi mintegy 18-20 perces út 30 percesre nőne. Ugyanakkor a vidéki járat megállóhelyei nagyrészt viszonylag kedvezőtlen elhelyezkedésűek, a város frekventáltabb pontjai jellemzően pár perces rágyaloglással érhetőek el, míg a 6-os jóval közelebb teszi le az embert ezekhez, ráadásul a város számos, addig csak átszállással elérhető pontja is gyorsabban megközelíthető lenne.

- Mivel a buszok egy része továbbhalad Vámosszabadira, a lakóparki végállomástól való visszaindulásuk egyenletességének biztosítása némileg problémás lehet, lehetséges, hogy hosszasan kell várakoztatni a kocsik egy részét a végállomáson (emiatt lehetséges, hogy több járat kell a vonal kiszolgálásához). Bonyolítja a helyzetet, hogy a járatok egy része ma Nagybajcsot és Kisbajcsot kiszolgáló körjárat, tehát az árszervezésbe ezt is bele kell venni.

- Az elképzelés lényege, hogy Győr spórol a futásteljesítményen, a helyközi szolgáltató viszont többletet tesz a rendszerbe, amivel kapcsolatban megegyezés szükséges - igaz erre bőven van mozgástér, hiszen az összteljesítmény csökken. Szintén megegyezés kell a jegyárbevételek elosztásáról: itt épp a helyközi szolgáltató lehet a "nyertes", hiszen Vámosszabadiról hosszabb útvonalra adhat el jegyeket - ha erről nem lesz külön egyezség. 

Persze itt meglehetősen bonyolult megoldással kellene orvosolni egy viszonylag kisebb problémát, ugyanakkor ez egyben egy nagyobb, komolyabb haszonnal kecsegtető rendszerátalakítás főpróbája lehet, ezért hosszú távon lehet érdemes belevágni. Ugyanakkor az is tény, hogy a jelenlegi szabályozási közeg (a helyi és helyközi közlekedés finanszírozásának merev elválasztása) kifejezetten gátolja a hasonló megoldásokat - de épp ennek megváltoztatása érdekében kellene beszélni a hasonló problémákról.

De a busz csak a problémák kisebb része, a lakóparkban élőknek komoly könnyebbséget jelentene, ha a különböző adminisztratív körzethatárokat (pl. óvodai, iskolai, háziorvosi) úgy módosítanák, hogy a terület a tényleges igényeknek megfelelően Győrhöz tartozzon. Elvileg persze szabad iskola és orvosválasztás van, a gyakorlatban viszont a más körzethez tartozókat nem kötelesek fogadni az intézmények/orvosok. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a kis kapacitású vámosszabadi iskola és óvoda valószínűleg jelentősebb ráfordítás nélkül képtelen lenne kiszolgálni a megnövekedett igényeket. Az orvoskérdés talán kevésbé nagy probléma, a kollégiumokkal, egyetemi albérlőkkel megtűzdelt észak-győri részeken általában viszonylag rugalmasan állnak a más településekről érkezettekhez (bár ezzel kapcsolatban a vélemények megoszlanak, és a lakosság további növekedésével ez gyorsan negatív irányba változhat).

20190526_150259_fileminimizer.jpgAz utcasarok, melynek "három oldala Győr, egy meg Vámosszabadi" (valójában a negyedik oldalon van a Győrnek átadott buszforduló)

Persze a felsorolt gondokat nagyrészt megoldhatná a lakópark Győrhöz csatolása, ugyanakkor Vámosszabadi önkormányzata - érthető módon - nem szívesen engedné el ellenszolgáltatás nélkül a közművekkel ellátott, általa fenntartott területet. Az átcsatolásról ezért a két településnek meg kell egyeznie, és még helyi népszavazásnak is jóvá kell hagynia azt, amire reális esély az ezévi önkormányzati választásokon nyílhatna, azonban nem igazán esik szó a dologról. Egyrészt a felmerült problémák ellenére a lakók és az önkormányzat viszonya alapvetően korrekt, másrészt a két település esetleges megegyezése sem tűnik nagyon gyors menetnek, harmadrészt pedig az érintettek különböző "technikákkal" (pl. egy győri címet is tartalmazó lakcímkártya használata) már legalább részben megtanulták semlegesíteni a helyzetből eredő "hátrányokat". Hozzá kell tenni, hogy a lakópark gyorsuló ütemű beépülésével a kezdetben panaszra okot adó környezet is rendezettebbé vált, a terület külső oldalán lévő, legsűrűbben beépített társasházas utcák lassan betelnek, és bár maradt még bőven beépítetlen telek, a népességgyarapodás üteme vélhetően lassulni fog a következő 1-2 évben. De csak átmenetileg, ugyanis küszöbön áll a lakópark második, 14-es főút felé eső ütemének elkezdése ami vélhetően további nagyjából 1500 lakos ideköltözésével fog járni - és ne felejtsük el, hogy a lakópark közműfejlesztései a Szitásdomb északkeleti (győri) részének beépítését is megkönnyíthetik. A lakosság ilyen mértékű növekedése nagy valószínűséggel kikényszerítheti a közellátás (azaz például a tömegközlekedés, az oktatási és egészségügyi ellátás) bizonyos mértékű fejlesztését (akár Vámosszabadi, akár Győr része is lesz a terület), illetve a fejlesztések lezárulása magával hozhatja a két település megegyezését is. (A jelenlegi, folyamatosan változó helyzetben érthető módon nem egyszerű egyezkedni.)

20190526_150054_fileminimizer.jpgVámosszabadi városias része Győr falusias részéből nézve nézve

Hogy pontosan hogyan is sikerül megoldani a közszolgáltatások optimális ellátását a különleges fekvésű lakónegyedben, arra a következő években derülhet fény, mindenesetre a településüzemeltetéssel, településszociológiával foglalkozók érdekes mintaterületéül szolgálhat arra vonatkozóan, milyen problémákkal járhat egy agglomeráció gyors növekedése. Győrnek pedig mintaterületként szolgálhat a várost övező, egyre szorosabban "együttélő" településegyüttes tagjaival való együttműködés szorosabbra fűzésének terén.

 

 Felhasznált források:

https://www.portfolio.hu/gazdasag/budapest-kore-gyulnek-a-magyarok.295672.h

http://epa.niif.hu/02200/02251/00009/pdf/EPA02251_Ter_es_tarsadalom3771.pdf

https://kornyezet.sze.hu/images/BeA_eloadas.pdf

https://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/szitasdomb_22-es_csapdaja_-_sok_lakasnak_keves_szabad_terulet_az_ara/2534565/

https://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/hiaba_epultek_megallok_buszok_nelkul_maradt_szitasdomb_gyor_hataran_-_fotok/2506892/

https://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/a_szitasdombi_lakok_a_nepszavazasig_elmennenek_gyorhoz_csatlakoznanak/2532992/

110 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr614864462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CyberPunK 2019.06.03. 09:11:47

@felucca02: A CSOK felemlegetése hülyeség. Nézd meg Dunakeszit, köze nem volt a CSOK-hoz, mégis sikerült teljesen szétbarmolni. Az agyatlan, állami szabályozás nélküli amerikai fajta ingatlanfejlesztés a fő probléma. Ezt csak tetézné az, ha a pusztába felhúznának lakóparkokat is.

pitcairn2 2019.06.03. 09:16:27

@felucca02:

rengeteg hely van és az infrastruktúra kiépítése sem túlzottan drága, gondolj csak az USÁ-ra ahol valósággal burjánzottak eddig a kertvárosok

hogy miért?

mert ott hagyták...

ezért van az, hogy az USÁ-ban sok nagyvárosban 2-3 évnyi átlagjövedelem elég az átlagingatlan megszerzéséhez, míg Budapesten majdnem 15 évig kell ezért bohóckodni...

price to income ratio

www.numbeo.com/property-investment/rankings.jsp

Tranquillius 2019.06.03. 09:19:21

@felucca02: A Bp-i agglomerációban jelenleg kétféleképpen használják fel a CSOK-ot: 1. társasházakat építenek a családiházas övezetben. Ez jellemzően azzal jár, hogy a nagy telek kis házból kis telek nagy házak jönnek létre. Ezzel valóban nem tart lépést az infrastruktúra kiépítése. 2. zöldfelületeket parcelláznak ész nélkül, ahol vagy családi ház, de inkább társasházak épülnek a HÉSZ maximális kihasználásával. De van arra is példa, hogy az ÖK a "vállalkozó" érdekében felfelé módosítja a beépíthetőséget. Bad Luck Brian kiköltözik a zöldbe, amelyet éppen a kedvéért betonoznak le. A "fejlődéssel" se a közlekedés, se az oktatás se semmi nem tart lépést. Az óvodai csoportokat felnyomják 30-40 fősre, konténerekbe szervezik ki az általános iskolát. Ez helyben feszültségeket szül a helybéliek és a gyüttmentek között, már senki nem fér fel a buszra, meg a vonatra, az az 1,2 ember/autó pedig nap-mint-nap szidhatja a dugót amit ő maga okozott azzal, hogy kiköltözött a zöldbe.

Ennek országos hatása az, hogy az ország amúgy is legfejlettebb részén nő az adóbevétel, nő a (képzett) népesség, magyarul a zsúfoltság, miközben a periféria elnéptelenedik, infrastrukturálisan összeomlik és a településeket lassan benövi a kétségbeesés és a gaz. Ez utóbbi fenntartása sokkal több pénzbe kerül, mint az agglomeráció családi házas övezete, ahol az emberek adót is fizetnek.

pitcairn2 2019.06.03. 09:21:26

@felucca02:

az ingatlanbuborék receptje:

a kínálat korlátozása (un. "természetvédelmi" és "városkép védelmi" megfontolások) + a kereslet mesterséges felfuttatása (negatív reálkamat és egyéb szubvenciók) = ingatlanbuborék

különösen a jó munkaerőpiaci-adottságokkal rendelkező településeken

és hogy miért "jó" ez?

azért mert a mesterségesen generált buborék egy ideig a prosperitás látszatát kelti...

The House that Uncle Sam Built
fee.org/media/4921/houseunclesambuiltbooklet.pdf

Overdose: The Next Financial Crisis

www.youtube.com/watch?v=SY2hUWaXqfE

MIRKIREIR 2019.06.03. 09:22:21

Légyszi menj be az önkormányzati hivatalba, kérd ki a lakosságadatot a teljes falura, majd a menekülttábor címére bejelentett lakosságszámot. Jelenleg is 800-1000 ember van bejelentve a táborba.

Nem a Pacsirta lakópark okozta a teljes növekményt.

Majd korrigáld a cikkedet.

felucca02 2019.06.03. 09:22:25

@CyberPunK: Nem érted. A CSOK nem oka, de betetőzése egy eddig is zajló, rossz folyamatnak. Ismerem Dunakeszit, sajnos testközelből.
Ha a szabályozás agyatlan, persze, minden rossz lesz. De ez nem változtat azon, hogy önmagában a társasházi lakásépítés jóval fenntarthatóbb, mint a családiház-építés, egy főre vetítve tízszer akkora területen és hússzor akkora infrastruktúra-igénnyel.

Nem beszéltem lakóparkról, az egy teljesen más tészta.

felucca02 2019.06.03. 09:25:06

@pitcairn2: Oké, és ez mennyiben vet más fényt arra, hogy a családiház-építés minden szempontból gazdaságtalan a társasházakhoz képest?

pitcairn2 2019.06.03. 09:25:39

@felucca02:

a "társasház-agybaj" kapcsán rémlik még Csau faluromboló programja?:)

igaz ők is bort ittak és vizet prédikáltak:)

youtu.be/Rnbey9q468g?t=51

igazán szerény hajlék:)

felucca02 2019.06.03. 09:34:45

@Tranquillius: Ezek az általad előadott valós, negatív hatások valójában nem a társasház vs. családiház-vitában használhatók fel, hanem az urbanizáció kontra szuburbanizációban. Az is egy vita, csak másik.

Ha adott számú embert akarsz letelepíteni, megteheted családiházban és megteheted társasházakban is. Mindkettőhöz ugyanaz az ellátás szükséges. A társasházak esetében lesz rá remény, hogy minden gyalogostávolságon belül legyen, a családiházak esetében már kevesebb. Kiszámolhatod, hogy utóbbi esetben mennyivel többet megy a busz (romlik a tömegközlekedés színvonala), mennyivel több utat, csatornát, akármit kell építeni (nem építenek meg annyit, sáros út lesz és emésztőgödör).

Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy Magyarpolányban ötemeletes társasházakat kell építeni a templom mellett, azt viszont igen, hogy egy alapvetően szuburbánus terület benépesítésénél eleve csak a családiházra alapozni öntökönlövés. Semmiféle elmélet, számítás nem fogja az ellenkező eredményt kihozni.

pitcairn2 2019.06.03. 09:35:17

@felucca02:

ha olyan "gazdaságtalan" akkor miért burjánzanak mindenütt a kertvárosok ahol nem gátolják ezt?

az eredeti koncepcióban az ingatlanfejlesztők még a komplett infrastruktúra kiépítését is felvállalták...

en.wikipedia.org/wiki/Henry_E._Huntington

alább egy remek könyvet is letölthetsz a fenti úriember tevékenységéről...

Henry E. Huntington and the creation of Southern California

kb.osu.edu/handle/1811/24015

a világ legnagyobb kötött pályás tömegközlekedési rendszerét teremtette meg az "ingatlanpanamái" során...

en.wikipedia.org/wiki/Pacific_Electric

+ egy rakás kertvárost alapított, alapinfrastruktúrával együtt (vízellátás, elektromos ellátás, útépítés... pl. komplett vízerőműveket építettet, víztározókkal)

ezenkívül idegenforgalmi és mezőgazdasági érdekeltségei is voltak...

amíg nem kerül kertváros a megvásárolt földre addig termelni is lehet vmit:)

a hotelek meg fontos szerepet kaptak a bevándorlók becsalogatásában:)

felucca02 2019.06.03. 09:36:33

@pitcairn2: Köszönöm, abszolút rémlik, de ez nem az a vita, kár elterelni és kelteni a hangulatot...

Tranquillius 2019.06.03. 09:41:55

@felucca02: A fő problémát én inkább a kontorollálatlan szuburbanizációban látom és abban, hogy nem létezik ma Magyarországon átfogó, országos terv a térbeli egyenlőtlenségek megszüntetésére. 500000 ház, lakás áll üresen pillanatnyilag Magyarországon, ezekel kellene kezdeni valamit, mielőtt nekiállunk családiházas, kertes településeket tönkrebombázni társasházakkal. www.penzcentrum.hu/otthon/felmillio-lakas-all-uresen-orszagszerte.1068816.html
Az már csak ráadásként merül fel, hogy ha a családi házas megoldásnál költséghatékonyabb megoldás a társasház, akkor vajon a panelházak mennyivel költséghatékonyabbak a társasházaknál?

felucca02 2019.06.03. 09:50:24

@pitcairn2: Azért burjánzanak, mert:

1. ha szabályozatlanul hagyod a dolgot, akkor automatikusan családiházak fognak létrejönni, minden egyes ember odaépíti a saját kalyibályát a másik mellé,
2. leszarják a negatv hatásait, illetve úgy gondolják, hogy nem foglalkoznak vele. Az árat persze az egész társadalom fizeti, de az annyira rejtett, hogy nem borul ki a bili.

Szóval nem azért van ez, mert ez jó, hanem mert az ember egy hangya agyával bír.

A konkrét győri példához: ugyanennyi embert családiházakban ötször-tízszer nagyobb területen lehetett volna letelepíteni, exponenciálisan nagyobb infraigénnyel. Óvoda, nemzetidohánybolt, anyámfasza úgyanúgy nem épült volna, mint ahogy most sem, a busz ugyanúgy nem járná körbe a telepet, mint ahogy most sem, sőt, ezekre még kevesebb lenne az esély.

Ez most egy olyan rendezett településrész lett, hogy ha megnőnek a fák, bárki megnyalja a tíz ujját is utána.

Ja, nem. Mert a magyar az olyan, hogy neki mindenáron a saját viskója kell, lehetőleg mediterrán (az mi?), betonoroszlánnal a kapu tetején.

pitcairn2 2019.06.03. 09:53:22

@felucca02:

az autós ingázást leginkább a "szántóföldek védelmével" lehet elősegíteni, pl. még Budapest közigazgatási határán belül is vagy 10 ezer hektár szántóföld van...

hogy minek az rejtély számomra...

még egy átlag kertváros is diverzebb ökoszisztémát éltet mint egy kukoricaföld...

pitcairn2 2019.06.03. 09:55:49

@CyberPunK:

anno a szó szoros értelmében a pusztába húzták fel az új településeket:)

hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ty%C3%A1sf%C3%B6ld#T%C3%B6rt%C3%A9nete

kb. így jöttek létre a budapesti külvárosok...

felucca02 2019.06.03. 09:58:25

@Tranquillius: Ez nyilván így van, de talán valahol van egy optimum. És érzésem szerint az úgynevezett "lakótelep" már túl van ezen az optimumon. Ha négy-ötemeletes helyett tíz-tizenkét emeleteset építesz, nem fog már jobban nőni a sűrűség, viszont épületen belül növekedhetnek a társadalmi feszültségek, ritkábban kell elhelyezni a házakat a benapozás miatt, stb.

A lakótelep valójában nem építészeti megoldás, hanem sok olcsó lakás gyors, iparosított előállításának az eredménye. Nem lehet urnbanisztikai szempontból elemezni, mert nem urbanisztikai, hanem ipari termék.

A lakótelep-építés alternatívája valójában a sűrű, városias társasházépítés lehetett volna, városias formában, utca-tér-belsőkert-földszinti szolgáltatás konstellációjában, de az előregyárthatóság iránti alapigény más, rossz irányba vitte el a dolgot.

Kard 2019.06.03. 09:59:02

@felucca02: és ugyanannyival élhetetlenebb is egy társasház mint egy családi ház. Nyilván lehetne a cél a Tokió/Hongkong féle lyukak irányába amik igazán gazdaságosak csak épp annyira élhetetlenek is.

Kard 2019.06.03. 10:02:20

@pitcairn2: "azért mert a mesterségesen generált buborék egy ideig a prosperitás látszatát kelti..." - bizony, bizony. Az építőipar 45%-al húzott a GDP-ben. Ez persze semmi más nem volt mint az építőipari árak 30-40%-os emelkedése plusz mondjuk 5-10% valós növekedés. Mindjárt meg is van a szuper nagy GDP növekedés.

pitcairn2 2019.06.03. 10:02:50

@felucca02:

az USA településburjánzás speciel leginkább részletesen leszabályozott magántelepülésekről szól

klikk ide:

soo.gd/NwaT

egyik villapark követi a másikat...

és a többségük igen szigorú szabályok alapján él...

en.wikipedia.org/wiki/Homeowner_association

némelyikben még azt is meghatározzák, hogy milyen virágot ültethetsz a kertedbe...

CyberPunK 2019.06.03. 10:03:49

@felucca02: Várj, hol húzod meg a határt társasház orientált fejlesztés és lakópark között? Érdemes megnézni Zugló északi végét, ahol most húzza fel a herminabau a passzívházát, ráhúzva egy másikra, miközben földút vezet hozzá. De nem is lenne baj ezzel, ha nem épült volna másik tucat nagy lakóház a közelében. Környék forgalma teljesen kuka lett, új boltok nem épültek, egyéb infrastruktúra nulla. Mindezt Zuglóban, és nem mucsaröcsöge-alsón.

Egyébként feltudnék sorolni még tucatnyi érvet a családiház-társasház a pusztában vitában, ha manapság épülnének tisztességes családiházak és nem csak egy modern lakóparki lakás lenne kihányva a mezőre önállóan.

Tranquillius 2019.06.03. 10:06:25

@felucca02: A családi házas környezetben élőknek a társasház van túl az optimumon.
De akár meg is fordíthatnánk a kérdést: milyen következményei lennénk, ha a családiházas övezeteket egycsapásra társasházassá változatnánk? Hová kerülnének a plusz oktatási intézmények, hová tennék a kereskedelmi egységeket? Hogyan változna a közlekedés? Milyen hatással lenne a környezetre? Hogyan cserélnék le az infrastuktúrát (csatorna, villany, víz, stb.)?

CyberPunK 2019.06.03. 10:06:55

@Kard: Én egyébként ebben sem hiszek, hogy annyival élhetőbb lennének ezek a modern családiházak. Amiket manapság láttam azok kivétel nélkül követik az amerikaikonyhás nappali 2-3-n szoba felállást. Esetleg +1 garázs, amiben max az átlagautó egyik ajtaját még kinyitod. Kíváncsi lennék, hogy hova teszik mondjuk a fűnyírót. De persze még mindig inkább ez, mint a társasház.

felucca02 2019.06.03. 10:09:41

@Kard: Nem beszéltem Hongkongról. Ezer és egy példa van Magyarországon is élhető városi társasházra, Egertől Pécsig. Hollandiában meg nem is értik, mi az, hogy családi ház.

halaloszto 2019.06.03. 10:19:31

@the real fogash: Ez az igazi virtus. Olcsón megvenni valamit ami defektes, aztán trükközéssel, erőszakos nyomulással, korrupcióval megszüntetni a nyomott ár okát. Szép példákat látunk erre mindenfele. Kezdve a közúti plakáthelyekkel.

Vajk

felucca02 2019.06.03. 10:23:43

Azt mondja, hogy tiltott kifejezést használtam, de semmi különös nincsen, nem tudom, mi lehet a baj....nem tudok hozzászólni....

felucca02 2019.06.03. 10:24:47

@pitcairn2: Az amerikai települési forma az autó kizárólagos használatára épül, az ok és okozat többször és végzetesen felcserélődött. Semmiféle iránymutatás ezekből nem vonható le arra vonatkozóan, hogy Győrben, vagy Budapesten, vagy Debrecenben mi lehet a jó, fenntartható és szükséges.

Az autózás hanyatlása esetén ezek az amerikai kertvárosok fognak először elnéptelenedni.

Van még egy gond: a Kertvárosnak vannak minőségi velejárói. A nyíregyházi Szíjgyártó utca - bár kertváros álltólag az ottlakók szerint - valójában egy csökkent értékű telep, itt lakni maga a biztos öngyilok. Google-link miatt letilt a rendszer, de bárki megnézheti.

Tehát nem tudom, miről beszélünk, mikor kertvárosról beszélünk. A klasszikus angol kertváros társasházak gondos kompozíciója, magas laksűrűséggel és sok zölddel, mint a Dunakeszi MÁV-lakótelep, vagy a Wekerle.

halaloszto 2019.06.03. 10:25:12

@felucca02: a társasházi, sűrű beépítés a városok belsőbb részére jellemző. ahol nem csak megismerik egymást az emberek, hanem együtt is csinálnak sokmindent, mert nincs helyuk rá, hogy külön külön csinálják.

Ehhez pedig infrastruktúrára van szükség, eltérőre, mint a családi házas környékeken. Pl kellenek parkok, mert nincs udvarod ahova kiülj napozni. Kellenek játszóterek. Kell tömegközlekedés, mert ilyen sűrűségben nem fér el mindenki reggel kocsival. Plusz ennyi emberre már kell óvoda, iskola, rendőrség, orvosi rendelő, posta, büfé, étterem, kisbolt, közepesbolt, piac, kocsma. Ezeket viszont nem fogja betervezni és megépíteni a lakópark beruházója.

pitcairn2 2019.06.03. 10:26:17

@felucca02:

no ezt nevezem életszínvonalnak:)

ssl.cdn-redfin.com/photo/106/mbpaddedwide/893/genMid.RX-10482893_41_0.jpg

www.redfin.com/FL/Boynton-Beach/2507-SW-23rd-Cranbrook-Dr-33436/home/42346080

villa zárt lakóparkban, tóparton, a kertet kertész tartja karban, mindenkinek van úszómedencéje, közös létesítmények is vannak, pl. 30 méteres úszómedence, teniszpályák, 24 órás őrző-védő szolgálat, cirka 100 millió forintnak felel meg az ára...

pitcairn2 2019.06.03. 10:28:19

@felucca02:

eredetileg kötött pályás közlekedésre épült, de aztán gyüttek bőőőcs és öönzeetlen településtervezők...

en.wikipedia.org/wiki/Pacific_Electric

és mindent szétbarmoltak a nagy autógyárak igényei mentén...

Kard 2019.06.03. 10:28:44

@CyberPunK: Olyat építesz magadnak amilyet akarsz és amilyen tetszik. Én például imádom, hogy egyben van egy nagy tér. Kell egy jó elszívó (1000 légköbméter/h) és kész. A házunk alatt meg van 30 m2 garázs meg 40 m2 pince mellé.

Eugene Horse 2019.06.03. 10:31:22

@felucca02: látom te az a panelban szocializált típus vagy, aki zsigerből fúj a kertesházasakra :) Öregem, ezt a fenti rettenetet szépnek meg rendezettnek látni, hát, hahahaha, jópofa vagy. Laktál ilyenben? Elmondom mi vele a baj. Látszólag családi ház jellegű, látszólag hordozza a családi ház előnyeit, zöldterület, pázsitos kert, jó levegő, de valójában ez illúzió, mert egy az egyben a panelos életkörülményeket kapod, csak nem 10 emeletben felfele, hanem elfektetve. falszomszédok, lakógyűlések, minden kezdeményezéshez többség kell, elég pár akadékoskodó lakó, és lőttek a javításnak, fejlesztésnek. A kert vagy zsebkendőnyi vagy az is osztatlan közös, kb egy háromlábú grillt se tehetsz ki, mert valaki rögtön sápítozni fog, ellenben ha a szomszéd hülye visítós kölyke az ablakod alatt szirénázik, nem tehetsz semmit, mert közös. Értem én, hogy vannak érvényes indokaid mellette, de az a helyzet, hogy ha az ember lakhatásáról és nyugalmáról van szó, akkor az egyéb érvek eléggé hátrasorolódnak, mert ahol az élete egy jó nagy részét tölti valaki, ott inkább nyugodtságot és kényelmet akar, nem pedig gazdaságpolitikai eredményességet. Húgomét ilyenbe költöztek négy éve szintén Győr mellett, és meredek a helyzet, élhetetlen szar az egész, menekülnének, akár anyagi bukó árán is. Én meg a feleségem Bp mellett vettünk járási központ városban (nem kis faluban...) rendes, hagyományos családi házat, egész más világ, saját nagy kert, a szomszédok szerencsére jó fejek, de ha nem lennének azok, akkor is elég messze vannak, hogy ne abajgassuk egymást. Megkaptunk minden előnyt, a hátrányok minimálisak. Eleve aki kiköltözik vidékre, és beköltözik egy ilyen modern panelba, az pont szembeköpi a kiköltözés lényegét, hiszen bent a városban ugyanezt kapná, csak közelebb lenne minden. Ja, hogy kint olcsóbb a panel? Hát akkor éljenek együtt a gyaloglással...

Kard 2019.06.03. 10:34:16

@felucca02: Direkt hoztam fel egy sarkos példát, hogy értsd melyik irányba próbálod tolni a biciklit. Nekem már a mellettünk épülő ikerházzal is ki van a tököm mert egy helyet két szomszédom lesz, nem beszélve arról, hogy zsúfolt lesz az egész (ez sajnos a közeli agglomeráció problémája, mivel ott is hely hiány van). Az, hogy van tered egy kényelmi funkció. Gondolom fiatal vagy, majd megérted ha lesznek gyerekeid, hogy mekkora élhetetlen szar egy társasház gyerek szempontból.
Az autózásra meg vannak már szerencsére vannak megoldások, hogy ne büdösíts mások orra alá. Nekem egy plugin hibridem van amivel elektromos üzemben használva járok be a munkahelyemre nulla lokális emisszióval.

CyberPunK 2019.06.03. 10:37:20

@Kard: Persze, te ilyet építettél. Az átlag beruházó meg simán átbassza azt, aki kiköltözne lakásból házba, de fingja sincs arról, hogy ez mivel jár.

felucca02 2019.06.03. 10:37:39

@Tranquillius: Ilyen nincsen, hogy egycsapásra megváltoztatni valamit erről erre, meg arról amarra. Mi a kérdés?
Jelenleg családiházakkal beépített területen lebontani mindent és tízszeresére emelni a lakósűrűséget? Lehet ilyet, de akkor a kiszolgáló- és közintézmények is erősen be kell, hogy figyeljenek:)
Vagy azt az ötszáz embert, aki most egy négyzetkilométeren lakik családiházakban, beköltöztetni három társasházba? Ezt is lehet, de ettől még nem lesz jobb az ellátottságuk.
Én komplex folyamatról beszélek, kultúráról, urbanisztikáról, intézményellátásról, ti meg lakóparkról. Az nem tudom, micsoda...:)

Tranquillius 2019.06.03. 10:46:06

@felucca02: Nekem is úgy tűnik, hogy te egy idealisztikus állapotról beszélsz, én meg arról, ami itt zajlik a szomszédban. :)

felucca02 2019.06.03. 10:46:30

@Kard: Az a baj, hogy te nagyméretű, egymás mellé helyezett társasházakról beszélsz, illetve arról, hogy a családiházak közé benyomnak egy ötemeleteset, mert a hész paraméterei megengedik.

Erre megoldás a zártsorú beéptés, a sorház, rögtön tökmindegy, hogy ki a szomszédod, nem is ismered:)

Az elektromos autó az autózás százötven problémájából egyet old meg: a lokális emissziót. A többi száznegyvenkilenchez nem tud hozzászólni.

Igen, vannak élhetetlen, szar társasházak, meg vannak príma társasházak. Amíg az átlagépíttetőnek, vagy lakásvásárlónak fingja nincsen, milyen a jó lakás, addig a mutyizó beruházóké a terep, akik rádlőcsölik az élhetetlen szart. Fel kellene fejlődni lakáskultúrából és falhoz állítani a mutyizó ingatlanfejlesztőt.

De ez nem a társasházas modell baja, hanem a magyar fogyasztóé, a társasházas modell köszöni, jól van. Mondom így ötven évesen, három gyerekkel, autó nélkül:)

Ezek itt élhetetlenek?

www.google.com/search?q=amsterdam+java&newwindow=1&client=firefox-b-d&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiRnOWI9sziAhUjtIsKHQS-C4EQ_AUIECgB&biw=1093&bih=462#imgrc=PFR9r0yFKWclGM:

megvagyhadnagy 2019.06.03. 10:54:02

felucca02:
Lehet érvelni a társasházak mellett a családi házakkal szemben, de soha nem lesz igazad. Ha igazad lenne, akkor az emberiség tömegközlekedéssel közlekedne, mert az a leggazdaságosabb. És lehetne napestig sorolni a gazdaságosság vs. kényelem, privát szféra ellentéteit. Az élet nem csak gazdaságosságból áll, mert az emberek eltérő módon keresnek, illetve nagyon unalmas lenne az élet.
A cikkhez: először is nem "növő", hanem növekedő vagy növekvő.
Másodszor: többen írták a kommentekben, de szerintem a cikkben is nyugodtan lehet egyértelműsíteni: az ide költözők között simán volt olyan, akinek gáza nem volt arról, hogy nem Győrbe fog költözni.
A Szitásdomb lakópark meg egy rakat kaki. Szarul néz ki és szar lehet ott élni. Madárcsicsergés? Ne nevettesük ki magunkat. Ez egy gettó.

felucca02 2019.06.03. 10:58:41

@Eugene Horse: Hát, a szolcializációmat tekintve semmit nem találtál el, de nem baj.
Két különböző dologról beszélünk, én azt mondom, hogy a családiház tömegessé válása egyben felemésztette a relatív előnyét, tehát az ingának vissza kellene lendülnie a társasházépítés felé, te meg azt mondod, hogy a mai magyar ingatlanberuházó bunkó.

Ezek olyan álltások, amiknek közük nincsen egymáshoz, én pedig nem óhajtok a mai magyar ingatlanberuházási szemléletről értekezni.

A kínálat olyan, amilyen a fogyasztó. Ha a fogyasztó hajlandó megvenni a szar lakást, két zsákszobával, nappaliból nyíló hálófülkével, spejz nélkül, hatvancentis belépőelőtérrel, tárlóhelyiség nélkül, a varázsszó miatt, hogy "amerikaikonyha", akkor továbbra is a szar, élhetetlen lakásokat fogják neki eladni. Majd ha kulturálódik és odáig jut, hogy megnézi az alaprajzot és rácsapja az ajtót a beruházóra, na, majd akkor fog épülni jó lakás is. Addig nem, aztán addig lehet siránkozni, hogy jaj, a családiháznak nincsen alternatívája. Amik persze ugyanilyen szarul épülnek meg, csak ráadásként lehet nyírni a füvet is.

felucca02 2019.06.03. 11:03:48

@megvagyhadnagy: Szerencsére az energiaválság és a még nem sejthető csapások előbb-utóbb meg fogják oldani a családiház-kérdést. Amikor majd tilos lesz építeni:)

Érvel a rosseb. Elmondom, hogy van élet a szent családiházon túl is. Ettől még mindenki ott lakik, ahol akar. De beindult a jajongás, hogy nem, nem szabad ilyet mondani. Hát irány Nyíregy, Szíjgyártó utca!

megvagyhadnagy 2019.06.03. 11:05:50

Képaláírás:
"A Szitásdomb utca Kisbácsa felől nézve. Balra a Győrnek átadott területen épült gazdátlan buszforduló, mögötte Vámosszabadi"
A képen jobbra van a buszforduló.

Eugene Horse 2019.06.03. 11:08:36

@felucca02: hát amit itt belinkeltél, az szerintem egyszerűen szörnyű, de tényleg, rémes és taszító. Kezdem sejteni, hogy itt köztünk egy galaxisnyi ízlésbeli különbség van. Ami a képen látszódik az elsőként optikailag egy tragédia, másfelől ezek a házak 3-4 méter szélesek, egyszobányi szélességűek, ergo szükségszerűen szar a belső elrendezésük, plusz az általam rémesnek tartott és minden tönkretevő falszomszédság itt is megvan, szóval ez még mindig a panel, csak ez speciel nem úgy néz ki (szvsz csúnyább, pedig a panel is csúnya, de az leglább egységes, ez olyan, mintha egy kisgyerek legózta volna össze a maradék készletéből...). Privát tér nulla, zsúfoltság a maximumon, plusz tuti, hogy rémesek a lakásbeosztások ilyen alaprajzokkal.

megvagyhadnagy 2019.06.03. 11:12:42

@felucca02: Nem jajong senki. Csak elmondjuk, hogy van élet a társasházon túl is. :)
Egyébként Győr viszonylag kis város, a legtávolabbi helyekről is könnyen elérhető minden. A folyók ugyan nehezítik a helyzetet, de szerencsére komoly beruházások zajlottak és zajlanak ez ügyben. A belső elkerülő és az új Duna híd pl. előnyére fog válni a pacsirtásoknak is.

lezlidzsi84 2019.06.03. 11:12:48

@megvagyhadnagy: Javítva, kösz! (Eredetileg egy másik képhez ment volna.)

Eugene Horse 2019.06.03. 11:13:12

@felucca02: nem az ingatlanberuházóról beszéltem, hanem az ingatlanban lakókról. Az én elméletem, hogy az emberek túlnyomó többsége elviselhetetlen farok, ezért minél szorosabban laksz másokkal, annál biztosabb, hogy az életed pokollá változik. Ellenben minél messzebb tolod magadtól a közvetlen szomszédaidat, annál inkább javul az életminőséged. Mikor jobbra, balra, alul és fölül is van egy másik ember/család közvetlen melletted, a fal vastagságának távolságában, vagy a sűrű beépítésnek köszönhetően 2-3 méterre, akkor borítékolható, hogy özönleni fognak a konfliktusok. Én erről beszélek elsősorban, de persze akad rengeteg más hátrány is az ilyen lakóparkokban, sorházakban, ami mind a napi életminőséget rombolja.

lezlidzsi84 2019.06.03. 11:16:36

@MIRKIREIR: Kösz az infót, mindenképp felveszem velük a kapcsolatot. Ami furcsa, hogy a lakosságszám nem a tábor kiépítésekor (illetve közvetlenül azt követően) ugrott meg, hanem az elmúlt két évben, ami viszont nagyjából a lakóparkba költözések felpörgésével esik egybe.

Kard 2019.06.03. 11:19:43

@felucca02: Nincs olyan, hogy családi házas részre benyomnak öt emeletest. Ezt azért szabályozni szokták.
Igen, ezek a házak amiket linkeltél azok se valami jók, bár ugye ezek jó része sorház és nem társasház amiről beszéltél. Nézd meg azokat a 3-4 emeletes csíkokat felfelé. Halál, a fél házat elfoglalja egy lépcső, ezt a britek is nagyon szeretik. Gáz és rengeteg használhatatlan belső területtel rendelkezik. Az egész abból ered, hogy arrafelé nincs hely.

Ennél már a magyar társasházak jó része is jobb, de nekem még az is szar, mert kurva ott meg kurva sok szomszédod van és alapvetően nincs azokban sem hely. Vagy ha olyan lakást veszel ahol van abból simán veszel egy jó nagy családi házat az első agglomerációs településen. Éltem ilyen helyen és azon kívül, hogy közel volt semmi jót nem tudok mondani, pedig egy luxus társasházban laktam ahol például még a lépcsőház is akkor volt, hogy 3-4 lakás befért volna a helyére egy nem ilyen házban és természetes fény volt benne.

Hát sajnálom a gyerekeid autó nélkül. Nem sok programban lehet részük mert az időtök nagy részét elviszi az utazás, már ha egyáltalán van olyan, mert a legtöbb helyre nem tudsz elmenni autó nélkül vagy ha igen akkor olyan mennyiségű időt visz el ami miatt értelmetlen az egész.

felucca02 2019.06.03. 11:20:35

@Eugene Horse: Persze, lehet minden embernek egy külön bolygója is, ez az ideális, de egyelőre nem reális. Abban a kisvárosi térben, ahol egy belvárosi, zsebkendőnyi telken, egy zártsorú családiházban :) lakom, minden szomszéd karnyújtásniyra van, és ez egy éden. Egy társasházból költöztünk ide, mert kinőttük, 60 nm három gyerekre kevés volt, egyébként príma volt, az is egy éden, imádtunk ott lakni és visszavágyunk, pótolhatatlan kilátás nyílt a negyedikről. Lehet ezt sokféleképpen. Nem a társasházzal van a baj.

felucca02 2019.06.03. 11:24:58

@Kard: Szerintem, amíg a sorházat a társasházzal kevered, addig ne sajnáld a gyerekeimet a programjaikért. Íme, még egy axiomába botlottunk: nem csak a családiházon túl nincsen élet, de az autón túl sincsen.

Majd építészként eldöntöm, hogy milyen széles telekre milyen kiváló családi-, vagy társasházat rittyentek neked, milyen térkapcsolatokat knálok neked, nem kell itt kommentekben házat tervezni, nem arra való.

Kard 2019.06.03. 11:28:30

@felucca02: A képet amit küldtél egy sorház. Nézd meg linket, lehet rosszat küldtél. Csak az oldalfalak érnek össze. Viszont te előtte egyfolytában a társasházakról beszéltél.

felucca02 2019.06.03. 11:29:01

@Eugene Horse: Írd be a keresőbe, hogy Java-Eiland, architecture, aztán hátha tágul valamelyest a világképed a magyar társasház zsákszobáihoz képest. De ha valami műanyagablakos, sárgarézcsíkbetétes, műboltíves, tűzépbarokk, betonoroszlános szarra vágysz, akkor mégse, ez nem az a kategória, ez Európa legjobbja, kábé...

Eugene Horse 2019.06.03. 11:36:12

@felucca02: kezdesz átmenni parasztba. És értem, hogy bele vagy buzulva a holland építkezésbe, de baszki, nekik minden nm terület kincs, mert a kurva tengerből vesznek el földet méterről métere, mi meg baszottul nem nem így élünk, szóval biztos fos az én világlátásom, de a te példád meg szar. És még mindig arról beszélek, hogy a szoros együttélés tömegesen milyen ócska, te meg jössz itt nekem a holland sorházakkal, érted egyáltalán, amit írok? Hát ki a péló beszélt tüzépbarokk akármiről?

Eugene Horse 2019.06.03. 11:36:50

@Kard: összevissza beszél... Vagy az alapfogalmakkal nincs tisztában.

Kard 2019.06.03. 11:36:56

@felucca02: Na, lehet ezért utálom a társasházi lakásokat, mert az összesben ilyen istenverte lyukak vannak szobáknak nevezve benne. A hálószobánk 19 m2-es, na az már igazán élhető méret :) de a két gyerek szoba is 15 m2-esek.
Sajnos sok családi háznál is a célfüggvény, hogy minél több szoba legyen nem az, hogy kellemes méretűek legyenek.

felucca02 2019.06.03. 11:38:01

@Kard: A társasház egy lakóépület-kategória. A sorház egy beépítési forma. Ez egyébként nem sorház, hanem egy zártsorú beépítésű utca.

Családiház lehet zártsorú, szabadonálló. Társasház is lehet zártsorú, szabadonálló. Zártsorún belül lehet keretes beéptésű, vagy részlegesen zártsorú. Sorház tulajdonképpen nincsen, azaz van, a szabadonálló beéptéseknek egfy speciális fajtája.

Lépcsőház alapján a zártsorú, vagy szabadonálló, keretes, vagy részlegesen zártsorú beéptésű társasház lehet fogatolt, vagy külső, vagy belső folyosós, und so weiter:)

felucca02 2019.06.03. 11:50:21

@Eugene Horse: Igen, most már átmegyek parasztba, pláne, hogy valaki azt hiszi, hogy az ország területe a parttalan családiház-tengereknek van fenntartva. Elég megnézni Érdet, vagy Törökbálintot, igen, pillanatok alatt el lehet ide is jutni, aztán, ha ezt tönkretettük, akkor tovább lehet állni valami újabb területre, hiszen van elég.

Nem kell tömegesen együttélni, az, hogy valami szabályozást vinnének abba a fosba, hogy mindenki odaszarja a családiházát a másik mellé, a gondolkozás, az előrelátás, a kooperáció nem jelenti a tömegességet, ez egyszerűen hihetetlen, hogy csak végletekben bírtok gondolkodni!

És igen, szerintem is a hollandok tömegesen boldogtalanok a sűrű városaikban, a firenzeiekről és a sevillaiakról nem is beszélve, asszem, ott a legmagasabb az öngyilkossági ráta a világon, hiába, négy méter széles telkeken nem lehet jó építészetet művelni, ahhoz ezer néhyzetméteres telek kell és fűnyírás hétvégenként, oh...

felucca02 2019.06.03. 11:51:17

@Kard: na, mondom, hogy nem az épülettípus lesz itt a ludas, hanem egy másik faktor...

Untermensch4 2019.06.03. 11:54:46

@megvagyhadnagy: "Szerencsére az energiaválság és a még nem sejthető csapások előbb-utóbb meg fogják oldani a családiház-kérdést. Amikor majd tilos lesz építeni:)"

A családi házadat egyénileg tudod hőszigetelni. Társasháznál ha nincs megegyezés akkor nincs fejlesztés de ha van is, az kompromisszumos.

Untermensch4 2019.06.03. 12:03:45

@felucca02: "Nem kell tömegesen együttélni, az, hogy valami szabályozást vinnének abba a fosba, hogy mindenki odaszarja a családiházát a másik mellé, a gondolkozás, az előrelátás, a kooperáció nem jelenti a tömegességet, ez egyszerűen hihetetlen, hogy csak végletekben bírtok gondolkodni!"

Addig is amíg nem bírjuk ezeket a rebellis hunokat lecserélni hollandokra, a szabályozósdinak biza' alkalmazkodnia kell ahhoz hogy a' magyar nemes nem akar adót fizetni és az ő háza az ő vára (vala), meg inkább megdöglik a tömegközlekedésen de ha nem ülhet át rögtön egy felső-közép kategóriás kompakt túraautomobilba akkor nem és nem, a köztes járműféleségek meg az ördögtől valóak.

Építési szabályzat szabályosan is kijátszható viszont szerencsére(?) a mentalitás része az is hogy családi háznál az ablakok elé szeretnek fákat ültetni a zemberek. Tehát városképileg a megoldás az utca és a házak közötti nagyobb hely ahova oda lehet tenni a csúnya házakat eltakaró növényzetet.

tom lake 2019.06.03. 12:05:28

Nagyon átfogó, városhatároknál nem véget érő, agglomerációs "tervtanács" (jó, lehet neki más nevet is adni.. ;) ) központok, ahol közlekedésmérnök, szociológus, orvos, gyógyszerész, postás, építő, építtető, tanár, közgazdász, térképész, stb összeül, és engedélyezteti az egy adott fejlesztést. Mert én ezeket látom:

1. A közösségi közlekedés megrendelőjének tisztázatlansága. A város közlekedése nem ér véget a városhatárnál, pont a mellékelt példa mutatja az aktuális hozzáállás inkompetenciáját.

2. A közigazgatási sziget hiánya. (Én - bár nyilván ez szubjektív vélemény - szívesebben laknék panelban, mert ott legalább van óvoda/iskola/doktor/gyógyszertár/stb...)

3. A kapcsoló infra megépítésének hiánya. Ez már majdnem nonszensz kategória, felhúzni egy több ezres lakóparkot megfelelő környezetvizsgálat/forgalombecslés/szükséges kapacitások megépíttetése stb. nélkül.)

4. A lakók többsége - sajnos - jól átvágott borsodi/nyírségi/stb, akik a "jó élet" reményében és havi 50-100 000 forinttal több fizetéssel kecsegtető állások reményében idejöttek, és 0 tájékozottsággal örültek, hogy kapnak lakást "Győrben" egy CSOK-kal drágábban, mint a családi ház otthon Borsodban/Nyírségben/stb...

5. És ezek mellett totál elszabadult ingatlanpiac, és

6. hozzá nem értő, nyerészkedő politikusokkal, inkompetens városgazdászokkal, ostoba szolgáltatókkal, vogonokkal, stb...

pitcairn2 2019.06.03. 12:25:02

@felucca02:

a (részleges) távmunka elterjedése az önjáró autók megjelenése különben masszív dezurbanizációt vetít előre az elkövetkező évtizedekben...

www.forbes.com/sites/joelkotkin/2018/02/21/autonomous-cars-are-about-to-transform-the-suburbs/#693e8caf7e62

pitcairn2 2019.06.03. 12:26:18

@felucca02:

nem lenne egyszerűbb ezt az érintettekre: a megrendelőkre (lakókra) és az építési vállalkozókra bízni?

pitcairn2 2019.06.03. 12:34:08

@felucca02:

hát azért nem csak munkástelep szintről szóltak a klasszikus kertvárosok...

Indian Village: Detroit Historic Neighborhoods and Homes: Part 1

youtu.be/xObsam0KKZQ?t=42

Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember · http://1st1.ga 2019.06.03. 12:43:27

@Tranquillius: Nem baj, majd jönnek a hollandok (és az egyéb nyugat-európaiak), akik megveszik a falvakat és beköltöznek oda. youtu.be/yaiUpwTgEh0

felucca02 2019.06.03. 12:48:26

@pitcairn2: Azért nem, mert az építés közügy. Nemhiába kell engedélyeztetni, pedig lehetne mondani, hogy van egy telkem, kinek mi köze hozzá, hogy mit építek rá?

pitcairn2 2019.06.03. 13:14:27

@felucca02:

nézzél bele az "Indian village"-el kapcsolatos filmbe

igen maradandót tudtak ott "magánügyből" is alkotni...

és fentebb belinkeltem egy Boynton Beach-i villaparkot is (a Miami-i agglomeráció része...)

messze túlteljesítenek mindenféle állami elvárást...

hogy miért?

pusztán csak azért mert "igényes terméket" visznek a piacra...

megjegyzem az angol "újváros" mozgalom is magánalapon indult: olyan hely is volt ahol részvénytársaságot alapítottak a város felépítésére, de inkább a mai "homeowner association"-nak megfelelő rendszerekre épültek ezek...

Szerződéses közösségnek is hívják ezeket...

Contractual community

wiki.mises.org/wiki/Contractual_community

hogy mik lennének ezek?

olyan rendszerek amelyek egyhangúlag vagy minősített többséggel elfogadott alapszabály alapján futnak

és csak a tulajdonosok rendelkeznek szavazati joggal, akár többel is az általuk birtokolt ingatlanvagyon függvényében...

hogy mire jó ez?

pl. arra, hogy kordában tartsák a kibiceket és az egyéb más kontójára okoskodókat...

pitcairn2 2019.06.03. 13:23:34

@felucca02:

egy szerződéses közösség esetében világos szabályok vannak, nem pedig választási ciklusról választási ciklusra ötletszerűen átírt zűrzavar...

már az alapításkor lefektetik, hogy pontosan mit akarnak...

de nem kell az angolszász államokba menni ilyen példáért, Magyarországon is van ilyen...

hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ty%C3%A1sf%C3%B6ld#T%C3%B6rt%C3%A9nete

a Nyaralótulajdonosok Egyesületét az 1949-es államosítással semmizték ki, de még ma is világosan látszik, hogy hol ér véget Ómátyásföld...

70 év alatt sem tudták ezt tönkretenni...

pedig nagyon próbálkoztak... egyik őröltség követte a másikat, pl. lakótelepeket építettek a parkok helyére meg hasonlók...

az Egyesület székházát is a felismerhetetlenségig tönkretették...

közösperonos átszállás 2019.06.03. 14:15:05

@pitcairn2: "nem lenne egyszerűbb ezt az érintettekre: a megrendelőkre (lakókra) és az építési vállalkozókra bízni? "

De hát látod, a cikk is arról szól, hogy az "érintettek" se a buszközlekedést, se az egyéb minimálinfrastruktúrát nem tudják maguk megoldani, hanem azt már fizesse a város vagy a falu vagy az állam. Szóval nem csak az "érintettek" az "érintettek".

pitcairn2 2019.06.03. 14:46:24

@közösperonos átszállás:

a cikk a jelenlegi agyba-főbe szabályozott rendszer vadhajtásairól szól...

anno az USÁ-ban vagy az UK-ban kb. úgy indult el egy ilyen projekt, hogy néhány befektető földet vett, majd helyiérdekű vasútvonalat épített oda és sokszoros haszonnal adta el a kiparcellázott földet

ma ehelyett mindenki nyílt és burkolt szubvenciókra vadászik + kreatívan próbálja átértelmeztetni a területrendezési tervet...

pitcairn2 2019.06.03. 15:06:44

@közösperonos átszállás:

a térkép alapján különben nyilvánvaló, hogy Győr közigazgatási területe is masszívan alulhasznosított, pl. rengeteg szántóföld van rajta...

soo.gd/OQk1

ezeket gond nélkül ki lehetne parcellázni építési teleknek

Alick 2019.06.03. 15:31:18

@Kard: "az időtök nagy részét elviszi az utazás"

Budapesten az autózás katasztrofális. Rokonom mesélte, hogy valamelyik hétköznap a Zugló-Köbánya autókázás másfél óra (!) volt. Ennél még gyalog is gyorsabban oda lehet érni...

Alick 2019.06.03. 15:33:39

@felucca02: "van élet a szent családiházon túl is"

Tágas társasház Bp. belvárosában + vízparti nyaraló. :)

lezlidzsi84 2019.06.03. 15:35:58

@pitcairn2: A város délkeleti-keleti határában valóban vanak még nagyobb, parcellázásra alkalmas területek, nyugaton és északon (tehát a központhoz épp közelebbi részeken) viszont a szabad területek jelentős része viszonylag "vizes" terület (vagy pl. vízügyi védőterület), tehát nem minden irányban "megfelelőek" a lehetőségek. Igaz ami rendelkezésre áll, az a város lakosságszámához bőven elég.

Eugene Horse 2019.06.03. 16:16:08

@Alick: vonattal meg 6 perc és érvényes rá a BKV bérlet, csak ugye az nem olyan úrias, mint az autó :)))

Eugene Horse 2019.06.03. 16:18:20

@felucca02: Én téged egyre kevésbé értelek. A posztbeli összenyomorított, nulla infrás kvázi külterületi lakópark szerinted szép és követendő, viszont: "Nem kell tömegesen együttélni, az, hogy valami szabályozást vinnének abba a fosba, hogy mindenki odaszarja a családiházát a másik mellé, a gondolkozás, az előrelátás, a kooperáció nem jelenti a tömegességet, ez egyszerűen hihetetlen, hogy csak végletekben bírtok gondolkodni!"

Na akkor ez hogy van? A családi házak egymás mellett az szar, de az összepréselt, jogilag általában a szörnyű társasházi formára alakított lakóparkok meg jó? Abban se vagyok biztos, hogy te magad érted, miről beszélsz...

Kard 2019.06.03. 16:43:34

@Alick: Nyilván megvan mikor mit. De az, hogy egy három tagú családnak ne legyen _egyáltalán_ autója az rengeteg időt meg logisztikát igényel. Gondolj bele egy sima elugrok Visegrádra szétnézni dolog is 1.5-2 óra utazás egy irányba. Vagy mondjuk ugorj le Gemencre egy szarvasbőgést meghallgatni. Autóval 2 óra, tömeg közlekedve a tökéletes időzítéssel is 4 óra felett van és akkor ugye ha kéne még helyben szállás akkor a 10 km-es út is simán egy egy óra lesz mert 2x van egy nap busz.

Meglepő de Budapest az egyik legélhetőbb nagyváros autózás szempontjából mert alapvetően kevés a dugó. Vannak ilyen google/waze kimutatások és ott a legjobb nagyvárosok között van Budapest. Persze néha vannak extrém szituációk amikor pl. kiesik az Erzsébet híd ami az egész város be tudja dugítani de azért alapvetően nem gáz. Én a közeli agglomerációból 20-30 perc alatt érek be a Battyányi tér mellett lévő munkahelyemre autóval. Tömeg közlekedve ugyanez olyan egy óra lenne.

felucca02 2019.06.03. 17:12:51

@Alick: Jobbat mondok: A tágas budapesti belvárosi társasház az oké, a vízparti nyaraló árából viszont életed végéig minden hétvégén elmehetsz egy tetszőleges szállodába, mindig máshová, és még füvet sem kell nyírnod, nem kell javítsnid a télen felfeszített ajtót, és az ágyat sem kell hurcolnod a wartburg tetőcsomagtartóján.

felucca02 2019.06.03. 17:16:01

@Kard: Oké! Mindig mondtam, hogy budapesten határtalan lehetőségek vannak még a közúti forgalom korlátozására, de senki nem hiszi el. Erre íme!:)

felucca02 2019.06.03. 17:46:52

@Eugene Horse: Nem csoda, hogy nem értesz, mert nagyon csapongsz és kizárólag végletekben gondolkozol.

Nem mondtam soha, hogy a nullainfrás lakópark jó, és a zsúfoltságra sem mondtam, hogy jó.

Azt viszont mondtam, hogy szerintem az ország lakásállomànyában katasztrofálisan alacsony hánxadot képviselnek a szervezett lakásépítési formák, azaz a társasházak.

És hiányolom a törekvést, ami ennek a hányadnak a növelésèt segítené elő.

Az meg hab a tortán, hogy infra akkor lesz egy lakóterületen, ha az túllép egy bizonyos sűrűséget. Az átlagos családiházas beépítésnél a hektáronkénti negyven ember semmiféle infrát nem fog odacsalogatni, sem eltartani, legyen szó buszról, nemzeti dohányboltról, vagy zsinagógáról.
Hektáronként négyszáz viszont már igen. Össze fogja magát törni a szolgáltató, hogy ott boltot nyithasson.

A társasházi előítéletekkel nem tudok mit kezdeni. Erre nem az a megoldás, hogy nem építek társasházat, hanem az, hogy jó építészt bíz meg a felvilágosult fejlesztő. Ha ilyen nincsen, az nem a társasház hibája.

Érthető?

plokmi 2019.06.03. 18:18:40

30-50 mFt-os ház mellet már nem futja egy 0,5mFt-os bejárós autóra. Érdekes.

pitcairn2 2019.06.03. 20:30:30

@felucca02:

a burjánzó, terjengős beépítés nagy történelmi hagyományokkal rendelkezik kis hazánkban - különösen az Alföldön - és elsősorban a földbőséggel lehet ezt magyarázni

ebben a tekintetben a viszonylag legépebben megmaradt példa Szabadka lenne

ha még nem voltál akkor érdemes körbenézni ott, nekem az az egyik kedvenc magyar városom:)

Innovált kutyák 2019.06.03. 20:41:26

végigolvasva a vitát, egy kérdés:

nem lehet, hogy nincs mindenki számára legjobb, és egyszerűen van, aki a társasházat részesíti előnyben, más meg a kertes családit?

Érthetetlen ez az egymás győzködése. Szerintem a fenti cikkből egyedül az a következtetés vonható le, hogy ha valaki úgy dönt, hogy elköltözik valamilyen ingatlanba, előtte alaposan tájékozódjon, mi mivel jár, és ne utólag pampogjon.

pitcairn2 2019.06.03. 21:33:18

@Innovált kutyák:

a "győzködés" a felüről történő népboldogítással kapcsolatos hozzáállásról szól...

vki hisz ebben más meg nem...

nem véletlenül irtam fentebb, hogy ezt az egészet az érintettekre kéne hagyni

pl. masszívan deregulálni kéne a területhasználattal kapcsolatos jogszabályokat

és befejezni az ingatlanpiac ötletszerű jobbra-balra rángatását...

Aureliano Buendía 2019.06.03. 21:37:57

@Kard: és amúgy tényleg. Újpest-Angyalföld:
-autóval 16 perc (ebből 4 perc a gyaloglás a céges külső parkolóból az irodáig
-bringával 17-18 perc
-tömköz (busz+M3) 25 perc. [Metrópótláskor ez 32 perc volt]

hopp11 2019.06.03. 23:38:29

Vajon miért építenek ilyen lakóparkokat a városon kívül, mikor belül is volna rá hely? Miért költöznek ki oly sokan a város körüli kistelepülésekre a nagyvárosból? Na, vajon miért... Hát, mert a városon belül sokkal magasabbak az ingatlanárak. A telkek is, a már meglévò ingatlanok is. Ez máshol is így van, nemcsak Győrben. A legdurvább helyzet Miskolcon van, ahol a város határában tömegével találhatóak jogilag független kistelepülések. A városi lakosok meg zúdulnak ki ezekre a településekre. (a Miskolcot érintő jelentős népességcsökkenés is komoly részben ennek tudható be) Ez persze magával hoz rengeteg problémát. A cikkben említetteken kívül pl. a levegőszennyezés. Hiszen azok az emberek, akik a városon belül kisebb távokat járnának be, akár a városi tömegközlekedést is használhatnák, azok a kiköltözések után naponta - akár többször - járnak ki-be a nagyvárosba természetesen autóval. Ezzel olyan dugókat generálnak, amik nélkülük nem lennének. Nem is értem, a környezetért aggódó zöldszervezetek, zöld pártok miért nem szólalnak meg ilyen ügyekben, ahelyett, hogy a Magyarország hatáskörén kívül esò globális felmelegedés miatt aggódnának. Az agglomerációs kiköltözések számtalan
problémát, társadalmi kárt generálnak, ezekròl tengeteget lehetne írni.
Azok a nagyvárosok mentesülnek ezen problémák alól, ahol a város környékén nincsenek önálló kistelepülések, vagy amik voltak, azokat már régen a városhoz csatolták. Pl. Debrecen, Nyíregyháza stb.

Kard 2019.06.04. 00:40:43

@hopp11: Miért mentesülne. Max annyi, hogy a probléma a városon belül jelenik meg. Attól, hogy mondjuk Mátyásföldet Budapestnek hívod és Ürömöt (ami jóval közelebb van a központhoz) meg Ürömnek ettől még aki Mátyásföldön lakik jó eséllyel ugyanúgy autóval jár be és többet szennyez mint aki Ürömről.

hopp11 2019.06.04. 01:28:28

@Kard: Az Alföldön történelmi okokból meg földrajzi okokból jóval kevesebb a kistelepülés. Tehát az alföldi megyszékhelyek esetében eleve kevés számú kistelepülés van, akár a városhoz csatolták, akár nem, kevesebb van belòlük. Tehát mentesülnek az agglomerációs kiköltözések problémaja alól jelentős részben. Azt se felejtdük el, ha már a nagyvároshoz csatolták a települést, kötelező a városi tömegközlekedést is kivinni. Tehát nem kényszerülnek annyian autózni. No meg az említett problémák nemcsak a légszennyezettség/közlekedés kérdéskört érintik, jóval sokrétùbbek, mint pl. ezen cikkben is olvashattuk. Iskolai, egészségügyi ellátás, stb, napestig tudnám sorolni.
(Az alföldi településszerkezetròl, a helyi sajátosságokról épp a debreceni egyetemen településszociológia órán tanultam sokat. Ott hallottam, hogy a török idòkbòl erdeztethetò a kistelepülések hiánya. Akkoriban a portyázó török csapatok végigdúlták a területeket, a településeket felégették, a lakókat megölték, elhurcolták, megerőszakolták. Egy idò után az alföldi kistelepülések elnéptelenedtek, egy részüket a dúló török csapatok irtották ki, a többibòl meg a lakók az említett eseményeket megelőzendő önként távoztak. A nagyobb városok adót fizettek a töröknek, ennek fejében òket nem bántották. Így a védtelen kistelepülesekbòl menekülò lakosság is ezen városokba igyekezett. Pl. ilyen volt Debrecen is. Késòbb, a törökök eltùnése után próbálták hasznosítani a földeket, de mivel a települések már eltűntek addigra, így a városokból jártak ki az emberek, akik egy-egy házat is építettek, ezek lettek a tanyák. Ezt jórészt nem laktàk állandóan, csak idòlegesen. Idővel páran állandóan kiköltöztek, òk lettek a tanyasi lakosok.)

hopp11 2019.06.04. 01:54:54

Egy kis érdekesség. Józsa.
Józsa-puszta egy ilyen tanyaközpont-szerűség volt Debrecen és Hajdúböszörmény között. A 20. sz. végére már egy önálló falu lett belòle. A rendszerváltás előtt nem sokkal Debrecen magához csatolta. Noha, mint késòbb megtudtam, valaha Hajdúböszörmény egyik külbirtoka volt. Mára Józsa egy hatalmas ütemben növekvő kertváros lett, rengetegen költöznek ki oda Debrecenből. De mivel a város részét képezi, stasztikailag ezáltal Debrecen népessége nem változik. Ha annak idején nem csatolják a városhoz, most nem Vámosszabadi lenne a csúcstartó a népességnövekedést illetően, hanem Józsa, ott sokkal nagyobb a növekedés.

haXXor 2019.06.04. 06:17:46

@Flashy7: Üdv Tanár Úr! :) Remélem jól van és tanítja még a programozást :)

Poszthoz: Ez a terület már régen is úgy nézett ki mint ahogy én építkezem a Sim Cityben :D Aszfalt le, aztán majd kerül rá ház. Arra emlékszem, hogy akkor egy buszmegálló volt az egész környék szélén (a határ fele vezető út mellett) ahova baromi ritkán járt busz (vagy volt a 11-es, de az még Bácsáról is kínkeserves sétálást jelentett). Szerintem ezt a környéket amúgy már akkor elhanyagolták közlekedés szempontjából, viszont akkor ugye nem is lakták ennyire sűrűn. Mindenesetre szomorú látni, hogy van ami még mindig nem változik Győrben, hiába fejlett város meg építkezik boldog-boldogtalan.

szamaritánus 2019.06.04. 07:07:49

@MIRKIREIR: hazudni, feszkot kelteni egyszerubb

lezlidzsi84 2019.06.04. 08:11:42

@szamaritánus: Fröcsögni még egyszerűbb. A valóság az, hogy a BM lakosságnyilvántartásába minden rendszer nélkül kerülnek-be és ki a menekülttáborban élők, ami az utolsó két évben valóban megnyomta a "hivatalos" lakosságszámot (hogy miért csak most, megmagyarázhatatlan), ugyanakkor épp a lakópark különleges elhelyezkedése miatt lakóinak kisebb része van bejelentve Vámosszabadi lakosként. A két jelenség a becslések szerint majdnem kiegyenlíti egymást, a tényleges lakosságszám 2800-2900 fő körül lehet, a lakópark népessége most 1000 fő körüli, a jelenlegi területen valahol 1500 fő körül fog "megtelni". (Vámosszabadi törzsterületén is volt parcellázás, ott is nőtt a lakosságszám az elmúlt években.)

Ami érdekes kérdés lehet, hogy ugyanez a jelenség (azaz a lakcímbejelentés elmaradása) mennyire jellemző a Győr egyéb közvetlen szomszédaira? Mekkora lehet a tényleges lakosságuk? Mekkora lehet Győr valós lakossága?

pitcairn2 2019.06.04. 09:22:25

@hopp11:

Miskolc közigazgatási területe is teli van alulhasznosított vagy urambocsá kihasználatlan földterületekkel...

soo.gd/oq3q

pl. szántóföldekkel...

pitcairn2 2019.06.04. 09:24:16

@lezlidzsi84:

a Római part példája ékesen bizonyítja hogy egyesek kifejezetten buknak ezekre a "vizes" területekre:)

de környezetbarát módon is lehetne ezekre építkezni, amúgy Luppa szigeti módra:)

pitcairn2 2019.06.04. 09:27:21

@felucca02:

a Wekerle - ha már megemlítetted - különben fő profilban meglehetősen közel áll a családi házas beépítéshez:)

soo.gd/FT90

felucca02 2019.06.04. 09:49:55

@Innovált kutyák: Sőt, ha rugalmas lenne az ingatlanhasználat - ahogyan nem az - akkor mindenki ötször költözhetne életében, mindig úgy, ahogy a családi helyzet, a munkahely megkívánja, és a pénztárca megengedi. Ehhez kellen egy jó kis bérlakáspiac, amibe az állam tevékenyen beavatkozhatna, és értelemszerűen sokkal több társasházi lakás épülne. A szingli, aztán a kezdő családi életet nyugodtan el lehet kezdeni egy társasházban is, aztán később, ha szalad a szekér és szűk a hely, akkor odébb lehet állni egy nagyobb lakásba, vagy akár egy családi házba.

Persze, ez most úgy nehéz, hogy a beruházók szűklátókörűsége miatt hatvan nm-nél nagyobb társasházi lakást lámpással sem találni.

pitcairn2 2019.06.04. 11:37:04

@felucca02:

a beruházók szűklátókörűsége leginkább a részletes állami szabályozás, támogatáspolitika folyománya:)

pitcairn2 2019.06.04. 11:39:55

@felucca02:

a lakásmizéria kapcsán pedig az easy money politikát folytató MNB-nél reklamálj...

ők csináltak a negatív reálkamat politikájukkal befektetési őrületet a lakáspiacon...

ha ez esetleg személyesen érint, akkor nyugtasd magad azzal, hogy ennek a mesterségesen generált felfutásnak a negatív oldala is legalább ilyen durva lesz, amikor a lakásbefektetés szitokszóvá fog válni...

lezlidzsi84 2019.06.04. 12:52:06

A kommentekben megfogalmazott véleményekből lassan kijönne egy új bejegyzés :)

lezlidzsi84 2019.06.06. 21:58:01

@hopp11: Igen Józsa elég érdekes jelenség, akár valaki, aki a környéket jól ismeri, írhatna is róla a blogra :)
A városhoz csatolt településeken történő szuburbanizáció viszont elég elterjedt jelenség, az itt ismertetett esetet alapvetően az "okozta", hogy Győr az északnyugati oldalon (az 1-es és a 14-es utak között) alig "terjeszkedett", tehát ezen a részen van a legközelebb a városhatár a központhoz. Ugyanakkor az itteni határterület java része vizenyős, vagy egyenesen ártéri terület (esetleg vízügyi védőterület), nagyobb területen építkezni nagyrészt a 14-es út mellett lehet (vagy a pinnyédi határban, de az kevésbé jól elérhető).