Pangea

Minden, ami földtudomány

A "modern Eszter királynő" ajándéka Izraelnek

2019. március 27. 22:59 - Tranquillius

Ha csak a geopolitikai realitásokat nézzük Donald Trump amerikai elnök március 25-i döntése ésszerű, miszerint elismeri Izrael szuverenitását a Szíriától 1967-ben elhódított Golán-fennsík felett. Azonban a döntés nem csak az Egyesült Államok korábbi álláspontjával megy szembe, hanem ENSZ határozatot sért, kiváltja az arab államok dühét és még távolabb űzi a közel-keleti béke lehetőségét. 

donald-trump-benjamin-netanjahu-golan-fennsik-usa.jpgAz aláírás pillanata 2019. március 25. (forrás)

Miközben a világ jelentős része arról posztol a Twitteren, hogy aznap mit vacsorázott, az Egyesült Államok elnöke arra használja ezt a közösségi média felületet, hogy meghatározza az amerikai külpolitika irányvonalát. Március 21-én @realDonaldTrump felhasználó arról posztolt, hogy 52 év után végre itt az idő, hogy az USA elismerje Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett, amit Izrael és a tágabb régió stratégiai stabilitásával indokolt.

A Twitter poszt négy nap múlva manifesztálódott a Fehér Házban, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a tel-avivi rakétatámadás miatt lerövidített látogatása utolsó napján aláírta az erről szóló dokumentumot. Felmerülhet a kérdés, hogy mi állhat a döntés hátterében? Nos, az első verzió borzasztó egyszerűnek tűnik; április 9-én választások lesznek Izraelben és Netanjahu szénája nem áll túl jól, főleg, hogy a legfőbb ügyész hivatali hatalommal való visszaélés, csalás és vesztegetés miatt akar vádat emelni ellene.

esther_haram.jpgKözvetlenül Donald Trump március 21-i posztja után az evangéliumi keresztény CBN televízió egy meghökkentő exkluzív interjút közölt Mike Pompeo külügyminiszterrel, amelyben a volt CIA igazgató arról beszélt, hogy "nagyon valószínű, hogy Trump elnök egy modern Eszter királynő, aki készen áll megvédelmezni Izraelt és megmenteni a zsidó népet." Eszter királynő felbukkanása nem véletlen; az ószövetségi történet szerint Ahasvérus perzsa (értsd Irán) király a vallását eltitkoló gyönyörű zsidó nőt, Esztert veszi feleségül. Mivel Eszter unokabátyja, Márdokeus nem hajlandó térdre borulni a perzsa uralkodó előtt egy udvari ember elhatározza, hogy kiirtja az össze Perzsiában élő zsidót. Eszter azonban felfedi a király előtt, hogy ő is zsidó, ezzel megmenti népét, akik mindeközben fegyvert fognak és lemészárolják azokat a perzsákat, akik el akarták veszejteni őket. Az Egyesült Államok Izrael politikáját a Foreign Policy az evangéliumi keresztény szavazatokért folytatott kampány részének tekinti. Ha ez igaz, akkor elmondhatjuk, hogy a Golán-fennsík sorsát két állam is feláldozta a rövid távú politikai haszonszerzés oltárán. 

További indok lehet, hogy 2018. augusztusában a szír kormányerők felszámolták az Iszlám Állam alig néhány falura kiterjedő jarmúk-völgyi kalifátusát Szíria délnyugati csücskében és helyreállították az ellenőrzésüket a Golán-fennsík ENSZ által őrzött demilitarizált zónája mentén. Ez nem csupán azzal jár, hogy olyan szír kormánycsapatok sorakoznak fel a Golán-fennsík keleti részén, amelyek soha nem mondtak le a Jordánig terjedő területről, hanem azzal is, hogy velük együtt megjelenik az Izrael elpusztítására felesküdött libanoni Hezbollah és Irán is. Ám mielőtt teljesen beszippantana minket a közel-keleti geopolitikai örvény tekintsük át a Golán földrajzi viszonyait!

20190322-trank-afp.jpgKilőtt izraeli harckocsi a Golán-fennsíkon (forrás)

A Golán egyszerre földrajzi és geopolitikai régió; kettőjük közül az előbbi értelemben vett a nagyobb. Tulajdonképpen ez egy 700-1000 méter magas bazaltfennsík, amely a Jordán folyó fölé magasodva egy ellenséges tüzérség számára remek kilátást nyújt Izraelre. Az ellenkező irányban pedig tisztán látható az alig 60 kilométerre fekvő Damaszkusz is. Északról az Antilibanon-hegység lealacsonyodó nyúlványai határolják, nyugat felől a Genázáreti-tó és a Jordán folyó, délről a Szíria és Jordánia határát kirajzoló Jarmúk folyó, amely mentén a világtörténelem egyik legfontosabb csatája zajlott le a Kelet-Római Birodalom és az arabok között 636-ban. Földrajzi kiterjedése 1800 négyzetkilométer; ez még Magyarország legkisebb megyéjénél, Nógrád megyénél is kisebb. Ebből Izrael 1200 négyzetkilométert tart megszállva jelenleg. A megszállt területen élő lakosság körülbelül 40 ezer fő, melynek fele drúz, fele pedig zsidó telepes. Legnagyobb települése az 1977-ben alapított Katzrin zsidó telep, 7 ezer lakossal.

baniaswaterfall.jpgVízesés Baniyas mellett (forrás)

Vizei dél és nyugat felé folynak le; a Golán egésze a Jordán folyó vízgyűjtőjéhez tartozik. Izrael nem csak a katonai stratégiai jelentősége miatt ragaszkodik a Golánhoz, hanem a hóolvadásból és csapadékvízből származó édesvíz kincs miatt is. Nevezhetnénk ezt a területet Izraeli szempontból Transzjordániának is, hiszen területe egyedül itt terjed ki a a Szír-Jordán hasadékvölgyben csordogáló Jordán folyótól keletre. A Golán-fennsík fokozatosan megy át észak felé az Antilibanon-hegységbe, ennek legmagasabb pontja a Hermon-hegy 2814 méteres magassággal. A Hermon délnyugati lejtője a hatnapos háború óta izraeli fennhatóság alatt áll; a hóval rendszeresen borított hegyoldalban található a zsidó állam második síközpontja. 

Az elmúlt ezer évben kétszer vált a Golán határvidékké, először a keresztes háborúk időszakában, amikor a Jeruzsálemi Királysághoz tartozott, másodszor pedig akkor, amikor az I. világháború után széthullott az Oszmán Birodalom és a helyét brit és francia mandátumterületek között osztották fel. A történelem fonalát mi 1880 körül vennénk fel, amikor az első cionista szervezetek nemzetközi adományokból elkezdték felvásárolni az akkor még oszmán fennhatóság alatt élő drúzoktól és araboktól a Jordánon túli földeket. Településeket is igyekeztek létrehozni, azonban a török bürokrácia, az ellenséges szomszédok miatt ez jobbára meghiúsult. Mindez a Jordántól nyugatra több sikerrel valósult meg, így amikor a török félhold lehanyatlott a Genázáreti-tó felett sok zsidó megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy ezentúl britek által ellenőrzött Palesztina nevű népszövetségi mandátumterületen fognak élni. A két mandátumterület elhatárolása 1923 márciusáig tartott, de a határkijelölő bizottság munkája a mai napig okoz problémákat. Például az, hogy a Golánt kettéosztották; a Jordán folyó, valamint a Genázáreti-tó mindkét partja Palesztinához került, maga a bazaltfennsik pedig francia befolyás alá került. Amikor 1946-ban a francia mandátum lejárt a létrejövő Szíria megörökölte a mandátumterület határait. Az 1948-49-es arab-izraeli háborúban ez a vonal nyugatra tolódott, a fegyverszüneti vonal helyenként átlógott a Jordán nyugati partjára.

A Shebaa farmok 22 négyzetkilométeres területe ugyancsak vitatott terület Libanon és Szíria (mostanában inkább Libanon és Izrael) között. A Golán északi részén található tanyák az 1920-as években Libanonnak fizettek adót, de a térképeken rendszeresen Szíria részének jelölték őket. Libanon ma is igényt tart a területekre, de a történelem során de facto Szíria részét képezték. Ghajar település a Golán északnyugati csücskében hasonló sorsra jutott, 1967-ig Szíriához tartozott, a hatnapos háború után a senki földjére került, de az alavita lakosok kérték Izraelt, hogy a Golánhoz tartozzanak. Ez a furcsa kérés annak fényében érthető, hogy ők szírnek vallották magukat, és a megszállást ideiglenes állapotnak tekintették. Annak ellenére, hogy nem akartak Libanonban élni ez mégis megtörtént, amikor 2006-ban Izrael kivonult Ghajar északi részéből. A település azóta is megosztott, lakosai egyaránt rendelkeznek libanoni és izraeli állampolgársággal, függetlenül attól, hogy a határ melyik oldalán élnek. 

maparchive_golan.PNGA hatnapos háború hadmozdulatai a Golán-fennsíkon (forrás)

1967. június 9-10-én az izraeli hadsereg megszállta a Golánt a hatnapos háború utolsó két napján. A 115 elesett katona árán megszerzett területről az arab és drúz lakosság 95%-a elmenekült, alig 7 ezer ember maradt, akiknek a leszármazottai ma négy drúz faluban élnek a Libanoni határ mentén. A menekülteket Izrael biztonsági okokra hivatkozva a háború után sem engedte haza, ellenben már 1967 júliusában megkezdték a megszállt területen a zsidó telepek felhúzását. 1970-ben már 12 ilyen telep létezett, elsősorban a jordán határ mentén. A telepek gyors felhúzása látszólagos ellentétben volt a zsidó állam tanácstalanságával, hogy mit is kezdjen ezzel a területtel. Volt szó róla, hogy a békeszerződésért és Izrael állam elismeréséért visszaadják Szíriának, de felmerült egy önálló drúz állam létrehozása Kuneitra tartomány helyén. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. számú határozata szerint, amelyet még 1967 novemberében hoztak meg, az izraelieknek ki kell vonulniuk a fennsík teljes területéről és át kell adniuk a területet a Szíriai Arab Köztársaságnak beleértve a Tibériás-tó északkeleti részét is. Az ENSZ határozata a mai napig érvényben van, az amerikai döntés ellenére is. 

borders_golan.PNGA Golán-fennsík politikai határvonalai (forrás

1973-ban, a jom kippuri háborúban Szíria megpróbálta visszafoglalni a Golán-fennsíkot, de csupán részleges eredményt ért el. Egy izraeli ellentámadás még keletebbre tolta ki a fegyverszüneti határ vonalát. 1975-ben Izrael visszaadott Szíriának egy keskeny demilitarizált övezetet, ahová a nemrég elköltözött lakosok visszaköltözhettek. Ebbe beletartozott az izraeli csapatok által módszeresen elpusztított Kuneitra városa is, ahol a háború előtt még 27 ezren éltek. Ezt a várost azonban a szír kormány nem engedte visszatelepíteni, meghagyták romvárosnak, hogy a szíreket emlékeztesse az "izraeli agresszorokra". A szír és izraeli területek között mintegy 1000 ENSZ megfigyelő őrzi a fegyverszüneti vonalat.

1024px-pikiwiki_israel_3709_israel_defense_forces.jpgKuneitra 1967-ben (forrás: wikipédia)

A Golán-fennsík visszaadása Szíriának még közvetlenül a szír polgárháború kirobbanása előtt (2011) is napirenden volt, annak ellenére, hogy ekkor már körülbelül 20 ezer zsidó telepes élt a Golán-fennsíkon 32 telepen. Izrael azonban fenntartotta volna magának a Jordán és a Genázáreti-tó mindkét partja (azaz a stratégiai fontosságú édesvíz) feletti ellenőrzést, amibe a szír kormány nem ment bele. A szír polgárháborúban meggyengülő központi hatalom, az iráni és a libanoni Hezbollah által jelentett fenyegetés kombinációja az Izrael irányában elkötelezett Trump megválasztásával együtt egy soha vissza nem térő konstellációt jelentett Izraelnek, hogy 1981 óta egyoldalúan kiterjesztett szuverenitását nemzetközi szinten is megerősíthesse. Az amerikai döntés annak fényében is nehezen érthető, hogy az elismerésért cserébe Izrael (nyíltan) semmit nem ajánlott cserébe, ellenben mindkét államnak szembe kell néznie a várható következményekkel az iszlám világ irányából. Ez pedig bármi lehet tüntetésektől kezdve palesztin intifádán keresztül kibertámadásokig bezárólag. Habár azt is fontos megjegyezni, hogy a Golán-fennsík korántsem olyan szimbolikus földrajzi hely, mint Jeruzsálem. Az eredeti tulajdonos, Szíria pedig jelenleg nemzetközileg elszigetelt állam. A Hezbollah vezetője elítélő nyilatkozatában már azt vetítette előre, hogy a következő amerikai lépés Ciszjordánia Izraelnek ajándékozása lehet. 

hermonhotel.jpgA legmagasabban lévő ENSZ bázis, a Hermon Hotel (forrás)

Ezen írás időpontjában egyetlen állam sem biztosította támogatásáról az amerikai döntést, a Golánon élő mintegy 20 ezer drúz is tiltakozott ellene (annak ellenére, hogy valószínűleg semmi pénzért nem élnének Szíriában). Sőt, Szíria kezdeményezte az ENSZ biztonsági tanácsának összehívását. Ezzel szemben a közeljövőben nem lehetetlen, hogy az Egyesült Államokkal való minél jobb viszony érdekében más államok is csatlakoznak a "modern Eszter királynő" döntéshez, mint ahogy azt megfigyelhettük 2017 decembere után, amikor az USA elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának és ezt követően 2018 májusában áthelyezték a nagykövetségüket. 

 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

  • https://www.reuters.com/article/us-usa-israel-syria/syria-vows-to-recover-golan-as-trump-policy-shift-draws-criticism-idUSKCN1R30KG?il=0
  • https://foreignpolicy.com/2019/03/22/dennis-ross-trumps-golan-giveaway-makes-it-harder-to-achieve-peace-israel-palestine-syria-middle-east-peace-plan-netanyahu-elections/
  • http://www1.cbn.com/cbnnews/israel/2019/march/exclusive-secretary-of-state-pompeo-to-news-god-may-have-raised-up-trump-like-he-raised-up-queen-esther
  • https://www.reuters.com/article/us-usa-israel-syria-analysis/trumps-golan-move-boosts-netanyahu-but-long-term-risks-for-israel-idUSKCN1R61NQ
  • https://www.reuters.com/article/us-usa-rights-israel/us-drops-reference-to-israeli-occupied-golan-heights-in-annual-rights-report-idUSKBN1QU26T
30 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr7114707280

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2019.03.28. 12:10:00

Érdekes helyzet lesz, ha Netanjahu mégis bukik, de az ajándék meg mindenkié marad..

Wacunao 2019.03.28. 12:34:41

Jól gondolom, hogy a cikkben Genázáreti-tó és Tibériás-tó néven említett víz ugyanaz, mint ami a térképeken egy harmadik néven, Sea of Galilee-ként szerepel? :)

Tranquillius 2019.03.28. 13:18:32

@Wacunao: Nevezhetnénk Kineret-tónak is. :)

gigabursch 2019.03.28. 16:42:52

Darázsfészek a téma, de köszönöm a tárgyilagos leírást.

Etniez 2019.03.28. 17:38:10

Ha így, akkor Oroszország is megtarthatja a Krímet, leszarva a nemzetközi jogot.
Nagyon veszélyes precedens...

Bocimaster 2019.03.28. 18:10:56

Valójában Trump inkább a modern Kurus (görög Kürosz, a Bibliában Cirrusz) királyhoz hasonlítható, és sokan hasonlítják is hozzá.

szepipiktor 2019.03.28. 18:56:09

Két dolgot nem értek:
- Miért álítja a szerző, hogy az amit trump kiposztól valamilyen idióta közösségi szarra, az az USA döntése és a világ következő útja?
- Mi ez a folyamatos zsigeri amerika és zsidógyűlölet, ami az indexen napi szintek tettenérhető? Akkor mégis az oroszok pénzelik a hazai balliberális aktivistákat?
.
Amiről a történetben szó van, a sok évtizedes folyamat és régen ismert TÉNY! Most azért van megint címlapon, mert ... TRUMP!
Nekem visszaköszön a 60-as, 70-es hazai kommunista napilapok nyugatellenessége az indexes szerzők anyagaiból.

Tranquillius 2019.03.28. 19:14:10

@szepipiktor: Az első kérdésre a válasz: ez a két dolog nagyon erősen korrelál. Az amerikai elnök minden jelentős döntését a twitteren jelenti be először kezdve a külügyminisztere kirúgásától a Golán kérdéséig bezárólag. Kettő, ez a Pangea blog és nem az index, én pedig nem vagyok indexes szerző. A Golán feletti Izraeli szuverenitás elismerésének helytelenítése nem zsidó és amerika-ellenesség, hanem hivatalos ENSZ álláspont, amit Izraelen és az USÁn kívül minden más állam elismer és elfogad, beleértve ebbe a "nyugati" államokat is. Lásd: www.reuters.com/article/us-usa-trump-russia/us-isolated-at-un-security-council-over-golan-decision-idUSKCN1R82IW

erkölcsi hulla 2019.03.28. 19:31:59

Trump bá szereti a pènzt. Tesz is èrte bizonyos körökben.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.03.28. 19:36:31

Izrael területe nem attól függ, hogy mit ismer el az USA, hanem attól, mit képes Izrael megvédeni.

Az idegen elismerés szart se ér, az legfeljebb baráti gesztus. Pl. a világ 100+ állam elismeri a palesztín államot, de az mégse létezik a valóságban.

erkölcsi hulla 2019.03.28. 19:36:39

@szepipiktor: Mi ez a folyamatos zsigeri amerika és zsidógyűlölet, ami az indexen napi szintek tettenérhető?

Nekem pont az ellenkezője jött le az index és zsidók intim viszonyáról.
Vagy most arra játszol, hogy megszellőzteted az antiszemitizmus vádját, úgyhogy a szerzőnek nyilvánosan kell esedezve a bocsánatodat kèrnie? Hetedíziglen?

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.03.28. 19:37:25

@Etniez:

Oroszország a nemzetközi jog alapján szerezte meg a Krímet.

erkölcsi hulla 2019.03.28. 19:38:06

@MAXVAL bircaman közíró: Amerika pènzèből sok mindent meg tud vèdeni. Pluszban eu.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.03.28. 19:41:11

@erkölcsi hulla:

Sose küldene oda se Amerika, se az EU haderőt a Golán miatt.

bobbafet 2019.03.28. 21:33:36

@Etniez: meg is fogja :(. Ettol fuggetlenul...

kewcheg 2019.03.28. 21:43:14

Trump jól csinálja a dolgokat.

HaCS 2019.03.28. 21:54:03

@Etniez: @bobbafet:

Tudjátok polgárháború ---> népszavazás. Nem az erkölcsösségről, vagy a tiszta játékról volt szó, hanem a nemzetközi jogról, és a jogszerű precedensekről.

A nemzetközi jog nem úgy működik, mint a nyugati értékrend.

Untermensch4 2019.03.28. 23:31:46

@MAXVAL bircaman közíró: "Sose küldene oda se Amerika, se az EU haderőt a Golán miatt."
De ha aljas módon megtámadják az ensz békefenntartókat/megfigyelőket (köztük usa állampolgárokat) a terroristák akkor már küldhet. És azért egy háború esetén az is sokat számít hogy fegyverembargó vagy fegyverszállítás történik usa és eu felől.

Untermensch4 2019.03.28. 23:33:33

@Tranquillius: Lehet hogy ezt rosszul tudom de nem a drúzok az egyetlen olyan arab népcsoport izraelben akiket beengednek a hadseregbe lojalitásuk miatt? Ez kissé ellentmond annak hogy a golánról elmenekülteket nem engedték visszatelepülni (mármint a drúzokat).

Tranquillius 2019.03.28. 23:40:50

@Untermensch4: Jól tudod, vannak cionista drúzok Izraelben, de vannak olyanok is, akik nem fogadták el a felajánlott izraeli állampolgárságot. Előbbiek a Jordántól nyugatra, utóbbiak főleg keletre élnek. www.jpost.com/Arab-Israeli-Conflict/Golan-Heights-Druze-members-reject-Trumps-support-of-Israeli-sovereignty-584301

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.03.29. 07:38:31

@bobbafet:

Az, hogy a Krím elcsatolása megfelle a nemzetközi jognak. A koszovói precedens alkalmazéséval zajlott le.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.03.29. 07:40:00

@Etniez:

Vicces egy tény? Koszovói precendens. A nemzetközi jog pedig precedensjog. A koszovói precdenst megerősítette a Hágai Bíróság is.

Tranquillius 2019.03.29. 08:22:06

@Szarazinda: A helyzet az, hogy most már nem egy autó jön szembe az autópályán hanem kettő, ami lehülyézi az összes többi autóst, akik betartják a KRESZ-t. Az egyik ilyenben ül a véleménycikk szerzője, így az álláspontja tökéletesen érthető, de attól még helytelen.

qbr 2019.03.29. 08:37:47

Azért az orosz külügyben káromkodhattak nagyokat, amikor a közleményüket fogalmazták...

Egyébként politikailag valószínűleg ez pont egy megfelelő pillanat: oroszok a Krímben, törökök Szíriában (és Cipruson már pár évtizede), szaúdiak Jemenben (és kvázi háborúban Iránnal), maga Szíria romokban, Egyiptom belügyekkel lekötve, É-Afrika meggyengülve.

Az ENSZ pedig ha képes lenne békét teremteni a közel-keleten, már megtette volna.

pitcairn2 2019.03.29. 13:55:49

"A történelem fonalát mi 1880 körül vennénk fel, amikor az első cionista szervezetek nemzetközi adományokból elkezdték felvásárolni az akkor még oszmán fennhatóság alatt élő drúzoktól és araboktól a Jordánon túli földeket"

érdemes azért észben tartani azt, hogy ez a folyamat egy idő után rendkívül nehézkessé vált

en.wikipedia.org/wiki/Jewish_land_purchase_in_Palestine

1944-ben még a koncesszióba kapott állami földekkel., illetve a részben palesztin tulajdonban lévő földekkel együtt is csak kb. a 6%-át képviselte Palesztinának.

pitcairn2 2019.03.29. 14:04:52

1922-ben Palesztina lakosságának bő 11%-a volt izraelita vallású

en.wikipedia.org/wiki/Demographic_history_of_Palestine_(region)

és jelentős részük nem rokonszenvezett a cionista eszmékkel

en.wikipedia.org/wiki/Old_Yishuv

pitcairn2 2019.03.29. 14:15:46

@pitcairn2:

úgy tűnik, hogy az 1920-as évek elején a palesztinai zsidó közösség elsöprő többsége nem volt cionista

en.wikipedia.org/wiki/First_Aliyah