Pangea

Minden, ami földtudomány

Mi lesz az Aral-tóval?

2019. március 06. 20:13 - vl519

Az Aral-tó pusztulása tipikus példája annak, milyen káros hatásai vannak, ha az ember beavatkozik a természetbe. Habár a hatóságok az utóbbi években felismerték a veszélyt és intézkedéseket tettek a tó megmentése érdekében, de még nem tudni ezek elegendőnek bizonyulnak-e. Vagy már késő?

aral_sea_1050x700.jpgAral-tó (forrás)

Az Aral-tó bő fél évszázada Földünk negyedik legnagyobb tava volt. Akkori kiterjedése elérte a 68 900 km²-t, 400 km-es hosszúsággal és 300 km-es szélességgel rendelkezett. A legnagyobb mélysége 68 méter volt. Neve szigettengert jelent, mivel kisvíz idején több ezer szárazulat borította a felületét. Az Aral-tó Üzbegisztán és Kazahsztán határán, a Turáni-Alföldön fekszik. A Kaszpi-tengerhez hasonlóan a Tethys-tenger maradványa, napjainkban lefolyástalan sóstó. Éghajlata száraz kontinentális, magas hőingással, kevés csapadékmennyiséggel. A magas párolgást és a kevés csapadék mennyiséget a környező folyók vízhozama pótolta.(9 km³ csapadék + 56 km³ vízhozam = 65 km³ párolgás). A tavat Közép-Ázsia legnagyobb folyói táplálták: délről az Amu-Darja, északkeletről Szir-Darja. Mindkét folyó hegyvidéki területről (Pamír, Tiensan) ered, így jelentős vízhozammal rendelkezett. A tó jellemzően halban gazdag volt, főként halászatból éltek a helyiek. Az Aral-tó a Szovjetunió halászatának hatodát adta.

muynak_30s.jpgMujnak kikötője a harmincas években (forrás)

Még is mi okozhatta a természeti katasztrófát? Mennyire felelős az emberi beavatkozás? Az Aral-tó vízszint-ingadozása egyrészt természetes folyamat, az elmúlt kétezer évben folyamatosan változott a tó vízszintje. Ennek oka a szélsőséges éghajlat, magas párolgás, kiszámíthatatlan csapadékmennyiség. A tó zsugorodásának voltak hosszabb, rövidebb időszakai is, ilyen volt például a 19. század végén, amikor a kis jégkorszak utáni felmelegedés miatt is apadt a tó vízszintje. A napjainkban kialakult összezsugorodott Aral-tó ennek folyománya is lehetne, de ezt a drasztikus változást az emberi kapzsiság idézte elő.

Az Aral-tóba tartó két folyó: Amu-darja, Szir-darja bő vizét már korábban is használták öntözésre, de megfelelő mértékkel. A tó vesztét a szovjet tervgazdálkodás okozta, az akkori célkitűzés a sivatagok, félsivatagok mezőgazdasági hasznosítása volt. Az 1950-es évektől nagyarányú öntözéses, földművelésbe kezdtek a Kara-kum és Kizil-kum forró sivatagaiban. Létrehozták a Föld harmadik legnagyobb gyapotültetvényét, valamint rizst is termesztettek - mindkét növény roppant vízigényes, ezért öntözőrendszer kiépítésére volt szükség. A sivatagot 36 000 km hosszú csatornahálózat szelte át, 45 gátat és 80 víztározót építettek, hogy elvezessék Amu-darja és Szir–darja vizét. Az Amu-darja legnagyobb csatornája a Karakum-csatorna, illetve jelentős a Karshi és az Amu-Bukhara is, ezeken kívül több száz kisebb csatorna is található. Jelentős tározók vízgyűjtőjén a Tuyamuyun és a Nurek. A Szir-Darja legnagyobb csatornája a Dustlik. A folyón és mellékfolyóin legjelentősebb víztározók a következők: Toktogul, Andijan, Bakhri, Tojik, Charvak, Chardara. 

national-case-study-developing-an-iwrm-plan-for-kazakhstan-6-638.jpgAz Aral-tó vízgyűjtője (forrás)

A kivitelezéssel is problémák adódtak: a csatornákat nem tömítették, így sok víz elszivárgott. A vízveszteség aránya 25–75% közötti volt. A szovjet vezetés lemondott tóról, fontosabbnak tartotta az ültetvényeket, mint a halászatot. A termésátlagok fokozása érdekében folyamatosan bővítették az öntözőrendszert.

aral_2.jpg Aral-tó területének változása, az öntözéses földművelés hatására (forrás)

A tó kiszáradásában szerepet játszott a klímaváltozás is. Egyrészt megfigyelhető a globális felmelegedés hatása, másrészt a tó méretének csökkenése mikroklimatikus változást idézett elő. Az Aral hatalmas víztömege enyhítette a térség klímáját, felszínének csökkenésével viszont egyre forróbbak és szárazabbak lettek a nyarak, ma már nem ritkák az 50 °C feletti hőmérsékleti maximumok. A telek viszont egyre zordabbak és az északi nyitottság miatt viharok is rendszeresen végigsöpörnek a térségen. A tavat tápláló Amu-darja és Szir-darja vízgyűjtőjén is változások történtek. A forrásvidékükön a hegységekben a gleccserek egyre zsugorodnak, ami a kiszáradt tómederből érkező homok viharok miatt van. A sós por csökkenti a jég olvadáspontját, a kifújt homok pedig csökkenti a fehér jégfelszín albedóját.

Az Aral-tó esete egy ördögi kör, mivel a felmelegedéssel még jobban erősödik a sivatagosodás, a mezőgazdaság pedig még több vizet igényel, ezzel még inkább folytatódik az elsivatagosodás.

Eközben Közép-Ázsiai országok népessége négyszeresére nőtt, 17 millióról 67 millióra mindössze 66 év alatt. Különösen Üzbegisztánban volt számottevő a népességnövekedés.

aral3.jpgAz Aral-tó kiterjedésének változása 1853-1987-ig (forrás)

Az Aral-tó mérete az 1853-1987 között eltelt 134 év alatt csekély mértékben csökkent, területének 7 %-át vesztette el. 1987-ben még mindig a Föld negyedik legnagyobb tava volt.

aral4.jpgAz Aral-tó felszínének változása 1989-2008 között (forrás

Az ezredforduló környékén viszont jelentős változás történt. Mindössze 19 év alatt elveszítette a területének 80 %-át. A tó területe kezdett fragmentálódni: a 80-as évek legvégén egy kisebb északi és jóval nagyobb déli részre, majd a déli rész 2003-ban még két kisebb ra szakadt. 2014-ben a nagyobbik, keleti rész teljesen kiszáradt. Ez a 21. század egyik legnagyobb ökológiai katasztrófájaként tartható számon.

Az erőszakos beavatkozásnak természetesen egyéb súlyos következményei is lettek. A 1980-as évekre 20 endemikus halfaj kipusztult, ezzel a halászat a megszűnt, ami eddig a megélhetést adta. A magas párolgás miatt a tó területe csökkent, a sótartalom nőtt. Az ivóvíz az Amu-darjából érkezik nyílt csatornából, szennyezett mégis klórozás után isszák. Peszticid maradványokat, lombtalanító szereket és nehézfémek sóit lehet kimutatni az ivóvízben, amelyek gyengítik az immunrendszert, megváltoztatják az örökletes tulajdonságokat. A helytelen öntözés és magas sótartalom miatt elsivatagosodás történik, emiatt rengeteg por és homok kerül a levegőbe. Az Aral-tó helyén egy 45.000 km² területű sivatag, az Aralkum terül el, és az egykori mederben gyapottermesztésből származó vegyszerek maradtak, így a szél által felkapott homok tele van méreganyagokkal. A rossz levegő légúti megbetegedéseket okoz. A só és porviharok miatt, itt a legnagyobb a legmagasabb a halálos légúti megbetegedések aránya. Egyes tanulmányok szerint 1981 és 1991 között a tó szűkebb környezetében megduplázódott a májrákban való megbetegedések aránya. A csecsemőhalandóság is rohamosan nőtt, a 1990-es évek végére 1000 születésből 60-110 volt a halálozások aránya.

huiui.pngAral-tó főbb paramétereinek változása (forrás

A tó környéke demográfiai szempontból is katasztrófasújtotta terület. Elvándorlás jellemzi a térséget, először a halászok mentek el, mert elvesztették a megélhetésüket, majd egyre többen. Az egykori virágzó kikötő város, Mujnak a 90-es évekre már 40 km-re, ma pedig 250 km-re eltávolodott az Aral-tó partjától. Napjainkban az egykor halászatból élő város legfőbb nevezetességei a korábbi mederben található hajóroncsok.

hajoroncsok.jpgHajóroncsok Mujnak kikötőjében (forrás)

Az 1950-es 60-as években elkövetett hibákat sajnos viszonylag későn, ebben az évezredben próbálták helyrehozni. Miért nem léptek előbb? Mit lehet még tenni?

A Szovjetunió felbomlásáig nem is lehetett erről beszélni, eltitkolták a közvélemény előtt az olyan súlyos következményeket, mint például a növekvő csecsemőhalandóság (főleg, hogy ez a hatalmas ország jelentős részére igaz volt, bár egyesek szerint csak az adatfelvétel pontosabbá válása miatt, bővebben lásd "Az orosz kereszt" című írásunkban.)

Legelőször Kazahsztán eszmélt. A 90-es években egy földgáttal próbálták megmenteni, hogy a víz elfolyjon és elpárologjon. A gát 1999-ben átszakadt, de bebizonyította fontosságát, hogy a vízfelszín növelhető, a sótartalom pedig csökkenthető.

2005-ben a Világbank és Kazahsztán 85 millió dolláros projektjének keretében megépítették a 15 kilométer hosszú, 6 méter magas, zsilippel ellátott Kok-Aral gátat a Berg szorosban. A gát elválasztotta a mintegy 3300 négyzetkilométeres felszínű Északi medencét a Délitől, így javítva az előbbi vízminőségét. Egy év alatt látható eredmények voltak. A vízszint 2 méterrel emelkedett a tó felülete pedig 18 százalékkal. A sótartalom megfeleződött.

kokaraldam.jpg A Kok-Aral gát (forrás)

2017-ben Türkmenisztán hatására az ENSZ is elfogadott egy, a nemzetközi alappal közös határozatot az Aral-tó megmentéséről .

2017-2021 közötti időszakban tervezik megvalósítani Üzbegisztán projektjét. 2,6 milliárd dollárt szánnak a térség fejlesztésére. Fő célok: munkahely teremtés, vízvezeték- és csatorna-rendszer fejlesztése, az egészségügyi szolgáltatások javítására, valamint új lakóházak és infrastruktúra építése.

2018-ban öt közép-ázsiai vezető találkozott Türkmenisztánban. Előrelépést jelentett a találkozón, hogy felismerték a problémát, és célként határozták meg a következőket: zöld technológiák alkalmazásával csökkenteni kell a mezőgazdaság vízigényét, és a sóval szemben ellenálló növényfajtákra kell áttérni.

Ezen kívül az öt közép-ázsiai "Isztán" által létrehozott Nemzetközi Alap az Aral-tó Megmentéséért is számos projektet finanszíroz..

A projektek hatására az északi résznek maradt még reménye. Éledezik a halászat, nő a vízfelszín, csökken a sótartalom, visszatértek egyes halfajok. Kazahsztán példája megmutatta, hogy van megoldás. Ehhez szükséges lenne ha a többi közép-ázsiai ország, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, és Üzbegisztán vízkímélő technológiákat alkalmazna, pl. csepegtetős öntözés ,illetve fejlesztené a csatornákat. A beruházások viszont nagyon sokba kerülnének.

A déli medence jelenleg kiszáradásra van ítélve, mivel Üzbegisztán lemondott a tó megmentéséről, leginkább gazdasági okok miatt. Az ország gazdasága ugyanis a gyapot feldolgozásra épül, a művelhető földterületek 35 %-án gyapot termesztése folyik. így az ültetvények fontosabbak a tó megmentésénél. Az üzbég projektek inkább a kiszáradás okozta katasztrófát próbálják meg mérsékelni, többek között olyan ötletek láttak napvilágot, hogy az Aral-tó medencéjét fákkal ültetnék be. A terv szerint szakszaul fák betelepítésével akadályoznák meg, hogy a szél szennyezett homokot hordjon a levegőbe. A faj előnye, hogy remekül érzi magát az ilyen, táplálékszegény homokos vagy szikes talajon is. A terv szerint fél millió hektárt ültetnének be fákkal, de több mint 3 millió hektár területről lenne szó. A folyamat nagyon lassú, körülbelül 150 évig tartana az erdő művelése, de van rá esély, hogy javulna a tó-körnékén élők életminősége. 

before-after-aral-sea.jpgAz Aral-tó újjáélesztése (forrás)

Felmerültek egyéb ötletek is, de ezek még nagyobb költségekkel járnak és nagyobb beavatkozást igényelnek, ezért megvalósításukra kevés az esély. Ilyen például a nagy folyók: Ob, Irtis, Jenyiszej elvezetése az Aral-tóba. Másik lehetőség, hogy a tápláló folyók vízhozamát növeljék, ezt Amu-Darja, Szir-Darja forrásvidékén a gleccserek megolvasztásával a Pamírban és Tiensan hegységekben lehetne megvalósítani. Illetve olyan terv is napvilágot látott, hogy az Amu-Darja vizét az Indus folyóval töltetnék fel. Lehetséges megoldásként szerepelt a Kabul folyó elvezetése is, Pakisztánon és Afganisztánon át. Persze valószínűsíthető, hogy ezek az ötletek máshol még nagyobb kárt okoznának, illetve némelyikük csak ideig-óráig jelenthetne megoldást.

Az Aral-tó esete nem egyedülálló, az egykor a Föld hatodik legnagyobb tavaként számontartott Csád-tó is hasonló problémákkal küzd és kiszáradás fenyegeti. Ezenkívül az iráni Urmia-tó is elveszette eredeti területének 60 %-át, valamint erőteljesen zsugorodnak a dél-ausztráliai Gairdner- és Mackay-tavak is. A jelenségben közös, hogy valamennyi tó alapvetően száraz térségben található, de pusztulását az emberi beavatkozás okozta, amit fokozott a klímaváltozás.

 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

28 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr5514670081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

David Bowman 2019.03.06. 21:03:52

Káros, nem káros, a sivatagi tavaknak ez a sorsa. A Kaszpi-tengerből kellene 70m magasra nyomatni bele a vizet. Másodpercenként többszáz köbmétert.
Már van egy atomerővel működő sótalanító Türkméniában. Tán azzal kellene összekötni a szivattyúházat.

David Bowman 2019.03.06. 21:12:28

"A forrásvidékükön a hegységekben a gleccserek egyre zsugorodnak, ami a kiszáradt tómederből érkező homok viharok miatt van."
Szerintem ez egy megalapozatlan elmélet. A kettő között vagy 3000 km van.

David Bowman 2019.03.06. 21:21:09

". Fő célok: munkahely teremtés, vízvezeték- és csatorna-rendszer fejlesztése, az egészségügyi szolgáltatások javítására, valamint új lakóházak és infrastruktúra építése."
Ezek kifejezetten ártanak a tónak. Ökológiai szempontból a nyomor és a halálozás a legnagyobb jó. Az emberek csak szépen költözzenek lakhatóbb vidékekre, és főleg hagyják abba a mértéktelen szaporodást.
Ezért nem engedélyezte Szudán a védőoltásokat a XX. sz. elején. Képzeljétek el, voltak Afrikában értelmes kormányok.

Tranquillius 2019.03.07. 08:16:15

@David Bowman: A Szahara is messze van mégis esik Európában szaharai eredetű porral színezett piros meg rózsaszín eső.

RTB 2019.03.07. 08:40:34

Egy javaslat azért, hogy ez a szuper blog még szuperebb legyen:)
Azt meg lehet oldani, hogy a főoldalt megnyitva ne a teljes hosszúságú cikkek jelenjenek meg, hanem csak pár sor, vagy egyetlen bekezdés és a Tovább gombra kattintva jelenne meg a teljes cikk+ a kommentek is? Szerintem így átláthatóbb lenne a főoldal.

Tranquillius 2019.03.07. 09:10:09

@RTB: Kb. öt éve csináljuk úgy, hogy a legutolsó két cikk jelenik csak meg teljes hosszúságban, az összes többi pedig a tovább gomb után. :)

RTB 2019.03.07. 10:12:04

@Tranquillius:
Tényleg van tovább gomb:)
Nekem az Ausztrál beltengeres poszt az első, ahol van tovább gomb. Akkor sorry, nekem jó lesz így is:)

RTB 2019.03.07. 14:18:52

@David Bowman: Egy évben akár többször is lehet ilyen. Nem olyan ritka jelenség ez.

Tranquillius 2019.03.07. 14:48:09

@David Bowman: Erősen szélirányfüggő dolog ez. Össze lehet hasonlítani, hogy a Szahara felől fúj-e gyakrabban a szél Európába port, vagy az Aral-tóból a Tien-Sanba, de erre nekem most nincs időm. :)

Gery87 2019.03.07. 23:47:04

@David Bowman:

Szerintem sem kell minden porfészket belakni....nem azt mondom hogy éljünk városállamokban, de speciel Közép-Ázsia az a hely ami tökre kilátástalan, pláne 60 millió embernek.....sose lesz jólét arrafelé.

"Ezért nem engedélyezte Szudán a védőoltásokat a XX. sz. elején. Képzeljétek el, voltak Afrikában értelmes kormányok. "

A huszadik század elején brit gyarmat volt....szóval vagy a XXi.sz lesz az, vagy nem tudom, de ez így nem stimmel szerintem...
Egyébként meg lehet nem is értelmes döntés áll mögötte, legalábbis nem feltételezem hogy ezt ők így kommunikálták le...

gigabursch 2019.03.08. 07:34:58

"a kifújt homok pedig növeli csökkenti a fehér jégfelszín albedóját"

Feltételezem, csak a növeli állja meg a helyét.

De a lényeg:
Beszéljenek a számok:
Mekkora az elméleti vízhozama a bejövő vizeknek és mennyi a valós mért vízhozam?
Tehát, ha egyensúlyt akar az emberiség teremteni, akkor legalább ezt a két számot látnunk kéne.
Én nem tartom az ördögtől valónak, hogy egyes szibériai folyók vizének egy részét errefele eltereljék, de ha erre folyna, akkor azért azt is vizsgálni kell, hogy:
- mennyi vizet venne fel az így kialakuló mezőgazdaság?
- mennyi vizet tudna valóban megérkeztetni a vízkormányzás?
Ebből a kérdésből az első elég fontos, mert ha ennek van gazdasági racionalitása, akkor onnantól lesz esély arra, hogy az a mutatvány megvalósulhasson. Műszakilag.

Az már egy másik kérdés, hogy az egyes vízhez kapcsolódó populációkban milyen változások állhatnak be,

További kérdésem:
Erről a vízterelésről, hogy merrefele menne van bármilyen térkép, elképzelés. Az se baj, ha erre önálló cikk születik, nekem úgy is tök jó.

gigabursch 2019.03.08. 07:42:01

Nem az örödgtől való az erdősítés, de a szikfásításra ebben a térségben lehet, hogy az ezüstfa (hu.wikipedia.org/wiki/Keskenylevel%C5%B1_ez%C3%BCstfa#Elterjed%C3%A9se) sem lenne rossz alany.
Ráadásul helybeli.

Terézágyú 2019.03.08. 09:51:41

"Ezért nem engedélyezte Szudán a védőoltásokat a XX. sz. elején. Képzeljétek el, voltak Afrikában értelmes kormányok. "

Fogadjunk, hogy a törvényhozók, kormánytagok kölykei azért megkapták a védőoltásokat (és minden egyéb óvintézkedést).

David Bowman 2019.03.08. 11:23:18

@gigabursch: Nekem már Brezsnyev idejében is tetszett az elképzelés.

David Bowman 2019.03.08. 11:42:06

@Gery87: Nem volt Brit gyarmat. Brit érdekszféra volt. A kormányzásba ugyan nem szóltak bele.
Az ország vagyonát Kartúm közepén egy kukoricahegyben tartották. Mindenki láthatta, hol is tartanak, így elejét vették minden spekulációnak.

David Bowman 2019.03.08. 11:42:32

@gigabursch:
A fentebb említett fa (inkább bokor) is helybéli. saxaul

David Bowman 2019.03.08. 11:47:12

@Terézágyú: Az emberek ott halnak ki, ahol alacsony a gyerekhalandóság.

Untermensch4 2019.03.08. 12:00:32

@Tranquillius: "Kb. öt éve csináljuk úgy, hogy a legutolsó két cikk jelenik csak meg teljes hosszúságban, az összes többi pedig a tovább gomb után. :) "

Nekem többnyire a "tovább" által adott továbbiak mindössze a kommentek.

Tranquillius 2019.03.08. 12:29:10

@Untermensch4: Nem akarok tech support vonalat nyitni, de telefonon, vagy asztali gépen nézed? Mind ilyen, vagy csak néhány bejegyzés?

gigabursch 2019.03.08. 17:01:01

@Tranquillius:
Nálam laptop(ok) + W7, W8, W10-re a tovább gomb úgy reaglá, ahogy kell.

A telefonomat most épp nem találom.

DogTheDog 2019.03.08. 19:40:41

Nagyfaterom volt a tonal tobbszor is. Sajnalom, hogy en mar ezt nem tehetem meg.

Buncog 2019.03.08. 20:28:32

Az emelkedő világóceánokból bele kéne tenni abba a tómederbe és ez a gond kipipálva.

Untermensch4 2019.03.11. 18:50:13

@Tranquillius: Asztali gép, win7. Majdnem mind ilyen (mármint hogy a "tovább" az csak a kommenteket választja el a főoldaltól), a most legutóbbi "Egy reménybeli új selyemút?" is.

Géki 2019.03.14. 10:05:55

Nem tudom, hogy számotokra ez újdonság-e - nekem igen - hogy antik Ázsia - térképeken nem szerepel az Aral-tó. Egészen pontosan Kaszpi - tenger néven ábrázolnak egy "Araltószerő" - vízfelületet. Az első olyan térkép amelyen már mindkettő rajta van, azt 1710 - ből származónak jelölik. Teljesen más témához kerestem antik térképeket - és meglepődtem!!
Lehet, hogy az "antik térképészek" nem tudták megkülönböztetni a két tavat?

www.antikregiseg.hu/antik_regi_terkep_masolatok/azsia_terkepek.php

Crip Lee 2019.04.30. 19:17:48

Meg olvasni is szornyu