Pangea

Minden, ami földtudomány

Marker Wadden projekt

2018. szeptember 23. 20:00 - Tranquillius

2020-ban a Marken Wadden projekttel lezárul Hollandia történetének egy hosszú szakasza, amelynek során közel hétezer négyzetkilométer földet foglaltak vissza a tengerektől és tavaktól. Az évszázadokon keresztül ívelő vállalkozás a XIII. században még kudarcosnak tűnt, de a XX. században új lendületet kapott Cornelis Lely vezetésével. Jelenleg is zajlik a nagy holland mérnök utolsó tervének megvalósítása, de közel sem úgy, ahogy annak idején a Markenwaard poldert megálmodta. A hollandok által teremtett utolsó szárazföldeket nem a hollandok, hanem az élővilág fogja birtokba venni.

mw.jpgA Marker Wadden projekt madártávlatból (forrás)

A "Hogyan gyarapítsuk az ország területét?" c. írásunkban már volt szó Hollandia terjeszkedéséről a világtengerek rovására, most igyekszünk azt kiegészítve újat is mondani a témában, mielőtt rátérnénk a Marker Wadden projektre.

Cornelis Lely holland mérnök, közlekedési miniszter, gyarmati helytartó 1891-ben prezentálta a tervét, melyben a Hollandia területébe mélyen benyúló tengeröböl, a Zuiderzee részleges kiszárítását azaz polderesítését szorgalmazta. A Zuiderzee-öböl valószínűleg Európában a legtöbb névváltozáson átesett vízfelület. A római korban még Flevo Lacusként számolt be róla a geográfus Pomponius Mela, a középkor kezdetén Almere-tó volt a neve. A XIII. század végéig édes vízzel rendelkezett azaz nem állt kapcsolatban a világtengerekkel. Ezt a kapcsolatot két vihardagály hozta létre; 1282-ben átszakadt a Texel homokdűnesor (a Fríz-szigetek kialakulásának kezdete), 1287-ben pedig a tenger bezúdult az Almere-tóba. Körülbelül 60-80 ezer ember halála, több ezer négyzetkilométer földterület elárasztása jelzi a Zuiderzee földrajzi név megjelenését.

A hollandok tehát a polderesítéssel nem tesznek mást, mint visszaveszik azt ami egykor az övék volt. A tengerrel vívott háborúban Cornelis Lely felbukkanásáig a tenger számos csatát megnyert. 1200 óta körülbelül 5200 négyzetkilométernyi szárazföldet nyelt el, legnagyobb részét a Zuiderzee kialakulásakor és annak vihardagályok és gátszakadások általi bővítésével. 

A Lely-terv jóváhagyása és megvalósítása további névváltozásokat eredményezett a sekély tengeröbölben. 1927 és 1932 között megépült az Afsluitdijk, egy 32 kilométer hosszúságú zárógát, amely a Zuiderzee-t leválasztotta a Watt-tengerről Észak-Hollandia és Frízföld között. Ez a beruházás nagyban hozzájárult a nagy gazdasági válság által megnövelt munkanélküliség kezelésében.

zuider1.jpgA polderek színükben is különböznek a "régebbi" szárazföldektől. (forrás: wikipédia)

Azonban nem a zárógát megépítése volt a polderesítés első kapavágása. 1924-ben Andijk mellett tesztkörnyezetben megvizsgálták kicsiben, hogy a terv egyáltalán működőképes-e. Főként azt vizsgálták, hogy a tengertől elhódított területen milyen munkálatokat kell végezni ahhoz, hogy a talaj termőre fordulhasson. A 40 hektáros területen kísérleti gazdaság létesült, ahol a talaj mikrobiológiáját, száradásának ütemét, sótlanítását, stb. vizsgálták. 1929-re száradt ki teljesen a polder és a csapadék hét év alatt mosta ki belőle a sót. Az Andijkban szerzett tapasztalatokat hasznosították és fejlesztették tovább a későbbiekben, amikor már "élesben" ment a polderesítés.  

Miután megépült a zárógát az öböl északi bejáratánál az elzárt víztest a belé ömlő folyók miatt fokozatosan kiédesedett. Az legnagyobb ide torkolló folyótól kapta az újonnan keletkezett tó a nevét; IJsselmeer

Nem elírás, az IJssel folyó mindkét első betűjét nagy betűvel kell írni, ez ugyanis a hollandban egyetlen betűt jelöl, melynek mindkét tagját nagybetűvel kell írni (lásd: digráf, vagy ligatúra). Régi jelentése egyszerűen víz. Az IJssel a Rajna folyó egyik északi mellékágából szakad ki Arnhem mellett és 125 km megtétele után Flevoland és a Noordoostpolder között Kempennél ömlik az IJsselmeerbe. Átlagos vízhozama 340 köbméter másodpercenként.

Lely tervei alapján a Zuiderzee helyén négy nagyobb polder jött volna létre, miközben az IJsselmeer negyede is megmaradna szabad vízfelületként. A négy új szárazföldet eleinte az égtájakról nevezték el Északnyugati-, Északkeleti-, Délnyugati- és Délkeleti-poldernek. Miközben épült a tengeröblöt lezáró gát az Északnyugati-polder munkálatai is megkezdődtek. 1927 és 1930 között elgátolták és kiszárították a Wieringen szigettől délre elterülő öblözetet. A Wieringermeer polder a legkisebb mind közül a maga 200 négyzetkilométeres területével. 1936-1942 között hozták létre a Noordoostpoldert az IJsselmeer keleti öblözetében. Ennek a területnek az az érdekessége, hogy nem 100%-ban a tenger helyén jött létre két szigetet is magába foglal. Urk szigete a polder nyugati partján található, míg Schokland sziget a polder közepén található. A Noordoostpolder területe 480 négyzetkilométer, székhelye Emmeloord.

houtribdijk_vanuit_de_lucht2.jpgA Houtribdijk zárás (forrás: wikipédia)

A II. világháború után Hollandia már minden erejével a tenger elleni háborúra koncentrálhatott; 1950 és 1968 között két részletben alakították ki a délkeleti azaz harmadik poldert; Flevolandot. Először a keleti, majd néhány évvel később a déli részét szárították ki. Együttes területük megközelíti az 1000 négyzetkilométert. Ezzel Cornelis Lely terve 3/4 részben megvalósult. Az utoljára maradt délnyugati polder, a Marken-szigetről elnevezett Markerwaard polder volt. 1963 és 1976 között elkészült itt is a zárógát, az ún. Houtribdijk. 27 kilométeres hosszúságban köti össze az egykori Holland Kelet-Indiai Társaság kikötőjét, Enkhuizent és a Flevolandon újonnan alapított Lelystadot. Eredetileg úgy tervezték, hogy némi vízfelületet meghagynak a szárazföld és a polder között, a kiszárítandó terület nagyságát 600 négyzetkilométeresre tervezték. 1961-ben még úgy tervezték, hogy 1978-ra el is készülhet, de aztán végül sohasem készült el. 

deltawerken.jpgA Zuiderzee projekt (forrás)

A '70-es években többször módosították még a Markenwaard polder tervét, másodjára már valamivel több vízfelületet hagytak volna meg, ami által a polder területe kétharmadára, 410 négyzetkilométerre csökkent volna. Eredetileg ez volt az egyik legfontosabb polder a főváros Amszterdam közelsége miatt. Új elővárosokat, új repteret és mezőgazdasági területeket terveztek ide. Miközben Flevoland polderesítése prioritást élvezett a Markermeer sorsáról hosszú évtizedeken keresztül vitatkoztak; mégis mi legyen a területtel. Egyre nagyobb teret nyert a környezet- és természetvédelmi gondolat, miszerint valami területet az élővilágnak is hagyhatnának az utolsó centiméterig felparcellázott mezőgazdasági és beépített városi területek mellett. Flevoland egy része is éppen ezért menekülhetett meg az ipartelepektől. Mire Almere és Lelystad között megkezdődhetett volna a gyárak felhúzása a természet birtokba vett egy parti területet, aztán a döntéshozók beletörődtek a helyzetbe és inkább máshol kezdtek építkezésbe. Végül 2003-ban hivatalos döntést hoztak, hogy a Markerwaard polder nem jön létre.

xxl.jpgA Marker Wadden elhelyezkedése (forrás)

A vita természetesen tovább zajlott, de ekkor már a természetvédők tettek le új tervet az asztalra a Holland Természetvédelmi Társaság (Vereniging Natuurmonumenten) jóvoltából. Ez a társaság 1905-ben jött létre azzal a céllal, hogy természetközeli állapotban megmaradt holland földterületeket vásároljon, azokat védje és gondozza. 2010-re már több mint ezer négyzetkilométer földterületet birtokoltak 355 különálló helyszínen. A társaság 2012-ben prezentált tervei szerint a Markermeer területén létrehoznak egy 100 négyzetkilométeres szigetvilágot a Watt-tenger mintájára Marker Wadden néven, ahol homokos partok, iszapos mocsarak és szárazföldi területek adnának otthont a környék természetes partvidéktől megfosztott élővilágának. A kormányzat rábólintott Nyugat-Európa legnagyobb természetvédelmi projetjére, ugyanis a Markermeer elgátolása után olyan folyamatok indultak meg a 700 négyzetkilométeres tavon, amelyek megoldása nem tűrt már halasztást. De mik voltak ezek a folyamatok?

A Houtribdijk megépítése, azaz 1976 előtt a Markermeer az IJsselmeer egyik öble volt, vizük szabadon cserélődhetett. A Markermeerbe ömlő folyók hordaléka akadálytalanul vándorolhatott a mélyebb tómeder felé. Ez a hordalék nagyrészt vízben lebegtetett, iszap szemcseméret-tartományba eső anyag volt. Ez az üledék lassan beborította a sekély tó fenekét. Ezzel nem is lett volna gond, de az állandó hullámzás miatt a laza iszap állandóan felkavarodott, jóval kevesebb napfényt engedett át, így a tó élővilága rohamos pusztulásnak indult. 1980-óta bizonyos hal és madárfajok egyedszáma egynegyedére csökkent. 

A 2012-ben meginduló munkálatokat Hollandia és Flevoland tartomány támogatása mellett magánadományokból és lottóbevételekből is kiegészítették. Az 50 millió eurós projektből a vízmérnöki munkálatok 33 millió eurót tesznek ki. Ezt a munkát a Holland Királyi Boskalis Westminter cég kapta meg. Ez a cég már rendelkezett kellő helyi tapasztalattal; a két világháború között dolgoztak a Zuiderzee projektben. A természetvédelmi projekt pedig később jól jöhet a cég nemzetközi portfóliójában, hiszen belátható időn belül Hollandiában nem várható hasonló volumenű vízmérnöki projekt. 

markerwadden2.jpgA Marker Wadden projekt terve (forrás

A Marker Wadden szigeteinek mintája a Fríz-szigetek és a Afsluitdijk között található Watt-tenger árapályzónája volt, ahol kiterjedt iszapos síkságok váltakoznak mélyebb árapálycsatornákkal valamint magasabb dűnesorokkal. A Markermeer-en ugyan nem lesz jelen az árapály jelensége, sem pedig a sós víz, de a négy sziget alaprajza ezt a morfológiai sémát fogja követni. A szél felőli oldalon (luv) lesznek a magasabb területek, míg a szél alatti (lee) részen ellaposodik a térszín és lassan átmegy sekély tengeri környezetbe. Az egyes szigetek között árapálycsatornák biztosítják a vízáramlást, és ez egyben hordalékcsapdaként is funkcionál majd, ahová az iszap csak be tud jutni, de ki már nem, mert a növényzet megköti. Ettől (is) remélik a Markermeer iszapproblémájának megoldását. A másik módszer kissé drasztikusabb, ugyanis a megépített sziget-kereteket hajókra telepített iszap-szivattyúkkal fogják feltölteni. Így nem kell messze földről anyagot idehordani, a kártékony iszapból egyszerűen hasznos iszapot hoznak létre, amelyet a növényzet fog helyben tartani. 

csm_marker_wadden_5_bc4e1bedda.jpgÉpül a természet (forrás: Boskalis)

A Boskalis nem bízott semmit a véletlenre; az Andijk kísérleti polderhez hasonlóan itt is létrehoztak egy teszt-szigetet, ahol a terveket gyakorlatban is kipróbálhatták. A tervezett szigetek elhelyezkedésére is sok gondot fordítottak a tervezők. A tájkép és az élővilág egyaránt azt igényelte, hogy a szigetek a lehető legmesszebb legyenek a parttól és a töltéstől, így a tó képe sem változik drasztikusan és a megtelepedő élővilág is távol lesz az urbanizált területektől (egben a zaj-, fény-, légszennyezéstől is). Település nem épül a Marken Wadden szigetein, de felépül egy látogatóközpont a hozzá tartozó kikötővel a turizmus igényeihez igazodva.

Ahogy az eredetileg tervezett Markenwaard polder, úgy a Marken Wadden szigetvilág is Hollandia legfiatalabb közigazgatási egységéhez, Flevoland tartományhoz fog tartozni. Ha minden a tervek szerint megy 2020-ra az ország területe újabb 100 négyzetkilométerrel gyarapszik a négy új sziget révén és létrejön egy természetvédelmi terület Hollandia szívében. 

Ajánlott és felhasznált irodalom: 

  • https://vimeo.com/141155141
  • https://www.natuurmonumenten.nl/projecten/marker-wadden/app
  • https://www.nextnature.net/2018/02/dutch-island-doesnt-exist-google-maps/
  • https://boskalis.com/about-us/projects/detail/construction-of-marker-wadden.html
  • http://conferences.iaia.org/2015/Final-Papers/Markerwadden%20poster%20100x200-LowRes_15042015-final.pdf
10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr3914244575

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hordalek 2018.09.24. 14:42:22

Hétezer, egybe kell írni. Lehet külön is, de akkor vesszővel "...során közel hét, ezer négyzetkilométer ..." de akkor meg mást jelent.
Na, mindegy.

Infamous 2018.09.24. 16:19:03

Az IJ a holland abc-ben egy kettős betű, kiejtve úgy hangzik, mint az “ei” , ami két külön hangzó: e és i.
Hosszú ei-nak is nevezik. Olyasmi lehet ez, mint nálunk a j és a ly.
Mondjuk lehet, hogy nem így van. :)

A poszt fasza és ez a lényeg.

vavhab 2018.09.24. 17:02:02

@hordalek: Ezert kar volt billentyuzetet ragadni te$$a.

gigabursch 2018.09.27. 19:15:31

Kíváncsi leszek, hogy ez a csendes mocsarasodás hosszú távon milyen kedvező és kedvezőtlen eredményt hoz majd.
Persze a másik kérdés, hogy mikor kerül Hollandia abba az helyzetbe, hogy a Szájából importálja majd a homokot, mert emelkedik a tengerszint.

Untermensch4 2018.10.05. 12:59:07

@gigabursch: Vagy mikor kerül a szahara abba a helyzetbe hogy elkezdenek tengert pumpálni a mélyebben fekvő területeire, ellensúlyozandó a tengerszint-emelkedést... :)

gigabursch 2018.11.12. 12:14:12

@Untermensch4:
Ismereteim szerint a Szaharának nincs érdemi mélyebben fekvő része (ha mégis, akkor segíts, hogy hol), viszont a leváló Afrika Etióp-Eritrea térségben elég jelentős m3-t takar.
Vagy épp a Szentföld...

gigabursch 2018.11.12. 12:53:17

@Tranquillius:
Köszönöm.

A Kattara, ill. a Kotor-Cattaró vajon nyelvészetileg kapcsolódnak egymáshoz? Nem beszélve a magyar kotor igéről...