Pangea

Minden, ami földtudomány

5 perc geológia - Ólomból kinyert ezüstből jött el az athéni aranykor

2018. augusztus 05. 18:00 - Tranquillius

"Továbbhajózva elérünk Laurionhoz, ahol az athéniaknak egykor ezüstbányáik voltak."

Pauszaniász: Görögország leírása 1.1.

Geológiai szempontból értelmezve az ókori Athén aranykora tulajdonképpen egy miocén kori gránit intrúziónak köszönhető. Sőt az aranykor kifejezés is megtévesztő, hiszen az egy másik nemesfémen, az ezüstön alapult. Az Attikai-félsziget délkeleti csúcsán, a híres laurioni bányából kitermelt ezüstből vert pénz Indiától Algériáig megbecsült fizetőeszköz volt, ez finanszírozta az athéni hegemóniát, kultúrát, művészeteket, filozófiát, flottát, hadsereget és a városállam polgárainak jólétét. 

1200px-mines_1.jpgRabszolgák a laurioni ezüstbányában

Ilyen sem volt még. Mai rendhagyó 5 perc geológia cikkünket kénytelenek voltunk kettészedni terjedelmei okok miatt. A laurioni ezüstbányák témája olyannyira szerteágazó, hogy kár lett volna belőle kihagyni akármelyik részt. A cikk első részében a terület nem mindennapi földtani viszonyait, az ércesedést, az ókori bányászat érdekességeit valamint az ezüst kinyerésének folyamatát vizsgáljuk meg!

Laurion jelenleg egy 7 ezer fős kikötővároska Attika keleti partján. Athéntól mintegy 60 kilométerre található a Makronisos (börtön)szigettel szemben. Az elnevezés a környező dombvidékről hagyományozódott a településre; az ókorban és a középkor elején még Thorikosnak (Θορικός) hívták, a középkortól 1908-ig pedig Ergastiria néven ismerték. Több névalakja létezik, az általunk használt latinos Laurion a legelterjedtebb a hazai szakirodalomban a görögös Lavrion ill. a ma hivatalos Lavrio (Λαύριο) mellett. 

Az ókori bányászat által felvirágoztatott Thorikos egyike volt a 12 ősi athéni településnek, amely a városállamot alkotta. A település jelentőségét mutatja a Velatouri-hegy oldalában épült színház, ahol 2700 néző is helyet foglalhatott. A falakkal védelmezett, de fokozatosan eljelentéktelenedő bányavárost Kr. e. 86-ban Sulla seregei rombolták porig.

Az ókori Thorikos környékén az első bányászok mintegy 5000 évvel ezelőtt jelentek meg a késő neolitikumban és szinte folyamatos volt a művelés (háborús időszakoktól eltekintve) egészen a telérek kimerüléséig, azaz a Kr. e. I. századig. 

1024px-carte_du_laurion_antique.jpgAz ókori Laurion (forrás: wikipédia)

A Laurion elnevezés eredetileg egy középhegységi területet jelölt Attika délkeleti csúcsán; magassága a 650 métert sehol sem haladja meg. Messze az Égei-tengerbe nyúló délkeleti csúcsán találjuk a híres szunioni Poszeidón templom romjait. Ezen a körülbelül 150 négyzetkilométeres területen helyezkedtek el a laurioni ezüstbányák. Az ezüstbánya kifejezés kissé megtévesztő, ezért pontosítani kell; Laurionban elsősorban ólmot, kisebb részben rezet, vasat és okkert bányásztak, az ezüst az ólombányászat mellékterméke volt. Az ezüst és ólombányászat részletes taglalása előtt érdemes megemlíteni az ókorban ugyancsak igen híres helyi okkerbányászatot. Ez a vas-hidroxid kölcsönözte az attikai kerámiák négy alapszíne közül a vöröset. Minőségét id. Plinius mellett az építész Vitruvius is méltatta.

Délkelet-Attika tömegét főként kristályos és metamorf kőzetek alkotják, ezeket helyenként karbonátos takaróredők fedik. A legidősebb üledékek az autochton "Kamariza sorozatban" található formációk, melyek a triásztól az kora juráig tartó időszakban ülepedtek le. A legjellemzőbb kőzetek — kristályos palák, a dolomit és a márvány — eredetileg karbonátos üledékként, képződtek, vastagságuk helyenként a 150-200 métert is meghaladják. A sorozat keresztmetszete egy szendvicsre emlékeztet, ahol két réteg márvány közé egy csillámpala réteg települt. A Kamariza-sorozat legfelsőbb rétegeiben 1 méternél nagyobb oldási üregek találhatók, melyeket az alapkőzet kavicsaiból létrejött konglomerátum tölt ki. Ez arra enged következtetni, hogy a Kamariza-sorozat üledékei a jura időszakban felszínre kerültek és megindult rajta a karsztosodás, mielőtt a kréta időszak albai emeletében újra megjelent a tenger és annak üledéke az ún. "Plaka sorozat" amely egy késő jura - kora kréta időszakban keletkezett mészkőréteg. A Plaka-sorozat felett idősebb, jura korú, metamorf kék csillámpala takaróredő maradványokat (Laurioni kék csillámpala egység) találni. A két összletet egy tektonikus sík választja el, melyen az idősebb csillámpalák a fiatalabb mészkövek fölé kerültek. Apróbb szigetekben (hegycsúcsokon) ősi óceáni aljzat-darabokra lelni, ezek a meta-ofiolitok ugyancsak jura korúak lehetnek. 

geological-cross-section-with-mineralized-contacts-ancient-mining-shafts-and-networks.pngA laurioni ércesedés földtani szelvénye (forrás)

Laurion érctelepei epigenetikusak, azaz a kőzetek kialakulása után jöttek létre. A fentebb leírt metamorf kőzetek keletkezésük idején mészkövek és agyagpalák voltak, melyek az eocén korban a Hellenidák kiemelkedésével párhuzamosan metamorfózist szenvedtek, ekkor alakultak át a karbonátos kőzetek márvánnyá, az agyagpalák pedig csillámpalává. További — jelentős ércesedéssel kísért — metamorfózis zajlott le a harmadidőszakban, amikor az Eurázsiai hegységrendszer felgyűrődésével párhuzamosan egy miocén granodiorit intrúzió közelítette meg alulról a már metamorfizált kőzetrétegeket. Forróvizes oldatok járták át a repedéseket és a karbonátos és kristályos palás rétegek kontaktzónájában metaszomatózis játszódott le. A szubvulkáni fázisban lassan kihűlő forróvizes oldatok átalakították a kőzetalkotó ásványok vegyi összetételét, így jöttek létre a Lauriont híressé tévő ólom-, réz- és ezüsttartalmú ásványok és az őket hordozó szkarnos kőzettest.

galenit.jpgGalenit (PbS) forrás: Mineralogisches Museum Bonn; wikipédia

Laurion környéke igen gazdag különféle ásványokban. A mindat.org honlap összesen 522 féle ásványt sorol fel (az UNESCO laurioni adatlapja csak fele ennyit), ezek között 20 olyan van, amelyet itt írtak le először, vagy csak itt fordul elő. Közülük kétféle ólomérc fordult elő nagyobb tömegben, a galenit (ólom-szulfid - PbS) és a cerusszit (ólom-karbonát - PbCO3), továbbá jelentős volt a smithsonit  (Cink-karbonát - ZnCO3) előfordulás. Az feketés-ezüstös galenit és a sárgás cerusszit ásványok ólomtartalma viszonylag magas (86,6% ill. 77,5%). A bányászatnál azonban nem tisztán ólomásványokat termeltek ki hanem velük együtt meddőt is. Az ezüst részecskék az ólomásványok között elszórva jelentkeztek. A kibányászott anyag feldolgozása során 1 tonna ércből 200 kilogramm ólmot nyertek ki emellett járulékosan körülbelül 400 gramm ezüstöt. 

cc8991-cerussite.jpgCerusszit (PbCO3) https://www.crystalclassics.co.uk/product/cc8991/

smithsonit.jpgSmithsonit (ZnCO3) (forrás:wikipédia)

Összesen három ércesedési kontaktzónát tártak fel a laurioni bányá(szo)k. Számozásukat felszínről kezdték, abban a sorrendben, ahogy az ókori kitermelés is zajlott. Az első kontaktzóna a jura kék csillámpala (S2) és a mészkő és/vagy a felső márvány rétegek között jött létre. Itt kalcitos-fluoritos mátrixban találhatók az ólom, cink és ezüst szulfid pettyek. Mivel ezek estek a legközelebb a felszínhez az itt található ércet termelték ki legelőször a késő neolitikumtól (Kr. e. 3200 körül) kezdődően. A második kontaktzóna a Kamariza csillámpala és a felső márványrétegek között alakult ki. Az itt található többé-kevésbé breccsásodott kvarcos, fluoritos mátrixban található cerusszit és smithsonit ásványok kitermelése alapozta meg a bronzkori mükénéi civilizációt. A harmadik, legalsó és egyben leggazdagabb kontaktzónát Kr. e. 520 körül találták meg. Az alsó márványréteg felszínén található üregekben cerusszit és vasoxid ásványok keletkeztek egy kalcit-fluorit-kvarc mátrixban. Az innen mélyműveléssel kibányászott ércek alapozták meg az athéni hegemóniát az ókori Görögországban. 

mines_4.jpgAz ércesedés kontaktzónái (I., II., III.) és Laurion bányái. C1 alsó márvány C2 felső márvány S1 alsó kristályos pala, S2 felső kristályos pala. (forrás: wikipédia)

A harmadik kontaktzóna felfedezését segíthették a ritka felszíni kibukkanások, például a Spitharopoussi-hegy oldalában, amelyet később a lelőhely extrapolálásával már könnyedén kitermelhettek. A könnyedén kifejezés természetesen nem fedi a valóságot, a bányában ugyanis embertelen körülmények uralkodtak. Ugyan az összes laurioni bánya a polisz tulajdonában volt, de nem Athén városa művelte, hanem vállalkozóknak adták ki bérleti díj fejében. Démoszthenész egyik beszédében említ egy Pantainetosz nevű vállalkozót, aki három évre bérelt 90 bányajáratot 9000 drachma megfizetése ellenében. A bérlők tehát a legvagyonosabb athéni polgárok közül kerültek ki, akik megtehették, hogy megbízottjaik révén akár 1000 rabszolgát dolgoztattak Laurion hegyei mélyén. A bányászat fénykorában összesen körülbelül 30 ezer rabszolga, köztük hadifoglyok, adósok, bűnözők, sőt gyerekek is vájták a sziklát, hogy hozzáférhessenek a vékony telérekhez. Nem véletlen, hogy az ókori Görögország legnagyobb rabszolgapiaca éppen Szunionban volt, ahol egy felnőttet 150-200, egy gyereket 50-100 drachmáért árultak, a bányász tapasztalattal rendelkező rabszolgák ára csaknem megközelítette a szebb gyereklányok árát. A rabszolgamunka költsége miatt a bérlők hamar áttértek a munkakölcsönzésre, ahol mások rabszolgáival dolgoztattak, csupán a munkaköltséget fizetve a tulajdonosnak, ami kb. napi egy obolos volt. 

minesshaft.jpgLaurioni akna (forrás)

Mivel a bányajáratok tágítása fölösleges munkaerő pocsékolás lett volna a legtöbb helyen megelégedtek azzal a szélességgel és magassággal, ahol az ércesedés előfordult, talán még azt vették figyelembe, hogy egy bányász beférjen a járatba. Éppen ezért 50-60 cm széles és 60-90 cm magas tárnáknál nem találunk tágasabbakat. Volt, hogy hiába fáradtak. Egy esetben 59 méter mélységű aknát vájtak a kristályos palában, remélve, hogy elérik a márvány kőzet határán lévő kontaktzónát. Amikor elérték nem találtak ércesedést, ezért otthagyták az aknát. Mint később kiderült csak a kristályos palában található vékony mészkőlencsére bukkantak, az érctelep eléréshez még további 20 métert kellett volna megtenni. A legmélyebb ilyen feltáró akna mélysége 119 méter volt (kb. 40 emelet). 

Amikor egy akna elérte a kontaktzónát oldalirányban tárnákat fúrtak és egészen addig bányászták, amíg ki nem merült a telér. Néhány könnyen hozzáférhető bányarendszer kivételével nincs jele annak, hogy különböző korokban felújították volna bennük a művelést. Nem használtak tartószerkezeteket, néha ugyan meghagytak egy-egy kőzetpillért az ércben, hogy ne szakadjon a fejükre a hegy, de belátható, hogy a bánya bérlőjének az volt az érdeke, hogy minél kevesebb ilyen pillér maradjon egy tárnában, hiszen ezáltal csökkent a haszna. Az athéni állam hozott egy olyan törvényt, amely halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg a pillérek kitermelését, bár nem munkavédelmi okokból, hanem ezért mert ezek a pillérek egyben birtokhatárok is voltak. Más okokból sem volt életbiztosítás ilyen helyen dolgozni. A szűk járatokban alig volt levegő, az olajmécsesek és a dolgozó emberek hamar elhasználták odalenn a levegőt, ahol 30 méteresnél nagyobb mélységben amúgy is csak 30 percig lehetett kibírni. A levegőztetést több és szélesebb akna fúrásával próbálták biztosítani, ahol az ellenkező irányban mozgó ember és ércszállító liftek némi oxigént juttattak a bányajáratokba. 

Az ókori érclelőhelyek környezetét a felszínen és a mélyben egyaránt nehéz rekonstruálni. Annak ellenére, hogy a római korig folyamatos művelés alatt állt a terület a XIX. századi bányászati reneszánsz eleinte a felszínt alakította át az ókori meddők újrahasznosításával, később a mélyben maradt ércet is a felszínre hozták sok régi bányajáratot megsemmisítve. A felszínen maradt létesítmények például a masszív ércmosók, vagy a hatalmas ciszternák szerencsére többnyire átvészelték az eltelt időt és manapság régészek, bányászok, geológusok és történészek járnak csodájukra. De minek kellett ennyi víz az ezüst kinyeréséhez?

cisterna.jpgÓkori ciszterna, kijárattal (forrás)

Az érc osztályozása már a felszínre kerülésnél megtörtént, a meddőnek ítélt kőzetet a bánya kijáratánál kiszórták a meddőhányóra. Míg a 30%-nál nagyobb ólomtartalmú érceket egyenesen az olvasztóba küldték, az ezüst tartalmú ólomérceket először összetörték és ércmalmokban megőrölték. A homokszemcse-tartományba eső ércet elteregették egy enyhén lejtő, négyszög alakú ércmosóba, ahol vizet engedtek rá. A víz a könnyebb szemcséket (meddő) távolabb hordta, míg a nehezebb ólomérc hamarabb megrekedt. Hasonló ércdúsulási folyamat természetes úton is végbemehet, az ilyen telepeket torlatoknak nevezzük. A torlatok általában folyóvíz hatására halmozódnak föl, Attika mediterrán éghajlatán azonban a víz ritkább vendég. Hogy a folyamatos termelést fenn tudják tartani szükség volt víztározók építésére. Ezek lehettek esővízgyűjtő ciszternák vagy a völgyekből lefutó vizeket visszaduzzasztó létesítmények. Valamilyen szinten az elhasznált vizet újrahasznosították ülepítőkben, ahol a meddőt el tudták távolítani belőle. A nedves ércet ezután szárítókban teregették szét.

Ma már nagyon nehéz rekonstruálni milyen minőségű ércet termeltek ki Laurion bányászai. A cerusszit, vagy a galenit dominált? Geológusok kiderítették, hogy az antikvitás meddőiben a cerusszit dominált. Ez azonban csalóka volt, a cerusszit ugyanis a galenit mállásakor keletkezett és a cerusszitrészecskék magja tulajdonképpen galenit volt. Az átalakulás nem geológiai, hanem csak archeológiai időtávlatban ment végbe. 

Ismeretlen az ércek pontos ezüsttartalma is, hiszen ez akár telérenként is változhatott. A felhagyott tárnákban talált ezüst sem vezet nyomra, hiszen azokat feltehetően azért hagyták fel, mert kimerültnek nyilvánították. Az ókori szerzők egyetértenek abban, hogy a harmadik kontaktzóna rejthette a legtöbb ezüstöt, melynek felfedezése repítette Athént a görög világ élére. A geológusok körülbelül 0,1-0,2%-ra teszik az ércek átlagos ezüsttartalmát, miközben 1000 rész kinyert tiszta ólomra kb. 3-4 rész tiszta ezüst jutott.

Ezüstöt két lépésben nyertek ki az ólomércből. Az ércmosóban dúsított érc egy kohóba került, ahol olvasztással egy ezüstben gazdag ólmot és salakot nyertek. Utóbbi a meddőhányóra került. Második lépés volt az ún. kupellálás, melynek során az ólmot magas, de még az ezüst olvadáspontja alatti (962 °C) hőfokon, levegő befúvással tovább hevítették. De mi szükség volt erre, amikor ólmot a gáztűzhelyen egy lábasban is lehet olvasztani?

decadrachm_of_athens.jpgVégtermék: a 43 grammos athéni ezüst dekadrachma (forrás)

A kupelláció nem az ólom, hanem az ezüst kinyeréséről szól. Az eljárás során 99%-os tisztaságú ezüst nyerhető, melléktermékként pedig töménytelen mennyiségű eloxidált ólom (más néven lithargyros, hivatalosan ólom(II)-oxid, PbO, ólomglét) keletkezik. Annak ellenére, hogy az ólomglét az ezüstgyártás mellékterméke volt rendkívüli erőfeszítéssel és technológiával dolgozták fel. Ennek két fő oka volt, egyrészt a benne maradt ezüstöt próbálták kinyerni, másrészt a lithargyrost az orvostudomány és a kozmetika hasznosította. Ókori szerzők írásaiban az attikai ólomglétről csak szuperlatívuszokban beszéltek. Ezt a zabkása-szerű anyagot üstökben főzték víz, árpa és búza hozzáadásával; a szervesanyag az ólomglét vivőanyaga volt. 

A laurioni ezüstbányák összes hozamát sokan próbálták felbecsülni, az athéni éremkibocsátás, a bányajövedelmek vagy a működési költségek alapján. Nagyon óvatos becsléssel körülbelül 1,4 millió tonna ólmot és 3500 tonna ezüstöt hoztak fel a felszínre az ókori Laurionban. A 99%-os tisztaságú ezüst az athéni államkincstárba vándorolt, igaz áttételesen a bérlőkön keresztül. A kupelláció során elért tisztasága tette az athéni ezüstpénzeket megbecsültté és keresetté az egész ókori görög világban, sőt még azon is túl. 

A bejegyzésünk második részében közelebbről is megvizsgáljuk mit vettek az athéniak ennyi rengeteg pénzből és választ adunk a kérdésre, hogy mi lett a laurioni ezüstbányászat sorsa.

 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

53 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr614162433

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pitcairn2 2018.08.07. 18:28:22

történelmi perspektívában nézve az 1870-es évekig az ezüst volt a number 1 monetáris fém

az ezüst demonetizálására épülő "klasszikus" (monometallikus) aranystandard pedig a mániás depressziós "buborékgazdaságot", a gazdagok burkolt szubvencionálását és végtelenített monetáris inflációt eredményező fiat money (papírpénz) standard előszobája...

pricedingold.com/charts/Ag-1700.png

az 1870-es évek óta az ezüst egyfelől csak "ipari" fém másfelől azonban - a múltja miatt - extrém spekulatív eszköz...

schrts.co/A8zw5Y

www.macrotrends.net/1470/historical-silver-prices-100-year-chart

pitcairn2 2018.08.07. 19:06:18

a kék nyíl inkább csak a potenciált érzékelteti az még a jövő titka, hogy mikor valósul meg ez

www.silverdoctors.com/wp-content/uploads/2018/04/EVGsilver_1720-e1524158670991.jpg

az is lehet, hogy még ___nagyon sok évet___ (!!!) kell erre várni

mindenesetre két dolog biztosan igaz

1. az ezüst ára number 1 politikai kérdés a mi derék jegybankjaink számára (kb. ezen áll vagy bukik a papírfecni birodalmuk...), ill.
2. az ezüst valószínűleg a legalulértékeltebb eszközpiaci termék manapság (nem véletlenül, hiszen a legalitás határán egyensúlyozva nyomják le folyamatosan mindenféle csalárd technikával az árát...)

a második pont miatt azonban felettébb veszélyes erre spekulálni...

pitcairn2 2018.08.08. 12:45:56

www.milesfranklin.com/wp-content/uploads/2018/07/B1.jpg

kb. ennyi lenne az extrém volatilitás oka

a történelmi perspektívában nézve number 1 monetáris fémből - az arannyal ellenben - jóformán nincsenek felhalmozott készletek

pitcairn2 2018.08.08. 12:49:38

@pitcairn2:

https://en.wikipedia.org/wiki/John_Exter#Exter's_Pyramid

gigabursch 2018.08.10. 08:36:38

Érdekes cikk volt.
Persze az 5 perc itt sem igaz. Szerencsére...

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.08.18. 07:31:07

@pitcairn2: :-) Na. Még egy "ezüstfan"? Mert hogy én is. :-)

pitcairn2 2018.08.19. 12:40:25

@rdos:

komoly hit kell manapság ehhez:)

különben nem akartam elbeszélni az egyébként kitűnő poszt mellett csak vhogy ez jött ki belőlem

az ezüst történetéről nagyon jó könyveket lehetne írni, kár hogy manapság nem nagyon ösztönzik erre az ambiciózus kutatókat

de mivel ez a mániás-depressziós piac hihetetlenül instabil - pl. a befektetési céllal felhalmozott ezüstkészletek állítólag 99,5%-al zuhantak 1897 és 2013 között - fordulhat ez még

pitcairn2 2018.08.19. 13:00:29

@rdos:

némi - hatásvadász - videóösszefoglaló a piaci instabilitás hátteréről:)

www.youtube.com/watch?v=2IVVn6Q3CoY

persze az azóta eltelt 4 év leginkább azt húzza alá, hogy ez egy extrém spekulatív, mániás depressziós piac,

mindenesetre annyit meg lehet kockáztatni, hogy ez a videó most valószínűleg aktuálisabb mint 2014-ben:)

ráadásul már a kutyát se érdekli az egész ami nem rossz jel a spekuláns kiskáté szerint:)

pitcairn2 2018.08.19. 13:08:01

@rdos:

érdemes elolvasni a legújabb kommenteket a belinkelt videó alatt:) (sort by newest first)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.08.20. 06:35:31

@pitcairn2: Tegnpi válasz kommentem elszállt? Kimoderálták? Próbálom ismételni. Az ezüst mint ékszer alapanyag nekem jobban tetszik, illetve technikai tulajdonságai közül a legjobb hővezető és elektromos áram vezető fém címért kedvelem. Szóval kissé másképpen vagyunk ezüst rajongók. :-)

Ha már befektetési célú ezüst a téma, Indiában nagyon szeretik a népek az ezüstöt felhalmozni. Oka, hogy az ezüst beszolgáltatására még soha nem volt példa a történelemben. Arany beszolira annál több.

On. Hagyjunk helyet Laurionnak is. :-)

pitcairn2 2018.08.20. 22:34:16

@rdos:

az ezüstöt demonetizálták, azaz a pénzrendszer manipulálásán keresztül romba döntötték az árát

India korábban különben ezüst-standardon volt és a lakosság tradicionálisan fizikai ezüstben takarított meg

amíg a mi derék brit barátaink romba nem döntötték az ezüst árát a "kisded" geopolitika játékaik keretében...

és nagyon jól tudták ezek az "úriemberek", hogy mit csinálnak...

"The amounts of silver hoarded from time immemorial by the people of India would be greatly depreciated in value; heavy losses would be inflicted on the poorer classes, who would find their stores of silver depreciated by the action of the Government. "

SEPTEMBER, 1926 REPORT OF THE ROYAL COMMISSION ON INDIAN CURRENCY AND FINANCE1
fraser.stlouisfed.org/files/docs/publications/FRB/pages/1925-1929/27416_1925-1929.pdf

pitcairn2 2018.08.20. 22:42:48

@rdos:

tradicionálisan az igazi ezüst fan-ok különben a kínaiak lennének

ott a XVI. századtól kezdve lényegében a súlyra mért fizikai fémhez tértek vissza és ez az állapot egészen a XX. századig tartott

en.wikipedia.org/wiki/Sycee

de a XX. századig - amíg brit barátaink romba nem döntötték a kisded geopolitikai játékaik keretében az ezüstpiacot - az arabok is de facto ezüststandardon voltak

archive.aramcoworld.com/issue/200301/tales.of.a.thaler.htm

a riyal gyakorlatilag a Mária Terézia ezüsttallér örököse:)

a legutolsó ezüststandardon maradt állam pedig Irán volt a XX. században

rossznyelvek szerint többek között ezért a mérhetetlen arcátlanságért kellett megszállni a II. világháború alatt:)

en.wikipedia.org/wiki/Iranian_rial#Classical_rial

de az USD és a GBP is eredetileg ezüststandardon indult szóval minden további nélkül helytálló az a megállapítás, hogy történelmi perspektívában nézve az ezüst a number 1 monetáris fém

David Bowman 2018.08.20. 23:16:30

Akkor vegyek ezüstöt?

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.08.21. 07:43:54

@pitcairn2: Érdekes témát vetettél fel, annyi szent. És ha belegondolok logikus is lenne ez a némbervan. :-)

Csak ha Irán így megjárta (a rossz nyelvek szerint), akkor csak sutyiban érdemes venni és azzal a tudattal, hogy nem százas hogy valaha is realizálod a várt hasznot. :-(

pitcairn2 2018.08.21. 10:48:51

@rdos:

az 1960 és 1980 közötti nemesfém bikapiac idején az ezüst unciánként ára 0,9 USD-ról 50 USD-re ment fel

szóval azt nem állítom, hogy vissza fogunk térni az ezüststandardra, de a fentiek tükrében érdemes lehet rá spekulálni:)

a 2000 óta tartó nemesfém bikapiac az ezüst esetében 4,3 USD-ről indult és most vmi 14,7 USD-nél van a sztori

pitcairn2 2018.08.21. 10:49:19

@David Bowman:

csak akkor ha először alaposan utánajársz a kockázatoknak

pitcairn2 2018.08.21. 10:56:07

@rdos:

még néhány történelmi példa:

"A yuan (Chinese: 元; pinyin: yuán) is also known colloquially as a kuai (Chinese: 块; pinyin: kuài; literally: "lump"; originally a lump of silver)."

en.wikipedia.org/wiki/Yuan_(currency)

"The word "sura'je" is derived from a Sanskrit word "rūpaalu", which means "wrought silver, a coin of silver""

en.wikipedia.org/wiki/History_of_the_rupee

"The thaler was a silver coin used throughout Europe for almost four hundred years. Its name lives on in the many currencies called DOLLAR"

en.wikipedia.org/wiki/Thaler

"The Spanish dollar, also known as the piece of eight (Spanish: peso de ocho or real de a ocho), is a silver coin,"

en.wikipedia.org/wiki/Spanish_dollar

pitcairn2 2018.08.21. 11:10:46

@rdos:

a frank és a forint kivételével jóformán minden mai pénz ezüstérmeként indult

a márka esetében - mivel az is súlyegység volt eredetileg - bármi lehetett az érme anyaga de leginkább ezüstre érették azt is

és persze a franc és a forint is nagyon gyorsan ezüst pénz lett a középkor folyamán, mivel az arany mindig is túlzottan drága volt a mindennapi tranzakciókhoz

ezért írtam fentebb azt, hogy történelmi perspektívában nézve az ezüst a number 1 monetáris fém

és erről manapság teljesen elfeledkeztek...

pitcairn2 2018.08.21. 11:36:13

@rdos:

"a ruble was considered a cutout piece of a silver grivna. "

en.wikipedia.org/wiki/Ruble#Etymology

"Yen derives from the Japanese word 圓 (えん, en, [eɴ]; lit. "round"), which is cognate with the Chinese yuan, North Korean won and South Korean won. Originally, the Chinese had traded silver in mass called sycees and when Spanish and Mexican silver coins arrived, the Chinese called them "silver rounds" (Chinese: 銀圓) for their circular shapes"

en.wikipedia.org/wiki/Japanese_yen#Pronunciation_and_etymology

"The first coins produced in Japan are called the mumonginsen (無文銀銭, or ‘silver coins without inscription’) "

en.wikipedia.org/wiki/Japanese_currency#Early_coinages

pitcairn2 2018.08.21. 11:43:28

Az első valódi "világpénz" - a spanyol ezüstdollár is ezüstérme volt...

"Spanish dollar, also known as the piece of eight (Spanish: peso de ocho or real de a ocho), is a silver coin"

en.wikipedia.org/wiki/Spanish_dollar

en.wikipedia.org/wiki/Spanish_dollar#Etymology_of_%22dollar%22

és több alternatív "nemzetközi dollár" is kapcsolódott ehhez:)

en.wikipedia.org/wiki/Maria_Theresa_thaler

en.wikipedia.org/wiki/Thaler#Dutch_daalder

"In the 17th and 18th century, the use of silver Spanish dollars or "pieces of eight" spread from the Spanish territories in the Americas westwards to Asia and eastwards to Europe forming the first worldwide currency"

en.wikipedia.org/wiki/World_currency#Spanish_dollar_(17th_%E2%80%93_18th_centuries)

pitcairn2 2018.08.21. 11:47:08

@rdos:

a második világpénz - az angol font - is ezüst-standardon indult

"The pound was a unit of account in Anglo-Saxon England, equal to 240 silver pennies and equivalent to one pound weight of silver."

en.wikipedia.org/wiki/Pound_sterling#History

a líra is ezüstpénz volt eredetileg

"The term originates from the value of a troy pound (Latin libra) of high purity silver. "

en.wikipedia.org/wiki/Lira

és még hosszan folytathatnánk ezt:)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.08.21. 14:50:37

@pitcairn2: Bocsi, ne haragudj, de ezt a rengeteg linket most nem fogom tudni átnézni, de nem feledem. Köszi.

Ami a hetvenes évek végén történt az egyszerű tőzsde manipuláció volt. Kulcsszavak "Hunt fivérek", "ezüst", vagy egyben. "Hunt fivérek ezüst",

www.erdekessegek.hu/index5_17.htm

Fenti linken sok mást is olvashatsz róluk, de ha az ezüstre rákeresel a linken, akkor egész rövid a történet.

pitcairn2 2018.08.21. 15:15:08

@rdos:

nem is kell, hisz kiemeltem neked a lényeget:)

jóformán az összes mai pénz ezüst alapon indult!

az ezüst vitathatatlanul a number 1 monetáris fém a világtörténelemben:)

pitcairn2 2018.08.21. 15:26:14

@rdos:

ez a sztori kb. azon a ponton kapja az első komoly gellert, hogy a 70-es évek stagflációs időszakában nemcsak az ezüst árfolyama robbant fel, hanem a komplett nyersanyagindexé is:)

ami pedig az árfolyam manipulálását illeti az több százéves múltra tekint vissza, pl. fentebb belinkeltem egy brit kormányzati anyagot (SEPTEMBER, 1926 REPORT OF THE ROYAL COMMISSION ON INDIAN CURRENCY AND FINANCE1)

amelyben gyakorlatilag teljesen nyíltan leírták, hogy a brit kormány által felhalmozott kolosszális ezüstkészletek segítségével szánt szándékkal be fogják dönteni a piacot, még annak ismeretében is, hogy:

1. ezzel rengeteg - nem túlzottan gazdag - ember megtakarításait értékelik le, ill.
2. rendkívül kínos helyzetbe hozzák az ezüststandardon lévő államokat, jelesül Kínát...

hogy miért tették ezt?

"pedagógiai" célzattal....

mivel nagyon fájt a papírmágusoknak, hogy a bennszülöttek hulladéknak tekintették a papírpénzüket és nem voltak mást hajlandók elfogadni mint fizikai nemesfémet...

ami pedig a mostani instabilitást illeti 2009 és 2011 között kevesebb mint 2 év alatt volt vmi 540%-os rali az ezüstpiacon, azóta meg egy több mint 70%-os lejtmenet kb. ennyire stabil ez a piac a Hunt fivérek nélkül:)

ja és még egy megjegyzés:

a monetáris kérdéskör masszívan átpolitizált terület ezért érdemes mindent komoly fenntartásokkal fogadni, különösen az un. mainstream igazságokat:)

pitcairn2 2018.08.21. 15:39:53

@rdos:

különben még a Hunt fivérek sztorijának is radikálisan eltérő interpretációi vannak, pl. az alábbi verzióban ez lenne a kulcsgondolat:

"If You’re Losing, Change the Rules"

www.marketoracle.co.uk/Article27513.html

ami pedig azóta történt az kb. arról szól, hogy példátlan buborékokat fújtak a részvény és az ingatlanpiacokon...

schrts.co/KutRwN

ezt azonban nem lehet a végtelenségig folytatni...

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.08.21. 15:57:31

@pitcairn2: Köszönöm a lényeget. :-) További hsz-eidre nem reagálva, csak hogy mennyire nem egyszerű. És akkor még az Ezüsthajó Kft. azóta elévült? ügyeiről nem is beszéltünk. :-)

index.hu/belfold/1106silverbo/

Idétlen humorom értékelése nem jeles, hanem jeltelen. :-)

pitcairn2 2018.08.21. 16:00:54

@rdos:

a spekuláns kiskáté szerint felettébb bullish amikor az ezüst befektetés a vicc szintjére süllyed le:)

pitcairn2 2018.08.21. 16:08:15

@rdos:

különben belenézve a linkedbe volt benne egy két érdekes szál, pl. az iráni sah szerepe, akit szintén akkoriban ejtett az anglo-amerikai elit, ettől függetlenül azonban nagyon leegyszerűsítve és eltorzított formában közelített meg egy rendkívül érdekes és sokkal régebbi múlttal rendelkező történetet, amiről még egész biztosan fogunk hallani:)

bocs, hogy csak utólag néztem bele a linkedbe, de a könyökömön jönnek már ki azok az "igazságok" amelyek az 1960 és 1980 közötti nemesfém ralit néhány spekulánssal akarják elintézni...

pl. a BGMI gold mining index is jó 70-szeres felfutást produkált a vonatkozó időszakban

www.kitco.com/ind/Townsend/images/townsend_20110912_2.gif

ahhoz se kellett Hunt-fivér konteó:)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.08.22. 12:29:39

@pitcairn2: :-) Mondtad:

"könyökömön jönnek már ki azok az "igazságok" amelyek"

Trampli védője a napokban, az igazságot is relativizálta. :-)

Napjainkban amikor a politikában párhuzamos valóságban élnek a pártoskodó népek, talán nem tűnik megalapozatlannak az a kijelentés, hogy a párhuzamos valóságok az élet, az üzlet, de még a tudomány területén is megvannak.

Tiboru lelkes olvasójaként mondom, konteó az egész világ. :-) :-(

konteo.blogrepublik.eu/

Na. Hagyjunk helyet Laurionnak is. :-) A napokban off témában el lettem igazítva. Szerintem joggal.

pitcairn2 2018.08.22. 14:17:24

@rdos:

szerintem annyira azért nem off-oltunk, mivel szigorúan az ezüst témakörnél maradtunk

ami az utóbbi évek hektikus piaci fejleményei tükrében szerintem bocsánatos bűn:)

jut eszembe fent kimaradt, hogy egy rakás európai nyelvben maga a "pénz" szó is az "ezüst" lenne vagy konkrétan ezüstpénzre a dénárra utal, pl a franciáknál a fizikai fém jelöli a pénzt (argent), míg a portugáloknál, a spanyoloknál és az olaszoknál a római ezüst denariusra utalnak a pénz kapcsán (dinheiro, dinero, il denaro) és persze a dínár elnevezés az egykori római ezüst denariusból származik:)

szóval megdöbbentően nagy monertáris múltra tekint vissza ez a fém

még az ókori görög pénzrendszer is ezüstalapú volt:)

"The three most important standards of the ancient Greek monetary system were the Attic standard, based on the Athenian drachma of 4.3 grams of SILVER and the Corinthian standard based on the stater of 8.6 grams of SILVER, that was subdivided into three SILVER drachmas of 2.9 grams, and the Aeginetan stater or didrachm of 12.2 grams, based on a drachma of 6.1 grams"

en.wikipedia.org/wiki/Ancient_Greek_coinage

a konteo témakörbe pedig ugyanúgy kerülhet be valóság is mint álhír, de az a mainstream hírekre is alapvetően igaz

David Bowman 2018.08.22. 17:27:49

@pitcairn2: Nem a dollár értéktelenedett el?

pitcairn2 2018.08.27. 23:21:05

@rdos:

a Hunt testvéreket különben már két alkalommal is felülmúlták a "ki halmoz fel több ezüstöt?" játékban

www.valuewalk.com/2018/02/jpmorgan-buy-silver/

jelenleg érdekes módon a világ egyik legnagyobb bankja a nagy felhalmozó, aki egyébként ezerrel shortolja menet közben a papírezüst-piacot, miközben irdatlan készleteket halmoz fel

mondjuk a "miért?" kapcsán megoszlanak a vélemények, egyesek szerint csak a rekord méretű short pozíciójuk fedezéséhez kell ez a hatalmas "kincsfelhalmozás", mások szerint a papírkontraktusokkal való shortolás mellett konkétan fizikai fémet gyűjtögetnek mér ezek a kedves Wall Street-i fijjuk, immáron több mint 7 éve (szívós egy társaság ez...)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.08.30. 11:33:27

@pitcairn2: Lehet hogy a nagy kínálat miatt csökken az ezüst ára?

srsroccoreport.com/world-silver-production-3-charts-wont-see-anywhere-else/

Megnéztem a mai napi árakat.

I. 2o18-o8-3o
II. Au - Ag - Cu
III. 1 - 2o - 1ooo (Föld kéregben a gyakoriságaik arányai)
IV. 1o768 - 131,1 - 1,825 (1 gramm ára Ft-ban)
V. 1 - 82 - 59oo (árak aránya)
VI. 1 - 4,1 - 5,9 (gyakoriság és az árak aránya V./III.)

Az ezüst és réz ára kb. pariban van a gyakoriságukkal. Nekem inkább az arany tűnik túlértékeltnek.

Sárga ábra jobb tengelyen, látszik hogy kb. 1864-ig 1/15 - 1/2o arány volt a jellemző, azóta volt 1/18o is, most 1/82!

www.conclude.hu/img/CDG18030801-az-ezust-es-az-arany-ertekaranya-fullsize.jpg

Egy dolog fizikai ezüstöt venni (már ha van nélkülözhető pénzed), legfeljebb veszteséggel eladod, de shortolni az aranyat? A "biztos" menedéket?

Szerencsére nincs ilyen gondom (fölösleges megtakarításom). :-(

Melampo 2018.09.01. 10:26:55

@rdos: Logikus, minden fizikailag birtokolható, többé vagy kevésbé egyedi- központi kontroll nélküli - módon előállítható, kitermelhető eszköz esetében bármi áron meg kell akadályozni, hogy csereeszközként használják.
A csereszköz csak egy információhordozó amely a gazdasági szereplők közötti viszonyt jeleníti meg.
Ez még akkor is igaz ha árupénzről van vagy lenne szó mert az adott pillanatnyi tranzakciókhoz szükséges piaci igények feletti mennyiség már egy időben eltolt jövőbeni felhasználású eszközt jelent.
A birtoklójától nem teljesen függetlenül- valós időben tetszés szerint-változtatható likviditású csereeszköz a biztos út az összeomláshoz.
Csereszköz és magtakarítási eszköz tapasztalataink szerint nem különválasztható más módokon, kizárólag a likviditás mértéke képes valamelyest elkülöníteni a kettőt. Változtatható, illetve változó likviditás nélkül nincs megtakarítás mert kezelhetetlenné válik a követelés időbeni eltolásának meghatározása, a piacra vezetés időintervallumának és mértékének szabályozása.
Lufit fújni bármiből lehet és fújtak is már a történelem során mindenből de a csereeszközből fújt lufit időnként hagyni kell kidurranni, vagy le kell engedni.
Rengeteg anyagot, eszközt használtak már csereszközként és mind ugyanarra a sorsra jutott.
Mára eljutottunk a papírpénz utáni utolsó stádiumhoz, az anyagtalan csupasz jel használatához.
Itt a vége.

David Bowman 2018.09.01. 12:52:06

A nemesfémek ára akkor megy föl, amikor a legnagyobb szükség van rá. Nem?
Amikor a pénzeddel kitörölheted a segged, amikor a részvényeid szart sem érnek, az államkötvényekért is csak szines papírdarabokat kapsz, a nagyi ezüst eszcájgjáért akkor is kapsz egy disznót.

Melampo 2018.09.01. 15:32:00

@David Bowman: Nem, amikor a paraszt egyszer beleharap a nagyi ezüst eszcájgjába és rájön, hogy nem ehető akkor utána nem ad érte semmit enni kézzel is tud másra meg az ezüst nem jó.
A csereeszköz nem érték, csak információhordozó az anyagától függetlenül. Mint írtam még az árupénz sem érték abban az esetben ha megtakarításként kivonják a "pénzpiacról" azaz nem fizetőeszközként hanem értékőrzőként használják. A nemesfém csereeszközként való használata csak egy közbenső lépés volt az egyszerűbb, olcsóbb anyagú letéti jegyek után tisztán praktikus és megtévesztési céllal. A nemesfémek valódi értékét a gazdaságban anyagként betöltött szerepük határozza meg.
A csereeszköz nem érték, pénzvagyon nem létezik az valaminek jelképe.

pitcairn2 2018.09.03. 11:52:31

@rdos:

inkább az un. "naked shorting" miatt, a papírezüstpiac most vmi 180-szor nagyobb mint a COMEX-nél lévő fizikai készletek

a short pozíciók nagysága pedig már kb. tragikomikus szinten van...

www.goldmoney.com/images/media/Images/Articles/Comodo_2.png

és a legédesebb az, hogy a fő shortoló - a JP Morgan - 7 éve szívósan vásárolja a saját maga által "jóárasított" fizikai fémet...

és ez persze legálisan mehet...

pitcairn2 2018.09.03. 11:54:24

@Melampo:

a papír és az elektronikus jel sem ehető:)

Melampo 2018.09.03. 12:23:45

Persze, de pont ezért kell materiális, vagy immateriális javakba fektetni. Ha magad nem teszed megteszik helyetted azok akiknek a megtakarításod, a tőkéd kezelői jogát átengeded csak ők nem a te érdekeidet fogják képviselni hanem a sajátjukat.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.09.03. 20:39:06

@pitcairn2: A Menedzsment Fórumon is az ezüst aranyhoz képesti olcsóságáról írtak a napokban.

mfor.hu/cikkek/befektetes/a-dollar-arfolyamatol-fugg-az-arany-ara.html

David Bowman 2018.09.04. 16:25:54

@Melampo: Nem egészen igaz. valami szigeteken a benszülöttek rég eljutottak erre a pontra. Sőt, tovább.
toochee.reblog.hu/termeszeti-penzek
Akkora kőpénzeik vannak, hogy már nem lehet mozgatni őket. Ez nem is baj, mert minden adásvétel nyilvános, így minden óriási kőpénzről mindenki tudja, éppen melyik kié.
Az egyik szállítás közben beesett a tengerbe, de közmegegyezés szerint ez nem befolyásolja az értékét.

Melampo 2018.09.04. 17:04:32

A linkelt oldalon megjelent írás ugyan borzalmas primitív sületlenség de kimondtál egy nagyon fontos dolgot. A pénzrendszerünk működésének ez kellene legyen az egyik alappillére, az egyik legfontosabb hiányzó elemére mutattál rá.
"Ez nem is baj, mert minden adásvétel nyilvános, így minden ...pénzről mindenki tudja, éppen melyik kié."

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.09.04. 17:33:24

@pitcairn2: Köszi a linkeket. Nem szeretnék én tőzsdézni, de ha már a Marxi terminológia szerinti általános csere eszköz, a pénz szóba került többek által is. @Melampo: @David Bowman: :-)

És mindegy hogy üveggyöngy, kő az óceán partján (mélyén), ezüst, arany, bankszámlapénz vagy bitcoin és a blokklánc pénzek erdeje (talán a kő az óceán partján és a bitcoin és társai kivételek lesznek, de majd meglátjuk).

Nagyon gyenge a közgazdasági vénám, egy üzemgazdászit nyögve nyelve megcsináltam, de minek. :-) Az üzemben az eszterga is és a bankszámla pénz is eszköz volt arra, hogy a gyár működjön. Valamiért egy ideje, vagy jó ideje a pénzeszköz mintha önállósulna. Nem a produktum, a dugattyú az eszterkesoron hanem mintha a pénz lenne a fő cél. Nem hiszem hogy ez így jól van és nem akarnék Nepálban lakni, meg szerintem is a talán a kapitalizmus az eddigi legjobb gazdasági forma, csak ezek a "bájos" pénz - tőke monopóliumok ne lennének, akik nyilván bevásárolják magukat az energetikától kezdve a "hali Vudi Elenig" mindenhova. :-(

És így időben távolról, szerintem egyszerűbb világnak tűnt, amikor pl. színezüstért mérték az összes többi árut. :-( Egy szerencsénk van, nem az én ízlésem fog ebben dönteni. :-)

pitcairn2 2018.09.04. 20:17:20

@rdos:

nem teljesen mindegy, mivel a piaci szelekcióban a nemesfémek nyertek, a kriptoizék meg korlátlanul replikálható spekulatív eszközök:)

David Bowman 2018.09.05. 00:00:49

@pitcairn2: Ez utóbbi nem igaz. Nagyon is valós villanyáramot igényel a bitcoin bányászata. Annyira, hogy háztartási árammal veszteséges.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.09.05. 18:11:57

@pitcairn2: Igen, ezért fogalmaztam úgy hogy talán. :-)

Melampo 2018.09.06. 10:55:29

@rdos: A "kriptoizék" nem pénzek a szó klasszikus értelmében véve, egyetlen dologra alkalmasak ma, pontosan arra, hogy megértessék mi működtette azt amit olyan nosztalgiával említesz. Azt az egyszerű világot, amikor "színezüstért mérték az összes többi árut".

pitcairn2 2018.09.09. 13:20:11

@rdos:

egy biztos, ha esetleg újra pusztán csak felmerül a történelmi perspektívában nézve number 1 nemesfémnek a monetáris használata, akkor nagyon komoly problémák lesznek a kínálati oldalon

youtu.be/9NxMX6_Pvx0?t=345

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.09.10. 16:35:16

@pitcairn2: Azért nem értem ezt az ezüst hiányt, mert pl. az ezüst ötöde származik ezüst bányából, a többi az réz, arany, ólom termelés "mellékterméke". Ugyanez elmondható az aranyról is. Rézbányákból meglehet több arany származik mint arany bányából. Röviden, a Földkéregbeli gyakoriságuknak kellene lennie a piacokon is (grammra, vagy tonnára). Azt értem hogy az arany ezüst ár arány megváltozott, de ez csak a drámai ezüst hiány kisebb részét magyarázza. :-(

Boccs hogy csak most válaszoltam.

pitcairn2 2018.09.16. 16:12:42

@rdos:

ezüsthiány akkor lesz ha újra felmerül az ezüst monetáris hasznosításának az igénye

amíg nincs ilyen valós igény addig csak eszméletlenül durván - lefelé - manipulált piac