Pangea

Minden, ami földtudomány

A földrajz múzeuma

2018. április 23. 12:17 - lezlidzsi84

Balázs Dénesné Sprincz Vilma,

a múzeumalapító Balázs Dénes

nemrég elhunyt felesége és segítője emlékére

Viszonylag ritka, hogy a földrajznak önálló múzeuma legyen - a földrajzi, földtudományi tárgyú kiállítások jellemzően a nagy természettudományi vagy néprajzi múzeumokban kapnak helyet. Ez a megoldás általában kiválóan szolgálja a több tudományterületre is kiterjedő ismeretterjesztést - elég ha a hozzánk legközelebbi ilyen "gigaintézményre", a bécsi Naturhistorisches Museumra (Természettörténeti Múzeumra) és nagyszerű kiállításaira gondolunk. Amennyiben valamely országban mégis különálló intézmény foglalkozik a földrajzzal, amögött általában a megszokottól eltérő fókusz és általában sajátos múzeumtörténet áll. Magyarország ezen különleges országok közé tartozik: a nem mindennapi küzdelmek árán világra jött érdi Magyar Földrajzi Múzeum elsősorban a magyar világutazók, felfedezők történetére, eredményeire és örökségére koncentrál.

Az, hogy a magyar utazók gyűjteményét, örökségét rendezetten be kellene mutatni, meglehetősen régi ötlet: már Teleki Pál is felvetette az I. világháború előtti években, de ebből igen sokáig nem lett semmi: a kezdeményezést valahogy egyetlen szervezet sem érezte a magáénak, a hagyományos múzeumi profilba pedig kevésbé fért bele egy ilyen önálló kiállítás. Így nem meglepő, hogy a Múzeum végül magánakció eredményeképpen jött létre.

mfm_erd_epulet_budai_ut_felol2.JPGA Magyar Földrajzi Múzeum épülete Érd központjában - (A Magyar Földrajzi Múzeum felvétele)

A 20. század második felének talán legnagyobb magyar világutazója, a (gyakran csak átmeneti itthontartózkodásai idején) Érdligeten élő Balázs Dénes utazásai során lelkesen kutatta a korábban  a távolban járt magyarok nyomait, illetve gyűjtötte hazahozott relikviáikat is. Mivel az összegyűjtött anyag lassan kezdte kinőni  a házát, illetve számos kallódó kiállítási tárgyról, gyűjteményről is tudomása volt, úgy gondolta, hogy mindezt legjobb lenne valamilyen szervezett formában bemutatni. Az ötletet tett követte, bár az ezt követő eseménysorozat szinte minden ízében tipikusan "magyaros" jelleget öltött.

Balázs a 70-es évek végén kezdett kilincselni elsőként a Magyar Földrajzi Társaságnál, a szervezet elvi támogatását hamar meg is szerezte, de abból még sohasem épült semmi.  Az ötletgazda dolga egyáltalán nem volt egyszerű, szabadúszó, a főbb kutató intézményektől tudatosan némi távolságot tartó geográfusként kevés támogatásra számíthatott, és megfelelő helyiségek, illetve minimális anyagi támogatás hiányában a hatóságoktól sem számíthatott túl sok jóra.

Persze ez az "apróság" nem igazán tántoríthatott el egy olyan embert aki  a modern kori magyar történelem talán legkevésbé utazásbarát három évtizedében közel egymillió kilométert tett meg, úgyhogy úgy döntött, hogy a  saját háza bővítésével fogja a múzeumot kialakítani. Ismétlem, a 70-es évek végét írjuk, és bár már terjengett a levegőben némi maszekillat, de azért egy magánmúzeum alapítása eléggé felborzolta volna a kedélyeket. A korszellemet tekintve nem csoda, hogy az illetékes Pest Megyei Tanács nem támogatta az elképzelést, sőt a Kulturális Minisztérium munkatársai egy helyszíni szemlét követően udvariasan jelezték, hogy szerintük a helyszín adottságai (standard érdi utca, tengelyig érő sárral) nem megfelelőek egy múzeum létesítéséhez. (Emögött egyébként lehet, hogy Balázs jóakarói álltak, nem akarták, hogy feleslegesen nagy költségekbe verje magát.)

magyar_foldrajz_muzeum_panorama1.jpgA Múzeum udvarán a magyar utazók szobrai kaptak helyet - jobb oldalt éppen a múzeumalapítóé - (A Magyar Földrajzi Múzeum felvétele)

A fordulat 1983-ban következett be. Az új érdi tanácselnök, Mógor Béla felismerte, hogy az Európa legnagyobb falvának nem olyan megtisztelő címéről 5 éve lemondani kényszerült, oktatási intézményein kívül semmiféle városiasságra utaló létesítménnyel nem rendelkező település reputációját nagyban javítaná egy múzeum, és mivel megvolt a koncepció és a gyűjtemény java is, helyet biztosított Érd talán legszebb épületében, az elegáns, klasszicista megjelenésű Wimpffen-kúriában. Az Érd központjában, kiválóan megközelíthető helyen álló egykori  kúriában illetve fogadóépületben 1983 októberében nyílt meg az első állandó kiállítás, az intézmény kezdetben gyűjteményként működött, majd 1988-ban kapta meg a múzeumi besorolást. Az intézményt kezdetektől fogva a létrehozásban is sokat segítő Dr. Kubassek János irányítja.

A korábban itt működő községi (városi) tanács bizonyos funkciói a 90-es évekig még az épületben maradtak, kivonulásuk egyben a Múzeum fokozatos terjeszkedésével is együttjárt, mára a házcsoport központi része (a kúria és a kocsiszín épülete) valamint a telek délnyugati sarkában a helytörténeti gyűjteménynek helyt adó kis ház is a Múzeumhoz tartozik.

erd_helytorteneti_kiallitas_epulete.JPGA helytörténeti kiállítás épülete - (A Magyar Földrajzi Múzeum felvétele)

A kiállítótér növekedésével párhuzamosan nőtt az állandó kiállítások száma is: a nyitástól kezdve látható "Magyar utazók, földrajzi felfedezők" elnevezésű tárlathoz 1988-ban a „Kárpát-medence tudományos feltárói” című kiállítás csatlakozott, 2008-tól pedig a múzeumot fenntartó Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntése alapján létrehozott helytörténeti gyűjteményt is a múzeum kezeli. Nem sokkal később a 2000-es évekre talán már némileg megkopott fényű kiállítások teljes megújítására nyílt lehetőség. A múzeum három egymást követő évben 2005. és 2008. között, sikeresen pályázott az akkori nevén Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt, állandó kiállítások teljes felújítását finanszírozó Alfa Programra. Ennek köszönhetően teljes egészében megújult a két állandó kiállítás. Az intézmény életében további nagy változást már a 2010. évi, az Érdi Önkormányzat által  a városközpont rehabilitációjára elnyert uniós támogatás  hozott, ekkor  lehetőség nyílt a padlástér beépítésére és ezáltal a múzeumi funkciók bővítésére.  Itt az újonnan kialakított térben nyílt meg 2014-ben  a "3276 expedíciós nap - Balázs Dénes a múzeumalapító grográfus újraolvasva" elnevezésű legújabb állandó kiállítás, illetve lehetőség nyílt több tágas, múzeumpedagógia foglalkozásokra illetve kiállítások megtartására alkalmas terek kialakítására is. A Földrajzi Múzeum tehát ma egy kifejezetten modern kiállítótér, jellemzően a mai igényekre szabott, jól emészthető és érdekes módon tálalt anyagokkal. 

mfm_erd_muzeumkert_reszlet.jpgA múzeumkert - (A Magyar Földrajzi Múzeum felvétele)

Emellett a Múzeum egyéb funkciókat is ellát: 13.000 kötetes szakkönyvtárral rendelkezik, raktáraiban eredeti forrásértékű dokumentumokat és tárgyakat őriz  valamint térkép- és fényképgyűjteménnyel is  rendelkezik, melyek részben a 19-20. század magyar földrajztudósainak hagyatékán alapulnak. Ezáltal egyrészt sikerült ezeket az anyagokat megmenteni az enyészettől, másrészt kutathatóvá is váltak – valószínűleg ezért is nevezte Ablonczy Balázs „Keletre, magyar!" című könyvében "nemzeti jelentőségűnek" a múzeum hagyatéki gyűjteményét. Ezen felül 1985 óta – jellemzően a gyűjtőköréhez kapcsolódó témájú - konferenciáknak is helyszínt ad, valamint rendszeresen (általában havonta) kerül sor múzeumbaráti köri előadásokra.

Nézzük meg röviden, mikkel is találkozhatunk a Magyar Földrajzi Múzeumban:

mfm_erd_globusok_terme.JPGA Glóbuszok terme - - (A Magyar Földrajzi Múzeum felvétele)

A legelső állandó kiállítás a – gyakran nem is annyira ismert – magyar felfedezőkkel, utazókkal ismerteti meg a látogatót. A múzeum földgömbjeit bemutató "Glóbuszok termét" követően közel 70 utazó életútjával és eredményeivel ismerkedhetünk meg, Julianus baráttól Benyovszky Móriczon át a 19-20. század gyakran igen kalandos életű Afrika és Ázsia utazóiig (pl. Magyar László, Sass Flóra, Vámbéry Ármin, Déchy Mór, Germanus Gyula), illetve olyan, kevésbé ismert, de távoli környezetükre igen nagy hatást gyakorló "utazókig", mint az Új-Guinea szigetvilágában misszionáriuskodó és a japánok által meggyilkolt Molnár Mária. A vitrinekben feltűnnek az utazók hagyatékából megmentett, a bejárt területeken gyűjtött tárgyak illetve az úthoz fűződő dokumentumok, levelek is.

mfm_erd_afrika_terem.JPGAz Afrika-terem egy részlete, Teleki Sámuelt és Magyar Lászlót bemutató vitrinekkel - (A Magyar Földrajzi Múzeum felvétele)

A "Kárpát-medence tudományos feltárói" című kiállítás egy egyedülálló utazást kínál: a középkortól kezdve követhetjük a magyar "földrajzi gondolat" fejlődését, persze a hangsúly a 19-20. századi szereplőkön, eszközeiken és módszereiken van, illetve viszonylag hangsúlyos a magyar barlangkutatás története is (ne feledjük, az alapító barlang- és karsztkutató is volt).

mfm_erd_karp_med_kiallitas.jpgA Kárpát-medence  földrajzkutatóit bemutató kiállítás részlete - (A Magyar Földrajzi Múzeum felvétele)

A tetőtérben található a múzeumalapító világutazó, Balázs Dénes életét és utazásait bemutató kiállítás. Talán ez a múzeum leginkább "interaktív" része, és nem csak azért, mert megtalálható itt az utazó sátra, bakancsa, jellegzetesen tömbszerű túrahátizsákja, hanem mert rengeteg apró és érdekes információ található arra vonatkozóan, hogy mi is volt utazásainak célja, illetve hogy egyáltalán mit is jelentett az ilyen utak szervezése az 1960-as, 70-es években Magyarországon.

mfm_erd_balazs_denes_kiallitas.JPGA tetőtéri kiállítás - középen Balázs Dénes hátizsákjával - (A Magyar Földrajzi Múzeum felvétele)

A negyedik állandó kiállítás a telek túlsó végében található 19. század végi parasztházban kapott helyet:  a kiállítás Érd történetét mutatja be az őskortól az 1930-as évekig. A viszonylag kicsi, de gazdag gyűjtemény bemutatja, hogy is nézett ki a terület a robbanásszerű szuburbanizáció előtt, ki volt "Hamzsabég",  és hogy a neandervölgyiektől a svábokig terjedően pontosan kik is éltek itt a Budapestről kiköltözők rohama előtt.

erd_helytorteneti_kiallitas_reszlet_romai_kor_es_torok_kor.JPGÉrdi leletek a helytörténeti kiállításon - (A Magyar Földrajzi Múzeum felvétele)

Ugyanakkor nem csak a Múzeum az egyetlen látnivaló a közvetlen környéken. A települést érdemes a földrajz, a történelem illetve a természet iránt érdeklődőknek is felkeresni. Érdre hajlamosak vagyunk egy nagy "településlepényként" tekinteni, amelyen átutazunk, ugyanakkor valójában kiváló helyszín fél- és akár egynapos kirándulásokra, akár biciklivel, akár autóval érkezünk, de a látnivalók viszonylagos közelsége miatt akár tömegközlekedéssel és gyalog is bejárható.

1988111121045839_img_1732-jpg.jpgAz érdi magaspart (Sánc-hegy) - (forrás

A látnivalók egyik csomópontja Érd-Ófalu, itt található a minaret, valamint a sétahelyet kínáló Beliczay-sziget, valamint Százhalombatta felé a Duna irányában meredeken leszakadó agyagbó, homokból és márgából álló, lejtős tömegmozgásaival házakat felfaló Sánc-hegy, amin át délre halad az egykori római út. Hogy pontosan mit is láthatunk ezen a részen, és mit is kell ezekről tudni, azt kiválóan összefoglalja a Dunai Szigetek blog posztja.

minaret_in_erd_nw_hungary.JPGA látogatható, megmászható minaret - (forrás

Szintén igen érdekes hely az autópálya szomszédságában található aszóvölgy, a Fundoklia-völgy, a neandervölgyi ember hazai jelenlétének jelentős lelőhelye, amelyről itt tekinthető meg egy alaposabb ismeretterjesztő műsor, különleges növényvilágát pedig az alábbi linken elérhető, igen részletes írás mutatja be.

dsc02577.JPGA Fundoklia-völgy - Szávoszt-Vass Dániel felvétele

A völgy egyébként jól kiépített sétaútvonalakkal ellátott, kifejezetten érdekes képződmény, az Érd-Tétényi-fennsík mintegy 170-220 méteres magasságú felszínébe helyenként igen meredek lejtőkkel bevágódó akár 30-35 méteres mélységű völgy. A vékony talaj alatt található szarmata mészkő igen jól polik, ami elég különleges megjelenést ad a száraz völgyoldalaknak, melyek viszonylagos meredeksége "hidegcsapdává" teszi a völgy alját. Mivel ezt a részt jellemzően kevés napfény éri, a hűvös, párás völgyfenéken a hazai hegységek magasabb régióira jellemző, sűrűbb növényzet tenyészik, míg pár méterrel magasabban kifejezetten "sztyeppei" növényzettel találkozhatunk.

dsc02581.JPGMészkőalakzatok a Fundoklia-völgyben - Szávoszt-Vass Dániel felvétele

Hazánk legújabb megyei jogú városa tehát mindenképp megér egy látogatást, és nem csak a földrajzosok, hanem minden természeti és történeti érdekességeket kedvelő számára.

Köszönöm Puskás Katalin segítségét a blogbejegyzés elkészítéséhez.

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

 

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr328674584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lezlidzsi84 2018.04.24. 15:21:52

Közben infót kaptunk arról, hogy van Magyarországon még egy földrajzi múzeum, igaz csak járási hatókörű: a Tiszazugi Földrajzi Múzeum Tiszaföldváron: www.tiszazugmuzeum.hu/

csorsza 2018.04.24. 20:42:50

@lezlidzsi84: ebben voltam, érdekes-érdemes.

lezlidzsi84 2018.04.25. 11:28:50

@pitcairn2: Hm, milyen kiterjedt és tevékeny család :)

gigabursch 2018.04.26. 12:12:06

Egyikről sem tudtam.
Köszi a cikket.