Pangea

Minden, ami földtudomány

5 perc geológia - A Börzsöny aranya

2018. április 11. 20:00 - Tranquillius

„Der Schwanz der goldenen Kuh ist in Schemnitz, aber ihr Kopf ist in Börzsöny.”

A régi bányász legendák szerint az aranytehén farka Selmecbányán van, a feje viszont Deutschpilsen településen, amit magyarul Nagybörzsönyként ismerünk. Nem véletlenül kutatták és bányászták ezt a területet évszázadokon keresztül a nemesfémek után, néha több, néha kevesebb sikerrel. A bányászat emlékeit elnyelte azóta a természet, de geológusok szerint még található a mélyben értékes ércvagyon.  

kp072-banyasztemplom.jpg

A börzsönyi és a szomszédos hegyek ércekben gazdagok, amelyek nem rosszabbak mint a selmeciek és azok kihasználására még fognak jönni nálunknál különb férfiak és velük együtt a szaturnusi kor." -írta Bél Mátyás 1742-ben Nagybörzsöny ásványkincseiről.

Nagybörzsöny sok szempontból egyedülálló település. Eredete szerint bányásztelepülés, ahová az esztergomi érsek telepített német nyelvű bányászokat még a XIII. században nemesfémbányászat céljából. Nagybörzsöny azonban az egyházi függés miatt más fejlődési utat járt be, mint a kiváltságos felvidéki (szabad királyi) bányavárosai. A bányászati jogokat az esztergomi érsek birtokolta, a bányászok éppen ezért jogilag az érsek jobbágyai voltak, a település egyetlen kiváltsága a vásártartási jog volt. 

Nagybörzsöny egyedülálló volt abban is, hogy lakói német eredetűek, hozzájuk legközelebb Zebegényben, Nagymaroson és Selmecen éltek németek, kik közül csak az utóbbiak voltak "őshonosnak" mondhatók. Nem véletlen, hogy a török háborúk után betelepülő németek nem nagyon értették az elszigetelt és nyelvtanilag hibás börzsönyi dialektust, amelybe tót és magyar szavak is vegyültek. A német lakosság miatt vallásilag is zárványnak mondható a település; a reformáció óta jelen lévő evangélikusok 1910-ben még mindig a lakosság felét tették ki. Hozzájuk legközelebb Hont vármegye északi részén éltek, szlovák nyelvű evangélikusok. Az 1945 utáni kitelepítések az evangélikus németeket érintették, így a település etnikai és vallási különállása (sajnos) csökkent. 

Abban is egyedülálló ez a település, hogy az 1910-es közel kétezer fős lakosság mindössze egyharmadára, 677 főre apadt száz év alatt. A 80%-os német többségből mindösszesen 8% német maradt, jelentős a roma kisebbség száma is. 

011_gligauf_szerencse_fel_clip_image004.jpgBányászjelkép a börzsönyi Bányásztemplom bejárata fölött (forrás)

Nincs bizonyíték rá, hogy a magyar állam kialakulása előtt is művelték volna ezeket a telepeket. Az oklevelek tanúsága szerint a bányászat a XIII. század második felében indult meg és a XIV. században élte első fénykorát. A török hódítás nyomán Nagybörzsöny "front-településsé" vált, ennek ellenére nem néptelenedett el, csak a bányákat nőtte be a rengeteg. 1610-ben selmeci polgárok felmérték a börzsönyi bányákat és „sok régi bánya nyomára akadtak, kohók és zúzók nyomaira, de már mind vastag fákkal voltak benőve”. A termelés a török uralom hanyatlása után csak lassan indult meg újra. Bél Mátyás 1733 előtt múlt időben írt a település bányáinak gazdagságáról: „Igazi bányaváros is volt, nemcsak népes, hanem gazdag is, amikor még az aranybányák virágoztak. … Még ma is itt is, ott is kimutathatóak a bányaművelés feltűnő nyomai. … E bányákat azonban vagy az erek kimerülése, vagy talán inkább az elmúlt idők igen keserves csapásai miatt elhagyták."

Nagybörzsöny bányászatának második fénykora az 1770-es évekre esett és kifejezetten rövid ideig tartott. Művelés folyt a Só-hegyi Alamizsna-táróban, a Rózsa-hegyen az Alsó-Rózsa-táróban és a Simon és Juda altáróban. A völgyekben igazi kis iparvidék alakult ki pörkölővel, érczúzóval, raktárral, kovácsműhelyekkel, bányász és bányafelügyelő lakásokkal, irodával. 1784-ben kohó is épült, melynek fúvóit a patak vize hajtotta. A nagybörzsönyi ezüstkohó – az újmassai „őskohó” mellett – az egyetlen fennmaradt XVIII. századi kohászati emlékünk. 1792-ben már dologtalan bányászokról hallunk hírt, akik a környéket fosztogatták ezért a helyiek követelték az eltávolításukat. 

Ezután a bányaművelés egészen rövid időszakokra indult be újra és újra, annál több kutatást végeztek a területen, hiszen az egykori bányászat emléke élt tovább. Nagybörzsöny jelentősége 1920 után nőtt meg, amikor Magyarország elveszítette bányáinak körülbelül 4/5-ét.  1946 és 1991 között rendszeresek voltak a kutatások a területen és mindegyik azzal zárult, hogy miközben a mély jelentős ércvagyont rejt, a kitermelés nem lenne gazdaságos. 

nagyborzsonytkep.JPG

Az egykori bányaterületet a "börzsönyi kék turistaútvonalon érhetjük el. A település központjából indulva a Börzsöny-patak völgyében haladunk a hegység központja felé. Észak felől a Magyar-hegy meredélye kísér minket egészen a Kis-Pogány-hegy tövéig, ahol kettéágazik a völgy. A beszédes nevű Bánya-patak völgye esik bal kéz felé, a Kovács-patak völgye pedig jobbra. Bármelyiken mehetünk tovább, egykori bányákhoz érkezünk. A Bányapusztai telepen már a XIII. században is folyt ezüst és ólom kitermelés, de az 1970-es évek kutatásai során az érces anyagban termésaranyat is kimutattak.

Dél, felé, a Pogány-hegy túloldalán fekvő Kovács-patak völgyében bújik meg a Rózsabánya. A börzsönyi bányászat középpontjának számító Rózsa-hegy északi oldalán nyíló Alsó- és Felső-Rózsa-tárókat a középkor óta művelték kisebb-nagyobb szünetekkel. Kohót is építettek a völgyben, amikor a 18. századi második bányászati aranykor beköszöntött — ez bizonyítja, hogy a kitermelt ércet helyben dolgozták fel. Az arany ezen a területen a breccsás kőzetet cementáló kvarcos érces anyaghoz társul. Helyenként jelentős, 200-300 gramm/tonna aranytartalmat sikerült kimutatni az 1950-es években. 

Középkori hohó állt a Rózsa-hegy túlsó oldalán található Fagyosasszony-bányánál. Itt főként arany és ezüstércet bányásztak, de megtalálható itt teléres ólom- és cinkércesedés is. A telep teléreit egészen a talajvíz szintjéig kitermelték, jelenleg az átlagos aranytartalom kb. 2 gramm/tonna.

rozsakereszt.jpg

A nagybörzsönyi ércesedés kialakulása szorosan összefügg a Börzsöny hegység vulkanizmusával. Az oligocén kor óta tenger hullámzott e tájon, a tengeri üledékek alatt északon a Veporhoz tartozó ősi kristályos metamorf palákat találunk, míg a diósjenői vonaltól délre a Naszályból jól ismert triász mészkő és dolomit, azaz tengeri üledékek kerülnek helyenként a felszínre. A miocén kor badeni időszakában egy szubtrópusi tengerből emelkedett ki egy hatalmas vulkáni tömeg. A 2-2,5 millió évig tartó vulkáni működés során a Nagybörzsöny környéki rétegvulkáni szerkezetbe egy dácittest nyomult be a föld mélyéről. Forróvizes oldatok hatására ún. hidrotermális érces telepek és erek alakultak ki a biotitos amfiboldácit és amfibolos hiperszténandezit anyakőzetben. A magma nem érte el a földfelszínt, azonban a környező kőzetekbe behatoló kürtőbreccsa ("breccia pipe") hatására ércesedés játszódott le. Nem is egyetlen fajtája, hanem a geológusok szerint mindjárt három, amely számtalan érdekes, értékes és nevezetes ásvány születésének volt szemtanúja.

kitaibel.jpg

1789-ben Kitaibel Pál ásványai kutatásai során egy addig ismeretlen ércre bukkant Nagybörzsönyben. A település német neve alapján (Deutschpilsen) a pilsum nevet adta annak az ércásványt alkotó elemnek, amit ma tellúrként ismerünk. A periódusos táblázatban ez az egyetlen elem, amelyet a Kárpát-medencében fedeztek fel. A felfedezés dicsősége azonban nem Kitaibelé, hiszen erdélyi kollégája, báró Müller Ferenc József Nagyág mellett 1783-ban már felfedezte, mint az erdélyi aranyércek kohósítását akadályozó rejtélyes ércet, a metallum problematicum-ot. 

szóbanforgó félfém nem antimon, mint azt Ruprecht bányatanácsos és professzor úr állítja, de nem is bizmut... Mi tehát? ... Erre annál kevésbé merek válaszolni, mert nem ismerek sem olyan fémet, sem olyan félfémet, mely olyan tulajdonságokat mutatna, mint egyesek az általam vizsgáltak közül, hogy csak a kénsavval adott vörös színeződését említsem…. Vajjon ez a problematikus ásvány talán egy új, eddig nem ismert félfém?

Eleinte Erdély latin neve alapján sylvanitnak hívták, mígnem a rejtélyes ércből kapott a berlini illetőségű Martin Heinrich Klaproth professzor, aki felismerte, hogy az érc egy addig ismeretlen elemet tartalmaz, amelyet ő Tellus földistenről tellúrnak nevezett el. 

Csillagné Teplánszky Erika kutatásai szerint Nagybörzsöny és a Nagy-Hideg-hegy között elterülő körülbelül 7 négyzetkilométeren a felszín közelében, magas hőmérsékleten epitermális teléres ércesedés játszódott le, ezek a rétegek arany, ezüst és színesérceket tartalmaznak. Mélyebben metaszomatikus polimetallikus ércesedés jött létre. Ennek központi részében ezüst és ólom, míg a szélein cink és mangán dúsult. Ez alatt pedig porfíros rézésrecesedés fejlődött ki molibdén és ezüstnyomokkal.

Nagy Béla a rózsabányai ércesedés vizsgálata során arra jutott, hogy a 0,6 négyzetkilométeren, 180-200 méteres mélységben feltárt érctestben két fázisú kiválás zajlott; először a szulfidásványok; pirrhotin (vas) -galenit (ólom) -szfalerit (cink+vas) -kalkopirit (vas+réz), később arzenopirit és bizmut-ásványok, utóbbihoz kapcsolódott a börzsönyi nemesfémek kiválása. 

1349293223.jpgKristályos termésarany arzenopirittel az Alsó-Rózsa-táró környékéről (Tóth László képe)

A komplex és Magyarországon egyedülálló ércesedés miatt a börzsönyi Rózsa-hegy környéke a minerofilok egyik zarándokhelye. Nem csak a hegy gyomra rejt ásványokat, de a patakok hordaléka, sőt az egykori bányameddők is. A középkori technológia nem tette lehetővé, hogy az ércből maradéktalanul kinyerhessék a nemesfémeket. Az ezüstöt jobban, az aranyat már kevésbé sikerült kinyerni, így termésarannyal is találkozhatnak a szemfülesebb ásványgyűjtők, főként a Kovács-, Bezina-, és a Só-hegyi patakban. A patakok itt alaposan átalakították a terepet, az egykori meddőhányók anyagát elbontották és elmosták. Egy-egy nagyobb esőzés alaposan áthalmozza az üledékeket, ilyenkor célszerű felkeresni a környező völgyeket. Az itt található ásványokat és érceket lehetetlen felsorolni, továbbolvasáshoz ajánlom az irodalomjegyzék 4. 5. és 6. pontját.  

1991alsorozsa.JPGAz újranyitott Alsó-Rózsa-táró 1991-ben (forrás)

A terület legutolsó tudományos-bányászati kutatása negyed évszázada zajlott. 1989-ben a Magyar Nemzeti Bank Emissziós Főosztálya megbízta Nagy Bélát, hogy kutatási célból újranyissa a nagybörzsönyi Alsó-Rózsa-tárót, ahol 1991. január 7-én kezdődtek meg a munkálatok. Két fő célja volt a kutatásnak: a kürtőbreccsa aranytartalmának meghatározása, valamint a kürtöbreccsa lehatárolása. Mindkét célt sikerült elérni, a kürtőbreccsát 5 fúrással sikerült lehatárolni, az aranytartalom vizsgálata kissé nehezebben ment, Magyarországon erre nem volt lehetőség, így a homogenizált mintákat Kanadában és Finnországban kellett elemeztetni. Az öt fúrásban az aranytartalom 2,2 és 83,9, az ezüsttartalom pedig 24 és 387 g/tonna szélső értékek között váltakozott. Ez a nemesfémtartalom nem teszi gazdaságosan kitermelhetővé Nagybörzsöny aranyát és ezüstjét. 

Ha létezik is a Börzsöny aranyfeje, az továbbra is a Börzsöny-hegység mélyén rejtőzik. 

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

  1. https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_ASVA_Kozl_13/?pg=124&layout=s
  2. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Nagyborzsony/pages/011_gligauf_szerencse_fel.htm
  3. http://www.termeszetvilaga.hu/kulonsz/k982/arany.html
  4. http://www.geomania.hu/lelohely.php?lelohely=108
  5. http://asvanyoknyomaban.blogspot.hu/2011/08/nagyborzsony-altaro-rozsa-taro.html
  6. Börzsönyi ércbányák ásványtartalmának dokumentálása patakhordalék
    alapján 17-23 pp. http://www.minerofil.hu/lelohely_pdf/2012_5.pdf
  7. http://epa.oszk.hu/01600/01635/00245/pdf/EPA01635_foldtani_kozlony_1984_114_3_387-403.pdf
  8. http://epa.oszk.hu/02900/02934/00114/pdf/EPA02934_mafi_evi_jel_1969_245-269.pdf
  9. http://epa.oszk.hu/02900/02934/00074/pdf/EPA02934_mafi_evi_jel_1929_32_235-269.pdf
  10. Hartai Éva: Nemesfémércek in. Szilárd Ásványi Nyersanyagok Magyarországon (szerk. Pál-Molnár Elemér, Bíró Lóránt) Geolitera 2013.
  11. Végh Alpár Sándor: Három népcsoport, egyforma bánat https://mno.hu/migr_1834/harom-nepcsoport-egyforma-banat-745332
  12. Papp Gábor: Kitaibel titka, a pilsum, Élet és Tudomány, 2007/44
  13. Hartai Éva: Nemesfémércek in. Pál-Molnár Elemér - Bíró Lóránt (szerk.): Szilárd ásványi nyersanyagok Magyarországon. Geolitera 2013
24 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr7712547925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2018.04.12. 19:55:04

wow, ez érdekes volt. PLusz egy óra wikipédiázást okozott a tellúrtól elindulva :)

Tranquillius 2018.04.12. 20:45:18

@peetmaster: Ha hozzáteszel még egy terepbejárást, teljes lehet az öröm! :)

pitcairn2 2018.04.12. 21:31:51

jó poszt! az meg kifejezetten pikáns, hogy 1989-ben az MNB még "aranyásókat" szponzorált:)

bár jöhet még ilyen kor:)

greenspan gold standard

soo.gd/08g1

Tke 2018.04.12. 21:55:38

Izgalmas, jó írás, köszönöm. Ritkán írok ilyet, de tán olvastam volna még tovább:)

Melampo 2018.04.13. 10:49:23

Ha szabad egy kicsit színesíteném a képet. A II.Vh. végén az orosz megszálló csapatokkal a helységbe bevonuló bolgár katonák primitívségét, a rombolást, fosztogatást látva egy azt hiszem Kiss István vagy János nevű bányamester az általuk jól ismert és kitermelésre alkalmas járatokat berobbantotta.
Azok az információk amelyekkel a helyiek rendelkeztek nem vesztek el, az utódok közül néhányan egyetemista korukban a hatvanas évek végén körbeingázták az öregek által megjelölt területeket.
Ezek az anyagok ma is megvannak és megvoltak a kanadaiak vizsgálatának idején is csak ők hallgattak róla lévén a korszak- az ország vagyonának szétlopása idején- nem tűnt számukra alkalmasnak az információik publikussá tételére.
A Börzsöny ott van, az arany ott van, az információk léteznek, a technológia a kis érctartalmú kőzetek feldolgozására kidolgozva.
Marad a kérdés, miért nem?

pitcairn2 2018.04.13. 11:46:13

@Melampo:

pl. nemzeti park és viszonylag kicsi a kitermelhető ásványvagyon, a koncentráció sem túlzottan magas

persze magasabb aranyárak mellett még változhat a kép

www.macrotrends.net/2485/gold-to-monetary-base-ratio

Melampo 2018.04.13. 12:23:07

@pitcairn2:
Az első számú probléma ez volt, mert a kanadai elemzés elvégzése után azonnal megjelent egy magyarul is beszélő kanadai állampolgár és koncessziós jogot vásárolt volna csak elmagyarázták neki, hogy semmi dózer, útépítés, villanyoszlopok, ez egy nemzetei park.
A bánya működtetéséhez szükséges energia a fő probléma. A ércszállítás sem lenne egyszerű, az utak tönkremenve, a kisvasutak pályáját felszedték.
Az MNB felmérés eredménye egy vicc, azt a helyiek körberöhögték.
A koncentráció meg csak technológia kérdése, a folyami mosás ezeknek a koncentrációknak a töredékénél is gazdaságos lehet.
Áccsal szemben Csallóközaranyosnál és onnan lefele a szlovák fiúk például ma is mosnak- néha kíváncsiságból suttyomban lejönnek egész Zebegényig- csak nálunk nem divat, nálunk lehetetlenítik el ezt is.

pitcairn2 2018.04.14. 12:13:54

@Melampo:

a valódi kincs inkább a település masszívan alul-értékelt természeti, építészeti és kulturális öröksége

talán jobb is lenne ha nem nyitnák újra azt a bányát

Verespatak esetében sem volt az egyértelmű sikertörténet...

Melampo 2018.04.14. 12:57:31

@pitcairn2:
Ez régóta világos ott is mindenki számára, csak egyrészt ehhez ki kellene telepíteni alakosság egy részét, másrészt a maradék sem egyértelműen elég intelligens ahhoz, hogy hosszú távú befektetéseket tervezzen meg, felmérjen, kezeljen, működtetni tudjon.
Az anyagi feltételek meg természetesen meghaladják a lehetőségeiket.
Régebben környékbeli polgármesterekkel beszélgetve többször is javasoltam kizárólag idegenforgalmi célú bánya, ércfeldolgozó, aranymosó, létrehozását.
Nem lenne nagy beruházás egy pár tízméteres járat, zúzó, mosó, megépítése.
Lehetne esetleg aranymosó tábort és egyebeket szervezni, élő működő skanzenszerűen.
A malom megvan, a Dani működteti, de egyedül harcol mindenkivel.
A kisvasút most valamit segített a dolgon de a Márianosztra Sas hegy Nagyirtás közti régi vasút vonalán is voltak bányák, ott is sok mindent lehetne csinálni legalább bemutató jelleggel.
Egyetlen dolog érdekel mindenkit, hogy most mennyi pénzt lehet ellopni.

SaturnV 2018.04.14. 17:09:53

Néhány éve jártam a faluban.Meglepett,hogy panziót nyitottak,pedig még a bolt,és a kocsma fenntartása is nagy gondot okoz,gondolom,és jól kiépített aszfaltút épült Bányapusztáig... Vajon miért??...

gigabursch 2018.04.15. 07:15:10

Két érdekesség:
1.) Az aladári ághoz tartozó Hont-Pázmányokról elnevezett megye talán a rekorder ami a megyeszékhelyek számát jelenti.
Nagybörzsöny, Kemence, Selmec, Korpona, Selmec, Ipolyság.
Márpedig vármegyeszékhely himihümi településből sose lett.

2.) Most már csak arra kéne választ adni, hogy az egyiptomi feltárt aranyleletek tellúr szennyezése miért pont az "aranytehén"-ének felel meg, és nem más aranybányák aranyának.

Megjegyzendő:
Selmecen többezer éves bányászati nyomik vannak. Pont itt ne lenne?
A gépszalag németeket mindig akkor hívták be, ha a türelmes magyarok termelési tempójával kevéssê voltak már a kincstárnál elêgedettek.

pitcairn2 2018.04.15. 21:04:43

@Melampo:

az a legpikánsabb, hogy potenciálisan ez nagyon gazdag község lenne, hisz több mint 50 km2 a területe!

a lakossága meg 677 fő

ez kis hazánk egyik legritkábban lakott területe... (kevesebb mint 14 fő/km2... nem hinném, hogy sok település múlná ezt alul nálunk...)

pitcairn2 2018.04.15. 21:09:19

@Melampo:

tetszik a "látványbánya" projekted, a Nagybörzsönyhöz hasonló községek azonban szerintem az elkövetkező évtizedekben inkább a dezurbanizációból profitálhatnak (az önvezető autók, illetve a részleges távmunka és távoktatás térnyerése alapvetően rajzolhatja újra az urbanizációs trendeket... de nem az egyik napról a másikra...)

persze ehhez és a turizmushoz is először a köz- és vagyonbiztonságot kéne szilárdabb alapokra helyezni

Melampo 2018.04.15. 21:30:38

@gigabursch: Az első kérdésedre a válasz igen egyszerű. A környék gazdasága soha nem tudott egyetlen domináns gazdasági tevékenységre épülni, így a gazdasági súlypontok gazdasági csoportok időszakonkénti áthelyeződésével változtak a megyeszékhelyek is.
A másodikra inkább nem válaszolnék mert nagyon messzire vezetne.
A környék betelepített sváb lakossága legtöbb helyen eltérő a jóval régebbi Nagybörzsönybe telepített németekétől. A környék többi sváb betelepítettje az ellenreformáció korában és közvetlen utána a Bajor. Franci Svájci hármashatár környék ott nem kívánatos elemeiből került ki.

Melampo 2018.04.15. 21:49:04

@pitcairn2: Kössz, de ilyen ötletem volt még egy pár és azokból sem lett semmi.:-)
A dezurbanizációhoz csatlakozáshoz Nagybörzsöny nagyon messze van és az útépítéshez sem túl jók az adottságai. A történelminek nevezhető időkben ez a terület jórészt a Garam, Vág völgye Esztergom irányába orientálódott de hát itt időnként határokat húzogatnak önkényesen.
Az egész Ipoly völgy nem nagyon alkalmas másra a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységen kívül mint évszakhoz nem köthető turisztikai és pihenőzónának.
Lassan kezd valami épülgetni de ahhoz, hogy kardinális változás történjen ez akkora befektetést igényelne amit magánvállalkozásoktól és pályázatoktól nem várhatunk.
Turisztikai és pihenőzónának viszont kiváló lenne de ehhez újra be kellene vezetni a vagyon elleni bűncselekmények esetére a nyilvános akasztás és csonkítás intézményét.

pitcairn2 2018.04.15. 22:05:30

@Melampo:

a dezurbanizáció kapcsán nem véletlenül emeltem ki a részleges távmunka és a részleges távoktatás térnyerését (is)

már egy rakás budapesti multiban is bevett dologgá vált az, hogy hetente egy napot otthonról dolgozhatsz (a "home office"-ból)

ez szerintem még csak a kezdet, lesz ez még 2-3 nap is

ezen a ponton azonban már jóval messzebbre is lehet menni az ingatlankeresésében, különösen ha az önvezető autók és a távoktatás is a mindennapok részévé válnak

a szuburbanizációnak és a dezurbanizációnak manapság az ingázás és a gyermekek iskoláztatása az Achilles sarka

ez azonban alapvetően megváltozhat, mivel az új technológiák az elkövetkező évtizedekben kb. olyan mértékben fogják (szerintem) újrarajzolni az urbanizációs trendeket mint korábban a személyautó megjelenése

pl. az önvezető autó megjelenésével eltűnik az ingázáshoz kapcsolódó időveszteség, minden további nélkül lehet akár dolgozni is az ingázás alatt... vagy pihenni, vagy lazítani, vagy piálni vagy bármi mást csinálni...

de az önvezető autókkal a gyerekek röghöz kötöttsége is véget ér a vidéki magányban...

a távoktatás térnyerésével pedig akár az istenháta mögé is megérkezhet a minőségi oktatás...

ha szabadon engedem a fantáziámat akkor szerintem két településkategória tud ebből nagyon sokat profitálni:

1. a jó idegenforgalmi adottságokkal rendelkező települések (ahol egyszerűen jó élni...), ill.
2. a nagyvárosok peremén lévő "gateway" települések

Nagybörzsöny az első kategóriában van

pitcairn2 2018.04.15. 22:06:21

@Melampo:

és ez természetesen szinergikus kapcsolatban lehet az idegenforgalom fejlődésével

pitcairn2 2018.04.15. 22:09:47

@Melampo:

a "push" faktor különben már megvan, egy lepukkant pesti panel árából hatalmas házat vehetsz egy Nagybörzsöny-féle helységben

pitcairn2 2018.04.15. 22:12:58

@Melampo:

ez különben az idősek vidékre költözését i ösztönözheti, az autómegosztó rendszerrel kombinált önvezető autók pedig akár a közösségi közlekedést is forradalmasíthatják, különösképpen vidéken ahol meglehetősen bajos fenntartani a hagyományos tömegközlekedést

Melampo 2018.04.16. 09:51:29

@pitcairn2: Azért ezzel a fantázia szabadon engedéssel csak óvatosan, elég veszélyesek látszik.
Komolyra fordítva, vannak ilyen jellegű trendek a környéken de az infrastruktúra ellehetetleníti a hasonló irányú fejlődést. Ingatlant valóban viszonylag olcsóbban lehet venni de pont Nagybörzsönyben szinte lehetetlen. Az urbánus vevők akiket a környéken ismerek az első kerti, karbantartási, állagmegóvási feladatnál csődöt mondanak, ha egyáltalán eljutnak odáig, hogy felismerjék a szükségességét. Már a vételnél elretten a zömük a feladatokat látva.
Tátszeresek, táposok, mondá a helybéli.
Majd jön a következő meglepetés, nincs bolt, gyógyszertár, orvos, közlekedés, valamint semmiféle szolgáltatás nem létezik. amikor ezen felháborodva megpróbál eljutni a következő városiasabb, ellátottsággal jobban eleresztett településig akkor szembesül azzal, hogy egy ez komoly felkészülést igénylő egész napos túra.
Hagyományos tömegközlekedés nincs, ami van az használhatatlan, az autóközlekedést meg bármilyen rendszerrel kombinálhatjuk akár önvezető autókkal is akár a közösségi közlekedéssel, az nem sok mindent fog forradalmasítani amíg nincs út.
De mindezeknek semmi jelentősége nincs egy falu jövője szempontjából. A leglényegesebb az, hogy ahol a lakosság a legkisebb mértékben is egzotikus az a falu az enyészeté.

pitcairn2 2018.04.20. 16:01:10

@Melampo:

úgy kb. az elkövetkező 20-30 év távlatában írtam a fentieket, a részleges távmunka pedig már hozzánk is nagyon szépen begyűrözött

www.profession.hu/cikk/20170403/a-tavmunkae-a-jovo/7162

szvsz

néhány évtizeden belül rengeteg jól fizető állás lesz ilyen konstrukcióban elérhető ez pedig a közvetlen jelenlétet igénylő álláspiacot is az egyenletesebb területi eloszlás irányába fogja vinni

abban persze nincs vita, hogy jelenleg ez még nem nagyon játszik Nagybörzsöny esetében, de a település idegenforgalmi adottságaiból kiindulva ez még változhat

nem hinném, hogy egy ilyen kedvező turisztikai adottságokkal rendelkező település tartós hanyatlásra lenne kárhoztatva, különösen mivel a korábbi tespedést kiváltó határ is eltűnt

pitcairn2 2018.04.20. 16:09:48

@Melampo:

az "egzotikus" lakosság felülreprezentáltsága különben inkább következmény mint ok, pl. a Külső Ferencvárosból nagyon szépen kiszorították őket a tehetős juppik

emlékszem még arra, hogy milyen késdobáló filing volt a Ferenc tér környékén a 90-es évek elején, ma meg fél millió forint fölötti az átlag négyzetméter ár...