Pangea

Minden, ami földtudomány

Burgenland felemelkedése

2018. április 04. 15:58 - lezlidzsi84

Ha valaki a 90-es évek elején nyugati irányban átlépte az osztrák-magyar határt, gyakran az a benyomása támadhatott, hogy a "nyugat" - néhány infrastrukturális és általános kereskedelmi jellemzőt leszámítva - inkább Brucknál kezdődik, nem pedig Nickelsdorfnál. Burgenlandban ugyan jobbak voltak az utak (mondjuk a magyar viszonylatban is gyalázatosan szétjárt kisalföldi hálózatnál nem volt nehéz jobbnak lenni), de első pillantásra sem a házak, sem az utcakép nem tanúskodott olyan nagy jólétről, mint Ausztria többi részében, a tartomány valahogy minden tekintetben köztes terület volt "Ausztria" és Nyugat-Dunántúl között. Ma már eléggé más a kép: bár a határ mindkét oldalán komoly fejlődés tapasztalható, a határátkelés talán kontrasztosabb, Burgenlandot sokkal inkább Ausztriának lehet érezni, mint korábban. Mai írásunkban számokkal megtámogatva nézünk utána, hogy mennyire is igaz ez a benyomás és valóban lehetséges-e (és ha igen, milyen módon) egy minden tekintetben periférikus vidéki terület (azaz Burgenland) felzárkóztatása?

burgenland-1024x768.jpgTájak szempontjából és szinte minden másban is átmeneti peremvidék - (forrás)

Először is nézzük a számokat: Ausztria ma az EU egyik leggazdagabb, legjómódúbb állama, egy kivétellel valamennyi tartománya esetében magasabb a vásárlóerőparitáson számolt GDP/fő érték, mint az EU átlaga. Ez a kivétel Burgenland, ahol 2015-ben az EU átlag 89%-át érte el a mutató. Tekintve, hogy Magyarország (és Nyugat-Dunántúl) esetében ez az érték 70% körüli, gazdasági értelemben Burgenland "köztessége" máig fennáll. Ha azt nézzük, hogy mind Burgenland, mind Nyugat-Dunántúl esetében az északi részek a fejlettebbek, nagyjából hasonló különbségekkel találkozhatunk: a Burgenlandnál kicsit nagyobb és népesebb Győr-Moson-Sopron megye egy főre jutó GDP-je (vásárlóerőparitáson) 2016-ban már szintén majdnem elérte az EU-s átlag 89%-át, tehát a különbség látszólag nem is olyan nagy. Ugyanakkor itt kell rávilágítanunk a puszta összehasonlítás egyes csapdáira:

- Egyrészt korábbi írásunkban már körbejártuk a vásárlóerőparitásos GDP összehasonlítás buktatóit. Burgenland és Győr-Moson-Sopron megye vásárlóerőparitáson mért GDP/fő értéke ugyan csaknem azonos a jóval alacsonyabb magyar árszínvonal miatt, azonban a piaci áron mért GDP/fő érték már csaknem kétszeres különbséget mutat Burgenland javára, ami természetesen megmutatkozik a lakosság vásárlóerejében és egyéb gazdasági lehetőségeiben is. (Máshogy megfogalmazva: Burgenland gazdasági fejlettsége piaci áron is az EU átlagot közelíti, Győr-Moson-Sopron megye értéke viszont még elég messze van ettől...)

- Másrészt Burgenland egy jelentősebb városokat, gazdasági központokat nélkülöző periféria, csaknem teljesen vidékies térség (az EU egyik legkevésbé városias régiója), ezért mind Ausztria, mind Magyarország jelentős gazdasági központokat tartalmazó régióival való összehasonlítás sántít. Helyesebb volna, ha mondjuk a Linz nélküli Felső-Ausztriával, vagy a Bécs elővárosai nélkül számított Alsó-Ausztriával, esetleg a Győr és Sopron nélküli Győr-Moson-Sopronnal hasonlítanánk össze. Így már azt tapasztalnánk, hogy Burgenland (kicsit lemaradva) nagyjából hozza az ausztriai vidéki területek szintjét, de jelentősen lekörözi a magyar vidékies területeket, vagy egyes komplett (nagyvárosokkal együtt számolt) kelet-magyarországi régiókat.

Összetett, de tanulságos ábra, még ha kicsit régi is. A tágabb régió 2010-es gazdasági mutatóinak összefoglalása: jól látható Észak-Burgenland viszonylagos fejlettsége, a középső és déli rész fejletlensége. A területi egységek színezése alapján viszonylag közelinek érezhetnénk a magyar megyéket Burgenlandhoz, de ne tévesszen meg minket a vásárlóerőparitásos GDP/fő érték - A körök nagysága mutatja a területi egységek teljes hozzáadott értékét piaci áron - a sokkal kisebb lakosságú Észak-Burgenland gazdasága csaknem akkora, mint az egész Burgenlandnál jóval népesebb Győr-Moson-Sopron megye gazdasága. Vas és Zala esetében még rosszabb a helyzet. Az is tanulságos, mennyivel nagyobb az ipar gazdasági szerepe a magyar megyékben (ezt a körcikkek mutatják) - (forrás)

 

Első ránézésre tehát úgy tűnik, hogy Burgenland a történelmi Magyarország egyetlen olyan régiója, melynek sikerült a Nyugat-Európához való felzárkózás. Kérdés, hogy milyen szintről indult Burgenland,  valóban gyorsabb volt-e fejlődése a szomszédoknál, és ha igen, miért?

Érdemes a 19. század végéről indulnunk: ekkor a mai Burgenland a magyar Moson, Sopron és Vas megyék "vidéki' területeiként funkcionált. A terület egésze az ország fejlettebb részei közé tartozott: különösen gyors volt Szombathely fejlődése, és bár Sopron sokat vesztett korábbi jelentőségéből, egyre fontosabb könnyűipari központtá tudott válni. Bár a ma Ausztriához tartozó terület az említett városok hátországaként kevésbé volt módos, számos tényező azért viszonylag jómódúvá tette a terület északnyugati részét Magyarország más vidékies térségeivel összehasonlításban:

- Bécs közelsége jól eladhatóvá tett bizonyos mezőgazdasági termékeket, ráadásul a térség nagybirtokai (részben a magyaróvári mezőgazdasági akadémia, részben az inkább nyugatra tekintgető mágnások révén) is igen korán kezdték a nagyüzemi illetve ipari célú növénytermesztést. Győri Róbert és Jankó Ferenc (az alábbi linken található kötetben elérhető) kutatásai alapján a térségen belüli fejlettségi viszonyokat 1910-ben elsősorban Bécs közelsége határozta meg, a mai Dél-Burgenland inkább fejletlennek számított.

- A 19. század végén már a vidéki területeken is megjelent néhány nagyobb, országos méretekben is figyelemreméltó üzem (Lajtaújfalu: timsógyár, jutagyár, Cinfalva: cukorgyár), ugyanakkor a terület nagy részéről a később Magyarországra kerülő gyárakat látták el nyersanyagokkal (pl. cukorrépával). A tágabb térség országosnál sűrűbb egykori vasúthálózata is jelentős mértékben a cukorrépa szállítását szolgálta.

Az első világháborút követő eseményekkel, a hátármegvonás részleteivel most nem foglalkoznánk, akit részletesebben érdekel a téma az itt olvashat erről. A határmegvonás gazdasági hatásai viszont igencsak jelentősek voltak, legfőképpen az, hogy Sopron Magyarországon maradt. Ezáltal gyakorlatilag egész "Burgenland" egy néhány 10 kilométer széles, eredeti gazdasági bázisairól levágott falusias sáv lett. (Sopronnal együtt az északi rész egy viszonylag épkézláb gazdasági egységet alkotott volna...) A legrosszabb helyzetbe a térség déli (egykori Vas megyei) része került: a közepesen fejlett agrárvidék közlekedési útvonalai nagyrészt a vasi megyeszékhelyre vezettek, osztrák oldalon alig volt olyan jelentősebb gazdasági központ amihez "csatlakozni" tudtak volna - erre egyedül a legdélibb falvaknak volt lehetősége a Grácba vezető vasútvonal révén. Nem volt sokkal jobb a helyzet a középső részen: itt mindkét központ (Sopron és Kőszeg) Magyarországon maradt, vasúton csak ezeken keresztül lehetett mozogni, tehát itt egy tökéletes közlekedési "árnyékzóna" alakult ki. Északon valamivel jobb volt a helyzet: volt némi ipar és akadt néhány kisvárosias központ (Kis- és Nagymarton, Nezsider) is valamint Bécs és Bécsújhely sem volt túl messze, igaz a Sopron központú vasúthálózat miatt nem mindenhonnan voltak egyszerűen megközelíthetőek. Ugyanakkor ez a terület is nehéz helyzetbe került a korábbi gazdasági kapcsolatok elvágása miatt, főként, hogy az épp eléggé padlón lévő Bécs és környéke kezdetben nem tudott túl jó alternatívát nyújtani. Ennek eredményeként a 20-as években elég komoly Amerikába irányuló kivándorlási hullámra került sor, a legnagyobb "burgenlandi" várossá téve Chicagot.

A problémák az Anschlusst követően csak fokozódtak. Egyrészt megszűnt maga Burgenland is: az északi részeket Niederdonau, a déli részeket Steiermark gauba olvasztották. Ezzel egyrészt megszűnt minden korábbi helyi "érdekérvényesítési" képesség, másrészt a határszél így már abszolút perifériává vált - ráadásul részben nemzetiségek által lakott perifériává, ami azért nem volt túl jó pont a Harmadik Birodalomban. (Ráadásul az Esterházy-birtokokon viszonylag magas volt a zsidó vallásúak aránya, és sok cigány is élt Burgenlandban. Legnagyobb részük nem tért vissza a deportálásból.) Az egyébként Ausztria gazdaságát komolyan fejlesztő nagy hadiipari beruházások is elkerülték a vidéket, elsősorban azért, mert az agrárperiférián nem nagyon voltak olyan központok, ahová ilyeneket el lehetett volna helyezni. Emiatt a Wehrmachtba sorozás viszont pont nem kerülte el a burgenlandiakat, a helyi (és alsó-ausztriai) kiegészítésű gyalogoshadosztályok jelentős része pedig a sztálingrádi csatában végezte, úgyhogy az itteniek elég korán elkezdték érezni a vereség szelét...

1280px-ostmarkmapdeu.png"Ausztria" közigazgatási beosztása 1941-ben - Burgenlandnak nyoma sincs - (forrás)

Szintén nem segített sokat, hogy az 1945-ben ismét létrehozott Burgenland szövetségi állam a szovjet megszállási zónába tartozott, illetve 1955 után a vasfüggöny közelsége sem volt vonzó új vállalatok számára a letelepedéshez, így folytatódott a burgenlandiak elvándorlása, fő célpontjuk már Kanada volt, így Torontó hamar elhódította a "legnagyobb burgenlandi város" címet Chicagótól.

Burgenland leszakadása szempontjából legalább ilyen fontos volt, hogy épp azokban a szektorokban volt gyenge, amelyekre Ausztria második világháború utáni, némileg rögös, de összességében impozáns fejlődését alapozta. Az osztrák "Wirtschaftswunder" nagyon hasonlított a németre, illetve az egyéb nyugat európai országokban (pl. Francia- és Olaszországban) tapasztalható, korábban csaknem példátlan fellendülésre, melyet  a viszonylag nagyobb hozzáadott értékű fogyasztási cikkek (pl. járművek, műszaki cikkek), illetve a termeléshez szükséges gépek és tartozékok fokozódó termelése, az idegenforgalom és később az üzleti szolgáltatások nagyarányú fellendülése követett. Ausztria ebben a közegben elég jól érezhette magát:

- Korábban sem jelentéktelen ipara az Anschluss utáni években (a második világháború alatt) komolyan megerősödött, de nem érte akkora háborús kár, mint a német ipart. Termékszerkezete is kiválóan illeszkedett a fellendülő kereslethez (járművek, mezőgazdasági és egyéb munkagépek, illetve az ezekhez szükséges igen hatékony nyersanyagfeldolgozás).

- Ausztria kiváló adottságokkal rendelkezett a fellendülő idegenforgalom fogadására, különös tekintettel a pénzesebb turistákra.

- A semleges Ausztria sikeresen tudott számos nemzetközi szervezet központjává válni, bankjai nyitva álltak mind a nyugat, mind a kelet, mind a bármilyen irányból jövő kétes ügyletek előtt. (Ez persze mindenekelőtt Bécsnek kedvezett).

Ezzel szemben a burgenlandiak ebben a közegben nagyon nem érezhették jól magukat (persze csak amíg át nem néztek a határon), mivel a tartomány jelentéktelen ipara épp nem a húzóágazatokban volt érintett, nem rendelkezett jelentősebb központokkal, amik az ipart és a szolgáltatásokat vonzhatták volna, a Fertő-tó idegenforgalmi értékeit pedig ebben az időben még nem igazán ismerték fel, mondjuk a Wörthi-tóval szemben. Ennek következtében a területről is elindultak vasárnap esténként a "fekete vonatok" melyek az ekkor már Chicagotól és Torontótól a "legnagyobb burgenlandi város" címet elhódító Bécsbe szállították a heti ingázókat.

Természetesen egy idő után felmerült, hogy valamit kellene kezdeni a helyzettel, az önálló szövetségi állami léte miatt is feltűnő szegénységű területet fejleszteni kellene. Ez azonban nem ment olyan egyszerűen, ami nem volt teljesen független az osztrák politikai élet korabeli "nehézségeitől".

Ma már lehet, hogy nehezen hihető, de az osztrák politika jópár botránytól volt hangos a 60-as, 70-es ,80-as években. Egyes balhék ráadásul a kelet és nyugat közötti összekötő kapocsként is szolgáló ország nemzetközi megítélését is igen negatívan befolyásolták. A modern osztrák kapitalizmus is szinte folyamatosan különböző (korrupciós és egyéb) skandallumok között épült (mielőtt hazai párhuzamokba lovallnánk magunkat, tegyük hozzá, hogy ők azért jellemzően tartották magukat az export- és versenyképes gazdaság kialakításához), és azért külföldön sem mentek el amellett, hogy Ausztria volt az az ország, ahol szinte lehetetlen volt elítélni a náci háborús bűnösöket. Burgenland első felfejlesztési kísérlete is ebben a meglehetősen turbulens közegben képzelendő el, emblematikus figurája pedig a tartományt 1966 és 1987 között vezető Theodor Kery (azaz Kéry Tivadar) volt, aki az osztrák politikai küzdelmekbe azért csempészett némi magyaros "bájt" is (például kijárta, hogy kedvezményes áron kapjon áramot a szolgáltatótól...). Kéry megítélése némileg ellentmondásos, bár az idővel szépülő: egyrészt ő tett először komoly kísérletet Burgenland felzárkóztatására, másrészt viszont kifejezetten autoriter, az ellenvéleményeket elnyomó és önkényeskedő vezetőnek tartották (ami mondjuk Wehrmachtban szocializálódott generációjában nem volt nagyon kirívó). Kéry hivatali ideje alatt elsősorban a  tartomány infrastrukturális (főleg közúthálózati) fejlesztésére illetve bizonyos meglévő adottságok (pl. szőlőművelés, borkultúra, idegenforgalom) erősítésére, jobb kihasználására helyezték a hangsúlyt, illetve a fellépő országos munkerőhiány miatt megjelentek bizonyos iparvállalatok "helyi telephelyei" is, ami az ország általános fejlődésével párhuzamosan Burgenland helyzetét is javítani kezdte,  megállítva a népesség tömeges elvándorlását, és nagyjából 270 ezer fő körül stabilizálta a lakosság számát.  Emellett persze volt pár, a korra igencsak jellemző melléfogás is. A tartományfőnök és csapata kedvenc projektjavaslata mai szemmel meglehetősen megalomán volt: hidat terveztek a Fertő-tóra Fertőmeggyes (Mörbisch) térségében, annak érdekében, hogy a nehezen megközelíthető Fertőzugot kiemeljék az elszigeteltségből. A kétes hasznú projekt természetesen nem valósult meg. Szintén kellemetlen volt a burgenlandi borhamisítási botrány, mely természetesen, nem Kéry felelőssége volt, csak azt mutatja, hogy a jó stratégia is félre tud csúszni bizonyos "helyi sajátosságokon".

A "glikolbotrány" 1985-ben robbant ki, amikor osztrák szőlősgazdák nagy mennyiségű fagyálló ÁFA-ját próbálták meg visszaigényelni, holott nem is rendelkeztek traktorokkal. Pár laboratóriumi vizsgálat után világossá vált, hogy az ekkoriban egyre több bort Németországba exportáló Ausztriában bevett gyakorlat a fagyálló használata a bor minőségének "beállítására". Ez az osztrák bortermelés közel harmadát adó Burgenlandban volt talán leginkább elterjedt, a botrány pedig gyakorlatilag romba döntötte az osztrák borexportot. - egyben nagyon szigorú szabályozást eredményezett, ami megalapozta a valóban minőségi osztrák (és burgenlandi) borkivitelt. Az eset tulajdonképpen arra világít rá, hogy kis, tőkeszegény termelőkkel nem olyan egyszerű komoly piacbővítést (extenzív fejlesztést) végrehajtani, az intenzív fejlesztéshez pedig komoly alapok kellenek.

A Kéry-féle történet pedig azzal a tanulsággal szolgálhat, hogy egy fejletlen területnek való "pénzkijárásban" nem rossz, ha van egy erős ember, de ha túl erős, helyenként azért félre tudja vinni a fejlesztéseket...

Az 1970-es 80-as években a határozottan gyarapodó osztrák gazdaság révén egyre több pénz jutott olyan tevékenységekre, amelyeket ma "vidékfejlesztésnek" neveznénk, az ország egyre többet invesztált a minőségi mezőgazdasági termelésbe (ekkor Ausztria még nem volt EU-tag, tehát valamennyire az önellátásra törekvés is prioritás volt), illetve áldozni kezdett az elszigetelt/elmaradott területeinek fenntartására is. A növekvő mértékű országon belüli transzferek lassan elkezdték éreztetni a hatásukat - itt ne csak a fejlesztési támogatásokra gondoljunk, hanem arra is, hogy az egyre gazdagodó ország állampolgárainak egységes szociális transzfereket juttatott, azaz a "gazdag Ausztria" viszonylag kis részét képző, de szegény Burgenlandban is szépen növekedett az állami alkalmazottak bére, valamint a nyugdíjasok juttatása, ami természetesen hatott a helyi gazdaságra is. 

1280px-seewinkel_bei_illmitz_sl12.jpgÖsterreichische Pußta - a Fertőzug Ilmitznél - a 70-es évektől egyre nagyobb idegenforgalmi vonzerővel  - (forrás)

Ehhez a hatáshoz járult hozzá a Kéry-éra viszonylag intenzív infrastruktúrafejlesztése, ami több módon is segítette a felzárkózást:

- Megnyitotta a területet  (kezdetben főleg a Fertő-tó környékét) a turizmus előtt.

- A jobb közlekedés kedvezőbb feltételeket kínált a "kihelyezett ipari telephelyek" létesítésére.

- A jobb közlekedési lehetőségek nagyobb tömegek számára tették lehetővé a tartományon kívülre történő napi ingázást. (A munkavállalók 40%-a most is a tartományon kívülre ingázik.)

A vasfüggöny leomlásakor tehát Burgenland az amúgy igen jómódú Ausztria többi részénél szegényebb, de határozottan felzárkózó terület volt, a glikolbotrány után újjáéledő, minőségi bortermelés által dominált mezőgazdasággal, kicsi, de modern ipari szektorral és fejlődő idegenforgalommal - és a határnyitást követően hirtelen nagy mennyiségben rendelkezésre álló olcsó (bár részben illegális) munkaerővel. Ráadásul nem kellett gazdasági struktúraváltással küzdenie, mint oly sok más keleti és nyugati régiónak ekkortájt. Burgenlandot mintha csak arra teremtették volna, hogy az EU strukturális alapjainak fejlesztési mintaterülete legyen.

Persze a Karl Stix tartományfőnökségével jelzett 1991-2000 közötti szakasz nem volt ellentmondásoktól mentes, de Burgenland történelmébe mégis arany betűkkel lett beírva. Stix neve a magyar oldalon hamar hírhedté vált a burgenlandi munkaerőpiac kissé talán túl vehemens védelme, valamint a magyar érdekek messzemenő figyelembe nem vétele miatt, ugyanakkor vezetése alatt sikerült úgy "becsatornázni" az állami és EU-s fejlesztési támogatásokat, hogy annak igencsak látványos és hosszú távú hatása lett.

Burgenland kis mérete miatt a tartományra vonatkozóan viszonylag kevés (megbízható) tanulmány áll rendelkezésre, ezért igen jó, hogy a Kárpát-medence régiói sorozat utolsó köteteként 2017-ben megjelent a tartomány földrajzát és gazdaságát feldolgozó könyv. Bár a Nemzetstratégiai Kutatóintézet gondozásában kiadott kötet megjelenését néhány furcsaság kísérte, de ma már szerencsére teljes egészében letölthető, például innen. Több, mint 500 oldalas terjedelme ne legyen elrettentő, az egyes fejezetek önmagukban is megállják a helyüket, nem kell az egészet végigolvasni. A könyv a sokszerzős művek zöméhez hasonlóan némileg egyenetlen minőségű, vannak kifejezetten jól sikerült részei, mint például a frappáns jövedelmi és gazdasági fejlettségi fejezet, a kifejezetten innovatív történeti fejlettségi különbségeket bemutató rész, vagy a határon átnyúló fejlesztéseket megfelelő kritikával kezelő és kifejezetten érdekes, olvasmányos fejezet. Persze vannak kevésbé jól sikerült részek is, mint például a - sajnos Magyarországon megszokott  módon - az olvashatatlanságig száraz és leíró természetföldrajzi rész, a szintén igen száraz nyelvezetű fejlesztéspolitikai rész, valamint a sokszor feleslegesen abszolút adatokat elemző demográfiai fejezet és a módszertanilag borzalmas grafikonokat használó, túl hosszú közlekedési rész. Mindent összevetve egy friss és igen részletes forrásanyagról van szó, ami erősen ajánlott mindenkinek, aki a régió iránt érdeklődik.

A tartomány fejlesztése alapvetően a következő forrásokból történt:

- Saját tőke. Ne feledjük: Burgenland nem küzdött sem a nehézipari struktúraváltással, sem a mezőgazdasági birtokviszonyok átstrukturálásával, tehát nem mentek el a helyi források az átalakításokra, a "túlélésre". Másrészt egy viszonylag gazdag ország "tartozékaként" azért viszonylag kedvező tőke és hitelviszonyok uralkodtak errefelé, ami sok esetben olcsóbbá tette a fejlesztéseket, mint mondjuk kicsit keletebbre. Ezen kívül volt is mibe fektetni: Ausztria EU csatlakozása talán a legjobbkor érte az alapvetően agrárkarakterű Burgenlandot: mezőgazdasága már kikecmergett a 80-as évek kátyújából, a piacnyitásra már viszonylag nagyobb értékű termékeket (pl. minőségibb borokat) állított elő, így a piacliberalizáció nem érintette negatívan, ellenben az agrártámogatások jól jöttek a viszonylag kisebb vállalkozásoknak.

- Osztrák állami támogatások: ahogy arról már volt szó, Ausztria sokat és szívesen áldoz vidékfejlesztésre, aminek koncentrált és viszonylag szervezett felhasználását segíti a föderális államberendezkedés is. Ráadásul Burgenland, mint az EU egyik legvidékiesebb régiója  kiváló terep volt ehhez - úgy hogy közben rendelkezett a megfelelő helyi intézményrendszerrel a projektek generálásához és ellenőrzéséhez.

- Az uniós források. Burgenland számára egyből több forrás is megnyílt: egyrészt az egy főre jutó GDP-je a csatlakozáskor  alatta volt az EU átlag 75%-ának, ezért kiemelten részesedett a strukturális alapokból, másrészt határ menti régióként részt vehetett a PHARE CBC, majd Magyarország és Szlovénia csatlakozásával az utód INTERREG pályázataiban, melyeket nagyobb projektmegvalósítási tapasztalata és fejlettebb intézményrendszere miatt Burgenland hatékonyabban tudott kihasználni, mint szomszédai. Ezen felül korábbi írásunkban már említettük mi is a gond az EU regionális fejlesztési mechanizmusával: mivel a támogatások kivezetése a VÁSÁRLÓERŐPARITÁSON mért GDP/fő érték bizonyos elért értékeihez kötődik, a dolog csak a nagyjából hasonló gazdasági fejlettségű és árszínvonalú országok egyes fejletlenebb régiói esetében tud valójában megfelelően működni. Magyarul a fejlett magterületek kis számú válságrégiójának felzárkóztatására alkalmas, teljes, gyengébben fejlett országok felzárkóztatására nem. És mi Burgenland? Egy fejlett ország fejletlenebb területe, amelyet némi plusz tőkével (illetve a belső transzferek multiplikátorhatásával együtt) viszonylag könnyebben fel lehet zárkóztatni Ausztria igen fejlett "zöméhez". Természetesen a tartomány fejődésével (illetve a keleti csatlakozás miatt az EU-s átlag lejjebb "csúszásával" a tartomány viszonylag gyorsan kikerült a "pénzeső" alól, de azért egy ideig elég komoly forrásokhoz jutott.

- Belső transzferek. Már volt róla szó, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy mondjuk egy kismartoni vagy soproni tanító vagy nyugdíjas elkölthető jövedelméről van szó. Ausztria szinte összes régiója (és így gazdaságának egésze) igen fejlett, gazdag, így a viszonylag fejletlenebb (és kicsi) Burgenlandban is magasabb állami béreket, nyugdíjakat tud folyósítani, növelve az árszínvonalat illetve ezáltal a helyi bérszínvonalat. Ráadásul az osztrák állam decentralizáltabb működése révén az egyes tartományok gazdasága nagyobb részben részesül az állami transzferekből. (Például a helyi gazdaság szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a támogatásokat kezelő irányító hatóságok munkatársai hol is ülnek: Ausztriában Kismartonban, Magyarországon Budapesten.) Ezáltal  a "szegény" de saját kis államigazgatással rendelkező Burgenland vélhetően nettő haszonélvezője az osztrák állami transzfereknek, míg például a Magyarországon belül fejlettnek számító, de központi államigazgatási (pénzkezelői-pénzosztói) funkciókkal alig rendelkező Győr-Moson-Sopron megye inkább "nettó befizetője" lehet a magyar transzfereknek. Persze ezt a kissé sarkított képet árnyalja, hogy Bécs intézményi súlya (pl. a felsőoktatás, egészségügy esetében) hasonlóan nagy, mint Budapesté Magyarországon, Burgenland pedig igen rosszul áll ezen a téren.

 Nézzük meg részletesebben, hogy pontosan mire is koncentráltak a fenti forrásokból a tartomány felzárkóztatása során:

"Ha nincs ötlet, fejlesszük az infrastruktúrát", hangzik a területfejlesztők első parancsolata. Természetesen ez túlzás, sok esetben valóban segítséget jelent az infrafejlesztés, de azért vannak csapdái is. Ezeket részben sikerült elkerülni az eredetileg egyébként valóban nem a legjobb közlekedési adottságokkal rendelkező Burgenlandban. A fejlesztések egyrészt a tartomány jobb elérhetőségét, másrészt a könnyebb "elhagyhatóságát" szolgálták, azaz legyen könnyebb a potenciális turisták és az ingázók helyzete. Ennek központi eleme az 1987 és 2004 között kiépített Burgenland Schnellstrasse (S31) amelynek tulajdonképpeni első szakasza a Kismartonig tartó A3-as autópálya. Természetesen az osztrákoknak volt annyi eszük, hogy innentől jóval egyszerűbb kivitelben, gyorsforgalmi útként vezessék el az utat Oberpullendorfig, bekapcsolva az ország vérkeringésébe Közép-Burgenlandot, egyben kikerülve Sopront. Bár a Budapest felé a 90-es években befejezett A4-es autópálya illetve a Pozsony felé a következő évtizedben megépített A6-os nem a helyi közlekedést szolgálja, azért volt némi hatása a helyi gazdaságra is: a burgenlandi ipari parkok zöme mellettük kezdett erőre kapni, illetve javult a Fertő-tó Bécsből való elérhetősége is. Délen viszonyt az alacsony népsűrűség és a (Pinkafőnél a tartományon belül vezetett) A2-es autópálya közelsége nem indokolt komolyabb fejlesztéseket.

s31_felsopulya-del_csomopont.JPGFaluba nem kell autópálya - az S31-es gyorsforgalmi út Oberpullendorfnál/fFelsőpulyánál - (forrás)

A 2000-es években komolyan fejleszteni kezdték a térség inkább múzeumba való (a 80-as években részben megszüntetni tervezett) vasúthálózatát (a GYSEV például még a 70-es években is részben gőzzel tolta a teherforgalmat, később pedig a Fertőzugban döcögő BzMOT-ok sem keltettek jó benyomást). Észak-Burgenland vasúthálózata ma nagyrészt villamosított és a bécsi elővárosi közlekedésbe jól bekapcsolt, igaz a középső tartományrészben nagyrészt megszűnt a vasúti közlekedés, és délen is lenne még mit javítani.

Sokkal fontosabb, hogy mi is történt a gazdaságfejlesztés egyéb területein? Hasonló helyzetben, amikor egy fejletlen terület felzárkóztatásáról van szó, két irányt lehet érdemes követni:

- A helyi adottságokra építéssel felhúzni valami újat. Ezzel a gyakran tautológiába hajló területfejlesztési tolvajnyelvben igen gyakran alkalmazott ötlettel az a baj, hogy a fejletlen térségek általában pont azért fejletlenek, mert rosszak a helyi adottságok, az adott gazdasági környezetben nehezen kihasználhatóak a helyi erőforrások. Szóval ez önmagában általában nem jó, persze lehet, hogy például az olcsó munkaerőre lehet egy ideig alapozni bizonyos fejlesztésekkel, vagy érték és lehetőség lehet a falusias környezet - de csak akkor, ha ezt valamennyire megkülönböztető módon tudják eladni. (Tehát mondjuk nincs hat másik falusi turizmussal házaló régió az adott piacon.)

- Ezzel megérkeztünk a másik lehetőséghez: bele lehet kezdeni valami nagyon újba, amiben még kevés a vetélytárs és nem mellesleg meg is vannak hozzá az adottságok. (És főleg, hogy pont a legjobbkor kapunk erre egy csomó fejlesztési pénzt...)

Látható, hogy a legjobb, ha a két irány valamilyen keverékéről van szó. Burgenlandban az első irányt a turizmus átgondolt (és némi szerencsével keveredő) fejlesztése szolgálta, a másodikat pedig a különböző megújuló erőforrásokra alapozott termelői és kutatás-fejlesztési irány. Természetesen a gazdaság egyéb ágait is fejlesztették, de mondjuk a multik munkaerőintenzív  tevékenységeinek letelepítéséhez Győr-Moson-Sopronnal a szomszédban kevésbé voltak meg az adottságok.

Nézzük mi történt a régió turizmusában? Ausztria gazdaságában a turizmus igen jelentős ágazat, és természetesen a rengeteg viszonylag sokat költő turistát vonzó alpesi turizmusból Burgenland pont kimarad, tehát ha a puszta számokat nézzük, Burgenland nem annyira hatékony a turisták vonzásában mint más osztrák tartományok. Ugyanakkor két tényező igencsak fontossá teszi a szektort a helyi gazdasági életben: egyrészt a tartomány "nem-alpesi" jellege különlegessé teszi az országon belül, magyarul az adott szegmensben nincsenek vetélytársai, a dunántúli régiókkal pedig sokkal kedvezőbb gazdasági és intézményi háttérrel tud versenyezni - amit maximálisan ki is használnak. Másrészt a korábbi, viszonylag rossz gazdasági helyzethez képest még egy a (majdnem) semmiből megteremtett közepesen erős turisztikai szektor is komoly lökést tud adni.

1280px-schlossesterhazy.jpgBurgenland adottságai a kulturális turizmusban sem rosszak - a kismartoni Esterházy kastély - (forrás)

Az Uniós csatlakozást követően (a bőségesebb támogatások időszakában) történt az alapvető infrastruktúra kiépítése, továbbfejlesztése: kerékpárút hálózat, termálfürdők, szálláshelyek létesültek és elkezdődött az egyébként osztrák léptékben is kiemelkedő fesztiválturizmus magasabb sebességfokozatba kapcsolása. Ez még nem is nagyon különbözött a hazai turizmusfejlesztéstől, és hamarosan hasonló gondokkal is szembesültek a burgenlandiak - ez ugyanis önmagában még nem biztos, hogy elég a boldogsághoz, azaz a nagyobb hozzáadott értékhez. Tegyük hozzá, a termálturizmus esetében az ország többi része kevésbé bír jó adottságokkal, ezáltal  Magyarországgal ellentétben sikerült elkerülni azt a helyzetet, hogy a piac potenciális méreténél jóval több termál- és élményfürdőt létesítsenek... Ezen felül komoly versenyelőnye Burgenlandnak, hogy az olcsó magyar munkaerő igen nagy részben a turizmusban, vendéglátásban dolgozik.

podersdorf_nordstrand_abendstimmung_1.jpgFertői hangulat - a tó Burgenland legfontosabb turisztikai attrakciója - (forrás)

2005-öt követően ezért (nagyrészt EU-s forrásokból) inkább a tartalomfejlesztésre, desztináció menedzsmentre koncentráltak, azaz egyre inkább igyekeztek komplex "csomagokat" nyújtani az idelátogatóknak, a wellness és egészség- illetve a kulturális és borturizmus területein. Ez megintcsak nem volt egyedülálló, nagyjából ezzel próbálkoztak ugyanekkor Magyarországon is, ugyanakkor a módszerekben azért volt némi különbség. Magyarországon alapvetően sok, központilag koordinált, regionálisan mérsékelten összehangolt, de mereven meghatározott tartalmú projekttel próbálkoztak, jellemzően egy-egy városra, kisebb térségre kiterjedően, míg Burgenlandban viszont sikeresen  hoztak létre egy tartományi desztináció menedzsment szervezetet, amely egyrészt mindenhol igyekezett kidomborítania "Burgenland, a pannon régió" márkanevet, másrészt sikeresen koordinálta a szereplők összefogásait (pl. a Burgenland-kártya tető alá hozásával). Tehát a burgenlandi modell egységesebb, összefogottabb menedzsmentet biztosít, ami hosszú távon valószínűleg olcsóbb is.

Ez a menedzsment rendszer (kiegészülve a helyi pályázati irányító hatóságok munkájával) ráadásul jó fék is volt annak megakadályozására, hogy túl sok hasonló projekt jöjjön létre. A projektek viszonylagos sikere illetve a turizmus globális fellendülése ugyanakkor tovább erősítette a régiók versenyét, úgyhogy 2010 után megint igazítottak kicsit a stratégián: elsősorban az egynapos vagy hétvégi kirándulókat igyekeztek bevonzani Bécsből és környékéről. Ehhez az - Ausztrián belül is példaértékű - 2014-es tartományi idegenforgalmi törvény igyekezett megteremteni a hátteret, mely a turizmusfejlesztését kétszintűvé tette: egyrészt létrejött a szereplők tevékenységét koordináló Burgenland Tourismus, illetve az önkormányzatok és a helyi gazdasági szereplők képviselőiből a helyi turisztikai szövetségek. Utóbbiak a túlzott elaprózódás megakadályozása és a "koordinációból élők" számának kordában tartása érdekében mérethatárral rendelkeznek. Fenntartásuk az idegenforgalmi adóbevételek elosztásából történik, azaz érdekeltek a turizmus felpörgetésében.

Az osztrák tartományokban eltöltött vendégéjszakák számának növekedése (az 1974-es érték=100%) - Forrás: statistik.at

A burgenlandi turizmus fejlődési üteme kimagasló volt más szövetségi államokkal összehasonlítva: a 80-as évek közepéig a leggyorsabban növekedett, azóta is csak Bécs tudta meghaladni a kis tartomány lendületét. A gyors fejlődés persze csak arra volt elég, hogy az osztrák "átlagos szintet" erősen megközelítse a tartomány: ma az Ausztriában eltöltött vendégéjszakák mintegy 2,5%-a írható a lakosság 3,2%-át kitevő Burgenland számlájára. A fenti ábrán ugyanakkor jól követhetőek a turizmus fejlesztésének szakaszai, illetve hatásaik: Burgenland idegenforgalma igen gyorsan fejődött a 70-es évek végén amikor megtörtént az alapvető infrastruktúra kiépítése, tettenérhető a határnyitás hatása is 1990 után, valamint az EU-s projektek első hullámának beérése az ezredforduló környékén, illetve ezek "kifújása" azt követően. Az is jól látható, hogy az újabb intézkedések révén sikerült fenntartani a nagy fejlődési lendületet.

A másik kitörési pont az egyébként igencsak energiaszegény tartományban a megújuló energiaforrások felhasználása illetve ennek (mérsékelt) kutatása. Ez kezdetben a hulladékok elégetését, illetve a biodízel és a biogázok felhasználását takarta, és főként délen, Németújvár térségében tett szert nagyobb jelentőségre. Ugyanakkor némileg megkérdőjelezi az eredményeket, hogy a létrehozott rendszer csak magas energiaárak esetén rentábilis, azaz mostanában nagyon nem. Némileg jobb iránynak tűnik a szélenergia 2004 óta történő termelése, mely nagyrészt helyi tőkéből lett felfejlesztve. Ma az osztrák szélturbinák közel fele a kis Burgenlandban működik, a tartomány északi részeinek lankái ugyanis egy gigantikus szélcsatornában fekszenek. Természetesen Ausztriának vannak sokkal szelesebb helyei is, de a hegycsúcsokra viszonylag nehéz a megfelelő infrastruktúrát telepíteni. Ez a korábban teljesen hiányzó energiatermelő tevékenység is komoly pluszt tud jelenteni az alapvetően falusias környezet gazdasági tevékenységében, noha a szükséges berendezések teljes egészében a tartományon kívülről származnak.

oeko_windpark_entwicklung_02.jpgA szélerőműparkok létesítésében Burgenland élen jár Ausztriában - (forrás)

A tartomány viszonylagos sikerében még egyéb tényezők is közreműködhettek (főként a keleti szomszédokkal összevetve):

- Stabil intézményi környezet: az uniós pénzek elosztása kezdettől fogva azonos rendszerben történik, jelentős részben a helyi Irányító Hatóság révén. Természetesen Ausztriában sem ismeretlen a minisztériumok, uniós szervek és a helyi szereplők ellentéte a pénzosztásnál, ugyanakkor ezeket a tartományi igazgatási szint tompíthatja, és így nem nagyon érezték szükségesnek, hogy változtassanak.

- A helyi társadalom nagyobb fokú autonómiája (azaz a tartományi szint megléte) némileg eltérő projektkezelési gyakorlatokat hívott életre. Ausztriában a jellemzően lazább, rugalmasabb, a beruházásoknál inkább az előszűrésre és projektfejlesztésre koncentráló gyakorlat a divat, míg például Magyarországon viszonylag merev, szigorú (az ellenőrző hatóságot védő) gyakorlat dívik, ami mondjuk nagyobb beruházásoknál a kudarc egyik biztos receptje. (Mondjuk az osztrákok épp csak belenyaltak a haveri kapitalizmusba; jgy kicsit nagyobb a társadalmi bizalom...)

De mire volt mindez elég, különösen Ausztria más régióival való összehasonlításban?

 A (piaci áron számított) GDP/fő érték növekedése Ausztriában és tartományaiban (a 2000-es érték=100%) - Forrás: Eurostat

Azt kell mondanunk, hogy regionális összehasonlításban a felzárkózás nem túlzottan látványos, igaz a legtöbb vizsgált évben Burgenland fejlődési üteme azért a tartományok vezető felébe tette a kis szövetségi államot. Összességében azonban a gazdaság fejlődési üteme a 1995-2005 közötti, erőteljesebb felzárkózást mutató időszakot kivéve nagyjából a Bécsen kívüli Ausztria átlagához hasonló volt. (Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a 2008-as válság mennyire nem rázta meg Burgenlandot, a tágabb régió talán legkevésbé "globalizált" régióját.) 

Ezt a mérsékelt felzárkózást általában az osztrák források is ki szokták emelni, válaszul arra, hogy sokan fejlesztési szempontból "csodarégiónak" nevezik a területet. Igazságuk ugyanakkor utóbbiaknak is van: Burgenland ugyanis valamennyi szomszédjához képest egy komoly városokat nélkülöző rurális periféria (igaz északi része már azért részben Bécs agglomerációjának külső öve), mely szinte semmilyen erőforrással nem rendelkezett az utóbbi 30-40 év gazdasági fejlődését meghatározó globalizációba való mélyebb bekapcsolódáshoz. Ezt figyelembe véve már nem is olyan rossz teljesítmény, hogy lépést tartott sokkal jobb adottságú osztrák régiókkal, ráadásul mindezt részben jelentős részben saját erőforrásainak (turizmus, szélenergia) hatékonyabb kihasználásával tette. Ha így nézzük, valóban mintarégióról van szó.

Még inkább erről van szó, ha azt nézzük, hogy ez a történelmi Magyarország egyetlen klasszikus régiója (tehát Pozsonyt és Budapestet nem számítva), amelynek sikerült a "nyugathoz" való felzárkózás. Burgenland GDP/fő értéke vásárlóerőparitáson ma mintegy 90%-a az EU átlagának, az egykori "anyarégió", Nyugat Dunántúl az érték 74%-át érte el (ezen belül Győr-Moson-Sopron Megye 89%-ot), ugyanakkor szomorúbb a kép, ha a piaci áras GDP/fő értéket vizsgáljuk:

GDP/fő értékek alakulása az EU átlag %-ában (piaci áron) - Forrás: Eurostat

Elég jól látszik a az egyes területek gazdasági teljesítménye közti különbség, Burgenland nagy fölényével, illetve jól látszik, hogy a felzárkózás nem igazán érintette a gyakorlatilag teljesen rurális Közép-Burgenlandot. Ellenben Észak-Burgenland köszöni nagyon jól elvan, Győr-Moson-Sopron megye pedig megmutatni látszik, mit is neveznek valójában gazdasági felzárkózásnak.

Összességében azt mondhatjuk, hogy Burgenland rövid- és középtávon (tehát az 1995-ös EU csatlakozás óta) nem mondható az uniós eszközökkel megvalósuló regionális felzárkózás mintapéldájának, egy rokon műfajban viszont egyértelműen nagyot alkotott: a helyi adottságokat jól kihasználó, innovatív vidékfejlesztésben mintaszerű. Hosszútávon viszont egyértelmű a felzárkózás, az egykori (részben persze viszonylag fejlett) periféria ma már lekörözi egykori "anyarégióját", melyet természetesen 1945 után elég sok tényező hátráltatott. Ebből a szempontból Burgenland felzárkózásának döntő tényezője Ausztria stabil gazdasági és intézményrendszere, mely nemcsak bőkezű transzferekkel segítette (és segíti) a "semmiből megteremtett" szövetségi állam felzárkózását, de stabil intézményrendszerével, valódi regionális és társadalmi autonómiájával megágyazott az utóbbi 25-30 év valóban sikeres burgenlandi vidékfejlesztési projektjének. Az írássorozat (reménybeli) folytatásában ebből a két döntő szempontból (országos intézményrendszer és autonóm fejlesztések lehetősége) fogjuk megvizsgálni a magyar megyék fejlődési lehetőségeit.

 Felhasznált források, adatforrások:

Jankó Ferenc - Fábián Attila - Hardi Tamás (szerk.): Burgenland
Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2017

statistik.at

http://ec.europa.eu/eurostat/data/database

http://burgenland.orf.at/news/stories/2846142/

https://diepresse.com/home/wirtschaft/economist/5231763/Wenn-im-Burgenland-das-Wirtschaftswunder-ausgerufen-wird

https://books.google.hu/books?id=k8ETUXs1RSQC&pg=PA194&lpg=PA194&dq=wirtschaftsaufschwung+von+burgenland&source=bl&ots=jrjkrmPHL7&sig=LKrzn61NcKHKFTE5RFo43T1Trnc&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwipiqzH09DYAhXBDiwKHRDuD-oQ6AEIVDAJ#v=onepage&q=wirtschaftsaufschwung%20von%20burgenland&f=false

https://diepresse.com/home/wirtschaft/economist/590486/Wirtschaft-im-Burgenland-profitiert-von-Grenzgaengern

http://www.at-hu.net/at-hu/downloads/20130626_OP_ATHU_RegionalAnalysis_SWOT.pdf

http://www.efre.gv.at/fileadmin/user_upload/downloadcenter/Operationelles_Programm/OP_IWB_EFRE_OEsterreich_genehmigte_Version_2.1_vom_8.11.2017_layoutiert_ohne_Anhang_EaK.pdf

http://fachportal.ph-noe.ac.at/fileadmin/gwk/Regional/Sopron_JB2009_Burgenlaendische_Geographen.pdf

31 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr1912956241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pitcairn2 2018.04.04. 21:08:04

jó a poszt és érdekes a téma, az pedig egyenesen szuper, hogy egy komplett szakkönyvet is belinkeltél hozzá

az azonban vhogy furcsa nekem, hogy mintha nem kerülne elő a tartományban még ma is élő nagybirtokrendszer, pl. az Esterhazy család jó 44 ezer hektárja... (persze lehet, hogy csak átsiklottam rajta)

és ahogy belekerestem a könyvbe úgy tűnik, hogy ott se jön ez elő, pedig valószínűleg ők a legnagyobb földbirtokosok és egyben a legnagyobb EU és állami kedvezményezettek a térségben

pl. az EU agrárpolitika kapcsán köztudott, hogy valóságos aranybánya az efféle arisztokratáknak (még az angol királynő is támogatott "kisgazda")

gondolom az Esterhazy Forst- und Naturmanagement is egy kisebb vagyon közpénzt szakít le évről évre

esterhazy.at/de/fnm/unternehmen/1494041/Aufgaben-und-Ziele

különösen mivel nemcsak 44 ezer hektár földjük (ez több mint a 10%-a Burgenlandnak!!!!), hanem rengeteg műemléki védelem alatt álló ingatlanjuk is van

esterhazy.at/de/immobilien/index.do

volt szerencsém múlt évben a kismartoni Esterhazy kastélyban járni, az idegenvezetőnk valósággal vallásos tisztelettel beszélt a hercegi családról:)

pitcairn2 2018.04.04. 21:09:07

állítólag ők a number 1 földbirtokosok Ausztriában

"Esterhazy ist der größte private Grundbesitzer Österreichs. Rund 22.400 ha Forst, 5.600 ha Ackerland, 16.000 ha Naturschutz und sonstige Liegenschaften zählt Esterházy zu seinem Besitz. "

esterhazy.at/de/fnm/unternehmen/1494041/Aufgaben-und-Ziele

pitcairn2 2018.04.04. 21:20:38

van egy olyan érzésem, hogy a Fertő tó tönkretételét is a hercegi család fúrta meg mivel az ottani nemzeti park a herceg úr ötlete volt

"Esterházy Pál személyesen kezdeményezte nemzeti park kialakítását a Fertő ausztriai részén, amihez saját birtokait ajánlotta fel."

hu.wikipedia.org/wiki/Esterh%C3%A1zy_P%C3%A1l_M%C3%A1ria_Lajos_Antal

és egyáltalán nem lepődnék meg azon ha ez a "felajánlás" (azért annyi esze volt, hogy nem mondott le a tulajdonjogról...) kifejezetten profitábilis lenne...

pitcairn2 2018.04.04. 21:26:24

és ezek szerintem masszív állami és EU-s szubvenciókkal működő adómentes családi alapítványok:)

Hogyan fog alakulni az alapítványok és az Esterházy-vállalatcsoport jövője Ausztriában?
esterhazy.at/hu/melinda/3869442/Hogyan-fog-alakulni-az-alapitvanyok-es-az-Esterhazyvallalatcsoport

ők csak 800 millió eurós vagyonról beszélnek, mivel az el nem idegeníthető vagyonelemeknek szerintük csak "pénzben nem kifejezhető eszmei értéke" van, de nyílt titok, hogy sokkal gazdagabbak ennél

pitcairn2 2018.04.04. 22:03:27

@pitcairn2:

a Forbes a 2014-ben elhunyt hercegnét vmikor 2006 táján még 2,3 milliárd USD-re taksálta és az akkori világ 272. leggazdagabb emberének tekintette

www.forbes.com/lists/2006/10/AVB3.html

azóta egy kissé zavaros a helyzet a családi alapítványok feletti viszályok miatt

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2018.04.05. 05:35:27

Az elütésektől teljesen eltekintve, nagyon jó, olvasmányos, érthető egy írás, gratulálok, és kösz !!

" (Például a helyi gazdaság szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a támogatásokat kezelő irányító hatóságok munkatársai hol is ülnek: Ausztriában Kismartonban, Magyarországon Budapesten.) Ezáltal a "szegény" de saját kis államigazgatással rendelkező Burgenland vélhetően nettő haszonélvezője az osztrák állami transzfereknek, míg például a Magyarországon belül fejlettnek számító, de központi államigazgatási (pénzkezelői-pénzosztói) funkciókkal alig rendelkező Győr-Moson-Sopron megye inkább "nettó befizetője" lehet a magyar transzfereknek. "

Azt hiszem ez az egyik leglényegesebb megállapítása , szerintem, sajnos.

lezlidzsi84 2018.04.05. 09:08:21

@pitcairn2: Most egy kicsit bizonytalan vagyok, de mintha a könyvben a történeti részben (valahol az elején) említve lenne a "nagybirtok". Valamelyik osztrák forrásban azt olvastam, hogy két időszakban voltak komolyabb ütközések a gigantikus Esterházy birtokok kapcsán: amikor a 30-as években komoly lépéseket tett az aktuális osztrák vezetés a korporatív államberendezkedés felé, illetve a tágan értelmezett 60-as években, amikor belekezdtek a masszívabb vidékfejlesztésbe, mivel mindkét esetben a kis- és középparasztok illetve ilyen-olyan szövetségeik támogatása lett volna a cél. Az óriási birtoktest meg nem igazán illett a koncepcióba... Illetve a 30-as években lehet az is játszott, hogy az osztrákok bizonytalanok voltak, hogy valóban kézben tudják-e tartani Burgenlandot, tehát mondjuk egy Anschluss-közeli, az államszövetség felbomlásával fenyegető helyzetben némi "főúri nyomásra" nem megy-e vissza Burgenland a nagybirtokot jobban preferáló Magyarországra. (Ezt egyébként 45 után is reális veszélynek tartották, csak akkor a szovjetek, illetve a magyar megszálló csapatok miatt.)

A mai rendszerbe viszont kiválóan belesimul a "birtok", az egyébként igen sikeres kulturális turizmus egyik erős bástyája, a földalapú agrártámogatások felvételével nincs különösebb problémája senkinek, Ausztria meg elég gazdag ahhoz, hogy támogassa az egyéb szereplőket.

lezlidzsi84 2018.04.05. 09:09:33

@Sigismundus: Kösz, bocs az elütésekért, még egyszer átfésülöm.

gigabursch 2018.04.05. 11:27:03

Sokat nem erőlködtek az elcsatolt területek áthatárosításával.

Süd-Burgenland => Vas (Őrvidék)
Mittel-Bgl => Sopron
Nord-Bgl => Moson (Nezsider)

lezlidzsi84 2018.04.05. 14:02:54

@gigabursch: Majdnem. A Fertőtől nyugatra lévő rész eredetileg Sopron vármegye volt, ma meg Nord-Burgenland. Egyébként valóban elég stabil a közigazgatási beosztás.

Gandosz 2018.04.05. 21:44:31

Gyenge poszt.
"Ha valaki a 90-es évek elején nyugati irányban átlépte az osztrák-magyar határt, gyakran az a benyomása támadhatott, hogy a "nyugat" - néhány infrastrukturális és általános kereskedelmi jellemzőt leszámítva - inkább Brucknál kezdődik"
Nem igaz. Óriási volt a különbség, nagyobb, mint ma.
A viszonylagos fejletlenség igazi okáról pedig nem ír: falusias, kisvárosias a térség, az annak megfelelő gazdasági ágazati szerkezettel. Még jó, hogy Ausztrián belül a legkisebb átlagjövedelmű: nincs egy Grazja, Linzje, Salzburgja, satöbbije.

"Kárpát-medence régiói sorozat" Burgenland nem régiója a Kárpát-medencének, három nyugatmagyarországi megye határtérségéről van szó.

Terézágyú 2018.04.06. 08:20:57

"Österreichische Pußta - a Fertőzug Ilmitznél "

Nyilván itt forgatták annak idején a Sissy-ben azt a részt, amikor a királyi pár megtekinti a Hortobágyot :))))

Terézágyú 2018.04.06. 08:23:43

@lezlidzsi84:
"Egyébként valóban elég stabil a közigazgatási beosztás."

Érdekes, hogy magyar szemmel milyen sok nyugati országban vannak olyan területek, amelyeknél hagyománytiszteletből meg van hagyva a teljesen unpraktikus, meglehetősen kaficántosan haladó határok...

Nálunk volt megyerendezés, nem is egyszer...

lezlidzsi84 2018.04.06. 09:17:28

@Gandosz: Ajánlom a poszt végigolvasását, mielőtt komentelnél :) Kb. 3-4 bekezdésenként írom le, hogy ez egy falusias periféria, amit nehéz más, nagyobb városokkal rendelkező területekkel közvetlenül összehasonlítani.

lezlidzsi84 2018.04.06. 09:21:07

@Gandosz: " Óriási volt a különbség, nagyobb, mint ma. " Igen, erről beszélek. Volt egy lépcső valahol Bruck környékén is, ami ma már nem igazán érzékelhető. Ma már Nickelsdorfnál találkozol a "nagybetűs Ausztriával".

lezlidzsi84 2018.04.06. 10:13:52

@Gandosz: De igazad van, természetesen erősen szubjektív, hogy ki, mi alapján, mekkora különbséget érzékel - ezért is használtam a feltételes módot.

pitcairn2 2018.04.06. 13:06:41

@lezlidzsi84:

szerintem inkább az Anschluss utáni periódusra gondolsz, mivel az ausztrofasiszták olyan jól kijöttek a régi rend képviselőiből, hogy ha rajtuk múlik még Ottóból is császár lett volna:)

en.wikipedia.org/wiki/Habsburg_Law#The_state_of_Austria_and_the_Nazi_era

itt erről egy picit bővebben is írnak

hu.wikipedia.org/wiki/Esterh%C3%A1zy_P%C3%A1l_M%C3%A1ria_Lajos_Antal#%C3%89letp%C3%A1ly%C3%A1ja

pitcairn2 2018.04.06. 13:11:48

@lezlidzsi84:

félreértés ne essék: semmi problémám sincsen a hercegi családdal, sőt valahol örülök is annak, hogy ilyen szépen pozícióban maradt itt a magyar főnemesség

szóval a támogatási rendszerrel kapcsolatos kritikám inkább általános jellegű volt, elvégre lényegében leginkább a leggazdagabbakat találják meg ezekkel a támogatásokkal...

nem is beszélve arról, amikor masszívan szubvencionált, vitatott (környezetvédelmi) megítélésű ágazatokat hoznak helyzetbe

pl. a szélenergia pont ilyen

pitcairn2 2018.04.06. 13:13:11

@pitcairn2:

persze ez helyesen így hangzik:

"mivel az ausztrofasiszták olyan jól kijöttek a régi rend képviselőiVEL, hogy ha rajtuk múlik még Ottóból is császár lett volna"

Gandosz 2018.04.06. 20:44:47

@lezlidzsi84: 1984 óta járok Ausztriába, száznál többször biztos, hogy voltam. Hegyeshalom és Nickelsdorf között volt lépcső, és nem volt lépcső Brucknál. A vegetáció is másmilyen lett. Az, amit írsz ("a "nyugat" - néhány infrastrukturális és általános kereskedelmi jellemzőt leszámítva - inkább Brucknál kezdődik, nem pedig Nickelsdorfnál"), soha nem jutott eszembe. Ma pedig sokkal kisebb a különbség, mint akkor. 1984-ben hogy nézett ki mondjuk egy magyar bolt: kis alapterület, néhány száz termék pénztárgép. Hadd ne soroljam már tovább, hadd ne kelljen baromságod miatt feleslegesen többet írnom. Ha pedig nem ismered el, hogy baromságot írtál ("szubjektív vélemény") a te bajod.

Gandosz 2018.04.06. 21:04:02

Majd biztosan kimagyarázod valahogy. A vegetáció Hegyeshalom és Nickelsdorf között változott meg természetesen látványosan.

pitcairn2 2018.04.06. 23:43:00

@Gandosz:

a Budapest-Bécs közlekedési folyosó azért meglehetősen szűk szelet Burgenlandból:)

PS.: én teljes mértékben hihetőnek tartom azt, hogy a vasfüggöny közelsége évtizedekre hazavágta Burgenland jó részét, a magyar határsávban meg aztán egészen horrorisztikus körülmények uralkodtak

ajánlom az alábbi betiltott filmet

FALU A HATÁRSZÉLEN

www.youtube.com/watch?v=_0H6VT8osIA

megdöbbentő még belegondolni is abba, hogy ma ez a falu kb. 1 órányira van autóval Bécstől (talán sokat mondtam ezzel...)

pitcairn2 2018.04.06. 23:45:47

@Gandosz:

megjegyzem a 10-20 km mélységű magyar határsáv szerintem sokkal nagyobbat fejlődött Burgenlandnál az utóbbi szűk harminc évben

mondjuk volt honnan...

pitcairn2 2018.04.06. 23:53:14

@Gandosz:

mondjuk a fentebb belinkelt dokumentumfilm tükrében igazat kell adnom neked, legalábbis abban, hogy akkoriban tényleg nagyobb lehetett az osztrák és a magyar oldal között a különbség mint ma,

nem csoda, hogy betiltották a Brennbergbányáról készült 1975-ös dokumentumfilmet

csak úgy sugárzik a filmkockákról a nyomor...

és mindez egy jóformán színnémet településen, ahol még a vegyesboltban is németül folyik a diskurzus...

pitcairn2 2018.04.07. 00:17:44

@lezlidzsi84:

az 1960-as években az Esterhazy hitbizomány 25%-át államosították

"Die Esterházy-Besitzungen im Burgenland standen 1946/47, 1956 und 1964 bis 1968 im Mittelpunkt heftiger politischer Debatten im Burgenland; es wurde kritisiert, dass eine einzige Familie ein Sechstel der gesamten Landesfläche besitzt. In den 1960er Jahren machte die SPÖ die Forderung nach Enteignung zum Wahlkampfthema. Nach Abtretung von etwa 25 % des Besitzes beruhigte sich die Situation."

de.wikipedia.org/wiki/Paul_V._Esterh%C3%A1zy_de_Galantha

így "csak" 44000 hektár maradt, de ezzel együtt is ez a legnagyobb földbirtok Ausztriában....

lezlidzsi84 2018.04.07. 02:04:16

@Gandosz:A te 80-as évektől kezdődő megfigyeléseid nem egyeznek az én 90-es évektől kezdődő benyomásaimmal, aminek számos oka lehet, eltérő lehet a nézőpontunk, illetve eltérő dolgokra koncentrálhatunk. A házak mérete, állapota, kocsik minősége az üzletek mérete, vállalkozások száma alapján szerintem volt némi különbség a határmente és a belsőbb részek között, nagyobb mint ma. A "lépcső" meglétét egyébként közvetve te is elismerted a legelső kommentedben, amikor a "viszonylagos fejletlenség" okainak kifejtését hiányolod. (Igaz ezekről az okokról szól a poszt...)

@pitcairn2: Brennberg szerintem épp ekkor (1975 körül) lehetett a legrosszabb passzban, kimerülő bányatelep a periféria perifériáján, a Sopronból kiköltözésnek, városias közművesítésnek még nyoma sincs. A műszaki határzárral közvetlenül nem érintett nyugat-dunántúli részeken (tehát a határtól mondjuk legalább 4-5 kilométerre) ennyire szerencsére nem volt rossz a helyzet, kezdett már valamennyire beindulni a gazdaság, a 90-es évek elejére, közepére pedig viszonylag mérsékelt visszaesést követően kezdtek átszivárogni az "osztrák kultúra" bizonyos elemei, illetve a határmentiek kezdték magukat kiismerni Burgenlandban.

Emiatt szerintem az általam említett 90-es években egy nyugat-dunántúlinak (például nekem) kevésbé jelentett durva "kultúrsokkot" a határon való átlépés, mint mondjuk egy messzebbről érkezőnek. Viszont ha a "határmenti" beljebb ment Ausztriába, azért feltűnhettek további különbségek.

Abban egyértelműen igazatok van, hogy a legtöbb gazdasági mutató alapján a magyar határszél nagyobb felzárkózást produkált, mint Burgenland (ezt az utolsó táblázat is elég szemléletesen támasztja alá).

Viszont ami miatt én kontrasztosabbnak érzem a magyar-burgenlandi határ átlépését (illetve úgy érzem Nickelsdorfig jobban"előrébb jött" Ausztria) az a jövedelmi felzárkózás és a rendelkezésre álló fejlesztési források kérdése, amit én csak érintettem a posztban (a belső transzferek kapcsán) viszont a könyvben elég jól leírják: Burgenland már simán hozza az egyébként igen magas osztrák átlagbéreket, és még jól meg is van támogatva Ausztrián belül, ráadásul az osztrák kulturális közegben elég profi a forrásfelhasználás. Nyugat-Dunántúlon is a magyar átlag közelében vannak a jövedelmek, de támogatások és egyéb belső transzferek tekintetében már nem minden esetben jön ki jól ez a terület, a projektmegvalósítási hatékonyság pedig alacsonyabb. A magyar jövedelmek viszont csak csekély mértékben közeledtek az osztrák színvonalhoz...

lezlidzsi84 2018.04.07. 08:46:19

@pitcairn2: Ja, nem is gondoltam ilyenre, jó hogy megemlítetted a főhercegi birtokot, mint Burgenland egyik sajátosságát, csak én az elmúlt 20-30 év fejleményei szempontjából kevésbé éreztem meghatározónak. Az viszont igaz, hogy azért a helyi gazdaság jópár pontján elég rendesen jelen vannak, szóval kicsit talán alábecsültem ezt a tényezőt.

A szélenergia hosszútávú életképessége jó kérdés, viszont az is igaz, hogy Észak-Burgenlandban, illetve a Kisalföld egyes pontjain viszonylag jó adottságok vannak a szélerőműparkok létesítésére, szóval hosszútávon még akár működhet is a dolog. A dél-burgenlandi bioüzemanyagos, biomasszás kísérlet viszont most úgy néz ki, hogy zsákutca lesz.

pitcairn2 2018.04.07. 12:52:04

@lezlidzsi84:

abból kiindulva, hogy a profitéhes kapitalisták még termeltek ott az államosítás előtt számomra hihető az a verzió, hogy politikai okokból vetettek véget ott a bányászatnak

ebben talán a település hungarista epizódja (Szálasi utolsó magyar székhelye volt Brennberg) is közrejátszott

emiatt Brennbergbánya valószínűleg tényleg az egyik legjobban tönkretett település volt a határsávban

a "fejlesztéspolitikára" visszatérve:

szerintem inkább a vasfüggöny leomlása volt a döntő tényező az itteni fejlődésben, a korábbi totális periféria hirtelen újra Európa szívében találta magát

persze nem állítom azt, hogy nem volt pozitív hozadéka az uniós és az állami transzfereknek, inkább csak arra célzok, hogy nem csak pozitív hatások kapcsolódnak ehhez

és így az egyenleg nem feltétlenül olyan szép mint amilyennek első pillantásra látszik

pitcairn2 2018.04.10. 20:50:39

@lezlidzsi84:

a szélenergia versenyképességéhez egy komplett olajárrobbanás kéne:)

soo.gd/Skl1

pitcairn2 2018.04.10. 22:49:02

@lezlidzsi84:

a fene tudja, hogy mennyire meghatározó, mindenesetre az nem semmi amikor teret neveznek el a még élő "családfőről":)

youtu.be/2rlUGZbpsFo?t=2925

(aki egyben a leggazdagabb asszony a környéken...)

nálunk ezen a ponton már kígyót békát kiabálnának:)