Pangea

Minden, ami földtudomány

Katar válaszút előtt

2017. június 07. 23:18 - Tranquillius

Június 5-én robbant a hír, miszerint az Öböl-térség országai megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Katarral. Mindazoknak, akik nem követik figyelemmel a Közel-Kelet geopolitikai folyamatait a lépés drasztikusnak tűnhetett, de nem volt minden előzmény nélküli. Mivel a lépés nem csak a diplomáciai, hanem a hanem a gazdasági érdekeltségeket is átrendezheti, érdemes áttekinteni mi, miért és hogyan történt. És nem utolsósorban, készülnünk kell-e egy újabb Öböl-háborúra?

doha-skyline-in-the-morning.jpgManhattan a Perzsa-öbölben, Doha (forrás)

Katar a Perzsa öbölben található, három részről tenger veszi körül, délről pedig Szaúd-Arábia. Ez az egyetlen irány, ahol száraz lábbal el lehet hagyni a jobbára homokdűnékből álló, kb. 11500 négyzetkilométeres félszigetet. Az arab ország 1971-ben vált függetlenné Nagy-Britanniától, de a szomszédos Bahreinnel együtt nem csatlakozott a megalakuló Egyesült Arab Emirátusokhoz. 1900-ban még csak 27000 fő lakta, a lakosságszám azóta megszázszorozódott, jelenleg 2,7 millióan élnek a félszigeten. Közülük mindössze 310 ezer embernek van állampolgársága, a többi vendégmunkás, ún. expat. Így fordulhat elő, hogy Katarban a legnagyobb népcsoport  az indiai (25%), mindössze 12% a katari "őslakos" és van még 11% bangladesi. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a lakosságnak csak 2/3-a muszlim, akik közül 20% síita. Az országban él 14% keresztény és Szaúd-Arábiával szemben itt például található római katolikus templom.  

Katar abszolút monarchia, az alkotmányos államiság kezdetleges jeleivel. Államfőt az Ál Táni dinasztia adja, akik a térség más uralkodó családjaihoz hasonlóan szunnita muszlimok. Az ország jogrendje a saría erkölcsi törvényein alapul, vegyítve a polgári joggal. Házasságtörésért, alkoholfogyasztásért korbácsolás, homoszexuális aktusért halálbüntetés jár.

oil_gas4_big.jpgKatar láthatatlan aranya, a földgáz. (forrás)

Katar a világ leggazdagabb országa az egy főre jutó GDP tekintetében. A második helyezett Luxembourg 100 ezer dollár/fős értékét további 50 ezer dollárral haladja meg (Magyarországon ez az érték 29 ezer dollár). A nagy gazdagság oka már nem a gyöngyhalászat, hanem a világ harmadik legnagyobb kiterjedésű földgáz lelőhelye Irán és Oroszország után. Kőolajat is bányásznak, habár koránt sem olyan mértékben, mint a többi perzsa-öbölbéli ország. Ennek köszönhetően a gazdaság szerkezete egysíkú, a kivitel 93%-a nyers kőolaj, földgáz, ill. ezek származéka. A földgáz egy jelentős részét cseppfolyósítva exportálják. 

qatar_export_treemap.pngKissé egyoldalú gazdasági szerkezet. forrás: wikipédia

Katar a földgázból és kőolajból származó bevételeinek nagy részét Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban fekteti be a Katari Befektetési Hatóság révén. Bankok, olajipari cégek mellett (pl. Barclays, Credit Suisse Group, Deutsche Bank, Total) megvásárolták például a Paris Saint-Germain focicsapatot is. Gazdasági érdekeltségek mellett a katari állam al-Dzsazíra nevű hírtelevíziója a legnézettebb az arab világban, de mivel angol nyelven is sugároznak így talán nem túlzás globális médiabefolyásról beszélni. És a szénhidrogénekből származó hatalmas bevételnek van egy harmadik elköltési módja — és ide vezethető vissza a jelenlegi katari krízis — a politikai befolyás vásárlása. A három tényező révén Katar állam középhatalomnak minősül.

Katar tagja ugyan a 2007-ben formát öltött Öböl Menti Együttműködési Tanácsnak (GCC), de a többi tagállam, főként Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek (EAE) mindig is ferde szemmel nézett rá különutas külpolitikája miatt. Ami a legjobban szúrja a szemüket az elsősorban az síita Iránnal való kapcsolat, amely "elhajlás" egy szunnita ország számára elfogadhatatlan. Katar függetlensége óta tagja az Arab Ligának is, ennek a szervezetnek a tagállamai elő fognak fordulni szép számmal a jelenlegi konfliktusban. 

A konfliktus nem újkeletű, a szomszédos országok diplomatáinak visszahívása már megtörtént három éve is, amikor felmerült a vád, hogy Katar komoly összegekkel támogatja az arab tavasz politikai mozgalmait. Ez volt az az időszak, amikor Szaúd-Arábia hadsereget küldött Bahreinbe, hogy helyreállítsa a helyi uralkodó dinasztia hatalmát. Csapatai ma is a szigetország vendégszeretetét élvezik. Katar ezzel szemben támogatta a Muszlim Testvériséget Egyiptomban — ez is egy komoly, de mára valószínűleg elévült vád — és a Hamaszt és Hezbollahot Palesztinában. Az al-Dzsazíra rendszeresen kritizálta a térség autokratikus hatalmait, elítélte Egyiptomot a törvényesen megválasztott Muszlim Testvériség elleni puccsért. Másfél éves mosolyszünet után a diplomaták visszatértek, de egy törés következett be a GCC együttműködésben, Bahrein, Szaúd-Arábia és az EAE egyre inkább összehangolták politikájukat Katarral szemben, míg Omán és Kuvait próbáltak semlegesnek maradni a két fél vitájában.  

president_trump_s_trip_abroad_33994180663.jpgA katari emír és az amerikai elnök találkozása 2017 májusában. forrás: wikipédia

A katari válság vélhetően Donald Trump május 20-i látogatásával kezdődött, ahol felszólította az Öböl menti országokat, hogy hagyják abba a terrorizmus finanszírozását. Ezt a nyilatkozatot mindenki a saját szája íze szerint értelmezte, de Szaúd-Arábia használta ki a kínálkozó lehetőséget. Katar ugyanis nemrégiben kifizetett közel 1 milliárd dollárt iraki síita miliciáknak és szíriai szunnita lázadóknak. Ez egy váltságdíj volt az uralkodó család tagjaiért, akik egy dél-iraki vadászaton estek túszul. Mint később látni fogjuk ez a kiruccanás jóval többe került az országnak. Ezen kívül Katar rengeteg pénzzel támogatta a szíriai lázadó csoportokat, mint pl. az al-Kaida helyi fiókszervezeteit. Ez azonban teljesen illeszkedett a szomszédos államok politikai irányvonalába, ellenben nem illeszkedett a szemükre vetett Irán-párti vonalba, akik a szír és iraki kormányerőket támogatják. Ez történt Jemenben is, ahol a katari légierő és szárazföldi csapatok pl. szaúdi kötelékben harcoltak az Irán által pénzelt síita lázadók ellen, amíg a napokban haza nem zavarták őket a szaúdiak. 

A helyzet 2017. május 23-án egy katari államfői nyilatkozattal lépett következő fázisába, amelyben az emír elítélte Donald Trump politikáját, pozitívan értékelte Irán és Izrael térségben betöltött szerepét, valamint megfenyegette a szomszédos országokat a diplomatáinak visszahívásával. Annak ellenére, hogy az állami média lehozta a szöveget, hivatalos katari álláspont szerint a honlapokat meghekkelték, és hamarosan eltűnt mindenhonnan az ominózus nyilatkozat. De ez már késő volt, a három szomszédos ország blokkolta a katari hírcsatornákat, weblapokat, köztük az al-Dzsazírát is. A helyzet komolyságát jelenti, hogy az ügy kivizsgálása érdekében az FBI egy csoportot küldött Dohába, hogy felderítsék az esetet. Ami jelenleg Magyarország számára Soros György, az az Egyesült Államokban az "orosz hekker", aki globális világpolitikai tényezőként éppen Katart akarja egymásnak ugrasztani szomszédaival és az Egyesült Államokkal, egyben gyengíteni a földgázkitermelő konkurenciát. 

2017 május végén a GlobalLeaks nevű hacker csoport kiszivárogtatta az amerikai EAE nagykövet levelezését, amelyből kiderült, hogy komoly kapcsolatokat ápoltak Izrael-párti amerikai szervezetekkel. Ez ismét olaj volt a tűzre, a szivárogtatást ugyanis Katar állami hírügynökségéhez kötötték.

airtraffic.jpg

A válság 2017. június 5-én, hétfőn eszkalálódott, amikor Szaúd-Arábia, Bahrein és az EAE bejelentette, hogy megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat Katarral. Kiutasították a katari diplomatákat és hazahívták a diplomáciai állományukat Dohából. Lezárták légterüket a katari gépek elől és nem szállhat le Dohában az Etihad, Emirates, Fly Dubai és a Gulf Air. Katari állampolgár nem léphet be a szomszédos államok területére, aki már az adott országban tartózkodik, két hetet kapott a távozásra. Nem tudni milyen módon, de a szaúdiak kivételt tesznek a mekkai zarándokokkal.

A Qatar Airways licenszét bevonták a közlekedési hatóságok, a katari médiát, közte az al-Dzsazírát letiltották. Kikötőik nem fogadnak katari hajókat és Szaúd-Arábia lezárta a szárazföldi határt is. Megnehezült a vendégmunkások beutazása, ez gondot okozhat a beruházásokban, ill. az olyan kiemelt építkezésekben, mint pl. a 2022-es foci világbajnokság. Az emírségek 136 ezer dolláros büntetést helyezett kilátásba bármilyen Katar-párti szimpátia megnyilvánulásának. Ezek az intézkedések általában felérnek egy hadüzenettel, de szerencsére a helyzet még nem fajult el ennyire. A kezdeményezéshez különböző mértékben (Szaúd-Arábiával ápolt kapcsolatuk függvényében) csatlakoztak további arab országok, úgymint Mauritánia, Marokkó, Egyiptom, Líbia, Jordánia, Jemen, Maldív-szigetek, Comore-szigetek, Dzsibuti és Szenegál. 

De mit várnak el a szomszédok Dohától?

Kuvait próbál közvetíteni a két fél között, nekik sikerült megszerezniük egy listát a szaúdi követelésekről:

  • Minden együttműködés megszakítása Iránnal
  • Hamasz és Muszlim Testvériség tagjainak száműzése
  • Az Al-Dzsazíra cenzúrázása, vagy bezárása
  • Más államok belügyeibe való avatkozás megszüntetése
  • Terrorszervezetek finanszírozásának befejezése

Valami hasonlót adhatott át Szerbiának az osztrák-magyar nagykövet 1914 nyarán. A követelésekből egyértelműen kiderül, hogy az elsődleges cél a különutas katari külpolitika felszámolása lenne és az iráni befolyás eltávolítása az Arab-félszigetről.

qatar-oct-landscape2009053.jpgKatar, az ostromlott erőd - Al Zubarah (forrás: http://dianauntermeyer.com/)

Katar több szempontból nehéz helyzetbe került, mert előre láthatóan választania kell Irán és az ellenséges szomszédjai között. A kettő ugyanis nem megy együtt. Belföldön hiány alakulhat ki élelmiszerben, bár Irán jelezte, hogy megszervezi az élelmiszer utánpótlását, miközben a szaúdi határon folyamatosan torlódtak a kamionok. A Qatar Airways megnövekedett menetidővel szállít utasokat, a légtérzár komoly veszteséget okozhat a cégnek. A szankciók hírére esni kezdett a dohai tőzsde, valamint a nemzeti valuta árfolyama. A szankciókat életbe léptető államok megtiltották nemzeti bankjaiknak, hogy katari riált vásároljanak, és megkezdték a tartalékaik eladását. 

Milyen megoldása lehet a válságnak? Egy biztos, az amerikai elnök tweetjei nem szolgálják a mielőbbi megbékélést, de egyértelművé teszik, hogy Szaúd-Arábia mögött állnak (és nem törődnek azzal a paradox helyzettel, hogy melyik állam felelős 9/11-ért):  

Több empátiát tanúsított a kuvaiti emír, aki már többször közvetített a szemben álló arab országok között. A válság alig két napja robbant ki, de IV. Szabah már elutazott az összes érintett Öböl menti országba. Franciaország ugyancsak segítségét ajánlotta fel, de mindeközben figyelmeztette Katart, hogy a saját érdekükben is áll, hogy tisztázzák a felmerülő vitás pontokat. Háborútól jelen pillanatban nem kell tartani, ugyanis Katarban található a Perzsa-öböl környékének legnagyobb amerikai támaszpontja 8000 fős személyzettel. A török parlament 2015-ben hagyta jóvá azt a Dohával kötött megállapodást, amelynek értelmében Törökország Katarban katonai támaszpontot alakít ki egy szélesebb körű védelmi egyezmény részeként. A legfrissebb hírek szerint a török parlament felhatalmazásával török csapatok érkezhetnek hamarosan a félszigetre. 

A júniusi csapdahelyzet egy no-win szituáció veszélyét hordozza magában. Katar választhat, hogy gazdasági ereje megroppanása által is ragaszkodik külpolitikai különutasságához és elszigetelődik, avagy enged a nyomásnak és beletörik a hivatalos, Irán-ellenes szaúdi politikai irányvonalba. 

25 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr4012568579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pitcairn2 2017.06.08. 15:37:08

bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű

már bocs de ez ugrott be a szaúdi katari perpatvar kapcsán:)

Tranquillius 2017.06.08. 16:33:44

@pitcairn2: ez a kifejezés az én fejemben is megfordult, de mégsem írhatom le egy ilyen komoly cikkben. :P

Brix 2017.06.08. 20:17:27

A legnagyobb probléma Szaud-Arábia térségben. Az idióta Trump is a rossz oldalra állt, ebben a konfliktusban. A szaudiak az egyetlen szabad médiát az arab világban , az Al-jazeera-t akarják betiltani...

szabob 2017.06.08. 21:02:12

A cikk eleg reszletes es erdekes de a Maldiv-szigetek nem arab orszag.

191919 2017.06.08. 21:06:01

Nem tudom mennyire világos az itt olvasgatóknak, hogy az Al Jazeera angol és arab verziója két külön világ.
Az angol változat egy CNN-hez hasonlítható, korlátozott hitelességű, időnként tudatosan álhíreket terjesztő, a többi hasonlótól olyan nagyon nem eltérő média, addig az arab változat egy egyértelműen ideológiai alapú, nagyon sokszor uszító, félrevezető.

A betiltása meg olyan dolog, hogy a helyi, földi sugárzást leállíthatod, a műholdast meg bajosan. Persze van az a pénz/bevételi érdek. Elvégre a törököknek is sikerült letiltani néhány kurd műholdas adást.

Weißkopf 2017.06.08. 22:52:04

@Punxsutawney Mormota, @szabob: Így van, egyik forrásom szerint a lakosság 99,9%-a mohamedán.

Punxsutawney Mormota 2017.06.08. 23:00:24

Érdekes cikk, még érdekesebb lenne, ha reggel már nem olvastam volna hasonlót az Indexen. Viszont érdemes beleolvasni az ománi online lapokba. Hivatalosan tényleg semlegesek, viszont az Oman Air rögtön a Qatar Airways segítségére sietett, az ománi túrisztikai miniszter - mit ád Isten?! - pont most ment magánlátogatásra Katarba, mindeközben a másik "fontolva haladó" ország , Kuwait emírje meg éppen megérkezett Ománba. Mindeközben némi rosszallással a rideg tények mögött leírják, hogy Bahrein új szabályozást hozott, miszerint egyetlen bahreini médiában sem jelenhet meg olyan hír, amely Katart a pozitív színben tünteti fel.
Eszelő kavarás megy a háttérben :)

Punxsutawney Mormota 2017.06.08. 23:16:05

@Weißkopf: És gyakorlatilag a 99,9%-uk a főszigeten, Malén lakik, ahol jobb nem is erőltetni a strandolást, bár nem is nagyon lehet, mert kb úgy van beépítve, mint Hong Kong.
Én az egész sztoriban Mauritiust nem értem. Hogy rángatták bele ebbe a sztoriba? Még csak nem is muszlim ország, ugyan vannak mecsetek, de elsöprő többségben hinduisták lakják.

Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember · http://elmenypark.net 2017.06.09. 01:38:51

Trump aszerint táncol, Szaúd-Arábia hogyan fütyül. Itt van erről egy videó, ami rögzítette az olajhoz és a valódi érték nélküli dollárhoz ezt a szerelmet. youtu.be/UCDhR4nZHJ0

E.Katolnai 2017.06.09. 09:54:10

"Háborútól jelen pillanatban nem kell tartani," - ez a legszomorúbb megállapitás az egész irásban, hiszen egy ilyen háborúval igen csak jól járna emberiségünk.

E.Katolnai 2017.06.09. 10:01:20

@Punxsutawney Mormota: szeretsz másokat kioktatni, nem egyszer gorombán odaugattál jobboldali hazafias hozzászólóknak, nos: olyan nincs, h "hinduista", hinduk vannak, akik a Brahmaizmust követik ...

Weißkopf 2017.06.09. 10:34:01

@E.Katolnai: Biztosan jól járnánk? És mi van akkor, ha e háború nyomán egekbe szökik az olaj és a földgáz ára? Félek, hogy nem csak az történne, hogy néhány (tíz)ezer mohamedán megöli egymást és romba döntik ezt vagy azt a várost.

szabob 2017.06.09. 13:08:27

@Punxsutawney Mormota: Hongkongban mondjuk szuper strandok vannak ;)

szabob 2017.06.09. 13:11:39

@Punxsutawney Mormota: Hallo, Mauritaniarol volt szo! Egy kontinensnyi tavolsagra vannak egymastol.

Punxsutawney Mormota 2017.06.09. 13:13:31

@szabob: Az egyik cikkben, talán a 24.hu-n Mauritius szerepelt.
Mauritania érthetőbb, mert 99%-nyi muszlim lakja.

Punxsutawney Mormota 2017.06.09. 13:14:39

@szabob: Az lehet, viszont a beépítettsége hasonló. Nem véletlen, hogy csak az üzleti utazók, vagy transzfer utasok maradnak Malén egy-egy éjszakát.

szabob 2017.06.09. 13:31:24

@Punxsutawney Mormota: Raadasul Mauritania tenyleg arab orszag.

Punxsutawney Mormota 2017.06.09. 14:31:18

@szabob: Nem egészen. Az arabok csak 2-3%ban lakjak, a lakosság több, mint 80%-a az fekete mórokhoz tartozik. A hangsúly sokkal inkább azon van - ahogy megegyeztünk -, hogy muszlimok.

Punxsutawney Mormota 2017.06.09. 14:35:21

@E.Katolnai: Aki jobboldai az = hazafias? Sőt! Hazaffyas? Százával vannak .olyan hazafias jobboldali, konzervatívak, akik romlásba döntötték ezt az országot.
Az értékítelted ezek szerint az, hogy aki baloldali az hazaáruló? Az általánosítás a butaság melegágya, kedves barátom, és Te vagy a főkertész.
Egyébként meg igazad van, pontatlan voltam. Elnézést!

Weißkopf 2017.06.09. 17:56:04

@E.Katolnai: "hinduizmus: a Védák és a brahmanizmus alapján kifejlődött, a buddhizmus és a dzsainizmus egyes elemeivel kibővült vallási eszmerendszer Indiában" (Tótfalusi István: Idegenszó-tár. Tinta Könyvkiadó, 2004, 396. old.) Bár nem címszó, de ennek követője nyilván hinduista.

Weißkopf 2017.06.09. 18:35:40

@Weißkopf: Tévedtem, a hinduizmus követője (a hivatkozott mű szerint) a hindu.

pitcairn2 2017.06.09. 19:16:28

@István Zsolt:

rossznyelvek szerint Szaúd Arábia is így van ezzel:)

JP Morgan Chase & The Saudi Oil Colony
hendersonlefthook.wordpress.com/2014/09/30/jp-morgan-chase-the-saudi-oil-colony/

azaz úgy táncol ahogy az ország valódi urai fütyülnek:)

Weißkopf 2017.06.10. 14:16:32

@E.Katolnai: Na még egyszer. "A bráhmanizmus vagy hinduizmus. [fejezetcím] Elő-India honi vallását, amelyhez ma a szubkontinens lakóinak kb. kétharmada tartozik, bráhmanizmusnak vagy hinduizmusnak nevezik. [...] Ma a bráhmanizmus és a hinduizmus elnevezés egymással felcserélhető fogalmak. [...] Ha a következő szakaszban 'bráhmanizmusról vagy hinduizmusról' beszélünk, akkor ezen azt a hitformát értjük, amely az upanisad-kortól máig meghatározza mindazon indiaiak vallásos gondolkodását és érzését, akik nem csatlakoztak sem a dzsainizmushoz, sem a buddhizmushoz, sem pedig valamelyik más, a Gangesz-vidéken elterjedt idegen eredetű valláshoz."
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás. Bráhmanizmus. Buddhizmus. Kínai univerzizmus. Kereszténység. Iszlám. Budapest: Gondolat, 1981, 13-14. old.

Untermensch4 2017.06.18. 14:44:18

@E.Katolnai: ""Háborútól jelen pillanatban nem kell tartani," - ez a legszomorúbb megállapitás az egész irásban, hiszen egy ilyen háborúval igen csak jól járna emberiségünk."
Mármint ha a háborúban közvetlenül érintett népességet nem tekintjük az emberiség részének. Végülis százalékosan kevesen vannak, meg a mentalitásuk is bunkó, a szomszédságukkal meg egymással is folyton konfliktusban vannak... várjunk csak, ez a magyarokra is alkalmazható logika...