Pangea

Minden, ami földtudomány

Norvég cunami tarolta le a kőkori Észak-Európát

2015. július 26. 23:02 - Tranquillius

A Pangea blog történetének legelső bejegyzésében már volt szó az Északi-tenger helyén fennállt szárazföld, a Doggerland pusztulásának okairól. A vihardagályok és a jégkorszak vége óta folyamatosan emelkedő tengerszint mellett azonban volt még egy kataklizma-szerű jelenség, amiért ez a középső kőkorszak népei által lakott lapály végleg eltűnt a föld színéről. Mivel minden mítosznak van valamilyen történeti alapja, a legendás Atlantiszt, vagy éppen az Özönvíz eredetét kereshetnénk akár az Északi-tenger olajfúró platformjai alatt is. 

A Nagy Perem leomlik

Magyarországon kevésbé, Norvégiában és Angliában annál inkább számontartott és kutatott földtani eseménynek számít az ún. Storegga csuszamlás. Az ónorvég eredetű szó jelentése a nagy perem, és gyakorlatilag a norvég partoknál található kontinentális self meredek leszakadását takarja. A jégkorszak idején a tengeri üledékekre glaciális eredetű üledék települt, ugyanis a Skandináv-félsziget jégtakarója a selfperemen végződött el. A jégkorszak után a kontinentális self számottevő változásokon ment keresztül a tengerszint drasztikus emelkedése miatt, amely instabillá változtatta a norvég partoktól 100 kilométerre, 250 méteres mélységben húzódó peremet. A self viszonylag meredek fallal szakad le a mélyebben (~1500 m) fekvő Møre és Vørning vulkanikus platóra, aztán fokozatosan mélyül a Norvég-medence irányába (~3500 m mélységig), mely Izlandtól keletre egészen a Jan Mayen szigetig terjed. A mélytengeri kutatások során először a kicsorbult peremet fedezték fel, majd a szárazföldi analógiák alapján azonosították a kimozdult anyagot, mely legtávolabbi pontján 700-800 kilométerre jutott el a csuszamlás fészkétől.

storegga_blokk.jpgA formakincs hasonló a suvadáshoz (forrás)

A Storegga csuszamlás tulajdonképpen több csuszamlást takar, melyek közül a legkatasztrofálisabb mintegy 8100-8200 évvel ezelőtt következett be. Legnagyobb valószínűséggel egy földrengés következtében omlott le a selfperem és indult útnak az a 3-3500 köbkilométer anyag, mely Magyarországot közel 40 méter magasságban teríthetné be. Azért is kézenfekvő ez az összehasonlítás, mert a zagyár üledékei 95000 négyzetkilométeren terültek szét. A katasztrofálist pedig szó szerint kell érteni, mert bár akkor még nem léteztek a világnak ezen a táján épületek, a tengerparti zónát néhol 80 kilométeres mélységben teljesen elpusztította a csuszamlás következtében kialakuló cunami. 

A parton halászó, vadászó, gyűjtögető középső-kőkorszaki törzsek a csuszamlásból csupán annyit érzékeltek, mint a strandolók a Dunán, amikor egy nagyobb hajó elhalad mellettük. Hitrelen elkezdett visszahúzódni a tenger, hiszen a lezúduló zagyár magával rántotta a tengervizet is. A leszívás Norvégia partjainál valamivel nagyobb volt, mint amit a Duna-parton megszokhattuk, körülbelül 20 méterrel szállt alá a vízszint. Aki esetleg megörültek, és rákok, halak, kagylók után lemerészkedtek a szárazzá váló tengerpartra szinte azonnal meghaltak az első visszatérő hullámban. Norvégiában 10-12 a Shetland-szigetek környezetében 20, A Brit-szigetek partjai mentén 3-5 méter magas hullámok tarolták le a partot. Grönlandi üledékek szerint legalább négy nagyobb hullám követte egymást és három óra alatt a tengerrengés átért az Atlanti-Óceán túlsó partjára.  

storegga_slide.pngA cunami magassága az Északi-tenger környezetében (fekete pötty: középső kőkorszaki lelőhely, piros pötty: cunami üledékek feltárása) (forrás)

Homok a tőzegben

Az egy dolog, hogy az oceanográfusok megtalálták a tenger fenekén a kicsorbult selfperemet és a szétterült zagyárat, de mi a bizonyíték arra, hogy ez valóban cunamit okozott és a pusztítás érintette a szárazföldet is? A bizonyítékok keresését tovább nehezítheti, hogy 8200 évvel ezelőtt jóval (>10méter) alacsonyabban volt a tengerszint, tehát előfordulhat, hogy sok cunami üledéket ma már a tenger alatt kellene keresni. 

Persze aki tudja mit és hol keressen előbb utóbb rá fog lelni a bizonyítékra. A csuszamlás keltette cunami modellezése során a kutatók arra jutottak, hogy a legmagasabb hullámfal a Shetland-szigeteket érte. 1993-ban David Smith, majd később mások is keresztszelvényt ástak a szigetek partja mentén és arra lettek figyelmesek, hogy a vastag, fekete tőzegrétegbe egy - a parton felfelé lassan kiékelődő (eltűnő) - homokréteg ékelődik. A homokréteg elhelyezkedését az alábbi szelvény mutatja be:

uledek.jpgCunami-üledékek a Shetland-szigeteken (forrás)

A homokrétegben fekete foltok látszódnak, ezek a cunami által feltépett tőzegrétegek, amelyek a homokkal keveredve újra lerakódtak. 9,2 méterrel a mai dagályszint felett találták meg a homokréteg legmagasabb pontját, ami azt jelenti, hogy a hullám idáig ért fel. Ha ehhez hozzáadjuk a 10-12 méteres tengerszint-emelkedést megkapjuk a 20 méter körüli hullám magasságot. A parttól távolodva a cunami által lerakott homok egyre finomabb szemcséjűvé válik. Félreértés ne essék, ez a homok nem a Storegga csuszamlásból származik, ezt a hullámzás már a Shetland-szigetek akkori partjáról és a partközeli tengerfenékről ragadta magával. 

A tőzegbe zárt homokréteg azonban másról is árulkodik. A kutatók mintát vettek a benne található élőlény maradványokból, valamint az alatta és felette elhelyezkedő tőzegből is és ezeket radiokarbonos vizsgálat alá vetették. A minták szénizotópos vizsgálatával meg tudták határozni az eltemetődés hozzávetőleges időpontját. Nemzetközi közreműködésre is szükség volt, hiszen a minél pontosabb meghatározáshoz minél több minta kellett. A Shetland-szigetekin kívül skót, angol, norvég, sőt még kelet-grönlandi mintát is vizsgáltak, így jött ki nyers adatnak a 7300 ± 30  14C-BP év melyet még kalibráltak és ezzel módosult a 8110 ±100 calBP évre a végeredmény. 95%-os bizonyossággal állítható tehát, hogy időszámításunk előtt 6000 évvel az éppen terjeszkedő Északi-tenger partvidéke gyakorlatilag megsemmisült.

mesolithic-fishing.jpgKözépső kőkorszaki idill cunami nélkül (forrás)

Anglia Atlantisza

A Storegga csuszamlás nagyjából egy időben zajlott egy másik globális tengerszint-emelkedést eredményező mozzanattal. Ez a drasztikus esemény egy kontinenssel odébb, a mai Kanada területén játszódott le. A kontinentális jégtakaró gátja által felduzzasztott Agassiz-tó 8400 éve szűnt meg létezni, ezzel óriási mennyiségű édesvíz ömlött a Hudson-öblön keresztül a világtengerekbe.

Az emelkedő Északi-tenger folyamatosan árasztotta el a Doggerlandnak nevezett térséget, melyet ha máshonnan nem az I. világháborús ütközetből ismerhetünk. Ez egy 15 méter mélyen lévő homokpad az Északi-tengerben, mely körülbelül 7000 éve tűnt el végleg (legalábbis a következő eljegesedésig) a Föld színéről. Ne tévesszen meg minket a mélységadat, elsüllyedése után a tenger hullámzása tovább pusztított az eredeti magasságából. Történetünk idején Doggerland egy lakott sziget volt, vagy egy olyan parti térség mely nagyjából a holland Watt-tenger vidékéhez hasonlított. Fenékhálóval halászók gyakran fogtak itt szigonyokat és egyéb kőkorszaki szerszámokat, sőt volt, hogy egy darab tőzeg akadt a hálójukba, ami ugyebár szárazföldi üledék. Doggerlandon nem volt hová menekülni a cunami elől, nem volt ott még egy komolyabb homokdűne sem, így valószínűleg élő ember, állat, növény nem maradt a területen. Nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy ennek az özönvíznek a története eljuthatott lassan Görögországig, de addigra alaposan kiszínezték ezt az apáról fiúra szálló rémtörténetet és a helyszínt is átnevezhették Atlantiszra. 

doggerland2.jpg 

Ha valaki kérdezi, miért ölnek tengerparti országok milliárdokat a tengerfenék megismerésére A Storegga csuszamlás egy nyomós sztori lehet magyarázatnak. Mert mi van ha ez megismétlődik? A Storegga csuszamlás nem volt egyszeri eset, sebhelye a történelmi idők folyamán újra és újra aktivizálódott, legutoljára 2200 éve csúszott meg ugyanitt a tengerfenék. Tudósok 1983 óta ismerik ezt a jelenséget, két évre rá jelent meg az első publikáció a témában és azóta is kutatják az olaj és gázkitermelés okán. 1997-ben éppen a csuszamlás alatt felfedezték Norvégia második legnagyobb földgáz lelőhelyét, és a kockázatos helyszín miatt tudományos kutatások sorozata kezdődött, hogy felmérjék, mekkora esélye van egy hasonló csuszamlásra és, hogy a földgáz kitermelése milyen hatással lehet a self peremére.  

A vikingek valaha épített legnagyobb hajójáról elnevezett Ormen Lange gázmező körül most csendes a tenger mélye. Reméljük így is marad. Egy hasonló esemény ugyanis romba dönthetné azt az Európát, amelyet ma ismerünk.

 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr617645310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

satibi 2015.07.27. 11:06:48

Csendben jegyzem meg - amit a blogíró nálam valszeg jobban tud-, hogy egyre többször hallható egy i.e 7600-8000 év körüli üstökös becsapódásról, ami mindenfelé hatalmas cunamit okozott és lehetséges, hogy a világszerte elterjedt özönvíz legenda alapja...

Tranquillius 2015.07.27. 11:17:47

@satibi: Még nem hallottam erről, linket tudsz küldeni?

2015.07.27. 11:24:47

' óriási mennyiségű édesvíz ömlött a Hudson-öblön keresztül a világtengerekbe. Az emelkedő Északi-tenger folyamatosan árasztotta el a Doggerlandnak nevezett térséget'

Csak kapkodtam a fejem, mert egyik mondatról a másikra ugrott a szöveg egy kontinensnyit.

Tranquillius 2015.07.27. 12:07:50

@khamul: Jogos, tettem közé egy entert.

TheQuestion 2015.07.27. 15:14:30

A Frank Schätzing féle Raj (The Swarm) ökothrillerben ezt a földcsuszamlást lejátszották még egyszer.

Blogger Géza 2015.07.27. 23:28:19

"a története eljuthatott lassan Görögországig" Tegyük hozzá, hogy nem tudjuk sem azt, hogy pontosan hol éltek akkor a görögök ősei, sem azt, hogy kik éltek akkor a mai Görögországban.

Viszont az Atlantiszról szóló egyéb infók (fejlett civilizáció) alapján kizárnám, hogy ez lenne a legenda alapja.

Zombi elvtárs · http://www.zombielvtars.blog.hu 2015.07.28. 09:27:15

Nemrég hallottam én is erről a Storegga földcsuszamlásról. Ha mondjuk egy kis földnyelv megmarad Anglia és a kontinens mögött például Calaisnál, kicsit másképp alakul a történelem. Lehet, hogy az angolok örülhetnek, hogy 8000 ezer éve jött a cunami.
Ez az Agassiz tavi esemény nem a Kis-Driászhoz, vagy mihez kapcsolódik? Tegnap láttam róla egy műsort, hogy a jégtakaró visszavonulásakor Atlanti-óceánba kerülő hideg édesvíz (Szent Lőrinc-folyó) hatására gyakorlatilag pár év leforgása alatt visszajött a jég.
Atlantiszt inkább Santorinivel (Théra) azonosítják.

David Bowman 2018.02.21. 17:48:19

És akkor még ott vannak a tenger fenekén a fagyott metán-hidrát lerakatok, amit ha felkavar egy földcsuszamlás, még fokozza a katasztrófát.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.02.22. 01:02:53

Szóval szépek a tengerpartok, főleg nekünk hogy ritkán látjuk azokat, de azért jó kis védett helyen élünk, még ha fogyatkozva és töredezve is. :-)

Özönvíz téma, volt egy másik is, a korai történelmi időkben sacc 8 ezer éve (akkor már a mai melegebb klíma volt és a Dyras esemény is lezajlott), a Fekete-tenger ki volt száradva (vagy jóval kisebb vízfelülete volt, a lényeg hogy a jóval világóceánok szintje alatti volt a vízszintje, ahogy ma a Kaspi-tenger is). A Boszporusz átszakadt, ez biza gyors elöntést eredményezett. :-( Azok a népek menekültek a Balkánra, és hozták meg ide a földművelés ismeretét nem sokra rá a réz és arany kohászatot is, ami szintén hozzájuk köthető (Körös-Starcevo kultúra a kulcsszó). Az ipar bölcsője a Balkán (rá 2oo évre már a Km-e is rezet olvasztott). Na de ez mellékszál.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.02.22. 05:01:14

Ami még eszembe jutott, régebben találtam Brit-Columbia és Kanada szárazföldi kéreg peremén érdekesen hullámos térszínt. Hasonló folyamat eredménye lehet?

https://www.google.hu/maps/@51.1217145,-130.0910391,277573m/data=!3m1!1e3

Érdemes nagyítani és eltolni is mert ez is nagy alakzat.

Ez is otthoni "tengeri földtani csemege", de más fajta erózió.

https://www.google.hu/maps/@37.5301619,-122.537921,1370m/data=!3m1!1e3

San-Francisco Half Moon Bay - szárazföldi kéreg rétegfejei a hullámverézes zónában szépen kipreparálódnak, azaz a keményebb részek "kevésbé kopnak el" vagy még egyszerűbben kidudorodnak.

David Bowman 2018.02.23. 10:27:15

@rdos: Erre gondolsz?: en.wikipedia.org/wiki/Channeled_Scablands
Ez is egy özönvíz csinálta terület.

David Bowman 2018.02.23. 10:29:40

@rdos: Ha nagyon beüt a globális felmelegedés, majd Szegedre járunk a tengerpartra.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.02.23. 21:34:20

@David Bowman: Igen, erre gondoltam, csak amit Te linkeltél az ma a tenger szintje felett van. Nézzük akkor meg a tengerpartot.

soo.gd/povR

És itt is láthatók a rétegfejek. :-)

A globális felmelegedéstől nem félek. Lassú lehűlés vár ránk, a kérdés csak az hogy most vagy mondjuk 2ooo év múlva kezdődik. Addig még lesz más gondunk is, ha a Föld mágneses terének az ereje olyan ütemben csökken, mint amit pár száz éve mérnek, akkor úgy 7oo év múlva megszűnik a mágneses tér, majd nem tudni mennyi idő múlva a mágneses pólusok helyet cserélnek. :-(

Dobhatjuk ki az összes mágneses iránytűt és kompaszt. :-( Persze hogy nem ez lesz a legnagyobb bajunk. :-( Részecske sugárzás dózisunk alaposan meg fog növekedni.