Pangea

Minden, ami földtudomány

Az elhajózott erdő

2015. július 15. 22:01 - Tranquillius

1876-ban a libanoni Bécharré település lakói ámulva nézték, amint a település egyik félreeső ligete körül lázas munka kezdődött. A munkások egy falat húztak fel az erdő köré. A falat nem más, mint Nagy-Britannia uralkodója, Viktória királynő fizette. Hogy mi szükség volt a kevesebb mint 400 fa körülkerítésére? Az ok egészen hétköznapi volt, nehogy a kecskék lerágják az ifjú sarjakat.  

1cedars.jpgLibanoni cédrusok (forrás)

A természetvédelem ekkoriban húzta fel a gyermekcipőt, éppen négy éve jött létre a világ első nemzeti parkja. A libanoni eset azonban több szempontból is érdekes. Nem túl gyakran kapcsoljuk a természetvédelmet a vallásokhoz, ebben az esetben azonban az lehetett a helyzet, hogy Viktória királynő a Bibliában olvasott már a libanoni cédrusokról (Cedrus libani). 

Nyisd meg kapuidat, Libanon,
hadd eméssze tűz cédrusaidat!
Jajgass Ciprus, mert elesett a cédrus,
mert elvesztek a hatalmasok;
jajgassatok Básán tölgyei,
mert kivágták a várerdőt.

Zakariás könyve 11:1-2

Egészen biztos, hogy ekkoriban valamely angol utazótól hallott arról, hogy a Libanon-hegység kopár nyugati lejtőin megtalálta a legutolsó élő 375 példányt. Ez már akkoriban is vörös könyves kategória volt az elmúlt 5000 év erdőpusztítása után. Mindenesetre a fal építése éppen időben jött, mondhatni a kereszténység megmentette ezt a fajt a kipusztulástól. 

A cédrusok élettere egykor a marokkói Atlasz-hegységtől (atlasz cédrus, Cedrus atlantica) a Himalájáig (himalájai cédrus, Cedrus deodara) húzódtak, követve a mediterrán éghajlat hegyvidéki területeit. Elszigetelődésük azzal járt, hogy külön fajokra váltak szét. Egy különálló faj él még Ciprus szigetén is (Cedrus brevifolia, Henry). Hajdanán a libanoni cédrus szinte minden hegyvonulatot beborított a mai Izrael, Libanon, Szíria és Dél-Törökország területén. Biológusok becslései szerint Libanon egykori területének 74%-át borították erdőségek, bár azt is hozzá kell tenni, hogy ezeknek csupán egy részét alkotta a libanoni cédrus. A fafajnak hatalmas pechje volt, hogy az első nagyobb civilizációk éppen a termékeny félhold területén alakultak ki, melynek a kellős közepére esett a Libanon- és az Antilibanon-hegység. Egyiptomtól Mezopotámiáig csak itt nőttek olyan fák, amiből épületeket, hajókat, egyszóval komolyabb szerkezeteket lehetett ácsolni. Ezek közül is kiemelkedett a libanoni cédrus, ugyanis a többi fafajhoz képest sokkal keményebb és tartósabb fát adott, sőt még egyéb extrákkal is rendelkezett. Illatos gyantájából készült cédrusolajjal nagyszerűen lehetett konzerválni a múmiákat, de használták füstölőként is. Gyümölcséből balzsamot és gyógyszert készítettek, levelei néha mannaszerű édes levet izzadtak.

whole3.jpgHufu fáraó libanoni cédrusból épült napbárkája

A történelem első feljegyzett erdőirtása is a libanoni cédrusokhoz kapcsolódik, amikor a föníciai Büblosz városa mellett az egyiptomi export kedvéért egy egész cédruserdőt vágtak tarra. Az egyiptomiak ugyanis a satnya pálmafáikból nem tudtak rendes szarkofágokat, hajókat, épületeket emelni. Így voltak ezzel a babilóniaiak, az asszírok és a többi mezopotámiai nép, akik hol kereskedelemmel, hol erőszakkal szerezték be az értékes alapanyagot. Közben a föníciaiak flottát építettek a cédrusokból, és ha hinni lehet nem csak a Brit-szigetekig jutottak el, de cédrushajóikon körbehajózták egész Afrikát, igaz egyiptomi megbízásból.

ships6.jpgFöníciai hadihajó (forrás)

A cédrus - a bíbor és az üveg mellett - a föníciaiak egyik fő exportcikke volt. Hirám király például Salamon templomához is adott el cédrusfát, ebből az anyagból készült el a Szentek szentje, ahol a frigyládát is őrizték. Később a kereszténység is kitüntetett szerepet tulajdonított a cédrusnak, az egyház szerint Krisztus keresztje is libanoni cédrusból készült. Átvitt értelemben az örök élet jelképe lett. Több festményen is ábrázolták a középkorban, azonban csak feliratokból ismerjük ezeket, hiszen a középkori festők egyike sem látott sohasem cédrusfát. A római korra már alaposan megfogyatkoztak a cédrus-erdők, Hadrianus császár egy tollvonással császári tulajdonba vonta őket, hiszen a hadiflottának fontos nyersanyagot biztosítottak. A fennálló erdőket határkövekkel kerítették körbe, melyek még ma is megvannak, többségük múzeumokban.

A későbbi korok uralkodói már törekedtek arra, hogy a megmaradt cédrus erdőket fenntartható módon kezeljék, de az ilyen törekvéseket minduntalan megszakították a háborús periódusok. Annak ellenére, hogy Viktória királynő lekeríttette az egyik utolsó 102 hektárt (~1 km²), a törökök még felhasználták talpfának és fűtőanyagnak a vasútépítések során, de például ugyanezt tették az angol csapatok is az első világháborúban. 

cedar_of_gods.jpgEnnyi maradt - Az Úr cédrusai (forrás)

Bejrúttól két-három órás autóuton érjük el Bécharré települést. A Kadisha-völgy szurdokában utunkat maronita keresztény kolostorok kísérik, akik a cédrusokhoz hasonlítják a maguk földhöz való ragaszkodásukat. Már az utolsó településeket is elhagyjuk és kopár hegyoldalak között vezet az utunk, amikor 2000 méteres magasságban, a kopár völgyben felbukkan egy valószínűtlenül zöld folt. A helybéliek által az "Úr cédrusainak" nevezett liget volt az utolsó túlélő cédrus erdő a Libanon-hegységben. Körülbelül 375 fája közül kettő 3000 évnél is idősebb, tucatnyi idősebb ezer évnél, és a többi is legalább egy évszázados. 4 fa éri el a 35 méteres magasságot, 12-14 méter kerületű törzsükre rengeteg Döbrögit fel lehetne kötözni. Itt található az a nevezetes "Zászló cédrus" is, amely pillanatnyilag a libanoni zászló zöld részét képezi. Jelenleg az Úr cédrusai egy 646 hektáros erdőrezervátum részét képezik. 

640px-flag_of_the_lebanese_republic.png

A cédrus örökzöld tűlevelű fa, mely legfeljebb 40 méter magasra nő meg (tehát bőven magasabb egy 10 emeletes panelháznál!). Főként az idősebb példányokra jellemző az asztalszerűen sík, lépcsőzetesen kifejlődött ágak sorozata, mely nagyban megkönnyíti a meghatározásukat. Törzsük rendszerint nagyon vastag, de már a felszínhez közel szabálytalanul szétágazik. 1-3,5 cm hosszú tűlevelei 10-20 darabos sündisznószerű csomókban ülnek az ágakon. Tobozai hordó formájúak. Minden talajon megél, jól tűri a szélsőségeket, a hideg telet és a száraz nyarat. Állományai nyílt, ritkás erdők, kevés cserjével, jegenyefenyővel és más fenyőkkel elegyesen, főként borókafajokkal (Juniperus excelsa).

4602212108.jpgLibanoni cédrus (forrás)

Libanon jelenlegi erdősültsége 23%, ebből 13% valódi erdős terület, a maradék 10% egyéb erdős terület (ahol az 5 méternél magasabb lombkorona a terület 5-10%-át borítja, köztük bozót, vagy egyéb felszínborítás van). Ez az érték száz évvel ezelőtt még nagyon alacsony volt. A 2010-es FAO adatok szerint az újraerdősítés évi 1000 hektáros ütemben halad. Az erdők nagyobb része lombhullató, azon belül leginkább tölgy. A tűlevelű erdők aránya 31%, ezen belül a legalacsonyabb értéket a jegenyefenyő (1,76%) a cédrus (0,83%) és a ciprus (0,15%) éri el. Rövid fejszámolás után kiderül, hogy Libanonban 2010-ben összesen 1137 hektárnyi cédrus erdő volt. Libanonban az újraerdősítés nemzeti program, melyet a Földművelési Minisztérium végez. A cédrus erdők újratelepítését a "helyreállítani Libanon régi dicsőségét" mottó alatt végzik. Nem is akármilyen eredménnyel. Az erdőirtások aránya 0,4%, míg az újraerdősítés 0,83% évente, azaz bőven pluszban vannak. 


pr07_3_cedar_map.jpgCédruserdők egykor és most

Sok helyen az erdőtelepítés abból áll, hogy kitiltják a kecskéket a már meglévő cédrusok közeléből, így az erdő gyakorlatilag önszorgalomból terjeszkedik. Ilyen munka folyik az Al Shouf Nemzeti Parkban is, ahol három különálló erdő nyújtózik lassan egymás felé a hegyoldalban. 

Libanonban két csemetekertet létesítettek, egyet északon, egyet délen, ezekben szaporítják a facsemetéket, melyekből az új erdők lesznek. A telepítés üteme ugyan nem olyan mértékű mint Törökországban, ahol a tauroszi cédrust (Cedrus libanii ssp. stenocoma) milliós egyedszámban ültetik a névadó hegységben, de Libanonban ez egyéb mellékhatásokkal is jár. Bécharré felett a cédrusok védelmébe beletartozik a táj védelme is, ennek érdekében rengeteg épületet egész egyszerűen elbontottak a környéken, sőt még a hadsereg sí iskoláját is odébb költöztették.  

cskt-maganyos_cedrus_1907.jpgCsontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus

"Ültess el egy cédrust a hegyen és meglátod, hogy száz év múlva, lassan erdő lesz belőle."  A. De Saint-Exupéry

Viktória királynő ideje óta sikerült stabilizálni a cédrus állományt, a szigorú védelem és az újratelepítés meghozta a maga eredményét. Ha ilyen ütemben hódítják vissza a cédrusok a Libanon-hegységet, az utánunk következők már sűrű, összefüggő cédruserdőkben kirándulhatnak. Ha nem vagyunk hajlandóak ellátogatni néhány fa kedvéért Libanonba, jó hírünk van! Magyarországon is élnek libanoni cédrusok, szám szerint hat példányról van tudomásunk, egy a soproni Lővérekben, egy az alcsúti arborétumban, kettő Gödöllőn az Erzsébet parkban, egy Dénesfán a Cziráky kastély kertjében, egy pedig Budapesten, a Kondor utcában.

Ajánlott és felhasznált irodalom:

26 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr387620336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.07.15. 22:14:38

Érdekes kultúrtörténeti poszt volt, köszönet érte! :)

maestro1 2015.07.16. 11:27:26

Én tudok egy hetedikről is, amit pár éve ültettek, Budapesten a Bartók Béla úton, a Gárdonyi térnél, Csontváry egykori műterme előtt. Igaz, az még nagyon picike, kb. embermagasságú.

David Bowman 2015.07.16. 13:06:04

Van egy nagy példány a Szépvölgyi úton is.

David Bowman 2015.07.16. 13:17:44

Nagyon jó, és kissé szomorú poszt, bár a címe (sajnos) kissé félrevezető. Nem egy erdőt hajóztak el, hanem a világ összes erdejét. A használható fák vagy 90%át. Ami most a kopár mediterránum, az az emberi civilizé hajnalán még tömör erdő volt. Egész Spanyolo, Olaszo, É-Afrika, mind.
A libanonok nagyon jó úton járnak, minden támogatásom az övék. Sokat gondolkodom arról, hogy meg van-e valahol az a rengeteg föld, amit erdők híjján az erózió lehordott a hegyekről, és vajon hogyan kellene azt oda visszahordni.

David Bowman 2015.07.16. 13:22:50

A Szahara közepén is áll néhány cédrus fa. Minden évben hoznak termést, de a kicsik sajnos nem maradnak meg. A több ezer éves példányok gyökere leér a talajvízig, de a csemeték azonnal kiszáradnak.
A legszomorúbb példa a gondatlan, vagy vandál erdőpusztításra Madeéra szgetéé. Amikor felfedezték a portugízek, az egész erdő volt. Felgyújtották. Öt évig égett egyfolytában.

Tranquillius 2015.07.16. 13:37:16

@David Bowman: Nem lehetetlen, hogy lesz folytatása és sorozat lesz az elhajózott erdőkből, ezért a cím.
A Szépvölgyin milyen cédrus nő? Atlaszcédrusokból jóval több van Magyarországon, mint a libanoni fajtából.
A lehordott talaj ott van például a középiskolai történelmi atlasz elején, ahol Görögország régi partvonala is be van rajzolva a mostani mellett. Többek között ezért nem kikötő már Ephesos. Kissé ironikus, hogy éppen a hajóépítés miatt vesztették el a kikötőjüket.

Tranquillius 2015.07.16. 13:46:20

Ezen a linken lehet anyagilag támogatni Libanon újrafásítását: www.reforest-lebanon.com/reforest-lebanon.html Magyarországon sem ártana egy ilyen program, bár már az is sokat segítene, ha a villanyvezetékeket a föld alatt vezetnénk, mint mondjuk Svédországban.

David Bowman 2015.07.16. 14:05:53

@Tranquillius: Megnéztem a térképen. Szerintem az uagyanaz a libanoni cédrus. Sajnos élőben még nem láttam.
Magyaro-n is van újrafásítási program, meg mindenhol. Egész Csíkszereda fát ültet vagy tíz éve. Akkor volt az az iszonyú nagy vihar a Kárpátkanyarban, ami kidöntött vagy tízmilió fát.
Én nagy fabarát vagyok. A kertemben áll vagy tíz nagylombú fa. A jövő századokra nézve ültettem egy ginkó bilboát. Előtte mamutfenyőt, de az nem maradt meg.
Külön fixa ideám a mediterrán vidék visszaerdősítése. Most, hogy a termelékenység minden vonalon nagyon megnőtt, szerintem a felszabaduló földeken a lehető legpontosabban vissza kellene állítani az ősi állapotokat. Bölénnyel, medvével, oroszlánnal.

Tranquillius 2015.07.16. 14:54:53

@David Bowman: Nálunk csak 7 nagyobb fa van, több nem is férne el a gyümölcsfáktól meg a veteményestől.

meg minden 2015.07.16. 16:54:10

Van egy a 3. kerületben is, Békásmegyer Ófaluban az Iskola utca egyik kertjében. Libanoni cédrus. Garantáltan miutan 97-ben onnan hoztam az alig 15 centis 3 csemetét. (Bserrében a sípályák felé , a hágó felé vezető ut melletti csemete neveldéből) Egy élte túl az utat. Ma már 4-5 m magas. Szépséges.

David Bowman 2015.07.17. 09:05:10

Ez lenne az?:
https://www.google.com/maps/@47.599551,19.043087,3a,75y,90h,99.63t/data=!3m6!1e1!3m4!1swd7TY7s5zzX-pnHOokoUXw!2e0!7i13312!8i6656!6m1!1e1

pitcairn (törölt) 2015.07.17. 09:52:21

@Tranquillius:

itt azért elég szépen fásítottak az utóbbi évtizedekben:)

pitcairn (törölt) 2015.07.17. 09:54:52

@David Bowman:

azért Madeira kapcsán vhogy nem az a "katasztrófa-sújtott" terület kép ugrik be:)

10 of the most beautiful places to visit in Madeira
www.globalgrasshopper.com/destinations/europe/10-beautiful-places-visit-madeira/

meg minden 2015.07.17. 13:20:36

@David Bowman: Nem. Az utcáról nem látszik.Nem a kert utcai oldalán van.

David Bowman 2015.07.18. 19:14:31

@pitcairn: Az eredeti őserdőből csak mutatóban van egy kicsi egy szurdokban. Az a legbosszantóbb, hogy azt a sok miliárd dollárnyi fát semmire se használták.

David Bowman 2015.07.18. 19:31:18

@pitcairn: Bizonyára ezekről olvashattam. Sokat kerestem őket a kugliőrtszön, de nem találtam.

magyarparaszt 2015.09.29. 13:31:10

@David Bowman: Egyetértek. Még ha tudjuk is, hogy ugyanolyan már nem lehet többé, csak hasonló. De azt hiszem, az is bőven megérné.

magyarparaszt 2015.09.29. 13:31:57

Mármint az ősihez hasonló állapotok.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.11.19. 10:12:56

https://www.google.hu/maps/@34.2427705,36.0494987,3a,75y,180h,90t/data=!3m8!1e1!3m6!1sAF1QipPK29amHGJ5PbNjIORo7iw6eYSkSzxbmMiYMNWC!2e10!3e11!6shttps:%2F%2Flh5.googleusercontent.com%2Fp%2FAF1QipPK29amHGJ5PbNjIORo7iw6eYSkSzxbmMiYMNWC%3Dw203-h100-k-no-pi-0-ya99.46791-ro-0-fo100!7i7200!8i3600

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.11.19. 13:35:51

@pitcairn2: Köszi mindkettőt. Így tényleg elegánsabb. :-)