Pangea

Minden, ami földtudomány

Ipari metropolisz - ahol megvalósult a "növekedési pólus" elmélet

2015. július 01. 20:19 - lezlidzsi84

Képzeljünk el egy modern, 21. századi milliós nagyvárost, ahonnan a világ legnagyobb autógyárában elkészült járműveket a szomszédos,  szintén világrekorder hajógyárban készült hajókkal exportálják, miközben a szintén helyben található, világszinten második legnagyobb termelésű olajfinomítóból kapják üzemanyagukat. Nem, nem Kínában vagyunk, a manapság szinte egyedülálló ipari konglomerátumnak Ázsia egyik legfejlettebb országa, Dél-Korea gazdaságának "igáslova", Ulszan ad helyet.

Korea hetedik legnépesebb városáról/agglomerációjáról a fenti említetteken kívül meglehetősen kevés információt lehet fellelni az interneten, ahhoz képest, hogy egy milliós nagyvárosról van szó, a Wikipédia angol nyelvű szócikke is igen rövid, egy átlag magyar középvárosról többet tudhatunk meg angolul.

ulsan1.jpgUlszan éjszakai látképe (forrás)

Pedig a város külsőre úgy néz ki, mintha egy ötven évvel ezelőtti  földrajzkönyv fő attrakciónak számító nagy színes (kétoldalas) képe elevenedett volna meg: a tengerpartot szegélyező, meredeken kiemelkedő hegyvonulatok között megbúvó, kanyargó folyó tölcsértorkolatában nagy hajók horgonyoznak és még nagyobb gyárak, olajtartályok emelkednek, míg a modern magasházakból álló város a környező dombokat és a köztük lévő völgyeket foglalja el. A várost övező zöld hegyoldalakon pedig szinte átmenet nélkül kis falvak kezdenek sorakozni.

ulsan.jpgA földrajzkönyv példavárosa: hegyek, modern városrészek, kikötő, ipar... (forrás)

A 60-as évekbeli indusztriális utópiához való hasonlóság nem véletlen: a Taehwa folyó torkolatában fekvő modern Ulszan ugyanis ennek az évtizednek a terméke, amivel meglehetősen ritka madár a nagymúltú ország hosszú történelemmel rendelkező városai között.  A kép teljességéhez hozzá kell tennünk, hogy ez csak Ulszanra, mint nagyvárosra igaz, Ulszan, mint közepes jelentőségű bálnavadász- és halászkikötő már legalább a középkor óta létezik, sőt a koreai történelemkönyvek lapjain is szerepel, igaz nem épp a legdicsőbb lapokon.  A koreaiak egyik legnagyobb fegyverténye az úgynevezett Imdzsin háborúk győzedelmes megvívása volt a 16. század végén, ami röviden összefoglalva egy japán invázió visszaverése volt némi kínai segítséggel. A mind a résztvevők és az áldozatok számát, mind a bevetett fegyverzetet figyelembe véve meglepően modern háború vonásait öltő konfliktus döntő szakaszában a japánok Korea délkeleti (magyarul Japán felöli)  csücskébe vonultak vissza erőösszpontosítás céljából. (Ha valakinek ez a hadmozdulat 350 évvel későbbről is ismerős, írjon be magának egy piros pontot.) Egyik fő erősségük a jól védhető Ulszan kikötője lett, és az ide összevont szamurájok igen csúnyán elkenték az ostromló koreai-kínai sereg száját. Kétszer. Mindez egy egyébiránt győztes háborúban kicsit kellemetlen, így nem meglepő, hogy később Ulszan egy ideig nem bizonyult a koreai vezetés szíve csücskének. Mindez a 20. század eleji japán hóditással megváltozott, és a korábban halászhajókat gyártó kisváros lassan szerényebb nehézipari központtá alakult, mely sem a második világháborúban, sem a koreai háborúban nem szenvedett komoly károkat.

terkep.pngUlszan belterülete. A Hyundai hajógyára a jobb oldali félsziget közepe táján van, a folyótól jobbra (a félsziget bal oldalán) látható hosszúkás iparterület az autógyár, míg az olajfinomítók a folyó torkolatánál sorakoznak - (forrás: Google Maps)

Az igazi változást azonban egy katonai puccs hozta magával: 1961-ben a rendkívül energikus Pak Csong Hi került hatalomra Dél-Koreában, aki japán mintára Korea erőteljes és gyors iparosításában látta a meglehetősen szegény ország felemelkedésének kulcsát. Egyéb projektek mellett 1962-ben némi kutakodást követően kijelöltek négy helyszínt, melyek alkalmasak lehettek a nyersanyagokban egyébként igen szegény délen a nehézipar nagyarányú fejlesztésére. A kormány (vagyis Pak) végül még ugyanabban az évben a négy helyszín közül Ulszan mellett döntött. Hogy miért? A magyarázat a rossznyelvek szerint egyszerű volt: Pak ebből a tartományból származott.  Persze könnyen lehet, hogy más szempontok bizonyultak döntőnek: Ulszan mélyvízi kikötője kellően távol volt mind a kellemetlen északi rezsimtől, mind Mao Kínájától. Ugyanakkor a pletykának komoly súlyt ad, hogy Pak nem volt épp kispályás autokrata: közel 20 éves uralma alatt vaskézzel kormányozta (és emelte ki a szegényházból) Dél-Koreát, elszántságát mi sem bizonyítja jobban, hogy amikor egy merénylő élő adásban közvetített beszéde alatt véletlenül a feleségét lőtte agyon, fegyelmezetten (igaz némileg megrendülve) folytatta beszédét... Az önkényes döntést tartalmazó forgatókönyvet némileg gyengíti, hogy hasonló, nagyarányú ipari fejlesztést előirányzó döntés történt a szárazföld belsejében (és egy másik tartományban) található Tedzson esetében is, igaz utóbbi már a döntés meghozatalakor is jelentős városnak számított. Tulajdonképpen a két város esetében a 60-as években divatos "növekedési pólus" elmélet nagybani , sikeres (és kíméletlen) megvalósításáról beszélhetünk.

Pak uralma során az ország gazdaságának felvirágoztatását a hagyományos koreai értékekre az oktatás fejlesztésére és bizonyos adottságokra alapozta,  a helyi (nagy)tőkések kinevelésében pedig a hagyományos "nagycsaládi" vállalkozásokra a chaebolokra támaszkodott. Ezek jellemzően olyan cégek, melyek vezető pozícióinak zömét egy-egy klán tagjai töltik be, a maradékot pedig  más arra érdemes emberek (nem ritkán az államhatalom egyes képviselői vagy rokonaik). Az egyes "klánok" cserében képviseltetik magukat az államhatalom különböző intézményeiben is. Mielőtt valaki könnyelmű módon bizonyos párhuzamokat látna, le kell szögezni, hogy a koreaiak messze nem stadionok felhúzásával alapították meg a hazai tőkésosztályukat.

ulsan_refinery.PNGA gyárnegyed éjszaka némileg látványosabb (forrás)

Hanem masszív iparosítással, melynek egyik zászlóshajójává a Hyundai, a cég egyik fő telephelyévé pedig az 1962-ben szabad kikötővé nyilvánított Ulszan vált az első 5 éves gazdaságfejlesztési terv keretében.  A mintegy 15 év alatt kiépülő nehézipari komplexum a Hyundai autó és hajógyára mellett olajfinomítókat, műtrágya feldolgozót tartalmazott és többé-kevésbé elfoglalta a város tengerparti részét. A város lakossága az 1962-es 85.000 főről 557.000 főre nőtt 1988-ra, a népességnövekedés átlagos üteme az 1970-es években 10% feletti volt.

new_thinking_hyundaiworldwide_2.jpgA Hyundai autógyár - (forrás)

Hogy megfelelőképpen érzékelhessük a méreteket, bemutatom a két Hyundai óriást: az autógyár 5 millió négyzetméter (tehát 5 négyzetkilométer!!) alapterületű üzemeiben 34.000 alkalmazott dolgozik és napi 5.600 autót állítanak elő. (Évente nagyjából másfél milliót...) A gyár külön kikötővel rendelkezik, ahol három, egyenként 50.000 tonna hordképességű hajó horgonyozhat. Összehasonlításképpen: a szintén nem éppen csöpp győri Audiban kb. 10.000 ember dolgozik, az éves termelési kapacitás pedig kb 160.000 jármű. (Mielőtt valaki téves következtetéseket vonna le a hazai gyár termelékenységére vonatkozóan: a győri gyár  a kész autók mellett motorokat is gyárt, illetve az előállított autók egységnyi értéke meghaladja a koreai vetélytársét.)

4-image.jpgA Hyundai hajógyára - a központi dokksor a kép közepén látható (a piros darukkal). A készülő hajók mintegy 200-300 méter hosszúságúak - (forrás)

Hasonlóan impozáns (vagy félelmetes) a város legnagyobb hajógyára is: a Taehwa folyó torkolatának külső (tehát keleti) oldalán található félsziget tengerpartján mintegy négy kilométer hosszan húzódó létesítmény szárazdokkjait egy kisebb félsziget átvágásával alakították ki, vagyis rögtön két tengeri kijárattal is rendelkezik a több, mint egy kilométer hosszú fő "gyártósor", ahol a világ legnagyobb hajóinak tekintélyes része készül. A gyár elvileg bármilyen típusú és méretű hajót képes előállítani, az éves termelésük nagyjából 80 vízi jármű, többségében folyékony és egyéb tömegáruszállító.

3d9b66dd06b04d0ac7afa01fc43400f2-kxbe--645x400_meditelegraphweb.jpgValami épül Koreában...a hajógyár közelebbről - (forrás)

Mindezt figyelembe véve nem meglepő, hogy a város szédületes tempóban növekedett a 60-as 70-es években, és a növekedés, ha lassuló ütemben is, de azóta is folytatódik, erős korrelációt  mutatva a koreai GDP értékének növekedésével. Mára egyébként az egy főre jutó össztermék előállításában Ulszan az első Koreában, ami a mai, alapvetően a szolgáltatószektor dominanciájára épülő globalizált gazdaságban elég meglepő egy iparvárostól, különösen azt figyelembe véve, hogy még a világgazdaság egyik központjának számító Szöult is sikerült leköröznie. (A Hyundai központja egyébként szintén a fővárosban van.) A kb. 80000 dollár/fő érték nagyjából a világ egyik leggazdagabb országának számító Luxemburg értékével vetekszik.

ulsan_merge.jpgA koreai gazdaság zászlóshajója éjjel - (forrás)

De hogy néz ki maga a város? Nem szép, bár modern, különösebb történelmi emlékek nélkül, és bár mind a város környékén, mind a városban magában igen sok a zöldterület, a turisztikai célú imázsépitésnek kb. annyi realitása van, mint Ózdon a kohászati művek fénykorában. Mindez persze némileg a helyiek életminőségére is rányomja a bélyegét: bár rendkívül jó életszínvonalukat a nagy iparvállalatoknak köszönhetik, és a cégek sok pénzt költenek a helyi környezet minőségének javítására, a rendkívül szétszórt és nagy területű ipari zónáknak köszönhetően a város bizonyos részei meglehetősen vigasztalan képet mutatnak. (Mivel az üzemek a tengerszint közelében vannak, a lakóövezetek pedig - többnyire - a dombokon, a kilátás sem nagyon kompenzál...)

mount-gaji.jpgUlsan közvetlen hátországában a "Yeongnam-alpok" szinte érintetlen vadonja kezdődik - (forrás)

A város kiemelkedő gazdagsága (a GDP/fő értéke a szintén nem alacsony dél-koreai átlag 270%-a!!) igen erős területi különbségekre utal, ami az egyébként viszonylag kiegyenlített településhálózattal, azaz számos metropolisszal rendelkező Korea egyik nagy gondja. Az ezzel együtt erősödő regionalizmus egyesek szerint még Pak Csong Hi uralmának egyik káros öröksége: az alapvetően a hűséges nagyvállalatokra alapozott, területileg  koncentrált fejlődés nyomán bizonyos területek az állami fejlesztéspolitika kiemelt kedvezményezettjeivé váltak,  az ott összpontosuló tőke pedig további fejlődési különbségeket szült...

Hogy a leírtakból mi lehet számunkra a tanulság? Egyrészt, hogy továbbra is lehetséges iparfejlesztéssel egy terület felvirágoztatását megalapozni és fenntartani, de ehhez komoly állami segítség és igen nagy mennyiségű (külső vagy belső) tőke, valamint egy az ipari termékek értékéhez passzoló viszonylag alacsony bérszínvonal szükséges. A "növekedési pólusra" koncentrált iparosítás révén pedig szinte bizonyosan feszültségeket szülő területi különbségek jönnek létre. Utóbbi nem ördögtől való dolog, csak számítani kell a vele járó esetleges negatív következményekre.

 

Felhasznált források: 

Ludwig Schätzl, Karin Wessel, Yong-Woo Lee: Regional Development and Decentralization Policy in South Korea 

http://en.wikipedia.org/wiki/Ulsan

http://www.travelgrove.com/travel-guides/South-Korea/Ulsan-History-c1097304.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Siege_of_Ulsan

http://www.britannica.com/place/Ulsan

http://www.world66.com/asia/northeastasia/southkorea/ulsan/history

http://www.auto123.com/en/news/the-biggest-car-plant-in-the-world/57196/

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr667527292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pitcairn (törölt) 2015.07.06. 15:14:25

A dél koreai gazdasági csoda leginkább a USAID érdeme volt

South Korea: a model of development?
www.theguardian.com/global-development/poverty-matters/2011/nov/28/south-korea-development-model

Az állami tervek a USAID támogatás felhasználására készültek USAID segítséggel

A USAID által elindított csoda egyébként leginkább a japán gyarmatosítók által létrehozott alapokra épült

Economy and modernization - Korea under Japanese rule
en.wikipedia.org/wiki/Korea_under_Japanese_rule#Economy_and_modernization

Az USA által létrehozott dél-koreai állam függetlenségét pedig nagyon szépen illusztrálja az, hogy a dél koreai hadsereg - a CIA által kijelölt "diktátoraival" egyetemben - 1978-ig közvetlen USA irányítás alatt állt

UN (US) command over the South Korean army
en.wikipedia.org/wiki/United_Nations_Command#1953_onwards

a dél-koreai csatlósállam még a vietnami háborúban is teljes mellszélességgel részt vett, az USA ezt pedig hatalmas hadiipari megrendelésekkel honorálta

South Korea in the Vietnam War
en.wikipedia.org/wiki/South_Korea_in_the_Vietnam_War

ez lenne a koreai "take off" lényege

ezzel együtt persze nagyon szép sikertörténet ez

pitcairn (törölt) 2015.07.06. 15:22:38

@pitcairn:

a "függetlenséget" persze idézőjelben értettem, elvégre ez az USA által létrehozott állam még ma is sokkal inkább egy USA protektorátusra emlékeztet mintsem egy független államra

South Korea’s Armed Forces to Remain Fully under US Military Command
October 30, 2014
www.globalresearch.ca/south-koreas-armed-forces-to-remain-fully-under-us-military-command/5410849

Dél-Korea lényegében a neokolonizáció diadala:)

David Bowman 2015.07.09. 20:28:45

Néha a CIA is tehet jót. Lassan elfelejtjük :(

lezlidzsi84 2015.08.03. 20:12:04

@pitcairn: Ha a neokolonizáció diadala, akkor egy nagyon nem tipikus "diadal", általában a gyarmatosítást az alanyok jó része nem éli meg pozitívan. Amit érdemes figyelembe venni az USA beavatkozásának megítélésekor, hogy mi volt az alternatíva. A mai Észak-Korea... Ezen felül a CIA simán látta, hogy Li-Szinman és korrupt bandája simán csődbe viszik Dél-Koreát, így megbuktatása mindenkinek érdeke volt, aki azon a térfélen labdázott. Ezután nem átmenet nélkül jött a katonai diktatúra, bár kétségtelen, hogy az amcsiban kiképzett tisztek révén kicsit egyszerűbb volt a dolog.

lezlidzsi84 2015.08.03. 20:20:28

Érdekes amúgy, hogy hogyan is élték ezt meg a dél-koreaiak. Max Hastings 1987-ban kiadott, Koreai háborúról szóló könyvét egy koreai veteránnal készített interjúval zárja:"Utáltam a tiszteket. Mindenből túl sok volt nekik. Fizetés? Nekünk nem volt fizetésünk, épphogy enni kaptunk. Nem volt olyan koreai aki élvezte volna a háborút. Mégis, ma azt mondom, megérte. Jól élünk, eleget ehetünk, nagyon szeretem a mostani életünket." Aki poklot járt, egy viszonylag jó körülményeket biztosító diktatúrát is elvisel. A dél-koreaiak különös szerencséje, hogy a katonai diktatúrából viszonylag jól jöttek ki. Általában nem ez a megszokott, úgyhogy ha emögött a CIA volt, akkor nagy riszpekt :)

pitcairn (törölt) 2015.08.03. 23:57:32

@lezlidzsi84:

a mai Észak-Korea szorosan véve vmikor a koreai háborúban született meg, lényegében annak a "hagyatéka"

ráadásul az amerikai beavatkozás sem a koreai háborúval kezdődött meg, a kommunista térnyerés egész pontosan a Japán Birodalom elpusztítása miatt következett be,

lényegében a Japán Birodalom szétverésével létrejött hatalmi vákuumot töltötték ki a jelentős részben az amerikaiak által felfegyverzett kommunisták

elvégre a SZU és a kínai kommunisták durván két Marshall segélynyi katonai támogatást kaptak a világháború alatt,
en.wikipedia.org/wiki/Lend-Lease#US_deliveries_to_the_USSR

a Jaltai konferencián a Washington-i vezetés lényegében a SZU-nak ajándékozta Mandzsúriát az ottani japán hadianyagkészletekkel együtt...
en.wikipedia.org/wiki/Soviet_occupation_of_Manchuria

ez lett a későbbi kínai/koreai kommunista hatalomátvétel legfontosabb bázisa...

pitcairn (törölt) 2015.08.03. 23:58:24

@lezlidzsi84:

olyan apróságokról nem is beszélve mint a kínai kommunisták és a nacionalisták között kierőszakolt fegyverszünet, a Washington-i vezetés koalícióban szerette volna összeboronálni Mao-ce-Tung-ot, Csang-kaj-sek-el...
en.wikipedia.org/wiki/Marshall_Mission

a tajvanra visszavert nacionalisták azóta is esküsznek arra, hogy ez a haladék kulcsszerepet játszott a kommunista hadsereg újjászervezésében és a későbbi nacionalista verségben

szóval meglehetősen hosszú és szerencsétlen története van az USA beavatkozásnak a Távol Keleten

szvsz

mindenki jobban járt volna ha békén hagyják a Japán Birodalmat az összes visszásságával, baromságával együtt

a második világháborús amerikai-japán kalandhoz különben lényegében az USA embargó és a Hull-jegyzék vezetett, amit később a kairói nyilatkozattal tetéztek (lásd a feltétel nélküli kapituláció hadbírósággal fűszerezett doktrínáját a Japán Birodalom elpusztításával megbolondítva...) szűkebb értelemben véve kb. onnan datálódik a kommunista expanzióba torkolló katasztrófasorozat

en.wikipedia.org/wiki/ABCD_line

en.wikipedia.org/wiki/Hull_note

en.wikipedia.org/wiki/Cairo_Declaration