Pangea

Minden, ami földtudomány

Nem kék láva

2015. február 15. 22:33 - Tranquillius

A marketing borzasztó fontos dolog, legyen szó bármiről. Így van ez a természetföldrajzzal és a vulkánokkal is. Kék láva címmel (és hozzá képekkel) rekordmennyiségű kattintást lehet elérni, sőt még egy rakás turistát is oda lehet csalogatni a szóban forgó indonéz vulkánra. Holott kék láváról szó sincs, legfeljebb egy kénbányáról. De a hely valódi extremitását a kék szín egy másik árnyalata jelenti. 

blue-lava-kawah-ijen-volcano-woe1.jpgKék, de nem láva (Olivier Grunewald fényképei)

Éppen egy éve öntötte el az egész internetet Olivier Grunewald francia fényképész kék lávája, amit Jáva szigetének keleti felén fotózott a Kawah Ijen vulkán kráterjában. A fényképek különlegességét az adja, hogy a fényképész egyáltalán nem használt semmiféle effektet, vagy utómunkálatot ezeken a képeken. Ez a valóságban is ugyanígy néz ki. Már a szerző is szóvá tette, hogy a weboldalak jobbára csak a képeket vették át és látták el szenzációhajhász címekkel, a tudományos háttérrel ellenben nemigen terhelték az olvasókat. Holott az ördög ezúttal is a részletekben rejtőzik. 

ijen-0305f8f-p.jpg

sulfurlava02.jpg

sulfurlava04.jpg

Lávának azt a megolvadt kőzetanyagot nevezzük, amely főként vulkánokban kerül a földfelszínre. Itt a földfelszínen van a hangsúly, ugyanis a felszín alatt ugyanezt az olvadt kőzetet magmának hívjuk. Ez a kőzetolvadék ásványi összetételétől és hőmérsékletétől függően a vörös és a sárga színtartomány valamely árnyalatában pompázik, de semmiféleképpen sem kékben, mint ezeken a fényképeken. A képen látható láva leginkább egy égvehagyott hatalmas gáztűzhelyre hasonlít. A borzalmas hasonlat hallatán bizonyára sokan csóválják a fejüket, pedig nem is járunk olyan messze a valóságtól.

sulfurlava03.jpg

Kawah Ijen a 20 kilométer átmérőjű Ijen kaldérában nőtt rétegvulkán, Jáva szigetének keleti részén található. Kráterének pereme 2386 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Meglehetősen aktív tűzhányó, a XX. századból hét kitörése ismert, a legutolsó 1999-ben volt. Nem túlzás azt állítani, hogy a Kawah Ijen Indonézia legveszélyesebb vulkánja, ugyanis a kráterében egy gyönyörű, türkizkék tó található. E tónak az adja a különlegességét, hogy víz helyett kénsav hullámzik benne. Mérések szerint nulla egész öt tizedes a pH-ja, azaz kissé savasabb a kólánál. Ha ruhát ejtünk bele azonnal szétmarja, hasonlóan az emberi szövetekhez. A tó legmélyebb pontja kétszáz méter, felszíne 2145 méteren fekszik. Egyetlen lefolyása van, a Banyupahit folyó, mely a nyugati oldalon csapolja meg a krátert. Felső szakaszán gyakorlatilag minden életet elpusztít a partjai mentén. Komolyabb vulkánkitörés esetén a 36 millió köbméter gőzölgő savat tároló "zagytározó" elképzelhetetlen pusztítást tudna véghezvinni a Banyupahit folyó mentén.

indo.jpg

De még mindig nem tudjuk, mitől lángol kéken a kőzet ebben a kráterban. A Nápoly melletti Szolfatára kráter a névadója azoknak a kénes kigőzölgéseknek, melyek legtöbbször vulkáni utóműködést jeleznek. Ezek tulajdonképpen a fumarolák egy speciális fajtái, ahol jellemzően kénes gázok törnek a felszínre (van szén-dioxidos is, azt mofettának hívják). Itt is erről van szó, mint ahogy láttuk azt a tó összetételénél. A földkéregből nagy nyomással hatalmas mennyiségű magas hőmérsékletű (360-600 °C) különféle összetételű kéngáz tör elő. A levegővel érintkezve ez meggyullad és éjszakánként lidérces kék fénnyel vonja be a többnyire tiszta kénből felépülő kőzetet. Mivel a kén olvadáspontja mindössze 115 °C fok a lángoló kénes gázok megolvasztják a már kicspódott ként, amely a lejtő irányában lassan lecsurog. Itt aztán újból megszilárdul. Az olvadt kén maga nem kék színű, de a felette égő gázok erre az árnyalatra színezik. De csak éjszaka - nappal a kráter ugyanúgy néz ki, mint a többi tisztességes vulkán. 

kawah_ijen.JPGA Kawah Ijen kráter és a világ legnagyobb savas tava (forrás: wikipédia)

Egy dologtól eltekintve, ez pedig egy kénbánya. A nagy tisztaságban előforduló termésként kőkorszaki módszerekkel, azaz kézi fejtéssel bányásszák közel kőkorszaki fizetésért. A munkások többnyire gázmaszk nélkül ereszkednek le a kráterba két kosárral a vállukon és kézi szerszámokal fejtik, majd darabolják a ként, hogy minél több férjen a kosarakba. A telephelyen teljesítménybérezés alapján dolgoznak, egy átlagos munkás naponta 80-100 kg ként hoz fel több fordulóval. A terméskén kilója 6 amerikai cent, így átlagos keresetük 5-6 dollár. Jórészük áldásként tekint a kéken lángoló hegyoldalra, hiszen fényénél simán lehet éjszaka is dolgozni. Még gyerekeknek is. 

the_sulfur_miner_of_kawah_ijen_mountain_indonesia.jpgKénbányász (wikipédia)

A fényképészek természetesen csak gázmaszkban voltak hajlandóak leszállni a kénsav tó partján lángoló kénes gázok között gázmaszk nélkül dolgozó munkásokhoz, akikről dokumentumfilmet is forgattak. Néha olyan gázfelhőt fújt rájuk a szél, hogy a saját kezüket sem látták. Grunewaldnak egy fényképezőgépét tönkretette a sav, és odahaza kb. három hétbe telt, míg a bőrükből kiment a kénszag.  

kawah_ijen_-east_java_-indonesia-31july2009.jpgSavasabb mint a kóla (forrás: wikipédia)

A helybéliek azonban rájöttek, hogy a kén felhozatalánál sokkal jobban fizet, ha külföldi turistákat visznek le a világ legnagyobb savas tavának partjára. Főként azután, hogy a világot bejárták a kék ál-láva képei. A kráter peremére egy két órás túra vezet fel, onnan még háromnegyed óra a tópart. Amennyiben úgy döntünk, hogy meglátogatjuk ezt a türkizkék tavat, semmiképpen se felejtsük otthon a gázmaszkot, a kén-dioxid belélegzése nem tesz jót a szervezetünknek!  

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr97178519

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

drbuboo 2015.02.16. 15:56:12

Azért a pH 0,5 az nem "egy kissé savasabb a kólánál", hanem nagyságrendileg százszor akkora a protonkoncentrációja, mint a pH 2,5-3-as kóla. Ez rövid távon még nem okoz sérülést, ha utólag semlegesíti, vagy lemossa az ember a bőréről, de azért nem fürdenék benne...