Pangea

Minden, ami földtudomány

Az erdélyi szász etnikai térszerkezet kialakulása

2014. december 03. 22:14 - Tranquillius

A frissen megválasztott román elnök, Klaus Iohannis nagyszebeni polgármester kapcsán a legtöbb hírben megemlítették azt, hogy szász felmenőkkel rendelkezik. Kik ezek a szászok? Annak ellenére, hogy az erdélyi szászokkal közel 800 évig éltünk egy hazában, valljuk be őszintén: alig tudunk róluk valamit és ez a kevés sem túl hízelgő rájuk nézve - magyar szempontból. Császár (amúgy király)-párti magatartás a függetlenségi harcokban és az 1918-as önkéntes csatlakozás Romániához a legfőbb "vétkeik". Azonban ha a szászok saját szemszögéből vizsgáljuk a történteket minden világossá válik. Évszázadokon keresztül egyetlen céljuk volt: körömszakadtáig védeni Európa egyik legősibb autonómiáját.  

berethalom1.jpgBirthälm/Berethalom erődített temploma (forrás)

Először ez egy rövidke bejegyzésnek indult volna a román elnökválasztáshoz fűzött etnikai földrajzi kiegészítésként, melyben bemutattam volna hol éltek a szászok a Magyar Királyság idején, hová tűntek nyolcszáz év után és mi maradt belőlük. A cikk írása közben azonban annyi plusz információ került elő, hogy kénytelen voltam egy cikket szentelni annak, hogy kik is voltak ezek a szászok, miért volt jelentős az ő sajátos jogi helyzetük Magyarországon belül. Következzen hát az első rész, amely a szász nemzet felívelését és fénykorát mutatja be.

Klaus Iohannis, aki önszántából Johannisból románosította saját nevét már nem követi ősei makacs ragaszkodását az erdélyi területi autonómiához, nem is követhetné, hiszen a szászok az evangélikus egyház nyilvántartása szerint már csupán 15000-en maradtak Erdélyben, akiknek az átlagos életkora 67 év. Az egykori szász autonómia helyreállítását az is lehetetlenné teszi, hogy ez a pár ezer ember több száz településen szétszórva él, és sehol sem alkot már többséget. Hála annak az államközi emberkereskedelemnek, amely a demokratikus NSZK és a szocialista Románia között zajlott a múlt század második felében. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen még azt is tisztáznunk kell, hogy a "szász" kifejezés nem egy etnikumot jelöl, hanem egy jogállást.

nagyszeben.jpgHermanstadt/Nagyszeben (forrás)

És miután ez a jogállás megszűnt (a történelem során háromszor, legutoljára 1876-ban) az elnevezés rajtuk maradt, ugyanúgy, mint északi rokonaikon, a Szepességben.

Ad retinendam coronam

Azaz a királyság megtartói - ez a felirat áll Nagyszeben címerében. Az erdélyi szászok mint németek (teutonok), flamandok valamint kisebb részben vallonok érkeztek hazánkba II. Géza király uralkodása alatt (1141-1161), annak is feltehetően a második felében, miután a II. keresztes hadjárat 1147-ben átvonult Magyarországon. A fő kibocsátó terület a kölni és trieri érsekség volt, Düsseldorftól Lahnig és Aachenig, melyhez nyugaton kapcsolódott Luxemburg, Flandria, valamint délen Lotaringia bizonyos területei. Német, vallon és flamand nincstelenek, földművesek és olyan lovagok indultak meg keletnek, akik az öröklési rend szerint nem sok jóra (birtokra) számíthattak odahaza. Ez a több területről összetoborzott, szedett-vedett társaság Erdélyben a krónikák szerint egy lakatlan (deserta) területre érkezett. Valamivel korábban még székely határőrök éltek itt, akiket királyi parancsra Háromszék területére költöztettek. Etimológiailag is bizonyítható ez a szervezett telepítés, a három székely szék neve, Kézd, Sebes (Sepsi) és Orbó szász előtaggal megtalálható a szászok által benépesített területen is. A telepesek által elsőként alapított falvak a Maros folyó mentén elhelyezkedő Kenyérmezőn és annak környékén jöttek létre. Romosz, Magyarigen és Boroskrakkó németjei érkeztek a legelső hullámmal, de telepeik valószínűleg már a tatárjárás során kipusztultak, helyükre magyar és román telepesek érkeztek később. Egy másik korai településterületük a mai Nagyszebetől nyugatra, a későbbi Nagysink és Újegyház szék területén jött létre, errefelé tisztán német településnevekkel találkozhatunk. A sok Holz, Hart, Loch, Strut, Hurst, Wite, Hagen kifejezés arra utal, hogy javarészt erdővel borított területeket törtek fel. Ugyancsak jelentős számban fordulnak elő személynevek is a falvak névadásánál. A -dorf, azaz -falu, -falva utótag előtt megjelenő férfinevek az egykori telepesvezérek emlékét őrzik. Az első hullámban benépesített vidéket a szászok a legújabb korig Altland néven emlegették. Szomszédaik ekkor még szlávok és székelyek voltak. A növekvő számú német telepesek az ő falvaikba is beköltöztek, ennek emléke az átvett településnevekben őrződött meg. Például Dobring, Kelling, stb. szláv, míg a Halmágy, Homoród, stb. magyar eredetű volt. 

Az Olt és a Nagy-Küküllő között fekvő dombvidéken még a tatárjárás előtt  jelentősen bővült a németeknek adományozott terület keleti ill. nyugati irányba is, Szászvárostól Kőhalomig. A terjeszkedés Fehér vármegye rovására történt és mivel a szászok nem egy összefüggő területet kaptak, a vármegye mozaikszerűen szétdarabolva ékelődött a szász székek közé. Ez volt Magyarország legkülönösebb közigazgatási egysége: Felső-Fehér vármegye

zbor-peste-transilvania-brasov-29-hd.jpgKronstadt/Brassó főtere a városházával (forrás)

A tatárjárás előtt jött létre még két különálló német vidék. Előbb a Beszterce-vidék szláv lakossága ismerkedett meg az új bevándorlókkal. Településneveiket - Bistritz, Rodna, Lechnitz - a németek átvették. Majd érkeztek a német lovagok a Barcaságba, Brassó központtal, hogy megkezdjék rövid, de annál agresszívabb államszervezésüket a Havasalföldön. Mivel konkrét céljuk volt a Barcaság és az innen kiindulva meghódított havasalföldi területek kiszakítása Magyarországból, valamint az új állam pápai fennhatóság alá helyezése II. András király rövid hezitálás után 1225-ben kipenderítette őket váraikból. Ennek később a Balti-tenger partján élő népek itták meg a levét.

"Universus populus ...unus sit populus et sub uno iudice censeantur"

A szász nemzet születését az 1224-ban kiadott Andreanum nevű kiváltságlevéltől számíthatjuk. Ezt a dokumentumot a szászok arany szabadságlevélnek (goldener Freibrief) hívták, jól érzékelve a benne foglaltak jelentősségét. Ez a dokumentum érdekes adalékként szolgálhat mindazok számára, akik szerint a magyar középkor abból állt, hogy a földesurak sanyargatták a jobbágyokat. Az Andreanum a szászokat egységes jogi személynek tekintette, meghatározza jogaikat és a királlyal szembeni kötelességeiket. Kivette a különféle ispánok fennhatósága alól és az újonnan alapított szebeni ispánt (comes) helyezte föléjük. Azok a székelyek akik az új helyzetet nem fogadták el, Háromszékbe költöztek. A szászok kiváltságlevelébe foglaltakat egy ma működő autonóm tartomány is megirigyelné:

Jogok:

  • a szászok által lakott terület saját birtokukká vált
  • az itt élők jogilag egyenlőek voltak, a gerébek (nemesek) is adóztak
  • a király nem adományozhatta el a kihalással megüresedő birtokokat, azok visszaszálltak a közösségre
  • saját elöljárók és papok megválasztásának joga, vezetőjük a király által kinevezett szászok grófja volt (1486 után a grófot is maguk választották)
  • szabad vásártartás és kereskedelem.

Kötelességek:

  • 500 katonát voltak kötelesek állítani + 100-at, ha a király is hadba vonult
  • helyi adót kellett fizetniük, melyből a plébánost fizették és az iskolát tartották fenn
  • Szent Márton napján 500 ezüstmárka adót voltak kötelesek fizetni a királynak, melyet a saját tisztségviselőik szedhettek be. (Ez természetesen nem jelentett felmentést a különadók alól, amelyet Mátyás király és az erdélyi fejedelmek is rendszeresen kiróttak rájuk)

Egyházi tekintetben is önállóságot élveztek. Az 1190-ben alapított szebeni prépostságot a király kivonta a gyulafehérvári püspökség fennhatósága alól és közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelte. 

Az Andreanum révén a sokféle eredetű és jogállású, de azonos nyelvet beszélő németek megindulhattak az egységes rendi nemzetté válás útján. Nem véletlen tehát, hogy mindenkoron a végsőkig ragaszkodtak a II. András által adományozott kiváltságokhoz.

sighisoara.jpgSchäßburg/Segesvár (forrás)

Mivel minden szász jogilag (papíron) egyenlő volt, földbirtokos nemesség nem alakulhatott ki a Királyföldön. Ez azonban nem zárta ki a vagyoni különbségek kialakulását. A falvak határát földközösségben művelték, évről évre újra sorsolva kinek melyik rész jut éppen. Ennek volt egy komoly hátulütője, ugyanis amennyiben a népesség növekedik egyre kisebb föld jut az ott lakóknak. A földközösségben volt kódolva a szászság későbbi katasztrofális demográfiai helyzete. Évszázadokon keresztül szokás volt az 1-2 gyermekes családmodell, három gyermek már kifejezetten nagy családnak számított náluk. Így az Erdélyért, később a saját földjükért folytatott demográfiai versenyben alapos hátránnyal indultak. 

Azok a szászok - például a gerébek - akik valamilyen módon kiemelkedtek a hagyományos közösségből, és királyi szolgálatba lépve nemességet kaptak elvesztek a szász nemzet számára. Előfordult, hogy szász nemesek a szomszédos vármegyében birtokot szereztek és oda szász telepeseket hívtak, a nemes hamarosan betagozódott a magyar nemességbe, a telepesek pedig jobbágyaivá váltak, mert rájuk nem vonatkozott az Andreanum. Érdekes módon ezekben a németajkú jobbágyfalvakban volt a német lakosság aránya a legmagasabb. Az összes szász településnek kb. egyharmada esett a Szászföld határain kívülre, a vármegyék területére.

Ugyancsak érdekes adalék a magyarországi "sötét középkor" történetéhez, hogy már 400 évvel a Ratio Educationis előtt, a XIV. században feljegyezték, hogy a Szászföld szinte valamennyi településén létezett iskola. Eleinte minden falu maga tartotta el az iskoláját, majd mikor 1486-ban megalakult a szász univertzitás, ez a szervezet lett az iskola fenntartó. Egész Magyarországon a szászok és a városi németség között volt a legmagasabb az írni-olvasni tudók aránya és Erdélyben ez az 1918-as felbomlásig így is maradt.

Maga az erdélyi szász univerzitás az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt. 1486-tól kisebb megszakításokkal 1876-ig. Utána 1937-ig alapítványként működött tovább. Az univerzitásnak közigazgatási, törvényhozói, bíráskodási, gazdasági és politikai-döntéshozó jogköre volt; egyedül a királynak volt alárendelve. Az egyetem gyűlésein döntöttek a szászokra kivetett adó kirovásáról székenként és vidékenként; az egyetem hatáskörébe tartozott a szászok földjén az árak és mértékegységek meghatározása, valamint a céhek alapításának engedélyezése. Az egyetem szabályozta továbbá a mindennapi élet kérdéseit is; ezen felül a szászok feletti ítélkezés kizárólag a szász egyetem illetékességi körébe tartozott. Évente kétszer ülésezett Szent György és Szent Katalin napján. Ők választották a szászok grófját, a 12 fős nagyszebeni városi tanács tagjai közül. Az univerzitásnak nem volt végrehajó szerve, így előfordult, hogy a Nagyszebenben hozott határozatokat a brassóiak nem tartották be. Hivatalos nyelve a német volt, ebben ugyancsak különbözött Magyarország többi részétől, ahol a latin volt a hivatalos egészen 1844-ig.

GROFRS~1.PNG

Erdély közigazgatási beosztása 1770 (nagyobb méretben)

A szász településterület Medgyes, Nagyselyk és Segesvár szék létrejöttével érte el legnagyobb kiterjedését. A Nagy-Küküllő mentén élő kézdi székelyek is ekkor költöztek Háromszékbe. Helyükre a Székás-patak völgyéből érkeztek szász telepesek. Miután Medgyes és Nagyselyk szék (Kétszék) egyesült, hosszú időre állandóvá vált a szász területi beosztás, amely 9 székből, 2 vidékből és 7 szabad királyi városból állt (=hét vár=Siebenbürgen=Erdély):

  1. Szászváros szék
  2. Szászsebes ~
  3. Szerdahely ~
  4. Szeben ~
  5. Újegyház ~
  6. Medgyes ~
  7. Nagysink ~
  8. Segesvár ~
  9. Kőhalom ~
  10. Brassó vidék
  11. Beszterce vidék

Közülük Szeben kiemelkedett politikai és egyházi tekintetben, ugyanis ez volt a szász comes és a prépost székvárosa. Később Brassó is erőteljes fejlődésnek indult és az ipar és kereskedelem tekintetében le is hagyta Szebent. Beszterce a Borgói-hágón, Brassó a Tömösi-hágón, Szeben pedig a Vöröstoronyi-hágón átmenő kereskedelemből gazdagodott meg és vált rövid idő alatt szabad királyi várossá. A szász települések nem csupán nyelvükben, de külalakjukban is nagyon eltértek Erdély más részeitől. Házaikat kőből építették és cseréppel fedték. Ez másutt kifejezetten szokatlan volt még a XVIII. században is, ezért egy szegényebb szász falu is városnak tűnhetett mondjuk egy székely kisvároshoz képest. A város kifejezés már csak azért sem túlzás, mert a legtöbb szász településnek volt vára, azaz erődített temploma, ahová a török, tatár, havasalföldi, kuruc, stb. támadások elől menedéket találhattak. Mivel a szászoktól idővel egyre távolabb került a hadakozás, a hadseregállítás kötelezettségét is inkább pénzen váltották meg és Erdély másik két nemzetétől, a székelytől és a magyartól vártak segítséget, (legvégső esetben pedig zsoldosokat fogadtak). Erdély három nemzete 1437-ben, Kápolnán kötött politikai uniót, egyfelől a kiváltságaik védelme érdekében, másrészt az ellenségeskedések elsimítása végett. Az egyezség értelmében a szász erődtemplomokba veszély esetén beengedték a környékbeli nem-szász lakosságot is. Ez akkoriban komoly engedmény volt a szászok részéről, hiszen ekkoriban nem-szász nem szerezhetett birtokot Szászföldön, még magyar nemes sem vásárolhatott házat szász városban. Az éles különállás más tekintetben is megnyilvánult, a szászok még a szerzetes rendházak alapítását is ahhoz a feltételhez kötötték, hogy ott csakis szász szerzetesek élhetnek. A falusi plébánosok tiltották a magyar szokások, viselet, sőt még a frizura átvételét is, legrosszabb esetben ilyen "elhajlóknak" még a szentségeket sem szolgálták ki.

1420-tól kezdődően Erdély és annak is főként a déli része folyamatosan ki volt téve a török támadásoknak. Az 1479-es kenyérmezei ütközetig négyszer pusztította végig a török a Szászföldet, egész vidékeket néptelenítve el. A pusztítás elsősorban a nyugati szász székeket érintette súlyosan. 1480-ra Szászváros szék hét településéből kettőben (Szászváros és Romosz) maradt szász lakosság, súlyos veszteségek érték Szászssebes széket is, de például Nagyszeben városa több ostromot is kiállt. Szászföld 15 települése tűnt el nyomtalanul, ez időben 17 biztosan, további 12 valószínűleg időszakosan elnéptelenedett. Az újratelepült falvak etnikai térszerkezete megváltozott, elsősorban románok, másodsorban magyarok költöztek be. Szeben szék 39 falujából ekkor már 15-ben élnek románok. Ugyanebben az időben a Küküllő-menti székekben (Medgyes és Segesvár) az összeírások még nem szólnak román lakosságról. Az Erdélyi fejedelemség idején a szászok demográfiai helyzete tovább romlott. A járványok, a külső és belső háborúk - különösen az 1658-1660 közötti tatárdúlás - egész járásokat néptelenítettek el. 1700-ban becslések szerint 100 ezer szász él a 250 ezer román és a körülbelül 350 ezer magyar lakos mellett. 

SACHSE_wiki_religion.jpgAz evangélikus egyház területi beosztása Erdélyben (nagyobb méretben)

Erős vár a mi Istenünk

A szászokat nem csupán a nyelvük, de a XVI. századtól a vallásuk is megkülönböztette a körülöttük élő népektől. Mivel a szászok már addig is külön egyházszervezet alatt álltak és joguk volt saját papjaikat megválasztani, szinte zökkenőmentesen fogadták el a nyugatról érkező lutheri tanokat. Szászföldről sokan jártak németországi egyetemekre, akik hazatérve terkeszteni kezdték a reformációt. Ebben két reformátor járt az élen, a brassói Honterus János és a nagydisznódi (szászul: Heltau) Heltai Gáspár. 1542-ben tartották Brassóban hosszú ideig az utolsó katolikus misét, három évre rá Szeben is befogadta az evangélikus hitvallást. 1553-ban saját püspököt választottak, ezzel gyakorlatilag lezajlott a Szászföld teljes áttérése. Olyan területeken is elterjedt az evangélikus vallás, amely nem tartozott szervesen a Szászföldhöz, de a szászok birtokában volt. Ilyen terület volt a Hétfalu, ahol magyar anyanyelvű csángók tértek át a lutheri hitre.

Az új Landeskirche viszonya a többi felekezethez jól tükrözte a makacs szász különállást. Ezentúl tilos volt reformátusnak, katolikusnak és unitáriusnak betelepülnie a Szászföldre. Tartottak tőle, hogy éppúgy mint a magyaroknál az evangélikus vallás csupán egy lépcső lenne a reformáció útján. Dávid Ferenc és Heltai Gáspár életútja is azt mutatja, hogy ekkoriban a katolikusnak keresztelt ember rövid élete alatt 4 lépcsőfokon át eljuthat az unitárius felekezetig. A szászok számára ez azt jelentette, hogy az áttértek megszűntek a szász nemzet részeinek lenni, mint az Heltai Gáspárral is történt. Az evangélikus egyház az "erős vár a mi Istenünk" jelmondat alapján a szász identitás egyik legfontosabb bástyája lett. 

Friss vér 

Amikor a XVIII. század elején a kuruc zászlók lehulltak a majtényi mezőn Erdély számára a béke évei következtek. A szászok kivérezve, de átvészelték ezt a háborús időszakot. Elpusztult és később románok által betelepült falvak sokasága jelent meg a Szászföldön. Nem egy olyan Szász- előtagú település létezett ekkor, ahol már egyetlen szász sem élt. A szászsebestől északra fekvő Langendorf (Lámkerék) és Reichenau (Rehó) falvakat a havasalföldi csapatok irtották ki, utóbbiból mindössze 5 szász polgár menekült meg.

A szászság háttérbe szorulásától való félelem vezette a szebeni ispánt, hogy Bécsből telepeseket kérjen. A Habsburg uralkodók kapva kaptak az alkalmon. Őket két cél vezérelte, amikor elhatározták, hogy osztrák tartományaikat megtisztítják a megbízhatatlan elemektől. Egyfelől szerettek volna megszabadulni az evangélikusoktól, másrészt szerették volna megerősíteni az igencsak megfogyatkozott szászságot Erdélyben. 1734-ben indult meg a népvándorlás Salzkammergut és Hallstatt környékéről. Parasztok, erdőmunkások, kézművesek és mesterek érkeztek Szebenbe és Kistoronyba (Neppendorf), ahol először ellenségesen álltak a dologhoz, de amikor megérkeztek a telepesek szeretettel fogadták őket és mindenben segítették beilleszkedésüket. 1736-ban Karintiából érkezett egy újabb csoport. 1744-49 között a Karlsruhe melletti Baden-Durlachból és a Frankfurt melletti Hanau-ból érkeztek 583-an Szászsebesre. 1752-56 között ismét osztrák veszélyes elemeket telepítettek a szászok közé Karintiából, Stájerországból és Felső-Ausztriából. 1770-ben alapították Keresztényszigetet (Grossau), Nagyapoldot (Grosspold) hanau-i, durlachi és elzászi németek. Az egyes telepítések időpontjai szervesen kapcsolódnak a "Schwabenzug" három időszakához. Schwabenzug-nak nevezik a német történetírók a XVIII. századi magyarországi német telepítéseket. A helybéliek Landlereknek hívták a jövevényeket, vegyesházasságaikat szigorú szabályok rögzítették. A telepítések ellenére 1780-ra a szászföldi románok száma már meghaladta a szászokét (Erdély 1740-1760 között vált román többségűvé). A XVIII. században betelepített németeknek csak egy kis töredéke érkezett Erdélybe.

Még a XIX. században is folyt telepítés, de ez már csak árnyéka volt a XVIII. századi Schwabenzug-nak. 1846-ban Szászvárosba érkezett százötven evangélikus Württembergből. Legutolsóként Cservenkáról (Bács-Bodrog vm.) szerveztek szebeni bankárok evangélikus svábokat Bencencre (Hunyad vm.). Ezzel a mozzanattal zárult le Szászföld betelepülése és érte el a szász nemzet a legmagasabb lélekszámát.

r-1920.jpgSzász esküvő - Reussen/Rüsz 1920.

A Habsburg-szász együttélés úgy él a magyar köztudatban mint valami kifejezetten magyarellenes összeesküvés. Ezt a képet kissé árnyalhatja II. József politikája, aki gyakorlatilag a központosított állam érdekében felszámolta a szász autonómiát. A türelmi rendeletet még örömmel fogadták, a "koncivilitás" 1781-es bevezetését már kevésbé. Ez a rendelet engedélyezte a nem-szászok számára a szászföldi birtokszerzést és betelepedést. 1783-ban a szász székeket bekebelezte az új megyerendszer, megszüntették a Szász Univerzitást, ezzel véget ért a három erdélyi nemzet rendi uniója. Annak ellenére, hogy a német nyelv vált az államnyelvvé, a nyelvi rendelet ellen a magyar rendekkel együtt nyújtottak be tiltakozást az udvarnál. Amilyen reménnyel várták II. József uralkodását, olyan elkeseredést váltottak ki rendelkezései. Amikor II. József 1790-ben meghalt örömtüzek gyúltak Erdély-szerte és szász a magyar nyakába borulva ünnepelte a rendeletek visszavonását. Legnagyobb sajnálatukra a "koncivilitás" továbbra is érvenyben maradt.

Erdély három nemzetének egymásra találása sajnos rövid életűnek bizonyult, mint azt a későbbi korok eseményei bizonyítják. A szászok sorsának további alakulását a következő részben folytatjuk!

 

Ajánlott és felhasznált irodalom.

63 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr426915735

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2014.12.04. 15:17:09

Jó cikk. A második és harmadik kép kissé szíven ütött, jó értelemben, mert mintha Sopront látnám a Fő tér környékét légifelvételről. Nagyon hasonló. De ugyanez az érzés fogott el amikor először jártam német telepesek szepességi városaiban, Késmárkon, Lőcsén. Középen középkorias városmag, majd újabb, XVIII-XIX századi házak, majd modernebb lakótelepek gyűrűje.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.04. 23:27:39

A Siebenbürgen kifejezés - noha ennek az alaknak a tükörfordítása kézenfekvő módon valóban hét várat jelent - valójában Nagyszeben latin nyelvű középkori okleveles alakjából, a Cibinburgból ered. Erről egyébként sok-sok évvel ezelőtt jelent meg egy tanulmány a Századokban, csak sajnos nem ment át a köztudatba, hogy félreértésről van szó.

Ugyan fent van a Századok összes lapszáma a neten, de nincs jogosultságom az archívum megnyitásához, úgyhogy be kell érnem Kristó Gyula egyik megjegyzésének idézésével:

"Az Erdély német neveként használatos Siebenbürgenről (eredeti jelentése ’hét vár’) a 14. századi magyar krónikakompozíció azt a magyarázatot adta, hogy a honfoglaló magyarok által abban a térségben épített hét földvárral kapcsolatos. Ez már csak azért sem hihető, mivel a honfoglalók nem építettek várakat. Sokáig tartotta magát az a felfogás, miszerint a német elnevezés alapjául szolgáló hét vár az erdélyi hét vármegye várával lenne azonos, de ez meg azért nem valószínű, mert a Siebenbürgen név előbb szerepel, mint mielőtt az erdélyi hét vármegye utolsója is kialakult volna. Az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Siebenbürgenben a Cibinburg (’Szebenvár’) elnevezés, a németek által Erdély területén elsőként megszállt Nagyszeben eredeti Cibin neve található (ahonnan a magyar Szeben, illetve a román Sibiu is ered). Vagyis a német szemléletben a szűk szebeni táj neve ment át egész Erdély nevére, és utóbb a cseh, a szlovák és a lengyel nyelvben szintén e német eredetű megnevezés szolgált Erdély neveként. A Siebenbürgen név tehát a magyar névadástól független, önálló alkotás[...]"

epa.oszk.hu/00700/00713/00123/pdf/tiszataj_EPA00713_2001_11_091-098.pdf

Egyébként minden tiszteletem a szászoké, amíg lehetett, nagyon konzekvensen védték a közösségük érdekeit, és óriási veszteség, hogy 800 éves, kiemelkedő értéket képviselő kultúrájuk gyakorlatilag kihalt. Csak az épített és tárgyi örökségük emlékeztet rájuk, már, ahol nem lakják le a házakat az utolsó kőig a betelepített nyomorultak, de regáti cserge- és fazekasbemutatót is láttam már a kelneki szász erődtemplom múzeumában. Egész Erdély elvesztette arculatának, értékeinek egy jókora darabját azzal, hogy ennyi évszázad után fogták magukat, és elsöprő többségük otthagyta szülőföldjét. Ezzel egyébként a másik nagy kisebbség, a magyarság érdekképviselete is nehezebbé vált, hiszen a sokszínű Erdély nemcsak szürkébb lett nélkülük, hanem az évszázados szász jogérvényesítés támogathatta volna a magyar kisebbségi jogérvényesítést is. (Noha magam is tanúja voltam Berethalmon egy gyönyörű, szász nyelvű, zsoltáréneklő evangélikus istentiszteletnek, és hallottam olyan lelkészt, aki nem úgy kezdi, hogy hányan vannak még, hanem hányan vannak már, sőt, az őseik gyökereit felkutató szász unokákat is láttam Szászföldön, mégis azt hiszem, hogy a folyamat visszafordíthatatlan, például a cikkben említett átlagéletkor miatt is.)

orient 2014.12.05. 01:05:59

Erdekes olvasmany volt koszi! Nagyszuleim brassoi szaszok voltak akik 2.VH alatt jottek at Magayrorszagra. Apam meg ott szuletett de mar itt nott fel. Meg vannak meg a regi kepek emlekek Brassobol a nagyszuleimtol, de sajnos en meg sosem jartam ott. Talan egy nap sikerul, mar regota tervben van! :))

Rudi Kató 2014.12.05. 05:41:31

Az akkori gazdasági menekültek mert bizony azok voltak, árulással fizettek minden esetben a kiváltságaikért!
Így gondozd az idegeneket akik az első adandó alkalommal a torkodnak esnek! Lásd az összes nációt akiket befogadtunk és kivétel nélkül mindegyikre áll!

Tranquillius 2014.12.05. 07:15:40

@Mj: Ez is elképzelhető, bár a szebeni tájat ők Altland néven ismerték, Nagyszeben pedig már valószínűleg a Cibin patak mellett felépített vár elkészülte előtt a Herman(n)stadt nevet viselte. A szászok elmúlásáról még lesz majd egy folytatás, remélhetőleg még ebben a hónapban.

ZöldszemM 2014.12.05. 08:10:18

Állítólag az eladott szászok házaiban cigányok laknak. Szapora népesség !

ZöldszemM 2014.12.05. 08:14:01

@Mj:
Csak most olvastam a soraid :
"ahol nem lakják le a házakat az utolsó kőig a betelepített nyomorultak, "
Ez összevág az én állításommal. Egy családtag járt a múlt nyáron arra

...elmúlik... 2014.12.05. 09:21:30

Hiánypótló számomra ez a cikk, köszönet érte.

kugi · http://kugi.blog.hu 2014.12.05. 10:04:28

Nagyon tartalmas összefoglaló, jó volt olvasni!

raz sierpem raz mlotem czerwona holote · http://redisbad.pl 2014.12.05. 11:59:06

Nagyon jó írás.

@ZöldszemM: Októberben jártam Szebenben. A belvárosban jött oda egy cigány (vagy román?) "ik bin zaksze" jeligével koldulni. Ezt leszámítva gyönyörű város.

gigabursch 2014.12.05. 13:34:54

Kolozsvári születésű felmenőim csak eképp nyilatkoztak a szászokról - hozzátve, hogy tisztelet a kivételnek.
"Az erdélyi szászok annyiszor árulták el Magyarországot, azt a hazát, ahová menekülve érkeztek, hogy bűnükre egyetlen egy tetézés maradt. Végül önmagukat árulták el, Darabra, kilóra. Ennyit értek, ennyire valók. 8 évszázad szemétsége ült ki a lelkükön. Nekik Magyarország sohasem volt otthonuk, mert nem is akarták magukat otthon érezni itt. Kivetette őket a föld magából"

Hozzá kell tegyem azt is, hogy ezzel még nem volt vége a gondolatnak.
"Így jár minden nép, akinek csak állampolgársága van, de nemzete nincs."
(ezzel egyébként nem nehéz kitalálni, hogy kikre gondoltak)

gigabursch 2014.12.05. 13:42:34

@Mj:
Kristóval óvatosan gazdálkodnék.
Ha azt mondom, használhatatlan, akkor finoman fogalmaztam.
Az ártalmas már közelebb van a valósághoz.
Sajnos egy olyan kor olyan szülötte volt ő, hogy amit tett, az az én olvasatomban csak magyar és magyarságellenesnek tekintető.
Kezdve mindazzal, amit a Szent Koronáról írt.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 14:09:53

@orient:

Mindenképpen menj el oda, gyönyörű a belvárosa és a Cenk-hegyről a kilátás is.:) (Bár a millenniumi Árpád emlékműnek már csak a talapzata van meg.)

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 14:18:09

@Rudi Kató:

A szászok következetesen védték a saját érdekeiket, ezt igazán igazságtalan lenne hibaként láttatni. Más népektől sem várhatjuk el, hogy a nacionalizmus korában éppen ők ne legyenek nacionalisták, vagy hogy ellene cselekedjenek annak, amit éppen az érdeküknek tartanak.

Sajnos 1918-ban a románok előbb ígértek többet a szászoknak, és emlékeim szerint egyedül az autonómiával sosem rendelkező, a magyarországi kisebbségek között talán a legelmaradottabb ruszinok fogadták el az egyébként sem reálpolitikus Károlyi ajánlatát.

Amúgy ennyi erővel azok is szemrehányást tehetnének nekünk, magyaroknak, akiknek az ősei bizonyítottan a honfoglalás előtt is itt éltek már, hogy micsoda dolog leigázni az addigi kultúrát, ahelyett, hogy a honfoglalók szépen elfogadták volna az akkori hatalmi viszonyokat. Félreértés ne essék, magyarként nagyon örülök, hogy letelepedtünk a Kárpát-medencében, Trianont pedig az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként fájlalom, csak nem árt, ha a másik fejével is tudunk gondolkodni.;-)

pityókaborsommelier 2014.12.05. 14:19:50

@Rudi Kató: Katókám valószínűeg nagyon meglepődnél, ha valamilyen csoda folytán egyik reggel a tizenharmadik századi egyenesági felmenőd anyanyelvén szólalnál meg.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 14:21:53

@Tranquillius:

Igen, az lenne az ideális, ha megtalálnám az eredeti tanulmányt - jövő héten úgyis kell mennem az OSZK-ba:) -, ami okleveles adatokkal vezeti le a Cibinburg-Siebenbürgen átvételt.

pityókaborsommelier 2014.12.05. 14:22:09

@ZöldszemM: Részben igaz. A jobbakban, különösen a városok közelében pedig jobb-módú románok. Egyeseket egészen jól felújítottak. Ismerek olyan restaurátort, aki korhű eljárással újít fel famunkát Brassóban és a környékén, és úszik a megrendelésben.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 14:25:39

@ZöldszemM:

Én évente járok arra, van, ahol a polgármester rávette őket, hogy szépen kipofozzák az omladozó házakat - Magyarországon például protestáns szekták aratnak óriási sikereket az eredetileg bűnöző, alkoholista és destruktív cigány közösségekben -, de van, ahol a 4 levert karó köré tekert fóliasátorhoz szokott családok kb. ugyanilyen szintre lakják le ezeket a gyönyörű házakat.:( Én sajnos utóbbi esetből láttam többet.:(

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 14:27:01

@raz sierpem raz mlotem czerwona holote:

Ja, még a kóbor kutyák fülében is biléta van, akik a szökőkutak padkáján szoktak sziesztázni.:) (Ugyebár pont Iohannis a polgármester, már hosszú idő óta.:))

gigabursch 2014.12.05. 14:27:39

@Mj:
Nos Bánfihunyad sem jobb, csak az a másik véglet

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 14:31:37

@gigabursch:

Azért csak volt valami oka annak, hogy amikor Erdélyben akkora volt az ínség, hogy Szamosközy szerint az asszonyok éhen halt csecsemőikből is ettek, a szászok nem mentek el Szászföldről szerencsésebb sorsú hazát keresni. Számomra éppen az a meglepő, hogy diktatúra ide, jobb körülmények oda, egyik percről a másikra képesek voltak tömegesen elhagyni szülőföldjüket.

Amúgy mi van azokkal a derék székelyekkel, akik tömegesen hagyták el a hazájukat és váltak csángóvá csak azért, mert nem akarták, hogy kiváltságaiktól megfosztva besorozzák őket?

gigabursch 2014.12.05. 14:35:46

@Mj:
Ők nem adták el magukat Csaunak darabra DM-ért.
Csángóvá, bozgorrá válhattak (min dezek meleltt is magyarok maradtak), de nem adták el magukat.
Óriási a különbség.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 14:36:39

@gigabursch:

Olvasd el még egyszer, hogy milyen kontextusban írtam Kristóról, aki nekem sem a kedvencem. Másrészt nem ő publikálta a tanulmányt, csak átvette. Harmadrészt a tendenciózussága, az enyémétől távol eső értékrendje és bizonyos szakmai tévedései ellenére még nálunk, a Pázmány töri szakon is megkerülhetetlennek tartják a munkásságát. Kristót egyszerűen nem lehet félresöpörni, mert nagyon-nagyon sokat kutatta a magyar középkort, és számos kiváló megállapítást tett. Ez kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy Engel Pált köpjük le és dobjuk ki az ablakon, mert kirázta a hideg, ha valaki hazafias érzésektől vezérelve kutatta a magyar középkort, és erre még büszke is volt.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 14:38:17

@fagyospityóka:

:D Megnézném azt a magyart, akinek a honfoglalásig visszamenően csak és kizárólag magyar ősei vannak.:)

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 14:41:03

@gigabursch:

Bánffyhunyad csak a legismertebb, egyébként Kalotaszeg egyik legszebb templomát takarják el az ottani "paloták".:( De szerte Erdélyben terjed a divat, láttam én már Ménesen, Avasújvárosban, Vajdahunyadon, de még Máramarosban is efféle palotákat.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 14:46:46

@gigabursch:

Tévedés, nem ők kaptak pénzt, hanem a román állam értük! Ezért is igazságtalan a véleményed.

Egyébként ők is csak azért mentek el, amiért a székelyek vagy a mai magyar munkavállalók: hogy jobban boldogulhassanak, jobb körülmények között. Ráadásul a tömeges kivándorlás Ceausescu halála után szinte új erőre kapott.

www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2000_02/cikk.php?id=288

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 14:51:51

@gigabursch:

Még azt kifelejtettem, hogy szuper lenne a helyzetünk, ha a csángók mind-mind magyarok maradtak volna, illetve 1918 előtt nem vált volna románná egy csomó erdélyi magyar. Sajnos nem ez a helyzet, mindig is volt asszimiláció, ami pont a szászokat nem érinti, hiszen éppen az identitásuk és a nyelvük nincs annyira veszélyeztetve Németországban - noha a homogenizációt ők sem kerülhetik el, tekintettel pl. arra, hogy a "Hochdeutsch" azért nem szász nyelv -, mint egy szórványosodó magyarnak, aki nem magyar nyelvi közegben, más vallású és más kultúrájú közösség nyomására előbb-utóbb beolvad a többségbe.

Tranquillius 2014.12.05. 14:53:13

@gigabursch: Tekintve, hogy a XVI. századig Kolozsvár más néven Clausenburg echte szász város volt, óvatosan bánnék az ilyen kijelentésekkel. :)

luftwaffe44 2014.12.05. 15:25:55

@Tranquillius: Úgy emlékszem, hogy ekkoriban már fele-fele volt az arány, ezért választottak egy évben szász, következő évben magyar bírót.

luftwaffe44 2014.12.05. 15:34:44

@luftwaffe44:

Kiegészíteném: a XV. század közepén már fele-fele volt az arány.

Ezt tanúsítja Szilágyi Mihály (Hunyadi sógora) 1458-ból fennmaradt rendelete, amely szerint a város vezetőségét, a "százférfiak" tanácsát ötven magyar és ötven szász alkotta, a bírót pedig a két nemzet évenként felváltva adta.

luftwaffe44 2014.12.05. 15:47:30

@Mj: "Tévedés, nem ők kaptak pénzt, hanem a román állam értük"

Mégcsak nem is a román állam, hanem a Securitate (akik lebonyolították az üzletet) és természetesen Ceausescu maga.

1968-1989 között 225000-250000 németet adtak el (hagytak kivándorolni), áruk átalgosan kb. 8000 DM/fő azaz kb. 2 milliárd DM. Szép summa.

Egyébként Ceausescu és a Securitate nemcsak a nyugatnémetekkel űzte ezt a fajta bizniszt, hanem Izraellel is.

Oda kb. 148000 romániai zsidót adtak el, '58 - '65 között 107500 kb. 5000 $/fő áron, '68-'89 között pedig 40500 kb. 2800 $/fő áron.

Vajon Ceausescu tapogatózott-e Kádárnál egy kis "biznisz" reményében? Nincs kizárva.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 18:13:10

@Tranquillius:

Azért Kolozsvár sem volt mindig szász város, mivel már Szent István várispánságot hozott itt létre - most hagyjuk is a római előzményeket -, és akkoriban biztosan nem szászok, hanem inkább magyarok és esetleg szlávok (is) lakták. Az egyenesen az esztergomi érsek alá tartozó, tehát az erdélyi püspökök joghatósága alól kivont kolozsmonostori konvent is a 11. század második felében jöhetett létre, Kolozsvár tőszomszédságában, vagy egyenesen a várispánsági sáncok közvetlen közelében.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 18:17:46

@luftwaffe44:

Nem is állítottam, hogy a tetemes vagyon nem a Kárpátok géniusza és kiszolgálói személyzete zsebébe vándorolt.;-)

Igen, a zsidókkal szerezték meg a rutint, viszont a szászoknak sem volt egységes az ára, 5 és 20 ezer márka között ingadozott.

Jó kérdés, vajon kutatta-e már valaki?:)

luftwaffe44 2014.12.05. 18:42:12

@Mj: "Nem is állítottam, hogy a tetemes vagyon nem a Kárpátok géniusza és kiszolgálói személyzete zsebébe vándorolt.;-)"

Én sem állítottam, hogy te állítottad :)
(csak kiegészítésnek szántam.)

"viszont a szászoknak sem volt egységes az ára, 5 és 20 ezer márka között ingadozott."

Így igaz, csak átlagoltam. Bár 1970 után már "egységárat" fizettek, az alábbi cikk szerint.

"eleinte [a nyugatnémetek] 1800 márkát fizetett minden háziaszszonyért, kiskorúért, képesítés nélküli személyért, 5500-at minden egyetemistáért és csaknem 11 ezer márkát minden felsőfokú végzettségű kivándorlóért. 1970 után képesítéstől függetlenül mindenkiért 8000 márkát kapott a Ceauşescu-rezsim."

[ www.kronika.ro/archivum/offline/cikk/140975/egy-kilogramm-gundisch ]

"Jó kérdés, vajon kutatta-e már valaki?:)"

Passz.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 18:54:02

@luftwaffe44:

Ja, oké.:)

Eleve jó kérdés, hogy a határon túli magyarokat gyakorlatilag tabutémaként kezelő, az egész keleti blokk akkoriban talán legkevésbé nacionalista karakterű vezetője egyáltalán akart-e hallani ilyen felvetésről.;-) (Érdekes, hogy éppen Ceausescu egyik elődje, Petru Groza is kilógott a sorból ebben a tekintetben, bár a MAT-ot nem ő hozta létre, hanem Sztálin nyomta le a románok torkán.)

luftwaffe44 2014.12.05. 19:27:30

@Mj: "Eleve jó kérdés, hogy a határon túli magyarokat gyakorlatilag tabutémaként kezelő, az egész keleti blokk akkoriban talán legkevésbé nacionalista karakterű vezetője egyáltalán akart-e hallani ilyen felvetésről.;-)"

Valószínűleg nem. Meg egyébként pénze se nagyon lett volna :)

"Petru Groza is kilógott a sorból ebben a tekintetben, bár a MAT-ot nem ő hozta létre, hanem Sztálin nyomta le a románok torkán."

Hát igen... A kedves román nacionalisták egyik ellenérve a székely autonómia ellen éppen ez, hogy az előző autonómia egy "sztálinista, erőszakos képződmény" volt.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 19:56:55

@luftwaffe44:

Azért így is kíváncsi lennék, hogy Ceausescu egyáltalán szóba hozta-e.:)

Ha nem lett volna autonómia, akkor is kitalálnának valamit.:) Mondjuk tény, hogy mivel nem működött sokáig, érdemben nem állította meg a magyar asszimilációt, ugyanakkor valóban fegyvert ad a mostani román politikusok kezébe, azaz ezzel is csak szívunk.:( (Érdekes, noha távolabbi párhuzam nálunk a "sztálinista alkotmány" kontra orbáni alaptörvény, bár azért utóbbival nincs akkora gond, mint az erdélyi magyarok kisebbségi jogaival.)

Rudi Kató 2014.12.05. 20:07:53

@fagyospityóka: Miért is lennék meglepődve?

Rudi Kató 2014.12.05. 20:13:42

@Mj:
Emlékeim szerint 1848-ban és előtte a Thököly majd a Rákóczi szabadságharcban is a ellenünk harcoltak!

luftwaffe44 2014.12.05. 20:19:51

"Azért így is kíváncsi lennék, hogy Ceausescu egyáltalán szóba hozta-e.:)"

Én is :)

Itt egy jó cikk arról, hogyan is állt Kádár a témához és mit gondoltak erről az erdélyi magyarok: itthon.transindex.ro/?cikk=14164

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 21:08:47

@Rudi Kató:

Ebben a kontextusban nincs értelme, hogy ellenünk. Annak viszont van, hogy adott közösségnek melyik forgatókönyv ígért pozitív dolgokat. A szászok addig, amíg garantálták a jogaik tiszteletben tartását, ugyan minek lázadtak volna a magyar király ellen? Ezzel csak veszíthettek volna.

Mindig az lázad, akinek már nincs veszteni valója, és senki nem áll pusztán romantikus szabadságeszményeket vagy hűségideákat kergetve egy felforgató mellé. Igen, a szokványos rendhez képest még a szabadságharc is felforgatás, de ettől még nagyon is lehet pozitív. Csak az, akinek több száz éve hagyják, hogy nyugodtan éljen úgy, ahogy jónak látja, hűen a saját törvényeihez és hagyományaihoz, pont a fennálló rendben látja a szabadság garanciáját és a saját közössége érdekeihez marad hűséges, amikhez foggal-körömmel ragaszkodni is fog.

Thökölynél kb. rosszabb példát nem is hozhattál volna. Thökölyt én személy szerint is érdemtelennek tartom arra, hogy egyáltalán utcanév viselje a nevét, mert ahelyett, hogy a törököt igyekezett volna kiűzni az országból, inkább annak a segítségével négy felé szakította a hazáját, és magyar területeket prédált föl csak azért, hogy valamennyi hatalma lehessen. Eleve károsnak tartom az összes olyan korabeli protestáns elképzelést, amelyik nem az ország integritásának visszaállítását, Európába való reintegrálását és a kereszténység védelmét tartja elsődlegesnek. Thököly még erre rátett egy lapáttal, ugyanis éppen akkor kanyarintott le magának még egy területet, amikor már a visszafoglaló hadjárathoz is csatlakozhatott volna, csak ugye akkor pont a neki segítő török ellen kellett volna harcolnia.

Rákóczi sem tudott semmit ígérni a szászoknak ahhoz, hogy vállalják egy lázadás és annak megtorlásának kockázatát. A Rákóczi által emlegetett sérelmek pedig eleve nem a szászok sérelmei voltak - ezért nem is értem, hogy miért állt mellé Beszterce -, ők elvoltak békében a maguk közösségében. De így tett például számos jómódú város lakosságával egyetemben Nagybánya polgársága is, aminek a falairól lelőtték a Rákóczi alá szegődött román betyárt, Gligor Pinteát, azaz Pintye vitézt. Tévedés tehát azt hinni, hogy "a" magyarok voltak az egyik oldalon, és "a" nemzetiségek a másikon.

Nem említetted például II. József példáját, ami éppen, hogy egyesítette a magyarokat és a szászokat. Ez egyébként a posztban is benne van, úgyhogy nem kívánom ismételni.

'48-ban pedig mi, magyarok sem tudtuk eldönteni, meddig menjünk el. A király által szentesített áprilisi törvények védelme nagyon is jogos volt, ahogy az is, hogy Ferenc Józsefet illegitimnek tekintették, mert jogilag az is volt. Ugyanakkor Kossuth és a trónfosztás óriási hiba volt, Schwechat pedig legalább kérdéses. (Eleve az ország egyik legzseniálisabb hadvezérét, Görgeyt élete végéig elintéző Kossuthot sem tartom érdemesnek arra, hogy az ország legfontosabb tere viselje a nevét, noha elismerem zseniális szónoki és politikusi - nem politikai - képességeit.) De ez mind mellékes, mert Bécs éppen a nemzetiségeket igyekezett kijátszani a magyarok ellen, ergo a szászoknak megint nem állt érdekükben fegyvert ragadni. (A végsőkig lojális tótok azonban lelkesen harcoltak a magyar honvédok sorai között, míg az érchegységi mócok válogatott módon irtották a magyar nőket, gyerekeket, öregeket. Tehát itt is óriási különbségek vannak nemzetiség és nemzetiség között.) Egyébként sem érdektelen dolog, hogy a szász egyáltalán nem fegyverforgató nép, amint lehetett, pénzzel oldották meg a harcosok kiállítását. Ilyen szinten tehát elvárni egy szásztól, hogy harcoljon - ahelyett, hogy mondjuk bevenné magát az erődtemploma falai közé, és egy hülye képzavarral élve megvárná, amíg elvonul a vérzivatar -, kb. olyan, mint elvárni egy magyar nemestől, hogy kereskedjen.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.05. 21:20:13

@luftwaffe44:

Nagyon jó kis cikk, és az a szomorú, hogy ez a fajta diplomáciai magatartás azóta is jellemző ránk, illetve a románokra, amiből utóbbiak húznak hasznot, természetesen a mi kárunkra.

Rudi Kató 2014.12.06. 13:39:42

@Mj:
Elég érdekes a gondolkodásmódod! Mi kell még azon felül, hogy a befogadnak gazdasági menekülteket és a bennszülött népet meghaladó kiváltságokat kapnak? Milyen nemzetiségű vagy mert, hogy nem Magyar az ezer százalék?! ha olyan rossz itt neked és a fajtádnak akkor menj oda ahová tartozol és hagyj békén bennünket!

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.06. 14:03:50

@Rudi Kató:

A szászok maximum az Andreanumig minősülhettek "gazdasági menekülteknek" - valójában II. Géza is azért hívta be őket, amiért Szent István "arma et documenta" az idegeneket, tehát azért, hogy gyarapítsák az országot -, utána ugyanolyan büszke és kiváltságos, hungarus tudatú nemzetiséggé váltak, mint a székelyek. A polgári nemzettudat kialakulásáig ráadásul teljesen máshogy kell elképzelnünk valamely nemzetiség identitását, mint utána, a mai gondolkodásmódunkat pedig igen káros visszavetíteni adott korszakba.

Ne haragudj, de ez a minden alapot nélkülöző, már-már arcátlan személyeskedés és az érdemi, értelmes vita látványos kerülése kritikán aluli. Továbbá nem hiszem, hogy éppen neked kellene megmondanod vagy megengedned, hogy magyarnak, ráadásul patrióta, katolikus és konzervatív magyarnak tarthatom-e magam vagy sem. A történelmi és logikára épülő érveimmel vitatkozz inkább, ahelyett, hogy személyeskedő képzelgéseidet osztod meg a személyemről. Elismerem, az előbbi nehezebb feladat, de talán még számodra sem lehetetlen. Várom tehát, hogy felnőj a feladathoz.

Ezt már csak bónuszként írom le, sokkal inkább a magam kedvéért, mint miattad. Köszönöm, de szeretem a hazámat - ami tágabb értelemben az a Kárpát-medence, azaz a régi Magyarország, aminek annyi gyönyörű zugát bejártam már otthonomként -, és a szászokkal vagy jobb körülményeket kereső magyarokkal szemben én itthon képzelem el a jövőmet, már csak azért is, mert a hazát nem szokás eldobni, mint a büdös zoknit. A haza és a benne élő magyar nemzet számomra olyan, mint az édesanya, akihez, legyen bármilyen is, halálomig fogok feltétlen és féltő szeretettel ragaszkodni. Tehát ki vagy te, aki ezt az eltéphetetlen köteléket meg mered kérdőjelezni? Tudod mit, ne válaszolj erre, hiszen neked inkább az érvek szólnak.

Tranquillius 2014.12.06. 14:35:23

@Rudi Kató: Apró pontosítás II.Géza király nem befogadta, hanem behívta ezeket a telepeseket. Ekkoriban a jogokat a kötelességek függvényében osztogatták, ezek a szászok pedig azt vállalták, hogy déli irányból védelmezik Erdélyt. Keleten a székelyek (elég bennszülöttek?) ugyanezért a kötelességért hasonló jogokat és kiváltságokat kaptak és ez a két nemzet (1-2 kivétellel) együtt vérzett az országért 1241 és 1918 között.

2014.12.06. 21:57:43

@Tranquillius: @Mj: Ha meg nem sértelek titeket, itt a keresett forrás nyelvészeti adatai: Binder Pál (1992): A "Siebenbürgen" fogalom jelentésváltozatai. A "comitatus Cibiensis"-től Erdély német nevéig. In: Századok. Magyar Történelmi Társulat, Bp. 1992. évi (126. évf.) 3-4. szám. 355-381. o.
Remélem segítettem.
(Amúgy meg mit vitatkoztok egy ilyen értetlennel??? Én amúgy arra tippelek - más blogokon is az utóbbi időben bukkant fel - hogy valami SVR RF robot lehet... :))

2014.12.06. 22:38:47

@Piere de La Croix: Nyelvészeti? Könyvészetit akartam írni!!!! (Mi a fene történik itt? Lecsaptak a hüllőemberek???)

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.07. 20:12:45

@Tranquillius:

Ennek a kommentelőnek tulajdonképpen az a baja, hogy Magyarországon nem lett mindenki magyar, egy olyan korban, amikor nem is létezett még nacionalizmus, csak hungarus tudat.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.07. 20:17:03

@Piere de La Croix:

Köszönöm, erre gondoltam!:) (Anno még egy medievista szemináriumon említette futólag Tringli tanár úr, de csak az maradt meg bennem, hogy a Századokban jelent meg.:-/)

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.07. 20:26:12

@Piere de La Croix:

Sejtettem.:D Amúgy Kató kommentjét azóta már kichemtrailezték innen az álnok gyíkemberek, úgyhogy őszinte részvétemet küldöm Hazátlanfalváról, az Internacionalista utca 1919-ből, amiért egy ilyen nemzetellenes összeesküvés kútmérgezésének áldozata lett.

2014.12.07. 20:53:07

@Mj: Szívesen. Legalább egyszer hasznát veszem a mindennapi életben is, hogy a társaság tagja vagyok. :)

Tranquillius 2014.12.07. 21:33:21

@Mj: Küldhetnél pár jól sikerült képet a Szászföldről, szívesen beletenném a követező részbe.
Amúgy nem vagyok benne biztos, hogy Kató úr tisztában van a Hungarus-tudat mibenlétével, de reménykedjünk benne, hogy kiguglizza.

2014.12.07. 21:41:39

@Tranquillius: Mondjuk maga a hungarus-tudat is egy műszó csak, amely a "korai nacionalizmus" (vagyis a nemzettudat kialakulásának korai szakaszának) idejének köszönheti a létét (persze szakfogalomként maga kicsit régi):
Mondjuk az ilyen kis "nüanszok"
(A szászok gyakran még csak nem is a felvilágosodás korában kialakult hungarus-tudatúak sokszor, ahogy utaltatok rá: egyszerűen csak "szászok", a magyar király, mint erdélyi fejedelem alattvalói)

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.07. 21:47:10

@Tranquillius:

Megtisztelő felkérés, válogatok párat.:) Hova küldjem?

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.07. 21:53:18

@Piere de La Croix:

Igen, ez valójában egy szükségmegoldás arra, hogy valahogy megnevezzük azoknak az identitását, akik a polgári nemzettudat előtti korokban éltek. De már Ákos mesternél vagy Kézainál is arról árulkodik a törzsökös, azaz úri és az advena nemzetségek megkülönböztetése, hogy valahol akkor is számított, hogy ki honnan jött.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.07. 21:57:27

@Piere de La Croix:

Ez jó kis tanulmánynak tűnik az első 3 oldal alapján, köszönöm, ha lesz egyben egy 40 percem, elolvasom.;-)

Tranquillius 2014.12.08. 08:14:12

@Mj: A Pangea facebookon küldj egy üzenetet.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.12.08. 14:55:31

@Tranquillius:

Oké, köszi, el fog tartani egy ideig a válogatás, de igyekszem.;-)

Albu 2015.03.01. 13:36:26

Kitűnő cikk és hozzászólások, értéket teremtő szinergia. (Rudi Kató beteg.)

@Mj: „akiknek az ősei bizonyítottan a honfoglalás előtt is itt éltek már”
Kikre gondolsz? : )

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2015.03.02. 20:08:21

@Albu:

Valójában ez egy meglehetősen fiktív dolog, tekintettel arra, hogy például sem az avarok, sem a gepidák, sem a morvák leszármazottai nem szoktak tisztában lenni azzal, hogy azok.:) (Bár mondjuk a Marót/Maróth vezetéknév akár még tényleges morva eredetre is utalhat.:))

győzike2009 2015.04.03. 22:08:45

@ZöldszemM: Amikor jó pénzért Ceauşescu eladta a francia majd az izraelita nemzetiségűek után a német anyanyelvűeket, azoknak a házaiba nyilván mutyis alapon kerültek a hegyeken túlról jött családok. Ezeknek csekély , csak formális házbérletet kellett fizetniük az elhagyott, kényszerrel a román államnak leadott lakásokért, házakért. Később a rendszerváltás után pedig szintén szarért-húgyért pedig megvásárolniuk. Természetesen ezeknek a civilizáció más fokáról jötteknek nem volt és ma sincs olyan hozzáállásuk a tulajdon karbatartáshoz mint azoknak akik egykoron építették. Meg is látszik . csak végig kell utazni ezeken a helyeken. Látszik.