Pangea

Minden, ami földtudomány

Mit rejteget a metró a földrajzosoknak?

2014. november 26. 20:08 - bendecs

A legtöbb emberben a földrajzból csupán a városok, folyók és hegycsúcsok helyének vaktérképen történő meghatározása ragadt meg. Azonban van egy jó hírünk! A földrajz ennél sokkal, izgalmasabb témákkal is foglalkozik. Hogy ezt bebizonyítsam egy rendhagyó cikk keretein belül a kortárs sci-fi irodalom egyik legnépszerűbb sorozatának számító Metró 2033 univerzumának egy rövid, földrajzi szemszögű elemzését fogom a következőkben bemutatni. 

Dmitry Glukhovsky - [Metró 01.] - Metró 2033_cover.jpgA jól ismert borító (forrás)

A rajongók számára ismeretes a történet, de a könyvet nem ismerők részére röviden összefoglalom a történetét. (Aki olvasta a művet az nyugodtan ugrója át ezt a részt.) A könyv egy olyan poszt-apokaliptikus világot mutat be, amelyben az emberiség kisszámú megmaradt csoportjai a metró állomások felszíni sugárzástól védett helyein húzták meg magukat és folyamatosan küzdelmet vívnak az életben maradásért. Az első könyv, maga a Metró 2033 a nukleáris háborúban lerombolt Moszkva alá temetett, a metróhálózatban újjáéledt várost mutatja be. A könyv egy elsőre jelentéktelennek tűnő fiatal fiú történetét meséli el, aki bátorsága és gyakran tudatlansága miatt számos bonyodalomba keveredik, majd kalauzol végig minket a metrón és annak állomásain. A fiú megismerkedik a metró állomásaival, amelyek mindegyike valamiben különbözik a többitől. Van, ahol titokzatos kórságok terjednek, máshol mintha mi sem történt volna, élik az emberek korábbi életüket, míg néhány állomáson az emberek kénytelen a legalapvetőbb létszükségleteket is nélkülözni. A metróban számos ideológiai határvonal is van, vannak vörösök, rasszisták, anarchisták, trockisták és persze kapitalisták. A metró világa tehát legalább olyan sokszínű, mint a korábban elpusztított párja. E nagyjából felvázolt elemek adják a történet magvát, míg a keretét maga a metróhálózat.

A könyv földrajzi része alapvetően a metróhálózatra és a metróállomásokra építkezik, azonban nem csak erre korlátozódik. A metró vonalak és metróállomások, mint földrajzi pontok és vonalak mellett megjelenik a terek szubjektív értelmezése is. A megváltozott viszonyok között a mozgások sebessége is eltérő, és az új metróban maga a távolság is átértékelődött. Lássuk tehát mit rejt a moszkvai metró.

Még mielőtt a könyvben leírt fiktív helyzettel megismerkednénk, röviden felvázolnám a moszkvai metró történetét és annak alapvető vonásait. A moszkvai metró első szakaszát 1935-ben nyitották meg. Kései építése az első világháború, a bolsevik forradalom is hátráltatta, de a szovjet hatalomátvétel után is idő kellett, ahhoz, hogy az ország gazdasága helyre álljon, s finanszírozni tudjanak egy ekkora építkezést. A metró kiterjedése 1935-ös megnyitása óta folyamatosan növekszik. Még a második világháború előtt két újabb vonal kiépítését kezdték meg, amellyel a vonalhosszat megduplázták. A háborút követően folyamatosan gyarapodott az állomások és a vonalak száma. Mára összesen 12 vonal épült ki, míg az állomások száma a 200 felé közelít. A vonalak összhossza nagyjából 350 km, amelyen naponta 6-8 millió utas közlekedik.

A könyvben megismert metró három fő részre osztható, amely alapvetően a metróállomások földrajzi fekvéséből adódóan alakultak ki. Vannak periférián elhelyezkedő állomások, mint például a főhősünk lakhelye, a VDNH. E periférián lévő állomások elsődlegesen a létfenntartásra törekednek, míg néhány esetben a metró munkamegosztásában termelő vagy feldolgozó szereplőként vesznek részt. A VDNH állomás híres teáját exportálja, amely éppen annyi bevételt jelent az állomásnak és lakóinak, hogy fedezi annak védelmét és lőszerutánpótlását, amelyre nagy szükség van a perifériát fenyegető folyamatos mutáns betörések végett. Egy másik példa a Szevasztopolszkaja a déli végeken, amely elektromos áramot biztosít a metrónak, de megemlíthető a „Farmok és telepek” néven emlegetett Szokol, Aeroport és Dinamo állomások.

metro33_uj11.jpgA könyv metró térképe (Saját szerkesztés)

A periféria helyzetű állomásokat a Gyűrű, a Hanzának elnevezett köríves metróvonalak választják el a fél-perifériájú részektől. A Hanza egy kereskedelmi szövetség, amely a periférián elhelyezkedő állomásokkal kereskedik, és jelentős profitra képes szert tenni tevékenysége révén. Önálló hadsereget tart fenn, állomásaikon folyamatos a villanyvilágítás és alapvető létszükségleteiken túl is képesek igényeiket kielégíteni. A Hanzához hasonló, fél-periféria helyzetű a Vörös Vonal, de minden lakott állomás, amely a Gyűrűn belül helyezkedik el. E félperifériás térségben találhatunk különböző ideológiai irányvonalakat követő csoportokat, mint például a fasizmus híveit, a „Negyedik Birodalomat” és állomásait, a kommunistákat a Vörös Vonalon, és a kapitalista Hanzát.

A metró egyértelmű centruma a Polisz. A mindössze négy állomásból álló együttes a metró szellemi és kulturális központja. Az egyetlen hely, ahol a könyvek nem csak gyújtósnak használható, hanem az elmúlt világ felbecsülhetetlen kincseit jelenti, s többet ér a géppuska golyóknál is. A Polisz Moszkva központi negyedében található, a Moszkvai Állami Könyvtár, a Kreml és a Hadügyminisztérium alatt. Központi fekvéséből adódóan könnyen megszilárdíthatta a metró feletti hatalmát.

A metró hármas tagolása mellett érdemes beszélnünk a metró tereinek értelmezéséről. A földrajz már a ’60-as évek óta foglalkozik a terek értelmezésével, de a modern poszt-strukturalista földrajz a szubjektív tartalmak feltárására még nagyobb hangsúlyt fektet. A Metró 2033 néhány metró állomása tökéletes példát nyújt arra, hogy a szubjektív térértelmezést bemutassuk. Persze e térértelmezés alapvetően függ attól, hogy a könyv írója mennyi részletet tár elénk  az adott helyről.

A történet kiindulópontja a VDNH, a könyvet olvasók agyában egy lepusztult állomásként él. Lakói a peron szétfoszlott anyagú sátraiban tengetik mindennapjaikat. A sátrak egymás hegyén hátán vannak, s a túlzsúfoltság megfoszt mindenkit a privát szférájától, egész életüket egy fél-privát környezetben kell leélniük. Csupán a védelmi állások tüzének fényénél lehet félre vonulni a nyüzsgéstől. A metró felszíni kijárata hatalmas ólom kapuval van elzárva, amely biztonságérzetet csempész a lakosok szívébe. Az állomás falainak burkolatát már rég elhordták, a mennyezeten repedések láthatók, a peron járólapjai pedig töredezettek. A villanyfények is csak pislákolnak. Összességében tehát egy ehhez hasonló, inkább negatív kép alakulhatott ki az olvasóban az állomásról. Valószínűleg az író célja ez is volt, hogy az elején sokkoljon minket a poszt-apokaliptikus állapotokkal, és meg adja az alaphangot.

De mi a helyzet a Polisszal? Mint már említettem ez a metró tényleges központja. A könyvet olvasva egyre több és több információt kapunk a "városegyüttesről", amelyek előre kialakítanak egy képet bennünk. Azonban amikor megérkezünk a Poliszba egyszerűen elámulunk, pont annyira meglepettek vagyunk mint a főhősünk. Ugyan mi nem a metróban születtünk és éltük le életünket, mint a könyv legtöbb szereplője, de fantáziánknak köszönhetően el tudjuk képzelni, hogy milyen lehet egy lakott állomás, ahol az emberiség kultúrája újratermelődik, mégis az író vezeti érzéseinket, benyomásainkat, s ezzel a fejünkben kialakított képet is, a Poliszról. Tehát a Polisz az írónak köszönhetően ugyanolyan ámulatba ejt minket, mint főhősünket.

Amit tehát be szerettem volna mutatni e két példán keresztül az az, hogy érzéseink, tapasztalataink hatással vannak arra, hogy milyen a fejünkben lévő tér kép. A való életben a tér interpretációját a szagok, hangok és a látvány is befolyásolja. Ez egy könyv esetében csak áttételesen jelentkezhet, és az írói tehetségen múlik, hogy mennyire jelentős hatást gyakorol ránk. Mindenesetre a könyvben lévő világot mindenki egyedi módon fogja fel és értelmezi, vagyis mindenki más képet hordoz magában. E kognitív képek feltárása a földrajzban már a '60-as években megjelent, s alapvetően a városok imázsának kutatásában hasznosítják.

A térértelmezést követően röviden kitérnék a távolságokra is. A metró észak déli legnagyobb távolsága nagyjából 55 km. Míg ez metróval, néhány átszállással is nagyjából 2 óra alatt megtehető távolság, addig a könyvben csupán egy-két állomás közötti távolság megtétele is legalább ennyi időbe telik. Ennek oka egyrészről, hogy a metró közötti alagutak nincsenek kivilágítva, az emberek gyalog, jobb esetben hajtányon közlekednek. A haladást tovább nehezítik a folyamatos akadályok, a mutánsok esetleges támadásai és még egyszer hangsúlyozva, a kivilágítatlanság hiánya.

Összegezve tehát a könyv jól alapul szolgált arra, hogy a földrajz sokszínűségét bemutassam a képzeletbeli terek elemzésén keresztül. Talán a cikk azok számára volt érdekesebb, akik a könyv fanjai, de igyekeztem mindenki számára érthetően írni. 

S legvégül lássunk néhány képet a metróállomásokról. Aki olvasta a könyvet, írja le könyvben, hogy hogyan látja saját szemszögéből az állomásokat, s példákat bármelyik könyvből hozhattok! Ez segít ahhoz, hogy megértsük mennyire eltérőek tudnak lenni bizonyos terek értelmezései.

VDNKh.jpgA könyvben megismert első állomás, a VNDH (forrás)

1024px-ProspmiraKRL-mm.jpgA Proszpekt-Mira állomás (forrás)

arbatskaya.jpgAz Arbatskaja, a metró szívében (forrás)

1024px-Bib-Lenina-mm.jpgBibloteka im Lenina, szintén a Poliszban (forrás)

samie-krasivie-stancii-moskovskogo-metro-nastoyaschie-i-buduschie-faf75d.jpgés egy bónusz, a Komsomolskaja (forrás)

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr86875689

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2014.11.27. 20:11:58

Ez erdekes volt, egyszer lattam egy rettenetes B-horrort ami szinten a moszkvai metroban jatszodott de sajnos csak jatszodott, nem is ott forgattak ugyhogy meg ennyi se latszott belole a tortenetre meg mar nem is emlekszem csak arra, hogy nagyon-nagyon rossz film volt. :D Ezt viszont nem ismertem, erdekesnek tunik, meg az ertekezes is az, jo a tema ezekrol a (felig) fiktiv, szemelyes foldrajzokrol :)

Emmanuel Goldstein 2014.11.27. 20:21:06

ölég vacak egy könyv volt..
monnyuk a belőle készült gém is kb ugyanazt a szintet ütötte meg

Vili Doli 2014.11.27. 21:22:51

Mekkora nagy baromság volt, sőt egyenesen büntetni való vétek a Moszkva téri metróállomás falburkolatának kicserélése!

Tele volt a márványfal MEGKÖVESEDETT ÁLLATMARADVÁNYOKKAL, és mellette az ismeretterjesztő magyarázat!

Kit zavarhatott ez, vagy kellettek neki a márványlapok a házába?

Tranquillius 2014.11.27. 21:51:53

@Vili Doli: Nem csak ott cserélték ki az eredeti burkolatot, a Kossuth térről is lába kelt a carrarai márványnak. Volt már nálunk is téma a budapesti metró kövei!
pangea.blog.hu/2014/08/06/a_metro_kovei

Micellás Zsizell (törölt) 2014.11.27. 21:53:30

Utaztam a moszkvai metron, elmeny, nagyon pazat latvany.

CBI 2014.11.28. 15:57:02

"A könyv egy elsőre jelentéktelennek tűnő fiatal fiú történetét meséli el, aki bátorsága és gyakran tudatlansága végett számos bonyodalomba keveredik"
Ez a mondat azt jelenti, hogy abból a célból keveredik bonyodalomba, mert bátor illetve tudatlan akar lenni. A "végett" ugyanis célhatározói mellékmondatot vezet be. Valószínűsítem a tartalmas szerzemény írója a "miatt" szócskát szerette volna használni, de ez így választékosabbnak tűnt. Még néhány könyv elolvasását javaslom neki, hogy palérozottabb lehessen az írása.

Emmanuel Goldstein 2014.11.28. 16:10:45

@CBI: tényleg, borzasztóra zavaró, ha nem jön egy ilyen önkéntes nyelvész, fel se tűnik.

bendecs 2014.11.28. 17:03:55

@CBI: köszi a megjegyzést. Legközelebb csak akkor használom ha célhatározói mondatok vezetek be vele :D Egyébként elárulom, habár nyelvészeti problémákkal ritkán foglalkozok, mégis könyvet rendszeresen olvasok :)

mojoking77 2014.11.28. 19:54:14

@Emmanuel Goldstein: Eleg ostba ember vagy.
Bar a boffenetid a kulonbozo blogokon sem jobbak...

Emmanuel Goldstein 2014.11.29. 08:24:05

@mojoking77: a világ ilyen szar hej, körbevesznek a hülyék, szabadulni se tutsz tőlük..
most kicsit sajnállak is, borzasztó lehet neked.
gondolom, te olyan jótanuló voltál a suliba, a mai napig emléxel nebraszka hegy és vízrajzára, akölyködnek is tucc segíteni, ha elakad, ez.. ez jó dolog, csak így tovább!

mojoking77 2014.11.30. 13:59:32

@Emmanuel Goldstein: Latod, latod, mondtam mennyire ostoba ember vagy.
A konyvet fikaztad, az ugyben jeleztem eszreveteleimet, erre te valami egesz mas ugyben reagalsz.
Ja, es eleg sok mindenben hala az egnek tudok. Ez van.
Tudod nem az a baj, hogy buta vagy, sokan vannak ilyenek, inkabb az, hogy hangos is mellette. Ez mar zavarobb, viszont hala az egnek ritkabb is

Emmanuel Goldstein 2014.12.01. 10:47:39

@mojoking77: én lassan már a vécén se tudok, ez van, az élet ilyen igazságtalan.
neked teccett a könyv?
a nyelvezete sivár, a személyek nagyjából a sehonnan haladnak a semmibe, a szüzsé öncélú, áthallások nincsenek benne, szürke ponyva.
meglovagolta az éjjeliőrség sikerét, kb ennyi.
mijó volt benne, mester? taníccs!

mojoking77 2014.12.01. 14:18:19

@Emmanuel Goldstein: most pont raerek, igy akar meg tisztithatm is a kodot nalatok..
Szoval, egy teljesen uj otlettel allt elo kozos baratunk Dimitry, valamivel a ma mar annyira mainstream apokalipszis tulelo klisek elott.
Uj helyszin, (metro), mas tipusu felelmek, es az emberi termeszet valtozasa kulonbozo kenyszerhelyzetben (lasd a nagy fereg hivoit, es tanitojukat)
Porgos cselekmenyek, egy nagyon jo otlet (a terkep csatolasa - mivel Moszkvaban meg nem jartam, ezert kuon elmeny volt a terkepen valo keresgeles), es egy szenzacios lezaro "poen", amit inkabb nem reszleteznek itt, ne ma spoiler helye.
Kb ennyi eleg, hogy egy konyv szamomra "teccik" minositest kapjon, csak hogy a nyeljarasodat idezzem...

Emmanuel Goldstein 2014.12.01. 15:01:26

@mojoking77: okés, tökre igazad van, ha egyszer megtanulok olvasni, feltétlen előveszem!

l ember 2015.11.25. 06:19:33

Egy kicsit érződik az a jól ismert izzadtságszag, ahogy a földrajz a szerteágazó felületes ismereteit a tér jelszavával próbálja legitimálni, miközben a valódi szintetikus -és térszemléletet csak kevesek tudják jól használni. Talán azért van ez, mert nem látom a következtetéseket a cikkben, amiket a térszemlélet ad nekünk: Hogy ami máshol van, az másmilyen? A Polisz azért menő, mert középen van? Milyen térinterpretációról beszélünk? Földrajzos kérdés lenne, hogy a különböző állomások attribútumait hogy befolyásolja a térbeli pozíciója, az elérhetősége, hogyan hat az alagutak topológiája a terület fejlődésére? Milyen kapcsolat van tulajdonképpen az egyes állomások között? Ha elolvastam a könyvet, és még emlékszem erre a posztra, visszajövök és beszélgethetünk erről.

georgedragon 2016.10.05. 20:08:10

@Emmanuel Goldstein: Elég tuskó vagy, gondolom ezért is nehéz volt megérteni... gyanítom a 20. oldalig el is jutottál..

METRO 2033 -2034 -2035 korunk legjobb könyvei.. mély társadalomkritika... nem csak Sci-fi..