Pangea

Minden, ami földtudomány

A világ legmagányosabb szigete

2014. november 05. 22:41 - Tranquillius

Bejegyzés alcíme...

Keresve sem találhattak volna filmjükhöz jobb helyszínt az Alien vs. Predator c. film rendezői. Ez a sziget a világ legeldugottabb helye, 1600 kilométerre található a legközelebbi szárazföldtől. Ekkora sugarú körön belül nincs is más csak óceán. Ha valaki meg is tenné ezt az utat még mindig csak a lakatlan Antarktiszon járna, annak ellenére, hogy tulajdonképpen Norvégiából indult útnak.  Ember csak kivételes esetben került a közelébe, viszont igencsak különös dolgokat tapasztaltak itt.

Bouvetoya_med_baaten_851_567_100.jpg

Bouvetøya, azaz a Bouvet-sziget egy tengerfenéki vulkán víz fölé emelkedő csúcsa. 1600 kilométerre található a Gough-szigettől, 1750 kilométerre az Antarktisztól, 2500 kilométerre Dél-Afrikától. Az első emberről nevezték el, aki a világtörténelem során megpillanthatta 1739. január elsején. Baptiste Bouvet de Lozier felfedező, akit a történelem az első sarkkutatóként tart nyilván a titokzatos Terra Australist kutatta, amelynek létezésében akkoriban minden komoly földrajztudós hitt, mivel valaminek mégiscsak ellensúlyoznia kellett az északi félgömbön található rengeteg szárazföld súlyát. Véleménye szerint az általa elnevezett Körülmetélés-fok (Cap de la Circoncision) ennek a kontinensnek az északi félszigete. Sajnos Bouvet úr nem csak ebben tévedett (se nem szállt partra, se nem kerülte meg hajóival), rosszul jegyezte fel a sziget pontos helyét a térképen, így akik utána jöttek hiába keresték. 

Bouvet-Location.jpg

Hiába kereste Cook kapitány is Bouvet kapitány szigetét és újabb hatvankilenc évnek kellett eltelnie, hogy az emberiség ismét a látóhatáron belül kerüljön. Ekkor egy brit bálnavadász kapitány bukkant rá és mivel a térképei csak száz mérföldekkel odébb jeleztek valami Bouvet-szigetet igencsak megörült a felfedezésének és el is nevezte saját magáról Lindsey-szigetnek. Később George Norris kapitány is erre vetődött és mivel a Lindsey-sziget sem volt a lehető legpontosabban bejelölve a sziget ismét új nevet kapott, ezúttal Liverpool városáról nevezték el és IV. György király számára be is jegyezték a sziget tulajdonjogát. Norris innen északkeletre egy másik szigetet is észlelt, melynek a Thompson-sziget nevet adta. Nem tudni mi lehetett az, amit 1825-ben látott, egy biztos, a későbbi kutatások azon a helyen nem találtak semmit, csak 2 kilométer mély óceánt. A sziget pontos helyzetének meghatározása csak 1898-ban sikerült, amikor végre német kutatók keveredtek a térségbe, akik a tengerfenék geológiai mintavételezése mellett képesek voltak precízen berajzolni ezt a 49 négyzetkilométeres földdarabot. Carl Chun kapitány és legénysége volt az első, akik körbe is hajózták a szigetet. Eztán kénytelenek voltak szomorúan konstatálni, hogy a sziklafalak és a tengerig érő gleccserjég miatt gyakorlatilag képtelenség kikötni az igen barátsagtalan szigeten. Pedig még nem is tudták, hogy itt az év 365 napjából 300-on tombol vihar, ugyanis a Bouvet-sziget a nyugati szelek övében helyezkedik el. 

Bouvetoya_kart.jpgA Bouvet-sziget térképe (forrás)

A kedvezőtlen terepi adottságok és az ellenséges éghajlat ellenére ez a sziget sem kerülhette el, hogy tartozzon valamely országhoz. Éppen úgy, mint ahogy a természet is irtózik az ürességtől (horror vacui), a társadalom is arra törekszik, hogy fennhatóságát kiterjessze minden talpalatnyi földre, attól függetlenül, hogy van-e annak bármi értelme. 

Mégis kinek kellene egy ilyen mostoha sziget? Természetesen Norvégiának. Norvégia alapból 74523 szigettel rendelkezik, de valamiért úgy gondolták ehhez még jól jöhet kettő a déli tengereken is. 1927-ben a Norvegia expedíció Harald Horntvedt vezetésével partra szállt a szigeten és eltöltött itt néhány napot, hogy méréseket  és megfigyeléseket végezzenek. Felmásztak az aktív vulkánt fedő jégmező legmagasabb pontjára (Olav-csúcs, 780 méter) és térképvázlatokat készítettek a szigetről. Huzamosabb tartózkodásuk arra is jó volt, hogy hazatérve hazájuk hivatalosan is benyújthassa igényét erre a kietlen szigetre, aminek 93%-át egy jégmező foglalja el, és ennek köszönhetően a legritkább esetben nincsen köd, vihar, vagy hóesés rajta. 

bouvet_ISS017-E-16161_lrg.jpgItt bizony nehéz kikötni. (forrás)

A norvég kutatók 1928-ban a II. Norvegia expedíció keretében újra meglátogatták a Bouvetøya-t. Sajnos a legfontosabb céljukat nem sikerült megvalósítani, egyetlen talpalattnyi helyet sem találtak meteorológiai állomás számára. Következő évben a III. hasonló nevű expedíció keretében újra visszatértek, így a világ közvéleménye számára is világossá vált, hogy Norvégia nagyon szeretné megszerezni ezt a szigetet. A tavalyi évből hátrahagyott építményeket nem találták meg, de sikerült a sarkkutatás történetében először légifényképezést végezni a jégmező fölött. 

Bouvet_Island_1927.jpgNorvégia mindig is élen járt a megközelíthetetlen területek megközelítésében (forrás)

Az angolok értetlenkedve fogadták a norvég igényeket, hiszen a sziget (legalább három különböző néven és helyzetben) Norris kapitány révén már 100 éve a Brit Koronához tartozik. Ekkor a norvégok utaltak Norris kapitány beszámíthatatlanságára, aki egyrészt be sem tudta jelölni normálisan a sziget helyzetét, másrészt pedig olyan szigetet is látni vélt, amely nem is létezett. A britek meghányták-vetették a dolgot, majd 1929-ben fájó szívvel lemondtak erről a 49 négyzetkilométerről amelynek még normális kikötője sem volt. A norvég parlament 1930-ban hozott törvényt a Bouvet- és az antarktisz partjainál található I. Péter-sziget bekebelezéséről. 

abandoned-lifeboat-on-bouvet-island.jpg

A szigeten nyoma sincs az Alien-filmben kitalált föld alatti piramisnak, ellenben van itt egy vulkán, amely a Közép-Atlanti-hátság legdélibb tagja és a megfigyelések szerint akár működhet is. Az óceán fölé emelkedő vulkáni kúpot a külső erők alaposan megtépázták, a hullámverés oldalról, a gleccserek felülről pusztították az északkeleti részen elhelyezkedő krátert. Egy feltételezett vulkáni működést 1955-58 között figyeltek meg. 1955-ben a dél-afriaiak próbáltak itt ismét meteorológiai állomást létesíteni. Körülhajózták a szigetet, de alkalmas hely hiányában visszafordultak. Ők még nem látták azt a lapos területet a sziget északkeleti csúcsánál, melyre 3 évvel később egy amerikai kutatóhajó bukkant. E három év alatt létrejött ugyanis az a hőn áhított lapos térszín, ahol végre ki lehett kötni, fel lehetett állítani sátrakat, és egyéb berendezéseket. A 100x60 méteres, fantáziátlanul Nyrøysa-nak (=új kőtörmelék) elnevezett rejtélyes földnyelv vagy hegyomlással, vagy lávaömléssel keletkezett. A források az előbbi teóriát valamivel valószínűbbnek tartják. Ugyan a földkéregben még kimutatni némi pozitív hőmérsékleti anomáliát, de a kutatók szerint az utolsó kitörés befejeződhetett úgy 4000 éve. A sziget friss bővítménye még arról nevezetes, hogy 1964-ben ezen a földnyelven találták meg dél-afrikai hajósok, azt a mentőcsónakot, melynek titkát máig nem sikerült megfejteni. 

Két dél-afrikai hajó három napon keresztül várakozott arra, hogy a viharos szél alábbhagyjon, azaz 90 km/h sebesség alá csökkenjen. Csak ezután tudtak partraszállni Nyrøysa-n, ahol egy sziklára telepedett magányos fóka őrzött egy megfeneklett mentőcsónakot. A csónak mellett találtak még egy 44 gallonos hordót és egy pár evezőt. Átkutatták a szigetet túlélők után, de sem élőkkel, sem pedig holtakkal nem találkoztak. Az eset rejtélyességét fokozta az a tény, hogy ebben az időszakban nem jeleztek a környéken hajótörést, sem pedig eltűnést. Egy biztos, a viharos időjárás miatt a csónak nem tölthetett túl sok időt az öbölben. Hogy honnan származott, hogyan került a szigetre és hová lettek belőle az emberek valószínűleg sosem fog már kiderülni.  

bouvet_nyrøysa_fur_seal_chinstrap_penguins_(c)_vidar_bakken.jpgKissé hűvös strand a Bouvet-szigeten (forrás)

Felmerülhet az abszolút jogos kérdés, hogy végül mihez kezdtek a norvégok ezzel a távoli szigettel? Először is 1977-ben végre sikerült megépíteniük a hőn áhított automata meteorológiai állomást. Másodsorban a szigeten 1935 óta védetté nyilvánítottak minden fókafajt, majd 1971-ben védett lett az egész sziget, ugyanis azon ritka helyek egyike, ahol az ember egyelőre szinte semmilyen befolyást nem gyakorolt az élővilágra (eltekintve néhány brit bálnavadásztól, akik ide jártak fókahúsért). Pingvinek, fókák és tengeri madarak háborítatlan otthona ez. Időről-időre expedíciók keresik fel a szigetet, akik megpróbáltak ugyan állandó kutatóállomást létrehozni, de az időjárás, vagy egy földrengés időről időre elpusztítja az emberi létesítményeket. 2007-ben Norvégia jelölte a Bouvet-szigetet a Világörökség cím várományosai közé.

Az idilli képet egyetlen sajnálatos esemény zavarta meg csupán, amikor 1979. szeptember 22-én a Vela Hotel amerikai műhold egy különös, kettős felvillanást látott a Bouvet-sziget és a tőle nyugatra található és hasonlóan elszigetelt Prince Edward-szigetek között. A Vela-incidensről - a mentőcsónakhoz hasonlóan - sosem derült ki tulajdonképpen mi is volt, izraeli-dél-afrikai nukleáris teszt, vagy meteorbecsapódás, vagy bármi más. 

bouvet_island_adv.jpgA Nyrøysa-terasz a Bouvet-szigeten (forrás)

Télen a Bouvet-sziget téli álmot alszik, ilyenkor nem tanácsos felkeresni. Nem a nagy hideg miatt, hiszen a minimum hőmérséklet csupán -5 fokig süllyed, hanem a viharok és a befagyott óceán miatt. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy nyáron sincs túl meleg, az átlagos februári hőmérséklet maximum 4 fok. Azt hiszem azonban a legdrasztikusabb globális felmelegedés sem ösztönözne senki emberfiát, hogy erre az Alien-filmekből elhíresült, barátságtalan szigetre költözzön.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzés,

 Lehet ránk szavazni az idei Goldenblogon Tech/Tud kategóriában!

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr426866851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szelid sunmalac 2014.11.06. 10:19:00

@maxval birca hozzászóló: Neked valo! Koltozz oda, ott nem zargatnak a libsik :)

Szelid sunmalac 2014.11.06. 11:09:35

@maxval birca hozzászóló: De ezek szerint elnek ott emberek. Azok kozt meg lehetnek libsik. Nem veszelyes ez igy?

maxval birca hozzászóló · http://bircahang.org 2014.11.06. 11:23:58

@Szelid sunmalac:

Semmi gond a liberálisokkal. A gond az, ha terrort gyakorolnak a többség felett.

Szelid sunmalac 2014.11.06. 11:32:50

@maxval birca hozzászóló: Vagy ha barmelyik kisebbseg gyakorol terrort a tobbseg felett, mikozben azt hangoztatja magarol, hogy ok a tobbseg.

maxval birca hozzászóló · http://bircahang.org 2014.11.06. 11:36:00

@Szelid sunmalac:

Így igaz. A terror még akkor is rossz, ha a többség gyakorolja.

Bohócnok 2014.11.06. 12:48:50

A Csendes-óceánon vannak ennél messzebb található szigetek, pl. Hawaii-szigetek. Érdekes pont a távolságot felhozni ütőkártyának ennek fényében, mint "legeldugottabb sziget". Meh.
Az pl. már inkább gondolom eldugottá teszi, hogy olyan irányban van, amerre a madár se jár.

inkvisitor 2014.11.06. 13:17:38

Azért eldugott, mert messze van a szárazföldektől, ráadásul olyan területen, ahol kevesen járnak. Itt csónakázó félpucér bennszülöttek sincsenek, mint Hawaii környékén

magyar bucó 2014.11.07. 05:52:42

Jól jöhet még a sziget, illetve a hozzá (így Norvégiához) tartozó tenger. Találhatnak ott ásványi kincseket de legalább halakat...

SecTorr (törölt) 2014.11.07. 13:42:17

@Bohócnok: A kontinensektől távolabb van Hawaii, de a Csendes-óceánban vannak elszórt atollok, amikből bármelyik ottani sziget 1600 km-es körzetében akad egy-kettő. A Bouvet-szigethez viszont egy talpalatnyi szárazföld sincs ennél közelebb.