Pangea

Minden, ami földtudomány

5 perc geológia: Márvány Puzzle

2014. október 08. 10:13 - BendeA

Kis-Ázsia nyugati partvidékén alapított, egykor nyüzsgő görög polisz, Epheszosz látott már szebb napokat is. Iónia legfontosabb metropolisza a Prion-hegy lábánál, a Kaüsztrosz folyó torkolata közelében, egy Nyugatot Kelettel összekötő fontos kereskedelmi út mellett feküdt. Fénykorában, az i. sz. 1. században lakóinak száma elérte a félmilliót. Róma után a birodalom második legfontosabb városa volt. Napjainkban a kiterjedt régészeti feltárásoknak köszönhetően kedvelt turistalátványossággá vált. Epheszosz romjain most egy török igazgatás alá tartozó múzeumot rendeztek be. A múzeum területén aktív restaurálási munkákat is folytatnak, hogy a polisz visszanyerje eredeti fényének akár csak egy töredékét is. A restaurálási munkának kétségkívül látványos eredménye van turisztikai szempontból is, viszont meglepő módon földtani szempontból  is érdekessé vált e régészeti lelőhely.

_DSC6659-Ephesus-web.jpg

Epheszosz függőházai fölé emelt múzeumban folyamatos munkával próbálják helyreállítani a romokat (link).

Epheszosz területén a régészek több patríciusházat is feltártak. A házakat az 1. században építették, majd a 6. századig több alkalommal felújították. A házak egy domboldalon foglalnak helyet úgy, hogy egymás fölött helyezkednek el. Mindegyik ház teteje teraszként szolgált a fölötte levőnek. A házak háromszintesek voltak, mindegyiket egy perisztülion (zárt, oszlopos udvar) köré építették. Az udvarok közepére kutat fúrtak, így biztosították a vízellátást. A házak padlóját mozaikokkal díszítették, a falakra freskókat festettek. Ezek egy része jó állapontban maradt meg. A freskók színházi jeleneteket, férfi és női alakokat, valamint ornamentális díszítéseket ábrázolnak.

_DSC6667-Ephesus-Marble-Hall-web.jpg

Frissen restaurált redőzött márványtáblák Epheszosz egyik függőházában (link).

A falakat nem csak freskók díszítették, hanem a cikk témáját is adó márványtáblák. A belső terek díszítéséhez a márvány táblákat az Attika-félsziget mentén hosszan elnyúló Evia-sziget kőbányáiból szállították át Epheszoszra. Dekorálási céllal a poliszban először időszámításunk szerinti 2. században kezdték felhasználni, ekkor már a mediterráneum térségében igen kiterjedt volt a márvány kereskedelem. A fentebbi képen már a retusáláson átesett márvány díszítés látható, amelyet egy bizonyos Caius Furius Aptus nevezetű lakos rezidenciájának falát díszítette. Érdekes módon a rezidencia nem minden szobájában használták a márványt díszítési célokra, helyette a rendelkezésre álló felületet egy ókori festőművész töltötte ki, és megpróbálta a tehetsége és megfigyelései alapján imitálni a márványt. Ez a falfestmény látható az alábbi képen. Ha belegondolunk a közel 1800 éves "freskó" egészen páratlan, mert ez lehetett az első próbálkozása egy földtani szerkezet, a redő dokumentálására.

festett.jpg

A restauráció során előkerült a márvány redőzöttségét imitáló falfestmény ugyanabban a függőházban.

A márvány egy metamorf (átalakult) kőzet, melynek protolitja (eredeti kőzete) mészkő vagy dolomit volt. A színe a különböző szennyeződések szerint változik. Leggyakoribb a vas-oxid és a mangán-oxid okozta elszíneződés A protolit, tehát a mészkő és a dolomit arról "híres", hogy a karbonátásvány tartalmuk meghaladja az 50%-ot. Ezek a karbonátásványok általában kalcit és/vagy dolomit, de egyéb karbonátásvány, illetve kisebb mennyiségben egyéb szilikátásvány is előfordulhat a kőzetalkotó ásványok mellett. A protolitot alakotó karbonátásványok a metamorfózis során széles intervallumban stabilak, így mikor a nyomás és hőmérséklet jelentősen megváltozik akkor ezek az ásványok nem alakulnak át más ásvánnyá, megmaradnak kalcitnak, dolomitnak. A metamorfózis során a növekvő nyomással, és a hőmérséklettel a protolit szövete változik meg, e két tényező(nyomás-hőmérséklet) hatására a kristályossági fok és szemcseméret növekszik.

márvány.jpg

E közelebbi félvételen jól látszik, hogy a márványt milyen apró puzzle-szerű darabokból illesztették össze. A munkát nagyban megkönnyítette a márvány képlékeny szerkezetalakulásával létrejött redőzöttsége, mert támpontot nyújt az egyes darabok összeillesztése során.

Az Evia-szigetről származó márvány kaotikusnak tűnő belső szerkezetének megértéséhez át kell tekinteni a szerkezetföldtan irányába. A márvány belső szerkezetének, hullámosságának létrejöttének okát az eredeti kőzet belső szerkezetében, illetve a protolitot ért metamorfózisban kereshetjük. Az eltérő színű sávok a protolit szövetének maradványai lehetnek. Ha az eltérő színű sávokat, rétegeket tartalmazó márvány olyan alakváltozási térbe kerül, ahol rá oldalirányú rövidülés hat, akkor a rövidülés irányára merőlegesen hullámok, ún. redők keletkeznek. A redők képlékeny alakváltozással jönnek létre, gyakran azt a benyomást keltik, hogy létrejöttükhöz nagy energiára, feszültségre volt szükség. Ez viszont egy hamis elképzelés, mert a redők lassan, és kis energiák hatására jönnek létre. Gyakran az alakváltozás lassúsága mellett a hőmérséklet emelkedése is elősegíti a redők létrejöttét.

A bejegyzést a Journal of Structural Geology 67. számában (2014) megjelenő Photograph of the month inspirálta.

Még több földtani érdekesség a Pangea blog "5 perc geológia" c. mini bejegyzésekben:

A Somoskői bazaltorgonák képződése

Rövid betekintés Andalúzia földtanába: A "vető múzeum"

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr366728725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.