Pangea

Minden, ami földtudomány

A "transznisztriai-út"

2014. október 05. 19:22 - bendecs

Úgy tűnik, hogy a napokban Oroszország egy újabb kártyáját próbálja kijátszani a kelet-európai orosz-EU ütközőzónában. A nyugat felé közelíteni próbáló Moldovában nemrégiben az orosz miniszterelnök-helyettes tett egy olyan kijelentést, amelyet már nem első ízben hallunk tőlük, hisz hasonló volt a forgatókönyv Kelet-Ukrajnában is. E kijelentés szerint a helyi, transznisztriai oroszok szuverenitását és önrendelkezési jogát mindenféleképpen biztosítani fogja Oroszország. Egyelőre e kijelentésen túl semmilyen konkrét lépés nem fogalmazódott meg az oroszok részéről Moldova ellen, de nem is kell, hisz még mindig ott állomásozik a kvázi független Transznisztriában a szovjet időkből hátrahagyott orosz 14. hadtest. Moldova nyugat felé közeledése tehát meg van kötve, s az orosz befolyás is szilárdnak látszik. De vajon mi is ez a Transznisztria pontosan? Hogyan alakult ki? És mi köze van Oroszországhoz?

transistria_7.jpgA nemzeti identitás egyik alapeleme a szovjet idők óta használatos címer és zászló (forrás)

A helyzet tisztázásához először is át kell tekintenünk a tágabb térség történelmi háttérét. A „transznisztriai út” kialakulásának első fázisa 1792-höz köthető, ugyanis addig a terület török kézen volt. Viszont az ekkor már Európában gyengélkedő Oszmán Birodalom rovására az Orosz Birodalom megszerezte a térség feletti uralmat, vagyis a Dnyeszter keleti-partját. A hatalomváltás a terület etnikai képét is átrendezte, az oroszok elsősorban orosz, ukrán, román és német telepeseket hívtak a térségbe, mellyel lényegében megszilárdították az orosz-ukrán hatalmat. A terület határvidékként jelentős katonai funkciókat látott el. Innen indították el 1812-ben az orosz offenzívát Besszarábia ellen, amelyet sikeresen meghódított a cárság.

Hogy pontosan tudjuk, hol helyezkedik el Besszarábia egy kis földrajzi kitérőt teszünk. Besszarábia a Prut-folyó és a Dnyeszter közötti területet jelöli kelet-nyugati irányban, észak-déli viszonylatban pedig a Duna-deltától a Podóliai-hátságig terjed. Lakosságát tekintve többségében román ajkú. Ma Besszarábia nagyobbik részét Moldova foglalja el, kisebb nyúlványai pedig Ukrajnában és Romániában végződnek (lásd.: a Podóliai-hátság és a Duna-deltától északra fekvő terület). E mai Moldova viszont nem csak Besszarábiát foglalja magába, hanem Transznisztriát is, vagyis a Dnyeszteren túli területeket.

Bessarabie.jpgBesszarábia fekvése és Moldova határai (a határon belüli fehér területeken fekszik Transznisztria) (forrás)

A 19. században éledő román nacionalizmus már tiltakozott a románok lakta Besszarábia orosz megszállása ellen. Neves költőjük, Mihai Eminescu is egyik versében így írt, „Románia a Dnyeszter nyugati partjaitól egészen a Tiszáig nyújtózik”. Az első világháborút követő orosz összeomlás és forradalom következtében Oroszország nyugati határain visszavonulni kényszerült. Északon Lengyelország és a Balti-államok javára, délen pedig a románok javára kénytelen volt lemondani bizonyos területekről. E területvesztés érintette Besszarábiát is, amelyet Romániához csatoltak. A Dnyeszteren túli területeket, vagyis Transznisztriát pedig beolvasztották előbb az Ukrán Népköztársaságba, majd az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságba. 1924-ben az utóbbiból kiválva megalakult a Moldáv Autonóm SZSZK (későbbiekben ASZSZK), a román megszállás alatt lévő Kisinyov székhellyel.

Romania+MASSR_1924-40.jpgMoldáv ASZSZK elhelyezkedése (a térképen a ponttal körbe határolt Moldávia a földrajzi területet jelöli) (forrás)

A második világháborúig fennálló Moldáv ASZSZK valamivel nagyobb területet foglalt magába, mint a mai Transznisztria. Népessége nagyjából fél millió fő volt, vegyes ukrán-moldáv lakossággal (1926: 48,5% és 30,1%), valamint számottevő oroszsággal és zsidósággal. A Szovjetuniót negatívan érintette Besszarábia elvesztése, és ideológusaik megkezdték egy a romántól különböző, moldáv identitás létrehozását. Ennek egy propaganda bázisaként működött a Moldáv ASZSZK, ahol a lakosságot sem románként jegyezték be, hanem moldávként. Nyelvükre erőteljes hatással volt az orosz, ábécéjüket latinról cirillre változtatták.

A szovjet hadsereg felszabadítva a németek által megszállt Moldáv ASZSZK-t és Romániát, a háborút követő békekötések alkalmával nem kis propagandát indított annak érdekében, hogy egy Romániától független Moldáv SZSZK jöjjön létre. Tehát az oroszoknak ha már a térséget nem is sikerült visszahódítaniuk, bekebelezniük, mégis egy olyan államot hoztak létre, amelynek ugyan volt saját alkotmánya, törvényhozása és végrehajtása, viszont szocialista blokk tagjaként, sok kérdésben a moszkvai élcsapat döntött. A román kormánynak pedig érdemi beleszólása nem volt a moldáv politikába. E szocialista Moldvában (nem összetévesztendő a két világháború közötti Moldáv ASZSZK-val!) az oroszok tovább folytatták moldáv nemzetépítő tevékenységüket. A rendszerváltásig egymás mellett látszólagos harmóniában éltek a transznisztriai oroszok, - akiket az iparosítás idején telepítettek be, moldávok és más nemzetiségek, de már jelentősek voltak a belső feszültségek is. A már említett szocialista iparosítás főleg Transznisztriát érintette. Az ország ipara (többek között) az alkoholgyártásban, konkrétan a vodkagyártásban jeleskedett. E ipari tevékenység a transznisztriaiak számára kiemelkedően fontos, jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az hogy a transznisztriai 5-ös rubel hátterén az üzem képe látható. Valószínűsíthető, hogy a vodka, mint nemzeti ital, szintén sokat tett a transznisztriai identitás kialakulásához.

Pmr-money-rouble-5-rev.jpgA képen látható vodkagyár hivatott szimbolizálni a Transznisztria függetlenségét és nemzeti identitását :) (forrás)

A rendszerváltást követően új fejezet nyílt a két terület történelmében. Az 1990-ben kikiáltották a Szovjetunión belüli autonóm Dnyeszter Menti Köztársaságot, nagyjából hasonló jogállással, mint a mai Kaukázusi törpeállamokat. Moszkva, viszont nem fogadta el függetlenedésüket, ellenben Moldován belül már megszilárdultak a független Dnyeszter Menti Köztársaság intézményei. Ezután 1992. áprilisában a moldovai hadsereg megtámadta a Köztársaságot. A rövid háborúban moldáv oldalra román önkéntesek érkeztek, míg „transznisztriai” oldalra ukránok, oroszok és gagauzok, valamint az itt állomásozó orosz 14. hadsereg is. A háború kimenetele egyértelmű volt, a Dnyeszter Menti Köztársaság sikeresen megvédte magát, és 1992. júliusában aláíratta a békét Moldovával, amelyben Moldova független államként nem ismeri el, de lemond minden beleszólási jogáról a Dnyeszteren túli területeken.

640px-Naddniestrze-administracja.pngAz ország területi felosztása (forrás)

Transznisztria területe kb. 3600 km², ami valljuk be nem túl nagy. Ha még esetleg kompakt lenne, akkor egy ideális mini állam, mint pl.: San Marino jöhetne létre. De az ország a Dnyeszter és az ukrán határ között húzódik észak-déli irányban. Legnagyobb kelet-nyugati irányú kiterjedése alig néhány 10 km. Lényegében úgy kell elképzelni az országot, mint a folyó mentén észak-déli irányban felfűzött városok, falvak láncolata. Az országot egyébként 6 tartományra osztották fel, és megkülönböztetett státuszú Tiraszpol, a főváros. Ez utóbbi az ország „gazdasági motorja”, ahol a szocialista időkből megmaradt ipar egy része még működik, saját reptere is van, és várja a nyugatról érkező, szovjet emlékeket kereső turisták áradatát. A város nevezetességei között tartják számon a Parlament épületét, mely előtt Lenin tekint le szigorúan az arra járóra, valamint a katonai emlékműveket is érdemes felkeresni.

img_40131.jpgTiraspol monumentális Lenin szobra, háttérben Transnisztria parlamentjével (forrás)

_73744601_transdniester_tank_pa.jpgEgy jellegzetes katonai emlékmű (forrás) 

Transznisztria függetlenné válása után Igor Szmirnov ragadta magához a hatalmat, aki 2011-ig volt hatalmon. Betiltotta a latin ábécét és továbbra is használták a szovjet jelképeket. Az ország számos határátkelőt tart fenn Ukrajnával, valamint Moldova irányába is, de itt a moldáv határőrök nincsenek jelen, utalva arra, hogy a függetlenség kikiáltása egyoldalú, és Kisinyov nem ismeri el függetlennek.

Egy 2006-ban tartott népszavazás értelmében az „ország” 97%-a döntött úgy, csatlakozni kíván Oroszországhoz. Ezt nagyjából úgy képzelik el, mint Kalinyingrád esetében, ahol egy exklávéként ékelődik Oroszország Lengyelország és Litvánia közé. 2009-ben Oroszország és Ukrajna úgy vélekedett, hogy lemond a független Transznisztria támogatásáról, abban az esetben, ha Moldova nem fog közeledni Romániához, vagyis marad orosz befolyás alatt. Az orosz média már előre jelezte, hogy ha e közeledés mégis megtörténne „Romániának számolnia kell Bulgária Dobrudzsával, Magyarország Erdéllyel kapcsolatos területi vitáival, valamint a gagauz függetlenedéssel”. A 2013-14-es ukrajnai konfliktus kapcsán Transznisztria Moszkvához való közeledése újra fellángolt.

transznisztria_b.jpgWelcome to Transnistria, határátkelő Moldvából (forrás)

Hogy Transznisztria valóban csatlakozik-e Oroszországhoz a jövőben, nem valószínű. Nincs akkora jelentősége e Csongrád-megyényi földdarabnak Oroszország egészéhez képest, hogy bekebelezze. Ellenben igen jól lehet használni arra a célra, hogy továbbra is egy instabil Kelet-Európát tartson fenn, valamint a moldáv kormányt is sakkban tartsa. Mindenesetre Transznisztria története tanulságos, hisz láthattuk, hogyan alakult egy terület regionális identitása az évszázadok során, melyre alaposan rányomták bélyegüket a nagyhatalmak.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr366752297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gabrok 2014.10.06. 06:06:52

Az emlékmű, a T-34-essel, garantáltan nem az 1992-es harcokat idézi (a forrásként említett BBC sem mond ilyet). Ez egy jellegzetes világháború utáni kompozíció, a Nagy Honvédő Háború emlékére. A harckocsi tornyára festett buzdító felirat is jellegzetesen azokat a harcokat idézi.

bendecs 2014.10.06. 07:14:53

@gabrok: akkor csak egy illusztárció, átírom alatta a feliratot. A harckocsin lévő feliratot te érted?

gabrok 2014.10.06. 14:54:59

Igen. Ha jól látom, a nácik ellen harcoló szovjet páncélosokon nagyon gyakori "Za rogyinu!" azaz "A hazáért!" jelszó van ráfestve (bár nem vagyok teljesen biztos benne, mert nem túl jó a kép felbontása).

Csokis · http://csokis.blog.hu 2014.10.06. 22:27:43

@gabrok: Én is annak nézem, de lehet, hogy csak azért, mert az a "klasszikus". Nagybátyám nagy makettező, mindig nagyon vigyázott az élethűségre, és a pontosságra (évjárat és front szerinti festés) és az ő egyik T-34-esén is ez van.
www.google.com/search?q=za+rodinu

GERI87 2014.12.17. 20:55:17

"...beolvasztották előbb az Ukrán Népköztársaságba, majd az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságba. 1924-ben az utóbbiból kiválva megalakult a Moldáv Autonóm SZSZK (későbbiekben ASZSZK)"

Nem Ukrajnából kiválva, hanem azon belül!
Nem mindegy.
A SZU-ban egy Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság nem volt tagállam, hanem egy tagállam autonóm része, ahogy a neve is mutatja.

"Tehát az oroszoknak ha már a térséget nem is sikerült visszahódítaniuk, bekebelezniük, "

Dehogynem!
A SZU része lett Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság néven!

"mégis egy olyan államot hoztak létre, amelynek ugyan volt saját alkotmánya, törvényhozása és végrehajtása,"

tagállamként volt ilyenje, mint másnak is.

"viszont szocialista blokk tagjaként,
sok kérdésben a moszkvai élcsapat döntött. A román kormánynak pedig érdemi beleszólása nem volt a moldáv politikába."

Nehéz is lett volna beleszólni a Szovjet belpolitikába!