Pangea

Minden, ami földtudomány

Mit brennender Sorge

2014. szeptember 28. 21:48 - Tranquillius

"It is easy to see how Luther prepared the way for Hitler."

Dr. William Temple,

Canterbury érseke 1941, London
 

A második világháborút követően kialakult általános nézet szerint a katolikus egyház és a Vatikán legjobb esetben is Hitler kollaboránsai voltak, akik semmit sem tettek a hatalomrajutása, a zsidók elpusztítása ellen, vagy éppen az ellenállás érdekében. 

Tulajdonképpen ennek éppen az ellenkezője igaz. A rendelkezésünkre álló adatok inkább azt bizonyítják, ha csak a katolikus vallású német állampolgárokon múlik, Hitler sohasem jut hatalomra.  

Protnazi101.jpg1. ábra Katolikusok és NSDAP szavazók megoszlása járásonként 1932-ben. Vertikálisan a katolikusok, színezéssel a NSDAP szavazók aránya jelenik meg. (forrás) Minél magasabb az oszlop, annál nagyobb a katolikusok, minél vörösebb a körzet annál nagyobb a náci szavazók aránya. Véletlen lenne?

Ez így elismerem, viszonylag meredek állítás, amit illik tényekkel is alátámasztani. Az eredeti ötletet egy mandiner bejegyzés adta, mely a téma egyházi oldalára koncentrált, a földrajzi vonalat egyetlen térkép képviselte. Először erről a térképről szerettem volna csupán írni, azonban a háttér és a tematikus térképre vitt adatok nélkül az egész csak lógott volna a levegőben, és nem lett volna más, mint egy újabb személyes vélemény a hazai blogszférában. Mivel Magyarországon 1945 után sem cikk, sem tanulmány nem születhetett a témában, ezért a szükséges adatok sem állhattak rendelkezésre. Csak a munka közben kezdett kiderülni mekkora is az a fa, amibe a fejszét vágtam. 

Hogy a bevezetőben tett állításokat alá lehessen támasztani két adatsorra volt szükség. A Németországban 1928-1933 között rendezett választások előtti utolsó népszámlálás felekezetekre kiterjedő összeírására, valamint a választási eredményekre, lehetőleg ugyanazon (és legkisebb) közigazgatási egységekre lebontva. 

Szerencsére a német statisztikai hivatal igencsak segítőkésznek bizonyult, egy héten belül megvolt minden adat. Mivel szkennelt állományról volt szó egyenként be kellett gépelni a járásokat és a hozzájuk tartozó népszámlálási adatokat. Sajnos 1925 után a közigazgatási határok több helyen nem illeszkednek a választási körzetek határaihoz, sőt az idő előrehaladtával egyre több az eltérés. Éppen ezért a legkésőbbi használható választási adat az 1932. novemberi volt, amelyben még nem volt zavaró a különbség. A változások által különösen érintett területek jellemzően az új határok mellett terültek el, mint Szilézia és Schleswig, de komoly változások voltak a nyugati körzetekben is, ahol Köln, Düsseldorf és a Ruhr-vidék sok 1925-ös járását nem lehetett összevetni az 1932-es választókörzetekkel. Ez annyi eltérést eredményezett, hogy például a disszimilaritási index számítási eredménye bizonytalanná vált. Az 1933. március 5-i utolsó választáson a választókörzetek mégkevésbé estek egybe a népszámlálás idején aktuális járási határokkal, így az azon elért eredmények összevetése már komoly torzulást eredményezett volna. 

hakenkreuzfahne_vor_koelner_dom.jpgOptikai csalódás - "Das Hakenkreuz muss hängen bleiben"

E bejegyzésben elsősorban a kérdést földrajzi szempontokból vizsgáljuk, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi hátteret sem. Dick Geary írt erről egy részletes tanulmányt még 1998-ben. Nézzük, hogyan festett egy tipikus NSDAP szavazó a múlt század harmincas éveinek elején? Elsősorban

vidéki

volt, annak ellenére, hogy ez meglehetősen furcsa egy városi szocialista munkáspárttól. Az NSDAP nagyvárosi választási eredményei rendre alulmúlták a vidékieket. Ennek sok oka volt, most kettőt emelnék ki. A nagyvárosokban nagyon erős beágyazottsága volt a másik két munkáspártnak, a kommunistáknak és a szocdemeknek. Évtizedek óta kiépített infrastruktúrájuk (jótékonysági szervezetek, egyesületek) azonban hiányoztak vidékről. Itt régen a nacionalista Német Nemzeti Néppárt (DNVP) söpörte be a szavazatok nagyrészét, idővel azonban a náci párt átvette a helyüket. Nem csupán a parasztok és a földmunkások áramlottak tömegesen a párthoz, hanem a többi

alsó-középosztálybeli

szavazók is, úgymint a kiskereskedők, kisiparosok, közalkalmazottak, magánosok, és az ún. "fehér galléros" munkások. Ők alkották a párt kemény magját és mint társadalmi réteg felülreprezentáltak voltak a pártban. Közös jellemzőjük, hogy 

munkások

voltak, abban az értelemben, hogy nem voltak munkanélküliek. A náci párt jó szereplését sokan indokolják a gazdasági válság nyomán beköszöntő tömeges létbizonytalansággal és munkanélküliséggel, azonban ez csak részben volt igaz. Különösnek tűnik, de igaz: a ruhr-vidéki munkanélkülieknek mindössze 13%-a szavazott Hitler pártjára. Különbség mutatkozott a nemek szerinti megoszlásban, ugyancsak kevesen gondolták volna, de az NSDAP szavazói közül a 

nők

voltak többségben. Ekkoriban már nem volt jellemző, hogy a nők a férjük, családjuk kívánalma szerint szavaztak, így fordulhatott elő, hogy míg a baloldali pártokra, mint az SDP, de főleg a KPD elsősorban férfiak szavaztak, addig a jobboldali pártokra elsősorban nők. Aachen-Köln körzetben a nő-férfi arány 33-19% volt a Centrum párt, míg Augsburgban 39-25% a katolikus Bajor Néppárt szavazói között, azaz másfélszer annyi nő szavazott rájuk mint férfi. Az NSDAP a '30-as évek elején még több szavazatot kapott a férfiaktól, de 1932 júliusára ez az arány megfordult és többségbe kerültek a nők. Életkor szerint a tipikus NSDAP szavazó a

fiatalok vagy nyugdíjasok

köréből, azaz a 29 évnél fiatalabb és a nyugdíjas korosztályokból került ki. A fiatalokért komoly küzdelmet vívtak a kommunistákkal, míg a nyugdíjasok közül a nőktől és a veterán katonáktól kaptak sok szavazatot. Végül elérkeztünk a bejegyzés témájához, az NSDAP szavazói között arányaiban több mint kétszer annyian voltak a

protestánsok

mint a katolikusok. Semelyik másik vizsgált jellemző között nem tapasztalható ekkora eltérés. 

A fentiek alapján megrajzolhatjuk a tipikus anti-náci szavazó profilját, aki egy nagyvárosi, középkorú, munkanélküli, templombajáró katolikus férfi. 

Természetesen ez a profil egy állatorvosi ló, néhány tulajdonság inkább szocdem ill. kommunista szavazókra jellemző, míg a többi inkább a maradék jobboldali pártra. 

E jelenség okait és földrajzi vonatkozásait sokan vizsgálták már Németországban, hazánkban azonban szinte semmilyen cikk, adat, tanulmány nem jelent meg a témában. Nem árt tehát pótolni ezt az adathiányt.

Nézzük először, hogyan helyezkedett el térben a katolikus lakosság a weimari Németországban. 

1925-ben Németország 62,5 millió lakosának 2/3-a tartozott az evangélikus, 1/3-a pedig a katolikus egyházhoz. A térbeli eloszlás kialakulásának okaira sajnos hely és idő hiánya miatt nincs mód kitérni. Az 1925-ben megtartott népszavazás pillanatfelvétele idejében ez volt a helyzet:

religion_katholik.jpg2. ábra Katolikusok aránya Németországban 1925-ben (fehér: <30%, rózsaszín: 30-40%, piros: 40-50%, vörös: abszolút többség)

Egyedül a megszállt Saar-vidékről nincsen adat, de az ott élők a szavazásokon sem vehettek részt. A mellékelt tematikus térkép alapján könnyű megállapítani, hogy amely járásban (Kreis) katolikusok éltek, ott általában abszolút többségben voltak. A településterületük azonban kifejezetten fragmentált volt. Nagy összefüggő területben éltek Dél-Németországban a Rajnától Passauig, Dél-Baden, Dél-Württemberg, Svábföld és Bajorország területén. Innen egy kisebb katolikus terület nyúlt nyugat felé Észak-Frankóniában, Würzburg környékén. Egy különálló terület volt Nyugat-Németország Koblenz-Trier vidékétől egészen a Weser-Ems körzet déli részéig egy vesztfáliai nyúlvánnyal, mely körbeölelte a Ruhr-vidéket. Olyan katolikus fellegvárak álltak itt, mint Köln, Mainz, Trier, Düsseldorf és Aachen. Katolikus vidék volt Felső-Szilézia is, ahol a németek lengyelekkel vegyesen éltek, és ez az elkülönülés a Reichstag választásokon leadott szavazatokban is megmutatkozott. A legérdekesebb katolikus zárvány Ermland (Warmia) püspöksége volt Kelet-Poroszországban. Ez a terület kicsiben leképezte az egész országra jellemző, kölcsönös katolikus-náci taszítást. 

A taszítást jól jellemzi a "top 10" járások vizsgálata. Nézzük hogyan szavaztak a derék választópolgárok 1932. november 6-án a 10 legkatolikusabb járásban:

NO_kat_max.jpgA tíz legkatolikusabb járás Németországban (Bez.-A. = Bezirksamt)

1932. november 6-án az NSDAP országos eredménye 33,1%, a Centrum és a BVP együttes eredménye pedig 15% volt. Annak ellenére, hogy a fenti táblázatban szereplő alsó-bajor és felső-pfalzi (Passau és Regensburg környéke) járásokban viszonylag sokan, majdnem minden ötödik választó szavazott az NSDAP-ra még mindig 14,5% százalékkal maradtak el az országos átlagtól. Amennyiben a 99% feletti katolikus járásokat vizsgáljuk, az NSDAP eredménye 17,13%-ra csökken. Ahogy a katolikusok aránya csökken, úgy emelkedik a náci szavazatok száma; a 90% feletti járásokban 19,6%, 50% felett pedig 22,5%-ra. 

Most nézzük a lista ellenkező végét:

NO_kat_min.jpgA tíz legkevésbé katolikus járás Németországban (Kr.= Kreis)

Elsősorban Észak- és Kelet-Németországra jellemzőek azok a járások, ahol a katolikusok számaránya az egy százalékot sem éri el. Ezek jellemzően azok a vidéki körzetek, melyekre a náci szavazók tipizálásakor utaltunk. Így hát nem is meglepő az eredmény, a masszívan protestáns járásokban Hitler pártja 23%-kal teljesített az országos átlag fölött. Amennyiben a protestáns lakosság aránya csökken, úgy csökken az NSDAP szavazók aránya is. Azokban a járásokban ahol a katolikusok aránya nem éri el az 1%-ot, az NSDAP 51%-ot szerzett. Amennyiben tovább emeljük a katolikusok számarányát 10%-ig, drasztikus - 10%-os - visszaesés mutatkozik a szélsőjobb szavazói között.

Mindezt meg lehet vizsgálni fordítva is, nézzük a top 10 járást, ahol a nácik taroltak: 

NO_nsdap_max2.jpgTíz járás, ahol az NSDAP a legtöbb szavazatot szerezte

A számadatok ellenére ebben az esetben Frankónia és Felső-Hessen kiugróan magas értékei nem feltétlenül a tartományok protestáns mivoltából származnak. Németország közepe - különösen Hessen - hagyományosan antiszemita vidék, ahol már az 1912-es választásokon is zsidóellenes pártok vitték el a szavazatok többségét. Ez az eredmény összefüggésben lehet a zsidók hesseni és frankföldi számarányával, amely ugyan nem volt kiugróan magas a maga 4-6 százalékával, de mindenképpen az országos átlag fölött volt. A zsidók jelenlétével meg lehet tehát magyarázni az NSDAP regionális kiugró eredményeit, de az országost (pl. Schleswig, Pomeránia, Kelet-Poroszország) semmiképpen. Az sem mellékes, hogy ebben a tíz járásban a katolikusok számaránya a 4%-ot sem éri el. További érdekesség, hogy azokban a járásokban, ahol az NSDAP jobban szerepelt az országos átlagnál 14,5%, ahol ezt nem érte el 61% volt a katolikusok számaránya.

Ennek az adatsornak is van másik vége, nézzük hol szerepelt Hitler pártja különösen siralmasan: 

NO_nsdap_min.jpgTíz járás ahol az NSDAP a legkevesebb szavazatot szerezte (Stkr.=Stadtkreis)

Nos, úgy tűnik az antináci szavazó fentebb megrajzolt profilja szinte tökéletesen passzol Észak-Vesztfáliára, ahol egyszerre van jelen a katolikus, városi és gyakran munkanélküli lakosság. Talán ez lehet az oka, hogy a masszívan katolikus, de inkább földműves Bajorország csak két járással képviselteti magát ebben a listában. 

Mivel a "top 10"-es listákat könnyedén lehet azzal kritizálni, hogy az ezernyi választókörzetből ezek csupán kiragadott példák nézzük az alábbi összesítő diagramot. 855 adatpontot tartalmaz, azokat a választókerületeket, amelyeket sikerült megfeleltetni az 1925-ös népszámlálás idején aktuális járásokkal. Sajnos ez a lista nem teljes, de mindenképpen reprezentatív. Különösen itt szembeötlő, hogy a vizsgált területek többsége vagy túlnyomórészt katolikus, vagy túlnyomórészt evangélikus. Kevés a köztes terület. A diagram pontfelhője ezért különül el két külön "sarokba".

Y tengelyen látjuk az NSDAP szavazókat, akik a protestáns területeken jobbára átlag fölött szerepeltek. Természetesen voltak olyan választókerületek, ahol annak ellenére, hogy protestáns többség élt az átlag alatt szerepeltek. Ilyen volt a Ruhr-vidék, Szászország és főleg Berlin, valamint annak környéke. A főváros egy külön "clustert" alkot a 0-10% katolikus és a 20-30% NSDAP szavazat metszésében. 

tablazat1.jpg3. ábra X tengely: katolikusok aránya, Y tengely: NSDAP szavazók aránya azokban a járásokban, ahol az 1925 és 1932 novemberi közigazgatási beosztás egyezett a választási körzetekkel. Vízszintes kiemelt vonal az országos NSDAP eredmény: 33,1%, dőlt vonal: lineáris trend.

A lineáris trendvonal (y=-0,234x+43,073) 43,073%-nál metszi az Y tengelyt (100% protestáns) majd ereszkedik a katolikus oldal felé és 19,673%-nál éri el legalacsonyabb értékét (100% katolikus). X=0-nál vett érték 10%-kal haladja meg az NSDAP országos eredményét, X=100-nál ugyanez 15,5%-kal marad alatta.  

Felmerülhet az ellenvélemény, hogy ez a katolikus-náci elkülönülés csupán egyszer fordult elő a két világháború között, de akárhány tematikus térképet nézünk meg ezzel kapcsolatban nagyon kis változásokkal ugyanezt látjuk. Az alábbi térkép a négy hónappal ezelőtti (1932. július) Reichstag választás eredményeit mutatja: 

reichstagswahlen1932.jpg4. ábra A barna áradat - az 1932. július 31. Reichstag-választások eredménye

 

Mégis melyik pártra szavaztak a katolikusok?

Johannes Schauff 1929-es "Die deutschen Katholiken und das Zentrum" c. munkájában - melyet egy 1975-ös kiadásban egészítettek ki az 1929-1933 évek szavazási eredményeivel - két csoportra osztotta a katolikus népességet: "sima" katolikusokra, akik a népszavazáson katolikusnak vallották magukat, és a "hithű" katolikusokra, akik akitívan részt vesznek az egyház életében és évente legalább egyszer áldoznak. E két csoport pártpreferenciáit külön vizsgálta. Területi vonatkozásban ugyancsak külön vizsgálta az ún. katolikus körzeteket, ahol a lakosság legalább 90 %-a katolikusnak vallotta magát és Németország egészét. 

centre1932-2.GIF5. ábra A Centrum-párt regionális erdménye az 1932 novemberi Reichstag-választáson

A katolikusok elsősorban a katolikus pártokra, a Centrum és a Bajor Néppárt (BVP) listájára szavaztak (5.ábra). E két párt 1920 óta közös listán indult. A Weimari köztársaság kezdetétől megfigyelhető, hogy folyamatosan csökkent a pártszövetség támogatottsága mind a katolikus, mind a hithű katolikusok között. Ennek oka abban keresendő, hogy míg a bismarcki Kulturkampf fenyegetése által összekovácsolt német katolikusokat 1920 után már nem zaklatta tovább az állam, azaz megszűnt az "ostromlott vár" egy táborba szorító érzése. 1924-ben a katolikusok 56,1%-a adta voksát a Centrumra, míg a hithű katolikusok 69,3%-a. Utóbbi szavazócsoport folyamatosan megtartotta előnyét az 1933-as utolsó többpárti választásig, bár az olló kissé záródott a két csoport között, 13-ról 8 % különbségre. 1933-ban a hithű katolikusok közül még mindig az abszolút többség szavazott a Centrum/BVP-re (53,2%). A folyamatos csökkenésben az 1932 júliusi választás egy kisebb töréspontot jelentett, amikor a Centrum/BVP-re leadott szavazatok aránya ismét növekedett.

A Centrumra leadott szavazatok csökkenésének hátterében ott húzódott a weimari rendszer válsága. A Centrum - nevéhez híven -  magába foglalta a katolikus szavazók szinte teljes vertikumát a baloldaltól a jobboldalon át. Éppen ezért a párt különösen könnyen talált koalíciós szövetségeseket a Reichstagban legyen szó akár a baloldali szocdemekről, vagy a jobboldali monarchista és nemzeti liberális pártokról. Nem volt véletlen tehát, hogy sok szavazó, még a katolikusok is összefüggésbe hozták pártjukat a weimari köztársaság morális eróziójával és tehetetlenségével és emiatt  fokozatosan elfordultak a Centrumtól.

index.jpgEllenségképek katolikusok számára, a Bajor Néppárt plakátján

Érdekes módon a Centrum/BVP pártszövetség nem a színkatolikus területeken szerepelt a legjobban, hanem ott ahol protestánsokkal keveredve éltek katolikusok. Ezeken a "szórvány-területeken" néha másfél-kétszer annyi szavazatot kaptak arányaiban, mint a masszívan katolikus körzetekben. Tipikusan ilyen terület volt a protestáns tengerben úszó kelet-porosz Ermlandi püspökség, amely mindegyik mellékelt térképen igencsak szembeötlő módon elüt a környezetétől. 

A fenti adatokból értelemszerű, hogy a német katolikusok más pártokra is szavaztak, nem csak a Centum/BVP-re. Annak ellenére, hogy az római katolikus egyház erősen szocializmus-ellenes volt - értve ezalatt a nemzeti és nemzetközi szocializmust is - viszonylag sokan szavaztak az NSDAP, SDP és KPD pártokra. Különösen az NSDAP előretörése volt érzékelhető, amely azonban nem érintette egyformán az összes katolikus többségű választókörzetet. Ott szerepelt jól a náci párt, ahol a katolikus-protestáns szembenállást felülírta más szempont, mint például a német-lengyel szembenállás Oppeln környékén Felső-Sziléziában. Ugyancsak jól szerepeltek ott, ahol a katolikusok már az NSDAP előtt is (szélső)jobboldali pártokra szavaztak, mint például a DVP és DNVP. És sajátos eset a masszívan katolikus Felső-Bajorország, ahol a Centrummal sokszor egymással szemben politizáló helyi Bajor Paraszt Szövetség elsorvadását követő űrt az NSDAP-nak sikerült betöltenie. Katolikus vidékeken jellemzően az számított jó eredménynek a náci párt szempontjából, ha sikerült alulról megközelíteniük az országos átlagot. 

sturmer2.jpgEllenségképek nemzetiszocialisták számára, az NSDAP plakátján

A legmeglepőbb és sokkal kevésbé megmagyarázható eredményt a kommunista KPD érte el, akik az 1920-1933 között megtartott választások során a katolikus részeken 2-13% közötti eredményt értek el. Ez ugyan az orzágos átlag alatt maradt (9-17%), de főként a katolikus iparvidékeken (Köln, Aachen, Düsseldorf) akár el is érhették az országos átlagot. Ugyancsak országos átlag (18-30%) alatt szerepelt a szociáldemokrata SDP (9-14%). A tanulmány azt feltételezi, hogy utóbbi pártokra elsősorban a "nem hithű" katolikusok szavazhattak, Ez valószínűleg így volt, de konkrét adatok híján ez jobbára csak feltételezés. 

Azonban kellett, hogy legyen valamilyen oka, hogy a németországi katolikusok viszonylag immunisak voltak a náci eszmékkel szemben.

"Állítólag a test az államé, a lélek pedig az egyházé, Istené. Ez azonban nem igaz. Az egész ember - testestül-lelkestül - a germán nemzeté, a német államé..." - Alfred Rosenberg

Az immunitásnak gyökereiről könyvtárakat lehetne megtölteni visszamenve az időben egészen a lutheri reformáció koráig. Ekkortól vált fokozatosan az evangélikus vallás "német" vallássá. A katolikus valláson maradt németekre a protestánsok jobb esetben csodabogárként tekintettek, rosszabb esetben a pápaság és az ún. "ultramontanizmus" előretolt helyőrségének tekintették őket. Ez az ellentét 1871 után éleződött ki, amikor a Bismarck és liberális szövetségesei által irányított túlnyomórészt evangélikus porosz állam dominánssá vált a II. Német Birodalomban. A történészek ezt az erőszakos szekularizációs időszakot nevezik "Kulturkampf"-nak, amikor számos területről megtörtént a katolikus egyház kiszorítása. Volt olyan idő, amikor az porosz katolikus főpapok fele börtönben ült. A tömeges letartóztatások, iskolák állami felügylet alá helyezése, szerzetesrendek kiutasítása, polgári házasság bevezetése ellenére a Kulturkampf Bismarck vereségét hozta, mivel döntései egy olyan egységes frontba szervezték a katolikusokat, amely mind a mai napig érezteti hatását. 

32_art5_02_katolik.jpg

A Kulturkampf kezdetén a katolikus politikusok még pártállástól függően a politika más-más oldalán álltak. Először egy laza szövetség kezdett kialakulni köztük, majd a Kulturkampf hatására egységes pártba szerveződtek, mely maga mögött tudhatta a német lakosság meglehetősen elkeseredett harmadát. Ekkoriban vált magától értetődővé, hogy aki német és katolikus az automatikusan a Centrumra szavaz.

1920 után mind a katolikus egyház, mind pedig a Centrum párt élesen szembehelyezkedett a nácik által propagált faji vallással, pogánysággal és ateizmussal. Ebben a korban a katolikus szervezetek szociális és alkotmányos kérdésekben viszonylag rugalmasak voltak, de erkölcsi kérdésekben elkeseredett makacssággal ragaszkodtak a krisztusi útmutatáshoz. Ennek egyik legjelentősebb megnyilvánulása a mainzi püspök egyik felhívása volt, melynek záró mondataival

„...Mindezek után azt kérdezzük: Lehet-e katolikus ember bejegyzett tagja a Hitler-pártnak? Megengedheti-e a katolikus plébános, hogy a párt tagjai egyházi temetésnél vagy hasonló egyházi ténykedéseknel résztvehessenek? Járulhat-e az a katolikus, aki a párt alapelveit magáévá teszi, a szentségekhez? Ezekre a kérdésekre csak határozott nemmel válaszolhatunk"

gyakorlatilag kiközösítette a nácikat a katolikus egyházból. Felhívásához csatalkozott a breslau-i bíboros, a bajor püspöki kar, a kölni, paderborni, felső-rajnai és a berlini püspök is.

Talán éppen emiatt Hitler gyakran kettős beszédet alkalmazott, protestáns vidékeken sokkal szélsőségesebb kirohanásai voltak a katolikusok ellen, míg Dél-Németországban kifejezetten szelíd hangvételű volt és kizárólag a politikai katolicizmust kritizálta.  

A katolikus egyház jogait rögzítő, 1933-ban megkötött német-vatikáni Reichskonkordátumot a náciknak eszük ágában sem volt betartani, hiszen az egyház volt az utolsó olyan része Németországnak, amelyet nem gyűrtek még maguk alá (pártjukat a Centrumot éppen két hete tiltották be). A sorozatos jogsértések következtében 1937-ben - amikor az egyházi iskolák államosításának törvényéről már csak az aláírás hiányzott - a német katolikus templomokban felolvasták XI. Pius pápa híres enciklikáját, melyet úgy kellett titokban becsempészni az országba. A Reichskonkordátum felrúgását, a német ateizmust, katolikusellenességet, fajelméletet és újpogányságot és ezáltal az egész új német rendszert igen élesen elítélő, meglepő módon német nyelven íródott "Mit brennender Sorge" hatalmas botrányt kavart Németországban. A nácik egy külső hatalom beavatkozását látták a német belügyekbe. A következő napon a Gestapo minden fellelhető példányát elkobozta az enciklikának. Nem volt könnyű dolguk, a katolikus papok a felolvasás előtti napokban körülbelül 300000 példányt osztottak szét a plébániákon - teljes titokban.

Hitler katolikusok iránt érzett ellenszenve az évek folyamán sem csitult. Valószínűleg ugyanígy tudatában volt a választásokon leadott szavazatok felekezet szerinti megoszlásának. Így az sem lehet véletlen, hogy a dachaui koncentrációs tábor egyháziak számára létrehozott barakkjában fogvatartottak 94,88%-a volt katolikus. Mindeközben Wittenberget átnevezték Lutherstadtra, és a II. világháború alatt az evangélikus egyház munkatáborokat tartott fenn, ahol hadifoglyok tízezrei dolgoztak, természetesen fizetés nélkül. A háború után emiatt komoly pénzeket voltak kénytelenek kifizetni kártérítésként.

Katholiken_nsdap.gif 

Utóhang

A háború utáni kereszténydemokrácia szilárdságának fontos előzménye volt az, hogy volt egy nagy náciellenes keresztény szavazói tartalék, amely nem korrumpálta magát a nácik megválasztásával, s ebben számarányuknál lényegesen nagyobb szerepet játszottak a katolikusok, pontosan az előzmények miatt. Ez a tény a sok évtizedes szilárd kereszténydemokrata kormányzáson túl a katolikusok háború utáni politikai felértékelődéséhez és ezáltal a szélsőségektől mentes új Németország megszilárdulásához is hozzájárult.

 

Ajánlott és felhasznált irodalom: 

Hitler war ein gläubiger Katholik!  Die katholische Kirche hat ihn unterstützt!?

The German churches and the Nazi state

Jürgen Busche: Katholiken wählten Hitler nicht 

Johannes Horstmann: Katholiken und Reichstagswahlen 1920-1933

Politikgeschichte: interaktív térképek a választási eredményekről

Dick Geary: Who voted for the Nazis?

Nazi persecution of the Catholic Church in Germany

Kőnig Antal: A német katolikusok és a nemzeti szocializmus.  (Magyar Szemle 1932. június)

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

 

73 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr566067478

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A leleplezett Vatikán 2014.09.30. 19:10:54

  Könyvajánlat: Paul L. Williams: A leleplezett Vatikán. Oknyomozó stílusban megírt könyv, amely a Római Katolikus Egyház, a pápaság és egyben Vatikán állam 20. századi történetét írja le részletes pénzügyi és politikai elemzésekkel. A 20 század elej...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Garren 2014.09.29. 17:38:41

Nagyszerű hiánypótló írás. Jó ilyeneket olvasni.

HAT 2014.09.30. 12:26:49

Gratulálok!
Nagyon fontos téma, higgadtan és pontosan feldolgozva.

tomwar 2014.09.30. 12:43:19

Nagyszeru es megdobbento. Le vagyok nyugozve!
Es mindez nemetes precizitassal....GRATULALOK!

BelAmi 2014.09.30. 12:47:52

Azért azt ne felejtsük el, hogy itt a katólikus hitű emberekről van szó, nem pedig az egyházról, illetve a Vatkánról. Kollaborációval ez utóbbiakat vádolják!

timargabor · http://kard.blog.hu 2014.09.30. 13:04:04

"náciellenes keresztény szavazói tartalék, amely nem korrumpálta magát a nácik megválasztásával, s ebben számarányuknál lényegesen nagyobb szerepet játszottak a katolikusok, pontosan az előzmények miatt" - és hozzátehetem, hogy a térképen is bemutatott "barna áradatnak" csak egy relatíve kis része esett a későbbi Nyugat-Németország, tehát a német politika újjászületésének területére.

Jó írás, köszönöm!

osztovits 2014.09.30. 13:05:48

Nincs semmi baj Hitlerrel teljesen jól csinált mindent.

kewcheg 2014.09.30. 13:18:32

@osztovits: neked komoly gondjaid vannak hombre...

Szúnyog 2014.09.30. 13:34:56

Jó, színvonalas írás, hiánypótló, ködöt oszlató, hazugságokat cáfoló. Köszönöm.

Gerilgfx 2014.09.30. 13:36:57

,,1925-ben Németország 62,5 millió lakosának 2/3-a tartozott az evangélikus, 1/3-a pedig a katolikus egyházhoz.''

+

,,az NSDAP szavazói között arányaiban több mint kétszer annyian voltak a protestánsok''

=

tehát akkor a protestánsok a katolikusok nsdapra leadott szavazatinak aránya nagyjából megegyezett az országos arányukkal.

Liberóné Balliba Emese 2014.09.30. 13:45:54

Ez nem lehet!!! A pedofilek nácik mind egytől egyig!!! Aki tagadja, az turbónáci!!!!!!!!!!!!

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.30. 13:51:55

@BelAmi:

Ez a vád is butaság. Nem kolaborált jobban a nácikkal a Vatikán, mint a kommunistákkal később vagy mint manapság a liberálisokkal.

Az tény, hogy a Vatikán nem indított keresztes hadjáratot Berlin ellen, de ezt elvárni eleve abszurdum lenne.

magyar ember teli szájjal 2014.09.30. 13:55:52

Emlékszem én nagyon jól a katolikus egyházra a rendszerváltáskor.
Mit gondoltok, mire emlékszem, adni akartak vagy kapni? Mohón félrelökni mindenkit vagyonért, vagy bőkezűen osztani a rászorulóknak?
És gondolom a 2. vh-ban is ugyanolyanok lehettek, mint 89 tájékán.

Tudományos libsizmus 2014.09.30. 14:05:52

Nagyon jó írás, gratulálok!

Locassen 2014.09.30. 14:43:51

@Gerilgfx: nem, az "arányaiban" a kulcsszó a második állításba, ez alapján kéne újraszámolnod.

@BelAmi: a múlt század első felében még annyira sem lehet szétválasztani az egyházat és a híveket, mint manapság - ráadásul a posztban elég egyértelmű idézetek vannak a németországi felső klérus álláspontját illetően is, a címe pedig eleve az a pápai enciklika, ami a kollaboráció vádját elég világosan elhelyezi oda, ahova való.

A wiki szerint a katolikus papok kb. 0,5%-a volt tekinthető nácinak, illetve volt néhány katolikus főpap (pl. Adolf Bertram bíboros), aki eléggé elítélhetően lefetyelte körbe hírhedtebb névrokonát.

Az persze egyértelmű, hogy a katolikus egyház, alles zusammen nem lépett fel nyíltan a nácik ellen - ami retrospektíve persze csalódás, de azért azt tudni kell, hogy ezt a megalkuvó attitűdöt elsősorban a katolikus hit és hívők védelme érdekében követték. Manapság könnyű moralizálni, egy szakasz teherautóról leugráló SA/SS-legény jelenlétében a dolgok kicsit más fényt kapnak.

trev 2014.09.30. 14:49:26

Érdekes és alapos írás. Köszi! :-)

aquamont 2014.09.30. 15:26:20

A területek egységes vallására bizonyos mértékig magyarázatot adhat a Német-Római Császárságban a középkorban érvényben lévő "cuius regio eius religio" (vagyis: a lakosoknak kötelező a fejedelem vallását követniük) elv.
A lauterbachi járás (azóta összevonták Alsfelddel és Vogelsbergkreis a neve) viszonylatában Herbsteinben mesélték nekem a következőket. Ez a kb. 2-3000-es város eredetileg színkatolikus (mert a fuldai érsek birtoka volt), az összes szomszéd falu meg evangélikus (mert a báró protestáns volt). (Azóta hozzácsapták Herbsteinhez a szomszéd falvakat, így a mai adatok csalókák...) Szóval az 1933-as választásokon a környező falvakban 95%-ot vagy többet értek el a nácik, míg Herbsteinben kábé 20%-ot!
Még a 90-es években mesélte nekem egy bácsi, hogy gyerekkorában az iskolában a Hitler-Jugend vasárnapra hirdetett meg akadályversenyt. De az anyukája így szólt: kisfiam, vasárnap misére megyünk és kész. Majd mondd azt, hogy nincs cipőd. (Akkoriban ez reális kifogás volt.) Nagyon izgult, hogy mi lesz. És mi lett? Az összes gyerek a misén volt...
Tudom, hogy nem fér bele minden téma egy cikkbe. De talán még lehetett volna röviden beszélni az evangélikusokról: ott 1933-ban létrejött a Deutsche Evangelische Kirche (Német Evangélikus Egyház), ezek pl. olyanokat mondtak, hogy az Ószövetséget nem szabad olvasni, mert az zsidó dolog, meg lengették a horogkeresztet, de velük szemben megjelent a Bekennende Kirche (Hitvalló Egyház). Tehát az evangélikusoknál is volt ellenállás a "Hitlerei"-jel szemben.

Tuvalu 2014.09.30. 15:26:39

Azért pár szót érdemelt volna az 1933 március 23-i Felhatalmazási törvény (Ermächtigungsgesetz) szavazása, ugyanis ez adta meg Hitlernek a teljhatalmat.

A katolikus Centrum Ludwig Kaas vezetésével megszavazta a törvényt. Aztán persze kiszorították, de a Vatikánnal kötött szerződés nem sokkal ezután következett, nem lehet pontosan tudni, hogy volt-e köze a kettőnek egymáshoz.

Tehát lehet, hogy az egyszeri katolikus nem szavazott a nácikra, de a pártjuk meg mégis ludas a dologban.

BelAmi 2014.09.30. 15:52:35

Esetleg annak is lehet jelentősége, hogy a katolicizmus inkább internacionalista, miközben a prorestanizmusra inkább a "nemzeti, hazafias" jelző illik (?)

Gerilgfx 2014.09.30. 15:54:29

@Locassen: a kétharmad tegnap még kétszer akkora volt, mint az egyharmad - nem értem a problémádat.

Ezekiel 25,17 2014.09.30. 16:27:43

Korábban Brennel Mátyás ugyanerre a térképekre a mandineres poszt alatt a követezőt írta:

"ELég nagy vetítés ez a post.

1) A két térkép hivatkozás nélküli ki tudja honnan vett szemét.

2) A valódi térképekhez képest a vallási és a náci párt térképe is torz:

i) Vallás: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/05/Verbreitung_der_Konfessionen_im_deutschen_Reich.jpg

ii) a náci párt eredményei:

www.colorado.edu/ibs/pec/johno/maps/Nazi2.pdf

eltérések is vannak, azon kívül a postban lévő térképek durván egyszerűsítve vannak

a valós, részletes térképeknél ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, mekkora a korreláció"

Na most akkor mi az igazság? Kinek a térképe hiteles?

Locassen 2014.09.30. 16:43:10

@Gerilgfx: arra akarok célozni, hogy amikor a szerző azt írja, hogy "arányaiban" kétszer annyi protestáns szavazott a nácikra, mint katolikus, akkor azzal azt akarja mondani, hogy a két csoport közötti számbeli eltérést figyelembe véve vannak felülreprezentálva a protestánsok.

Vagyis nem a kétharmad egyharmada és az egyharmad egyharmada szavazott az NSDAP-ra, hanem a kétharmad több mint fele és az egyharmad egyötöde.

Gerilgfx 2014.09.30. 16:50:29

@Locassen: hmm, végülis az már szignifikáns

Szúnyog 2014.09.30. 16:53:13

@Ezekiel 25,17: Brendel egy gyűlölködő figura, nem lehet komolyan venni.

Locassen 2014.09.30. 16:56:42

@Ezekiel 25,17: lássuk csak, Tranquillius bekérte a német statisztikai hivataltól az adatokat, majd azokat fáradságos munkával egyenként bepötyögte és azokból készített egy másodlagos forrást, grafikonokkal, meg miegymással.

Na most ha ezt a munkát összeveted Brendel úr szokásos antiklerikális hőzöngésével, akkor.

Egyébként az általa citált térképen is megfigyelhető ugyanez a tendencia, csak a két szín átmeneteinek használata egyrészt nem túl plasztikus, másrészt az 1930-as választást mutatja, ahol az NSDAP csak 19%-ot ért el, a többi párt között jóval egyenlőbben oszlottak el a voksok, mint két évvel később, ezért statisztikusan ott nagyobb a megjelenő anomáliák száma.

gizmo266 2014.09.30. 18:30:35

Mintha az inkvizcióhoz meg a keresztes háborúkhoz kapcsolódó népirtás is a katolikusokhoz köthető lenne, de mindegy. Szerecsenmosdatás.

Siri Keeton · http://thedarkenlightenment.blog.hu/ 2014.09.30. 18:54:34

@aquamont: Az az igazság, hogy a Bekennende Kirche sem volt egyértelműen náciellenes (teológiai okokból nem akarták a kereszténységet kidobni, mivel a "német keresztények" már a kereszténység alapvető hittételeit is kezdték kidobálni, pl. említetted az Ószövetséggel kapcsolatos álláspontjukat, ami amúgy tudtommal nem volt ennyire egyértelmű - inkább voltak, akik így gondolkodtak), másrészt meg a "német keresztények" között is voltak náciellenesek, még akkor is, ha alapvetően nacionalisták voltak. Nem minden nacionalista volt ugyanis náci, ráadásul Hitler és vele a náci vezetők jó része a harmincas évek közepére (amikor kiderült, hogy nem sikerül egy egységes, kizárólag a német államtól függő német egyházat létrehozni, amibe legalább az összes evangélikust, de lehetőleg a katolikusokat is sikerülne beterelni) már a "német keresztényeket" sem támogatta egyáltalán, ami szintén vezetett bizonyos súrlódásokhoz.

Érdemes figyelembe venni amúgy, hogy a német kereszténység nem náci találmány, korábban jött létre maga az elképzelés a nemzeti keretek között mozgó nacionalista evangélikus egyházról. Tehát egyfelől a Hitvalló Egyház is kollaborált (sőt elég kemény nácik is voltak köztük), másfelől a német keresztények se voltak mind nácik.

Siri Keeton · http://thedarkenlightenment.blog.hu/ 2014.09.30. 18:55:30

@gizmo266: Nem volt népirtás se az inkvizíció, se a keresztes háborúk nyomán.

Szúnyog 2014.09.30. 18:56:16

@gizmo266: nyomod a buta sablonszöveget? Inkább olvasnál...

nu pagagyí 2014.09.30. 19:12:06

Szimpla fáziskésés. A katolikus egyház mindig a fennálló rendet szolgálja (ha ki tud vele egyezni), amely szolgálatra majd a hívők nyáját is áttereli. Előbb tehát hatalomra kellett jutnia Hitlernek, hogy a katolikus egyház beleszerethessen. Azon a választáson, amelyik Hitlert hatalomra juttatta, értelemszerűen, még nem volt hatalmon.

unionista... (törölt) 2014.09.30. 19:16:45

a probléma csak az, hogy miután hatalomra jutott elég sokat tettek azért, hogy ott is maradjon. a szegény kis vatikániak.

Zaklato 2014.09.30. 19:50:08

Kedves Posztolo!
Abban egyetèrtek Veled,hogy ha a katolikusokon mùlik akkor Hitler nem kerül soha hatalomra.
Azonban a katolikus egyhàz,a Vatikànvàrosi Àllam az igenis kollaboràlt a nàci hàborus bünösökkel a II vilàghàború vège felè!Genova-i utvonalnak hivjàk ezt.

magyar ember teli szájjal 2014.09.30. 20:49:22

@Szúnyog: Látom megválaszoltad a kérdésemet, és nem tetszik a válasz. Hát van ilyen.

Tranquillius 2014.09.30. 21:05:22

@Ezekiel 25,17: A felekezeti térkép 1914 előtti, még megvan rajta Elzász-Lotharingia, meg a Poznan környéki katolikus lengyelek. Ráadásul a korra jellemző tematikus színezéssel készült (ilyen van a Kogutowicz-féle atlaszokban), amely nem követi a közigazgatási határokat, így nehezen értelmezhető.
Az 1930-as választási térkép pedig nem tudom hogyan jön ide, akkor még elég gyengén szerepelt ahhoz a náci párt, hogy érdemes legyen komoly következtetéseket levonni az egyébként teljesen más metodika szerint színezett térképről.
Ezért fordulhat elő, hogy "eltérések" vannak.

Urban Gorilla · http://urbangorilla.blog.hu/ 2014.09.30. 22:53:13

Fantasztikusan jó és érdekes írás! Nem is tudom, mikor olvastam ilyen érdekfeszítő dolgot, pedig érdekel a téma! Nagyon alapis tanulmány. Köszönöm!

Tranquillius 2014.09.30. 23:19:49

@aquamont: Köszönöm szépen ezt a hozzászólást, mindig öröm, ha tanulni lehet a kommentelőktől.
Ez a kis történet nagyszerűen megvilágítja azt ami az egész országban zajlott ekkoriban.
Természetesen az evngélikusok között is sok ellenálló és mártír akadt, erre valóban ki kellett volna térnem, de már így is a befogadhatóság határán táncolt a bejegyzés hossza.

Blogger Géza 2014.09.30. 23:30:49

Azért ezt rövidebben is össze lehet foglalni: a "népi jobboldali" érzelmű választók közül a katolikusoknak volt alternatívájuk (Centrumpárt+szövetségese), ezért oda is szavaztak, míg a protestánsoknak nem, ezért a protestánsok körében fajlagosan magasabb volt a NSDAP támogatottsága. Ennyi, nem kell ezt túlmisztifikálni. (Pont ezért voltak erősebbek Magyarországon a kisgazdák protestánsabb paraszti vidékeken, mert ott meg a KDNP volt gyengébb.)

csentecsa 2014.09.30. 23:39:41

@BelAmi: Na és mi a helyzet a GM-mel, amely a háború alatt is szállította a Wehrmachtnak az Opel teherautókat, valamint azokkal a svájci cégekkel ,amelyek beszállítói voltak a náci hadiiparnak?
A svéd vasérc szállítmányokról nem is beszélve..

csentecsa 2014.09.30. 23:41:14

@unionista...: Mit tettek azért hogy "ott is maradjon"??

unionista... (törölt) 2014.09.30. 23:48:09

@csentecsa:
asszisztáltak. szóval az nem megy, hogy valaki az isten földi helytartójának hazudja magát. és utána széttárja a kezét. ez a pilátusi logika.

BelAmi 2014.10.01. 00:27:47

@csentecsa: Ez most hogy jön ide? Mire reagáltál?

eloi 2014.10.01. 00:37:51

@BelAmi: Érdekes módon a nagy, protestáns német államegyházakat meg nem vádolják...?! Miért is?
Csak nem folyik tovább a kultúrharc??? De.

eloi 2014.10.01. 00:52:17

@maxval a bircaman: Nehéz úgy nem "kollaborálni", hogy ha már a püspökök egy része is börtönben van, az adott országban lévő egyházat már javában üldözik, szorongatják, a híveket zaklatják, a hatalom médiája már agitál ellenük, szítja a gyűlöletet, lenézést..., folynak a koncepciós kirakatperek...
A Pápa pedig felelős a német (magyar, lengyel, szlovák, argentin...) hívekért, egyházért is!
Tehát nem léphet úgy, hogy közben megsemmisítésre ítéli a saját híveit, az adott országban lévő egyházát. Ahogy borotvaélen táncolt a nácizmussal szemben, ugyanúgy "táncolt" a kommunista rendszerekkel szemben is. Magyarországon is. Lehetett volna keménykedni, de azzal csak a mártírok sora nőtt volna. Egy felelős vezetőnek sok egyéb tényező mellett ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Jó, hogy végre jönnek az ilyen cikkek is, amelyek jelentősen árnyalják a szocialista történelemoktatásból máig megmaradt "látást".
A háború után hatalomra került kommunista-szoci rendszernek és ideológiának valahogy nem volt érdeke jó fényt vetni az egyházra!

eloi 2014.10.01. 00:57:35

@magyar ember teli szájjal: Miután '46 után szó szerint kirabolták őket a szellemi elődeid, mi a fenét is osztogattak volna???
Ja, hogy a sok századig a tulajdonukban lévő épületek EGY RÉSZÉT (földeket, gyárakat... semmit!) kárpótlásként visszakaptak vagy megváltottak nekik némi pénzzel?
Még ilyet!

eloi 2014.10.01. 01:15:37

@Blogger Géza: Te viszont durván próbálsz egyszerűsíteni, amivel torzítasz. A német protestánsoknak ismerniük kellett a náci vallás/ideológia tanításait! Ugyanúgy, ahogy a katolikusoknak. Tehát láthatták, hogy keresztényellenes, Krisztus ellenes, újpogány... hitrendszer. Ja, és hogy erőszakos.
Vagyis mint keresztényeknek bizony lett volna más választásuk! Pl., hogy nem szavaznak! Nem szavaznak egy olyan pártra, amely ideológiája a saját hitük ellen van. És ha mégis szavaztak, akkor kérdés, hogy milyen is volt az a saját hit? Ha szépen összefért a náci ideológiával, faj/vér vallással? ...
Esetleg, hogy miért nem volt egy kétharmados felekezetnek saját pártja? Talán mert jó volt nekik az NSDAP? ... Ez további kérdéseket vet fel...

eloi 2014.10.01. 01:25:12

@csentecsa: A Barbarossa hadműveletig a Szovjetunió is szállította a kaját, nyersanyagot a náciknak. Sőt, mára már feltárt tény, hogy együtt tervelték ki és hajtották végre a támadást Lengyelország ellen. (Előre letárgyalták, hogyan osztják fel egymás között, és meg is támadták szépen két oldalról.) Vagyis együtt robbantották ki SZÖVETSÉGESEKKÉNT a II. Vh.-t!!!
De előbb számtalan téren együttműködtek, pl. az NKVD és a Gestapo is összejárt egymás módszereit eltanulni. A nácik tanulmányozták a kommunisták tömeginternáló, tömegmegsemmisítő, stb. eljárásait. Hiszen a szovjetek évtizedekkel előttük jártak népirtásban, mindenben. ...

eloi 2014.10.01. 01:32:10

@unionista...: Nem. Ez a felelősség egy totalitárius diktatúra hatalma alatt élő közösségért, egyházért! A Pápa és a kat. vezetők nem tehették még jobban kockára a hívek életét. Éppen eléggé üldözték, zaklatták, börtönözték, internálták, kivégezték már akkoriban őket, keménykedés nélkül is. (Hány százaléka volt a bebörtönzött egyháztagoknak katolikus? Lásd a cikkben! 90% fölött! Kérdés? Van?)
Hány hadosztálya van a Pápának? Kérdezte ugyanakkor Sztálin is. És értjük, hogy értette.
Vagy te nem érted? Direkt?

eloi 2014.10.01. 02:01:23

@Kényszerbagoly: Elolvastam. Miközben van igazad abban, amit írtál, az meg van, hogy a KV származás szerint protestáns, szíve szerint valószínűleg materialista, és politikus?!
Ha az egyház minden ilyen alak, minden kétértelmű, keresztény/katolikus szempontból helytelen, káros, megszólalásával foglalkozna, akkor másra ideje sem maradna.
"A sas nem kapkod legyek után." KV (és bármely éppen regnáló) politikus régen nem volt, nemsokára nem lesz. Az egyház meg igen.
Értelmetlen lenne mindenre ugrani.
És magad is írod, hogy még a KDNP sem az egyház! Nem is az egyház intézménye. Tehát nem az egyház álláspontját, tanítását képviselik. Ezért még az ő hülyeségeiket is sokszor jobb "lenyelni", mint politikusokkal napi iszapbirkózásba belemenni.
Balog miniszter sem a református egyházat jelenti. Most ő is politikus.
Régi, igaz bölcsesség, hogy a hülyékre rá kell hagyni, nem vitázni velük. Van az egyháznak éppen elég baja, dolga, feladata és ellensége ezek nélkül az értelmetlen csaták nélkül is.
Minek szaporítani?
És nem egy új vallás, világrend, háború... kérdésében való hallgatásról van szó, aminek súlya lenne.
Ezzel persze nem azt mondom, hogy nem lehetne ebben-abban gyakrabban, határozottabban állást foglalni. De mindig érdemes mérlegelni. A partvonalon kívülről meg mindig okosabbak vagyunk, vagy azt gondoljuk.

Értem én, csak leszarom! (törölt) 2014.10.01. 04:41:27

Picit elfogult ez az elemzés, mentegeti a katolikusokat egy választási eredményre alapozva.
A katolikus egyház nem nemzeti, hanem nemzetek fölötti, ezért egy nacionalista pártot nem akart támogatni kezdetben. A nácik szocialisták is voltak, ez sem feküdt a bolsevikoktól és szocialistáktól rettegő katolikus egyháznak.
Az evangélikus egyház meg német nemzeti jellegű, nem Rómára figyelt, hanem a németség vélt érdekeit tartotta szem előtt, már amennyire egy nacionalistáról ezt feltételezni lehet.

Most hogy a katolikusok nem álltak be rögtön teljes mellszélességgel Hitler mögé az nem jelenti, hogy mekkora jó arcok. Meg hogy a katolikus egyház rémtettei, agymosása, a feudális elnyomó hatalom támogatása, ideológiai megalapozása már rögtön el is felejthetők. A katolikus egyház egy hagyományos berendezkedést preferált, konzervatívok voltak, a nácizmus meg forradalmian új, mindent a feje tetejére állító mozgalom volt, ez pedig a katolikus egyház befolyását veszélyeztette.
A katolikus egyház egyszerűen máshogy gondolta az anyagi, hatalmi érdekeinek a megvédését, kiteljesítését, a nácikban ellenfelet látott hívők lelkéért vívott ideológiai harcban, plusz az újpogány és a protestáns vonal erős volt a náciknál.
Ráadásul egy nemzeti és szocialista pártról van szó a nácik esetében, amit a katolikusok internacionalista gyomra nem vett be. Ettől még nem lesz jobb a katolikus vallás, mint akármelyik másik vallási téveszme. Egy adott időszakban szembementek a nácikkal, mert az egy forradalmian új (és ostoba) ideológia volt és szembement a katolikus egyház jól felfogott érdekeivel.
A fasisztákkal meg kiegyeztek Olaszországban. Hát így.

unionista... (törölt) 2014.10.01. 08:04:32

@eloi:
ez a szokásos képmutató farizeus szöveg.

Istvan Ferenc Csutak 2014.10.01. 10:08:37

Most már értem, hogy:

1. elsősorban a zsidók, niggerek, cigányok, homoszexuálisok és nem római katolikusok voksoltak Hitlerre;

2. a római katolikus egyház, és főleg a németországi, miért foglalt több rendben is nyilvánosan állást a nácizmus ellen.

A szerzőnek gyógyulást kívánok.

Csutak István

Kényszerbagoly · http://kenyszerbagoly.blog.hu/ 2014.10.01. 11:36:26

@eloi: Nagyon értékes válasz, köszönöm. Csak az a baj, hogy a plébániakörök döntő befolyással bírnak a rendszer fenntartásában, ami köszönő viszonyban sincs azokkal a krisztusi elvekkel amiben én is hiszek. Egyetértek, hogy a magyar egyház ne politizáljon (burkoltan sem), de a szegényekért, a hajléktalanokért, a cigányokért csak ki kellene állni! Erre a kötelességre hívták fel enciklikáikban a közelmúlt nagyszerű pápái is a figyelmünket!

panelburzsuj 2014.10.01. 12:43:07

Nagyjából az derül ki az elemzésből, hogy ahol az egyház(ak) kivonul(nak) a közvetlen pártpolitizálásból és pártirányításból - ott e "megritkult" politikai térbe másféle, praktikusan szekuláris(abb) pártok nyomulnak be.

Jeles ellenpróba az Iszlám Állam: aki tudja, milyen játékszabályokkal "választódnak ki" a vezetőik, miylen módszerekkel születnek a gyakorlati hatalmi szabályaik, az szóljon...

panelburzsuj 2014.10.01. 12:50:03

@Kényszerbagoly:
"de a szegényekért, a hajléktalanokért, a cigányokért csak ki kellene állni!

Úgyvan. Az utcasarokra, klepetyusban, pörsöllyel a kézben - és szemébe nézni a kedves gyónásra jelölteknek, és úgy biztatni őket a bőkezűségre...

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2014.10.01. 12:56:13

Az evangélikusok a középkori gnosztikus eretnekmozgalmak utódai a husziták közbeiktatásával és mindig minden forradalmi felforgatásban élharcosok voltak. Pl. Marxék 1848-as világforradalmi kísérletének hazai elvtársai közül evangélikus volt Kossuth, Petőfi, Görgei. A felvidéki evangélikus németek a szlovák szeparatizmus korai harcosai, az erdélyi avangélikus szászok is magyarellenesek voltak és üdvözölték Erdély román uralmát. A hazai szabadkőművesség úttörői is az evangélikusok, ahogy német területen is. Jellemző, hogy antiszemita kirohanásai ellenére a kortárs rabbik annyira örültek Luther (kereszténységet megosztó, belháborút keltő) tevékenységének, hogy komolyan kutatták, nem zsidó származású-e! (Kálvinnál nem kellett kutatni, azt mindenki tudta...)

eloi 2014.10.01. 13:11:22

@unionista...: Ja, hogy ész érveket ennyivel elintézel?! Így könnyű olyannak maradni, amilyen vagy.

eloi 2014.10.01. 13:20:17

@Kényszerbagoly: Teljesen igazad van abban, hogy az egyháznak ki kell állni a szegényekért, elesettekért, de a gazdagokért, sikeresekért is. Erre van általános hivatása. Hiszen mindenkit Krisztushoz kell segíteni, szegényt, gazdagot egyaránt.

Annak érdemes lenne pontosan utánanézned, hogy pl. csak Magyarországon hány és milyen szervezetet tart fenn az egyház (a protestánsok is), amelyek a szegényekkel, elesettekkel, betegekkel, cigányokkal... foglalkoznak. Fogsz párat találni. :-)

Katolikus vagyok, de nem tudom, mit értesz "plébániakörök"-ön? Amelyek döntő befolyással bírnak? A kat. egyház nem igazán alulról szerveződő.

csentecsa 2014.10.01. 13:27:20

@BelAmi: Ha elítéled a Vatikánt, akkor ítéld el a sváci és a svéd kormányt is, valamint az USA egyik legerősebb nagyvállalatát..

csentecsa 2014.10.01. 13:35:54

@unionista...: Amelyik egyház nem politizál ,az előbb-utóbb megszűnik, mint az esszénusok.
A Vatikán a történelem során mindig is aktívan politizált, miért épp ezt a korszakot kell kiemelni?
Egyébként mik a konkrét vádak a nácik kapcsán?

Ezekiel 25,17 2014.10.01. 16:22:17

@Tranquillius: @Szúnyog: @Locassen:

Köszi a válaszokat, én hiszek nektek. Brendelt persze én is ismerem, szerintem vitáztam is vele egy jópárszor, még a nol.hu-n.

Épp ezért kezeltem fenntartással az állítását, bár bevallom, ennek hajlamos voltam hinni.

Na mindegy...

Egyébként nekem, szigorúan nem tudományos szempontból és laikusként, úgy tűnik, hogy a protestáns országokban gyakrabban jelentek meg a múltban a faji felsőbbrendűséget hirdető eszmék. (Lásd. Dél-Afrika és a református búrok, Németország, USA a 19. században (elkülönítés), Németország, stb.)

Többen is felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon is a Jobbik a protestáns területeken erősebb, de én azt gondolom, hogy ennek 1000 más, pl. szociális oka is lehet, illetve összefügg a cigány lakosság térbeli eloszlásával. Illetve a legutóbbi választáson Heves megye volt az egyik legerősebb megyéjük, ami kifejezetten katolikus megye.

Kényszerbagoly · http://kenyszerbagoly.blog.hu/ 2014.10.01. 23:26:12

@eloi: A plébániakörök alatt azt értem, ahogy a hatalom benyomult a templomokba, a plébániákra.Bejáratott többszázéves szervezettséget állítva hadrendbe, álszent módon.Kávé= (Kedves Vezető) keveri a pogány kulimászt(püspöki körlevél is szólt erről anno) hitünk legszentebb dolgaival. Az egyházaknak juttatott kiszámíthatatlan rendszerű pénzcsapnyitogatással pedig kézben tartja a rendszert. Az egyházak karitatív tevékenységét nem vitatom, de a hazai kiállását a politikailag kényes ügyekben (hajléktalanügy-Tarlós, romagyilkosságok-jobbik) elégtelennek tartom. (Evangelium vitae)
Búcsúzóul:
kenyszerbagoly.blog.hu/2014/10/01/ave_abcug

eloi 2014.10.02. 18:18:22

@Kényszerbagoly: Értelek. Teljesen igaz, hogy a politika rányomult az egyházra keményen. De a civilekre, a gazdasági szereplőkre, a médiára... is.
A politikának, politikusoknak ilyen a természete. Különösen, ha macchiavellista szellemi alapokon áll. Mint a magyar.
Mindig az a szövetséges, akivel előrébb lehet lépni, és amikor már nem megy vele, el kell dobni. Nagyjából ezt tanácsolta M. a fejedelemnek.
A másik oldalról sem egyszerű azonban a képlet. Te hajlamos vagy nagyon leegyszerűsíteni és egy síkon látni, mintegy fekete-fehérben. Pedig egy-egy kérdés szinte sosem egyszerű. Az egyház reagálása a politikusok nyomulására sem egyszerű. Az egyházi vezetőknek számos aspektusból kell mérlegelni valamit, mielőtt lépnének.
Mivel pl. az ilyen szalonok gyakorlatilag nem az egyház berkein belül vannak, és tökéletesen súlytalanok is, hiszen percemberkék, nímandok járnak össze együtt melegedni kicsit, ezért nem gondolnám, hogy ott elhangzó dolgokra az egyházaknak ugraniuk kéne, minden címzetes senki buta beszédére nyilatkozattal reagálni.

Szerintem az egyházak amint konkrétan az ő területükön partizánkodik valaki, reagálnak is rá. Lásd néhány éve a Jobbik-Gárda tandem körül felbukkant "újmagyar", turulos, boldogasszonyos, újpogány eszmékkel szemben kiadott figyelmeztetéseket, elítéléseket. Ahol egyértelművé tették a hívek számára, hogy keresztényként mit kell erről tudni, hogyan kell hozzá viszonyulni. Talán nem mellesleg, azóta egyre kevesebbszer ütközünk ezekbe bele, tehát volt hatása!

Az a vád(askodás), hogy az egyházak szemet hunynak a hatalom visszás dolgai felett, mert pénzt, támogatást..., kapnak, sem fekete-fehér, egyszerű kérdés.
Az egyházaknak nem dolga a hatalom minden megnyilatkozását kommentálni. Nem is van erre elhívva. A mindenkori hatalommal való konfliktuskeresés sem a dolga. Ráadásul kényszerítve is vannak ebben a rendszerben, hogy együttműködjenek a mindenkori hatalommal. Hiszen az állam és egyházak el vannak választva, viszont egyik sem tehet úgy, mintha a másik nem létezne, nem hatna a társadalomra. Vagyis együtt KELL működniük! Ahogyan az egyházaknak is, úgy az államnak is megvannak a céljaik, amelyeket el akarnak érni. Ebben is együtt kell tudni működni.
Az állam és az egyházak szétválasztásából az is következik, hogy az egyházaknak nem dolga (sőt, liberális demokráciában TILOS!) az államhatalom megtérítése, a hatalomban lévő politikusok megtérítése, instruálása, befolyásolása.
Márpedig, ha minden politikus minden butaságára ugranának és azokat kommentálnák, akkor ezt tennék. És politikai beavatkozást csinálnának. Amiért meg joggal támadnák őket.
Az állam szekuláris és független az egyházaktól.
Az egyházak a politikusokat is csak mint magánembereket szólíthatják meg, és kísérelhetik meg a megtérítésüket. Amiben a megszólítottaknak is teljes szabadságuk van.

Szóval szerintem te sokszor olyat várnál el az egyházaktól, amire nincsen elhívásuk, és amivel szükségtelenül okoznának (további) feszültségeket állam és egyházak között. Amellyel, mint mondtam, együttműködési kényszerben vannak.
A tárgyalóasztal túloldalán ülő szekuláris államot (így annak képviselőit) sem dolga, sőt nem is szabad világnézeti, erkölcsi alapon minősítenie. Egy nyilvános kommüniké, egy körlevél, egy sajtóban közreadott véleményezés, minősítés ilyen lenne.
Az egyház egy-egy politikai döntés erkölcsi, vallási szempontú értékélését megteheti a saját körein belül, a hívei felé. De ott sem azon a szinten, hogy mi hangzott el egy lényegtelen helyen összejött tíz-húsz lényegtelen ember találkozóján.
Ha erre a szintre mennének le az egyházak, mást se csinálhatnának egész nap, mint XYZ percemberke nulla jelentőségű szavait elemezhetnék, kommentálhatnák.
Minek? Nem ez a dolguk. És ráadásul mit érnének el vele? Akik hisznek, azok hívőbbek lennének? Akik nem hisznek, ettől megtérnének? Vagy csak a "kötözködéssel" felfestenék a homlokukra a céltáblát a politikának, hogy ide lőjetek! Mert ettől nekünk milyen jó lesz?
Nem hiszem, hogy ezen az úton kellene járnunk.

eloi 2014.10.02. 18:49:45

@Kényszerbagoly: Ja, és nem tudod kicsoda Richard Field???
Nem tudod, milyen a szellemi, világnézeti háttere neki is és a most általad is hájpolt médiumának??? Szerinted keresztény? Szerinted ők ezekkel a nagyon lényeges helyen elhangzott, nagyon lényeges beszélgetések kipellengérezésével és a róluk írt agit-prop cikkekkel segíteni akarnak?

Minden porcikájukkal az ellen vannak, amiért Te úgy látom kiállsz! Komolyan azt gondolod, hogy a keresztény egyházak folytonos támadásával, a befeketítéssel, hiteltelenítési kísérletekkel..., nem magát a kereszténységedet támadják?!
Jézus nem hitet hozott létre, hanem EGYHÁZAT!
Amely hol jobban, hol rosszabbul működik azóta. De egyház nélkül csak az ateisták szerint van keresztény hit! Ezt sulykolják és nem ia hatás nélkül, hogy "én hiszek, de egyház nélkül". De ez nem lehetséges. Jézus EGYHÁZAT alapított és küldte útjára. Közösséget hozott létre, ahol megismerhető, ápolható, megélhető a hit. A kereszténység nem individuális hit! Ezt az ateisták szeretnék, ha minél többen elhinnék, akik aztán előbb elszigeteltté, magányos hívővé, majd hitetlenné válnak. Hiszen a hitük közösség nélkül kiszárad, nem működik, elhal.
Jézus azt is mondta, hogy ahol ketten vagy többen összejönnek az Ő nevében, Ő ott van közöttük. Tehát nem ott, ahol valaki magának, magában hisz. Valamit.
Az Ő ellenségeinek műve a magányos hívő, és az a hülyeség, hogy "Istenben hiszek, de az egyházban nem", és hasonlók. Az egyházban nem is kell hinni. Jézus tanításában kell! Ő pedig egyházat alapított...
Az R. Field félék ezt rombolják. Szó sincs náluk és embereiknél arról, hogy jobb egyházat szeretnének, vagy erősebb hitet. Ezért kérnék számon, hogy az egyház miért nem mondja ezt, vagy amazt, miért nem szólal fel, miért nem ugrik mindenre (csalikra).
Ők éppen azt szeretnék, ha az egyház beugrana, és a folytonos konfliktusokban végül kimúlna! Ha mielőbb és minél többen üldöznék. Pl. a politikusok és az általuk működtetett államok. Mert nyilván ez jönne, ha az egyházak, minden politikus minden szavát teológiai, erkölcsi alapon elítélgetnék.
Annyi lenne a partnerségnek. Jönne Macchiavelli: a mindenkori politika nem csak maga alá gyűrni igyekezne, mint használható partnert, hanem kiiktatni, megsemmisíteni az egyházat. Mint akadályt. Pontosan úgy, ahogy ezt a kommunisták is tették. Akik tudták, hogy nem lesznek az egyházak sosem olyan partnereik, akikkel jobb szövetséget keresni. Mivel éppen az ideológiai, világnézeti területen volt összeférhetetlen a két szereplő. És erről az egyházak nem hallgattak, akkor sem, és lásd a fenti cikket, a náciknál sem.
Ezért akarta mindkét ideológiai rendszer a keresztény egyházakat előbb begyűrni, bedarálni, majd kiiktatni. Egyik sem volt szekuláris, világnézetileg semleges! A mai államokkal éppen azért lehet együttműködni, mert magának az államnak nincsen saját ideológiája, világnézete, vallása! Ahogy a kommunizmusnak, nácizmusnak volt.

Azért gondold át, hogy kiknek, milyen tevékenységéhez szurkolsz!

Kényszerbagoly · http://kenyszerbagoly.blog.hu/ 2014.10.02. 19:32:51

Sok mindent a "kontomra került" amit én nem is állítok. De leegyszerűsítve: legyen szavatok igen, igen és nem, nem. Éppen a közérthetőség és keresztényi magatartás megmutatása miatt kellene megszólalni! Megmutatni mi az igazi krisztusi szeretet. És egyértelművé tenni, mi nem fér bele egy magát kereszténynek valló életfelfogásába. Ahogy II. János Pál is írta és ahogy most ez a pápánk teszi is. Ceterum censeo: Nálam tán még lenne mentség a hallgatásra, de a beszédre nincs. Nálam Krisztus mindenkiért meghalt és feltámadt, és nem sokakért! Ahogy Ferenc is tuttit mond a szentmisében. A magyar egyházi vezetők semmit nem tanultak a történelemből. Többrétegűen kisért a III/III-as múlt. De ezt túl hosszú lenne kifejteni. Most elbúcsúzom.

Kényszerbagoly · http://kenyszerbagoly.blog.hu/ 2014.10.02. 22:07:44

Krisztus egyháza persze nekem szent, de "sokan vannak a meghívottak, és kevesen a választottak" Ismerjük a tű fokának fordítási félreértelmezését, de azon a keskeny átjárón is kevesen préselnék át magukat! R. F. nem tudom milyen világnézetű, de amit tett az keresztény tett volt, moondhatni krisztusi, az igazságot hirdetők pedig biztos kedvesebbek az Istennek, mint a farizeusok (természetesen a szó átvitt értelmében)