Pangea

Minden, ami földtudomány

Új Skócia

2014. szeptember 14. 20:41 - Tranquillius

Ha hihetünk a közvéleménykutatásoknak előfordulhat, hogy a 2014. szeptember 18-án megtartandó skót függetlenségi népszavazás nyomán 307 év után egy régi-új állam jelenhet meg a világtérképen. Az esetleges skót függetlenség következtében kialakuló helyzetről számos fórumon foglalkoznak, elsősorban az uniós tagság és a gazdaság szempontjait helyezve előtérbe. Itt a Pangea blogon egy amolyan földrajzos gondolatmenet erejéig foglalkoznánk a témával, melynek kapcsán átkelünk az Atlanti-óceánon is!

disunion flag.jpgUnion Jack mínusz Szt. András kereszt = új brit (?) lobogó

Függőben maradt kérdések a függetlenség kapcsán

Egy héttel a tájékoztató jellegű - azaz nem ügydöntő - népszavazás előtt még sok minden tisztázatlan: mi lenne Skócia új államformája, pénzneme, hivatalos nyelve? Ha a skót reményeket nézzük akkor maradna az alkotmányos királyság II. Erzsébettel, maradna az angol font fizetőeszköznek, sőt maradna az angol is mint hivatalos nyelv. (Tudom borzalmas párhuzam, de képzeljük el mondjuk a Székelyföld önállóságáért küzdők hasonló programját: maradna a román elnök, maradna a román lej és maradna a román hivatalos nyelv.) Másik fontos kérdés, hogy miként lehet majd a függetlenséget "népszuverenitásra" alapozni egy 51-49%-os végeredménynél. Főként úgy, hogy ha esetleg minden héten lehetne szavazni, mindig a másik oldal nyerne pár százalékkal. Szembemenve az európai népszavaztatási trenddel a referendum kiirói szerint a "nem" győzelme esetén belátható időn belül nem lesz kiírva újabb népszavazás. Valószínűleg ugyanez vonatkozik az "igen" győzelmére is, és nem fognak az uniópárti szavazók újabb népszavazást követelni amint többségbe kerülnek. 

Egyszóval reális esély van arra, hogy sikeres népszavazás esetén Skócia 2016-ra végleg függetlenné válhat az Egyesült Királyságtól, utóbbi állam így szégyenszemre új név és új zászló(!!!) után nézhet. Ez esetben egy új fejezettel bővül a CIA factbook, ahol majd fölsorolják az új ország megannyi érdekes és kevésbé érdekes adatát, melytől egy kivételével ebben a bejegyzésben eltekintenénk. Nekünk magyaroknak már az ír nemzet és nyelv kapcsolata is meglehetősen fura. Írek, akik angolul mondják magukról, hogy ők írek. Ír köztársasági fegyveresek, akik semmilyen más nyelvet nem beszélnek, mint az angolt (akik ellen Ulsterben harcolnak). Ír kocsmazenekarok, akik a világ minden táján az esetek 99%-ban angolul énekelnek. Hasonlatosan az első bekezdésben említett párhuzamhoz: képzeljük egy pillanatra magunkat az írek helyébe, ahogy románul mondjuk, hogy magyarok vagyunk. Most a skót nemzet készül hasonló (immár hivatalos) helyzetbe kerülni. 

Nyelvében él a nemzet?

Skóciában pillanatnyilag az angol a fő nyelv (Scottish/British English), e mellett még két regionális nyelv létezik, az angolhoz igen közel álló scots, és az attól teljesen eltérő skót gael (Gàidhlig) nyelv. Az 5,3 milliós lakosság 1,1 (!!!) százaléka beszéli pillanatnyilag anyanyelvként a skót gaelt. További fél százalék érti valamilyen szinten ezt a nyelvet. Tovább vakarhatjuk a fejünket, amikor kiderül, hogy a skót gael nyelv nem is annyira skót, sokkal inkább ír. Írországból terjedt kelet felé a VI-VII. században. Viszonylag érdekes fejlemény ez, hiszen úgy tudjuk a kelta nyelvek fokozatosan szorultak vissza keletről nyugat felé. Ezek szerint volt "visszaút", bár itt éppen egy másik kelta nyelv rovására.

Akkor mégis milyen nyelvet beszéltek a közép-ír (a manx, skót gael és ír nyelv közös őse) nyelv elterjedése előtt a Skót-felföldön? Egy 900 táján kihalt - egyesek szerint kelta, mások szerint még csak nem is indoeurópai - nyelvet, a piktet.   

Scots_Gaelic_speakers_in_the_2011_census.pngA skót gael-nyelv földrajzi elterjedése Skóciában (2011)

Nyelvek jöttek-mentek Skócia északi részén, még az is elképzelhető, hogy az óészaki (Old Norse) nyelvet beszélő, rúna abc-t használó vikingek is hallhattak még pikt szót, amikor uralmuk alá hajtották a Skóciát övező szigeteket (Orkney, Shetland és a Hebridák). Később az óészakit is fokozatosan kiszorította a skót gael, ahogy a vikingeket is kiszorították a skótok a Hebridákról és Shetlandról (1266), majd Orkney-ról (1468). A skót gael nyelv az 1300-as években élte fénykorát, de ekkor sem volt egész Skócia-szerte beszélt nyelv, a scots maradt Dél- és Kelet-Skócia nyelve. Mivel a főbb városok, a hatalmi és gazdasági centrum ezeken a scots nyelvű vidékeken volt, az innen meginduló társadalmi és gazdasági változások miatt lassan megkezdődött a gael nyelv kiszorulása. Az angol uralom 1707 után erre rátett még egy lapáttal. A gael nyelvűek szinte másodrendű állampolgárokká váltak a Felföldön, az angol nyelv térhódításának kedvezett az is, hogy az iskolákban egyedül ezt a nyelvet tanították. Megkezdődött a mai napig tartó asszimiláció, és a skót gael nyelvet beszélő közösségen eret vágott a bekerítések miatt meginduló kivándorlás is.

Percentages-of-Gaelic-speakers.jpg

Gael nyelven beszélők (egy v. többnyelvű) aránya Skóciában, 1891–2001. Vörös, 75–100%, narancssárga: 50–74.9%, sárga: 25–49.9%, fehér: kevesebb mint 25% gael-ül beszélő. (forrás)

A visszaszorulásról 1755 óta vannak konkrét adataink, ebben az évben az 1,265 milliós Skócia 22,9%-a beszélt skót gael nyelven. 1800-ban 18,5%, majd az ipari forradalom során megháromszorozódott népességet mutató 1891-es népszámlálás idejére az arány 5,4%-ra csökkent. Utoljára 1971-ben kérdeztek rá, hányan beszélnek kizárólag gót gael-ül, ekkor 477-en ikszelték be ezt az opciót (érdekes felvetés, vajon hogyan olvasták el az angol nyelvű népszámlálási íveket?). A visszaszorulás azóta is folyamatos, manapság már alig vannak olyan települések, ahol a skót gael nyelvet beszélők még többségben vannak. Az utolsó fellegváruk a Külső-Hebridák, azon belül is a Lewis-sziget északi csúcsa, itt még a lakosság háromnegyede beszéli rendszeresen a nyelvet. Nem csak itt beszélnek még skót gael-ül, vannak még pár százan Ausztráliában és Új-Zélandon, talán ezren az Egyesült Államokban és a legtöbben Kanadában, azon belül is - merthogy a név kötelez - Új-Skóciában (Alba Nuadh).

novascotia.jpgTengerentúli Skócia lobogója

Skócia fogja magát és átkel a tengeren

Nova Scotia tartománynak pedig semmi köze sem volt eleinte a skótokhoz. John Cabot volt az, aki első európaiként megpillantotta és feltérképezte partjait 1498-ban második útján. Hogy ő, vagy az erre halászgató névtelen skót halászok, esetleg valaki más nevezte el ezt a félszigetet Nova Scotiának nem tudni, egy biztos, 1621-ben már ezen a néven ismerik. Első ismert lakói a mikmak indiánok voltak, akik viszonylag békességben éltek a francia (még nem skót) telepesekkel. 1688 és 1763 között az angolok hat háborúban kerekedtek felül a franciákon, melynek az volt a következménye, hogy a franciákat kitelepítették Új-Skóciából. Helyükre a brit seregbe sorozott veterán skót-felföldi katonák telepedhettek. Az amerikai függetlenségi háborúban ugyancsak bizonyították lojalitásukat a koronához, a 14. gyarmatként követelt Nova Scotia lakossága ellenállt a szakadárok követelésének és támadásának. A háború után lojalista brit menekültek érkeztek ide, köztük sok fekete, akiket az amerikai partizán-támadások űztek el a lakóhelyükről.   

canadiangaelic_1.pngA skót gael nyelv elterjedése Kanada keleti tartományaiban 1850 körül. (forrás)

1817 és 1838 között Nova Scotia északi csúcsát alkotó Cape Breton-sziget lakossága 7000 főről 38000-re duzzadt. A bevándorlók - nagyobb részükre inkább a menekült szó megfelelő - szinte kizárólag a Skót-felföldről és a Hebridákról származtak. Ugyancsak sok kelta nyelvű bevándorló érkezett a szomszédos Prince Edward szigetre, de itt a skótok már az írekkel keveredve éltek. A sziget 140000 fős lakosságának 40%-a vallja magát skót, 30% pedig ír származásúnak (több opciót is bejelölhettek).  Széles körben elfogadott tény, hogy Új-Skócia gael kultúrájának fénykorában összesen mintegy 100000 fő beszélte a nyelvet a Cape Breton-szigeten (Eilean Cheap Bhreatainn) és annak környékén, és mintegy 200000-en egész Kanadában. Ekkoriban a skót gael nyelv volt Kanada harmadik nyelve az angol és a francia mögött. Az 1850-es évek aranykora után, amikor az első generációs bevándorlók lassan kihaltak a beszélt nyelvük is kezdett visszaszorulni. Az iskolákban nem tanították, odahaza egyre kevesebben használták és a skót bevándorlók utánpótlása is elapadt.

gaelic-em-1901.jpgGael anyanyelvűek aránya Új-Skóciában (1901)

Mindezek ellenére Cape Breton szigeten él ma is a legnagyobb Európán kívüli skót gael nyelvű közösség, bár számuk a 2011. évi kanadai népszámlálás szerint 1200-1300 főre apadt. Ezzel körülbelül a tizedik helyre csúsztak vissza az Új-Skóciában beszélt nyelvek között. Még a kínai, német, holland és a perzsa is leelőzte őket. Ennek ellenére akármerre járunk a szigeten mindenhol gael nyelvű táblákkal találkozunk. Egyfajta skót öntudatra ébredés is zajlik a szigeten, ebben főszerepet játszik a Gaelic College (Colaisde na Gàidhlig) amely nyelvi és kulturális programjaival, zenei fesztiválok szervezésével a szakadék széléről hozta vissza ezt a kihalófélben lévő nyelvet. 1995-ben sikerült elérni, hogy a gael nyelv tananyag lett az iskolákban. Az anyaországi kapcsolatok révén skót tanárok is érkeztek Kanadába. Nova Scotiában jelenleg tartományi szinten is képviseltetve vannak a gael ügyek minisztériuma révén, a jelenlegi miniszter Randy Delorey. 

A skót függetlenség elnyerése esetén talán ennek a kelta reliktum-nyelvnek a megmaradási esélye is növekedne, és erős hátszelet hozna Új-Skóciában a nyelv megmaradásáért küzdők vitorlájába. Jeligéjük, az "Ach an cuan" - csak a tenger választ el minket - utal arra, hogy a Cape Breton sziget  is Skóciához tartozik. Legfeljebb egy kicsit messzebb vannak, mint a Hebridák.

A skót függetlenségi népszavazás eredményét itt a blogon is próbáljuk majd elemezni, különösen az igenek és a nemek társadalmi-földrajzi eloszlása lehet érdekes!

Gy.I.K. a skót népszavazásról: http://scotreferendum.com/questions-and-answers/

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

 

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr326685283

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Új Skócia? 2014.09.15. 16:26:01

Miként lehet majd a függetlenséget „népszuverenitásra” alapozni egy 51-49%-os végeredménynél?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SemBoga 2014.09.15. 09:31:56

köszi, érdekes poszt lett

Anselmo 2014.09.15. 09:58:33

"képzeljük el mondjuk a Székelyföld önállóságáért küzdők hasonló programját: maradna a román elnök, maradna a román lej és maradna a román hivatalos nyelv"

Székelyföld nem a kiválásért hanem az autonómiáért küzd, és maradna a román elnök meg a román Lej. A román a magyar mellett is valószínűleg hivatalos nyelv maradna.

Más: ha a skótok kiválnak, mi beléphetünk helyettük? :)

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.15. 10:41:10

De facto kihalásnak indult nyelv. 5-ös a státusza a nyelvek élési skáláján, mely nem olyan rossz helyezés (ott 6-10 a kihalt vagy arra erősen haladó nyelvek helyezése), de sajnos ez az 5-ös jegy csak azt jelenti, hogy tanítják és szetendertizálva van, viszont ténylegesen nem használják. Amolyan ceremoniális nyelv, mint több kis finn-ugor nyelv Oroszországban.

csentecsa 2014.09.15. 11:11:02

@Anselmo: Én is ezt akartam írni. Skócia vagy Katalónia helyzete egész más mint a székelyeké, hisz ezek a területek már most is jelentős önállóssággal rendelkeznek. Székelyföld nagyjából azt az önállósági szintet szeretné elérni, amiből most a skótok tovább akarnak lépni.

"Más: ha a skótok kiválnak, mi beléphetünk helyettük? :)" Gondolod hogy bevennének?:)

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2014.09.15. 18:10:13

Szerintem teljesen értelmetlen és hamis utakra vivő bárhogyan is kelet-európai autonómiák, egyebekhez hasonlítgatni a skót helyzetet.

Véleményem, egy jókora ön-tökönszúrás lesz ez nekik, közép és hosszútávon, rövidtávon meg pár új skót politikusnak és sleppjének alkalom a zavarosban halászgatásra. Akármennyit is olvasok Skóciáról, napjaink, vagy az elmúlt 150-200 év Skóciájáról, nem látom a mindennél fontosabb okot egy függetlenedésre.
Se gazdasági, se kulturális, se politikai elnyomás, skótok ott voltak mindenütt. Whitehallban, Dowing Street 10-ben, tábornoki, admirálisi székekben, rabszolga és ópiumkereskedő-társaságok élén egyaránt.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.09.15. 18:17:00

a zászlóhoz: természetesen marad még így is andrás-kereszt a zászlóban, csak kék nem. amúgy a következő "ki emlékszik ezekre a zászlókra" kvízbe legalább lesz utánpótlás :)

a nemzet nem él a nyelvében. továbbmegyek, a mai nemzetfelfogás tökéletesen ostoba dolog. egy országon belül azonos nyelvet beszélők közt is lehet hatalmas kulturális és mentalitásbeli szakadék is. a székelyek meg rosz példa, mert ők nem magyarok, hanem székelyek, bár magyarul beszélnek, kérdezd csak őket :)

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.09.15. 18:17:31

@csentecsa: ha nem vesznek be kollektíve, majd megyünk egyesével :)

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.09.15. 18:19:31

@Sigismundus: egy szociálisabb államot szeretnének a skótok, aztán majd meglátjuk, mit/hogy tartanak be a politikusaik. ez nem nacionalista népszavazás, hanem éledmódról és a társadalom nagy kérdéseiről szóló.

Greg36 2014.09.17. 12:47:47

"1688 és 1763 között az angolok hat háborúban kerekedtek felül a franciákon, melynek az volt a következménye, hogy a franciákat kitelepítették Új-Skóciából." Akiknek meg ugye egy jelentős része nem is volt a szó szoros értelmében francia, hanem inkább breton. Akik hazamentek, és szomorú, nosztalgikus népdalokat énekelgetnek breton nyelven a régi utazásokról, amolyan nyelvőrzésként.
Ez is jó téma lehetne.

Tranquillius 2014.09.17. 13:38:46

@Greg36: Én úgy tudtam az acadiai franciák jó része elment Louisianába, és "cajun"-ként élnek ma is a leszármazottaik. en.wikipedia.org/wiki/Cajun

Greg36 2014.09.18. 07:10:21

@Tranquillius: A franciák igen. De a Cap de Breton, a Terre des Bretones, Ile du Breton nevek elég árulkodóak a térképeken. Illetve itt fent is az Eilean Cheap Bhreatainn.
Bretagne partjai előtt vannak olyan szigetek, ahol a jelenlegi lakók ősei visszatelepített/visszatelepült újvilági telepesek - vagy legalább is ezt állítják magukról.
Úgy gondoltam, ha már a skótokról van szó, akkor a bretonok pont passzolnak ehhez a bejegyzéshez több okból is. :)