Pangea

Minden, ami földtudomány

Lesz-e élet a NorthSide-on?

2014. augusztus 20. 12:14 - bendecs

A st. louis-i NorthSide az Egyesült Államok egyik legelkeserítőbb lakónegyede. Elkeserítő, mert az egykor szebb napokat is látott munkásnegyed építészeti örökségéből szinte alig maradt valami. Az utcaképet nem egy-egy foghíj telek bontja meg, hanem az egykori egybefüggő lakótömbökből megmaradt néhány elhagyatott épület. A látvány a vadnyugat pusztaságát elevenítheti fel bennünk. Mégis mindössze néhány percnyi autóútra járunk a st. lous-i Gateway Arch-tól, melynek köszönhetően e közép-nyugati város „felkerült” a világtérképre. A belváros tündöklése minden bizonnyal évtizedeken át elvakította a város építészeit, urbanistáit, hisz másként szinte elképzelhetetlen, hogy nem vettek tudomást a hosszú évtizedeken át tartó romlásról.

STLOUIS-articleLarge.jpgA mélyszegénység leginkább a feketéket sújtja (forrás)

Ennek a mellőzöttségnek meg is lett az eredménye. NorthSide népessége a 2000-es évekre ezer fő alá csökkent. Más városok belső lakóövében egy-egy lakótömb népessége is könnyen elérheti, s meg is haladhatja az ezer főt. Itt mégis 350 lakótömbre jutott néhány száz fő. Elképesztően sivár, magára hagyott, szinte örök kárhozatra ítélt lakónegyedről van szó. NorthSide ennél távolabb már szinte nem is lehetne az amerikai álomtól. A lakosság iskolázottsági szintje, életkörülményei leginkább harmadik világbeli esetekkel rokoníthatók.

NorthSide lakói nem a társadalom peremén, hanem már-már azon kívul élték mindennapjaikat. Legtöbbüknek évek óta se állása, se alkalmi munkája. Ilyen esetekben éled fel az informális gazdaság, amely igen sok formát ölthet. Informális gazdaságnak nevezhetjük például a bejelentetlen munkát, de itthon a közös aratást vagy szőlőszedést is. Extrémebb esetekben a drog es fegyverkereskedés is megjelenik. A drog nem csak alkalmi bevételt jelent a lakosoknak, hanem hasznalátukkal hosszabb-rövidebb időre megfeledkezhetnek saját nyomorukról. Az évtizedeken át tartó nyomor pedig a negyedet is megbélyegzi, aki teheti elköltözik, aki nem az itt marad. A hátrahagyottak kirekesztettség érzete pedig olyan magas szintet ér el, hogy a hivatal kepvisélőitől szinte semmilyen segítséget nem fogadnak el, mert nincs kiépítve bizalom a felek között, hogy is lenne ha szerencsétleneket cserben hagyták. E meglehetősen rossz körülmények vezethetnek a Fergusonban és ujabban már St. Louis-ban is kirobbant etnikai konfliktusokhoz.

northside.pngEgy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az USA városainak etnikai összetételével. Ezen a képen St. Louis látható. (Jelkulcs: zöld pontok = feketék; kék = fehérek; narancs = latin; piros = ázsiai; barna = egyéb) (forrás)

Szerencsére néhány helyi lakos, építész és vállalkozó felocsúdott a helyzet láttán, s átfogó fejlesztésekbe kezdtek, hogy megmentsék NortSide-ot. Igazi nagy megmérettetésre vállalkoztak.

IMAGE_2_920_635_80.jpgAz észak-amerikai kukorica öv NorthSide-ot is bekebelezte (forrás)

A lakónegyed üresen álló épületeinek és parcelláinak kisajátításával kezdett egy még a 2000-es években létrehozott, Civitas elnevezésű civil szervezet. A szervezet 2010-ig több mint ezer telket vásárolt fel az 1500 hektár kiterjedésű lakónegyedben, amely már biztos alapot nyújtott egy átfogó fejlesztési terv sikeres végrehajtásához. A fejlesztési tervek kidolgozása előtt közel fél száz mutatót vizsgáltak meg a szakemberek, majd az eredményeket az önkormányzattal, és más fejlesztésben érdekelt vagy érintett személyekkel és szervezetekkel együtt megvitatták, s ennek fényében alakították ki a végleges fejlesztési tervet.

northsideplanboundaries-from-their-website-as-of-091509.jpgAz akció terület (forrás)

Fejlesztési tervüket igyekeztek kiterjeszteni minden olyan szférára, amely segíthet a lakónegyed rehabilitálásában. Ennek következtében fejlesztési tervükben hét fő fejlesztési célt alakítottak ki, melyek alá részcélokat, programokat valamint monitoring, vagyis ellenőrzési módokat soroltak be. A fő célok között természetesen minden megtalálható, ami a mai fejlesztési gyakorlatokban elengedhetetlen, a természeti környezet fejlesztése, az oktatás fejlesztése, a helyi gazdaság erősítése, a közlekedési hálózat javítása, az energiahálózat korszerűsítése, a lakosság egészségének megőrzése és javítása, és nem utolsósorban az együttműködő kormányzat. Akár azt is mondhatnánk, hogy a bevált recept szerint dolgoztak.

Northside-Regeneration-site-plan.jpgLátványtervek NorthSide-ról (forrás)

A lakónegyed rehabilitációjában kulcs szerepet kapnak a parkok és a gondozott zöld felületek, melyek kiterjedése a negyedben eddig még nem látott méreteket ölthet, ugyanis mint a legtöbb egykori munkásnegyedben, NorthSide is zöldterültet hiányában szenvedett. A fejlesztő csoport egy a negyedet a belvárossal összekötő villamos vonalat, számos kerékpárutat, átképző és tovább képző központokat, természetesen kiállító helyeket és helyi piacot is álmodott a negyedbe. Szerencsére a negyed megjelenését nem akarták átalakítani, az elővárosokra jellemző családi házas, görbe utcás jellegű beépítés gondolatát azonnal elvetették, inkább a sűrű beépítés mellett maradtak, amivel közel 20 ezer embert vissza tudnának csalni a negyedbe. 

418570_10151012783062054_171185815_n.jpgA lakóházak megőrzésével törtenő megújulás (forrás)

NorthSide megújításának érdekessége azonban mégis annak sajátos körülményeiben rejlik. Míg Európában a szociális városrehabilitáció széles körben elterjedt (lásd pl.: 8.ker - Magdolna-negyed), vagyis a felújítás azon módja, hogy a helyiek részvételével, kisebb mértékű beavatkozásokat hajt végre egy várostervezőkből, szociológusokból, szociális munkásokból álló csoport, addig az Egyesült Államokban ez inkább háttérbe szorult. Egy olyan lakónegyed esetében, mint a NorthSide, ahol a lakosság nagy része ennyire hátrányos helyzetű várható lenne, hogy a megújítás együttes módját választják a tervezők. Azonban mégsem ez történt.

A már korábban említett Civitas civil munkacsoport egyik alapítója igen nagyszabású játékba kezdett. Az üres telkek felvásárlása az alapító saját pénzén történt, s összesen közel 60 millió dollárt ölt a telkek megvásárlásába. A lakónegyed fejlesztési tervének kidolgozásában természetesen együtt működött a szervezet, s munkájukkal valóban segítették a terv elkészültét, de a fejlesztésekre szánt összegek előteremtését az önkormányzattól várták. Sokakban felmerült a gyanú, hogy az egész fejlesztés egy nagy ingatlan biznisz. A Civitas alapítója áron alul vette meg a telkeket, s a fejlesztési programok befejezése végén a megugró telek áraknak köszönhetően jó kis haszonra tehet szert. Hogy pontosan milyen szándék vezérelte a st. louis-i születésű alapítót, azt nem tudhatjuk. 

North-City-Farmers-Market-3-1024x768.jpgAz újjáéledő NorthSide (forrás)

Mindenesetre fontos eredménynek tartom, hogy a helyiek felismerték a beavatkozás szükségességét, s a városatyákat rábírták az együttes cselekvésre. A negyed egy része azóta valóban életképessé vált. A kiskereskedelem újra megjelent, rendszeres vásárokat tartanak. NorthSide korábbi meglehetősen rossz hírnevét sikerült elhalványítani. Azt a hírnevet, amely egybe mosódott a feketék bűnözésével, és a fehéreket a befeketetőkkel együtt távol tartotta a lakonegyedtől. Ma már turistautakat is szerveznek a negyedbe, hisz az ennyire mély szegénység valóban nem mindennapi. NorthSide felújítása - amennyiben sikerrel zárul - akár iskolapéldául is szolgálhat más, nehézsegekkel küzdő városnak, akár még Detroitnak is. 

22 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr156615017

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

calabria02 (törölt) 2014.08.20. 13:59:35

a poszttal az a fő probléma, hogy jóformán teljesen ignorálja a kiváltó okok vizsgálatát

ami tulajdonképpen nem csoda, hiszen jóformán mindig korábbi elhibázott szakpolitikákkal, kormányzati kudarcokkal szembesülne és így már nehéz lenne a felülről megtervezett szebb jövő felvázolása...

lezlidzsi84 2014.08.20. 16:03:58

Gyakorlatilag minden ilyen megmozdulás kiváltja az ingatlanbiznisz "vádját". De ha belegondolunk, mi más is katalizálhatná ezt a folyamatot, ki adna pénzt erre némi haszon reménye nélkül?

bendecs 2014.08.20. 17:03:27

a negyed már a 19. század végén lecsúszásra volt ítélve. az akkori vegyes lakosságú negyedet járványok sújtották, ami természetesen a tehetősebb rétegek elvándorlását vonta maga után, ezután vált kifejezetten munkás negyeddé, majd a fordizmus kései évtizedeiben egyre több lett a fekete, s a gazdasági szerkezet váltás után csak ők maradtak.

calabria02 (törölt) 2014.08.20. 18:50:35

A már korábban megindult relatív leértékelődés semmit sem változtat azon, hogy az USÁ-ban a 30-as évektől kezdve kismillió módon - elsősorban közlekedéspolitikai, lakáspolitikai, monetáris-politikai és területrendezési eszközök alkalmazása révén - nyújtottak partikuláris érdekek mentén kilobbizott __nyílt és burkolt szubvenciókat__ a városburjánzás és az ehhez kapcsolódó területi és társadalmi szegregálódás számára.

75 Years of Housing Fascism
mises.org/daily/3544

Zoning Laws Destroy Communities
mises.org/daily/4264

a mély-szegénység térnyerése se vmi véletlen spontán folyamat volt

nem kell ehhez más csak:
- minimálbér
- jó sok élőmunkára rakott adóteher
- és egy rakás belépési korlát (pl. képesítési követelmények stb.)

pillanatok alatt milliókat lehet __kiárazni__ a munkaerőpiacról

oszt a többit elvégzik a szociális segélyekhez kapcsolódó perverz ösztönzők...

anno az USÁ-ba millió-szám mentek szegény emberek és piaci körülmények között millió-szám emelkedtek a viszonylag tehetős USA középosztályba

ma meg az USA "jóléti" állam kiépülésével párhuzamosan tömegével csúsznak le a mély-szegénységbe

az ingatlanárak mesterséges eszközökkel való felrobbantása (építési korlátozások + a fiat money rendszerhez kapcsolódó jóformán korlátlan hitelkínálat) - is igen hatékonyan csökkenti a területi mobilitást és növeli a területi szegregációt

a kábszer problémák is jórészt az USA kábszerpolitikának köszönhetők

rendkívül nehéz ezeknél kártékonyabb és kontra-produktívabb törvényeket elképzelni

Economics of Prohibition, The
mises.org/document/913

calabria02 (törölt) 2014.08.20. 18:55:46

a dzsentrikfikáció - efféle beavatkozások esetében - tényleg valós veszély, mivel az utóbbi hetven évben rendkívüli módon sikerült eltorzítani az USA lakáspiacot

hatalmas igény van a jó minőségű, biztonságos környéken lévő városi lakások iránt

ezen a ponton azonban a szociális célok is mennek a levesbe a szegényeket egyszerűen kiszorítják a felértékelődő területről

bendecs 2014.08.20. 19:05:01

@lezlidzsi84: természetesen ez tényleg mindig benne van a pakliban, csak ebben az esetben egy magán személy, nem az állam vásárolta fel a földeket, majd egy civil szervezet mögül az állami beavatkozásért lobbizott.

calabria02 (törölt) 2014.08.20. 19:07:21

a "felülről megvalósított népboldogítás" pedig az összes kormányzati beavatkozás esetében alapvetően az alábbi három kihívással néz szembe

1. a gazdasági számítás problematikájával, amihez valódi, demonstrált preferenciák mentén generált adatok kellenek

Economic calculation problem
en.wikipedia.org/wiki/Economic_calculation_problem

a puszta vélemény nem azonos a vásárlási döntéssel megalapozott demonstrált preferenciával

a tervezők a legjobb esetben is csak a saját önkényes preferenciáikat álmodhatják bele a tervdokumentumba...

2. ha vki felülemelkedik az első problematikán akkor se kerül jobb helyzetbe, mivel szinte reménytelen releváns és naprakész információkat generálni a döntéshozatal számára

Dispersed knowledge
en.wikipedia.org/wiki/Dispersed_knowledge

3. ráadásul a szakpolitikai döntések sem vmi légüres térben jönnek létre, hanem leginkább a befolyásos __lobbicsoportok__ írják azokat a racionálisan tudatlan választók (Juli néni nem fog esténként szakpolitikai anyagokat olvasgatni...) és az egyéni, ill. csoportos haszonmaximalizálásban érdekelt politikusok és hivatalnokok asszisztálása mellett.

Public choice
en.wikipedia.org/wiki/Public_choice

calabria02 (törölt) 2014.08.20. 20:04:38

@calabria02:

és a fentiekhez még az alábbi két fogalom is szorosan kapcsolódik

Unintended consequences
en.wikipedia.org/wiki/Unintended_consequences

Perverse incentive
en.wikipedia.org/wiki/Perverse_incentive

köteteket lehetne ezekről írni...

calabria02 (törölt) 2014.08.20. 20:23:25

tipikus nyílt és burkolt szubvenciókra és a monetáris politika segítségével generált olcsó hitelekre alapozott ingatlanbiznisz

NorthSide development proposal
en.wikipedia.org/wiki/Paul_McKee_(developer)

¿Qué tapas hay? 2014.08.21. 18:04:24

Szeretem a Pangea-posztokat, de ez most valahogy nem sikerült. Hiányzik a konklúzió, hogy örüljünk, vagy ne. Többszöri elolvasás után az alábbiak szerint foglalható össze az egész tartalom:

1) Az egykori munkásnegyed annyira elszlömösödött, hogy a kétezres évekre szinte elnéptelenedett, csak a társadalmi beilleszkedésre teljesen képtelen söpredék maradt ott, akik feketegazdaságból, fegyver- és kábítószer-kereskedelemből élő megélhetési bűnözők és kábítószer-függők.
2) Pár ember, ismeretlen célból (filantrópia, ingatlanspekuláció, feltűnési viszketegség) áron alul felvásárolta a telep egy részét, majd különféle terveket talált ki a revitalizációra, de nem igazán derül ki, hogy mit is szeretnének.
3) Hogy lássék az, hogy valami történik, csináltak néhány pilot-projektet (házfelújítás, piac) ami által a negyed egy része alkalmassá vált, hogy borzongani vágyó fehér kalandturisták felkereshessenek egy valódi gettót anélkül, hogy kirabolnák/megölnék/megerőszakolnák őket.

Valamit kihagytam belőle?

amc 2014.08.21. 20:32:15

Az egyik képaláírásban a "súlytja" szót nagyon fájt olvasni.

Proctor 2014.08.21. 23:41:11

@amc:
hat igen, nem ty-vel írta. Hiba!

Namely 2014.08.22. 11:52:34

"A mélyszegénység leginkább a feketéket sújtja"
A munka meg leginkább a fehéreket. Ja, hogy ez a kettő összefügg?

2014.08.23. 16:13:23

Honnan szedsz olyan szavakat, hogy "felocsúdott"?
Hogy kell ocsúdni?

calabria02 (törölt) 2014.08.23. 16:22:38

@¿Qué tapas hay?:

a wikipedia szócikk informatívabb volt

en.wikipedia.org/wiki/Paul_McKee_(developer)

több mint 8 milliárd dolláros projekt lenne ez,

280 ezer négyzetméter irodaépülettel + 100 ezer négyzetméter ipari létesítménnyel

és mindezt jóformán teljes mértékben szubvenciókból és olcsó hitelekből

calabria02 (törölt) 2014.08.23. 23:05:37

@¿Qué tapas hay?:

kétségkívül az, bár az állami szakpolitikák által összegründolt "subprime" ingatlanpiaci válság tükrében vhogy vannak fenntartásaim

ez a sztori is csak nyílt és burkolt szubvenciókról szól, ill. a FED által a "zero interest rate policy" keretében biztosított "ingyen pénzről"

mrZ (törölt) 2014.08.24. 00:34:48

Ahol megszűnik a pénz helyben forgása, az elszegényedés beindul. A helyben termelés és értékesítés minimális környezeti imputokat sokszorosan megforgatva gazdasági aktivitást és intenzív pénzforgalmat generál. Ezáltal gazdagnak és jólétűnek érzik magukat, a közösség önmagától motiváltan működik. A zónásítás(központosítás) során elvont pénzek egy részét segély és támogatás címén visszajuttatják, mert a közösségek néhány száz pénzforgalmi ciklus alatt teljesen elszegényednének.

Ez a pénzszivattyú működik országos szinten is (város-vidék) és földrészek szintjén is (fejlett-fejlődő)

¿Qué tapas hay? 2014.08.24. 12:16:14

@calabria02: Nekem leginkább csak fenntartásaim vannak, ezért is írtam az feljebb, amit írtam.

geriszab (törölt) 2014.08.30. 08:26:16

azt azért tegyük hozzá, hogy St. Louisban él a legnagyobb bosnyák közössége az USA-nak, friss bevándorlók a boszniai háborútól menekültek és telepedtek le ott, 70000 fő, hatalmas népesség, a legnagyobb bosnyák közösség Európán kívül

ők megtalálták a számításukat ott, dolgoznak, vállalkoznak

ahogy rengeteg indiai is a városba költözött

ezek az új jövevények termelnek és megélnek

érdekes módon az "őslakos" feketék erre képtelenek
rettentően erős rasszista gyűlöletkampány is indult a feketék részéről az új jövevényekkel szemben, mert ugye félnek a négerek, hogy elvennék előlük a szociális ellátásokat...

pár éve egy fehér, szőke ukrán vagy bosnyák bevándorló gyereket gyilkoltak meg a négerek

napi szinten vannak konfliktusok az etnikumok közt, de az "őslakos" fehér amerikaiaknak a bosnyákokkal és indiaiakkal nincs sok baja, ők vállalkoznak, dolgoznak, megélhetést teremtettek maguknak az új hazájukban, felújították a lerobbant házakat, ahol laknak

a probléma, mint mindenhol a néger és a latin

David Bowman 2015.04.16. 13:16:46

@calabria02 (törölt): A finn jóléti állam mégse termeli a szegényeket.
Szerintem amit írsz, az csak vegyes etnikumú országokra igaz.