Pangea

Minden, ami földtudomány

A V4 motorja

2014. augusztus 03. 19:56 - bendecs

Azt hiszem épp itt az ideje annak, hogy kicsit többet foglalkozzunk a V4-ekkel, és gazdaságukkal, mivel kicsit alulértékeltnek érzem a témát. Nem látjuk az együttműködés valódi jelentőségét, vagy előnyeit a szláv szomszédainkkal való összefogásnak. Emellett a cikkben igyekszem minél alaposabban bemutatni a V4-ek gazdaságának egyik alapvető elemét, az autóipart, melynek megjelenése a régióban a globalizáció egyik jele.

A Visegrádi négyek - nevezzük őket nevükön, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország - Európa egy igen különös szeletét foglalják el, ami Közép-Európának a része. E Közép-Európa alapvetően a német geográfusok felfogásán alapszik (Mittel Europe), amely lényegében a történelmi Németországot (Elzászt és Lotaringiát is), Osztrák-Magyar Monarchiát (Dél-Tirolt és pl. Erdélyt is), a történelmi Lengyelországot (Lvov térsége is) és a Baltikumot foglalja magába. A Visegrádi négyek éppen ennek a Közép-Európának a keleti részén helyezkednek el, vagyis a terület pontos megnevezéseként a Kelet-Közép-Európa használatos. E geográfus megközelítés mellett még gyakran használatos a Köztes-Európa elnevezés is, amelyet a történész kollégák aggattak rá a térségre, utalva két oldalon elhelyezkedő egykori nagyhatalmakra.

Grossgliederung_Europas-en.svg.pngKözép-Európa (forrás)

Ezt a Kelet-Közép-Európát, amely a visegrádi négyeken túl is magába foglal országokat, országrészeket különböző szempontok és megközelítések alapján további egységekre is fel lehet osztani. Egy ilyen megközelítés lehet a politikai megközelítés. Ebben az esetben alapul vehetjük például az EU-tagságot, amelyen csupán Szerbiát, Belorusszia nyugati határvidékét és Kalinyingrádot, a Kelet-Közép-Európába beékelődött orosz területet határolná el a térség többi államától. Egy másik megközelítés lehet katonai-politikai, vagyis a NATO és nem NATO tagság, amelyről manapság sokat lehet hallani a közmédiában. További csoportosítási lehetőségek rejlenek a nyelvek illetve a nyelvcsaládokhoz, vallási felekezethez való tartozás és gazdasági egységek lehatárolásában. A Visegrádi Négyek Együttműködés is ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik, amely kiegészül politikai funkciókkal is.

Az együttműködés múltja köztudottan a magyar vegyesházi királyok koráig nyúlik vissza, közülük az első jelentősebb uralkodó, az 1308-tól regnáló anjou-házi Károly Róbert, vagyis I. Károly magyar király neve köthető az együttműködéshez. Ő hívta össze 1335-ben a „visegrádi királytalálkozó” néven elhíresült tanácskozást, amelyen a cseh Luxemburgi János, a lengyel III. Kázmér és a magyar Károly Róbert megvitatták, hogy a Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal mely városokon keresztül húzódjon illetve a fennálló politikai ellentéteket feloldják az országaik között. A királytalálkozó tehát egy mai értelemben vett gazdasági-politikai „summit”, vagy csúcstalálkozóként is felfogható.

469px-Károly_Róbert_TK.jpgKároly Róbert, a királytalálkozót összehívó királyunk (forrás)

A jelen együttműködést hivatalosan 1991. február 15-én dekralálta a három alapító ország (ugyanis Csehszlovákia 1993-ig). A közös célok felállítása, a tagországok kölcsönös segítése és a tagállamok közötti gazdasági kapcsolatok erősítése voltak a fő prioritások, valamint az EU előcsatlakozási alapjainak, többek között a Phare (Poland - Hungary Assistance for Restructuring their Economy) támogatások lehívásának és azok felhasználásának egyeztetése. Az együttműködés létrehozása tehát egy gyors válasz volt a térséget sújtó gazdasági nehézségekre, és egyfajta iránytű, hogy a milyen célokat kell a térségnek elérni. Az elsődleges célok pedig az országok gazdaságának sikeres átállítása a piacgazdaságra, valamint felkészülés az EU csatlakozásra.

_sm_0850.jpgA '14-es summit Pozsonyban (forrás)

Ma már azt mondhatjuk, hogy a gazdaság átstrukturálása sikeresen lett végrehajtva mind a négy tagállamban, csatlakoztunk az EU-hoz, és a tagországok közötti kereskedelem volumene is bővült.

A V4-ek esetében érdemes megvizsgálni, hogy valójában milyen gazdasági erővel és potenciállal rendelkeznek együttesen. A V4-ek területi kiterjedése 533 ezer km2, s népessége eléri a 64 millió főt. A terület változatosságának köszönhetően számos nyersanyagforrás, kitermelhető ásványvagyon, valamint megfelelő humán infrastruktúra, vagyis általában véve magasan képzett, de nyugat-európai színvonalhoz képest olcsó munkaerő áll rendelkezésre. A visegrádi országok teljes GDP-je (nemzeti összterméke) Dél-Koreáéhoz közeledik, amely a legtöbb nemzetközi statisztikában a világrangsor 15. helyén áll. Itt kénytelen vagyok egy személyes megjegyezést tenni, még én is ledöbbentem, hogy ekkora e négy ország együttes gazdasági teljesítménye. Továbbá az éves szinten érkező külföldi befektetések (FDI) nagysága - habár a 2008-as válság után meglehetősen ingadozó értékeket látunk, 2013-ban elérte a több mint fél millió USD-t, ami szintén egy tekintélyes összeg, amely nem kis részben járult hozzá a térség gazdaságának talpra állásához a globális válságot követő években. Ahogy a GDP és a külföldi befektetések nagysága, úgy a V4-ek egy főre jutó GDP-je is néhány nagyobb hullámvölgyet élt át.

gdp1.png

gdp_fo1.png

fdi1.png

A V4-ek gazdasági teljesítményét átfutva sajnálatos módon arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a rendszerváltást követően 1991-ben létrehozott Visegrádi Négyek Együttműködés megalapításának évében a magyar gazdaság még a tagállamok vezetője volt egy főre jutó GDP tekintetében, mára azonban nem hogy a cseh és a szlovák, de még a lengyel gazdaság is beelőzött minket. A térségvezető államából váltunk sereghajtóvá. De hogy még se csüggedjünk, térjünk vissza egy kicsit a külföldről érkező befektetésekre.

A V4-ek gazdasága alapvetően a szolgáltatások sikerességére épül, de még sem szabad megfeledkeznünk az autóiparról, amely a visegrádiak valódi gazdasági motorját jelenti. Magyarország első modern autóiparhoz köthető gyárát 1989-ben Szentgotthárdon nyitották, s talán ez lehetett az első mérföldköve a visegrádi országok autógyártó nagyhatalommá válásának. A korábban említett külföldi tőke befektetések egy része az autóiparba érkezett, gyár építések vagy meglévő kapacitások bővítésének formájában, s ennek köszönhetően a Visegrádi négyek folyamatosan növelték részesedésüket a világ autóiparán belül.

fiat_tychy-5.jpgA Fiat gyára a lengyelországi Tychy-ben (forrás)

(Érdekességként szeretném megemlíteni, hogy egyik külföldi áthallgatásom során a flamand professzorom gazdaságföldrajz órán a belga autóipart hozta fel példaként a globalizációra. Azt mondta, hogy hosszú évtizedeken át Gent az autóiparáról volt híres, s - ha jól emlékszem-, már az utolsó autógyárát is leszerelték és áttelepítették külföldre. Szerintem még az is előfordulhat, hogy épp a V4-ek valamelyikébe költözött át. Majd a cikk forrásainak gyűjtése közben rábukkantam egy 2002-es adatra, amely még Belgiumot világ elsőként tartja számon az ezer főre jutó legyártott autók számában. Ekkor Belgiumban nagyjából 90 autó jutott 1000 főre. Viszont már évek óta Szlovákia őrzi rendületlenül első helyét, változó de nagyjából 110 és 120 között mozgó ezer főre jutó autóval.)

eu_car.pngAutógyárak a V4-ekben

Habár pontosan nehéz megadni, hogy egy-egy iparág mekkora részt képvisel a GDP-n belül, a gépjármű ipar exporton belüli részarányáról rendelkezésre állnak adatok (köszönhetően a Harvard Atlas-nak). Ez az exporton belüli részarány a cseheknél nagyjából 20%-ot tett ki 2012-ben, a lengyeleknél 15%-ot, míg nálunk csupán 11%-ot, a szlovákoknál pedig 28%-ot! Most már annyira nem is meglepő, hogy náluk jut a legtöbb kész gépjármű ezer lakosra. Ezek az export részesedések kiemelkedőnek nevezhetők, s nem véletlen, hogy az országcsoport gazdasága érzékenyen reagál az autóipar változásaira. Már az autók iránti kereslet növekedési ütemének csökkenése is komoly gondokat okozhat az iparágnak, arról nem is beszélve, hogy a gazdasági válság idején nem csak a kereslet növekedési üteme lassult (pl. évi 3%-os növekedés helyett 1,5%), hanem egyenesen csökkenés állt be, amely a kapacitások ki nem használását eredményezte.

visegradi-4-fologo-d0001D39956ee3b321bf3.jpgV4! (forrás)

Összegezve tehát a Visegrádi Együttműködés nem csak egy látszat megállapodás a négy ország között, hanem valós, élő szervezet, melyről egyre többet hallani a közmédiában a Visegrádi Csoport gazdasági kapcsolatainak elmélyülésének köszönhetően. A V4-ek kimagasló autóipari jelenléte pedig tovább növeli a térség jelentőségét, s nekünk magyaroknak továbbra is a legkedvezőbb feltételek megteremtését kell elérnünk, hogy még több befektetőt vonzzunk az országba. S remélhetjük, hogy a négy ország közötti kapcsolat továbbra is a megfelelő mederben fog haladni, s közösen hamarabb fogunk elérni egy magasabb és jobb életszínvonalat.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr716569667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.08.25. 12:05:45

Pozsonynál van egy nem elhanyagolható méretű VW-gyár, az lemaradt a térképről.