Pangea

Minden, ami földtudomány

Ahol ég és föld, tűz és víz összeér

2014. július 06. 21:29 - Tranquillius

A földi vulkánkitörések körülbelül négyötöde az emberi szem elől rejtve, a tengerek, óceánok mélyén zajlik. Több kilométerrel a felszín alatt tűz és víz harcol egymással. Amióta az emberi technika lehetővé tette a mélytengeri merüléseket, ezek a folyamatok "napvilágra" kerültek. Időnként azonban előfordul, hogy az óceán aljzatából kiemelkedő tűzhányó hatalmas sistergéssel és robbanással áttöri a felszínt és megmutatja magát. 

stromboli.jpgTűzcsúzda Strombolin (Isola di Stromboli - facebook)

Surtsey szigetének 50. születésnapján már összefoglaltuk milyen folyamatok kísérik egy vulkanikus sziget kiemelkedését a tengerből. Ezúttal négy másik olyan helyszínt keresünk fel, ahol a tenger és a megolvadt kőzetek találkoznak. Lemerülünk a Tonga-hátság északi részén fekvő West Mata vulkánhoz, megnézzük hogyan bukkan a víz fölé egy vulkáni sziget, kiderül miért olyan boldog a japán kabinetfőtitkár. Azután már a partról nézzük, hogyan ömik a láva az óceánba Hawaii-n és az olasz Stromboli szigetén. Utóbbi téma úgyis éppen aktuális. A Lipari-szigetek legnagyobb vulkánja ezekben a napokban is ontja magából az izzó lávát.

2009-ben májusában kapták lencsevégre az 1100 méteres vízoszlop alatt kitörő West Mata vulkánt. Bázisos andezitlávát látunk a tengerfenék felszínén megjelenni vulkáni gázokkal együtt. A pillanatokra felizzó kőzet a tengervízzel érintkezve hirtelen kihűl és fekete kéreg képződik rajta. Amennyiben ez a folyamat sekélyebb tengervízben zajlik, esélyes, hogy kellő magma utánpótlással a vulkán áttörheti a tenger felszínét. Pontosan úgy, mint a következő kisfilmen:

Kavachi tengeristenről nevezték el a világ egyik legaktívabb tenger alatti vulkánját a Salamon-szigetek őslakosai. 1939 óta 8 ismert kitörése volt, az egyik utolsó során 15 méter magas sziget jelent meg a Csendes-Óceánban. A vulkáni kúp 8 kilométer átmérőjű az 1100 méter mély óceáni aljzaton. A szigetecskét, mint oly gyakran a hasonló vulkanizmus során, a működés megszűnése utána  tengervíz elmosta.

Japán örülhet, hiszen egy 200 méter átmérőjű vulkáni szigettel gyarapodott az ország területe 2013-ban. A sziget azóta tovább növekedett és összeolvadt a szomszédos Nishino-shima szigettel. Most persze lehet szorítani Niijima-szigetének, hogy a tenger ne mossa majd el. Annak idején Surtsey szigete is hasonló módon bukkant elő Izland mellett az Atlanti-óceánból.

A Hawaii-szigetek is tenger alatti vulkanizmus révén jöttek létre szépen sorban. Mindegyikük ugyanazon a forró ponton bukkant elő tengerből, tehát ha a kőzetlemezek nem vándorolnának csupán egyetlen gigantikus Hawaii-sziget lenne. De mivel a kőzetlemezek vándorolnak egy egész szigetlánc jött létre és mozgott északnyugat felé az évmilliók során. Hawaii, azaz a Nagy-sziget jelenleg a Föld legnagyobb pajzsvulkánja és egyben a legmagasabb hegye, amennyiben azt az óceáni aljzattól számoljuk. Tőle délkeletre a tenger mélyén 400 ezer éve épül egy újabb sziget, a ʻihi, mely 10-100 ezer év múlva bukkanhat elő az óceán habjaiból.

A Hawaii-szigeten igen gyakori a vulkáni működés. Leginkább a csendes, robbanásoktól mentes lávaömlés a jellemző. A kráterből kiömlő bazaltláva gyakran eljut az óceánig, remek turistalátványossággal szolgálva a bámészkodóknak. Az olvadt kőzettel reakcióba lépő víz azonnal gőzzé válik, de mivel a vulkán lávautánpótlása sokkal végesebb, mint a Csendes-óceán vízutánpótlása nem várható, hogy Hawaii elfüstöli az egész óceánt. A megszilárduló kőzet révén a sziget területe folyamatosan növekszik, de ha a láva utánpótlása megszűnik, az abrázió azonnal elkezdi pusztítani a partot. Ha gégömbön (google earth/map) tanulmányozzuk a szigetet a legsötétebb sávok jelzik a legfrissebb láva útját a tengerhez. 

További képek bazaltláva-szerelmesek számára itt.

A Szicíliától északra található Stromboli vulkáni kúpjához pokoli tekepálya tartozik. A Sciara del Fuoco nevű tűzcsúszdán jut el a vulkáni kürtőből kiszórt anyag a tengerig. Ez lehet láva (pl. a nyitóképen) vagy vulkáni bomba. Utóbbi nagyon látványos módon füstölögve pattog végig a meredek lejtőn, majd hatalmas csobbanással csapódik a tengerbe. Aki kíváncsi erre a jelenségre, igyekezzen Olaszországba, mert most élőben is megtekintheti a működő Strombolit, sőt egyúttal a működő Etnát is!

strombolicchio.jpg

Stromboli mellett egy régi vulkáni kürtő maradványa emlékezteti a tengeri vulkánokat a mulandóságra. Strombolicchio szirtje 200 ezer éve még egy működő vulkán közepén helyezkedett el, amely körül a tenger elpusztította az egykori salakkúpot. Ez az ellenálló kőzetből felépülő neck már sehol sem lesz, amikor Stromboli akkor már kihunyt vulkánja is hasonlós sorsra jut.

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr946470759

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gazz 2014.07.07. 11:35:42

Hawaii a jelenlegi legaktívabb kőzetolvadék feláramlás ( hot spot) a földön. Működését 250 millió éve kezdte Szibériában, s rögtön egy globális kihalással indított. Mára szerencsére sokat szelídült.