Pangea

Minden, ami földtudomány

Ötezer éves falu Európa peremén

2014. június 08. 17:33 - lezlidzsi84

A helyiek szerint már közel 5000 éve folyamatosan lakott Xinaliq 8 évvel ezelőtt még szinte teljes elzártságban bújt meg a Kaukázus csúcsai között, egy különleges néprajzi, építészeti és nyelvi zárványt alkotva az ebből a szempontból egyébként sem "unalmas" térségben.

Xinaliq (ejtsd Hináálig) több szempontból is különleges hely. A Kaukázus főgerincétől északra, tehát "hivatalosan" Európában található, 2100 m magasan fekvő azerbajdzsáni falu látképe majdnem tökéletes Tibet utánérzést ad.

xin1.jpg

Xinaliq - a falu mögött a Xinaliq Dagi  (Bácskai Gabriella felvétele)

A falu a 3713 m magas Xinaliq Dagi aljában, egy nagyjából észak-déli irányú, kelet felé meglehetősen meredek szirtre épült, a hegytől a széles medrű Gudiyal folyó választja el. A falut övező gerincek egyike sem alacsonyabb 2500 méternél, a katlan természetes "bejáratát" a folyó adja, azonban medre járhatatlan, a faluba tartóknak egy hágót kell leküzdeniük a bejutáshoz.

road-map-of-Azerbaijan_xin.jpg

Xinaliq elhelyezkedése Azerbajdzsánon belül - közel van Dagesztán... (forrás)

A település elszigeteltsége, valamint a különleges domborzat miatt egyedülálló - kissé középkori - képet mutat: a házak a szintvonalakat követve ívesen, de lépcsőzetesen helyezkednek el a szirt oldalában, a lapostetős építkezés miatt előfordul, hogy az alsóbb házak teteje a felsők "előkertjeként" funkcionál – igaz a nehezebb autók megjelenésével ez a megoldás már egyre kevésbé működőképes  amennyiben persze a házak előtt/felett parkoláshoz ragaszkodunk.

xin6.jpg

 A falu zegzugos utcái (Bácskai Gabriella felvétele)

Xinaliq igazi érdekességét azonban nem csak lélegzetelállító megjelenése adja: az itt élő mintegy 2000 ember saját nyelvet beszél. Az északkelet-kaukázusi nyelvcsaládba tartozó, a dagesztáni nyelvvel rokon kecs (vagy hinaligi) nyelvet kizárólag a faluban és szűkebb környékén beszélik és írják 54 latin karakterrel. A helyiek meglehetősen büszkék erre a tényre, arra pedig még inkább, hogy falujuk a szájhagyomány szerint 5000 éves. Mivel a településen még nem került sor komolyabb régészeti feltárásra, erre nincs egyértelmű bizonyíték, azonban arra, hogy az itt élők nem most kezdték építgetni teraszaikat, egy elég valószínűtlen forrásból kaphatunk közvetett megerősítést:

Sztrabón 2000 évvel ezelőtt írt Geógraphikájában megemlíti, hogy a kaukázusi Albániát (nagyjából a mai Azerbajdzsánt lefedő ókori és kora középkori államalakulatot) 26 különböző nyelvet beszélő törzs lakja. A kutatók véleménye szerint a 26 nyelv egyike a már csak kizárólag Xinaliqban beszélt kecs nyelv, mely vélhetően egy egykori nagyobb létszámú törzs utolsó nyelvszigeteként tartja magát az elszigetelt völgyben.

Annak, hogy a falu ilyen formában meg tudott maradni, és még az antropológusok, néprajzkutatók és a nyelvészek sem rohanták meg nagy számban, a már említett nehéz megközelíthetősége az oka: bár a legközelebbi nagyobb város, Quba csak 50 km-re található,a szinte minden oldalról zárt falu nem volt sem ismert, sem túlságosan vonzó a külvilág számára. A meglehetősen változékony és hideg időjárás miatt a helyiek csak Azerbajdzsán Szibériájaként emlegetik településüket, az éghajlati és talajviszonyok pedig csak szerény konyhakerti földművelést tesznek lehetővé, ami érthető módon nem vonzotta annyira a potenciális betolakodókat.

xin2.jpg

Azerbajdzsán Szibériája - látkép májusban (Bácskai Gabriella felvétele)

A falu az erdőhatár felett fekszik, ugyanakkor legelőkkel bőségesen ellátva, így a kora középkorban a kereszténységről csendben a muzulmán hitre áttért település viszonylag módos pásztorfaluként lépett a 20. századba, ami sajnos nem sok jót hozott a helyieknek. Xinaliq festői lepusztulsága ugyanis nem csak elszigeteltségéből eredő "autentikusságából" adódik, hanem a szovjet idők megpróbáltatásaiból is. A kommunizmus évtizedeiben a kollektivizálás, a terror és a második világháború több száz áldozatot szedett, és mivel a nyájakat meglehetősen egyszerűen lehetett kolhozba terelni vagy a vágóhídra hajtani, a helyiek vagyona és gazdálkodásának alapja gyorsan szertefoszlott. Az elzárt faluban nem fejlődött az infrastruktúra sem, így megindult a helyiek elvándorlása.

xin7.jpg

Jól látható a teraszos építkezés (forrás)

Jelenleg a xinaliqiak létszáma a becslések szerint mintegy 1500-2000 fő, ebből körülbelül 700-1000 fő él a faluban és környékén, néhány százan a legközelebbi városban, Qubában valamint a fővárosban, Bakuban, és több százan pedig Szibériában, főleg a Hanti-Manysiföldi Szurgutban. Ennek oka, hogy az azeri olajmunkások szakértelmük miatt keresettek az egykori Szovjetunióban, és az igen jó kereseti lehetőséget jelentő szibériai olajmezők kitörési lehetőséget jelentenek a hideghez amúgy is hozzászokott xinaliqiaknak. Ezt figyelembevéve egyre megalapozottabb az aggodalom, hogy a különleges - és nem kicsit belterjes - közösség valamint egyedülálló nyelve gyorsuló ütemben fog eltűnni.

Nagy kérdés, hogy mennyire gyorsítja fel a folyamatot a 2006-ban megépült aszfaltút, mely kis túlzással bármilyen gépjárművel minden évszakban elérhetővé tette a falut. Ez egyrészt a korábbiakhoz képest nagyarányú fejlődést indított be Xinaliqban, új házak épültek, a helyi bolt áruellátása folyamatos, és az iskolát is teljesen felújították: Azerbajdzsán egyetlen kecs nyelvet oktató intézménye vélhetően jobb állapotú és felszereltségű, mint sok magyar általános iskola. A városi munkavállaláshoz már nem szükséges elköltözni a faluból, és többeknek megélhetést kínál a lassan fellendülő turizmus, így a helyiek inkább örülnek az útnak és a helyi gazdaság "konszolidálódásának", ami akár fékezheti is az elvándorlást.

Ugyanakkor a helyi életforma gyorsuló ütemű változása is várható az elszigeteltség oldódásával - miközben a egyre nagyobb számú turista pont a "régi szokásokra" lenne kíváncsi. A falu iránti növekvő érdeklődés két okra vezethető vissza. Az egyik ok, hogy a falu különösen ajánlott célpontként került bele a Lonely Planetbe, másrészt a nagy olaj- és földgázkészletek révén rohamosan vagyonosodó azeri felsőbb körökben fellendülőben van a belföldi turizmus, ami igen nagy mértékben érinti a Gudiyal völgyét: alsóbb szakaszán található az elnök "dácsája" és számos szállodát és villaparkot most építenek. Innen Xinaliq csak 30-40 percnyi (azeri stílusú) vezetést jelent, így egyre nő az ide kirándulók száma.

Mindezeket figyelembe véve nem meglepő, hogy a World Monument Fund a világ 100 legveszélyeztetettebb helyét felsoroló listájára Xinaliq is felkerült.

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr836240638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2014.06.09. 21:16:43

Érdekes hely, ráadásul valamikor keresztények voltak a lakói.

lezlidzsi84 2014.06.09. 21:39:49

@Kara kán: A kaukázusi Albánia a 4. századtól fokozatosan javarészt keresztény vallásúvá vált, az iszlám Irán felől való térhódítása a 8. századtól vált egyre erőteljesebbé. Hogy ez pontosan mikor is ment végbe a hegyek között, nem ismert. Egyébként nagyon érdekes, hogy a jelentős területi átfedés miatt Azerbajdzsán saját államiságának kezdetét köti a kaukázusi Albániához, amit persze az örmények nem néznek jó szemmel. Mégiscsak egy olyan keresztény államról van szó, mely magában foglalta a mai Hegyi Karabahot is...

micsoda? 2014.06.09. 21:48:10

"Azerbajdzsán egyetlen kecs nyelvet oktató intézménye vélhetően jobb állapotú és felszereltségű, mint sok magyar általános iskola."

Ez nem éppen hízelgő ránk nézve. Igaz, hogy nincs olajunk, de azon kívül minden.

seahawks 2014.06.09. 21:53:15

"majdnem tökéletes Tibet utánérzést ad."

mintha az olvasók többsége többször járt volna tibetben...

lezlidzsi84 2014.06.09. 22:04:18

@seahawks: De lehetséges, hogy látott már képeket.

2014.06.09. 22:07:56

Varazslatos lehet. :)

annamanna 2014.06.09. 23:24:20

@TheGreatSPR: úgy látom, a harmadik:
1. Kyrgyzstan Chatyndy, Osh Province 4,013
2. Russia Kurush, Dokuzparinskiy rayon, Dagestan 2,480
3. Azerbaijan Khinalug, Quba Rayon 2,375

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.06.10. 08:20:35

A térkép nem jó, mert az azeri vágyálmokat ábrázolja, nem a valóságot.

Amit a térkép Azerbajzsán délnyugati részeként ábrázol, az valójában egy független állam, Karabah.

Kb. ez maxval1967.files.wordpress.com/2014/06/kau.png a tényleges helyzet.

lezlidzsi84 2014.06.10. 08:33:54

@maxval a gondolkodó birca: Ez így van, de facto önálló állam, csak éppen nem ismeri el senki. Egész pontosan csak három hozzá hasonló státuszú állam ismeri el: Abházia, Dél-Oszétia és Transznisztria. A határ berajzolása nem annyira egyszerű, ugyanis a karabahiaknak nem sikerült az egykori autonóm területük teljes egészét uralmuk alá hajtani, de a "kilógó" részeket sajátjuknak ismerik el, ahogy az Örményország felé vezető, eredetileg azeri "törzsterületnek" számító határsávot is. Mivel Xinaliq fekvése szempontjából ennek semmi jelentősége, maradtam a hivatalosnál. Ha találok valami jót, cserélem, de nagyon kevés térkép ábrázolja pontosan a valós fegyverszüneti vonalat.

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.06.10. 08:38:59

@lezlidzsi84:

Egy állam nem attól állam, hogy elismerik-e.

Amit írsz, igaz, a volt karabahi autonóm területnek csak a 90 %-a van a mai Karabahban, 10 % azeri megszállás alatt van.

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.06.10. 08:57:31

@Tranquillius:

Nagyjából ugyanaz a 2, csak a tiéd igazi térkép, az enyém meg csak a határokat mutatja.

TheGreatSPR 2014.06.10. 17:17:48

@annamanna: Kirgizisztán nem igazán Európa. :)
Amúgy elképzelhező, hogy Xinaliq nem a második Európában, amennyiben Oroszország európai területein léteznének még települések Kurush (2,480 m), valamint Xinaliq (2,375 m) magassága között.

annamanna 2014.06.10. 21:58:35

@TheGreatSPR: á, kösz :) Elég lett volna csak a wikin utánanézni :) "Kirgizisztán (régi szovjet elnevezéssel Kirgízia) közép-ázsiai ország. 1990 óta független, korábban a Szovjetunió egyik tagállama volt. Az országot Ázsia Svájcának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt." - ha nem lettem volna lusta odakattintani :)

Tranquillius 2014.06.10. 22:43:10

@maxval a gondolkodó birca: Elnézést kérek az túlzottan erős kifejezésért, igyekszünk majd egy bejegyzést szentelni olyan bárki által hozzáférhető térképkészítő programoknak, amivel bármilyen konfliktust, eseményt, jelenséget érthetően és pontosan be lehet mutatni.