Pangea

Minden, ami földtudomány

Élőhalottak a tatai bekötőúton

2014. május 18. 21:12 - Tranquillius

Május 24-én immár 34. alkalommal indul útnak Magyarország leghíresebb teljesítménytúrája, a Kinizsi 100. Mint aktív teljesítménytúrázó, gondolkodtam, hogyan lehetne erről az eseményről méltóképpen megemlékezni, de nem jutott jobb az eszembe Balázs túratárs beszámolójánál, akivel együtt küzdöttük végig magunkat a 100 kilométeren annak idején. Az ő írása alapján talán még az is a helyünkbe tudja képzelni magát, aki életében nem gyalogolt még tíz kilométernél többet egyszerre.

A tömeges jelentkezések miatt idén már regisztrációhoz kötött az indulás, de mi mégis ösztönzünk mindenkit, tegye magát próbára a Kinizsi 100-on. A célban érzett fáradtság és öröm egy olyan semmihez sem hasonlítható sikerélmény, amit még az unokáinknak is mesélni fogunk. :)

abDSC02782.jpg

írta: Reszler Balázs

2010. május 29-én, 7.45-kor léptünk be egy békásmegyeri gimnázium előcsarnokába, Zsolti (LMP), Dani (régi, nemesi családból származó, konzervatívból lett monarchista) és jómagam (LMP); mindhárman a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) tagjainak tekintjük magunkat, ezt úton-útfélen magabiztosan hangoztatjuk is!

Zsolti a nevezés pillanatában közölte: „Bali, otthon hagytam az orvosimat!” – kék szeme kigúvadt, nyakán az erek kidagadtak. Az az igazság, hogy csapatunkból Ő akarta mindenáron, a legelszántabban teljesíteni a Kinizsit. Az igazolás hiánya majdnem végzetesnek bizonyult, ugyanis kifinomult jogi érvelésem sem győzte meg a rendezőség teljhatalmú vezetőjét arról, hogy 1) Az orvosi igazolás csak formalitás, 2) Zsoltinak van orvosija, csak otthon, 3) Mennyibe kerülne egy orvosi igazolás? Szó szót követett sajnos az eredmény legcsekélyebb jele nélkül. Végül Zsolt édesapja kocsiba pattant és elhozta az áhított okmányt. A történtek ismét bebizonyították, hogy Magyarországon fél óra alatt tényleg mindent el lehet intézni. A késedelemnek viszont ára volt. Sikerült utolsónak beneveznünk hazánk egyik legnehezebb teljesítménytúrájára 8 óra helyett pontban 8.20-kor. Ez egyrészt azt jelentette, hogy számunkra a K100-ra meghatározott szintidő nem 24 óra, hanem kb fél órával kevesebb, vagyis 23 óra és 30 perc, másrészt nem kellett tömegben végigsétálnunk ezt a szép túrát.

abDSC02696.jpg

Elkezdtük megmászni a Kevélyeket, köztük a Nagy-Kevélyt. Danival a rajtnál kissé előresiettünk, Zsoltinak sikerült tényleg tök utolsónak elindulnia, ezért Ő csak a Kevély-nyeregben ért utol minket. Az utak, völgyek, meredélyek, hegycsúcsok és szakadékok állapotára egyébként nem lehetett panasz. Annak ellenére, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága szerint végig veszélyben forgott az életünk, a brutál tavaszi viharok miatt. A DINP még közleményt is kitett a honlapjára a kidőlt fákról, meg minden. Mi ebből nem éreztünk semmit. Gyönyörű időnk volt, sütött a nap, de viselhetően. Meleg volt, de csak kellemesen. Szóval minden adott volt egy sikeres teljesítéshez. Egyetlen dolog okozott nekem személy szerint egy kis kellemetlenséget: sportcipőm talpbetéte egész egyszerűen nem bírt egy helyben maradni, kb 7 km-ként igazítani voltam kénytelen.

abDSC02719.jpg

A Kevély-nyereg után érintettük Csobánka szélét, majd felkapaszkodtunk a Pilis-tető oldalára a Z jelzést követve és szembesülve azzal, hogy a K40-en (cél: Dorog) és a K25-ön (cél: Pilis-nyereg) indulók többsége levágja a szerpentint. Nem törődtünk vele, jó hangulatban, viccelődve, különösebb döglődés és véres verejték nélkül kapaszkodtunk fel a tetőre. Szeretem ezt a részt: innen látszik, hogy honnan is indultunk (Nagy-Kevély) és, hogy hová is készülünk (a Gerecse tömbje).

abDSC02742.jpg

Némi szuszogást és ereszkedést követően a Pilis-nyeregnél található, profitorientált bazár fogadott minket, ahol a túrabottól a bakancsig mindent megvásárolhatott a teljesítménytúrázó. Rövid szedelőzködés, kaja, talpbetét igazítás után kitörtünk a Pilisből és leértünk Kesztölcre. Itt majdnem elbuktuk a túrát, ugyanis: Kesztölc legelső házának udvaráról kivezetett slagból hűs és – szerintünk legalábbis – teljesen tiszta víz folydogált az utcára. Azonnal, kíméletlenül lecsaptunk rá. Miután jól teleittuk magunkat és már az arcunkat is megmostuk, megjelent két nénike, akik ártatlan, jóindulatú arccal megkérdezték, hogy ugye tudjuk, a ház tulajdonosa két napja szivattyúzza a vizet a pincéjéből. „Most már igen” – válaszoltam és igen-igen bizakodtam emésztőrendszerem teherbíró képességében.

Kesztölcöt, Dorogot elhagyva következett a Nagy-Gete (kb. 43 km). Ez a hegy azért különleges, mert felmenni rá sokkal könnyebb, mint lekászálódni róla. Irtózatosan meredek, köves, boka- és térdpusztító ösvényen lehet lejutni a Getéről. Szerény véleményem szerint azért szerepel ez a hegy a túra programjában, hogy aki eddig úgy gondolta, hogy nem adja fel Mogyorósbányánál (50 km), azt ez a kis lejtő helyzetének gyökeres át- és újraértékelésére késztetheti. Mi – némi káromkodás és vesződség árán – különösebb veszteségek nélkül jutottunk le innen is (persze lehet, hogy a testünkben okozott károk majd 80 évesen fognak jelentkezni).

Mogyorósbánya felé elkapott minket egy megközelítőleg 40 perces, közepes hevességű, a meterológiai szolgálat által egyébként előre jelzett zápor, zivatar. No, a pár millis, területileg jól koncentrált csapadék pont elég volt ahhoz, hogy a poros utat egy perc alatt sártengerré változtassa. Mindazonáltal nem vesztettem el a fejemet, hiszen jól láthattam, hogy hosszan tartó, több órás csendes ázásra szerencsére nincsen kilátás. Érdekes volt viszont az időközben beért K100-as indulók reakciója. Több látványos esés, hason és háton csúszás a lejtőkön. Volt egy kamaszokból álló csoport, akik mikor kiértünk az autóútra, megkérdezték az ott veszteglő már nem tudom milyen hivatalos szervet, hogy hol van a legközelebbi település, mire Zsolti gondolkodás és pillanatnyi hezitálás nélkül rávágta: „Tatán!” Egyszóval lelkiekben megerősödve vészeltük át az esőt, amely csakhamar el is állt.

abDSC02775.jpg

Megérkeztünk Tokodra, ahol a helyi civil szervezet a rendezőségtől teljesen függetlenül minden évben jól felszerelt, ingyenes frissítőpontot üzemeltet. Idén 5 és 7 éves kor közötti kislányok és kisfiúk szolgáltak ki minket igen-igen lelkesen. Fesztiváli hangulat, népünnepély, mosolygós emberek. Mondanom se kell, itt is sor került némi talpbetét igazításra.

Szép, magas löszfallal határolt mélyúton jutottunk le Mogyorósbányára, megtettük a táv felét. Zsolti kicsit fejben elfáradt, látszott rajta, hogy kell neki valami löket. Dani boldogan közölte, hogy neki innen minden megtett méter világcsúcs és ajándék (Ő ugyanis ez idáig életében legfeljebb 50 km-t gyalogolt). Én nagyon optimista hangulatban voltam, mindennek örültem. Megfigyeltem a fűben fekvő emberek arcát, kíváncsi voltam, továbbmennek-e. Mi, kb 15 perc pihenő, kajálás és magnéziumos ital elfogyasztása után, továbbindultunk. Ez a továbbindulás, azt hiszem, a Kinizsi egyik legkülönlegesebb szakasza. Már sötétedik, innen nem lehet értelmesen kiszállni, nem lehet tömegközlekedési járművel hazajutni. Érzed a lábadban a megtett 50 km-t és a legyűrt szintet. Olyan egyszerű és könnyű lenne felszállni a buszra és hazamenni.

Péliföldszentkereszt, szalézi rendház (inkább egy 4 csillagos szállodához hasonlít), majd a bajóti műút (60 km). Itt, a műúton találkoztunk barátainkkal, akik hoztak nekünk vacsorát! Tyúkhúsleves, majd aranygaluska vaniliaszósszal. Odavoltunk a gyönyörűségtől! A mellettünk elvonulók arca leírhatatlan. Természetesen nem felejtettem el aprólékosan részletezni nekik, hogy mi került épp a tányéromra. Kaja után fejlámpa és pulcsi fel. Dani barátnője (azóta már felesége), Zsuzsi (öltözéke: szoknya és tiszacipő) úgy döntött, hogy az utolsó 40 km-re velünk tart, így most már négyesben vágtunk neki az éjszakának. Zsolti lelkivilága is rendbejött az otthoni ízek hatására.

abDSC02784.jpg

Mentünk, mentünk, mendegéltünk. Sárga hold fel. Kedvünk jó, poénkodunk. Én gyönyörködöm a szentjánosbogarakban (ha a Kinizsi ezen, Bányahegyig tartó éjszakai szakaszán bármikor visszatekintesz, legalább 15-20 fejlámpa fényét láthatod, mintha szentjánosbogarakat fűznének fel egy igen hosszú láncra).

Bányahegy, 72 km. Képzelj el egy nagy rétet, aminek a közepén fóliákon fekvő rengeteg embert láthatsz. A rét egyik szélén kis, a legrosszabb állapotban lévők számára fenntartott sátor, másik szélén a térség egészét megvilágító lámpa. Mi is lepihentünk az egyik fóliára. Velünk szemben feküdt egy srác, aki szemmel láthatólag nem igazán tudta eldönteni mit akar, csak nézett minket. Mialatt megettem egy szendvicset, elfogyasztottam egy csokit, megigazítottam a k*rva talpbetétemet, a srác már odáig jutott a készülődésben, hogy felült. Bányahegyen mondta először Dani a később még sokat ismételgetett mondatát: „Mit keresek én itt?”. Én pedig itt vettem észre először, hogy Zsolti többé – érthető okokból – nem vevő a humorosnak szánt próbálkozásaimra, úgyhogy Zsuzsival beszélgettem könyvekről, meg írókról Koldusszállás felé menet.

Ez egy igen hosszú szakasz. Elkezdtem trappolni, innen tudom, hogy fáradok. Ilyenkor már nem lépek, csupán miután felemelem a lábamat, a Föld tömegvonzására bízom, kezdjen vele, amit akar. Élveztem ezt is, mint ahogy egyébként az egész túrát. Olyan derűs lettem attól, hogy tulajdonképpen céltalanul sétálgatok.

Két sráccal előzgettük egymást. Elég rossz bőrben voltak, amit onnan lehet tudni, hogy kilométereken át egy szót sem szóltak egymáshoz. Kb. 10, majd 5 percenként megkérdezték tőlem, hogy vajon tudom-e, milyen messze van még Koldusszállás (kb. 86 km). Nem tudom, mit hittek rólam, de őszintén bevallottam, hogy fogalmam sincs. Válaszom nemigen zavarhatta őket, mert újra és újra tudakolták tőlem a következő ellenőrzőpont pontos helyét. Meguntam, mondtam nekik, hogy Koldusszállás a következő bal kanyar után még 500 méter. Láttam rajtuk, hogy örülnek a válasznak.

Koldusszálláson kb. 10 percet pihentünk. Nem kellett volna. A bal vádlim úgy bedurrant, hogy szinte folyamatosan kőkemény volt. Kicsit olyan ez, mintha állandóan görcsben lenne az izom. Dani és Zsuzsi itt kicsit lemaradt, Zsoltival kettesben indultunk neki. A lábam minden, akár 5 perces megállás után is beállt és kb 100 méter sétát követően engedett valamicskét az izom a merevségéből. Fejben mindketten jól voltunk, mert folyamatosan figyeltük a sárga jelzést és egyszer sem kavartunk el túlságosan. Jött a hajnal és vele a Baji vadászház (93 km).

bbDSC02794.jpg

Itt nem pihentünk sokat. Érdekes élmény: egy eléggé lestrapált srác elindult a vadászháztól, majd kb. 50 m után ledőlt az út szélére, aztán újra felkelt. Kerített egy botot és azzal, mint valami mankóval lökdöste magát előre. Találkoztunk egy még jobban lerobbant fiúval is, akinek nem mertem az arcába nézni. Zsolti hívta fel rá a figyelmemet. Szinte alig lépkedett, a felső testét ringatta előre és így vett némi lendületet. Egyszóval a Tatáig tartó részen annyi zombival találkoztunk, mint mondjuk egy, a témával foglalkozó belevaló amerikai filmben a katarzisnál.

Tata (100 km). Dani és Zsuzsi kb 20 perccel utánunk értek be, bőven szintidőn belül. Nekem idén 22.30 alatt lett meg. Az utolsó 3 km-en még behúztunk egy srácot a célba, akinek csupán 40 perce volt hátra a szintidőből. Még egy kis kocogásra is rábírtuk, pedig már feladta. A célban a beígért gulyás elfogyott, volt helyette olcsó virsli, amihez nem volt kedvem. Haver jött értünk kocsival, az út nagy részét átaludtam.

k100.JPG

Összegzés: nagyon jó társaság (e nélkül nem sikerült volna), összeszokott csapat és szép táj. Nagyon élveztem az K100-at, sok szépet láttam, volt hogy érdekes emberekkel váltottam pár szót és a végén az elmaradhatatlan kocsiból kiszállás is megfelelő mértékű, a túrához szervesen hozzátartozó fájdalmat okozott...

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr855852390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

saci02 2014.05.19. 09:39:06

Most komolyan: minek a regisztracio?!?!!?

Bánatos Exkavátor 2014.05.19. 09:52:16

Jó tíz évvel ezelőtt ötször vágtam neki, háromszor sikerült teljesíteni. Felejthetetlen élmény, sokat lehet tanulni a testünk működéséről és arról, hogy mi minden dől el fejben.

@saci02:
A szervezők felelősséggel tartoznak az indulókért, nem véletlenül kíséri a "seprű" a túrát!

saci02 2014.05.19. 10:17:02

@Bánatos Exkavátor: eddig is volt sepru, es nem volt regisztracio, csak a burokratikus rendszert epitik ki...

Tranquillius 2014.05.19. 10:24:52

@saci02: A regisztrációra a létszámkorlátozás miatt van szükség. Volt olyan Kinizsi100, hogy több száz embert kellett előzgetnie azoknak a túra elején, akik kicsit gyorsabbak voltak a többieknél. Emiatt nagyon sok elveszett a túrázás hangulatából, és inkább hasonlított az egész egy postán álló sorra az adóbevallás utolsó napján. :)

saci02 2014.05.19. 10:34:26

@Tranquillius: aki el akar indulni, az el fog indulni, regisztracio es nevezes nelkul is. Ergo nem lesz kisebb a tomeg.
Megoldas: minek inditanak ra a 100-asra 40 es 25-os tavot??? Nyugodtan mehetne mas hetvegen, egyebkent ekkora tavokar szinte hetente lehet talalni...
Vagyis tovabbra sem ertem: minek a regisztracio???

Tranquillius 2014.05.19. 10:49:59

@saci02: Nem fog elindulni. Mert nem kap kitűzőt, nem kerül be a teljesítők listájára, és az év 364 másik napján is lehet így "teljesíteni" (pl. ősszel visszafelé a isziniK100-on). A 40-est és a 25-öst tényleg csúsztathatnák időben, mondjuk indulhatnának de. 10 után.

saci02 2014.05.19. 10:54:34

Sajnalom el fog... Pl: mi is legalabb negyen. A regisztraciorol lemaradtunk, de egyik tarsunk Svedorszagbol csak ezert repul haza. Az Iszinik meg azert rossz pelda, mert ott erdekes modon nincs eloregisztracio, sot mi tobb meg orvosi igazolast se kernek...

ze11 2014.05.19. 12:39:27

Mint _minden_ teljesítménytúrához, a Kinizsihez is kell engedély pl. a zöldhatóságtól. Ezt a rendező(k)nek úgy kell beadni, hogy megadják a rendezvény tervezett/max. létszámát, és erre jó esetben bólint a hatóság.
Tavaly a Kinizsin 2362 induló volt, ebből 1523 fő indult a százason, 694 fő a negyvenesen és 145 fő a 25-ös távon.
Ez több, mint amennyit idén a Pilisben a Z- jelzésre rá lehet engedni, így két fontos döntés született az előzetes egyeztetések során:
-A rövid távok a Vaskapu-völgy felé (illetve a 40-es Pilisnyereg után is a 100-astól eltérő útvonalon) mennek (erre az útvonalra is van limit, de abba bele fog férni a várható létszám)
-A százas táv marad a Z- jelzésen, és 1300 fős (1200 fő +10%) létszámkorláttal rendezik a túrát.

Ennek a korlátozott létszámnak több előnye is van: Egyrészt a zöldhatóság boldogan üti rá a stemplijét az engedélyre, ebből következően a rendezők/résztvevők is boldogok, mert megtartható a túra, másrészt az útvonalon vélhetően kevésbé lesz tömeg, illetve a célban is jobbanlehet tervezni a konyha kapacitásaival.

dr Smittpálelnökúr 2014.05.19. 12:48:29

Nekem sosem volt orvosi igazolásom, pedig háromszor is megcsináltam a túrát. Mondjuk utoljára kb. 10 éve. :-(

Ellenben a regisztráció faszság.
A Gerecse 50-en idén 7 ezren indultak, és sem előregisztráció nem kellett hozzá, sem a hatóságok nem korlátozták a létszámot.

Ami a tömeget illeti, az viszont tényleg zavaró. Kb. annyira, mint egy futóversenyen.

ze11 2014.05.19. 12:49:42

@saci02: A külföldi érdeklődőknek volt/van fenntartva egy 20-50 fős keret, célszerű lenne (lett volna) érdeklődni a rendezőknél.

Az isziniK valóban rossz példa, ott jóval kisebb a résztvevők száma, mint amire már nemet mondana a zöldhatóság.

ze11 2014.05.19. 12:52:46

A G50-nél érdemes megnézni, hogy milyen szervezetek állnak a rendezők mögött. ( Hint: termeszetbarat.hu/vezetosegunk )

Nem igazán lehet összehasonlítani a két rendezvényt emiatt sem...

saci02 2014.05.19. 13:49:01

@ze11: erdeklodtunk, de nem kulfoldi, hanem magyar, csak 15 eve kulfoldon el. Ugyhogy coki neki is...
Mindenesetre az 1200 eloregisztralo kozul harmada, negyede nem fog eljonni. Talan ugyanennyi nevezesen kivuli fog elindulni, ugyhogy a zoldhatosag boldog lehet.
A regisztracio bevezetese viszont igazan 'magyarosan' sikerult, Az elmult negy eveban voltunk a Kinizsin, de meg egy kobor felmondatot sem hallottunk, hogy ilyesmire keszulnenek. Hiaba adtuk meg tavaly az e-mail cimunket, egy nyomorult kor e-mail sem kaptunk. Miutan a Delmagyarorszagban lehoztak hogy a regisztracio betelt, es botrany van, akkor szolt egy ott dolgozo baratunk, hogy nekunk sikerult-e regisztralni. Hat nem .... :(. Azert az ember, ha tobb mint 10-szer teljesitette, akkor igazan elvart volna valami 'meghivasfelet'.

ze11 2014.05.19. 16:32:06

@saci02: A webes- és a papír alapú túranaptárban, illetve a Kinizsi-s honlapon is ott volt fehéren-feketén, hogy létszámkorlát esetén a részvételt előzetes regisztrációhoz fogják kötni.
Az, hogy nem rágták mindenkinek a szájába, nem készült hozzá médiakampány (TV- rádió, illetve óriásplakát), az valóban sajnálatos dolog.

Az első évben lesznek/vannak kellemetlen meglepetések, valóban, de tudsz más megoldást arra a problémára, hogy:
-bele kell férni az érdeklődők számánál kisebb létszámba
-ezt szeretnék nem a helyszínen közölni az indulásra várakozók utolsó mondjuk ötödével.
Ha tudsz, akkor keresd meg a rendezőket a jobbító szándékú javaslataiddal.

Az, hogy szerinted ~400 fő nem indul,bár regisztrált, az csak annyit tesz, hogy ők jövőre sem jönnek - minimum. (A "három évig nem indulhat" kijelentéssel kapcsolatban egy biztató "később felülbírálhatjuk a döntést" félmondat hangzott el, de hogy valamilyen retorzió lesz azoknál, akik regisztráltak, és szó nélkül nem indulnak, az biztosra vehető.) Mivel elég késő alakult ki a végleges kép, hogy melyik táv, merre megy, mekkora létszámmal indulhat, így elég rohammunka volt a regisztráció megszervezése, ezt sem szabad elfelejteni. Lehet, hogy fizetéshez kellene kötni (regisztráció után x napon belül be kelljen fizetni a nev. díjat), azonban ennek a kidolgozása, a postai levélben regisztrálók kezelésével való "összeboronálása", a lemondások kezelése, illetve a nyugtaadási kötelezettség betartása egy ilyen (jó)előre fizet megoldásnál teljesen jogkövető módon elég nehéz. Ez utóbbiból meg értelemszerűen nem akarnak engedni a rendezők.

saci02 2014.05.19. 17:23:42

@ze11: kulturaltan ugy kellett volna csinalni, hogy az IDEN meghirdetni a sorbanallas kozben, hogy JOVORE regisztralni kell. Aki akarja, hogy figyelmeztessek, adja meg az e-mail cimet. Mielott megnyitom az webregisztraciot, kuldok egy kor e-mailt. Semmi esetre sem 'rohammunkaval' intezem el ezt a dolgot. Isziniken erdekes modon lehet elore regisztralni es fizetni is (akkor raadasul olcsobb is, de nem kotelezo). Ez igy homarszagu...
Retorzio: ennek az adminisztraciojanak a toredekebol meg lehetett volna csinalni a fent leirt dolgot. Pont ez az, amit vegkepp nem szabadna megengedni. Azert gondolj bele, hogy 2 nappal a tura elott rosszul lepsz es kimegy a bokad. Nem 100 km az, amit meg ennek ellenere is be kene vallalnod...
Nagyon olyan latszata van a dolognak, hogy itt valaki(k) hatalom gyakorlasi maniajanak a kielegiteserol van szo. Arra hogy kit mikor engednek indulni azt valami homalyos felsobb hatalom donti majd el (nem indulhat, de kesobb felulbiralhatom?!?!?!)...
Kinizsis honlapot, meg tura elott 1 honappal szoktam eddig nezegetni, boven elegnek bizonyult, de az iden vegzetes hibanak a nevezes szempontjabol. Mas turak hirlevelere meg feliratkoztam, igy mindig jon idoben a figyelmeztetes, hogy a kornyekunkon eppen mi tortenik...

ze11 2014.05.19. 17:44:24

@saci02: Nem tudom, hány túra szervezésében, rendezésében vettél részt, de úgy tűnik a számomra, hogy ilyen irányú gyakorlati tapasztalatod nincs.
Az isziniK, mint írtam, nem jó példa, és nem csak azért, mert egészen mások rendezik, hanem a létszám, illetve az időpont miatt is.
Ha az isziniK-en az adott rendezvényre engedélyezett létszámnál többen érkeznek a rajtba, akkor bizony ott is fel fog merülni a dilemma, hogy jogkövető magatartást tanusítson a rendező, vagy indítson jóval több résztvevőt, és a leadott statisztika alapján esetleg elővegyék, hogy ezt meg hogy, vagy ami még rosszabb, a következő évben csípőből elutasítsák a kérelmét.
Szerencsére (vagy inkább sajnos) ez az állapot még messze van :)

A K100 esetén hosszú alkudozások eredménye az, hogy idén is meg tudják rendezni. Sajnos egy év a közigazgatásban hosszú idő - sok személyi és jogköri változás történt az elmúlt egy év alatt - emiatt aztán olyan köröket is meg kellett futni, amiket korábban formalitásként lehetett kezelni.

A "vis maior" fogalma gondolom ismert, tehát ha fejedre esik egy villamos, rendkívüli hét végi munkára rendelnek, stb. akkor (szvsz.) nem lesz gond - igaz valaki a kimaradók közül szomorú lesz :/ Ha meg "csak" nem akarsz indulni, és ez pénteken jut az eszedbe, akkor menj ki a rajtba, nevezz be, rajtolj el, és vedd az irányt hazafelé :-P Neveztél? Igen.
No para, a "felülbírálhatjuk" kijelentés négy nappal az ominózus 2.sz. tájékoztató után hangzott el a főrendező részéről - biztos vagyok benne, hogy a rendezés _után_ ezt is pontosítják, illetve az érintetteket megkeresik.
Szerintem az, akinek bármi közelebbi infója van/lesz, az a FB-on a K100 csoportban közzé fogja tenni.

saci02 2014.05.20. 08:55:01

@ze11: Komolyan nem ertelek. Vajon milyen emberi viszonyokat fog eredmenyezni az altalad leirtak: - 'igaz valaki a kimaradók közül szomorú lesz :/ Ha meg "csak" nem akarsz indulni, és ez pénteken jut az eszedbe, akkor menj ki a rajtba, nevezz be, rajtolj el, és vedd az irányt hazafelé :-P Neveztél? Igen.' Persze majd Sopronbol es Debrecenbol felugralnak az emberek, csak indulhassanak...
FB csoport meg nem jatszik nekem, mert nem vagyok tag.
A 'hosszu alkuldozas' azt jelenti, hogy TAVALY a startnal lehetett volna figyelmeztetni az embereket, hogy IDEN regisztracio lesz?!?!?!
Tovabbra is kulturalatlannak tartom az ilyen szervezest...

ze11 2014.05.20. 16:03:23

@saci02: Ha nem akar valaki indulni "mert csak",a z mi a péknek regisztrál? Ha meg "vis maior" okán nem tud indulni, azt a rendezők vélhetően el fogják fogadni.
A helyszíni nevezést _nem_ lehet teljesen kiiktatni, hiszen épp a "Sopronból vagy Debrecenből" meg még távolabbról érkezőkre is gondolni kell - és nem, az online nevezés és fizetés kizárólagossá tétele nem megoldás.
Te ahogy írtad részben offline vagy - ezen lehet segíteni :-)
Tavaly a rajtban még messze nem azzal foglalkoztak, hogy a következő rendezés engedélyeit hogyan és miként tudják/kell majd beadni, az jóval későbbi dolog - a rajtban ugyanis még nem lehetett tudni (csak a nevezési időszak vége felé), hogy mekkora lesz a végső létszám, és azt sem, hogy a következő évi rendezésnél milyen max. létszámot fog szeretni a zöldhatóság.
Az elektronikus, illetve papír alapon kiadott túranaptárban már ott a figyelmeztetés, hogy _ha_ létszámkorlát lesz, (azaz az engedélyezett létszám alacsonyabb, mint a várható érdeklődés), akkor előregisztrációt vezetnek be.
Szerintem szállj be egy-két túra rendezésébe, gyűjts tapasztalatot, szerezz gyakorlatot az asztal túloldaláról is - utána egészen másképp fogod látni ezt a változást. Is.

Dr_utcai_arcos 2014.05.20. 18:16:18

Srácok, ez már névvel a Face-n is lerágott csont, minek itt is masszírozni a sz..t??

pitonkigyo 2014.05.20. 21:42:37

én örülök a létszámkorlátnak, mert
- belefértem
- idén a hasonlóan nagy hírű mátrabércen az ott található folyamatos tömeg több mint kellemetlen volt.

Remélem előbb-utóbb fognak nem természetvédelmi területen is ilyen hosszú túrákat rendezni, és annyian indulhatnak ahányan csak akarnak.

ze11 2014.05.20. 22:59:13

@pitonkigyo: A Mátrabérc ha jól tévedek, szintén MTSZ háttérrel ment, mint a G50. A Natura 2000 meg a bármilyen védettséget élvező területeket gyakorlatilag nem tudod elkerülni.

@Dr_utcai_arcos: Talán mert nincs mindenki fent a pofakönyvön?

Dr_utcai_arcos 2014.05.22. 21:27:18

@ze11: Tudom, ezzel olyan sikk felvágni...