Pangea

Minden, ami földtudomány

Melyik az USA legnépesebb városa? - II. rész

2014. május 11. 18:28 - bendecs

Az Egyesült Államok legnagyobb városáért folyó küzdelem úgy tűnik már 1800-ban eldőlt. De lehetnek-e vetélytársai a közel jövőben a Nagy Almának, a Keleti-part és a világ kiemelkedő központjának, New Yorknak? Talán a 20. század folyamán felemelkedő déli városok, vagy valami oknál fogva újra a Nagy-tavak vidékének iparvárosai fognak fenyegetést jelenteni az első helyet magabiztosan tartó New York számára? Az USA „top 20” városi régiójának 20. századi fejlődését fogom bemutatni ebben az írásban, amely illeszkedik az előző részhez. Utazásra felkészülni!

losangeles1894_lap.jpgLos Angeles 1894-ben (forrás)

A 20. század eseményekben gazdag volt. A század elejét egy világégés rázta meg, amit az USA gazdasági és politikai felemelkedése követett, s vált méltó vetélytársává a világ ötödét uraló Nagy-Britanniának. A háborút a világgazdaság átrendeződése követte. A kiesett európai mezőgazdasági és ipari termelést más országok vették át. A mezőgazdasági termékek legnagyobb exportálói a Dél-Amerikai országok lettek, míg az ipari termelés jelentős részét az USA szerezte meg. A banki szolgáltatásokat is sikerült megszereznie az Egyesült Államoknak, amellyel a háborús károkat szenvedő kontinentális Európa talpra állását finanszírozta. A banki kölcsönök hatására a termelés megindult Európában, az öreg kontinens termelési üteme évről-évre növekedett, de a háború alatt a világgazdaságba belépő új országok komoly részesedéseket szereztek meg a piacon, s az Európai termelés bővülése túltermelési válságba sodorta a világot. A válság kitörésének ikonikus momentuma az 1929. október 24-én összeomló New Yorki Tőzsde, a nap amely „fekete csütörtökként” vonult be a történelembe.

800px-Bank_of_the_United_States_failure_NYWTS.jpgElkeseredett tömegek New York utcáin (forrás)

A válságból való kilábalás éllovasa az USA volt, a keynesiánus politikával sikerült kezelni a túltermelési válságot. Ennek egyik jól ismert eleme az állami nagyberuházások voltak. Gőzerővel indult meg az infrastruktúra fejlesztése a déli és nyugati területeken. A fejlesztések egyik mintapéldája a Colorado-folyón épült Hoover-gát, melynek építése 1931-ben indult meg, s cirka 5 év alatt be is fejeződött. Érdemes megjegyezni, hogy a válság megerősítette az USA világgazdaságban betöltött szerepét, annak számos negatív hatásának ellenére. Az 1939. szeptember 1-én kitört második világháború jelentős tőke elvonást jelentett a gazdaság számára, hisz annak motorja a keynesiánus politika értelmében az állami beruházások és megrendelések, s az állam újraelosztó szerepe volt meghatározó.

Construction_of_Hoover_Dam_1934.jpgA Hoover-gát a munkálatok idején (forrás)

E sorozatos negatív hatások a település struktúrára is nagy hatást gyakorolhattak, gondolhatnánk. De mégsem láthatunk erőteljes összefüggést egy-egy település listán elfoglalt helyének változása és a gazdasági válság között. Ennek oka nyílván az, hogy az USA top 20 városa közé bekerülni - az erős mezőnyt figyelembe véve - törékeny gazdasági struktúrával nem lehet. A gazdasági világválság és 1950 között folyamatos volt a városok népesség növekedése, ez nyílván az urbanizációs trendekre vezethető vissza, a városodás üteme sem lassult le. New York népessége 10 évenként legkevesebb 15%-kal nőtt, de hogy ne csak a lista tetejéről hozzak példát, az 1930-ban 19. helyen álló Seattle is hasonló értékekkel rendelkezik.

tabl1_1.png

Egy máig jelentős nyugati-parti város, Los Angeles 1910-ben került fel a top 20-as listára, ahonnan 1930-ra 5. helyre tornázta fel magát. A város története természetesen a spanyolokig nyúlik vissza, Felipe de Neve Spanyol Kalifornia kormányzója elrendelte számos település, közöttük San Barbara, San Jose és Los Angeles megalapítását. Az alapításra 1777-ben került sor, amikor mindösszesen 20 család telepedett le Los Angeles vidékén. Később őket nevezték el Los Angeles Pobladores-nek, vagyis Los Angeles első lakóinak. Csak úgy, mint San Francisco, Los Angeles is a mexikói-amerikai háborút lezáró béke értelmében vált az Egyesült Államok részévé, de fejlődése később kezdődött meg az előbbié.

800px-LosAngeles-Plaza-1869.jpgPueblo de Los Angeles a 19. század közepetáján (forrás)

A város népességnövekedését segítette az 1870-es években megjelenő vasút, és az ennek kapcsán érkező nagyszámú kínai bevándorló is. Az 1870-ben jóindulattal is csak kisvárosnak nevezhető, 5000 lelket számláló Los Angeles 1900-ra elérte a 100 ezres küszöböt. De mi lehetett a fejlődés motorja?

LA_Basin1.jpgA Los Angeles-medence olaj lelőhelyei (forrás)

Az kaliforniai aranyláz nem gyakorolt jelentőst hatást Los Angelesre, hisz az aranylelő helyek mind az állam északi részében, San Francisco tágabb körzetében összpontosultak. De sikerét mégis az aranynak köszönheti, egy másfajta aranynak, annak a bizonyos feketének, az olajnak. Az első olajmezőt 1892-ben tárták fel a város területén. Az olajmező egy közel 6 és fél kilométeres sávban, egy-két kilométeres szélességben fut a város központjától északra. A felfedezést követő egy évben 120 kutat fúrtak, s állítottak fel. A kitermelés volumene 1895-re elérte a 750 ezer hordót évenként, ami Kalifornia állam teljes olajkitermelésének 60%-át adta. A termelés azonban tovább bővült. 1897-ben már egy millió hordónyi olajat termeltek ki 551 kútból. A város nem lehetett egy szép látvány akkoriban, hisz a lelőhelyeken egymást érték az olajkutak.

HuntingtonBeachOld.jpgHuntington Beach 1906-ban, de a híres los angeles-i Venice Beach is hasonlóan festhetett (forrás)

A bővülés azonban itt nem állt meg. A századfordulót követően újabb olajmezőket tártak fel, 1900-ban Beverly Hillsben, 1902-ben pedig a város egyik kevésbé ismert negyedében, Salt Lakeben bukkantak a fekete aranyra. A város olajtermelése annyira megugrott a huszadik század elején, hogy az USA legfőbb olaj kitermelő központjává vált, s 1923-ban a világ (!) olaj kitermelésének negyedét adta! Láthatjuk, hogy a város fejlődése biztos alapokon nyugodott, s az 1870-ben még poros „kisváros” 1900-ra jelentős regionális központtá vált 100 ezer lakosával, majd a ’20-as évek közepén lakosainak száma elérte az egy milliót, hogy 1950-re harmadik helyre lépjen elő a top 20-as listán, 4 és fél millió fővel.

LA-aerialphoto-baloon-06-27-1887.jpgEgy világváros születése 1890 (forrás)

A huszadik század első felében indult meg egy jelentős iparváros tündöklése, melynek történelme szorosan összefonódott egy jelentős autógyárral s a sorozatgyártás megálmodójával, Henry Forddal és az autógyárával. Detroit fejlődését a megfelelő földrajzi elhelyezkedése segítette, az Erie-tó nyugati partján fekvő település könnyen megközelíthető volt vízen, hisz az 1825-ben átadatott Erie-csatorna révén közvetlen kapcsolata volt New Yorkkal, s emellett félúton helyezkedett el New York és Chicago között. Iparosodása tehát már korán megindult, 1840 óta folyamatosan a szerepel a 20 legnagyobb amerikai város között, s jelentősége egyre csak növekedett a megtelepülő gyáriparnak köszönhetően. Az ipar folyamatosan vonzotta a bevándorlókat, főleg németek, írek és lengyelek érkeztek. A lengyel és más szláv bevándorlók jelentőségét örökíti meg néhány településnév Detroit közelében, például Livonia és Novi.

800px-Detroit_Front.jpgDetroit főtere 1914-ben (forrás)

Az ír bevándorlók között érkezett az iparmágnás Henry Ford apja, s vett feleségül egy belga származású nőt. Az 1863-ban született Henry Ford 15 éves korában már maga javított egyszerűbb szerkezeteket, 17 évesen gépgyártó üzemben inaskodott, mellette már saját szervize volt. 1885-ben egy szerencsés eset következtében ráébredt a benzinmotor jelentőségére, s két év múlva elő állította saját benzin motorját. Néhány évvel később a detroiti Edison Elektromos Műveknél helyezkedett el, s keresetéből a saját fejlesztéseit finanszírozta. Első automobilját 1895-ben mutatta be, s az elért sikerek következtében elhatározta magát egy autógyár alapítása mellett, amelyre 1899-ben került sor. Az első szériák megbízhatatlanok voltak, s a forma és gyártási technika csak 1903-ra kristályosodott ki. Ekkor jött létre a Ford Motor Company. Ennél a pontnál fontos megjegyezni, hogy a sikeres automobil létrehozásának magyar vonatkozása is van, makói származású Galambos József révén, aki a világhíres T-modell megalkotásában vett részt. A tömegtermelés beindulása a ’20-as évekre tehető, amikor évente 2 millió járművet gyártottak.

51098603-f186b080bc53f64bbbd46208f7dec61a538631e4-s3-c85.jpgHenry Ford és a T-modell (forrás)

749px-Change_of_work_shift_at_Ford_Motor_Company.jpgMűszakváltás a Ford gyárban (forrás)

Detroit fejlődése igen csak egy oldalú volt, az ipari termelés növelésén alapult, s amíg az úgy nevezett fordista termelési módszer volt a világgazdaság meghatározó termelési paradigmája a város virágzott. Ellenben a világgazdaságban és a termelési módban jelentős változások mentek végbe, amik megpecsételték a tömegtermelés, a szériagyártás sorsát, s az egyedi gyártás került előtérbe, a gyárakat olcsó munkaerőt biztosító országokba telepítették, s a korábbi ipari fellegvárak válságba kerültek. Az 1930-ban 4. helyen álló Detroit szép lassan vesztett a jelentőségéből, a népesség csökkenés már a gazdasági szerkezet váltás előtt megindult, s 2010-ig közel 1 millió lakost veszített. A város hanyatlását szemléltető képek elképesztő mértékű pusztulásról és hanyatlásról tanúskodnak.

detroit-2.JPGAz üresen álló Michigan Central Station (forrás)

Az előbb említett gazdasági szerkezet váltás az Egyesült Államok gazdasági súlypontjának áthelyeződésével járt együtt. Felértékelődtek a déli államok városi térségei, e területek váltak elsődlegesen a high-tech ipar megtelepedési helyévé. Geográfus körökben e területi átrendeződést írták le a snow-belt sun-belt modellel. A gazdasági területi szerkezetének megváltozása következtében az államok népességének súlypontja is áthelyeződött. A déli államokba áramló magasan képzett belföldi munkaerő, illetve a külföldről érkező nagyszámú képzetlen és képzett munkaerő is szintén a gyorsan fejlődő térségekbe áramlott. Egyébként a külföldről érkező képzett munkaerő bevándorlását a szakirodalom csak brain drainnek vagyis agyelszívásnak nevezi.  

1.jpgA Snow és Sun-belt államai (forrás)

10342918_709758769062694_9155992416180815325_n.jpgAz egyesült államok demográfiai súlypontjának áthelyeződése. Jól látható a dél-keleti irányba történő folyamatos elmozdulás (forrás)

A korábbi klasszikus ipari övezetek az ország északi részén, a hó-övben vagy snow-beltben helyezkedtek el, s létrejöttükben nagy szerepet játszott a nyersanyag közelsége. A sun-belt vagy napfény-öv ezzel szemben sokszor nyersanyag hiányban szenvedett, de olyan északon fel nem lelhető potenciállal rendelkezett, ami vonzotta a befektetőket. A napfény, a tengerpart, a kellemes klíma és az ápolt környezet mind olyan értékek, amelyek az észak iparvárosaiban hiányoztak. Az ipari átrendeződés és technológiaváltás emblematikus példái a bostoni MIT műszaki egyetemen tanult diákok áramlása a Keleti-partról a kaliforniai Szilícium-völgybe.

tabl2_1.png

Az ipari átrendeződés számos déli város felemelkedését indította el a ’70-es években. Az elsők között volt Houston, Dallas és Miami, habár fejlődésük már hamarabb megindult, hiszen Houston az amerikai űrkutatás egyik korai központja volt, míg Dallas az olajból gazdagodott, Miami pedig a turizmusra építette karrierjét, mind a három település az ipari és súlypont átrendeződés korai példáinak nevezhetőek.

port-of-miami-party-bus-rentals.jpgA turisták paradicsoma, Miami (forrás)

Az újonnan érkezők között nevezhetjük meg a Coca-Coláról és a CNN-ről híres Atlantát és a téli szezonban turisták ezreit vonzó Phoenixet. A mikroelektronikai vállalatok egyik hagyományos központját és a Microsoft székhelyét Seattle-t. Emellett megemlíthetjük San Diegót, ami nem csak az állatkertjéről híres, hanem a mikroelektronikában használt félvezetőket gyártó Qualcom cégről, valamint az amerikai hadsereg egyik haditechnikai fejlesztő központja is itt található. A floridai Tampa szintén a szolgáltatásoknak és a turizmusnak köszönheti sikereit és 19. helyét a listán. A város ad otthon a Wikipédia portál szerverparkjának valamint a különböző sportágakból visszavonult profi játékosok közül sokan a Tampa Palms nevű városrészében telepednek le. A coloradói Denver naposnak és kellemes klímájúnak talán nem nevezhető, mégis az átrendeződés nyertese. Egyik kiemelkedő és világhíres cége a Samsonite, bőröndöket gyártó cég.

464px-Coca-ColaHQ.jpgA Coca-Cola headquater, Atlanta (forrás)

450px-3300NCentralAve.jpgIrodaház Pheonixben (forrás)

Az Egyesült Államok városait vizsgálva jól nyomon követhetjük a történelem különböző korszakainak lenyomatait. Az első meghatározó városok mind a Keleti-parton helyezkedtek el, s sikerüket a kikötőjüknek és a gyarmatok igazgatási központjaként betöltött szerepkörüknek köszönhették. A függetlenedés idejében pedig megfigyelhettük, ahogy az amerikai városhálózat néhány fő tengely mentén (pl.: Erie-csatorna) elkezd benyomulni a kontinens belsejébe, s ott másodlagos központok alakulnak ki. Ezután a Nagy-tavak vidékének hirtelen benépesülése és iparosodása következett. Ezzel párhuzamosan indult meg az éppen csak az Egyesült Államokhoz csatolt Kalifornia és Nyugati-part egy-egy városának megerősödése. Az 1970-es években indult meg egy kiegyenlítődési folyamat az amerikai városhálózatban és a városok földrajzi elhelyezkedésében. Megjelentek a déli államok nagyobb városai is a 20-as listán. E folyamatot James Vance foglalta modellbe 1970-ben kiadott könyvében.

HistMetroPop2010.jpgA mindenkori 20 legnagyobb amerikai város, nagyobb méretben ide kattintva elérhető!

usa.pngAz Egyesült Államok jelentősebb városai (forrás)

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr156132863

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2014.05.12. 09:21:12

Jó egy összefoglaló cikk. Los Angeles korai olajváros múltját azt nem ismertem eddig.
Talán azt is hozzá lehet még tenni, a hatvanas években támogatással telepítettek sok déli államba könnyűipart, cserébe a diszkriminatív polgárjogi törvények eltörléséért.

bendecs 2014.05.13. 21:29:58

Igyekszünk a legjobbat kihozni magunkból és az egyes témákból!

tomeckk 2014.05.16. 15:02:02

sikerülni szokott ;-) grat!
(mármint a magunkból legjobb kihozás)

esomar 2014.05.22. 20:19:03

A kiváló cikkeket rendre lerontja a rossz helyesírás. Nem nyelvtannáculás, de értelemzavaró a sok különírás-egybeírás hiba.

kék madár 2016.12.27. 07:31:47

ezek nem varos, hanem metro meretek a listaban. Es az egesz cikkben egy szo sem esik a varos es a metro meretrol, ami nagyjabol a varosok meretenek legfontosabb jellemzoje. Pl. Bostonban sosem laktak egymillioan de meg felmillioan is alig
www.demographia.com/db-bos1790.htm