Pangea

Minden, ami földtudomány

Földcsuszamlás Afganisztánban

2014. május 07. 21:33 - Tranquillius

Kutatók szerint előrejelezhető lett volna a 2014. május 2-án, pénteken bekövetkezett 2700 emberéletet követelő afganisztáni lejtőcsuszamlás. Csupán utólagos okoskodás ez a részükről, avagy valóban van a kezünkben módszer a katasztrofális csuszamlások előrejelzésére?  

afghan1_boston.jpg

A történelmi Badakhsan tartomány kisebbik részét birtokolja jelenleg Afganisztán, a nagyobbik rész az északi szomszéd Tadzsikisztáné. A terület "-san" elnevezéséből már következtetni lehet rá, hogy kifejezetten hegyes vidékről van szó. A Hindukus hegyvidékének északi előhegységében járunk, ahol viszonylag csapadékosabb az éghajlat. A tartomány központjától Fayzabadtól délre a táj kezd sivatagosabbá válni. A hegyomlás, melyet az afgán kormány tömegsírrá nyilvánított Argo körzetben található, délnyugatra Fayzabadtól.

afghan2_boston.jpgA csuszamlás madártávlatból (forrás)

Ezen a tájon ritka vendég a fa, a hegyek kopárak, legfeljebb a szűk folyóvölgyekben találni zöldellő foltokat. A települések alig férnek el ezekben a szűk völgyekben, többségük kinőtte a rendelkezésre álló folyóteraszt és a vályogházak felkúsztak a szomszédos domboldalakra. Ebben a katasztrofális hegycsuszamlásban az utóbbiaknak volt nagyobb esélyük a megmenekülésre.

A hírek szerint Ab Barak falu mellett két hegycsuszamlás is történt május 2-án. Közülük az első volt a kisebb, ekkor még csak a közvetlenül a völgy szélén álló 300 házat lepte el a lezúduló plasztikus agyagos-köves hordalék. Miközben a falu és a környékbeli más településekről érkezők apraja-nagyja a bajba jutottak segítségére sietett és segédkezett a romok eltakarításánál nem vették észre, hogy az instabillá vált hegyoldal egy óra elteltével újra megcsúszik. A gyorsan lezúduló képlékeny anyag helyenként 60 méter magasra halmozódott semmi esélyt sem adva a menekvésre. Mivel a környék útjait járhatatlanná tette a korábbi napok heves esőzései, csupán egyetlen kotrógép tudta megközelíteni a helyszínt. A túlélőknek sokszor a puszta kezük maradt az egyetlen szerszám, amivel eltemetett rokonaikat kiáshatták volna. 

afghan3_boston.jpgHeves esőzések árkolják fel a csuszamlás melletti hegyoldalakat (forrás

A falu fölötti hegyoldalakat mindenütt jól láthatóan felárkolták a hatalmas esőzések. A növényzettel gyéren burkolt felszínen a rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű eső (ún. villámárvíz) hatalmas pusztítást tud végezni. A csuszamlások kialakulásának pedig egyik előfeltétele az átnedvesedő kőzet vagy talaj. Nem kell Afganisztánig menni ahhoz, hogy ilyet lássunk, Tolna és Somogy megye felszántott löszdombjain is találkozhatunk hasonló felárkolódással.

afghan_cnn.jpgAkár tankönyvi ábra is lehetne (forrás)

Helyhiány miatt a csuszamlás nyelve két irányban is beterítette a szűk völgyet. Ez a völgybe zúduló anyag nem csupán az elveszett emberéletek miatt veszélyes, hanem azért is, mert elzárta az odalenn kanyargó folyó útját. Éppen úgy, mint az erdélyi Gyilkos-tónál, itt is azonnal megkezdődött a hegyomlás által létrehozott "tározó" feltöltődése. A felduzzasztott folyó vize tóvá alakul, vízszintje pedig fenyegeti a parton épült, épen maradt épületeket. A további katasztrófához még az sem szükséges, hogy újabb esőzések jöjjenek, idővel magától is megtelik a tározó. Fennáll a veszélye annak, hogy a völgy alsóbb részein élőket is elviszi az árvíz ehhez csupán annyi kell, hogy a felduzzasztott folyó átbukjon a laza üledéken, újabb sárlavinát okozva.  

afghan_china.jpgA csuszamlás nyelve által felduzzasztott patak (forrás)

Ha irányított módon történik, az átzúduló víz még segítheti is a romeltakarítók munkáját. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a hatalmas mennyiségű törmelékanyagból táplálkozva jelentősen feltöltődik majd a folyó medre az alsóbb szakaszokon. További gondot fog okozni a víz minősége. Ameddig a halottak ezreit ki nem hantolják, jelentős fertőzésveszély áll fenn és a település ivóvízellátását külső forrásokból kell megoldani.  

afghan2_presstv.jpgAz elzáródó völgyben felgyülemlő víz időzített bombaként ketyeg (forrás

A hírek után térjünk át a katasztrófa földrajzi hátterére.

Csuszamlásként definiálja a természetföldrajz azokat a lejtős tömegmozgásokat, amikor a lejtő anyaga egy markáns felszín (ún. csúszópálya) mentén a nyíróerők hatására gyorsan elmozdul. Az omlástól az különbözteti meg, hogy ott a tömegáthelyeződés részben szabadeséssel megy végbe. Fentebb már volt róla szó, hogy egy csuszamlás kialakulásához vízre van szükség, azaz az átlagosnál jóval többre. Amikor egy felszín alaposan átázik, képlékennyé válik, az anyag súlya által keltett nyíróerő legyőzi a nyírószilárdságot és egy előre meghatározott pályán elmozdul. E pálya a másik elengedhetetlenül fontos tényezője a csuszamlások kialakulásának.

Ebből következően ha a meteorológia előre tudja jelezni a rekordmennyiségű csapadékot, a geológia pedig tisztázni tudja a potenciális csúszópályaként funkcionáló rétegeket könnyedén meg lehet határozni azokat a területeket, ahol nagy valószínűséggel csuszamlás fog bekövetkezni. Magyarországon is vannak erre törekvések, legkorábban Cholnoky Jenő írta le a jelenséget az erdélyi Mezőségben az előző századforduló táján. Ő vezette be a magyar nyelvű szakirodalomba a suvadás szót egy helyi kifejezésből véve, mint a csuszamlások egyik típusát.  Ugyancsak csuszamlásveszélyes terület a Mezőföld dunai szakasza, Pécsi Márton elnevezése után az itteni csuszamlástípust "szeletesnek" nevezzük. Dunaújváros, Kulcs, Dunaszekcső esetében a csúszópálya a pannóniai agyag, valamint az azon elhelyezkedő vörösagyag.

05-05-afghan-landslide_un.jpgA kép bal oldalán mintha egy korábbi csuszamlás nyomai látszódnának... (forrás)

A május eleji afganisztáni hegycsuszamlás minden borzalma ellenére tankönyvi példája lehet a lejtős tömegmozgásoknak. Érdemes a fenti képet összevetni az alábbi ábrával. Élesen elkülönül a képen suvadás fészke (ahonnan az anyag származik) és a suvadás nyelve (ahová az anyag felhalmozódott). Bár keveset írnak a hírek a lezúdult anyag szemcseméretéről, összetételéről a látvány alapján egyfajta lazább üledékre, talajra lehet következtetni. A fő szakadásfal alatt kibukkan az ún. csúszási tükör, az a felület, amelyen "elcsúszott" a felette lévő átázott kőzet. Mivel száraz területről beszélünk és a lejtőn nem jelentkeznek szakadástömbök, itt most nem alakult ki hepe-tó, amely szó a hepe-hupából ismerős is lehet. Nos itt tisztázzuk, hogy a hepe a mélyedés, a hupa pedig a dombocska, a pozitív felszínforma.

A suvadás nyelve Ab Barak falu mellett nem lett szabályos kiszélesedő nyelv alakú, sokkal inkább hasonlít egy kígyó nyelvére, ahogy a völgyben kétirányban utat talált magának. Szerencsére a nyelv támaszkodik a szemközti domboldalra, így megtámasztja a leérkezett anyagot. Ha az elmozdulás kisebb lett volna (valószínűleg ez történhetett az első csuszamlás alkalmával) és az anyag megáll a lejtőn, ez újabb mozgások kiváltója lehet vagy volt is.

DSC03624.JPG

Az alábbi lejtős tömegmozgás típusokat a való életben nehéz elkülöníteni egymástól tekintve, hogy nem mindenben egyeznek a tankönyvi ábrákkal. Az afganisztáni katasztrófa első ránézésre vagy lejtőcsuszamlás vagy törmeléklavina lehetett, bár a köpenycsuszamlás sem lehetetlen opció. Utóbbi maghatározásához jó lenne ismerni a csúszópálya anyagát és pontos elhelyezkedését. Mindenesetre az alábbi lehetőségek közül lehet (egyelőre) válogatni.

548px-Landslide_usgs.pngLejtős tömegmozgások típusai (A. Rotációs, ill. mélyfészkű csuszamlás B. Lejtőcsuszamlás C. Blokkcsuszamlás D. Sziklaomlás E. Szikla dőlés F. Törmelékfolyás G. Törmeléklavina H. Köpenycsuszamlás I. Talajkúszás J. Talajfolyás  (forrás)

És akkor kanyarodjunk vissza eredeti témánkhoz: előrejelezhető lett volna ez a katasztrófa? Így utólag okoskodva hajlok arra, hogy igen. Lássuk, miért is!

Már három nappal a csuszamlást követően lehetett elemzéseket olvasni a helyszínről. Utánanézve a korábbi googleearth felvételeken (ez alábbi éppen 4 éves) a megcsúszott domboldal helyén érdekes és egyben vészjósló ráncok láthatóak. Ezek a vonalak egyértelműen utalnak arra, hogy a területen korábban már megindultak a lejtős tömegmozgások. Közülük néhány vízmosás, de a többség a szintvonalakkal egy vonalban fut, azaz folytonossági hiányt jeleznek a lejtő anyagágban. A helyiek tudnának erről többet mesélni, hogy ezek korábban valódi csuszamlások, vagy csupán lassabb talajkúszások voltak. Valamint arról is, hogy a lejtő egyensúlyának megbontásában mennyi volt az antropogén tényező... Mindenesetre a vészjósló jelek ott lebegtek a település felett már négy évvel ezelőtt is.

2014_05_02_landslide%20extent.jpgA csuszamlás helyszíne 2010-ben (forrás)

A másik vészjósló előzmény az április végén a térséget sújtó özönvízszerű esőzés volt. Május negyedike előtt hét napig összesen 100 mm csapadék hullott. Ez a valamivel csapadékosabb Magyarország éves átlagának ötöde-nyolcada. Hét nap alatt. Nem kell ahhoz egyetemi diploma, csupán józan ész, hogy belássuk, e a hegyoldalban megjelenő repedések, valamint a heves esőzések összeadva csakis katasztrófához vezettek. Ha nem ennél az esőzésnél, akkor a következőnél. 

takhar.jpgÉs még mozog a föld. Áprilisi kép egy földrengés utáni földcsuszamlásról (Takhar'a RUSTAQ district) Badakhastan tartomány szomszédságában. (Forrás)

Végsősoron a csuszamlások az anyagáthelyeződés révén lankásítják a lejtőt, azaz csökkentik az esélyét további katasztrofális mozgásoknak. A csuszamlás nyelve megtámasztja a domboldalt, hozzájárul a lejtő stabilitásához. A külső erők pedig rögtön nekiállnak elegyengetni az éles felszínformákat. Először a legmeredekebb fő szakadásfal valamint a szakadásszegélyek alakulnak át további omlásokkal rézsűvé, feltöltődnek a kisebb mélyedések, a hepék. Idővel visszatelepedik a növényzet, mely gyökerével ugyancsak stabilizálja a felszínt. A völgyben a vízfolyások elhordják a törmeléket, lassan kialakítva egy egyensúlyi szakaszt, ahol már a bevágódás után megszűnik a szakadásos, instabil partoldal. A természet lassan befoltozza a tájon esett sebeket.

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr966128795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.