Pangea

Minden, ami földtudomány

Antropocén özönvíz

2014. március 12. 13:13 - Tranquillius

Korábban a Pangea blogon már eljátszottunk a gondolattal, hogy mi történne akkor, ha a Föld összes jégtakarója elolvadna. Talán voltak olyan olvasóink is, akiket a National Geographic magazin statikus ábrái nem elégítettek ki, hiszen azokon csak a "végeredmény" volt látható, amikor már "úszott az egész világ". Nos azóta szerencsére az ölünkbe pottyant egy google alaptérképre és műholdfelvételre szerkesztett tengerszint-emelkedést ábrázoló térkép. Ugyan ezek is statikus módon ábrázolják szintekre bontva az elöntés mértékét, de egy kis segítséggel megeleveníthető mindez. Szubjektív válogatásunk csupán néhány érdekesebb területre terjed ki. A teljesség igénye nélkül valahogy így árasztaná el a Földet az olvadt jégből származó hatalmas víztömeg.

A térkép készítéséről maguk a szerzők nyilatkoznak amely elérhető ezen a linken angolul. Az egyes elöntési szintekből  készített GIS animáció a következő értékeket tartalmazza: 0 m, azaz jelenlegi tengerszint, +1, +2, +3, +4, +5, +6, +7, +9, +13, +20, +30, +40, +50, +60m tengerszint-emelkedés. A teljesség kedvéért a legnagyobb +60 méteres értékhez igazán hozzáadhatták volna azt a +6 métert, amely az összes jégsapka elolvadása során bekövetkező maximális +66 méteres elöntést eredményezi. A szintadatokat a NASA szolgáltatta.

england.gif

Általában ha valaki a tengerszint-emelkedés veszélyeiről hall, elsőre Hollandia jut az eszébe. Az most mindegy, hogy  azért, mert a rokonai dolgoznak ott, vagy az iskolában csak erről a területről volt szó földrajzórán. Tény, hogy e terület annak az iskolapéldája hogyan lehet a tengerszint emelkedését (gazdaságosan!) kordában tartani, esetleg visszafordítani. A töltések azonban nem emelkedhetnek az égig, van az a pont amikor már a védekezésre fordított pénz és erőfeszítés már meghaladja a mentett területről származó hasznot. Az animáción Hollandia eleve hendikeppel indul, hiszen az ország ötöde már most is a tengerszint alatt fekszik, sőt csupán az 50%-a haladja meg az egy méteres magasságot.

Sea_level_rise_in_the_Netherlands_node_full_image.jpgTengerelöntés 0,65 ill 1,3 méteres tengerszint-emelkedés esetén Németalföldön (forrás)

Hollandia tartományai közül délről észak felé haladva Zeeland, Dél-Holland, Utrecht, Észak-Holland, Flevoland, Friesland és Gröningen a leginkább veszélyeztetettek. Drenthe, Overijjssel, Gelderland és Észak-Brabant ugyancsak örökre eltűnne a jégtakarók elolvadása esetén, de ehhez már jóval nagyobb mértékű olvadásra lenne szükség. Hollandia legmagasabb pontja a Vaalserberg Limburg tartományban található, a belga-német-holland hármashatáron. 322,7 méteres magassága alapján elmondhatjuk, hogy valami mindenképpen megmaradna az országból. Bár ekkor már a német Ruhr-vidék is tengeri kikötőkkel rendelkezne.

irak.gif

Mezopotámia területén az ókorban a szárazföld állt még nyerésre a tengerrel szemben (angol áttekintő szakirodalom itt). A Tigris, az Eufrátesz és a Zagrosz-hegység időszakos vízfolyásai hordalékukkal feltöltötték az utolsó glaciális maximum óta tengerré vált Perzsa-öblöt. Az ókori Ur és Uruk városai napjainkra már messze kerültek a tengertől, hiszen az elmúlt 6000 évben csak igen kismértékben emelkedett a Perzsa-öböl szintje. A folyók hordalékszállítása képes volt ellensúlyozni ezt, így a szárazföld terjeszkedett a tenger rovására.

Most mindez könnyen visszájára fordulhat, sőt a szintvonalak alapján elmondható, hogy a jövőben akár Bagdad is tengeralatti város lehet a mezopotámiai sumér, akkád, babiloniai romvárosokkal együtt. Ha marad még akkor az olaj a sivatagban bizonyára már tengeri platformokról fogják kitermelni.  

po.gif

Olaszországban Padánia, azaz a Pó-síkság gyakorlatilag az Adriai-tenger meghosszabbítása, ahol a kettejük határvonalát a Pó folyó hordalékszállítása illetve a tengerszint ingadozása határozza meg. Ez a tektonikai mélyedés nyugat felől fokozatosan töltődött fel az Alpokból lefutó folyók hordalékával. A feltöltődés az emberi beavatkozásoknak köszönhetően az 1950-es évekre megállt. A hordalék csökkenése következtében a delta folyamatosan degradálódik és süllyed, melynek leglátványosabb "eredményét" Velencében lehet tanulmányozni.

Ha esetleg a jósolt tengerszint-emelkedés mégsem következne be, az animáció akkor is remekül illusztrálja a Pó-alföld szabályos tektonikailag előrejelzett alakját. A kék, hegyesszögű háromszög legnyugatibb csúcsa a Milánótól délre fekvő Páviáig tart. Mindössze két "foltocska" zavarja meg a kék háromszög egyhangúságát, az egyik a Colli Euganei dombvidéke, melynek szépsége Petrarcát annak idején telek és hétvégi ház vásárlására inspirálta, de Shelley-t is megihlette, aki itt írta a Lines Written among the Euganean Hills c. versét. Tenger alatti bazaltvulkanizmus hozta létre ezt a dombvidéket, melynek magasabb részei a Vicenza melletti Colli Berici mészkődombjaival együtt még valamelyest kiemelkedhetnek a meghízott Adriai-tengerből.

Érdekes kettősség: mialatt a Pó-síkságot szinte teljesen elönti a tenger, a Ligur-tenger partján alig változik valami.

adriatic sea.jpgTengerszint-emelkedés az elmúlt 20000 évben az Adrián. (forrás)

A fenti animáció előzményeit, az utolsó glaciális maximum óta lezajlott adriai transzgressziót a fenti statikus ábra szemlélteti.

denmark.gif

Azt hiszem ha dánok lennénk, mi lennék a legkörnyezettudatosabb emberek a Földön, elnézve a félsziget sorsát. Az ország (Grönlandot és a Feröert most felejtsük el) gyakorlatilag teljesen eltűnhet föld színéről. Az utolsó képkockán ugyan marad néhány fehér folt, de aki hallott már az Északi-tengeren pusztító vihardagáyokról, vagy ismeri a Limfjord kialakulásának történetét tudhatja, hogy azok csak abban az esetben maradnának meg, ha szépen körbebetonoznák az egészet. 

B_1_NewYorkCity50cm_Titus_and_Wang_2008_screen.jpgNew York leginkább veszélyeztetettt területei (forrás)

Amerikai kutatók New York kapcsán már számos kutatást végeztek a globális felmelegedés országukra gyakorolt hatásairól. 2008-ban készült a fenti térkép, mely "csak" 3 méterig vizsgálja a tengerelöntés kiterjedését. Mivel ez sokkal részletesebb, mint az alábbi animáció érdemes előbb ezt szemügyre venni. Kék színnel jelölik az árapálysíkságokat, melyek a leginkább veszélyeztetett területek közé tartoznak. Ilyen árapálysíkság a long islandi Jamaica Bay (partján a JFK repülőtérrel), a Rockaway-félsziget mögötti lagúnák, valamint a Hackensack folyó torkolatvidéke New Jersey államban. Kisebb részben érintett a Staten Island nyugati partvidéke, valamint az azzal szemben fekvő kontinentális területek. 

A színekkel ábrázolt három méter az alábbi animáció első négy képkockájával egyezik meg.

newyork.gif  

New York magterülete a Manhattan sziget, melynek gránittömbjét a Hudson folyó tektonikai árka határol nyugat felől. Az alapkőzet kevés helyen tanulmányozható már a sűrű beépítés miatt, de aki már utazott New York Penn Station állomásról vonattal láthatta már a masszív sziklákat. Ahol ezek a sziklák a felszínen vannak viszonylagos biztonságot jelentenek a tengerrel szemben. A Hudson-árokban előnyomuló tenger szigetté változtatná a tőle keletre fekvő területeket, egészen Új-Skóciáig. Eltűnne Long Island, mely még nem is olyan régen az amerikai kontinens egyik félszigete volt.

Ez az egy kiragadott amerikai példa akár tömegtüntetésekhez is vezethetne a Nagy Almában a Kyoto-egyezmény aláírásáért, bár ennek esélye igen kicsiny.

350px-Bangladesh_Sea_Level_Risks.pngBanglades domborzata Robert A. Rhode ábrája

A legnagyobb népességkoncentrációjú terület, melyet a tengerszint-emelkedés fenyeget Ázsiában található. Három fő folyó, a Gangesz (Bengáliában Padma), a Bramhaputra, és a Meghna, valamint öt tucat kisebb építette fel a Bengáli-alföld deltavidékét, melyen Kelet-Bengália, később Kelet-Pakisztán, napjainkban pedig ugyanazokkal a határokkal Banglades 161 millió lakosa él. A delta itt is tengeröblöt töltött fel a Himalájából érkező elképesztő mennyiségű hordalékból.

Bangladesh.gif

A magyar wikipédia úgy tudja, hogy a szinte tükörsima tájon 1 méteres tengerszint emelkedés már az ország 50%-át elöntené, a mellékelt animáció azonban cáfolja ezt az adatot. 1 méteres transzgresszióval számolva körülbelül az ország 10%-a kerülne víz alá. 50%-hoz legalább 12 méteres szintemelkedés kell, és ha valóban minden jég elolvad a Földön Bangladesből csak két elkülönülő rész maradna meg. Az egyik északon az indiai fennhatóság alatt álló Sikkim hercegségtől délre. A másik rész előtt engedjenek meg nekem egy kis kitérőt. Különös, hogy amikor az ember már járt a Holdon, még mindig nem tudjuk hol található és milyen magas Banglades legmagasabb hegycsúcsa. Attól függően melyik oldalt nyitjuk meg más adatot kapunk. Az angol nyelvűn wikipédián a Saka Haphong csúcs a legmagasabb, 1052 méteres (máshol 1063m) magassággal, a magyar nyelvűn pedig a Keokradong, 1230 méterrel és ez az adat szerepel a CIA world factbookban is. A Keokradong csúcsára az angolon 986 méteres adatot közölnek. De legalább abban egyetértenek, hogy a kelet-bangladesi Khászi-hegységben van mindkettő. Akinek van kedve végigböngészheti Banglades legmagasabb csúcsairól szóló szócikket, lesz ott más adat is. Röviden, a másik megmaradt bangladesi szárazulat e hegyvidék környékén maradhat fenn.

Aki nem tud betelni az itt közölt .gif animációkkal, a Dunai Szigetek blogon létezik még egy hazánkat jobban érintő is, mely az Al-Duna tengeröböllé válását illusztrálja.  

Végül a rengeteg geomorfológiai és földtörténeti érdekesség közül lássunk két önkényesen kiválasztott statikus példát:

izrael.jpg

Izraelben, Haifa és a Jordán folyó völgye között kialakul majd egy hatalmas vízesés, amely végül normális értékre fogja beállítani a Holt-tenger sókoncentrációját.

caspian.jpg

Így fog kinézni a világtengerekhez kapcsolt Kaszpi-tenger és Aral-tó, ami nem lenne más, mint a Paratethys tenger újjáéledése. A Manics-árok lehetne az új Boszporusz a Fekete- és Kaszpi-tenger között. Talán még az Aral-tó kiszáradó medencéje is újra megtelhetne vízzel.

Érdemes tisztában lenni az utóbbi évezredek tengerszint-emelkedéseivel; milyen ütemben tűntek el a pleisztocén-végi tengerpartok? Egy érdekes kérdést vet fel az alábbi ábra: vajon az emberiség rohamos felívelését; a megtelepedést és a földművelést nem a tengerszint állandósulása tette lehetővé?

1555p.jpgAz utolsó glaciális maximum óta bekövetkezett tengerszint-emelkedés (forrás)

Azok, akik eljutottak eddig az olvasásban megérdemlik, hogy egy kicsit bővebben kifejtsük a bejegyzés címében található kifejezést. Antropocén. Szerepelhetett volna antropogén is helyette, amennyiben a globális fölmelegedést és az ehhez kapcsolódó tengerszint-emelkedést emberi eredetűnek véljük. Geológusok egészen ezidáig azt a kort, amelyben élünk holocénnak (jelenkor) nevezték. Úgy vélik azonban az emberiség fokozatosan átvette a természettől a Föld arculatának formálását ezért 2008-ban javasolták az antropocén kor bevezetését. A kezdő dátumban egyelőre nem tudtak megegyezni, vannak akik az ipari forradalom korát veszik kiindulási pontnak, mások a földművelés kezdetéhez kötik ezt, ezért az egész holocént átneveznék az új terminusra, de olyan elképzelés is van, miszerint az antropocén több tízezer évvel ezelőtt megkezdődött már. Az ötlet nem alaptalan, az emberi tevékenységhez kapcsolódó az élővilágban előidézett kihalási hullám, a klíma megváltozása, az üledékek összetételének átalakulása (pl. tengeri szeméttelepek, radioaktív elemek megjelenése a gleccserjégben) és nem utolsósorban a tengerszint-emelkedés miatt feltehetően a Londoni Geológiai Társaság Rétegtani Bizottsága végül támogatni fogja az antropocén elnevezés használatát.

 

Ajánlott és felhasznált olvasmány:

History of Earth's climate. Cenozoic III. The end of Pleistocene

William Alex Litchfield: Climate Change Induced Extreme Weather Events & Sea Level Rise in Bangladesh leading to Migration and Conflict

A Földgömb: Az ember kora: antropocén?

Korábbi bejegyzéseink a témában:

Mi történne, ha a Föld összes jégtakarója elolvadna?

Xavér és a vihardagály

Az eredeti térkép lelőhelye:

http://flood.firetree.net

Régebbi térképek a témában:

http://www.globalwarmingart.com

http://globalfloodmap.org

 

Keresünk olyan térképet, amelyen a látottaknak éppen az ellenkezője, azaz egy esetleges tengerszint csökkenést hasonló módon ábrázol. Akinek van információja ilyenről, kérjük ossza meg velünk, hogy képet kaphassunk a Föld pleisztocén végi arculatáról!

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr875796928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tuvalu 2014.03.13. 17:04:36

Hát azért még a legvészesebb forgatókönyvekben is 2 méter emelkedést mondanak 2100-ig.
És ha megnézzük hogy ember nélkül i.e 12ezertöl i.e 500-ig, MINDEN évszázadban másfél métert emelkedett a tengerszint, akkor azért látható, hogy a természet tud alkalmazkodni, csak az ember nem legfeljebb...

Meg amúgy is, kéne ásni egy 3 kilométer mély, magyarországnyi területet a Szaharában vagy Szibériában, aztán oda befolyatni a felesleget. Atomrobbantásokkal sokkal olcsóbb lenne, mint megvédeni az összes partot.

Tranquillius 2014.03.13. 17:38:58

@Tuvalu: A bejegyzés egy erősen hipotetikus szcenárión alapul, ugyanis utoljára az eocénban, 55 millió éve fordult elő az, hogy nem borította jégsapka egyik sarkot sem.

ngm.nationalgeographic.com/2013/09/rising-seas/if-ice-melted-map

Ha megnézed a legutolsó ábrát, láthatod, hogy körülbelül 7800 éve stabilizálódott és azóta nem emelkedett számottevően a tenger szintje.

mrZ (törölt) 2014.03.13. 18:18:13

Úgy gondolom az ember elterjedése miatti tömeges kihalások és az állattartás-földművelés következményeit még nem vesszük elég komolyan.

A tengerszint emelkedés szerintem jó, fantasztikus tengeri telepek lesznek, a vízen/vízben élet elterjedése biztosra vehető. Csak előre, az ember bármit képes megoldani.
Nincs lehetetlen csak tehetetlen.

Tuvalu 2014.03.13. 19:36:23

@Tranquillius: Igazad van. És arra bármi értelmezhető elmélet van-e hogy 7800 évvel ezelőtt és (OK ez i.e 5800) és 14000 évvel ezelőtt között mitől emelkedett a tengerszint? Mert nem az ipartól az biztos. És előtte miért nem?

Én nem azért vagyok a klímaszkeptikusokkal egy táborban, mert tagadnám a felmelegedést, hanem azért mert a barátném is minden problémánál meg akarja keresni hogy ki a hibás (aki nem ő), és a problémamegoldás eddig tart.

Pedig kvára mindegy hogy ez természetes folyamat vagy ember miatt van. Az lenne csak igazán vicces ha tényleg lecsökkenne a CO2 kibocsátás ÉS emelkedne 2 métert a tengerszint.

Avval kéne foglalkozni, hogy a hatásokat hogyan kezeljük. Gátak vagy egy árok ásása, vagy arrébbköltözés.

De valahogy mindig csak odáig jutunk, hogy az ember széndioxidkibocsátása a felelős...

És? Ha igy is van, a megoldást kéne keresni.

És ilyen téren pl ez a poszt se keres túl sok megoldást.

Tranquillius 2014.03.13. 20:09:03

@Tuvalu: Lehet úgy is gondolkodni, hogy vagy természetes vagy antropogén eredetű a felmelegedés és lehet úgy is gondolkodni, hogy természetes ÉS emberi okai is vannak. Ezen belül lehet vitatkozni melyiknek mekkora az aránya. Ez a bejegyzés egy érdekes térképes alkalmazást mutat be, és nem volt cél sem a globális felmelegedés okainak feltárása, sem pedig a megoldások keresése.

Berregi Tomi 2017.10.06. 04:33:08

Gratulalni tudok a sok tuliskolazott korlatolt agyunak!
A Foldunk eghajlatat annyira ismerjuk mint onmagunkat! Ergo 0 kb.
Eleted adnad az eddigi tarsadalmilag be etetett tudomanyos szaroknak? Aki igen az mar most halott! Logikai kovetkeztetesek emberileg amiben bizhatsz.
Azt allitjak Europa a szuperkontinens. Tenyleg? Es ha Europa megjobban kiemelkedik akkor 4ezer meteres tengerszint felett hova emelkedik meg? Szerintem inkabb vizala kerul!
Sullyed Budapest aktivan es nem az epuletek miatt vagy a lakossagnak koszonhetoen!
Nap mint nap latom hogy mericskelnek es nem hinnem oktalanul! Sajna a lakhelyunk nevebol is kovetkeztethetunk. "Karpat medence"
Az hogy a tudomanyunk mit allit le szarom ha a lanyom jovojerol van szo!!!
Utalaskent nezzuk Magyaorszag edesvizben gazdag, nem de?
Kovetkeztetes keppen ha a multban jelen Europa azon belul Magyarorszag egy hatalmas to volt akkor logikus hogy miert gazdag edesvizben az orszag!
Tetelezzuk fel karpat medencenket viz boritotta! Evszazadok vagy evezredek alatt a viz alacsonyabb fekvesek fele huzodott. Bizonyos szazalekat a parakent tavozott.(ertsd jol!) Masresze a talajban levo uregeket kitoltotte.(sos viz edesviz atalakulas egy folyamat mint tudjuk.) A Duna es Tisza folyot vehetjuk be jarat kijaratnak. Mi a Balatonnak es tobbi tonak jellemzoje? Semmi! Ahozz a viz mennyisegnek ami itt allt vagy atvonult ki tudja mikor csak egy maradvany! Ugyis hivhatjuk pocsoja. Mibol kovetkeztetek erre? Az Europa alatt edes viz keszletbol, mert hogy kerult ide/oda? Tudomanyos szarokkal az emberi logika ellen nincs eselyed! Tudod miert? Mert ez alltal kerultunk a taplalek lanc csucsara! Es vitathatatlan teny! ;-)

Berregi Tomi 2017.10.06. 04:42:55

@Berregi Tomi:
Sorry! Van hogy ki hagyott szavakat ez a szojavito szarsag!
Tovabba megkerlek ne jellemezz a helyesirasi hibakert ahogy tarsadalmilag itelkezni szoktatok!
A leirtakat ertelmezd! A termeszet eroivel szemben szart se er a diplomat, tarsadalmi helyzeted, penzed mennyisege! Le szarja a jogaid es kiket ismersz stb szarokkal egyutt!!! ELTOROL MINT A HANGYAKAT AZ ESO!;-)

Tranquillius 2017.10.06. 12:49:28

@Berregi Tomi: Leírnád ezt kérlek józanul is?

lezlidzsi84 2017.10.06. 14:23:36

@Berregi Tomi: Azt hiszem, felesleges minden további "jellemzés", szinte az összes pontot érintetted, amivel le szokták járatni magukat az emberek kommenteléskor.