Pangea

Minden, ami földtudomány

Sandur-mező jökulhlaup után

2014. január 09. 07:25 - Tranquillius

icelandriver1.jpg

Ezt a bejegyzést Simon Dénes

tanár úr emlékének ajánlom

 

Messziről kezdem. Talán még az előző évezredben történt, hogy Európa földrajza órára rendszeresen toltuk be a videót meg a tévét az ELTE-TFK földrajz szakán. Fiatal főiskolásként nem kérdeztünk csak tettük be folyamatosan a videókazettákat és csak úgy november vége táján kezdtünk el egymás közt tanakodni, hogy nem lesz-e abból probléma, hogy lassan eltelik a félév, de még mindig csak Izlandról tanulunk. Mondjuk nem bántuk egyáltalán, sőt sokunk határozta el, hogy ha addig él is, ide bizony el kell jutni. Sajnos ez azóta sem sikerült és már a tanár úr sem tologattatja a diákokkal a videó szettet.

Az alábbi képeket nézegetve olyan képtelen földrajzi nevek jutottak az eszembe újra - a fenti sztorin kívül - mint a Bárðarbunga, Vatnajökull, Mýrdalsjökull, Katla, Þingvellir, Laki, Grímsvötn, Hvannadalshnúkur, Surtsey. Most nem másolnám be ide az egész Izland-névanyagot, csak még egy utolsót: Skeiðarársandur, azaz röviden sandur.

lg_28451861_D4N0008.jpg

Ugyanis ha egy szóval kell leírni mit is látunk a képeken ez a megfelelő szó: sandur (németeknél: sander, angoloknál outwash plain, mifelénk: olvadékvíz-síkság).

Andre Ermolaev fotóit böngészve az ember legörget az aljáig, talán meg is osztja facebookon, csodálkozik, hogy milyen szép a természet aztán tovább kattintgat és hamarosan elfelejti az egészet. De talán lesznek olyanok is, akikben megfogalmazódik a kérdés; hogyan is képződik ehhez hasonló természetföldrajzi tünemény? Merthogy nem akármilyen módon.

lg_29448581_Panorama_2984_87_PR_1.jpg

Első ránézésre is látszik, hogy itt valami nagyon elfajzott folyó (ha egyáltalán illik a jelenségre ez a kategória) igyekszik a tengerbe. Elsősorban tehát rengeteg víz kell. De honnan jön ez a rengeteg víz? Nos, Izlandon maradtak meg Európa utolsó belföldi jégtakarói. Olyanok, mint amelyek 20000 éve még Észak-Németországot, Észak-Lengyelországot, a Skandináv-félszigetet borították. Izandon ezeket a jégtakarókat jökull-nak hívják, valamilyen előtaggal: Vatna~, Lang~, Hofs~, Mýrdals~, és a többi. Az ország területének 11%-át borítják jégmezők, 11400 négyzetkilométer összterülettel. Vastagságuk - például a Vatnajökull esetében - meghaladhatja a 900 métert.

lg_29448551_D4N9473.jpg

Az nyilvánvaló, hogy az Izlandi nyarak "forrósága" nem képes olyan mértékben megolvasztani a jégmezőket, hogy ekkora, 1300 négyzetkilométeres olvadékvíz-síkság jöhessen létre, ilyen élénk folyóvízi formakinccsel. Szükség van tehát egy kis "segítségre".

lg_29448461_80E1594.jpg

Szerencsére Izland bővelkedik vulkánokban, melyek közül sok éppen a jökullok alatt helyezkedik el, így adott a kellő hőmérséklet a jég megolvasztásához. Amikor egy vulkán kitör a jég alatt egyből nekilát megolvasztani a felette lévő jégsapkát. Az olvadékvíz a terepszint lejtését követve megindul a tenger felé (esetleg ideig-óráig felgyűlhet egy jégalatti mélyedésben), magával ragadván a sandur-mező kialakulásához szükséges másik fontos dolgot, a hordalékot. Ebben az esetben ez vulkáni hamu, kőzet és a korábbi kitörések után elegyengetett üledék. A katasztrofális lefolyású olvadék-hordalék áradatot izlandiul jökulhlaupnak nevezik.

lg_29448541_D4N9401.jpg

1996-ban a Grímsvötn vulkán kitörésekor az olvadékvíz 4 héten keresztül egy jég alatti tóban gyűlt össze. Amikor az irdatlan mennyiségű víz túlcsordult, elbontotta a tó peremét és azonnal megindult a jökulhlaup, mely egy szakaszon elpusztította az Izland körül futó autóutat. A rekord "vízhozam" ekkor 50000 köbméter volt másodpercenként, ami több mint háromszorosa a Mississippi átlagos vízhozamának. Ez a vízmennyiség elözönlötte a jégmezőtől délre fekvő síkságot és 13 millió köbméter hordalékot teregetett szét a sandur-mezőn vagy juttatott az Atlanti-óceánba.

lg_28543091_D4N9237.jpg

A szétteregetett hordalék osztályozott, ami azt jelenti, hogy még a jégmező lábánál lerakódnak a nagyobb sziklatömbök és a megtett úttal arányosan egyre kisebb szemcseméretű hordalék rakódik le a legyezőszerű olvadékvíz-síkságon. Az óceánig eljutott üledékből a hullámzás és a szelek által hosszú dűnesorok épülnek a parton, egyfajta természetes gátat emelve a lezúduló víznek. Ahogy az első képen is látszik, az addig szétágazó olvadékvizek újra össszegyülekezve egy keskeny csatornán kénytelenek átpréselni magukat ezen a dűnesoron.

icelandriver12.png

Az olvadékvíz-síkságok felszínét évről évre felülírja egy újabb jökulhlaup, vagy nyári olvadási periódus. A lefutó vizek belevágódnak az előző évben leülepedett hordalékba, melyen a növényzetnek gyakorlatilag esélye sincs a megtelepedésre. Így a kanyargó "folyók" könnyen elbontják laza szerkezetű partjukat, ezáltal újabb tekintélyes mennyiségű hordalékkal gazdagodnak. Ebből aztán zátonyokat, ideiglenes szigeteket építenek, melyeket értelmetlen lenne térképen feltüntetni, hiszen akár minden órában át lehetne rajzolni az egészet.

lg_29518851_638023.jpg

Amikor újra elszunnyad a vulkán, a vízutánpótlás lassan megszűnik. Ezután a sarki szelek veszik át a felszínformálás irányítását. A Skeiðarársanduron szerencsétlen kutatók megfigyelték, hogy a szél által kifújt homok leszedte az autóik fényezését.

lg_29448601_Panorama1706_1711.jpg

Előfordult a jégkorszak végén, hogy az olvadékvíz-síkságon hátráló jégmezőkről jégtömbök szakadtak le. Miután ez az üledékkel körülvett holtjég elolvadt, kisebb-nagyobb tó (soll) maradt a helyén. Amerikában a geomorfológusok az ilyen területeket ragyássíkságnak nevezik. 

lg_29448631_Panorama9484_9488.jpg

A jégkorszakban az olvadékvíz-síkságok még elterjedtek voltak, napjainkban már fenyőerdő és gyengén termő szántóföldek helyezkednek el rajtuk Európa kontinentális területein. Néhány más elszigetelt terület (Spitzbergák, Kerguelen-szigetek) mellett Izlandon maradt egyedül alkalmunk tanulmányozni, milyen folyamatok alakították Európa felszínét 20000 évvel ezelőtt.

sandur.jpgOlvadékvíz-síkság Izland délkeleti partjainál, űrfelvételen (maps.google.com)

Az izlandi olvadékvíz-síkságok keletkezésének folyamata filmen (Eyjafjallajökull, 2010):


A vulkáni működés következtében meginduló jökulhlaup:

Ötlet. Képek forrása.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr105734163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hungarisztan 2014.01.09. 13:21:58

Hahó, Izlandra el kell menni, és manapság relatíve olcsón el is lehet jutni! Van izlandi fapados, ami nyáron Bécsből is jár, szezonon kívül pedig például Koppenhágából. De nekünk például fejenként 138 EUR volt a jegy (oda-vissza, all inclusive), az nem egy ökör ára még magyar fizetésekkel mérve sem...

Más kérdés, hogy ez csak a beetetés, mert helyben egy vagyont elkölt az ember szállásra, autóbérlésre, kajára. Youth hostel annyi, mint másutt egy hotel, de ha az ember nyáron megy, akkor lehet sátorozni, vagy ha többen összeálltok, akkor lakóautót bérelni, ami azért is jó, mert akkor a közlekedés is letudva. Fontos tudni, hogy a bérelt autók többségével igazán vad helyekre nem lehet eljutni, mert egy csomó helyen gázlókon, kavicsfelverődéses és egyéb terepező képességet igénylő helyeken kell menni, ha az ország belsejébe akarnátok kalandozni. Viszont a körbevezető 1-es főúton (amit rendszeresen elmos az olvadékvíz, mégis többnyire különb állapotban van, mint tetszőleges magyar út) simán lehet autózni, és bőven van a környékén is elég látnivaló, 7-10 napot simán el lehet tölteni csak a civilizáció relatív közelségében. De csinálnak rengeteg túrát terepjáróval, busszal, repülővel az amúgy elérhetetlen helyekre is, csak győzze az ember megfizetni...)
Menj mindenképp, fantasztikus hely!

Tranquillius 2014.01.09. 13:37:44

@hungarisztan: Kicsit arrébb, Bornholmon már voltam, egészen megdöbbentő mennyibe került egy darab kifli. Hát még a sör. :)

2014.01.09. 15:54:06

Huuuu de jok a fotok :)))) Imadom az ilyen random mintakat.

hungarisztan 2014.01.09. 16:45:48

@Tranquillius: A pékáru nem itt drága (illetve drága, legalábbis ha átszámoljuk, amit tilos), hanem Mao-n érthetetlenül olcsó. Skandinávia meg spéci alkoholfronton, mert Svédországban és Finnországban is állami monopólium (kivéve alacsony alkoholtartalmú sörök, ciderek), mert kiszámolták, hogy így sokkal jobban mederben lehet tartani a népegészségügyileg roppant sokba kerülő alkoholizálást. Szóval úgy van vele az állam, hogy aki szét akarja ütni magát, az fizesse meg.
De Finnország, Svédország (sőt, bizonyos értelemben Dánia is) mind sehol nincsenek Norvégiához és Izlandhoz képest. 150NOK = 5300 HUF egy hamburger? 9000 HUF egy pizza? Ezek még a svédeknek is drágák...
Mi Izlandon azért voltunk, mert egy izlandi azt állította nekünk, hogy soha jobbkor, pénzügyi válság, Eyjafjatlajökull utáni turisztikai visszaesés, fillérekbe kerül minden a korábbi árakhoz képest. Mondta ő. Hát, lehet, de hogy ezzel együtt is felvágottas szendvicsen éltünk egy hétig, az is tuti fix. :o) Nyilván a látnivalókon nem spóroltunk (bár a szabadtériek javarészt ingyen vannak, és hát lássuk be, Izlandra elsősorban nem a múzeumok és színházak miatt megy az ember :o)). A Kék Laguna fantasztikus, de irtó turistalehúzós (ahhoz képest, hogy erőmű mellékvíz :o)), Myrdalban például tök ugyanolyan kék termélvízben fürödtünk sokkal olcsóbban (javítás: kevésbé drágán), csak ott nem volt fehér iszap. (Ami azért kár, mert valahol eléggé a lényege a feelingnek.) Cserébe volt, hogy ketten voltunk a fürdőben összesen...

hungarisztan 2014.01.09. 16:46:56

Ja, elfelejtettem, hogy üdv Bornholm szomszédságából, Malmőből! (Így érthetőbb az „itt” meg az „ott” fogalma.)

Tranquillius 2014.01.09. 17:13:41

@hungarisztan: Malmö jó hely, lehet, hogy lesz róla majd bejegyzés saját fotókkal. Mondjuk mi Barában laktunk rokonoknál.