Pangea

Minden, ami földtudomány

A térképmű, és ami mögötte van – a IX–X. forduló megfejtései

2017. január 25. 20:00 - Ferriviarius

Elsősorban II. katonai felmérés térképművére épülő tavalyi játékunk megfejtéseinek utolsó részlete következik, a kérdésekkel egybeszerkesztve.
A IX. fordulóra Bibó Z. küldte a legtöbb választ, aki egyébként tavaly végig játszott, de idén csak erre az egy fordulóra szállt be; sorait VT válaszaival és helyes megfejtésekkel egészítem ki. A X. fordulóra nem érkezett megfejtés, így azok Ferriviarius sorai.
Várjuk az észrevételeket, kiegészítéseket. Az idei játék készülőben, kövessétek a blogot rss-en, Facebookon! 

 

trv_ix_1_ret.jpg

81. A térképrészlet közepétől délre utóbb híresebb vasútüzem létesült. a) Küldje be az önnek legjobban tetsző kép linkjét a D. L. monogramú fotósnak a vasutat ábrázoló fotográfiái közül! ; ) b) Mellékelje a hungaricana.hu képeslapgyűjteményéből annak a képeslapnak a hivatkozását, amelyiken nincs megnevezés az előoldalon, csak a hátoldalon!
A képen látható vasút déli szakasza még pár évtizede is üzemelt. c) Mi köze ennek a vasútnak Szabó István azon filmjéhez, amely nagyrészt kötöttpályán játszódik? Képhivatkozással kérjük. d) Mi volt ezen a déli szakaszon üzemelő legújabb import mozdonyok gyári száma egy tematikus szakmai portál szerint? e) Küldje be egy, a vonalon gőzmozdonnyal közlekedő tehervonat fényképének hivatkozását Linzbauer Tamás hagyatékából! 

Ózd. a)–b) A fogaskerekűről van szó, és Dobosy László képeiről.

http://dobosyphoto.blogspot.hu/2015/01/ozdi-gyar-4.html
Ózd fogaskerekű 11 találat: https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/74821/

c) A borsodnádasdi vasúton közlekedett az a villamosból kialakított személykocsi, ami a Budapesti mesékben szerepelt.

http://kisvasut.hu/showgallery.php?i=15879 ÓNV 13
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_Istv%C3%A1n_(filmrendez%C5%91)#Az_1970-es_.C3.A9vek
https://www.google.hu/search?q=Budapesti+mesék+Ózd
ittforgott.blog.hu/2014/11/02/budapesti_villamosok_filmekben

d) U23A 22186/1974 22187/1974  kisvasut.hu/jarmulista/view_lista.php?vasut=35

e) http://www.ceerail.com/file/321 

Tovább
Szólj hozzá!

Elfüstölt erdőink

2017. január 15. 20:00 - Tranquillius

Hamuzsírfőzés Magyarországon

Magyarország legfőbb exportcikke a XVIII. században egy bizonyos fehér por volt, melyet növényi alapanyagokból kezdetleges vegyipari eljárással nyertek ki. Kiváló minősége miatt hatalmas árat fizettek érte nyugaton és hatalmas árat fizettünk érte itt, Magyarországon. Erdőink túlnyomó része ekkor vált szó szerint füstté és hamuvá.

geredafaragas.gif

Tovább
85 komment

A térképmű, és ami mögötte van – a VII–VIII. forduló megfejtései

2017. január 11. 20:00 - Ferriviarius

Ismét kiváló játékosaink gondolatmenetét követve

A II. katonai felmérés térképművére épülő tavalyi játékunk megfejtéseinek további részlete következik, a kérdésekkel egybeszerkesztve. Várjuk az észrevételeket, kiegészítéseket. Az idei játék készülőben, kövessétek a blogot rss-en, Facebookon! 

 

trv_vii_1_ret.jpg

61. Innen később vasút épült volna, de az aztán mégsem készült el. A terv lefújásának megvolt az oka, és ezen ok egy másfajta építkezést indokolt: az ebbe beépített építőelemek nagyságrendje a kérdés.

Abelovszky Tamás megfejtése: A helyszín: Bátaszék. Először Mohácsra gondoltam, aztán a 63. kérdést megnézve jöttem rá a helyes helyszínre. :)

A Bátaszék–Mohács vasútvonal nem épült meg a szovjet-jugoszláv, illetve magyar–jugoszláv kapcsolatok megromlása miatt. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Bátaszék–Mohács-vasútvonal). Ellenben megépült a határzár, és ebbe mindez beleépült: „A kiépített védőkörletekben összesen 5444 erődelemet (bunkert, óvóhelyt, erődöt, tüzelőállást, lövészárkot, figyelőt stb.) alakítottak ki, amelyekbe óriási mennyiségű anyagot építettek be: 27.415.500 db téglát, 204.044 db 1,5 méter hosszú és 13.020 db 2,6 méteres 20/10 vasbeton gerendát, 1045 vasbeton kupolát, 1105 figyelő kupolát és 19 páncélkupolát.” (http://falanszter.blog.hu/2012/09/21/a_rakosi_erodvonal_a_lancos_kutya_arnyekaban) (Ferriviarius: A tökéletes válasz tízmillió lenne. ; )

Tovább
Szólj hozzá!

A szepesi szász etnikai térszerkezet megsemmisülése

2017. január 08. 20:00 - Tranquillius

A középkori Szepesség kicsiben leképezi a korabeli Magyarország bonyolult közigazgatási viszonyait, sokszínűségét az etnikai és a partikuláris jogok tekintetében. Az egységes vármegyének sokáig nem is nevezhető terület betelepített, majd kitelepített szász őslakosairól már koránt sincs olyan „rossz” véleménnyel a magyarság, mint erdélyi testvéreiről, akikkel származásilag és jogilag sem voltak egységesek. Bejegyzésünk harmadik részében az erdélyi szászokról szóló sorozathoz hasonlóan mutatjuk be ennek a népcsoportnak szomorú hanyatlását és eltűnését.   

a008268_zips.jpg

Tovább
11 komment

A térképmű, és ami mögötte van – Az V–VI. forduló megfejtései

2017. január 04. 20:00 - Ferriviarius

Ahogy a játékosok felfedezték és elmesélték

A II. katonai felmérés térképművére épülő tavalyi játékunk megfejtéseinek további részlete következik, a kérdésekkel egybeszerkesztve. Várjuk az észrevételeket, kiegészítéseket. Az idei játék készülőben, kövessétek a blogot rss-en, Facebookon!

 

trv_v_1.jpg

41. A térképrészleten utóbb két győzelem nevű szolgálati hely létesült. Ezeknek a koordinátáit kérjük Geohack-linkként.

Csuka B. helyes megfejtését idézzük: A térképről két dolog látszik: egyrészt olyan helyen kell keresnünk, ahol a térkép színeiben váltás van, másrészt pedig az Oboz konföderatów felirat lengyel nyelvű, így a lengyel határ környékét kell megnézni. Így jutunk el a mai szlovák–lengyel határra Mezőlaborc és Łupków közé, ahol ma vasútvonal is halad, vagyis azon a vonalon kell keresni a két keresett szolgálati helyet (egészen pontosan az egykori fővonalról van szó Sátoraljaújhelyről Hommona és Lengyelország (Lvov) felé – http://vasutallomasok.hu/terk/MAVterkep.jpg – http://vasutallomasok.hu/index.php?o=vonkep&num=691).

Az első állomást még könnyebb megtalálni, a fenti linken is szereplő Zastávka vit'azstava szolgálati helyről van szó, amelyben a szlovákul szerepel a győzelem (víťazstvo), de a pontos helyet nem lehet belőni így. A második állomás keresése során megnéztem a vonal más nyelvű oldalait, és ekkor akadtam a cseh nyelvű leírásra (https://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=cs&tl=hu&u=https://cs.wikipedia.org/wiki/Železniční trať Michaľany – Łupków). Ez két dolog miatt fontos: egyrészt megkapjuk a Győzelem megálló pontos helyét (119,47 km, 220 méterrel az államhatár előtt), másrészt pedig láthatunk egy Podieda nevű helyet is, ami oroszul a győzelem. A fordított szövegből annyit ki lehet venni, hogy a háborúban az alagút használhatatlan lett, így egy ideiglenes vonal épült az alagút felett, a magasságkülönbséget pedig egy csúcsfordító küzdötte le (lásd pl. börzsönyi kisvasutak), ez volt a Podieda nevű hely. Google Maps felvételein az alagút szlovák felén egy őrház látható, illetve egy egykori kiágazás nyoma a csúcsfordító felé. Az őrház volt a Győzelem megálló (https://tools.wmflabs.org/geohack/geohack.php?params=49_14_58_N_22_1_59_E).

A másik állomás helyének behatárolása sokkal nehezebb. Az alagút történetére keresve a következő oldal található meg (https://translate.google.hu/translate?sl=sk&tl=hu&u=https://www.rail.sk/skhist/tunely/191.htm), melyben szintén leírják a történetet a világháború után, de ami fontosabb, hogy egy vázlatos térképet is találunk benne. Ezen térkép alapján kivehető a térképen egy út, ami a régi vasút helyén mehet, illetve a határokhoz nézve megfelelő helyen a tisztás az erdő közepén, ami nagy valószínűséggel a fordító lehetett (https://tools.wmflabs.org/geohack/geohack.php?params=49_15_28_N_22_1_40_E).

 

trv_v_2.jpg

42. Mindannyian ismerjük a főleg Afrikára jellemző gyarmati határokat, amiket vonalzóval húztak meg. A dörzsöltebbek azt is tudják, hogy Lengyelország északkeleti és délkeleti határai is ilyenek ma (nem mintha a pl. a nyugati határ szerves történeti-földrajzi fejlődéstörténeten alapulna). Még kevésbé ismert, hogy a Kárpát-medencében is húzódik ilyen államhatár, pedig valójában már mindannyian halottunk róla.
a) Kik írták alá az erről szóló egyezményt? b) A két térfél-területrész között a hányadik határ hatályos ma? Mikor húzták meg ezeket? (A XX. századra vonatkozik a kérdés.)

Csuka B. megfejtése: a) Ezt a határt az 1945-ös csehszlovák-szovjet szerződés állapította meg, melyet 1945.06.29-én írtak alá: szovjet részről Vjacseszlav Molotov, csehszlovák részről pedig Zdenek Fierlinger és Vladimir Clementis ( http://mult-kor.hu/amikor-egy-magyar-falut-vagott-kette-az-uj-csehszlovak-szovjet-hatar-20150629). A szerződés, a határvonal annyira nem figyelt semmire sem, hogy pl. egy komplett települést, Szelmencet teljesen ketté is vágott.
b) A terület a trianoni békeszerződésig magyar volt Kárpátalja néven, így ennek a területnek a határváltozásait érdemes vizsgálni ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Kárpátalja#Történelem). 1920-ig a magyar állam területe volt, majd pedig a csehszlovák állam része lett ( http://www.huszadikszazad.hu/img/570/19213_400px-czechoslovakia1920-38.jpg). Ezt követően 1938-ban, a bécsi döntés értelmében feldarabolták Csehszlovákiát, így jött létre a mai határ elődje Szlovákia és Magyarország között ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Bécsi_döntések). A II. vh. után a területek Csehszlovákiához és Szovjetunióhoz kerültek, a korábbi magyar–szlovák határ módosult, a magyar határ visszahúzódott a mai helyére, így lett pl. Szelmenc kettévágva ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyszelmenc). Ez a határ él a mai napig, csak a felek változtak azóta: előbb a Szovjetunióból kivált Ukrajna lett az egyik oldalon, majd a másik oldalon a kettévált Csehszlovákiából Szlovákia. Tehát összesítve a mai a negyedik határ a területen a XX. századot tekintve (ha nem vesszük azt, hogy felbomlott Csehszlovákia és Szovjetunió).

A térkép elkészülte után még két kelet–nyugati és egy észak–déli tájolású vasút épült ezen a területen.
c) Az észak–déli tájolású vasút a megszűnése előtt egy különlegesebb elrendezésű végállomásig közlekedett: milyenig?

Ferriviarius: Királyhelmec helyett Zemplénagárd lett a végállomása a bordogközi kisvasútnak, ami hurokvégállomás volt, http://www.fentrol.hu/hu/legifoto/23829?r=1&c=2454962.8795955:6168246.3999765:12

Tovább
Szólj hozzá!

India népesedéstörténete

2016. december 18. 20:34 - lezlidzsi84

India népessége a becslések szerint 2014-2015-ben elérte az 1,25 milliárd főt, az éves átlagos növekedést figyelembe véve pedig nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a 2020-as években átveszi a világ legnépesebb országa címet Kínától. A csaknem minden hatodik földlakót lakójának mondható ország lakosságszámára és népességnövekedési ütemére van aki csodálattal, van aki megdöbbenve és kérdésekkel telve és van aki félelemmel tekint, ugyanakkor az ország újabb kori népesedéstörténetének áttekintése kiválóan alkalmas arra, hogy megértsük Földünk alapvető népesedési folyamatait és eloszlassunk pár ezekkel kapcsolatos tévhitet.

India a történelmi időkben mindig is Földünk egyik nagy "emberi hangyabolya" volt, a nagy folyamvölgyi, öntözésen alapuló kultúrák csaknem mindig a kínaival összemérhető népességkoncentrációt eredményeztek a szubkontinensen. Itt merül fel, hogy mit is tekintsünk pontosan Indiának? Az írott történelem során az indiai szubkontinens államalakulatai sok esetben túlnyúltak a mai ország keretein (főként északon), míg a kulturálisan is eltérő délt nem mindig sikerült hatalmuk alá vonniuk. Amennyiben az utolsó nagy birodalmak (Mogul, Brit) határain belüli részt tekintjük vizsgálatunk alapjának, akkor "India" már ma is a világ legnépesebb "régiója", ugyanis ennek a ma 200 milliós népességű Pakisztán és a 160-170 milliós Banglades is része.

india_sights_culture_002_crowd_shopping_342046315.jpgAz írott történelem folyamán jellemzően a Föld minden 6. lakója az indiai szubkontinensen élt - (forrás

Az első, 1871-es modern indiai népszámlálást megelőzően természetesen csak becsléseink lehetnek a szubkontinens népességéről, azonban nagy általánosságban igaz lehet, hogy az írott történelem folyamán csaknem mindig minden 6-7. ember a szubkontinens lakója volt. 1600 - körül a mintegy 660 millió földlakóból körülbelül 100 millió lehetett "indiai", a népességszám 1750-re 125 millióra, az első népszámlálásra pedig 238 milliósra nőtt. (Ez a szám nem fedte a mai Pakisztán egyes hegyvidéki területeit, de tartalmazta a mai Dél-Mianmar lakosait.), míg 1921-ben 319 millió embert írtak össze a területen.  A népesség növekedési üteme az említett időszakban némileg lemaradt a világ átlagos növekedési ütemétől (1921-ben már csaknem 2 milliárd földlakóról beszélhettünk), amit csak részben írhatunk az ipari forradalommal járó tudományos- közegészségügyi fejlődésbe késve bekapcsolódó országban jóval későbbi időkig pusztító járványok számlájára. 

Legalább ekkora volt a hatása az ugyanilyen rendszerességgel pusztító, egyes esetekben akár 5-10 millió áldozattal járó éhínségeknek és "kísérőjelenségeiknek", melyeket általában a 18. század második felében dominanciára szert tevő britek és Indiát kizsákmányoló, elnyomó gazdaságpolitikájának számlájára szokás írni. Ezek a tragédiák nem mellesleg az indiai történelmi emlékezet máig fájó pontjai, és komoly szerepük volt az in diai politikai függetlenségi gondolat megalapozásában. Az egyes éhínségek kiváltó okait megvizsgálva megállapítható, hogy a két legborzasztóbb éhínség, az 1770-es bengáli és az 1876-77-es dél-indiai egyértelműen a britek gazdaságpolitikai döntései miatt következett be, ugyanakkor természetesen egyéb tényezők is komoly szerepet játszottak a katasztrófákban, sőt egyes időszakokban még a britek is képesek voltak megelőzni az éhínségeket.

famine_1876-78_bangalore_wellcome_m0014873.jpgÉhezők Dél-Indiában 1876-ban - (forrás)

Éhínségek a sűrűn lakott, de jellemzően agyonadóztatott és így nagyobb élelmiszertartalékokkal nem rendelkező, de az időjárási szélsőségeknek igencsak kitett  Indiában már a brit uralom előtt is voltak, igaz kisebb gyakorisággal (na és dokumentáltsággal). Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a britek alatti éhínségek igen nagy részére akkor (a 19. század második felében) került sor, amikor a lakosságszám (nem teljesen a britek tevékenységétől függetlenül) növekedésnek indult, amit növekvő mértékű ellátási zavarok kísértek, jellemzően az időjárási anomáliák (tipikusan az El Nino) következményeképpen. Természetesen nagyban hozzájárult ezekhez a zavarokhoz, hogy a britek egyre nagyobb területen termeszttettek exportképes haszonnövényeket, az élelmiszernövények helyett, illetve hogy még a jellemzően regionálisan jelentkező ínségek éveiben is ragaszkodtak az indiai élelmiszertermények jövedelmező exportjához. Alapvetően ez, illetve a háborús idők után megcsappant tartalékok vezettek az 1770-es éhínséghez. Ugyanakkor az általánosan okolt brit "laissez fare" politika önmagában még nem feltétlenül vezetett volna tragédiákhoz, ennek hatása leginkább akkor bizonyult katasztrofálisnak, ha az ilyenkor alkalmazott pénz, vagy munkaalapú segélyezésre késve vagy rossz hatékonysággal került sor. (A hatóságok jellemzően nem osztogattak élelmiszersegélyt, nem is nagyon volt meg ehhez az infrastruktúrájuk, leginkább pénzsegéllyel vagy közmunkáért osztott bérrel próbálták lehetővé tenni a nélkülözők piacon történő élelmiszervásárlását - tehát ebben a rendszerben is megvoltak az eszközök a helyzet kezelésére.) A 18. század végén, 19. század elején a brit hatóságok viszonylag jó hatékonysággal tartották kordában a kitörő éhínségeket, sőt 1873-74-ben kifejezetten példás intézkedéssorozattal akadályozták meg a bihari élelmiszerhiány nyomán kirobbanni készülő krízist.

Paradox módon három évvel később épp ez vezetett a leghírhedtebb katasztrófához. A brit közigazgatás ugyanis épp nagy költségcsökkentésben (és bevételnövelésben) volt, így a sikeres, de "drága" akciót végrehajtó hivatalnokokat komoly bírálattal illették, akik a röviddel később kitörő dél-indiai éhínség alatt igencsak visszavágták a segélyezést, és mire észrevették, hogy ez kevés lesz, közel 5,5 millió ember halt bele a nélkülözésbe illetve a legyengült szervezetüket megtámadó betegségekbe. A tragédiának három fontos következménye lett:

- Egyrészt elindította az indiaiak nagyarányú kivándorlását más brit uralom alatt álló területekre, ahol tipikusan éhbérért végeztek ültetvényes munkákat. (De legalább nem haltak éhen.) Így kerül nagy számú indiai Dél- és Kelet-Afrikába és Malájföldre és a Fidzsi-szigetekre.

- Egyes nagyobb indiai éhínségek egyik fontos jellemzője volt, hogy nem minden esetben a nincstelen falusi népességet érintették a legsúlyosabban (ott azért minimális élelem akadt), hanem a "városi" kézművesrétegeket, akik fizetőképes kereslete az élelmiszerárak emelkedésével elapadt, így nem tudtak élelmiszert vásárolni. Ez a lassan politikai öntudatra épülő, viszonylag képzettebb réteg egyben tanúja lehetett a britek rossz gazdaságpolitikai intézkedéseinek (pl. látta a kikötőkben exportra váró élelmet), így az 1877-es nagy éhínségnek komoly szerepe volt a britekkel szembeni indiai politikai mozgalmak ébredésében.

- A brit hatóságok levonták a tanulságokat és egy részben tudományos alapon álló, az élelmiszertermelést és az áremelkedéseket figyelő rendszert vezettek be, mely meghatározta mikor és hogyan kell beavatkozni, lehetőleg úgy, hogy ne okozzanak további piaci zavarokat. (A piac még mindig "szent" volt, másrészről a már akkor is népesnek számító, nehezen kézben tartható országban a piaci viszonyokba belenyúlás könnyen nem várt hatásokkal járhatott, mint azt majd hamarosan látni is fogjuk.) A rendszer a megfelelő infrastruktúrával rendelkező területeken meglepően jól is működött, általában akkor volt gond, ha az élelmiszerhiány elzárt területeken jelentkezett, ahonnan késve érkeztek az adatok, illetve lassan jutott el a segítség (pl. Orisszába 1896-97-ben). Ugyanakkor a 20. század elejétől - egy hírhedt kivételt leszámítva - megszűntek az éhínségek Indiában, és részben ennek, részben az orvostudomány első világháborút követő nagyarányú fejlődésének köszönhetően 1921-től (a rendkívül sok áldozattal járó spanyolnátha elvonultával) nagy ütemben esett a halálozások száma, a továbbra is fennmaradó nagy születésszám mellett pedig egyre nagyobb népességnövekedés volt tapasztalható: 20 év alatt 300-ról 388 milliósa duzzadt a népesség (az 1941-es népszámlálás már nem tartalmazta Burmát).

1024px-grainfaminemadras.jpgExportra váró élemiszer a madrasi rakpartokon az 1877-ben, az éhínség tetőpontján - (forrás

Mindez a háború alatt is folytatódott, a függetlenné váló India ugyanis 1951-ben már 361 millió lakossal büszkélkedhetett, Pakisztán pedig 76 millióval, az össznépesség tehát 437 milliósra gyarapodott, noha erre az időszakra esett a politikailag talán legkényesebb, sok tévhittel illetett 1943-as bengáli éhínség, mely a járulékos betegségekkel együtt mintegy 5 millió áldozatot követelt. Az indiai politikai folklór része, hogy ez az indiai függetlenségi mozgalommal szemben álló brit vezetés szándékos bosszúja volt. Churchill egyes kijelentései alapján mindez megalapozottnak tűnik, de mélyebben megvizsgálva a dolgokat, a katasztrófában szerepe volt egyes világtörténelmi eseményeknek, illetve az "ébredő" India szabadon választott helyi vezetőinek is, és a helyzetet épp a saját miniszterelnökük utasításaira fittyet hányó brit hadsereg stabilizálta. 

Az alaphelyzet a "szokásos" volt: több rossz termésű évet és egy nagyerejű ciklon pusztítását követően élelmiszerhiány alakult ki a legsűrűbben lakott Bengál tartományban, amit korábban burmai rizsbehozatallal orvosoltak. Azonban a japán hadsereg 1942 első felében megszállta Burmát, így az élelmiszerhiányt India más részeiből kellett volna fedezni. Az emelkedő élelmiszerárak hatására meg is indult a rizs és a gabona áramlása , de épp ez volt a Brit Birodalom utolsó tartalékát képző Brit Indiai Hadsereg óriási mértékű expanziójának időszaka, így más nagy felvásárló is akadt, ezért a helyi hatóságok pánikolni kezdtek, hogy helyben is hiány alakul ki - ezért megállították a Bengálba irányuló gabonakivitelt. (Ők jellemzően nem brit hivatalnokok voltak, hanem helyi erők.) A háborús viszonyok között a korábban kidolgozott mérőrendszer sem igazán működött, az egyetlen erő  (a hadsereg) ami segíthetett volna a japán inváziós fenyegetés miatt csak késve tudott reagálni, de végül - nagy késéssel - megoldotta a helyzetet. (Félelmük nem volt alaptalan, a japánok be is próbálkoztak 1944 tavaszán Imphalnál és Kohimánál, amit egy sztálingrádihoz némileg hasonló csatában törtek le a britek.) Az utókor egyik leggyakrabban idézett kritikája, hogy a helyzetet lehetett volna kezelni a Földközi-tengeri hadszíntéren felhalmozott fölös készletek Indiába szállításával. Hogy ez az adott szállítási helyzetben mennyire lett volna reális az más kérdés, főleg, hogy az élelmiszer Indiában is rendelkezésre állt, és még a szubkontinensen belüli mozgatást sem sikerült megoldani. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy a legfelsőbb brit vezetés nem nagyon törte magát a megoldás érdekében, sőt Churchill még kifejezetten bicskanyitógató megjegyzéseket is tett.

distribution_of_food_among_people_in_bengal.jpgÉlelmiszerosztás Kalkuttában 1943-ban - (forrás)

Az igazán masszív népességnövekedésre csak India 1947-es függetlenné válásával került sor: a népesség a 361 milliós szintről 30 év alatt 684 millió fősre nőtt, a növekedés üteme pedig a csúcsot jelentő hetvenes években jóval meghaladta az évi 2%-os ütemet. A gyors növekedés fő oka a halálozási ráta korábbinál is nagyobb mértékű csökkenése, mely alapvetően a következőknek köszönhető:

- Komoly mértékben javult az egészségügyi ellátás, a kormányzati kampányoknak köszönhetően a 70-es évek második felére már szinte mindenhol rendelkezésre álltak az alapvető egészségügyi szolgáltatások.

- A "zöld forradalom" azaz a nagyobb termésátlagot biztosító növényfajták és művelési módszerek bevezetése nyomán nagymértékben növekedett az ország élelmiszertermelése, amely a nagymértékű népességnövekedés mellett is javította az élelmiszerellátást. Mindez csökkentette az alultápláltságot, ami növelte a betegségeknek való ellenállóképességet.

- Az indiai kormány a függetlenséget követő évtizedekben a korábbiaknál jóval kevésbé szabadpiaci gazdaságpolitikát folytatott, így általában korábban tudott beavatkozni az élelmiszerhiányos helyzetekben. A bevatkozás egyébként a 70-es évekig a korábban kidolgozott brit rendszer alapján történt.

population_of_india_in_million.JPG

India (mai országterületének) népességfejlődése - az 1921-es adatokon jól látható a spanyolnátha hatása - (forrás

A 80-as évektől újabb tendencia kezdett kibontakozni: a halálozási ráta esését lassan követni kezdte a születési arányszám is, ami részben a korábbihoz képest "sok" életben maradt gyermek ellátási nehézségeinek, részben a jóléti társadalom (és kevesebb gyerek vállalására ösztönző családmodellje) lassú begyűrűzésének, részben pedig kormányzati felvilágosító kampányoknak köszönhető. Bár a lakosság 30 év alatt megint csaknem kétszeresére nőtt, és 2000-ben átlépte az 1 milliárd fős szintet, a népességgyarapodás üteme az 1971-es csúcshoz képest nagyjából harmadára mérséklődött.

800px-indiaibrdata.jpgA születések számának csökkenése a demográfiai átmenet szakaszának beköszöntét és a népességgyarapodás csökkenő ütemét jelzi - (forrás)

Indiának jelenleg a lassan mérséklődő népszaporulatnál nagyobb problémája a gyors ütemű városodás: 1951-ben a lakosság 17%-a, ma pedig 31%-a él városokban, több, mint kétharmadok 100.000 főnél népesebb településeken Az óriási népességű országnak tehát még igen komoly falusi "népességtartaléka" van, akik esetleges városokba özönlése, nemcsak komoly környezeti problémákhoz vezethet, hanem ha mindez még hosszútávon megfelelő képzéssel is párosul, a világpiac számára hirtelen elérhető, nagyszámú (többé-kevésbé) képzett munkaerő megjelenése világszerte további nagy munkaerőpiaci változásokkal járhat...

 

Főbb források:

http://www.yourarticlelibrary.com/history/the-four-distinctive-stages-of-indian-demographic-history/5483/

https://en.wikipedia.org/wiki/Famine_in_India

https://en.wikipedia.org/wiki/Timeline_of_major_famines_in_India_during_British_rule

http://iussp2009.princeton.edu/papers/91026

47 komment

Olajszennyeződés gyorsítja a Mississippi-delta eltűnését

2016. december 11. 20:00 - Tranquillius

A Deepwater Horizon olajfúró platform 2010. április 20-i felrobbanása és elsüllyedése soha nem látott szennyezést okozott a Mexikói-öbölben. Az 1500 méteres mélységben nyolcvanhét napon keresztül kiömlő 780 000 köbméter nyersolaj egy Szíria nagyságú (180000 négyzetkilométer) területen terjedt szét a felszínen és a mélyebb vizekben egyaránt. Louisiana államtól egészen Floridáig 200 kilométeres partszakaszon tette tönkre az élővilágot. Az olaj nemcsak belekerült a táplálékláncba, de a legújabb kutatások szerint komoly geomorfológiai változásokat okozott a Mississippi delta partvonalában. 

deepwater4.jpg

Tovább
3 komment

A térképmű, és ami mögötte van – A III–IV. forduló megfejtései

2016. november 30. 20:00 - Ferriviarius

Közeledik az év végi blogtalálkozó (2016. XII. 7.), azaz az idei térképfelismerési játékunk eredményhirdetése is, így több részletben közzétesszük a megfejtéseket a nagyközönségnek, és várjuk a hozzászólásokat is.

A III–IV. fordulót a második katonai felmérés térképein hirdettük meg. A kérdések a blog normál betűivel, a válaszok Book Antiqua betűkkel jelennek meg.

 

trv_iii_1.jpg

21. a) Mi a képen látható állomás átadáskori neve? b) Melyik mai híres üdülőhely tartozott a vármegyéhez, ami ma más nevű megyéhez tartozik?

a) Jutas. b) Siófok.

 

trv_iii_2.jpg

22. a) A képen látható városban hány évvel a bukaresti előtt adák ki román nyelven az Újszövetséget? b) Ki állta ennek költségét?

A képen megfigyelhetjük a tengerszint feletti magasság megadását bécsi ölben, majd méterben.

Gyulafehérvár. a) 1688–1648=40 évvel. b) I. Rákóczi György.

 

trv_iii_3.jpg

23. a) A részleten látható legnagyobb telpülésnek mi köze van az Ausztriához csatolt területek nevéhez? b) Mikor lett csak székhelye az elcsatolt területnek? c) Mióta villamosított a vonal, és milyen feszültséggel?

Megfigyelhetjük, hogy a környező térképek rajzai eléggé elütnek a megszokott szelvényektől.

Moson.
a) „Az első világháború után ezt a nyugat-magyarországi vidéket, a többi „területszerző” szomszédot követően vérszemet kapott osztrákok maguknak követelték. Az elrabolandó területet, a négy nyugat-magyarországi megye – Pozsony, Moson, Sopron, Vas – alapján, beleértve négy ottani város német nevét is – Pressburg ’Pozsony’, Wieselburg ’Mosonvár’ (később Moson, melyet 1939-ben Magyaróvárral egyesítettek, s ma Mosonmagyaróvár része), Ödenburg ’Sopron’, Eisenburg ’Vasvár’ –, Vierburgenland-nak (’négy megye tartomány’) keresztelték. Miután azonban a csehek szemfülesebbek és fürgébbek voltak, mint az osztrákok, és csapataik 1919 januárjában megszállták Pozsonyt, a kezdeti név Dreiburgenland-ra (’három megye tartomány’) változott. 1921-től, amikor Pozsony kivételével az országnak ezt a részét, az Őrvidéket, Ausztriához csatolták, egyszerűen Burgenland lett. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen a 166 km hosszú területen, Magyarország nyugati végvár vidékén, egykor valóságos várlánc állt – Fraknó (Frochtenstein), Kabold (Kobersdorf), Lánzsér (Landsee), Léka (Lockenhaus), Borostyánkő (Bernstein), Szalónak (Városszalónak, Stadt-Schlaining), Né­metújvár (Güssing) stb. –, a hivatalból kiötölt német nevet akár helytállónak is mondhatnók.” 
Forrás: Asztalos Lajos: Burgenland mint Őrvidék. Szabadság, 2011. szeptember 23. (hely- és névtörténeti kutatásait különösen ajánljuk)
b) 1981.
c) 1933. X., 16 (!) kV 50 Hz.

 

trv_iii_4.jpg

24. a) Mikor tért vissza a város Magyarországhoz? b) Melyik vasúttársaság építette innen tovább a vasutat északra? c) Melyik vasúttársaság épített innen vasutat keletre? d) Nyugatra?

a) 1938. XI. 10. (nem 1939-ben, hanem az I. bécsi döntéssel).
b) Ungvölgyi HÉV (más forrás szerint Ungvár–Nagybereznai HÉV).
c) Ungvár–Antalóci HÉV.
d) Ungvár–Vajáni HÉV.

 

trv_iii_5.jpg

25. a) A túlparton lévő településen 2011. nov. 27-én mellszobrot avattak fel egy nagy uralkodóról, aki ma bankjegyen is szerepel. Ez a nemzetiségi történetírás szerint független volt a magyar királytól, de valójában nem, és fogadalmának jutalmául birtokot is kapott tőle: hol találhatók ezek? b) Melyik vasúttársaság építette innen tovább a vasutat?

Máramarossziget, a túlparton Aknaszlatina.
a) III. avagy Nagy István moldvai fejedelem Csicsó és Küküllő várát kapta meg hűbérül Hunyadi Mátyástól, amiért ismételten elismerte Magyarország fennhatóságát (Moldvát a magyar király alapította).
b) Máramarosi Sóvasút.

 

trv_iii_6.jpg

26. a) A képen látható településnek mi köze a Siebenbürgen elnevezéshez? b) A lakott területen át egy hév is közlekedett, ami megállt egy nyaralótelepnél: a ma is álló felvételi épület Wikimapia-linkjét kérjük. c) Utóbb villamos közúti vasút is épült a városban: az adott állam területén ugyanabban az évtizedben hol létesítettek még villamosüzemet, ami azóta szintén megszűnt?

Brassó.
a) A név vagy a hét szász jogállású székre, vagy a hét szász alapítású városra utal: ez utóbbinak egyike Kronstadt.
b) wikimapia.org/#lat=45.615949&lon=25.631900&z=12&m=b&show=/30054945/ vagy http://wikimapia.org/30054945/hu/Noa-nyaraló-vasútállomás-felv-ép-hév
c) Az 1980-as években épült villamosok közül Konstancában és Resicabányán is felszámolták azóta az üzemet.

 

trv_iii_7.jpg

27. a) Egy államot próbáltak létrehozni egy néprajzi tájon közel száz éve, választott vezetője idevalósi volt. A város ennek legnagyobb települése. Hogy hívták az illetőt? b) A vízfolyás, melynek mentén fekszik, szűk völgyben vezet, a térség járhatatlan erdőség volt a középkorban, a vasútépítést is lehetetlennek tartották a terv felmerülésekor, Széchenyinek a fejében valószínűleg meg sem fordult. Miről kapta ez a vízfolyás a nevét? (A jelenlegi hivatalos név félreértésen alapul.)

Bánffyhunyad.
a) Albrecht Lajos volt a Kalotaszegi Köztársaság elnöke.
b) A Sebes-Körös a Sebes-patakról kapta nevét, mint Sebes vára is; így a Crișul Repede mulatságosnak hat.

 

trv_iii_8_r.jpg

28. Már láttunk olyan feladványt, ahol ma több vasúti fővonal vezet, de akkor még csak egy, és nem az épült előbb, amit naivan gondolnánk. Ebben a városban egy építészeti stílusnak számtalan emléke áll ma, bár jövőjük bizonytalan. A stílus legnagyobb magyar képviselője egy MÁV-hoz köthető épületet tervezett. Mi található ma az épületben?

Szabadka, az Alföld–Fiumei Vasút vonalát látjuk. A székesfővárosi Andrássy úton a szecessziós Dreschler-palotát a MÁV Nyugdíjpénztár építette dolgozóinak, ma üresen áll.

 

trv_iii_9_r.jpg

29. Ígértük, hogy mutatunk olyan részletet, ahol a tervet felvezették a térképre, de szinte biztos, hogy az nem úgy valósult meg. Ebben az esetben a vasút végállomása maradt terv, ugyanis végül közelebb vitték a településhez. a) Hány vonat közlekedik ma ezen a vasútvonalon?

A képen látható 1000 mm-es keskenynyomközű vasút megszűnt, azt 1949-ben normál nyomközű vasúttal váltották ki, teljesen más nyomvonalon. A helyes válasz tehát nulla.

b) A világ hányadik alapítású műszaki felsőoktatási intézménye működött itt?

Bizony, az első.

c) A részlet délnyugati sarkában egy nagyobb tó látható. Mi célból létesült, társaival együtt?

Hidraulikai energiatárolás, az ércbányászat energiagényének kielégítésére, az elektromosság alkalmazása előtt.

 

trv_iii_10_r.jpg

30. a) A képen látható részlet nyugati szélén egy ipari létesítmény foglalta el a helyet. Hol található ilyen, közvetlenül a Duna mentén?

Almásfüzitőn található még vörösiszap-tároló.

b) Az északi részén látható városban a 14. feladványban említett regény írójának néhány figurája látható köztéri szoborként. Kik ők?

Bogáncs, Vuk, Vahur, Bob, Lutra, Cin, Hú, Kele.

c) A kanyargó szárnyvonalon pár évtizede ércszállítást végeztek, egy kisvasútról rakták azt át. Milyen márkájú tehergépkocsik pótolták a kisvasutat 15 éve?

Kraz. http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9011033&aq_ext=1&aq_text=%DArk%FAt
http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9011033&aq_ext=1&aq_text=Kraz

 

 

 

trv_iv_1.jpg

31. A térképrészleten egy állomást látunk. a) Mi az állomás neve ekkor? b) Az állomástól Fenék megírással jelzett helyig ma vasút vezet: mikor épült?

a) Keszthely.
b) 1895. XII. 15. (a Zalavölgyi HÉV által átadott nyomvonal él, az 1888. IX. 27-én átadott keszthelyi nyomvonalat felhagyták Fenékpusztáig).

 

trv_iv_2_ret.jpg

32. a) Mi a képen látható állomás mai neve? b) A részleten látható nagyobb sziget mikor került vissza Magyarországhoz? c) Ki állította a részleten feltüntetett kápolnát? d) Mikor szállták meg nyugat-európai csapatok a szigetet?

Orsova, Adakaleh.
a) A képen látható állomást a Vaskapu I. erőmű átadásával elárasztották.
b) 1913.
c) Ferenc József állította a Szent Korona-kápolnát.
d) 1919 februárjában szállták meg francia csapatok.

 

trv_iv_3.jpg

33. a) Kik alapították a részlet közepén található, a vízfolyástól északra és délre fekvő településpárt? b) Mi történt a képen látható szolgálati hellyel? c) Mi látható ma az épületen és miért? d) A keletre fekvő szomszéd megállóhely nevét adó faluban hányszor főztek sört egy évben 240 éve? (A nevének az eredetére sajnos nem sikerült rájönnünk, így az sajnos nem lehet kérdés. : )

a) Kis- és Nagyolaszit vallonok alapították.
b) A vasutat duzzasztás miatt új nyomvonalra helyezték, emiatt megszűnt. Az új nyomvonalon egyébként megállóhelyet hoztak létre.
c) Vlašky. A sorozatos átnevezésekből ezt az időszakot őrizte meg a megállóhely épülete.
d) Párisháza; + története / alapították / Liptó keresésre:

http://epa.oszk.hu/02000/02030/00027/pdf/HOM_Evkonyv_32_257-294.pdf

„A bevallások azt jelzik, hogy Liptóban a sörfőzés jelentős élelmiszeripari ág volt a 18. században is, amit a jobbágyi robot szolgált ki. A már említettek mellett bizonyosan jelentős sörfőzde volt Párisházán: évi 18 főzés zajlott az 1770-es években, ahova a bessenyőfalui jobbágyok fuvarozták a fát. Sörfőzde volt Csernova és Ludrova településeken: az előbbihez - a fuvaros munka mellett - mogyorófaveszszőket voltak kötelesek adni Csernova lakói, bizonyára a hordók abroncsolásához. A Dovaló sörfőzdéjét kiszolgáló jobbágyok arról panaszkodtak, hogy csak a nappalokat számítják bele a napszámba, holott éjjel is szolgálniuk kell a serfőzdében.”

 

trv_iv_4.jpg

34. Sorolja fel a térképrészlet által ábrázolt területen a) megszűnt, és b) az elmúlt 50 évben létesült vasúti szolgálati helyeket!

a) Türje, Batyk, Zalavég. 
b) Türje, Zalabér-Batyk.

 

trv_iv_5_ret.jpg

35. a) A képen látható részleten egy nem akármilyen hely látható: mi ez? b) Milyen nyelv hivatalos elvileg most a területen?

a) Ez bizony a gombos–erdődi gőzkomp.
b) A jobbparton a horvát; a balparton a szerb, és emellett még elvileg a magyar, német, horvát, román, szlovák és a (vajdasági) ruszin.

 

trv_iv_6_ret.jpg

36. a) Mikor létesült a képen látható állomás? b) Mi volt a terület fővárosa 1939-ben?

Lajtaújfalu. a) 1872, a szénvasút által. b) Berlin.

https://de.wikipedia.org/wiki/Ebenfurth vagy
https://de.wikipedia.org/wiki/Neufeld_an_der_Leitha
Die Pferdeeisenbahn vom Kohleverladeplatz (heutiger Bahnhof) zum Knoten Ebenfurth nahm am 20. März 1872 ihren Betrieb auf.
Am 28. Oktober 1879 wurde die Teilstrecke Ödenburg-Ebenfurth der ROEE eröffnet.
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Aufnahmeblatt_4857-3_Eisenstadt_Klingenbach_Wulkaprodersdorf.jpg

 

trv_iv_7.jpg

37. A részlet közepén utóbb állomást létesítettek. a) Mi a pénztár nyitvatartási ideje? b) Az állomásról közvetlen vonattal elérhető települések közül melyik a legdélebbi fekvésű miről kapta a nevét?

Sajólénártfalva. Itt a ČSD elágazó és deltavágányt állomást épített, ma már csak az létezik.
a) A pénztár megszűnt, a váróteremé 16.30–17.00. (Eredetileg ez utóbbi lett volna a kérdés, de sajnos elrontottam, természetesen mindkét választ elfogadtam. 17.00-kor vonatkeresztezés van, az első érkező megáll, így az meg van hirdetve, és előtte a váróterem-használatot bizony a ŽSR biztosítja.)
b) (Ezt is elrontottam, mert csak egy gyorsvonat áll meg, én meg személyvonatra akartam vonatkoztatni a kérdést, csak korábbi évi menetrendet néztem.)
Fülek „neve a régi magyar File személynévből ered, de nevének több közszájon forgó magyarázata is létezik. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és Füles nevű, kincset talált kutyájáról kapta nevét a város, de egy másik legenda szerint várát egy Fulkó nevű rablólovag építtette. Történészek a kelta fulak (rejtekhely) szóból, illetve az ókori Philecia névből származtatják, utóbbi egy Kr. u. 150 körül rajzolt térképen szerepel.”
(Ajnácskő „neve a török eredetű magyar Ajnács személynévből való. A török ojnas kacér nőt jelent. A monda szerint neve onnan ered, hogy a honfoglalás után Huba vezér a várat leányának, Hajnácskának adta.”)
Forrás: Wikipédia-szócikkek.

 

trv_iv_8.jpg

38. a) A képen látható vasútvonalat melyik törvénycikk engedélyezte? b) Mi a híd neve? (Egy választ kérünk.) c) A hídtól északnyugatra lévő területet mire hasznosították az ezredéves kiállítás idején? d) Milyen, vasúttal is összefüggő hasznosítás volt ezen a területen ez előtt és e) ez után? (A c) pontban tárgyalt területen és hasznosítási időszakhoz képest.) f) Hányadik hídszerkezet üzemel ma ezen a helyen?

a) 1872. évi IX. tc.
b) Összekötő vasúti híd.
c) A budai Konstantinápoly.
d) Kikötő (egyébként a feltöltéshez is vezettek ide vasutat).
e) Hídgyár (meg az Andor utcától a Horthy Miklós hídon át vezető szükségvágány az Összekötő vasúti híd lebombázásának esetére).
f) Ötödik: az eredeti, amit le kellett cserélni, a szovjet ideiglenes, majd félállandó, végül a mai (indoklással kevesebbet itt is elfogadtam más választ).

 

trv_iv_9.jpg

39. Egyes vasútvonalak építését akkoriban szépen dokumentálták, szerencsére néhány díszes album máig fennmaradt. A részleten egy vasúti híd látható, annak befejező munkálatairól is maradt fenn kép. a) A kép hátterében lévő hegycsúcs hány évvel később vált nevet? b) A fotós egyik műhelyének helye egy hírhedt vasútállomás nevét is adta, melyikét? c) Hol volt a részleten látható területen először villamosított vasút végpontja? GPS-koordinátákat kérünk.

Poprád-Felka. Schild Sándor fényképezte a KsOd építését.
a) 1896-ban Gerlachfalviról Ferenc József-csúcsra, 1919-ben vissza, 1923-ban legionáriusokról, 1932-ben vissza, 1939-ben a szlovákokról, 1945-ben vissza, 1949-ben Sztálinról, 1959-ben vissza. :)
b) Buda-Császárfürdő.
c) Poprád-Felka állomás déli oldalán volt a Tátrafüredi Helyiérdekű Villamos Vasutak végállomása, 1912-ben villamos üzemre adták át.

https://www.google.hu/search?q=Poprád+vasúti+híd&tbm=isch
https://www.google.hu/search?q=Kassa+Oderberg+album&tbm=isch
kassa+oderbergi+építése+poprád
http://timelord.blog.hu/2014/05/07/a_kassa-oderberi_vasut_epitese
http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/201004/a_becsi_vilagkiallitas_legerdekesebb_magyar_kepei

http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=33191&f=2207
https://s3.amazonaws.com/gs-geo-images/e9fb5c18-39a9-4d2a-8c35-49a5e414ea5a.jpg 

 

trv_iv_10_a.jpg trv_iv_10_b.jpg
trv_iv_10_c.jpg trv_iv_10_d.jpg
trv_iv_10_e.jpg

40. Mi a kapcsolat a térképrészletek között? (Az első részlet forrása kivételesen a III. katonai felmérésből való, 1:200000-es szelvényről, az ELTE jóvoltából.)

a) Somsoka, b) Fogadjisten, c) Vaskút, d) Hertelendyfalva, e) Haraszti más néven Hadikfalva

Somoskáról Fogadjistenre történt telepítés.
Fogadjistenről Bácskába, majd később onnan Vaskútra történt telepítés.
Bukovinából telepítettek székelyeket Hertelendyfalvára és
Harasztiba, ami Hadikfalva néven is ismeretes.

http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=45.964366&lon=19.041495&z=15&m=b&show=/7575390/hu/Bácshadikfalva
https://www.google.hu/search?q=Bácsszentgyörgy+Hadikfalva
https://www.google.hu/search?q=bukovinai+székely+falvak&tbm=isch
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadjisten -re írja: Somoskáról költöztek, majd onnan Bácskába, majd Vaskútra.
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Vask%C3%BAt#Magyarok Vaskútra bukovinai székelyek.)
https://www.google.hu/search?q=Voilovice
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hertelendyfalva

https://www.google.hu/search?q=Jakubestie
Die ungrischen Ansiedlungen Andras falva, Ha dikfalva, Ciben, Jakubestie, Joseph - und Laudon falva, dann die Filipowan'schen Ansiedlungen Fontina alba Bei Jakubestie (Fogodisten) in der Bukowina^ wo sie bis 5' hoch wird

 

Így nézett ki tehát a második kettő forduló. Várjuk a hozzászólásokat, kinek mi jut eszébe a térképrészleteken láthatókról vagy alatta leírtakról, esetleg mi mást tett volna fel kérdésként?

2016. XII. 7-én délután találkozhattok a bloggazdákkal, a játék elkövetőjével és jó essetben a megfejtőivel is.
Arra kérünk, részvételi szándékod valószínűségét lődd be az eseményhez a Facebookon, mi szívesen látunk. ; )

 

Frissítés 2016. XII. 1. 6.22:

Aki több megfejtést küldött be, az több nyereményre számíthat: könyveketés térképeket ajánlottak fel támogatóink. A kialakuló pontsorrend a ​választási sorrendet alakítja ki. A várható nyeremények:

1 db. Ésszel Járom be a Földet! (válogatás a Földgömb írásaiból)
1 db. Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában
2000-es évek elejéről, közepéről származó Panoráma útikönyvek:
3 db. Kárpátalja (2000)
3 db. Burgenland
4 db. Szlovákiai utazások
5 db. Athén–Attika
4 db. Nagy-Britannia és Észak-Írország
5 db. Peking
4 db. Ciprus (1999)
Több száz választható az 1:10000-es katonai térképszelvények közül az 1970-es évekből.
3 db. reprint 1896-os Homolka József-féle Budapest térkép.
Hálásan köszönjük Puskás Katalinnak már a játék indulásakor felajánlását Érdről, a Magyar Földrajzi Múzeum részéről.
A múzeumot egyébként tapasztalatból nagyon ajánljuk: a kiállításokon még az ismeretekkel rendelkezők is elcsodálkozhatnak a magyar földrajztudomány és térképészet nagyságán, vagy a helytörténeti gyűjtemény meglepő részletein.

Frissítés 2016. XII. 5. 17.10:

A megfejtéseket a blogtalálkozóval, díjkiosztóval egybekötött eredményhirdetéshez 2016. XII. 6. 18.00-ig fogadjuk.

A V--X. forduló megfejtéseit egyelőre nem hirdetjük meg, mert páran még dolgoznak rajta. Erre a fenti határidő után is lesz mód. Aki kér még időt, dolgozna még a karácsony utáni szünetben vagy utána a játékon, jelezze bátran valamelyik megfejtésküldő levelében, és a további megfejtéseket csak utána tesszük közzé, hogy ne rontsuk el a játékát.

Szólj hozzá!

A térképmű, és ami mögötte van – Az I–II. forduló megfejtései

2016. november 23. 20:00 - Ferriviarius

Közeledik az év végi blogtalálkozó (2016. XII. 7.), azaz az idei térképfelismerési játékunk eredményhirdetése is, így több részletben közzétesszük a megfejtéseket a nagyközönségnek, és várjuk a hozzászólásokat is.

Első körben az I. és II. fordulót leplezzük le. Az I. forduló feladványait a MAPIRE kataszteri térképein, a II. fordulót a második katonai felmérés térképein hirdettük meg. A kérdések a blog normál betűivel, a válaszok Book Antiqua betűkkel jelennek meg.

 

trv_i_1.jpg

1. a) Melyik társaság építette a képen látható állomást, és mikor adta át?

A részlet keleti szélén Sopron akkori külvárosát látjuk, ekkor a vasútvonal még fejállomásban végződött. Az építő: Ödenburg–Wiener-Neustädter Eisenbahn Gesellschaft (Sopron–Német-újvári Vaspálya Társaság). 1847. VIII. 20-án adták át, tehát az elsőnek kikiáltott Pest–Vác és a másodikként tekintett Pest–Szolnok átadása között. Később a Déli Vasút vette át, és a GYSEV vonalának megépülte után ez lett Sopron-Déli.

b) Az állomás mai neve két tagból áll: egy helynévből; és egy ezt kiegészítő tagból, melléktagból. Ezzel a melléktaggal még két vasúti szolgálati hely üzemel mai államhatáraink közt: melyik nem vasúttársaságról kapta a nevét? Miért nem?

A lehetségségesek közül Budapest-Déli és Szőny-Déli szolgálati helyekre gondoltunk. Bár ez utóbbi a Déli Vasút Székesfehérvár–Komárom vonalán található, de a létesítésekor már a MÁV kezelte.
A budapesti fejpályaudvar viszont egyértelműen a Déli Vasútról kapta (ezt) a nevét, a menetrendekben Budapest D. V. vagy Budapest Délivasut neveken is szerepelhetett, mint ahogy akkoriban másutt is így különböztették meg a különböző társaságok állomásait.
Tehát Szőny-Déli a megfejtés. (A dörzsöltebbek a VPE oldalán találhattak további szolgálati helyeket, kérdésre a személyforgalomra meg nem nyitott helyeket kizártuk.)

 

trv_i_2.jpg

2. a) Mi volt a képen látható vasútállomás neve annak átadásakor?

Ofen. Átadáskor fel nem merült magyar név használata. Magyarázatképpen egy hozzászólás az 1. feladvány Budapest-Déli hivatkozásából: 

„A déli vasút idegen vonalairól idetelepített személyzet magyarul nem tudott és sokáig nem is tanult meg. Így esett meg, hogy a soproni indóházban Budára magyarul megcímzett csomagot a raktáros nem akarta felvenni, mert állítása szerint nem tudta, hol van Buda. S mikor németül megmagyarázták neki, hogy tulajdonképp a vasút Ofen nevő állomására címezték, még neki állt feljebb, mondván, ki velük beszélni akar, tanuljon meg németül. Az Ofen állomásnévvel kapcsolatosan, sajnos, a raktárosnak volt igaza, hisz a mai Budapest déli pu. neve ekkor még valóban Ofen volt. De még 1890-ben is ott díszelgett a magyar főváros Buda állomásának neve alatt az Ofen név.” Forrás: Soproni Szemle 1965. XIX. évf. 4. sz. Lovas Gyula: A Sopron–Kanizsa közötti vasút

b) Sorolja fel az innen 1868-ban Bécsbe induló közvetlen vonat által érintett vármegyeszékhelyeket!

A menetrendet mindmáig könnyű a magyar nyelvvel megbírkózni tudó Google képkeresőjével fellelni: Déli Vasút menetrend 1868. Tudni kell, hogy ekkor még sehol nem volt a MÁV által közel két évtized múlva átadott Kelenföld–Komárom-Újszőny vasútvonal. Ugyan a Székesfehérvár–Komárom létezett, és a DV tulajdonában volt, de onnan tovább Bruckig az osztrák Államvasút-Társaság nevű magánvasúté volt az infrastruktúra. Így az akkoriban szokásos rend és a fellelhető menetrend szerint is bizony Nagykanizsán és Bécsújhelyen át közlekedett a DV vonata, tehát a megfejtés: 
Székesfehérvár (Fejér vm.), Szombathely (Vas vm.), Sopron (Sopron vm.). Buda nem volt vármegyeszékhely.

 

trv_i_3.jpg

3. a) A képrészleten látható helyen ma komoly vasúti komplexum látható. Ennek távirati hívójele: VA. Mire utal ez?

A részleten a Pest–czeglédi vaspálya és a Pest–lajosmizsei helyiérdekű vasút kiolvasható, a mai Kőbánya-Kispest helyét látjuk. Régi neve: Kőbánya Vasgyár utca megállóhely volt (az utca neve a térképrészleten is látható).
A távirati hívójelek nem szokták követni a nevek változásait, így elég jól őrzik a múltat, pl. J: a mai Veszprém, korábbi Jutas; Ud: Újdombóvár, a mai Dombóvár; B: a mai Budapest-Déli, korábban Buda (a szóhasználatban Székesfehérváron máig Buda, vagy pl. a Nyugatiban máig Pozsony felé állítanak vágányutat).
A hívójelek vagy távírókódok számos területen mindmáig használt egy-kétbetűs rövidítésekként szolgálnak, pl. a járműveken hasonló jeleket láthatunk, a REV felirat után a fővizsga azaz revízió helyét: Ms: Miskolc, Sm: Szombathely.

b) Az idők során legutóbb a helyszínen létesített vasútüzemnek komoly betonkerítése van. Hol található még hasonló ebben a városban, de üres telken, a hozzá tartozó vasútüzem nélkül?

Legutóbb metróüzem épült a helyszínen. Ezt a tervek szerint Káposztásmegyerig építették volna. Végül a 14-es villamos épült a metrótelekre.

c) Mi ez utóbb említett vasútüzem vonalának az átadáskori, hivatalos, helyesírási hibától mentes neve?

Korábban észak–déli metróvonal volt az elterjedt, hivatalos elnevezés (lásd pl. itt a második képen), ami nagykötőjellel írandó.

 

trv_i_4.jpg

4. a) A részleten látható vasúti megállóhely neve 1914-ben két tagból állt; második tagja áttételesen egy égtájról kapta a nevét: voltaképpen a vasúttársaságról. Miért az a vasúttársaság neve?

A helyszínt könnyű felismerni a térkép megírásaiból, pláne azok felülírásaiból. Itt a Déli Vasút Kanizsa–Buda vasútvonalát látjuk. Később itt vezették el a Budapest–Pécsi Vasút vonalát (Kelenföld–Szentlőrinc), melyet már 1889-ben államosítottak – a Déli Vasutat jóval később. Megkülönböztetésül Budafok Délivasut néven szerepelt a megállóhely 1914-ben.

A Déli Vasút azaz a Südbahn pedig a Bécs városából kiindulóan Trieszt felé vezető törzsvonaláról kapta a nevét.

b) A vasúttársaság névadó törzsvonalán szokatlannak ható forgalmi szabályozás volt érvényben a közelmúltig: mi volt ez?

A Südbahnon a menetirány szerinti bal vágány volt a helyes vágány egy jókora szakaszon 2012-ig.

c) Sorolja fel, hol érvényes még ilyen szabályozás hazánkban!

Budapest-Déli–Kelenföld; Budapest-Keleti–Kőbánya felső, Kőbánya felső–Rákos felső pálya; Örs vezér tere–Gödöllő (BKV–HÉV).

 

trv_i_5.jpg

5. a) A részleten két szokatlanabb vasútüzem egy-egy végpontja is látható: melyik társaság adta át ezeket, és hol volt a másik végpontjuk?

A részleten folyó és egy híd látszik, a Duna feliratának felével. A Lánchíd budai hídfőjénél egyrészt a BKVT (Budai Közúti Vaspálya Társaság) lóvasútjának vége látható, mely a térképen jól követhetően Zugligetig (a Laszlovszky-majorig), majd szárnyvonalon az óbudai főtérig közlekedett. (A zugligeti eredeti épületet hosszú évek óta hagyja az önkormányzat szétlopni.)

A másik vasútüzem a Budai Hegypálya, mai nevén budavári sikló, ez lényegében eredeti vonalon közlekedik.

b) A be nem épített telken milyen intézmény állt később, ebből mi maradt mára a helyén az intézmény tárgyköréhez kapcsolódóan?

Az üres telken a Kereskedelmi Minisztérium állt, ehhez tartozott a közlekedésügy is. Innen szelvényezték a Budapestről kiinduló főutakat, ennek jelképeként áll itt ma a második kivitelű 0 km-kő.

 

trv_i_6.jpg

6. a) Mi volt a képen látható vasútvonal kezdőpontja?

A Čakaturn árulkodó jel, Csáktornyán járunk. Ez a vonal a Déli Vasút trieszti törzsvonalából Pragerhofnál ágazott ki a Nagykanizsa felé, később Buda tartó vasútvonal, a szelvényezés is természetesen ezt követte egy évszázadig. Érdekesség: a DV csak 1969-től került a MÁV tulajdonába, addig csak bérelte azt 1932-től.

b) Utóbb itt egy másik vasútvonal csatlakozott: melyik törvény engedélyezte az építését?

Kettő vasútvonalat is engedélyeztek, és mindkettő megépült: 1884. évi XXXI. törvénycikk alapján a Csáktornya–Zágrábi HÉV vonala, 1889. évi XXXV. törvénycikk alapján az Ukk–Zalaszentiván-Kisfaludpuszta–Csáktornya hév-vonal.

 

trv_i_7.jpg

7. A képen csak egy darabja látható egy vasútvonalnak, amit egy hév-társaság adott át. A társaság nevét adó két település közt félúton egy város található.

A felismerésben a jellegzetes alföldi mezővárosi településszerkezet adott támpontot. Mivel kevés vármegyét dolgoztak fel a kataszteri térképek közül, így viszonylag hamar rá lehetett találni a helyszínre. : ) Hajdúnánás déli felét és Hajdúdorogot látjuk, csak utóbbitól délre az adott szelvényrészen láűthatunk egy darabot a vasútból.

A vasutat a Debrecen–Hajdúnánási HÉV társaság adta át, két évre rá hosszabbította meg Bűdszentmihályig (később ez az állomás a Tiszavasávári nevet vette fel). Innen Tiszalökig a vonalat a Tiszapolgár–Nyíregyháza HÉV építette saját szárnyonvalaként. Debrecen és Hajdúnánás közt kb. félúton Hajdúböszörmény található (a nyomvonal-módosítástól függetlenül).

a) Milyen felekezetűekről kapta a nevét?

Az izmaelita (muszlim) hitű böszörményekről.

b) Egy szövetséges ország ezredese 1915-ben térképet adott ki egy sok évtizedes diplomáciai-katonai tervhez: tipográfiailag helyes ékezettel írva milyen néven szerepel ez a város rajta?

A francia forradalomként megszépített történetű szellemiségből ered elsősorban a havasalföldi és moldvai, leginkább sovinizmusba átcsapó nacionalizmus, melynek hatására született a dák–római folytonosságelmélet. Ez ugyan a Ceauşescu-diktatúra (ejtsd: csauseszku) alatt vált csak államdogmává, de földrajzi-politikai következménye-előzménye: a Kárpát-medence egy jókora részének a Tisza határfolyóval való megszerzése már egy 1816-os (!) lipcsei kiadású térképmellékleten is szerepel. (A rabszolgaság megszüntetése, a cirillről latin írásra való átállás, Románia megszületése két emberöltővel később következik be, a független királyság létrejötte és hadseregfejlesztés követi. A világháború küszöbén parasztlázadás, tízezres megtorlás és hasonlók történnek. A háttérben meg felkészülés, minden téren; a szarajevói pisztolyeldördülésig és még azután is.)

Ennek fényében naivitás meglepődni Teodorescu ezredes 1915-ös román térképén, melyen Szolnokig minden település román néven szerepel, amire ki bírtak valamit találni (számos településen semilyen román jelenlét vagy érintettség nem volt, így nyelvhasználatban sem alakulhatott ki fonetikus átirat). A román államvasút, a CFR 1922-es kiadású állomásnév-szótárának egy része sem érvényes már, látható benne a hirtelen jött helyzet tisztázatlansága. (Amúgy Brassó és Szolnok között meg kb. bárhol lehetett volna ugyanilyen államhatárt húzni.)

E kitekintő után jöjjön a megfejtés: ezen a térképen Hajdúböszörmény így szerepel: Beșermeni (ejtsd: besermeny, rövid é-vel).

A tipográfiai vonatkozás: az Unicode–Microsoft vonalon tévesen implementáltak egy ékezetes betűt, amit egy nyelvben sem használnak: Ţţ Ţţ (cedilla [ejtsd:szedijja] mellékjellel; ami spanyol–francia eredetű, a mai török is ezt használja, pl. Çç Şş).
Ezzel szemben a román tipográfiában használt
Șș Șș és Țț Țț (vessző mellékjellel) csak az Unicode 3-ba került bele, Windows Xp alatt csak a baj volt bele, de igazából mindmáig.

c) Sorolja fel a város német neveit!

Betschermen; továbbá, téves tükörfordításban: Wütender Armenier.

 

trv_i_8.jpg

8. A vasútállomások sokszor nem annak a falunak a nevét viselik, ahonnan a legkönnyebben megközelíthetők. A képen egy ilyen névadó falu határában vagyunk: két másik falu is közelebb van ahhoz az állomáshoz, amelyik egyébként a közelmúltban vált elágazó állomásból csatlakozó állomássá. a) Melyik ez az állomás vagy falu? b) Mi az állomás vasúti különlegessége 2-3 évtizede?

A felvezető szöveg sejteti, hogy a vasútvonalakat kezelő társasági háttér megváltozott, de a birtokos Erdődy név is segítség. a) Porpácon járunk.
b) Itt a Celldömölk felől Szombathely felé tartó (MNYV által átadott) vasútvonalhoz csatlakozik az egykori Pozsony–Szombathelyi HÉV Porpác–Pozsonyligetfalu vonala (ez már önmagában érdekesség, hogy a forgalmi irány és a szelvényezés iránya ellentétes irányú). Ezeket a vonalakat a közelmúltig mind a MÁV kezelte, Szombathely felé kétvágányúsította is. Ezzel összefüggésben az egyvágányú Celldömölk–Sárvár irány felől bejárva a pálya egy 120 km/h sebességre alkalmas geometriájú kitérőn kapcsolódik a kétvágányú folytatáshoz. (Egyébként a vasútvonal csak 100 km/h sebességre alkalmas, így a jelzőkön sebességcsökkentés nélküli továbbhaladást engedélyező jelzés van.)
2011-ben a GYSEV átvette a Sárvár felé tartó vonal kivételével az infrastruktúrát, így az elágazó állomás csatlakozó állomássá vált: ismét két különböző társaság vonala kapcsolódik itt. (Egy elágazó állomáson azonos társaság két vonala kapcsolódik.)

 

trv_i_9.jpg

9. a) A képen látható részleten egy helyet máig Szaros-nak hívnak a vasutasok. Miért? Mi a szolgálati hely mai neve?

a) A Déli Vasút vonalán, azaz a mai székesfehérvári vonalon lévő Szarostétény a korábbi sertéshizlaldáról kapta a nevét. Nagytétény a hivatalos és közismert neve. A személyforgalom nemrégiben megszűnt.

b) A képen látható 8. sz. őrháznál időközben vasútállomás épült. Mi lett volna ennek a neve, ha a 2010-es rendrakáskor ennek a nevét is leegyszerűsítik? c) Honnan kezdhették a képen látható őrházak számozását?

b) A megnevezett helyen a Budapest–Pécsi Vasút vonalán, az Érd felső–Pusztaszabolcs felé vezető vonalon létesült eredetileg Tétény-Diósd 8. sz őrház néven a szolgálati hely, a mai Nagytétény-Diósd. A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata szerint Diósd nevet kapta volna.

c) A DV vonala Nagykanizsáról épült, a 184. őrházat látjuk a részleten, így valószínűleg egészen Nagykanizsáról indult a számozás (Buda a végpont volt). A Budapest–Pécsi Vasúttársaság vonalának kezdőpontja Kelenföld volt.

 

trv_i_10.jpg

10. A részleten látható állomást mikor használhatták a lakosok a járásközpontba való utazásra az 1930-as években? : )

A részleten szláv helynevek láthatók, nyilvánvalóan egy vármegye szélén, sejhetően alföldi jellegű területen, ahol egy vízfolyás adja a vármegyehatárt. A feladat az volt, hogy ezeket az ismérveket kellett keresztezni viszonylag korai építésű vasutakkal. Így lehetett rátalálni az egykori Góla állomásra. (Időközben Somogy vármegye is felkerült a térképek közé.)
Góla a trianoni békediktátummal a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, míg az állomás a Magyar Királysághoz. A vasutallomasok.hu oldalon Góla adatlapján találhatókat idézzük:

„A békediktátum szövege a vasutakról szóló részében külön kitért az akkori „Gola város és kerülete” részére fenntartott állomás használatának rendjére (303. cikk). A szöveg úgy rendelkezik, hogy Góla község vasútállomását az igazgatóságok között létesítendő egyezmény fogja megállapítani. 1926. július 24-én Belgrádban egyezmény született a gólai állomás használata tárgyában, melyet 1929-ben törvénybe foglaltak (1929. évi XLV. törvénycikk).
Az egyezmény értelmében a gólai lakosok használhatják Góla vasútállomást mindennemű korlátozás nélkül, tehát árufeladásra is. A lakosok részére (a használat megkönnyítése érdekében) a határátlépés céljára fényképpel ellátott határátlépési igazolványokat bocsátottak ki, melyek hat hónapig érvényesek, és a határvonalnak napkelte és napnyugta között való átlépésére, valamint a határvonalon át a pályaudvarig vezető út használatára és kizárólag a pályaudvaron való tartózkodásra érvényesek. Az igazolvánnyal még ugyanazon a napon a határon át vissza is kellett menni, éjjeli órákban azonban csak kivételes sürgős esetben adtak engedélyt az átlépésre.
Ezen kívül az egyezmény rögzíti, hogy az utazás megkönnyítése végett naponta legalább egy közvetlen vonatpár vagy kocsi közlekedjen Góla és Kapronca (Koprivnica) között. Góla lakosai a Gyékényes–Barcs vasútvonalon keresztül Kaproncába közlekedve, útlevél nélkül csak az e célra szánt közvetlen kocsikat használhatják, nekik a közvetlen kocsikat magyar területen elhagyniok nem szabad. Polgári személyek semmilyen fegyvert nem vihetnek fel a vonatra; a közvetlen kocsik utasait és azoknak poggyászait rendőr és vámközegek kísérik.  
A kommunizmus vasfüggönyének leeresztésével az állomás is megszűnt. A szolgálat megszűnésének ideje percre pontosan ismert: 1951.06.18 15.50. (Asztalos Endre)”

 

trv_ii_1.jpg

11. a) A képen látható vasútvonalon sebességrekordot állítottak fel. Hová jártak ezek a mozdonyok az 1930-as évek végén? b) 1938-ban ott (a végállomást jelentő város főterén) elhangzott egy híres államfői beszéd: milyen nyelven és miért?
c) Meddig (térben) járt a székesfővárostól az 1940-es években a képen látható vonalon közlekedő gyorsmotorvonat? d) Mennyivel később érkezik ma Budapestről ugyanide az ugyanerre közlekedő, ugyanabban a napszakban induló közvetlen vonat?

Az egykori Tiszavidéki Vasút Püspökladány–Nagyvárad vonalszakaszát látjuk. A sebességrekord a 242 sorozatú áramvonalas burkolatú gőzmozdonysorozattal állították fel.
a) Ezek a mozdonyok akkoriban Kassára továbbítottak gyorsvonatokat.
b) 1938. XI. 11-én vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, az Adrián a haditengerészetnél töltött évei miatt beszélt jól horvátul, és az ehhez részben közeli szlovák nyelven szólt a felvidéki lakosság nemzetiségi részéhez.

c) A székely gyorsmotorvonat Sepsiszentgyörgyig járt. Reggel 7.02-kor indult a székesfővárosból, és este 19.17-kor érkezett meg.
d) Sepsiszentgyörgyre ma az 5.55-kor induló nappali vonat 21.20-kor érkezik. Az érkezés tehát közel kettő órával később történik. A menettartam az akkori 12 1/4 óra helyett ma 14 1/2 óra (plusz egy óra zónaidő-eltérés van).

 

trv_ii_2.jpg

12. A térképrészleten mutatott területen az idők során még egy vasútállomás épült. a) Miért nevezik a vasutasok Tapsifalvának? b) Egy híres szoborcsoport áll itt: felállításának dátumai?

Az akkori Dombóvárt, mai nevén Dombóvár alsót látjuk. Utóbb Újdombóvár, mai nevén Dombóvár épült a Budapest–Pécsi Vasút által.
a) A történet szerint szabálytalan munkavégzés miatt egy vasúti kocsiból az általa fuvarozott nyulak elszabadultak, és a rendezőpályaudvaron jóval később is még nyulat lehetett fogni.
b) Az első független magyar kormányt ábrázoló, Kossuth-szoborcsoportként ismert emlékművet, Horvay János alkotását, 1927. XI. 6-án avatták fel az Országház mellett. Dombóváron 1972-73-ban állították fel a szigeterdei parkban Dombóváron (miután Rákosi Mátyás kommunista kormánya 1952-ben elbontatta).

 

trv_ii_3.jpg

13. A képen látható területen újabb vasútépítést terveznek, emiatt – pár méteren múlik, de – bontani tervezik a térképen ábrázolt vasútállomás egyik épületét. a) Melyik terv útjában áll az egyébként nem gyakori épület? b) Mi az épület mai funkciója?

a) A GYSEV által tervezett, Szombathely felől Zalaegerszeg felé közvetlen eljutást biztosítandó tervezett deltavágányt pont úgy húzták meg, hogy a Déli Vasút által 1865-ben épített egykori Zalaszentiván állomás szabványos felvételi épületét bontani kívánják.
b) Az épületben ma az Aba Hotel működik.

 

trv_ii_4.jpg

14. A képen látható területen egy különleges vasúti villamos alállomást adtak át. Röviden, miért különleges ez a rendszer: miben tér el a hazai szokványostól, és miben nem? b) Egy híres regény címére is utaló szolgálati helynév szerepel ma itt ezen a részleten. Az első kiadás védőborítóján ki a sötétebb színű inges fiatalember?

a) A kaposfüredi villamos alállomás 2×25 kV-os rendszerben működik. Ennek nagyszerűsége, hogy 25 kV-os 50 Hz-es (tehát szabványos) elemeket használ, csak a kapcsolástechnikában tér el valamelyest. Ezáltal jóval kisebb zavartatás (interferencia) adódik, és jóval nagyobb távolságra tudnak így táplálni. A Kapospula–Nagykanizsa–Szabadbattyán hálózatrészen üzemel ez a rendszer. (Sajnálatos módon nem eléggé közismert, és vizsgálat szintjén sem terjed megfelelően.)

b) A Tüskevár borítóján Bütyök szerepel sötétebb ingben, mert a könyvben Tutajos szőke.

 

trv_ii_5.jpg

15. a) Melyik társaság adta át a képen látható állomást és mikor? b) Ebben az évben Magyarország három vármegyét veszített, melyek ezek? c) Mi volt a hivatalos nyelv azon a településen, melyet cserébe megszerzett?

Zákány állomást látjuk. Gyékényes később épült, ma a barcsi és a kaproncai vonal is ahhoz kapcsolódik.
a) A Déli Vasút adta át 1868. IX. 1-jén.

b) Szerém, Verőce, Pozsega vármegyékről a horvát–magyar kiegyezés keretében mondott le a magyar kormány a horvát–szlavónországi javára. (Az oszmán hódításig a Száva és a Dráva köze Magyarországhoz tartozott, és annak kiűzésekor került a horvát bán kezelésébe; ezt a vitatott hovatartozást rendezték így.)
c) Cserébe Fiume városát és kerületét kapta meg, ahol az olasz volt a hivatalos nyelv.

 

trv_ii_6.jpg

16. Az állomás restije előtt egy régi szelvénykő található. a) Honnan indul a szelvényezés, miért? b) Hova tart éppen, miért?

A részleten meghagyott felirat, a Tiszai pályaudvar, árulkodik arról, hogy Miskolcon járunk. Miskolc-Tiszai pályaudvar a Tiszavidéki Vasútról (TVV) kapta a nevét. A resti előtt egy 2862 feliratú szelvénykő található.
a) A TVV, bár elsőként a Szolnok–Debrecen szakaszt építette meg és adta át, de az osztrák Államvasút-Társaságtól (StEG) előtte fél évvel megvásárolta a Cegléd–Szolnok (Ószolnok) vonalat, és abból ágazott ki, így –ahogy a távolságadatok is mutatják– a szelvényezése Ceglédről indul.
b) A TVV leghosszabb vonala Debrecentől Miskolcig, majd visszafelé indulva Kassáig épült. Miskolcon a szelvényezés 2861+40-ig jutott, majd Felsőzsolcáig a másik vágányon párhuzamosan folytatódott a kassai végállomás felé. A szelvényezés emiatt éppen Miskolcról Kassára tart.

 

trv_ii_7.jpg

17. A 4. és 5. őrház között utóbb vasúti hidat építettek. a) Mikor adták ezt át? b) A nevét adó települést hány évvel a pozsonyi csata után alapították?

Pest határában vagyunk, a Vác–Pozsony–Bécs felé vezető, több szakaszban átadott vasútvonal egy részét látjuk. A hidat a Pozsony utáni osztrák határállomásról mindmáig marcheggi hídnak nevezik.
a) A marcheggi híd a balparti körvasút része, amit 1889-ben adtak át. (Egyes összekötő vonalak 1892-ig készültek el.)
b) A pozsonyi csata, melyben a magyarok 907. VII. 4–7. közt megverték az egyesített nyugat-európai seregeket, biztosította az ország függetlenségét, a nyugati gyepűt pedig 955-ig az Enns folyóig tolta ki (ez Alsó- és Felső-Ausztria hagyományos határa ma).
Marchegget az Alsó-Ausztriát ekkor birtokló II. Ottokár cseh király alapította 1268-ban Magyarország elleni védőbástyaként. A különbség 361 évre tehető.

 

trv_ii_8.jpg

18. A képen látható állomásról egy vonal vezetett a folyópartra. a) Mi az ezt építő vasúttársaság nevének ma helyes rövidítése? b) Hány ablaka volt az itt álló épületnek a város felől? c) Melyik megye székhelye volt ekkor a legközelebb?

Győr határában járunk, a Győr-környéki állomások közül a részlet közepén és déli részén a Győr–Sopron–Ebenfurthi Vasút állomását látjuk. Innen vezetett régebbi térképek tanúsága szerint korábban egy vonal a Rába-partra.
a) A társaság neve ma röviden GYSEV Zrt. A betűszók helyesírását illetően: „A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek”. (Emiatt pl. a részben elterjedt GySEV nem fogadható el.)
b)Rábaparti rakodó épületén kilenc ablak volt a város felől. (Megfelelő indoklással Győr-GYSEV épületét is elfogadtuk.)
c) Nyilván Győr vármegye székhelye volt a legközelebb.

 

trv_ii_9.jpg

19. A képen látható helyen ma nyomvonal-helyesbítés látható a műholdképen. a) Miben tér el ettől a jelenlegi nyomvonal és miért? b) Melyik társaság építette a vonalat? c) Mi volt a végpontja a társaság az 1872-ben másodikként átadott vonalszakaszának? c) Mi volt ennek az állomásnak a különlegesebb szerepe? d) Melyik vasúttársaság kezelte azt az állomást 1940-ben?

a) A Gyömöre–Szerecseny–Gecse-Gyarmat szakaszt látjuk. Itt a nyomvonal-helyesbítést végül nem fejezték be, csak az előkészített nyomvonal látható. A térképeken látható nyomvonal emiatt megegyezik a jelenlegivel.
b) Magyar Nyugati Vasút.
c) 1872-ben a Győr–Veszprém, a Szombathely–Gyanafalva és a Veszprém–Kiscell szakaszokat adták át, rendre VIII. 9., IX. 1, X. 3. napokon.
d) A vonal 1873-ban Grazig elkészült, ezáltal határállomás volt. Az I. vh. után az állomás Ausztriához került,

e) 1940-ben a Deutsche Reichsbahn kezelte.

 

trv_ii_10.jpg

20. a) A képen látható helyen egy különleges nevű vasútállomás üzemelt, mi volt a neve? b) Hány kilométer volt az út innen Indiáig vasúton, Budapesten át?

a) Egyes részletekből kivehető a Fertő-tó és a Hanság határán járunk, ahol a Fertővidéki HÉV vonala vezet. Sarród és Fertőújlak közül ez utóbbi neve volt Mekszikópuszta. 
b) India állomásra Fertszőszentmiklós–Győr MÁV–Kelenföld–Ferencváros–Szabadka útirányon át lehet eljutni, ez 9+61+127+6+168+134=505 km (de a Budapest-Keletin át számolt útirányt is elfogadtuk).
Más helyes megoldás a Kapuvári GV hálózatán található India-major.

 

Így nézett ki tehát az első kettő forduló. Várjuk a hozzásólásokat, kinek mi jut eszébe a térképrészleteken láthatókról vagy alatta leírtakról, esetleg mi mást tett volna fel kérdésként?

2016. XII. 7-én délután találkozhattok a bloggazdákkal, a játék elkövetőjével és megfejtőivel is.
Arra kérünk, az eseményre a Facebookon akkor mondd, hogy ott leszek, ha ott leszel: az érdekel állapotú feliratkozással is bekerül a naptáradba, és az értesítéseket is megkapod, ha még meggondolnád; mi szívesen látunk. ; )

Szólj hozzá!

A szepességi szász etnikai térszerkezet felbomlásának kezdete

2016. november 20. 20:00 - Tranquillius

A középkori Szepesség kicsiben leképezi a korabeli Magyarország bonyolult közigazgatási viszonyait, sokszínűségét az etnikai és a partikuláris jogok viszonyában. Az egységes vármegyének sokáig nem is nevezhető terület betelepített, majd kitelepített szász őslakosairól már koránt sincs olyan „rossz” véleménnyel a magyarság, mint erdélyi szász testvéreiről, akikkel származásilag és jogilag sem voltak egységesek. Bejegyzésünk második részében az erdélyi szászokról szóló sorozathoz hasonlóan mutatjuk be ennek a népcsoportnak fénykorát, szomorú hanyatlását, végül a megsemmisülésüket.   

szepesvar0007.jpgSzepes vára

Aki most kapcsolódna be, érdemes az első résszel kezdeni:

A szepességi szász etnikai térszerkezet kialakulása

Tovább
2 komment