Pangea

Minden, ami földtudomány

Kaotikus evolúciós dinamika a (pre)kambriumban

2017. május 21. 20:00 - Hágen András

A Föld történetében 600 millió évvel ezelőtt egy valóságos diverzitás robbanás játszódott le. A kambriumi robbanás elnevezés a legtöbb ma ismert állatcsoport hirtelen megjelenésére utal. Bár akkor még nem élt annyi állatfaj, mint a mai tengerekben, az előgerinchúrosok (Urochordata) képviselői jelen voltak a kambriumi óceánokban. A Kriogén végén keletkezett fedő karbonát réteg a proterozoiukum utolsó emeletét, s egyben az Ediacara korszak (635-542 millió év) kezdetét jelzi. Az Ediacara-dombság Ausztráliában van, itt található a korszakra jellemző több mint 30 lelőhely közül a névadó. A fosszíliák többsége 560 millió évesnél fiatalabb.

Az Edicara fauna

Tovább
8 komment

Földmoraj - Geológia a zenében

2017. május 10. 20:00 - Tranquillius

Annak ellenére, hogy két végtelenhez közelítő elemszámú halmazról beszélünk, közös metszetük egy meglehetősen üres halmaz. Több külföldi cikk, fórumbejegyzés is foglakozott már a geológia és a zene kapcsolatával (1, 2, 3). Ezek mindegyike több műfajt átölelő kitekintés, bár néha érezhető, hogy az írónak nem mindig volt érzelmi kapcsolata az adott számmal, albummal. Ilyen témájú magyar cikkel még nem találkoztunk, de nem lehetetlen, hogy létezik. 

Hogy a cikknek mégsem a "Földmoraj - Geológia a metálban" lett a címe annak a reménynek köszönhető, hogy a geológia és zene kapcsolatát olvasóink esetleg saját kedvenceikkel is kiegészítik majd. Az első nyolc kiválogatott zene mindegyike ennek a durva műfajnak valamelyik ágához tartozik. Egy vulkánkitörés, kéreglemezek szubdukciója, kilométeres jégtömegekek felszínalakító hatása nem is könnyen fér be könnyebb műfajba. Szövegeiket és számcímeiket tekintve azonban az "intellektuális" műfajhoz tartoznak és végső soron a tudományok irányába kalauzolják a hallgatót. 

Facebook oldalunkon sok ötletet kaptunk, mely számokat, előadókat lehetne belefoglalni a listába, de végül arra jutottunk, hogy talán jobb ha mindenki maga mutatja be kedvenc számait. Az alábbi tehát egy nyílt lista, szigorúan ABC sorrendben.


Tovább
5 komment
Címkék: zene geológia

Alfred Wegener és a kontinensvándorlás elmélete

2017. május 03. 21:16 - Hágen András

Alfred Wegener a kontinensvándorlásról szóló elméletét 105 évvel ezelőtt 1912. január 6.-án ismertette. A Frankfurti Múzeumban ismertette a Német Földtani Társulat előtt elméletét a Pangea szuperkontinensről, amely év milliók folyamán részekre tagolódott és mozgásuk révén a mai helyükre kerültek. Nagy műve „Die Entstehung der Kontinente und Ozeane” (A kontinensek és az óceánok eredete) 1912-ben jelent meg. A harmadik kiadás 1922-ben jelent meg, amelyet sok nyelvre lefordították. Ezt a művet tekintik a lemeztektonika alapkövének.

Wegener ötletét az akkori szakemberek elutasították, mondván, hogy nem létezik olyan erő, amely a kontinenseket „feldarabolná”, továbbá olyanról sem tudnak, amely „szállítaná” őket.  Nem mellékesen meg kell említeni, hogy Wegener végzettségét tekintve nem volt geológus. Talán ez hátráltatta a geológus szakembereket, hogy elfogadják a klimatológus által ismertetett elméletet.

Tovább
10 komment

Gyertek szerzőnek a Pangeára!

2017. április 26. 23:41 - Tranquillius

Kedves olvasók, blogot nem csak olvasni, írni is lehet!

Így van ezzel a Pangea blog is, melyet pillanatnyilag két állandó szerző visz a vállain, lezlidzsi84 kolléga és jómagam, Tranquillius. Volt, hogy többen voltunk és volt, hogy beesett néhány alkalmi szerző is, velük együtt jön össze a Pangea tízes "hall of fame" szerzői gárdája. Hálásak vagyunk nekik, mint ahogy hálásak vagyunk az olvasóinknak is. Hozzátok szólnánk most ebben a szerkesztőségi cikkben és felkínáljuk a lehetőséget a Pangea blog és a földtudományok minden lelkes rajongójának a lehetőséget az írásra!

pangea_logo21_1.jpg

Kikre számítunk elsősorban?

  • Mindenkire, aki földtudományok iránt érdeklődik, ezt tanulja éppen, ezt szeretne a jövőben tanulni, vagy a földtudományok valamely ágát oktatja bármilyen szinten (már két egyetemi tanár szerzőnk van!) 
  • Diákokra, hallgatókra, akiknek van egy jól sikerült beadandójuk, diplomamunkájuk, melyet nem csak a fiók számára írtak és már csak a belefektetett idő és energia miatt sem szeretnék, ha feledésbe merülne. Netán egyéb olyan témájuk van, melyre kutatásaik során bukkantak, de oda szervesen nem illeszkedik, ellenben a köz érdeklődésére számíthat, ill. a közműveltség szintjét emelheti.  
  • Tanárokra, tudósokra, akik szívesen terjesztenék akár tudományos közlés szintjén, de annál velősebben kutatásaik eredményét, vagy azok mellékszálait. De ha maguk nem is érnek rá az önkéntes ismeretterjesztésre, ellenben olvastak olyan dolgozatokat, melyeket esetleg tehetséges, de szemérmes hallgatóik nevében továbbküldenének nekünk, hogy azokat blogposzt formába szerkesszük. (És a lakásszintű népszerűség köréből kiemelve őket a bírálón kívül még néhány ezer ember elolvashassa.) 
  • Grafomán kommentelőinkre, akiknek néhány hozzászólásából elég pöpec cikkeket lehetne kerekíteni. Itt jegyeznénk meg, hogy olyanokra is számítunk szerzőként, akikkel az égvilágon semmiben sem értünk egyet. Ígérem mindent elolvasunk, legfeljebb nem közöljük az írást! :)
  • Más tudományterületek művelőire, akik valami egészen más perspektívából képesek a földrajzra és a térbeli folyamatokra tekinteni. Legyen szó választási-, járvány-, vagy éppen szerelmes földrajzról.

 

Milyen követelményeknek kell megfelelni?

Az írásnak legyen köze a földtudományokhoz. A központi mag nálunk a geológia és a földrajz, ezen kívül szeretettel várunk írásokat a következő (társ)tudományok területéről:

  • Geofizika
  • Térinformatika
  • Térképészet
  • Csillagászat
  • Biogeográfia
  • Régészet
  • Geopolitika
  • Paleontológia (őslénytan)
  • Mineralógia (ásványtan)
  • Urbanisztika
  • Vulkanológia
  • Földtörténet
  • Klimatológia (éghajlattan)
  • Földrajztudomány története
  • Hidrológia
  • Történeti földrajz
  • Környezetvédelem
  • Földrajzi felfedezések
  • Minden egyéb, amit kifelejtettünk

 

A terjedelem legyen minimum 2000 karakter, szóköz nélkül, ennek azonban igencsak velősnek és érdekesnek kell lennie. Természetesen jobban örülünk a terjedelmes írásoknak. Felső korlátot még a 39 ezer karakteres giga-cikkekkel sem értük el, ezt a határt egészen nyugodtan lehet feszegetni, legfeljebb két vagy több rész lesz belőle. Semennyire nem vagyunk tekintettel arra, hogy az átlag olvasó hajlandó-e végigolvasni ilyen terjedelmet. Népi megfigyeléseink alapján ugyan fordított arányosság van a bejegyzésre fordított idő és energia, valamint az olvasottság között, de ez ne tántorítson el senkit!

Egészen bátran lehet tudományos kifejezéseket használni, ez nem a natgeó. Mindenképpen kellenek a cikkbe megfelelő felbontású és esztétikai élményt nyújtó képek és ábrák. Legjobb, ha mindkettő saját munka eredménye. Manapság úgyis majdnem mindenki csak a képeket nézegeti...

A beküldött írásnak legyen eleje, vége, füle, farka és értelme. Derüljön ki miért tartotta érdemesnek az író a közlésre. Bontson ki, válaszoljon meg egy érdekes földrajzi problémát, magyarázva a felmerülő fogalmakat és elvarrva az esetleges mellékszálakat is. Lábjegyzet nem kell, de érdemes csatolni a végére némi szakirodalmat továbbolvasáshoz. Plagizálást, kritikátlan wikipédiázást, egyoldalúságot, elfogultságot, aktuálpolitizálást kerüljük el messziről.

Ha bárki veszi a fáradságot és végigolvassa a blogot Xavértől kezdve, nagyjából képben lehet vele, milyen írásokat várunk. 

Fontos, hogy a szerzőktől elvárnánk a rendszeres írást, de a rendszerességet már rájuk bíznánk. Ha valaki évi egyet vállal teljesen rendben van, csak tartsa be. Ugyanez vonatkozik azokra, akik napi egy bejegyzést vállalnának. Bárki indíthat meghatározott időnként jelentkező saját rovatot, mint például az 5 perc geológia. 

Eddig kizárólag magyar nyelvű cikkeink jelentek meg, de ezen a tradíción hajlandóak leszünk változtatni, ha valaki világnyelven kíván publikálni. A nyelvi lektorálást valahogy megoldjuk. :) (Ha 48 órából állna egy napunk már lenne angol vagy német verzió is, de ha valaki fordításban segítene, nem fogjuk elutasítani.)

Amit ajánlani tudunk:

Vért verítéket és rengeteg kritikát stílusra, szakmai színvonalra és tartalomra egyaránt — nevezzük ezt tehetséggondozásnak. :) Emellett: 15 perc hírnevet, átlag 5500 olvasót (beeshet akár 40 ezer is), blogtalálkozót, kirándulásokat, néha teljesítményarányosan némi pénzt, amennyiben legközelebb is nyerünk pályázaton! 

 

Jelenkezzetek itt: pangea.geography[@]gmail.com

Vagy itt: https://www.facebook.com/Pangea-607307499325187/

Szólj hozzá!

A közlegelők tragédiája II. – Tikópia, a pozitív példa

2017. április 19. 22:17 - BendeA

Garett Hardin 1968-ban „A közlegelők tragédiája” címmel publikált tanulmányában a következőt fogalmazta meg: „Létezik-e olyan kulturális csoport, amely manapság akár csak intuitív szinten is, de megoldotta ezt a gyakorlati problémát? Egy egyszerű tény bizonyítja, hogy nem létezik: nincs ma a világon olyan virágzó populáció, amelynek növekedési rátája zéró volna, méghozzá már egy bizonyos ideje zéró”.

Ma már tudjuk, hogy Hardin tévedett, mivel létezik olyan „virágzó populáció”, melynek népessége stabilizálódott, és elkerülte a környezeti tragédiát. Ezt azonban egy olyan szabályrendszernek köszönhetően sikerült elérniük, amely olyannyira szembemegy ma általunk használt morális és életmódbeli megszokásokkal, hogy bevezetése a Föld más részein teljességgel lehetetlen lenne. E parányi "fenntartható" civilizáció a Salamon-szigetekhez tartozó Tikopia szigetén található. 

tikopia3.jpg

Tovább
72 komment
Címkék: Tikopia

Elmosódó Anglia

2017. április 12. 20:00 - Tranquillius

A Brexit árnyékában fontos leszögezni, hogy Nagy-Britannia távolodása Európától nem mai keletű dolog. Körülbelül 7600 éve tart már, attól a pillanattól fogva, amikor a tenger leválasztotta a Brit-szigeteket a kontinensről. A távolodás ma is zajlik, sőt Európa leggyorsabban pusztuló tengerpartja éppen Anglia keleti partján, Yorkshire-ben található. 

cliffs-0_1000x666.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

A győri hidak problémája

2017. április 09. 14:20 - lezlidzsi84

Euler után szabadon: hogyan passzírozzunk át látszólag korlátlanul növekvő számú gépjárművet egy szűk utcákkal rendelkező kertvárosból egy szintén szűk utcákkal rendelkező történelmi belvárosba, korlátozott számú folyami átkelőhelyen úgy, hogy a lehető legkevesebb ponton okozzanak gondot? (Ha úgy tetszik, minden pontot csak egyszer érintsenek.) Milyen gondokat okoz, ha egy "szélsőségesen tömegközlekedés-orientált" városból mintegy 15-20 év leforgása alatt "szélsőségesen személyautó-orientált" város lesz? Mindezt ma Győr példáján fogjuk megvizsgálni.

A vizek városának közlekedése első pillantásra "egyszerűnek" tűnik: a városrészeket elválasztó folyókon igény szerint hidakat kell építeni. Nincs ez másként a szigetközi városrészek esetében sem, ugyanakkor ebben az esetben a természeti tényezők némileg korlátozták a szóba jöhető átkelőhelyek számát és elhelyezkedését.  A Mosoni-Duna Győr városa (ma már belvárosa) elé nyugat felől egy széles déli kanyarulattal érkezik, majd északkelet felé távozik, az így képződő délre nyúló „szigetközi félsziget”  két oldalán nem túl kedvezőek a feltételek hídépítésre. Egyrészt a kanyarulat nyugati oldalán található a nagy kiterjedésű Püspökerdő valamint a Rábca, a keleti oldalon pedig viszonylag széles ártéri mezők és a kisbácsai homokdomb (Szitás-domb). Másrészt  a történelmi városmag is a kanyarulat déli csúcsával szemben van, így minden irányból ide „csatornázódtak” be az utak, és itt jöttek létre az északi elővárosok (kezdetben persze csak falvak). 

333069_334555849891358_20116429_o.jpgA Győr és Révfalu közti gyalogoshíd (Kecskelábú híd), a Révfalusi-híd elődje - Forrás: Régi Győr

Tovább
14 komment

A közlegelők tragédiája I. - Tanmese a fenntarthatatlan fejlődésről

2017. március 29. 20:00 - BendeA

Fenntartható fejlődés alatt többnyire azt értjük, hogy a GDP növekedése és a fogyasztás bővülése a földi erőforrások végessége ellenére tovább folytatódhat. Egészen addig, amíg a Föld pillanatnyilag összes, 7,5 milliárd lakójának jut élelem, víz, lakás, autó, laptop, nyaralás és a többi. Valahol azonban az agyunk hátuljában sejtjük, hogy ez lehetetlen. 

bison_skull_pile-restored_0.jpgFenntartható vadgazdálkodás a Vadnyugaton

Képzeljük el az alábbi szituációt:

Tovább
184 komment

Elzász és a francia „Drang nach Osten”

2017. március 22. 21:45 - Tranquillius

elsa.jpglothringen.jpgEgy családi albumban talált német irredenta bélyegsorozat apropóján bejegyzés-sorozat indult a Pangea blogon. Azt ugyanis minden kisdiák fejből fújja mit vesztett Magyarország a Párizs környéki békében, ez azonban korántsem befolyásolta olyan mértékben és irányban a világtörténelmet, mint a német területveszteségek. Pedig Németország első világháború utáni területi veszteségei korántsem voltak akkorák mint Magyarországé, vagy Törökországé. Gyarmataitól ugyan megfosztották – ez összesen több mint 4 millió négyzetkilométert jelentett – de az anyaország csak 13%-ot vesztett az összes területéből. Ezek a területvesztések azonban kevés kivételtől eltekintve igen megalázó módon zajlottak.

Volt már szó a háborúban semleges Dánia által megszerzett Schleswigről, ezután következett az apró, még járásnak sem nevezhető Hultschini földek sorsa Felső-Sziléziából, majd az egész Felső-Szilézia, népszavazásokkal, felkelésekkel. Egy rövid, témánkat csak részben érintő eszperantó kitérő után részletesen tárgyaltuk a Memel-vidék sorsát a litván határon majd visszatértünk a belga határra Eupen-Malmédy vasúttörténetéhez. Nemrég újra keletre indultunk, Danzig, mai nevén Gdańsk városába, hogy utána következzen Poznań vidéke.  Sorozatunk utolsó előtti részében visszatérünk nyugatra, ahhoz a tartományhoz, amely miatt kirobbant az első világháború. 

1280px-1887_bettanier_der_schwarze_fleck_anagoria.jpgMég a diákok is tudják: Csonka-Franciaország nem ország...

Tovább
3 komment

Megérteni Szíriát

2017. március 05. 20:00 - Tranquillius

Meddig nem nézhetünk meg egy közszolgálati híradót migránsok nélkül? Mikor omlik végre össze az Iszlám Állam? Kitörhet-e a harmadik világháború a NATO és Oroszország között? Ki áll nyerésre a szíriai polgárháborúban? Lesz-e önálló Kurdisztán és mit szól mindehhez Törökország? Elindult-e már az orosz gőzhenger Ukrajnában? Van-e áram a Donbasszban?

Ha esetleg nem tudnánk a kérdésekre a választ, szerencsére létezik egy honlap, ahol mindezt percre pontosan nyomon követhetjük. Mai bejegyzésünk témája a Liveuamap.com honlap, amely minden geopolitika iránt érdeklődő ember kezdőlapja mostanában.  

livemap_syria170305.JPG1. ábra A szíriai polgárháború, 2017. március 5-én.

Tovább
14 komment