Pangea

Minden, ami földtudomány

A Föld legidősebb folyói

2017. június 11. 20:00 - lezlidzsi84

A földtörténet számos brutálisan régi "leggel" kápráztat el minket: beszélhetünk a legrégibb kőzetről, ásványról, legrégibb életnyomról, vagy legrégebbi kéregdarabról. Kérdés, hogy beszélhetünk-e hasonlóan öreg vízfolyásokról, folyókról, melyek őrzik egy ősi vízhálózat nyomait?

grand_canyon_view_from_pima_point_2010.jpgŐsinek tűnő tájba bevágódott folyó - a Colorado a Grand Canyonban - mivel a Colorado-fennsík "csak" 50-30 millió évvel ezelőtt kezdett kiemelkedni, nem tartozik a legöregebb folyók közé - (forrás

Tovább
Szólj hozzá!

Katar válaszút előtt

2017. június 07. 23:18 - Tranquillius

Június 5-én robbant a hír, miszerint az Öböl-térség országai megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Katarral. Mindazoknak, akik nem követik figyelemmel a Közel-Kelet geopolitikai folyamatait a lépés drasztikusnak tűnhetett, de nem volt minden előzmény nélküli. Mivel a lépés nem csak a diplomáciai, hanem a hanem a gazdasági érdekeltségeket is átrendezheti, érdemes áttekinteni mi, miért és hogyan történt. És nem utolsósorban, készülnünk kell-e egy újabb Öböl-háborúra?

doha-skyline-in-the-morning.jpgManhattan a Perzsa-öbölben, Doha (forrás)

Tovább
25 komment

Csehszlovák-lengyel határviták 1919-1945 között

2017. június 04. 09:41 - Tranquillius

1918 után, a széthulló Magyarország egykori területein megindult osztozkodás nem ritkán fegyveres konfliktusokhoz vezetett az utódállamok között. Olaszország nem hagyta, hogy Fiume Jugoszláviához kerüljön, képlékeny volt a csehszlovák-román határ, és a 90%-ban németek által lakott bánsági Zsombolya megszerzéséért majdnem kitört egy szerb-román háború. A frissen megalakult Csehszlovákia és Lengyelország seregei pedig már 1919 januárjában egymást lőtték a Tescheni-hercegségért, valamint Árva és Szepes vármegye északi részeiért.  

dsc08832.JPGA szepesi Nedec vára Lengyelországhoz került, lakója 1945-ig egy magyar főúr volt. 

Az egykori Magyarország területéért zajló versengés már az 1919-es Magyarországról nézve is nagyon távolinak tűnt. A felvidéki magyar uralom széthullásával a konfliktus már kizárólag a cseh-lengyel félre tartozott. A Trianoni békeszerződés szövegében ez a határvonal nem is szerepel, csak egy hónappal később, a Spában aláírt cseh-lengyel szerződésben rögzítették. Jelenleg (úgy, hogy Fiume Horvátországban van) Szepes és Árva vármegye legészakabbi részei az egyetlen olyan magyar területek, amelyek nem szomszédos országhoz kerültek. Nem véletlen tehát, hogy a téma Magyarországon sem közismert. 

Habár a két ország között Tescheni-Sziléziáért (Těšín/Cieszyn) zajló elkeseredett küzdelem egy külön bejegyzést is megérne, mi ebben a bejegyzésben csak a történelmi Magyarország területét érintő határvitákat ismertetjük. 

Aki követte a Pangea blog Szepességről szóló négy részes eposzát (Magyarország legbonyolultabb vármegyéje, ill. a Szepesi szász etnikai térszerkezet I., II., III.), már tudhatja, hogy Magyarország Szepes vármegyéjének jelentős része 1412 óta lengyel uralom alatt állt Zsigmond király üres kincstárja miatt. A 360 éves lengyel hatalom nem múlt el nyom nélkül, habár kimutatható lengyel lakosság nem maradt a szepesi városokban. Gorálok, azaz hegyi lengyelek éltek a szepesófalvi járásban, holott ez nem tartozott az elzálogosított területekhez. Ez a népcsoport lengyel-szlovák keveréknyelvet beszélt ekkoriban, önazonosságát e kategóriákon kívül határozta meg. Életmódjuk hasonló volt a Kárpátokban vándorló vlach és albán pásztorokéhoz, vagy éppen a kárpátaljai huculokéhoz. Mind a szlovák, mind pedig a lengyel állam komoly propagandatevékenységet folytatott annak érdekében, hogy az egyik, vagy másik nemzet mellett tegyék le a garast. A határok megszilárdulása után a gorálok jelentős részben az új hazájuk nemzetiségét választották. Mivel a XIX. század végén a szepességi gorálok magukról sem tudták, hogy ők lengyelek, vagy éppen szlovákok-e, a magyar népszámlálásokon egyszerűen a szlovákokhoz írták be őket. Amikor 1918-ban Lengyelország feltámadt halottaiból rögtön bejelentette igényét Szepes-vármegye északi részére. Nem csak bejelentette, de a hadserege 1918 őszén már meg is szállta a Késmárkig terjedő északi Szepességet. A határ a Poprád folyó és a Tátra vonulata lett volna.  

575px-orawa_mapa_narodowosciowa1931_ziemia_nr10_1931.JPGCitromsárgával a lengyel települések határa egy lengyel propagandakiadványban.

Míg a Szepességre a történelmi jog alapján tartottak igényt, addig Árva vármegye északkeleti részét etnikai alapon kívánták megszerezni. Ahogy a lengyelek mondják, Orawa lakosságának körülbelül ötöde lengyel volt. A magyarországi népszámlálások sokáig erről egyáltalán nem vettek tudomást, 1900-ig szín szlovák vármegyének tüntették fel, ahol a magyarság aránya még 1910-ben is 2,5% alatt volt. 1918 novemberében, amikor a helyi lengyelek megtudták, hogy Csehszlovákiához fognak kerülni, Jablonkában megalapították a Felső-Árva vármegyei, Ólublón pedig a szepesi lengyel nemzeti tanácsot. Egyetlen céljuk volt; csatlakozni Lengyelországhoz. 

plebiscyt_cieszy_spisz_orawa.pngVitás területek Lengyelország és Csehszlovákia között. Narancssárga: népszavazásra bocsátandó terület,  Piros vonal: csehszlovák-lengyel végleges határ, rózsaszín pöttyözött vonal: lengyel hadsereg ellenőrzése alatti terület 1918 októberében, ahonnan kivonultak az antant nyomására. 

Az 1919 januárjában kirobbant cseh-lengyel háború az előbbiek győzelmével zárult, a hadműveletek elsősorban Cieszyn környékére korlátozódtak. Az egykor Magyarországhoz tartozó területeken nem folyt fegyveres harc. Többek között azért sem, mert Lengyelország ebben az időben minden szomszédjával konfliktusba keveredett, így nagyon meg kellett választania, hol veti be a katonaságot. A két tucatnyi észak-magyarországi település nem tartozott a prioritások közé. Mindenesetre a csehszlovák kormány alaposan kihasználta a lengyelek szorult helyzetét, hogy minél kevesebb területet kelljen nekik juttatni. 

1919. február 3-án, az antant által kikényszerített fegyverszünet életbe lépésekor rögzítették az ideiglenes demarkációs vonalat, amely megegyezett a mai cseh-lengyel határvonallal. Ugyanezen a napon a csehek elfogadták a lengyelek népszavazási javaslatait Teschen, valamint Árva és Szepes vármegyére. Ebből azonban nem lett semmi. Egy év múlva, amikor már Varsót ostromolták a szovjetek Benes elnök kihasználta a lengyelek reménytelenenk tűnő helyzetét és elérte az antanthatalmaknál a népszavazások visszavonását. Végül a határt az antanthatalmak húzták meg. A lengyelek ezt nem felejtették el és az első adandó alkalommal bosszút áltak a csehek szószegéséért.

1920. július 28-án, másfél hónappal a Trianoni szerződés után a belgiumi Spa városában írták alá a csehszlovák-lengyel határegyezményt. Ennek értelmében Lengyelország végül megkapott 13 települést Szepes vármegyéből, úgymint: 

A csillaggal jelölt Erdős települést 1938 őszén, a Müncheni egyezmény után szállta meg Lengyelország. Az 1910-es utolsó magyarországi népszámlálás 81 lengyelt számolt össze ezen a 13 településen, akik mindössze két településen oszlottak meg, Alsóláposon 5,2, Frigyesvágásán 4% aránnyal. Magyar szerzők is kárhoztatták ezt a népszámlálást, hiszen a gorálok szlovákokká minősítése nélkül a szlovákság csupán relatív többségben lett volna Szepes vármegyében. Az elcsatoláson azonban ez az 5-6% sem változtatott volna. A szepesófalvi járás területének körülbelül a fele (195 négyzetkilométer) jutott Lengyelországhoz.

629px-polskyspis-hu_svg.pngCsehszlovák-lengyel határ a Szepességben 1920-1938, 1945-jelenleg

Árva vármegye trsztenai járásából ugyancsak kaptak 13 települést és 389 négyzetkilométer területet. A Fekete-Árva folyó révén Lengyelország részesült a Duna folyó vízgyűjtőjéből. E falvakban a lengyelek aránya mindenhol meghaladta a 90%-ot az 1910-es népszámlálás alapján: 

A csillaggal jelölt települések itt azt mutatják, hogy az 1920-ban meghúzott határok Árvában csak ideiglenesek voltak. Négy évvel később felül kellett vizsgálni a döntést, melynek következtében módosult a határ. Szuchahora és Hladovka átkerült Csehszlovákiához és cserébe a lengyelek megkapták Alsó-Lipnicát. Javorina és Zsgyár maradt Csehszlovákiában, a lengyel igény ellenére. 

arva_hatar_2.jpgHatárváltozások 1919-1939 között Árva vármegye területén. Jelmagyarázat: 1. Vízgyűjtő terület határa 2. Lengyel Duna-vízgyűjtő 1920 előtt 3. Jelenlegi lengyel-szlovák határ 4. Határ 1920 előtt  5. Lengyel-Csehszlovák határ 1924-ig  6. Hladovka és Szuchahora területe  7. Árvai-víztározó (forrás)

Összességében 584 négyzetkilométernyi magyar terület és körülbelül 25000 főnyi lakosság került át Lengyelországhoz. A kor sajátossága, hogy ezt a területet a lengyelek nem Magyarországtól, hanem Csehszlovákiától szerezték meg. Mindenesetre a döntés miatt különösen csalódottak voltak, főként Cieszyn elvesztésébe nem tudtak belenyugodni. 

A revansra egészen 1938 őszéig kellett várni. A Müncheni egyezményben Németország megkapta a Szudéta-vidéket és Sziléziát. Csehszlovákia meggyengülését Magyarországon kívül Lengyelország is igyekezett kihasználni, meglehetősen rossz ütemérzékkel. 1938. szeptember 30-án lengyel ultimátum érkezett Prágába, követelve az 1918 óta vitás területek átengedését. Varsó attól tartott, hogy a számukra fontos vasúti csomópontokat a németek fogják megszállni. Október elsején érkezett meg a csehszlovák válasz, amely engedett a lengyel követeléseknek. Český Těšín mellett egykor Magyarországhoz tartozott területek is gazdát cseréltek. 

polish_army_capturing_zaolzie_in_1938.PNG1938. Lengyel csapatok megszállják Český Těšín-t (forrás: wikipédia)

Trencsén vármegyéből három települést kapott meg Lengyelország. Skalité (Sziklaszoros), Čierne (Cserne), Svrčinovec (Fenyvesszoros) falvak vlach jogon települtek még a XVII. században. Rutén és oláh pásztorok lakták, akik később elszlovákosodtak. Stratégiai fontosságú völgyben fekszenek, rajtuk keresztül vezet az út és vasút Lengyelországból Cieszynbe. Miután a cseh rész vasúti csomópontjait is megkapták 1938-ban e három falu nélkülözhetetlenné vált a rajtuk áthaladó vasútvonal miatt. 1918-ban a csehek is éppen erre alapozták az igényüket, hiszen itt haladt át a Kelet-Csehországot és Szlovákiával összekötő Bohumín-Kassa vasútvonal. 1910-ben a magyar népszámlálás egyetlen lengyelt sem jegyzett fel Trencsén vármegye csaczai járásában.

Árva vármegye területén Szlovákia elvesztette Hladovkát és Szuchahorát, valamint két kisebb területet Alsó-Lipnica mellett. Szepes vármegyében pedig átengedték Javorinát és Zsgyárt a Tátra északi előterében, valamint Erdőst a Dunajec mellékvölgyében. 

A területnyereség miatt érzett eufóriában Varsóban nem vették észre, hogy Csehszlovákia feldarabolásában játszott szerepükkel egy oldalra kerültek a náci Németországgal. A németek talán éppen ezért is támogatták a lengyel törekvéseket. A nyugati hatalmak szimpátiája jelentős csorbát szenvedett, miközben a Szovjetunió a nyílt háborút sem tartotta kizártnak Varsó irányában. Churchill emlékirataiban például Csehszlovákia holttestén lakmározó dögkeselyűként jellemezte Németország mellett Lengyelországot is.

Egy évvel később, amikor Németország és Szlovákia megtámadta Lengyelországot minden területnyereségük elveszett, Teschent/Cieszynt a németek, az egykori magyar területek mindegyikét Szlovákia kapta meg, és újra a régi magyar határ vált hivatalossá. Lengyel öröm lehetett az ürömben, hogy állampolgáraik Szlovákiában viszonylag védettebb helyzetbe kerültek, mint honfitársaik a németek által megszállt országrészben. 

1945 után pedig visszaálltak a régi, 1938 előtti határok Csehszlovákia és Lengyelország között. 

Szólj hozzá!

Széthulló kalifátus

2017. május 28. 23:29 - Tranquillius

Ceterum censeo Civitatem Islamicam esse delendam

2017 nyarára a világ első terrorista állama, az Iraki és Levantei Iszlám Állam  az összeomlás szélére került. Habár még mindig jelentős nagyságú területet birtokolnak Szíriában, Irakban és fiókszervezetei révén számos más országban, a geopolitikai folyamatok egyáltalán nem kedveznek a fennmaradásának. 

tabqa_flag.jpgTabkában a kurdok bevonják az Iszlám Állam zászlaját.

Tovább
28 komment

Kaotikus evolúciós dinamika a (pre)kambriumban

2017. május 21. 20:00 - Hágen András

A Föld történetében 600 millió évvel ezelőtt egy valóságos diverzitás robbanás játszódott le. A kambriumi robbanás elnevezés a legtöbb ma ismert állatcsoport hirtelen megjelenésére utal. Bár akkor még nem élt annyi állatfaj, mint a mai tengerekben, az előgerinchúrosok (Urochordata) képviselői jelen voltak a kambriumi óceánokban. A Kriogén végén keletkezett fedő karbonát réteg a proterozoiukum utolsó emeletét, s egyben az Ediacara korszak (635-542 millió év) kezdetét jelzi. Az Ediacara-dombság Ausztráliában van, itt található a korszakra jellemző több mint 30 lelőhely közül a névadó. A fosszíliák többsége 560 millió évesnél fiatalabb.

Az Edicara fauna

Tovább
8 komment

Földmoraj - Geológia a zenében

2017. május 10. 20:00 - Tranquillius

Annak ellenére, hogy két végtelenhez közelítő elemszámú halmazról beszélünk, közös metszetük egy meglehetősen üres halmaz. Több külföldi cikk, fórumbejegyzés is foglakozott már a geológia és a zene kapcsolatával (1, 2, 3). Ezek mindegyike több műfajt átölelő kitekintés, bár néha érezhető, hogy az írónak nem mindig volt érzelmi kapcsolata az adott számmal, albummal. Ilyen témájú magyar cikkel még nem találkoztunk, de nem lehetetlen, hogy létezik. 

Hogy a cikknek mégsem a "Földmoraj - Geológia a metálban" lett a címe annak a reménynek köszönhető, hogy a geológia és zene kapcsolatát olvasóink esetleg saját kedvenceikkel is kiegészítik majd. Az első nyolc kiválogatott zene mindegyike ennek a durva műfajnak valamelyik ágához tartozik. Egy vulkánkitörés, kéreglemezek szubdukciója, kilométeres jégtömegekek felszínalakító hatása nem is könnyen fér be könnyebb műfajba. Szövegeiket és számcímeiket tekintve azonban az "intellektuális" műfajhoz tartoznak és végső soron a tudományok irányába kalauzolják a hallgatót. 

Facebook oldalunkon sok ötletet kaptunk, mely számokat, előadókat lehetne belefoglalni a listába, de végül arra jutottunk, hogy talán jobb ha mindenki maga mutatja be kedvenc számait. Az alábbi tehát egy nyílt lista, szigorúan ABC sorrendben.


Tovább
5 komment
Címkék: zene geológia

Alfred Wegener és a kontinensvándorlás elmélete

2017. május 03. 21:16 - Hágen András

Alfred Wegener a kontinensvándorlásról szóló elméletét 105 évvel ezelőtt 1912. január 6.-án ismertette. A Frankfurti Múzeumban ismertette a Német Földtani Társulat előtt elméletét a Pangea szuperkontinensről, amely év milliók folyamán részekre tagolódott és mozgásuk révén a mai helyükre kerültek. Nagy műve „Die Entstehung der Kontinente und Ozeane” (A kontinensek és az óceánok eredete) 1912-ben jelent meg. A harmadik kiadás 1922-ben jelent meg, amelyet sok nyelvre lefordították. Ezt a művet tekintik a lemeztektonika alapkövének.

Wegener ötletét az akkori szakemberek elutasították, mondván, hogy nem létezik olyan erő, amely a kontinenseket „feldarabolná”, továbbá olyanról sem tudnak, amely „szállítaná” őket.  Nem mellékesen meg kell említeni, hogy Wegener végzettségét tekintve nem volt geológus. Talán ez hátráltatta a geológus szakembereket, hogy elfogadják a klimatológus által ismertetett elméletet.

Tovább
10 komment

Gyertek szerzőnek a Pangeára!

2017. április 26. 23:41 - Tranquillius

Kedves olvasók, blogot nem csak olvasni, írni is lehet!

Így van ezzel a Pangea blog is, melyet pillanatnyilag két állandó szerző visz a vállain, lezlidzsi84 kolléga és jómagam, Tranquillius. Volt, hogy többen voltunk és volt, hogy beesett néhány alkalmi szerző is, velük együtt jön össze a Pangea tízes "hall of fame" szerzői gárdája. Hálásak vagyunk nekik, mint ahogy hálásak vagyunk az olvasóinknak is. Hozzátok szólnánk most ebben a szerkesztőségi cikkben és felkínáljuk a lehetőséget a Pangea blog és a földtudományok minden lelkes rajongójának a lehetőséget az írásra!

pangea_logo21_1.jpg

Kikre számítunk elsősorban?

  • Mindenkire, aki földtudományok iránt érdeklődik, ezt tanulja éppen, ezt szeretne a jövőben tanulni, vagy a földtudományok valamely ágát oktatja bármilyen szinten (már két egyetemi tanár szerzőnk van!) 
  • Diákokra, hallgatókra, akiknek van egy jól sikerült beadandójuk, diplomamunkájuk, melyet nem csak a fiók számára írtak és már csak a belefektetett idő és energia miatt sem szeretnék, ha feledésbe merülne. Netán egyéb olyan témájuk van, melyre kutatásaik során bukkantak, de oda szervesen nem illeszkedik, ellenben a köz érdeklődésére számíthat, ill. a közműveltség szintjét emelheti.  
  • Tanárokra, tudósokra, akik szívesen terjesztenék akár tudományos közlés szintjén, de annál velősebben kutatásaik eredményét, vagy azok mellékszálait. De ha maguk nem is érnek rá az önkéntes ismeretterjesztésre, ellenben olvastak olyan dolgozatokat, melyeket esetleg tehetséges, de szemérmes hallgatóik nevében továbbküldenének nekünk, hogy azokat blogposzt formába szerkesszük. (És a lakásszintű népszerűség köréből kiemelve őket a bírálón kívül még néhány ezer ember elolvashassa.) 
  • Grafomán kommentelőinkre, akiknek néhány hozzászólásából elég pöpec cikkeket lehetne kerekíteni. Itt jegyeznénk meg, hogy olyanokra is számítunk szerzőként, akikkel az égvilágon semmiben sem értünk egyet. Ígérem mindent elolvasunk, legfeljebb nem közöljük az írást! :)
  • Más tudományterületek művelőire, akik valami egészen más perspektívából képesek a földrajzra és a térbeli folyamatokra tekinteni. Legyen szó választási-, járvány-, vagy éppen szerelmes földrajzról.

 

Milyen követelményeknek kell megfelelni?

Az írásnak legyen köze a földtudományokhoz. A központi mag nálunk a geológia és a földrajz, ezen kívül szeretettel várunk írásokat a következő (társ)tudományok területéről:

  • Geofizika
  • Térinformatika
  • Térképészet
  • Csillagászat
  • Biogeográfia
  • Régészet
  • Geopolitika
  • Paleontológia (őslénytan)
  • Mineralógia (ásványtan)
  • Urbanisztika
  • Vulkanológia
  • Földtörténet
  • Klimatológia (éghajlattan)
  • Földrajztudomány története
  • Hidrológia
  • Történeti földrajz
  • Környezetvédelem
  • Földrajzi felfedezések
  • Minden egyéb, amit kifelejtettünk

 

A terjedelem legyen minimum 2000 karakter, szóköz nélkül, ennek azonban igencsak velősnek és érdekesnek kell lennie. Természetesen jobban örülünk a terjedelmes írásoknak. Felső korlátot még a 39 ezer karakteres giga-cikkekkel sem értük el, ezt a határt egészen nyugodtan lehet feszegetni, legfeljebb két vagy több rész lesz belőle. Semennyire nem vagyunk tekintettel arra, hogy az átlag olvasó hajlandó-e végigolvasni ilyen terjedelmet. Népi megfigyeléseink alapján ugyan fordított arányosság van a bejegyzésre fordított idő és energia, valamint az olvasottság között, de ez ne tántorítson el senkit!

Egészen bátran lehet tudományos kifejezéseket használni, ez nem a natgeó. Mindenképpen kellenek a cikkbe megfelelő felbontású és esztétikai élményt nyújtó képek és ábrák. Legjobb, ha mindkettő saját munka eredménye. Manapság úgyis majdnem mindenki csak a képeket nézegeti...

A beküldött írásnak legyen eleje, vége, füle, farka és értelme. Derüljön ki miért tartotta érdemesnek az író a közlésre. Bontson ki, válaszoljon meg egy érdekes földrajzi problémát, magyarázva a felmerülő fogalmakat és elvarrva az esetleges mellékszálakat is. Lábjegyzet nem kell, de érdemes csatolni a végére némi szakirodalmat továbbolvasáshoz. Plagizálást, kritikátlan wikipédiázást, egyoldalúságot, elfogultságot, aktuálpolitizálást kerüljük el messziről.

Ha bárki veszi a fáradságot és végigolvassa a blogot Xavértől kezdve, nagyjából képben lehet vele, milyen írásokat várunk. 

Fontos, hogy a szerzőktől elvárnánk a rendszeres írást, de a rendszerességet már rájuk bíznánk. Ha valaki évi egyet vállal teljesen rendben van, csak tartsa be. Ugyanez vonatkozik azokra, akik napi egy bejegyzést vállalnának. Bárki indíthat meghatározott időnként jelentkező saját rovatot, mint például az 5 perc geológia. 

Eddig kizárólag magyar nyelvű cikkeink jelentek meg, de ezen a tradíción hajlandóak leszünk változtatni, ha valaki világnyelven kíván publikálni. A nyelvi lektorálást valahogy megoldjuk. :) (Ha 48 órából állna egy napunk már lenne angol vagy német verzió is, de ha valaki fordításban segítene, nem fogjuk elutasítani.)

Amit ajánlani tudunk:

Vért verítéket és rengeteg kritikát stílusra, szakmai színvonalra és tartalomra egyaránt — nevezzük ezt tehetséggondozásnak. :) Emellett: 15 perc hírnevet, átlag 5500 olvasót (beeshet akár 40 ezer is), blogtalálkozót, kirándulásokat, néha teljesítményarányosan némi pénzt, amennyiben legközelebb is nyerünk pályázaton! 

 

Jelenkezzetek itt: pangea.geography[@]gmail.com

Vagy itt: https://www.facebook.com/Pangea-607307499325187/

Szólj hozzá!

A közlegelők tragédiája II. – Tikópia, a pozitív példa

2017. április 19. 22:17 - BendeA

Garett Hardin 1968-ban „A közlegelők tragédiája” címmel publikált tanulmányában a következőt fogalmazta meg: „Létezik-e olyan kulturális csoport, amely manapság akár csak intuitív szinten is, de megoldotta ezt a gyakorlati problémát? Egy egyszerű tény bizonyítja, hogy nem létezik: nincs ma a világon olyan virágzó populáció, amelynek növekedési rátája zéró volna, méghozzá már egy bizonyos ideje zéró”.

Ma már tudjuk, hogy Hardin tévedett, mivel létezik olyan „virágzó populáció”, melynek népessége stabilizálódott, és elkerülte a környezeti tragédiát. Ezt azonban egy olyan szabályrendszernek köszönhetően sikerült elérniük, amely olyannyira szembemegy ma általunk használt morális és életmódbeli megszokásokkal, hogy bevezetése a Föld más részein teljességgel lehetetlen lenne. E parányi "fenntartható" civilizáció a Salamon-szigetekhez tartozó Tikopia szigetén található. 

tikopia3.jpg

Tovább
72 komment
Címkék: Tikopia

Elmosódó Anglia

2017. április 12. 20:00 - Tranquillius

A Brexit árnyékában fontos leszögezni, hogy Nagy-Britannia távolodása Európától nem mai keletű dolog. Körülbelül 7600 éve tart már, attól a pillanattól fogva, amikor a tenger leválasztotta a Brit-szigeteket a kontinensről. A távolodás ma is zajlik, sőt Európa leggyorsabban pusztuló tengerpartja éppen Anglia keleti partján, Yorkshire-ben található. 

cliffs-0_1000x666.jpg

Tovább
Szólj hozzá!