Pangea

Minden, ami földtudomány

Katar "elszigetelése"

2018. április 18. 08:25 - Tranquillius

Kifejezetten barátságtalan lépésre szánta el magát Szaúd-Arábia a Katarral szemben fennálló geopolitikai nézeteltérés "megoldására" - amennyiben hihetünk a szaúdi híreknek. A királyság ugyanis új szintre emelné a Katar ellen már létező vízi, légi és szárazföldi blokádot; egy csatorna építésével szigetté változtatná a kicsiny Perzsa-öbölbeli országot. A tervnek van egy kifejezetten (nincs rá jobb szó) aljas része; az új sziget déli egy kilométeres sávjában fennmaradna a szaúdi fennhatóság egy katonai tábor és egy nukleáris hulladéklerakó formájában.  

qatarimage004.jpg2017-ben még nem gondolták volna, hogy a karikatúrából valóság lesz... (forrás)

A hírről először az állami kézben lévő arab nyelvű szaúdi Sabq online verziója számolt be április hatodikán. A hír a magyarországi média ingerküszöbét egyelőre nem érte el — talán az országgyűlési választások miatt. Holott egy Jamaicánál is nagyobb sziget felbukkanása nem csak a földrajzosok és a geopolitika iránt érdeklődők érdeklődésére tarthat számot. 

A szaúdi-katari ellenségeskedés legutolsó fejezete 2017 júniusában kezdődött, az okokról, részletekről és a lehetséges következményekről már írtunk akkor, de az a lehetőség, hogy Szaúd-Arábia nemes egyszerűséggel szigetet csinál Katarból eszünkbe se jutott. A szárazföldi határ 2017. december 19. óta hermetikusan le van zárva, katari gépek nem szállhatnak le Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emirátusokban (EAE) és Bahreinben sem. Ember és áru csak úgy jut el ezekből/ezekbe az országokba, ha előbb egy semleges országba, pl. Kuvaitba küldik. 2017 nyara előtt jellemző volt, hogy a katari állattartó nomádok átterelgetik nyájaikat szaúdi területre, de ez a lehetőség is megszűnt már. Azóta a tehenek is repülőn érkeznek Törökországból vagy Iránból, hogy legyen elég friss tej az országban. Lassan közeledünk a szembenállás egy éves évfordulójához, de egyelőre az Öböl-térség országai által felállított embargó egyáltalán nem úgy tűnik, hogy elérte a célját. Valószínűleg a tervezett csatorna sem fog változtatni az erőviszonyokon.  

800px-qatar_topography.pngKatar domborzati térképe (forrás: wikipédia)

Katar jelenleg egy félszigeten terül el, területe 11571 négyzetkilométer. Csupán délen van egy 65 kilométer hosszú szárazföldi határa a félsziget elvékonyodó nyakánál. 1965-ben határozták meg, de azóta sem jelölték ki ezt a vonalat. Ettől a határvonaltól egy kilométerre húzódna az a csatorna Salwa kikötőjétől a Khor Duweihin öbölig, amelyet nem a szaúdi állam, hanem 9 magáncég finanszírozna, amennyiben hivatalosan rábólintanak Katar "elszigetelésére".  


katar_salwa.JPGA határvonal mentén a tengerparti határátkelő Salwa az egyetlen komolyabb település, különben az egész terület lakatlan a homokdűnékkel, sós mélyedésekkel tagolt lapályon. A szaúdi homokbányászoknak nem kell túl mélyre ásniuk, a terület legmagasabb pontja sem haladja meg a 30 métert tengerszint felett. Az egyetlen akadály az emirátusokba vezető 95-ös út, ezt valószínűleg át kell majd helyezni délebbre.

A Perzsa-öböl déli térségében amúgy is komoly múltja van a gazdag arab homokozóknak, különösen az emirátusok jár ebben az élen, de Doha és Manama sem szeretne lemaradni a példakép Dubai mögött. Most pedig Szaúd-Arábia is úgy döntött megépíti a maga tengerparti élményparkját. Salwa-csatorna néven fut a projekt (nyomvonalát lásd bal oldali képen), amely a tervek szerint alig egy év alatt el is készülhet. Elég széles lesz ahhoz, hogy a legnagyobb olajtankerek is biztonságosan áthaladhassanak anélkül, hogy ellenséges katari, vagy iráni vizeken kelljen hajózniuk. Szélessége legalább 200, mélysége 15-20 méter lenne, hossza körülbelül megegyezne a 65 kilométeres katari határral. Utóbbitól egy kilométeres távolságra futna, ami éppen elég ahhoz, hogy Szaúd-Arábia betegye a lábát a Katar-szigetre. Amennyiben sikerül kiásni az árkot kb. 300 millió köbméter homokot kell majd elhelyezni, ebből Dubaiban akár egy újabb szigetvilág is kijöhet. 

A Salwa-csatorna nem állami, hanem magánberuházásként épülne emirátusbeli és szaúdi forrásokból. Költségvetését 2,8 milliárd szaúdi riálra becsülik (~750 millió USD), a kivitelezéssel a katari embargóban oroszlánrészt vállaló és csatornaépítésben is tapasztalt egyiptomi cégek  lennének. 

Szaúd-Arábia hivatalosan a turizmus fejlesztése céljából csinál szigetet Katarból. A csatorna partján ugyanis nyaralókat, strandokat két jachtkikötőt és öt új hotelt építenének szabadkereskedelmi zónákkal. Fejlődne a turizmus, a halászat, a sólepárló üzemek révén megvethetné a lábát itt a mezőgazdaság, új munkahelyek jönnének létre az olajjövedelmektől elszakadni kívánó abszolút monarchiában. Ez a projekt akár illeszkedhetne is a trónörökös által életre hívott Vízió2030 programba, amely az ország gazdasági diverzifikálását tűzte ki célul, azonban van néhány részlet a tervben, amely megkérdőjelezheti annak komolyságát. 

aljazeeraqatar.jpgSzaúd-Arábia és Katar — egyelőre száraz — határa (forrás)

Ez pedig a már említett nukleáris hulladéklerakó és katonai övezet a "Katar-szigeten", ahová amúgy híd sem vezetne. Mégis, ki a fene menne nyaralni egy katonai övezetbe, ahol ráadásul deponálni szándékoznak az országban 2040-ig felépítendő 16 nukleáris reaktorából származó nukleáris hulladékot? A lépés továbbá nemzetközi jogot is sérthet. Katari részről felmerülhet a szarkasztikus kérdés, miszerint Szaúd-Arábia 2640 kilométer hosszú tengerpartján miért pont ezt a 65 kilométert ennyire fontos fejleszteni?  

Nyomásgyakorlás, vagy propaganda-beruházás lenne a csatorna terve? Minden bizonnyal ilyen vetülete is van a kérdésnek, de az biztos, hogy új mélypontot jelent a tervezet Katar és az Öböl-menti államok viszonyában. A Bloomberg tudósítása szerint az EAE is a katari határhoz legközelebb szeretné lerakni a maga nukleáris hulladékát. Az Emirátusok külügyminisztere amúgy az elsőként nyilatkozó magas rangú tisztségviselő, aki hivatalosan kijelentette, hogy a csatorna terve bizonyíték arra, hogy "Katar képtelen megoldani a saját problémáit". Katari részről egyelőre nem voltak hajlandóak kommentálni a Salwa-csatorna tervét. 

1024.jpgA Perzsa-öböl (forrás)

Mindeközben Katar a szomszédos államok jóindulatának van kiszolgáltatva. Omán, Irán, Kuvait és Törökország sietett a segítségére pótolva a kieső szaúdi élelmiszer importot. Katar 444 millió dollárt költött saját élelmiszer-feldolgozó üzemekre, ahová repülőgépeken hozatott haszonállatokat Törökországból, Magyarországról és Németországból. A kicsiny félsziget számára fenyegetést jelent az utóbbi évben tapasztalható szaúdi-amerikai közeledés, amely a fegyverüzletek és a diplomácia összehangolásában nyilvánul meg. Március végén még az is felmerült, hogy Katarból Szaúd-Arábiába költöztetik a térség legnagyobb amerikai légibázisát, de ezt a hírt másnap cáfolták az Egyesül Államokban. Mindenesetre Katar önálló és sokak érdekét sértő külpolitikája miatt egy pillanatra sem érezheti magát biztonságban ilyen fantáziadús szomszédok mellett. Felkészülhet rá, hogy földrajzilag is elszigetelődhet az arab világtól. 

 

Felhasznált irodalom:

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

 

32 komment

5 perc geológia - A Börzsöny aranya

2018. április 11. 20:00 - Tranquillius

„Der Schwanz der goldenen Kuh ist in Schemnitz, aber ihr Kopf ist in Börzsöny.”

A régi bányász legendák szerint az aranytehén farka Selmecbányán van, a feje viszont Deutschpilsen településen, amit magyarul Nagybörzsönyként ismerünk. Nem véletlenül kutatták és bányászták ezt a területet évszázadokon keresztül a nemesfémek után, néha több, néha kevesebb sikerrel. A bányászat emlékeit elnyelte azóta a természet, de geológusok szerint még található a mélyben értékes ércvagyon.  

kp072-banyasztemplom.jpg

A börzsönyi és a szomszédos hegyek ércekben gazdagok, amelyek nem rosszabbak mint a selmeciek és azok kihasználására még fognak jönni nálunknál különb férfiak és velük együtt a szaturnusi kor." -írta Bél Mátyás 1742-ben Nagybörzsöny ásványkincseiről.

Nagybörzsöny sok szempontból egyedülálló település. Eredete szerint bányásztelepülés, ahová az esztergomi érsek telepített német nyelvű bányászokat még a XIII. században nemesfémbányászat céljából. Nagybörzsöny azonban az egyházi függés miatt más fejlődési utat járt be, mint a kiváltságos felvidéki (szabad királyi) bányavárosai. A bányászati jogokat az esztergomi érsek birtokolta, a bányászok éppen ezért jogilag az érsek jobbágyai voltak, a település egyetlen kiváltsága a vásártartási jog volt. 

Nagybörzsöny egyedülálló volt abban is, hogy lakói német eredetűek, hozzájuk legközelebb Zebegényben, Nagymaroson és Selmecen éltek németek, kik közül csak az utóbbiak voltak "őshonosnak" mondhatók. Nem véletlen, hogy a török háborúk után betelepülő németek nem nagyon értették az elszigetelt és nyelvtanilag hibás börzsönyi dialektust, amelybe tót és magyar szavak is vegyültek. A német lakosság miatt vallásilag is zárványnak mondható a település; a reformáció óta jelen lévő evangélikusok 1910-ben még mindig a lakosság felét tették ki. Hozzájuk legközelebb Hont vármegye északi részén éltek, szlovák nyelvű evangélikusok. Az 1945 utáni kitelepítések az evangélikus németeket érintették, így a település etnikai és vallási különállása (sajnos) csökkent. 

Abban is egyedülálló ez a település, hogy az 1910-es közel kétezer fős lakosság mindössze egyharmadára, 677 főre apadt száz év alatt. A 80%-os német többségből mindösszesen 8% német maradt, jelentős a roma kisebbség száma is. 

011_gligauf_szerencse_fel_clip_image004.jpgBányászjelkép a börzsönyi Bányásztemplom bejárata fölött (forrás)

Nincs bizonyíték rá, hogy a magyar állam kialakulása előtt is művelték volna ezeket a telepeket. Az oklevelek tanúsága szerint a bányászat a XIII. század második felében indult meg és a XIV. században élte első fénykorát. A török hódítás nyomán Nagybörzsöny "front-településsé" vált, ennek ellenére nem néptelenedett el, csak a bányákat nőtte be a rengeteg. 1610-ben selmeci polgárok felmérték a börzsönyi bányákat és „sok régi bánya nyomára akadtak, kohók és zúzók nyomaira, de már mind vastag fákkal voltak benőve”. A termelés a török uralom hanyatlása után csak lassan indult meg újra. Bél Mátyás 1733 előtt múlt időben írt a település bányáinak gazdagságáról: „Igazi bányaváros is volt, nemcsak népes, hanem gazdag is, amikor még az aranybányák virágoztak. … Még ma is itt is, ott is kimutathatóak a bányaművelés feltűnő nyomai. … E bányákat azonban vagy az erek kimerülése, vagy talán inkább az elmúlt idők igen keserves csapásai miatt elhagyták."

Nagybörzsöny bányászatának második fénykora az 1770-es évekre esett és kifejezetten rövid ideig tartott. Művelés folyt a Só-hegyi Alamizsna-táróban, a Rózsa-hegyen az Alsó-Rózsa-táróban és a Simon és Juda altáróban. A völgyekben igazi kis iparvidék alakult ki pörkölővel, érczúzóval, raktárral, kovácsműhelyekkel, bányász és bányafelügyelő lakásokkal, irodával. 1784-ben kohó is épült, melynek fúvóit a patak vize hajtotta. A nagybörzsönyi ezüstkohó – az újmassai „őskohó” mellett – az egyetlen fennmaradt XVIII. századi kohászati emlékünk. 1792-ben már dologtalan bányászokról hallunk hírt, akik a környéket fosztogatták ezért a helyiek követelték az eltávolításukat. 

Ezután a bányaművelés egészen rövid időszakokra indult be újra és újra, annál több kutatást végeztek a területen, hiszen az egykori bányászat emléke élt tovább. Nagybörzsöny jelentősége 1920 után nőtt meg, amikor Magyarország elveszítette bányáinak körülbelül 4/5-ét.  1946 és 1991 között rendszeresek voltak a kutatások a területen és mindegyik azzal zárult, hogy miközben a mély jelentős ércvagyont rejt, a kitermelés nem lenne gazdaságos. 

nagyborzsonytkep.JPG

Az egykori bányaterületet a "börzsönyi kék turistaútvonalon érhetjük el. A település központjából indulva a Börzsöny-patak völgyében haladunk a hegység központja felé. Észak felől a Magyar-hegy meredélye kísér minket egészen a Kis-Pogány-hegy tövéig, ahol kettéágazik a völgy. A beszédes nevű Bánya-patak völgye esik bal kéz felé, a Kovács-patak völgye pedig jobbra. Bármelyiken mehetünk tovább, egykori bányákhoz érkezünk. A Bányapusztai telepen már a XIII. században is folyt ezüst és ólom kitermelés, de az 1970-es évek kutatásai során az érces anyagban termésaranyat is kimutattak.

Dél, felé, a Pogány-hegy túloldalán fekvő Kovács-patak völgyében bújik meg a Rózsabánya. A börzsönyi bányászat középpontjának számító Rózsa-hegy északi oldalán nyíló Alsó- és Felső-Rózsa-tárókat a középkor óta művelték kisebb-nagyobb szünetekkel. Kohót is építettek a völgyben, amikor a 18. századi második bányászati aranykor beköszöntött — ez bizonyítja, hogy a kitermelt ércet helyben dolgozták fel. Az arany ezen a területen a breccsás kőzetet cementáló kvarcos érces anyaghoz társul. Helyenként jelentős, 200-300 gramm/tonna aranytartalmat sikerült kimutatni az 1950-es években. 

Középkori hohó állt a Rózsa-hegy túlsó oldalán található Fagyosasszony-bányánál. Itt főként arany és ezüstércet bányásztak, de megtalálható itt teléres ólom- és cinkércesedés is. A telep teléreit egészen a talajvíz szintjéig kitermelték, jelenleg az átlagos aranytartalom kb. 2 gramm/tonna.

rozsakereszt.jpg

A nagybörzsönyi ércesedés kialakulása szorosan összefügg a Börzsöny hegység vulkanizmusával. Az oligocén kor óta tenger hullámzott e tájon, a tengeri üledékek alatt északon a Veporhoz tartozó ősi kristályos metamorf palákat találunk, míg a diósjenői vonaltól délre a Naszályból jól ismert triász mészkő és dolomit, azaz tengeri üledékek kerülnek helyenként a felszínre. A miocén kor badeni időszakában egy szubtrópusi tengerből emelkedett ki egy hatalmas vulkáni tömeg. A 2-2,5 millió évig tartó vulkáni működés során a Nagybörzsöny környéki rétegvulkáni szerkezetbe egy dácittest nyomult be a föld mélyéről. Forróvizes oldatok hatására ún. hidrotermális érces telepek és erek alakultak ki a biotitos amfiboldácit és amfibolos hiperszténandezit anyakőzetben. A magma nem érte el a földfelszínt, azonban a környező kőzetekbe behatoló kürtőbreccsa ("breccia pipe") hatására ércesedés játszódott le. Nem is egyetlen fajtája, hanem a geológusok szerint mindjárt három, amely számtalan érdekes, értékes és nevezetes ásvány születésének volt szemtanúja.

kitaibel.jpg

1789-ben Kitaibel Pál ásványai kutatásai során egy addig ismeretlen ércre bukkant Nagybörzsönyben. A település német neve alapján (Deutschpilsen) a pilsum nevet adta annak az ércásványt alkotó elemnek, amit ma tellúrként ismerünk. A periódusos táblázatban ez az egyetlen elem, amelyet a Kárpát-medencében fedeztek fel. A felfedezés dicsősége azonban nem Kitaibelé, hiszen erdélyi kollégája, báró Müller Ferenc József Nagyág mellett 1783-ban már felfedezte, mint az erdélyi aranyércek kohósítását akadályozó rejtélyes ércet, a metallum problematicum-ot. 

szóbanforgó félfém nem antimon, mint azt Ruprecht bányatanácsos és professzor úr állítja, de nem is bizmut... Mi tehát? ... Erre annál kevésbé merek válaszolni, mert nem ismerek sem olyan fémet, sem olyan félfémet, mely olyan tulajdonságokat mutatna, mint egyesek az általam vizsgáltak közül, hogy csak a kénsavval adott vörös színeződését említsem…. Vajjon ez a problematikus ásvány talán egy új, eddig nem ismert félfém?

Eleinte Erdély latin neve alapján sylvanitnak hívták, mígnem a rejtélyes ércből kapott a berlini illetőségű Martin Heinrich Klaproth professzor, aki felismerte, hogy az érc egy addig ismeretlen elemet tartalmaz, amelyet ő Tellus földistenről tellúrnak nevezett el. 

Csillagné Teplánszky Erika kutatásai szerint Nagybörzsöny és a Nagy-Hideg-hegy között elterülő körülbelül 7 négyzetkilométeren a felszín közelében, magas hőmérsékleten epitermális teléres ércesedés játszódott le, ezek a rétegek arany, ezüst és színesérceket tartalmaznak. Mélyebben metaszomatikus polimetallikus ércesedés jött létre. Ennek központi részében ezüst és ólom, míg a szélein cink és mangán dúsult. Ez alatt pedig porfíros rézésrecesedés fejlődött ki molibdén és ezüstnyomokkal.

Nagy Béla a rózsabányai ércesedés vizsgálata során arra jutott, hogy a 0,6 négyzetkilométeren, 180-200 méteres mélységben feltárt érctestben két fázisú kiválás zajlott; először a szulfidásványok; pirrhotin (vas) -galenit (ólom) -szfalerit (cink+vas) -kalkopirit (vas+réz), később arzenopirit és bizmut-ásványok, utóbbihoz kapcsolódott a börzsönyi nemesfémek kiválása. 

1349293223.jpgKristályos termésarany arzenopirittel az Alsó-Rózsa-táró környékéről (Tóth László képe)

A komplex és Magyarországon egyedülálló ércesedés miatt a börzsönyi Rózsa-hegy környéke a minerofilok egyik zarándokhelye. Nem csak a hegy gyomra rejt ásványokat, de a patakok hordaléka, sőt az egykori bányameddők is. A középkori technológia nem tette lehetővé, hogy az ércből maradéktalanul kinyerhessék a nemesfémeket. Az ezüstöt jobban, az aranyat már kevésbé sikerült kinyerni, így termésarannyal is találkozhatnak a szemfülesebb ásványgyűjtők, főként a Kovács-, Bezina-, és a Só-hegyi patakban. A patakok itt alaposan átalakították a terepet, az egykori meddőhányók anyagát elbontották és elmosták. Egy-egy nagyobb esőzés alaposan áthalmozza az üledékeket, ilyenkor célszerű felkeresni a környező völgyeket. Az itt található ásványokat és érceket lehetetlen felsorolni, továbbolvasáshoz ajánlom az irodalomjegyzék 4. 5. és 6. pontját.  

1991alsorozsa.JPGAz újranyitott Alsó-Rózsa-táró 1991-ben (forrás)

A terület legutolsó tudományos-bányászati kutatása negyed évszázada zajlott. 1989-ben a Magyar Nemzeti Bank Emissziós Főosztálya megbízta Nagy Bélát, hogy kutatási célból újranyissa a nagybörzsönyi Alsó-Rózsa-tárót, ahol 1991. január 7-én kezdődtek meg a munkálatok. Két fő célja volt a kutatásnak: a kürtőbreccsa aranytartalmának meghatározása, valamint a kürtöbreccsa lehatárolása. Mindkét célt sikerült elérni, a kürtőbreccsát 5 fúrással sikerült lehatárolni, az aranytartalom vizsgálata kissé nehezebben ment, Magyarországon erre nem volt lehetőség, így a homogenizált mintákat Kanadában és Finnországban kellett elemeztetni. Az öt fúrásban az aranytartalom 2,2 és 83,9, az ezüsttartalom pedig 24 és 387 g/tonna szélső értékek között váltakozott. Ez a nemesfémtartalom nem teszi gazdaságosan kitermelhetővé Nagybörzsöny aranyát és ezüstjét. 

Ha létezik is a Börzsöny aranyfeje, az továbbra is a Börzsöny-hegység mélyén rejtőzik. 

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

  1. https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_ASVA_Kozl_13/?pg=124&layout=s
  2. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Nagyborzsony/pages/011_gligauf_szerencse_fel.htm
  3. http://www.termeszetvilaga.hu/kulonsz/k982/arany.html
  4. http://www.geomania.hu/lelohely.php?lelohely=108
  5. http://asvanyoknyomaban.blogspot.hu/2011/08/nagyborzsony-altaro-rozsa-taro.html
  6. Börzsönyi ércbányák ásványtartalmának dokumentálása patakhordalék
    alapján 17-23 pp. http://www.minerofil.hu/lelohely_pdf/2012_5.pdf
  7. http://epa.oszk.hu/01600/01635/00245/pdf/EPA01635_foldtani_kozlony_1984_114_3_387-403.pdf
  8. http://epa.oszk.hu/02900/02934/00114/pdf/EPA02934_mafi_evi_jel_1969_245-269.pdf
  9. http://epa.oszk.hu/02900/02934/00074/pdf/EPA02934_mafi_evi_jel_1929_32_235-269.pdf
  10. Hartai Éva: Nemesfémércek in. Szilárd Ásványi Nyersanyagok Magyarországon (szerk. Pál-Molnár Elemér, Bíró Lóránt) Geolitera 2013.
  11. Végh Alpár Sándor: Három népcsoport, egyforma bánat https://mno.hu/migr_1834/harom-nepcsoport-egyforma-banat-745332
  12. Papp Gábor: Kitaibel titka, a pilsum, Élet és Tudomány, 2007/44
  13. Hartai Éva: Nemesfémércek in. Pál-Molnár Elemér - Bíró Lóránt (szerk.): Szilárd ásványi nyersanyagok Magyarországon. Geolitera 2013
24 komment

Burgenland felemelkedése

2018. április 04. 15:58 - lezlidzsi84

Ha valaki a 90-es évek elején nyugati irányban átlépte az osztrák-magyar határt, gyakran az a benyomása támadhatott, hogy a "nyugat" - néhány infrastrukturális és általános kereskedelmi jellemzőt leszámítva - inkább Brucknál kezdődik, nem pedig Nickelsdorfnál. Burgenlandban ugyan jobbak voltak az utak (mondjuk a magyar viszonylatban is gyalázatosan szétjárt kisalföldi hálózatnál nem volt nehéz jobbnak lenni), de első pillantásra sem a házak, sem az utcakép nem tanúskodott olyan nagy jólétről, mint Ausztria többi részében, a tartomány valahogy minden tekintetben köztes terület volt "Ausztria" és Nyugat-Dunántúl között. Ma már eléggé más a kép: bár a határ mindkét oldalán komoly fejlődés tapasztalható, a határátkelés talán kontrasztosabb, Burgenlandot sokkal inkább Ausztriának lehet érezni, mint korábban. Mai írásunkban számokkal megtámogatva nézünk utána, hogy mennyire is igaz ez a benyomás és valóban lehetséges-e (és ha igen, milyen módon) egy minden tekintetben periférikus vidéki terület (azaz Burgenland) felzárkóztatása?

burgenland-1024x768.jpgTájak szempontjából és szinte minden másban is átmeneti peremvidék - (forrás)

Tovább
31 komment

Humor a tudományban

2018. április 01. 09:12 - Hágen András

Beck Mihály tiszteletére

A tavaly, 2017-ben egy jellegzetes kémikussal lett kevesebb a magyar tudomány. Beck Mihály Tibor elismert kémikus, tudománytörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 2017. július 31-én elhalálozott. Számos kémiai- és fizikai kémiai cikket, könyvet publikált. Emellett azonban a tudománytörténeti munkái is kiemelkedők. Olyan könyveket szerzett, mint például a „Parajelenségek és paratudományok”, de véleményem szerint a legérdekesebb könyve az Akadémiai Kiadó jóvoltából megjelenő „Humor a tudományban” volt. Nagyon színesen írja le, hogy a szürkének és egyhangúnak beállított tudomány világa valójában, milyen színpompás is, mintha egy hétköznapi emberrel történne meg a tudomány rózsaszín színfalai mögött.

A következő cikk nem idézet lesz a könyvéből, de még csak nem is kiemelés, hanem egy általam összeállított-, és válogatott humorbonbon Beck Mihály tiszteletére. Őszintén remélem sikerül lerántanom a leplet a földtudósok sötétnek és zordnak beállított tudományvilágáról.

Bevezetés

Sokan azt gondolják, hogy a tudomány humoráról beszélni felér egy vétekkel, hiszen a tudomány komoly dolog. Akik ezt gondolják, azok nem fogták fel, hogy a tudomány művelői is kifinomult tulajdonságokkal rendelkező emberek, és ebből következően sajátságos, szarkasztikus és humoros történések forrásai lehetnek.

 1.JPG1. ábra A végét járja a jégkorszak

Tovább
4 komment

Oktatás a világ legelzártabb országában

2018. március 21. 20:00 - adamisbence

Avagy a bhutáni oktatási rendszer

Bhután nem az az ország, amely napi szinten szerepelne a magyar hírekben, szinte semmilyen információ nem jut el róla hozzánk. Ez a kis, ázsiai ország azonban nagyon sok érdekességet rejt magában. India és Kína közé zárva az egyik legelzártabb, a hivatalos mutatók alapján az egyik legfejletlenebb állam mégis a legboldogabb a világon. Hogyan lehetséges ez? A válasz egyik eleme a rohamosan fejlődő oktatása.

heping-271656-unsplash.jpgForrás: unsplash.com

Tovább
30 komment
Címkék: oktatás Bhután

A térképek harca: Románia „vörös térképe”

2018. március 14. 18:23 - DSegyevy

Az első világháború befejeződésének századik évfordulója és a trianoni békeszerződés közelgő centenáriuma kapcsán elhatároztuk, hogy indítunk egy tematikus sorozatot, amelyben olyan, elsősorban etnikai jellegű térképeket mutatunk be, amelyek így, vagy úgy a Kárpát-medence (némi kitekintéssel a Köztes-európai régió más területeire is) politikai határainak megváltoztatását (vagy éppen megtartását) szorgalmazták tudományos háttéranyagként, vagy éppen a nagyközönség számára készült propagandaanyagként. Az írásokban igyekszünk minél több nem magyar, így a hazai közönség számára talán kevésbé ismert példát is bemutatni. Az időhatárokat tágan kezeljük, előfordulhat első világháború előtti, de a második világháború idején készült térkép is.

Ebben a bejegyzésben egy román kiadású térképet mutatunk be. A Romániában addig készült egyik legnagyobb méretű, ugyanakkor első ránézésre meglehetősen egyszerű etnikai térképet, jellegzetes, vöröses-rózsaszínes színezése után méltán lehetne Románia "vörös térképnek” is hívni. Alaposabban megnézve az idén éppen 80 éves térképet azonban kiderül, hogy mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek első ránézésre tűnik, sőt több módszertani trükköt is tartogat a térképolvasó számára.

20180312184107656_0001.jpgV. Meruţiu: Carte ethnographique de la Roumanie. 1938. (magángyűjtemény)

Tovább
64 komment

Bevándorlók Bécsben

2018. március 10. 09:50 - lezlidzsi84

Az elmúlt napokban nagy hullámokat kavart Lázár János elhíresült kampányvideója, amelyben lényegében  Bécs bevándorlók miatti élhetetlenné válásáról értekezett, helyenként kifejezetten meredek állításokat megfogalmazva ("a 700.000 ausztriai bevándorló java része ebben a kerületben - Favoritenben - él" illetve "senki sem beszél közülük németül". Szerencsére a szomszéd főváros bevándorlási helyzetéről meglehetősen könnyű számokkal is alátámasztható információkat szerezni, úgyhogy mi most ezt megtesszük a miniszterelnökséget vezető miniszter helyett. Megvizsgáljuk, hány bevándorló is él Bécsben, kik ők, mikor kerültek ide, és mekkora részét is teszik ki az egyes kerületek népességének.

Először is tegyünk rendet az osztrák statisztika különböző bevándorlófogalmai között, ugyanis ezek között igen nagy különbség van, ami komoly félreértésekhez vezethet. Ausztria lakosait állampolgárság, születési hely és migrációs háttér alapján tartják nyilván a statisztikák. Az első kettő tiszta sor: vannak az osztrák állampolgárok és az osztrák állampolgársággal nem rendelkezők, illetve vannak az Ausztriában születettek és a külföldön születettek. Természetesen ezek nem igazán írják le jól, hogy ki rendelkezik osztrák "kulturális háttérrel", hiszen a bevándorlók is kaphatnak idővel állampolgárságot, illetve gyermekeik jellemzően már osztrák állampolgárok, ahogy persze teljesen osztrák kulturális hátterű osztrák állampolgár is születhet külföldön. Ezért vezették be a harmadik kategóriát, amelybe az állampolgársággal nem rendelkező, illetve a külföldön született helyi lakosok automatikusan beletartoznak, a többiek közül pedig azok, akiknek mindkét szülője külföldön született. Bécsben ezt a szabályt kicsit szigorították, a helyi statisztikában elég ehhez a kategóriához, ha csak egyik szülő született külföldön. (Megdöbbentően magas szám is jött ki a migrációs háttérrel rendelkezők arányára.) Természetesen a rokonságra vonatkozó adatok nem mindenkinél állnak rendelkezésre, ezért ez a harmadik kategória inkább csak közelítő értékekkel rendelkezik.

vr_13_3_p21_favoritenviertel2_web.jpgA Favoritenstrasse - a 10. kerület szívében - (forrás)

Tovább
27 komment

Hol maradtok, magyar régiók?

2018. március 08. 16:12 - lezlidzsi84

Mai írásunkban annak fogunk utánajárni, hogy valóban leszakadóban vannak-e a magyar régiók tágabb környezetükhöz képest? Tényleg lehagyta Kelet-Magyarországot Nyugat-Románia (azaz Erdély és a Havasalföld java része)? Ha igen, van-e jele a kedvezőtlen trend megváltozásának? Tágabb értelemben pedig a hazai és az európai regionális politika illetve a területfejlesztés területére fogunk egy kicsit kalandozni, egyelőre inkább csak kérdéseket feltéve: valóban megfelelően mérjük és interpretáljuk az EU-n belüli területi különbségeket? Valóban megfelelőek a felzárkózást elősegítő eszközök, módszerek?

Eredetileg egész másról kezdtem el írni ezt a bejegyzést. A magyar régiók helyzetével foglalkozó, későbbre tervezett írás bevezetőjeként szerettem volna megvizsgálni egy "pozitív" és igen közeli példát a többé-kevésbé sikeres regionális gazdasági felzárkózásra: Burgenlandot. A kutakodás során viszont egyre több érdekességre bukkantam, és rájöttem, hogy előbb illene valamennyire elhelyeznem gazdasági fejlettség szempontjából Burgenlandot a tágabb régióban - legalább egy keretes írásban. A keret azonban egyre bővült, és már kezdte elérni egy önálló blogbejegyzés terjedelmét - úgyhogy a bevezető bevezetőjeként előrevettem mai témánkat: Magyarország uniós szomszádai (valamint Lengyelország) regionális fejlettségét.

kivagas2_2015_piaci.pngEgy főre jutó GDP (piaci áron számolva, euróban) a közép-európai régiókban 2015-ben - markáns különbségek tapasztalhatóak... (Adatforrás: EUROSTAT)

Tovább
28 komment

Florida strandjai, Danaidák hordója

2018. február 25. 20:00 - Tranquillius

Danaosz király 49 férjgyilkos lánya az alvilágban azzal bűnhődik, hogy örökkön-örökké vizet kell hordaniuk egy lyukas hordóba. Azt nem tudni, hogy mi volt Florida állam bűne, de az biztos, hogy az ő szomorú sorsuk az, hogy örökkön-örökké homokot kell hordaniuk az állam erózióval sújtott partvidékére, hogy aztán a hullámzás és a tengeráramlás folyamatosan elmossa azt. 

danaides_by_john_william_waterhouse_1903.jpgDanaidák munka közben (1903), John William Waterhouse pre-rafaelita festménye (forrás:wikipédia)

Tovább
6 komment
Címkék: erózió Florida