Pangea

Minden, ami földtudomány

A térképmű, és ami mögötte van – A III–IV. forduló megfejtései

2016. november 30. 20:00 - Ferriviarius

Közeledik az év végi blogtalálkozó (2016. XII. 7.), azaz az idei térképfelismerési játékunk eredményhirdetése is, így több részletben közzétesszük a megfejtéseket a nagyközönségnek, és várjuk a hozzászólásokat is.

A III–IV. fordulót a második katonai felmérés térképein hirdettük meg. A kérdések a blog normál betűivel, a válaszok Book Antiqua betűkkel jelennek meg.

 

trv_iii_1.jpg

21. a) Mi a képen látható állomás átadáskori neve? b) Melyik mai híres üdülőhely tartozott a vármegyéhez, ami ma más nevű megyéhez tartozik?

a) Jutas. b) Siófok.

 

trv_iii_2.jpg

22. a) A képen látható városban hány évvel a bukaresti előtt adák ki román nyelven az Újszövetséget? b) Ki állta ennek költségét?

A képen megfigyelhetjük a tengerszint feletti magasság megadását bécsi ölben, majd méterben.

Gyulafehérvár. a) 1688–1648=40 évvel. b) I. Rákóczi György.

 

trv_iii_3.jpg

23. a) A részleten látható legnagyobb telpülésnek mi köze van az Ausztriához csatolt területek nevéhez? b) Mikor lett csak székhelye az elcsatolt területnek? c) Mióta villamosított a vonal, és milyen feszültséggel?

Megfigyelhetjük, hogy a környező térképek rajzai eléggé elütnek a megszokott szelvényektől.

Moson.
a) „Az első világháború után ezt a nyugat-magyarországi vidéket, a többi „területszerző” szomszédot követően vérszemet kapott osztrákok maguknak követelték. Az elrabolandó területet, a négy nyugat-magyarországi megye – Pozsony, Moson, Sopron, Vas – alapján, beleértve négy ottani város német nevét is – Pressburg ’Pozsony’, Wieselburg ’Mosonvár’ (később Moson, melyet 1939-ben Magyaróvárral egyesítettek, s ma Mosonmagyaróvár része), Ödenburg ’Sopron’, Eisenburg ’Vasvár’ –, Vierburgenland-nak (’négy megye tartomány’) keresztelték. Miután azonban a csehek szemfülesebbek és fürgébbek voltak, mint az osztrákok, és csapataik 1919 januárjában megszállták Pozsonyt, a kezdeti név Dreiburgenland-ra (’három megye tartomány’) változott. 1921-től, amikor Pozsony kivételével az országnak ezt a részét, az Őrvidéket, Ausztriához csatolták, egyszerűen Burgenland lett. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen a 166 km hosszú területen, Magyarország nyugati végvár vidékén, egykor valóságos várlánc állt – Fraknó (Frochtenstein), Kabold (Kobersdorf), Lánzsér (Landsee), Léka (Lockenhaus), Borostyánkő (Bernstein), Szalónak (Városszalónak, Stadt-Schlaining), Né­metújvár (Güssing) stb. –, a hivatalból kiötölt német nevet akár helytállónak is mondhatnók.” 
Forrás: Asztalos Lajos: Burgenland mint Őrvidék. Szabadság, 2011. szeptember 23. (hely- és névtörténeti kutatásait különösen ajánljuk)
b) 1981.
c) 1933. X., 16 (!) kV 50 Hz.

 

trv_iii_4.jpg

24. a) Mikor tért vissza a város Magyarországhoz? b) Melyik vasúttársaság építette innen tovább a vasutat északra? c) Melyik vasúttársaság épített innen vasutat keletre? d) Nyugatra?

a) 1938. XI. 10. (nem 1939-ben, hanem az I. bécsi döntéssel).
b) Ungvölgyi HÉV (más forrás szerint Ungvár–Nagybereznai HÉV).
c) Ungvár–Antalóci HÉV.
d) Ungvár–Vajáni HÉV.

 

trv_iii_5.jpg

25. a) A túlparton lévő településen 2011. nov. 27-én mellszobrot avattak fel egy nagy uralkodóról, aki ma bankjegyen is szerepel. Ez a nemzetiségi történetírás szerint független volt a magyar királytól, de valójában nem, és fogadalmának jutalmául birtokot is kapott tőle: hol találhatók ezek? b) Melyik vasúttársaság építette innen tovább a vasutat?

Máramarossziget, a túlparton Aknaszlatina.
a) III. avagy Nagy István moldvai fejedelem Csicsó és Küküllő várát kapta meg hűbérül Hunyadi Mátyástól, amiért ismételten elismerte Magyarország fennhatóságát (Moldvát a magyar király alapította).
b) Máramarosi Sóvasút.

 

trv_iii_6.jpg

26. a) A képen látható településnek mi köze a Siebenbürgen elnevezéshez? b) A lakott területen át egy hév is közlekedett, ami megállt egy nyaralótelepnél: a ma is álló felvételi épület Wikimapia-linkjét kérjük. c) Utóbb villamos közúti vasút is épült a városban: az adott állam területén ugyanabban az évtizedben hol létesítettek még villamosüzemet, ami azóta szintén megszűnt?

Brassó.
a) A név vagy a hét szász jogállású székre, vagy a hét szász alapítású városra utal: ez utóbbinak egyike Kronstadt.
b) wikimapia.org/#lat=45.615949&lon=25.631900&z=12&m=b&show=/30054945/ vagy http://wikimapia.org/30054945/hu/Noa-nyaraló-vasútállomás-felv-ép-hév
c) Az 1980-as években épült villamosok közül Konstancában és Resicabányán is felszámolták azóta az üzemet.

 

trv_iii_7.jpg

27. a) Egy államot próbáltak létrehozni egy néprajzi tájon közel száz éve, választott vezetője idevalósi volt. A város ennek legnagyobb települése. Hogy hívták az illetőt? b) A vízfolyás, melynek mentén fekszik, szűk völgyben vezet, a térség járhatatlan erdőség volt a középkorban, a vasútépítést is lehetetlennek tartották a terv felmerülésekor, Széchenyinek a fejében valószínűleg meg sem fordult. Miről kapta ez a vízfolyás a nevét? (A jelenlegi hivatalos név félreértésen alapul.)

Bánffyhunyad.
a) Albrecht Lajos volt a Kalotaszegi Köztársaság elnöke.
b) A Sebes-Körös a Sebes-patakról kapta nevét, mint Sebes vára is; így a Crișul Repede mulatságosnak hat.

 

trv_iii_8_r.jpg

28. Már láttunk olyan feladványt, ahol ma több vasúti fővonal vezet, de akkor még csak egy, és nem az épült előbb, amit naivan gondolnánk. Ebben a városban egy építészeti stílusnak számtalan emléke áll ma, bár jövőjük bizonytalan. A stílus legnagyobb magyar képviselője egy MÁV-hoz köthető épületet tervezett. Mi található ma az épületben?

Szabadka, az Alföld–Fiumei Vasút vonalát látjuk. A székesfővárosi Andrássy úton a szecessziós Dreschler-palotát a MÁV Nyugdíjpénztár építette dolgozóinak, ma üresen áll.

 

trv_iii_9_r.jpg

29. Ígértük, hogy mutatunk olyan részletet, ahol a tervet felvezették a térképre, de szinte biztos, hogy az nem úgy valósult meg. Ebben az esetben a vasút végállomása maradt terv, ugyanis végül közelebb vitték a településhez. a) Hány vonat közlekedik ma ezen a vasútvonalon?

A képen látható 1000 mm-es keskenynyomközű vasút megszűnt, azt 1949-ben normál nyomközű vasúttal váltották ki, teljesen más nyomvonalon. A helyes válasz tehát nulla.

b) A világ hányadik alapítású műszaki felsőoktatási intézménye működött itt?

Bizony, az első.

c) A részlet délnyugati sarkában egy nagyobb tó látható. Mi célból létesült, társaival együtt?

Hidraulikai energiatárolás, az ércbányászat energiagényének kielégítésére, az elektromosság alkalmazása előtt.

 

trv_iii_10_r.jpg

30. a) A képen látható részlet nyugati szélén egy ipari létesítmény foglalta el a helyet. Hol található ilyen, közvetlenül a Duna mentén?

Almásfüzitőn található még vörösiszap-tároló.

b) Az északi részén látható városban a 14. feladványban említett regény írójának néhány figurája látható köztéri szoborként. Kik ők?

Bogáncs, Vuk, Vahur, Bob, Lutra, Cin, Hú, Kele.

c) A kanyargó szárnyvonalon pár évtizede ércszállítást végeztek, egy kisvasútról rakták azt át. Milyen márkájú tehergépkocsik pótolták a kisvasutat 15 éve?

Kraz. http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9011033&aq_ext=1&aq_text=%DArk%FAt
http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9011033&aq_ext=1&aq_text=Kraz

 

 

 

trv_iv_1.jpg

31. A térképrészleten egy állomást látunk. a) Mi az állomás neve ekkor? b) Az állomástól Fenék megírással jelzett helyig ma vasút vezet: mikor épült?

a) Keszthely.
b) 1895. XII. 15. (a Zalavölgyi HÉV által átadott nyomvonal él, az 1888. IX. 27-én átadott keszthelyi nyomvonalat felhagyták Fenékpusztáig).

 

trv_iv_2_ret.jpg

32. a) Mi a képen látható állomás mai neve? b) A részleten látható nagyobb sziget mikor került vissza Magyarországhoz? c) Ki állította a részleten feltüntetett kápolnát? d) Mikor szállták meg nyugat-európai csapatok a szigetet?

Orsova, Adakaleh.
a) A képen látható állomást a Vaskapu I. erőmű átadásával elárasztották.
b) 1913.
c) Ferenc József állította a Szent Korona-kápolnát.
d) 1919 februárjában szállták meg francia csapatok.

 

trv_iv_3.jpg

33. a) Kik alapították a részlet közepén található, a vízfolyástól északra és délre fekvő településpárt? b) Mi történt a képen látható szolgálati hellyel? c) Mi látható ma az épületen és miért? d) A keletre fekvő szomszéd megállóhely nevét adó faluban hányszor főztek sört egy évben 240 éve? (A nevének az eredetére sajnos nem sikerült rájönnünk, így az sajnos nem lehet kérdés. : )

a) Kis- és Nagyolaszit vallonok alapították.
b) A vasutat duzzasztás miatt új nyomvonalra helyezték, emiatt megszűnt. Az új nyomvonalon egyébként megállóhelyet hoztak létre.
c) Vlašky. A sorozatos átnevezésekből ezt az időszakot őrizte meg a megállóhely épülete.
d) Párisháza; + története / alapították / Liptó keresésre:

http://epa.oszk.hu/02000/02030/00027/pdf/HOM_Evkonyv_32_257-294.pdf

„A bevallások azt jelzik, hogy Liptóban a sörfőzés jelentős élelmiszeripari ág volt a 18. században is, amit a jobbágyi robot szolgált ki. A már említettek mellett bizonyosan jelentős sörfőzde volt Párisházán: évi 18 főzés zajlott az 1770-es években, ahova a bessenyőfalui jobbágyok fuvarozták a fát. Sörfőzde volt Csernova és Ludrova településeken: az előbbihez - a fuvaros munka mellett - mogyorófaveszszőket voltak kötelesek adni Csernova lakói, bizonyára a hordók abroncsolásához. A Dovaló sörfőzdéjét kiszolgáló jobbágyok arról panaszkodtak, hogy csak a nappalokat számítják bele a napszámba, holott éjjel is szolgálniuk kell a serfőzdében.”

 

trv_iv_4.jpg

34. Sorolja fel a térképrészlet által ábrázolt területen a) megszűnt, és b) az elmúlt 50 évben létesült vasúti szolgálati helyeket!

a) Türje, Batyk, Zalavég. 
b) Türje, Zalabér-Batyk.

 

trv_iv_5_ret.jpg

35. a) A képen látható részleten egy nem akármilyen hely látható: mi ez? b) Milyen nyelv hivatalos elvileg most a területen?

a) Ez bizony a gombos–erdődi gőzkomp.
b) A jobbparton a horvát; a balparton a szerb, és emellett még elvileg a magyar, német, horvát, román, szlovák és a (vajdasági) ruszin.

 

trv_iv_6_ret.jpg

36. a) Mikor létesült a képen látható állomás? b) Mi volt a terület fővárosa 1939-ben?

Lajtaújfalu. a) 1872, a szénvasút által. b) Berlin.

https://de.wikipedia.org/wiki/Ebenfurth vagy
https://de.wikipedia.org/wiki/Neufeld_an_der_Leitha
Die Pferdeeisenbahn vom Kohleverladeplatz (heutiger Bahnhof) zum Knoten Ebenfurth nahm am 20. März 1872 ihren Betrieb auf.
Am 28. Oktober 1879 wurde die Teilstrecke Ödenburg-Ebenfurth der ROEE eröffnet.
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Aufnahmeblatt_4857-3_Eisenstadt_Klingenbach_Wulkaprodersdorf.jpg

 

trv_iv_7.jpg

37. A részlet közepén utóbb állomást létesítettek. a) Mi a pénztár nyitvatartási ideje? b) Az állomásról közvetlen vonattal elérhető települések közül melyik a legdélebbi fekvésű miről kapta a nevét?

Sajólénártfalva. Itt a ČSD elágazó és deltavágányt állomást épített, ma már csak az létezik.
a) A pénztár megszűnt, a váróteremé 16.30–17.00. (Eredetileg ez utóbbi lett volna a kérdés, de sajnos elrontottam, természetesen mindkét választ elfogadtam. 17.00-kor vonatkeresztezés van, az első érkező megáll, így az meg van hirdetve, és előtte a váróterem-használatot bizony a ŽSR biztosítja.)
b) (Ezt is elrontottam, mert csak egy gyorsvonat áll meg, én meg személyvonatra akartam vonatkoztatni a kérdést, csak korábbi évi menetrendet néztem.)
Fülek „neve a régi magyar File személynévből ered, de nevének több közszájon forgó magyarázata is létezik. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és Füles nevű, kincset talált kutyájáról kapta nevét a város, de egy másik legenda szerint várát egy Fulkó nevű rablólovag építtette. Történészek a kelta fulak (rejtekhely) szóból, illetve az ókori Philecia névből származtatják, utóbbi egy Kr. u. 150 körül rajzolt térképen szerepel.”
(Ajnácskő „neve a török eredetű magyar Ajnács személynévből való. A török ojnas kacér nőt jelent. A monda szerint neve onnan ered, hogy a honfoglalás után Huba vezér a várat leányának, Hajnácskának adta.”)
Forrás: Wikipédia-szócikkek.

 

trv_iv_8.jpg

38. a) A képen látható vasútvonalat melyik törvénycikk engedélyezte? b) Mi a híd neve? (Egy választ kérünk.) c) A hídtól északnyugatra lévő területet mire hasznosították az ezredéves kiállítás idején? d) Milyen, vasúttal is összefüggő hasznosítás volt ezen a területen ez előtt és e) ez után? (A c) pontban tárgyalt területen és hasznosítási időszakhoz képest.) f) Hányadik hídszerkezet üzemel ma ezen a helyen?

a) 1872. évi IX. tc.
b) Összekötő vasúti híd.
c) A budai Konstantinápoly.
d) Kikötő (egyébként a feltöltéshez is vezettek ide vasutat).
e) Hídgyár (meg az Andor utcától a Horthy Miklós hídon át vezető szükségvágány az Összekötő vasúti híd lebombázásának esetére).
f) Ötödik: az eredeti, amit le kellett cserélni, a szovjet ideiglenes, majd félállandó, végül a mai (indoklással kevesebbet itt is elfogadtam más választ).

 

trv_iv_9.jpg

39. Egyes vasútvonalak építését akkoriban szépen dokumentálták, szerencsére néhány díszes album máig fennmaradt. A részleten egy vasúti híd látható, annak befejező munkálatairól is maradt fenn kép. a) A kép hátterében lévő hegycsúcs hány évvel később vált nevet? b) A fotós egyik műhelyének helye egy hírhedt vasútállomás nevét is adta, melyikét? c) Hol volt a részleten látható területen először villamosított vasút végpontja? GPS-koordinátákat kérünk.

Poprád-Felka. Schild Sándor fényképezte a KsOd építését.
a) 1896-ban Gerlachfalviról Ferenc József-csúcsra, 1919-ben vissza, 1923-ban legionáriusokról, 1932-ben vissza, 1939-ben a szlovákokról, 1945-ben vissza, 1949-ben Sztálinról, 1959-ben vissza. :)
b) Buda-Császárfürdő.
c) Poprád-Felka állomás déli oldalán volt a Tátrafüredi Helyiérdekű Villamos Vasutak végállomása, 1912-ben villamos üzemre adták át.

https://www.google.hu/search?q=Poprád+vasúti+híd&tbm=isch
https://www.google.hu/search?q=Kassa+Oderberg+album&tbm=isch
kassa+oderbergi+építése+poprád
http://timelord.blog.hu/2014/05/07/a_kassa-oderberi_vasut_epitese
http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/201004/a_becsi_vilagkiallitas_legerdekesebb_magyar_kepei

http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=33191&f=2207
https://s3.amazonaws.com/gs-geo-images/e9fb5c18-39a9-4d2a-8c35-49a5e414ea5a.jpg 

 

trv_iv_10_a.jpg trv_iv_10_b.jpg
trv_iv_10_c.jpg trv_iv_10_d.jpg
trv_iv_10_e.jpg

40. Mi a kapcsolat a térképrészletek között? (Az első részlet forrása kivételesen a III. katonai felmérésből való, 1:200000-es szelvényről, az ELTE jóvoltából.)

a) Somsoka, b) Fogadjisten, c) Vaskút, d) Hertelendyfalva, e) Haraszti más néven Hadikfalva

Somoskáról Fogadjistenre történt telepítés.
Fogadjistenről Bácskába, majd később onnan Vaskútra történt telepítés.
Bukovinából telepítettek székelyeket Hertelendyfalvára és
Harasztiba, ami Hadikfalva néven is ismeretes.

http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=45.964366&lon=19.041495&z=15&m=b&show=/7575390/hu/Bácshadikfalva
https://www.google.hu/search?q=Bácsszentgyörgy+Hadikfalva
https://www.google.hu/search?q=bukovinai+székely+falvak&tbm=isch
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadjisten -re írja: Somoskáról költöztek, majd onnan Bácskába, majd Vaskútra.
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Vask%C3%BAt#Magyarok Vaskútra bukovinai székelyek.)
https://www.google.hu/search?q=Voilovice
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hertelendyfalva

https://www.google.hu/search?q=Jakubestie
Die ungrischen Ansiedlungen Andras falva, Ha dikfalva, Ciben, Jakubestie, Joseph - und Laudon falva, dann die Filipowan'schen Ansiedlungen Fontina alba Bei Jakubestie (Fogodisten) in der Bukowina^ wo sie bis 5' hoch wird

 

Így nézett ki tehát a második kettő forduló. Várjuk a hozzászólásokat, kinek mi jut eszébe a térképrészleteken láthatókról vagy alatta leírtakról, esetleg mi mást tett volna fel kérdésként?

2016. XII. 7-én délután találkozhattok a bloggazdákkal, a játék elkövetőjével és jó essetben a megfejtőivel is.
Arra kérünk, részvételi szándékod valószínűségét lődd be az eseményhez a Facebookon, mi szívesen látunk. ; )

 

Frissítés 2016. XII. 1. 6.22:

Aki több megfejtést küldött be, az több nyereményre számíthat: könyveketés térképeket ajánlottak fel támogatóink. A kialakuló pontsorrend a ​választási sorrendet alakítja ki. A várható nyeremények:

1 db. Ésszel Járom be a Földet! (válogatás a Földgömb írásaiból)
1 db. Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában
2000-es évek elejéről, közepéről származó Panoráma útikönyvek:
3 db. Kárpátalja (2000)
3 db. Burgenland
4 db. Szlovákiai utazások
5 db. Athén–Attika
4 db. Nagy-Britannia és Észak-Írország
5 db. Peking
4 db. Ciprus (1999)
Több száz választható az 1:10000-es katonai térképszelvények közül az 1970-es évekből.
3 db. reprint 1896-os Homolka József-féle Budapest térkép.
Hálásan köszönjük Puskás Katalinnak már a játék indulásakor felajánlását Érdről, a Magyar Földrajzi Múzeum részéről.
A múzeumot egyébként tapasztalatból nagyon ajánljuk: a kiállításokon még az ismeretekkel rendelkezők is elcsodálkozhatnak a magyar földrajztudomány és térképészet nagyságán, vagy a helytörténeti gyűjtemény meglepő részletein.
Szólj hozzá!

A térképmű, és ami mögötte van – Az I–II. forduló megfejtései

2016. november 23. 20:00 - Ferriviarius

Közeledik az év végi blogtalálkozó (2016. XII. 7.), azaz az idei térképfelismerési játékunk eredményhirdetése is, így több részletben közzétesszük a megfejtéseket a nagyközönségnek, és várjuk a hozzászólásokat is.

Első körben az I. és II. fordulót leplezzük le. Az I. forduló feladványait a MAPIRE kataszteri térképein, a II. fordulót a második katonai felmérés térképein hirdettük meg. A kérdések a blog normál betűivel, a válaszok Book Antiqua betűkkel jelennek meg.

 

trv_i_1.jpg

1. a) Melyik társaság építette a képen látható állomást, és mikor adta át?

A részlet keleti szélén Sopron akkori külvárosát látjuk, ekkor a vasútvonal még fejállomásban végződött. Az építő: Ödenburg–Wiener-Neustädter Eisenbahn Gesellschaft (Sopron–Német-újvári Vaspálya Társaság). 1847. VIII. 20-án adták át, tehát az elsőnek kikiáltott Pest–Vác és a másodikként tekintett Pest–Szolnok átadása között. Később a Déli Vasút vette át, és a GYSEV vonalának megépülte után ez lett Sopron-Déli.

b) Az állomás mai neve két tagból áll: egy helynévből; és egy ezt kiegészítő tagból, melléktagból. Ezzel a melléktaggal még két vasúti szolgálati hely üzemel mai államhatáraink közt: melyik nem vasúttársaságról kapta a nevét? Miért nem?

A lehetségségesek közül Budapest-Déli és Szőny-Déli szolgálati helyekre gondoltunk. Bár ez utóbbi a Déli Vasút Székesfehérvár–Komárom vonalán található, de a létesítésekor már a MÁV kezelte.
A budapesti fejpályaudvar viszont egyértelműen a Déli Vasútról kapta (ezt) a nevét, a menetrendekben Budapest D. V. vagy Budapest Délivasut neveken is szerepelhetett, mint ahogy akkoriban másutt is így különböztették meg a különböző társaságok állomásait.
Tehát Szőny-Déli a megfejtés. (A dörzsöltebbek a VPE oldalán találhattak további szolgálati helyeket, kérdésre a személyforgalomra meg nem nyitott helyeket kizártuk.)

 

trv_i_2.jpg

2. a) Mi volt a képen látható vasútállomás neve annak átadásakor?

Ofen. Átadáskor fel nem merült magyar név használata. Magyarázatképpen egy hozzászólás az 1. feladvány Budapest-Déli hivatkozásából: 

„A déli vasút idegen vonalairól idetelepített személyzet magyarul nem tudott és sokáig nem is tanult meg. Így esett meg, hogy a soproni indóházban Budára magyarul megcímzett csomagot a raktáros nem akarta felvenni, mert állítása szerint nem tudta, hol van Buda. S mikor németül megmagyarázták neki, hogy tulajdonképp a vasút Ofen nevő állomására címezték, még neki állt feljebb, mondván, ki velük beszélni akar, tanuljon meg németül. Az Ofen állomásnévvel kapcsolatosan, sajnos, a raktárosnak volt igaza, hisz a mai Budapest déli pu. neve ekkor még valóban Ofen volt. De még 1890-ben is ott díszelgett a magyar főváros Buda állomásának neve alatt az Ofen név.” Forrás: Soproni Szemle 1965. XIX. évf. 4. sz. Lovas Gyula: A Sopron–Kanizsa közötti vasút

b) Sorolja fel az innen 1868-ban Bécsbe induló közvetlen vonat által érintett vármegyeszékhelyeket!

A menetrendet mindmáig könnyű a magyar nyelvvel megbírkózni tudó Google képkeresőjével fellelni: Déli Vasút menetrend 1868. Tudni kell, hogy ekkor még sehol nem volt a MÁV által közel két évtized múlva átadott Kelenföld–Komárom-Újszőny vasútvonal. Ugyan a Székesfehérvár–Komárom létezett, és a DV tulajdonában volt, de onnan tovább Bruckig az osztrák Államvasút-Társaság nevű magánvasúté volt az infrastruktúra. Így az akkoriban szokásos rend és a fellelhető menetrend szerint is bizony Nagykanizsán és Bécsújhelyen át közlekedett a DV vonata, tehát a megfejtés: 
Székesfehérvár (Fejér vm.), Szombathely (Vas vm.), Sopron (Sopron vm.). Buda nem volt vármegyeszékhely.

 

trv_i_3.jpg

3. a) A képrészleten látható helyen ma komoly vasúti komplexum látható. Ennek távirati hívójele: VA. Mire utal ez?

A részleten a Pest–czeglédi vaspálya és a Pest–lajosmizsei helyiérdekű vasút kiolvasható, a mai Kőbánya-Kispest helyét látjuk. Régi neve: Kőbánya Vasgyár utca megállóhely volt (az utca neve a térképrészleten is látható).
A távirati hívójelek nem szokták követni a nevek változásait, így elég jól őrzik a múltat, pl. J: a mai Veszprém, korábbi Jutas; Ud: Újdombóvár, a mai Dombóvár; B: a mai Budapest-Déli, korábban Buda (a szóhasználatban Székesfehérváron máig Buda, vagy pl. a Nyugatiban máig Pozsony felé állítanak vágányutat).
A hívójelek vagy távírókódok számos területen mindmáig használt egy-kétbetűs rövidítésekként szolgálnak, pl. a járműveken hasonló jeleket láthatunk, a REV felirat után a fővizsga azaz revízió helyét: Ms: Miskolc, Sm: Szombathely.

b) Az idők során legutóbb a helyszínen létesített vasútüzemnek komoly betonkerítése van. Hol található még hasonló ebben a városban, de üres telken, a hozzá tartozó vasútüzem nélkül?

Legutóbb metróüzem épült a helyszínen. Ezt a tervek szerint Káposztásmegyerig építették volna. Végül a 14-es villamos épült a metrótelekre.

c) Mi ez utóbb említett vasútüzem vonalának az átadáskori, hivatalos, helyesírási hibától mentes neve?

Korábban észak–déli metróvonal volt az elterjedt, hivatalos elnevezés (lásd pl. itt a második képen), ami nagykötőjellel írandó.

 

trv_i_4.jpg

4. a) A részleten látható vasúti megállóhely neve 1914-ben két tagból állt; második tagja áttételesen egy égtájról kapta a nevét: voltaképpen a vasúttársaságról. Miért az a vasúttársaság neve?

A helyszínt könnyű felismerni a térkép megírásaiból, pláne azok felülírásaiból. Itt a Déli Vasút Kanizsa–Buda vasútvonalát látjuk. Később itt vezették el a Budapest–Pécsi Vasút vonalát (Kelenföld–Szentlőrinc), melyet már 1889-ben államosítottak – a Déli Vasutat jóval később. Megkülönböztetésül Budafok Délivasut néven szerepelt a megállóhely 1914-ben.

A Déli Vasút azaz a Südbahn pedig a Bécs városából kiindulóan Trieszt felé vezető törzsvonaláról kapta a nevét.

b) A vasúttársaság névadó törzsvonalán szokatlannak ható forgalmi szabályozás volt érvényben a közelmúltig: mi volt ez?

A Südbahnon a menetirány szerinti bal vágány volt a helyes vágány egy jókora szakaszon 2012-ig.

c) Sorolja fel, hol érvényes még ilyen szabályozás hazánkban!

Budapest-Déli–Kelenföld; Budapest-Keleti–Kőbánya felső, Kőbánya felső–Rákos felső pálya; Örs vezér tere–Gödöllő (BKV–HÉV).

 

trv_i_5.jpg

5. a) A részleten két szokatlanabb vasútüzem egy-egy végpontja is látható: melyik társaság adta át ezeket, és hol volt a másik végpontjuk?

A részleten folyó és egy híd látszik, a Duna feliratának felével. A Lánchíd budai hídfőjénél egyrészt a BKVT (Budai Közúti Vaspálya Társaság) lóvasútjának vége látható, mely a térképen jól követhetően Zugligetig (a Laszlovszky-majorig), majd szárnyvonalon az óbudai főtérig közlekedett. (A zugligeti eredeti épületet hosszú évek óta hagyja az önkormányzat szétlopni.)

A másik vasútüzem a Budai Hegypálya, mai nevén budavári sikló, ez lényegében eredeti vonalon közlekedik.

b) A be nem épített telken milyen intézmény állt később, ebből mi maradt mára a helyén az intézmény tárgyköréhez kapcsolódóan?

Az üres telken a Kereskedelmi Minisztérium állt, ehhez tartozott a közlekedésügy is. Innen szelvényezték a Budapestről kiinduló főutakat, ennek jelképeként áll itt ma a második kivitelű 0 km-kő.

 

trv_i_6.jpg

6. a) Mi volt a képen látható vasútvonal kezdőpontja?

A Čakaturn árulkodó jel, Csáktornyán járunk. Ez a vonal a Déli Vasút trieszti törzsvonalából Pragerhofnál ágazott ki a Nagykanizsa felé, később Buda tartó vasútvonal, a szelvényezés is természetesen ezt követte egy évszázadig. Érdekesség: a DV csak 1969-től került a MÁV tulajdonába, addig csak bérelte azt 1932-től.

b) Utóbb itt egy másik vasútvonal csatlakozott: melyik törvény engedélyezte az építését?

Kettő vasútvonalat is engedélyeztek, és mindkettő megépült: 1884. évi XXXI. törvénycikk alapján a Csáktornya–Zágrábi HÉV vonala, 1889. évi XXXV. törvénycikk alapján az Ukk–Zalaszentiván-Kisfaludpuszta–Csáktornya hév-vonal.

 

trv_i_7.jpg

7. A képen csak egy darabja látható egy vasútvonalnak, amit egy hév-társaság adott át. A társaság nevét adó két település közt félúton egy város található.

A felismerésben a jellegzetes alföldi mezővárosi településszerkezet adott támpontot. Mivel kevés vármegyét dolgoztak fel a kataszteri térképek közül, így viszonylag hamar rá lehetett találni a helyszínre. : ) Hajdúnánás déli felét és Hajdúdorogot látjuk, csak utóbbitól délre az adott szelvényrészen láűthatunk egy darabot a vasútból.

A vasutat a Debrecen–Hajdúnánási HÉV társaság adta át, két évre rá hosszabbította meg Bűdszentmihályig (később ez az állomás a Tiszavasávári nevet vette fel). Innen Tiszalökig a vonalat a Tiszapolgár–Nyíregyháza HÉV építette saját szárnyonvalaként. Debrecen és Hajdúnánás közt kb. félúton Hajdúböszörmény található (a nyomvonal-módosítástól függetlenül).

a) Milyen felekezetűekről kapta a nevét?

Az izmaelita (muszlim) hitű böszörményekről.

b) Egy szövetséges ország ezredese 1915-ben térképet adott ki egy sok évtizedes diplomáciai-katonai tervhez: tipográfiailag helyes ékezettel írva milyen néven szerepel ez a város rajta?

A francia forradalomként megszépített történetű szellemiségből ered elsősorban a havasalföldi és moldvai, leginkább sovinizmusba átcsapó nacionalizmus, melynek hatására született a dák–római folytonosságelmélet. Ez ugyan a Ceauşescu-diktatúra (ejtsd: csauseszku) alatt vált csak államdogmává, de földrajzi-politikai következménye-előzménye: a Kárpát-medence egy jókora részének a Tisza határfolyóval való megszerzése már egy 1816-os (!) lipcsei kiadású térképmellékleten is szerepel. (A rabszolgaság megszüntetése, a cirillről latin írásra való átállás, Románia megszületése két emberöltővel később következik be, a független királyság létrejötte és hadseregfejlesztés követi. A világháború küszöbén parasztlázadás, tízezres megtorlás és hasonlók történnek. A háttérben meg felkészülés, minden téren; a szarajevói pisztolyeldördülésig és még azután is.)

Ennek fényében naivitás meglepődni Teodorescu ezredes 1915-ös román térképén, melyen Szolnokig minden település román néven szerepel, amire ki bírtak valamit találni (számos településen semilyen román jelenlét vagy érintettség nem volt, így nyelvhasználatban sem alakulhatott ki fonetikus átirat). A román államvasút, a CFR 1922-es kiadású állomásnév-szótárának egy része sem érvényes már, látható benne a hirtelen jött helyzet tisztázatlansága. (Amúgy Brassó és Szolnok között meg kb. bárhol lehetett volna ugyanilyen államhatárt húzni.)

E kitekintő után jöjjön a megfejtés: ezen a térképen Hajdúböszörmény így szerepel: Beșermeni (ejtsd: besermeny, rövid é-vel).

A tipográfiai vonatkozás: az Unicode–Microsoft vonalon tévesen implementáltak egy ékezetes betűt, amit egy nyelvben sem használnak: Ţţ Ţţ (cedilla [ejtsd:szedijja] mellékjellel; ami spanyol–francia eredetű, a mai török is ezt használja, pl. Çç Şş).
Ezzel szemben a román tipográfiában használt
Șș Șș és Țț Țț (vessző mellékjellel) csak az Unicode 3-ba került bele, Windows Xp alatt csak a baj volt bele, de igazából mindmáig.

c) Sorolja fel a város német neveit!

Betschermen; továbbá, téves tükörfordításban: Wütender Armenier.

 

trv_i_8.jpg

8. A vasútállomások sokszor nem annak a falunak a nevét viselik, ahonnan a legkönnyebben megközelíthetők. A képen egy ilyen névadó falu határában vagyunk: két másik falu is közelebb van ahhoz az állomáshoz, amelyik egyébként a közelmúltban vált elágazó állomásból csatlakozó állomássá. a) Melyik ez az állomás vagy falu? b) Mi az állomás vasúti különlegessége 2-3 évtizede?

A felvezető szöveg sejteti, hogy a vasútvonalakat kezelő társasági háttér megváltozott, de a birtokos Erdődy név is segítség. a) Porpácon járunk.
b) Itt a Celldömölk felől Szombathely felé tartó (MNYV által átadott) vasútvonalhoz csatlakozik az egykori Pozsony–Szombathelyi HÉV Porpác–Pozsonyligetfalu vonala (ez már önmagában érdekesség, hogy a forgalmi irány és a szelvényezés iránya ellentétes irányú). Ezeket a vonalakat a közelmúltig mind a MÁV kezelte, Szombathely felé kétvágányúsította is. Ezzel összefüggésben az egyvágányú Celldömölk–Sárvár irány felől bejárva a pálya egy 120 km/h sebességre alkalmas geometriájú kitérőn kapcsolódik a kétvágányú folytatáshoz. (Egyébként a vasútvonal csak 100 km/h sebességre alkalmas, így a jelzőkön sebességcsökkentés nélküli továbbhaladást engedélyező jelzés van.)
2011-ben a GYSEV átvette a Sárvár felé tartó vonal kivételével az infrastruktúrát, így az elágazó állomás csatlakozó állomássá vált: ismét két különböző társaság vonala kapcsolódik itt. (Egy elágazó állomáson azonos társaság két vonala kapcsolódik.)

 

trv_i_9.jpg

9. a) A képen látható részleten egy helyet máig Szaros-nak hívnak a vasutasok. Miért? Mi a szolgálati hely mai neve?

a) A Déli Vasút vonalán, azaz a mai székesfehérvári vonalon lévő Szarostétény a korábbi sertéshizlaldáról kapta a nevét. Nagytétény a hivatalos és közismert neve. A személyforgalom nemrégiben megszűnt.

b) A képen látható 8. sz. őrháznál időközben vasútállomás épült. Mi lett volna ennek a neve, ha a 2010-es rendrakáskor ennek a nevét is leegyszerűsítik? c) Honnan kezdhették a képen látható őrházak számozását?

b) A megnevezett helyen a Budapest–Pécsi Vasút vonalán, az Érd felső–Pusztaszabolcs felé vezető vonalon létesült eredetileg Tétény-Diósd 8. sz őrház néven a szolgálati hely, a mai Nagytétény-Diósd. A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata szerint Diósd nevet kapta volna.

c) A DV vonala Nagykanizsáról épült, a 184. őrházat látjuk a részleten, így valószínűleg egészen Nagykanizsáról indult a számozás (Buda a végpont volt). A Budapest–Pécsi Vasúttársaság vonalának kezdőpontja Kelenföld volt.

 

trv_i_10.jpg

10. A részleten látható állomást mikor használhatták a lakosok a járásközpontba való utazásra az 1930-as években? : )

A részleten szláv helynevek láthatók, nyilvánvalóan egy vármegye szélén, sejhetően alföldi jellegű területen, ahol egy vízfolyás adja a vármegyehatárt. A feladat az volt, hogy ezeket az ismérveket kellett keresztezni viszonylag korai építésű vasutakkal. Így lehetett rátalálni az egykori Góla állomásra. (Időközben Somogy vármegye is felkerült a térképek közé.)
Góla a trianoni békediktátummal a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, míg az állomás a Magyar Királysághoz. A vasutallomasok.hu oldalon Góla adatlapján találhatókat idézzük:

„A békediktátum szövege a vasutakról szóló részében külön kitért az akkori „Gola város és kerülete” részére fenntartott állomás használatának rendjére (303. cikk). A szöveg úgy rendelkezik, hogy Góla község vasútállomását az igazgatóságok között létesítendő egyezmény fogja megállapítani. 1926. július 24-én Belgrádban egyezmény született a gólai állomás használata tárgyában, melyet 1929-ben törvénybe foglaltak (1929. évi XLV. törvénycikk).
Az egyezmény értelmében a gólai lakosok használhatják Góla vasútállomást mindennemű korlátozás nélkül, tehát árufeladásra is. A lakosok részére (a használat megkönnyítése érdekében) a határátlépés céljára fényképpel ellátott határátlépési igazolványokat bocsátottak ki, melyek hat hónapig érvényesek, és a határvonalnak napkelte és napnyugta között való átlépésére, valamint a határvonalon át a pályaudvarig vezető út használatára és kizárólag a pályaudvaron való tartózkodásra érvényesek. Az igazolvánnyal még ugyanazon a napon a határon át vissza is kellett menni, éjjeli órákban azonban csak kivételes sürgős esetben adtak engedélyt az átlépésre.
Ezen kívül az egyezmény rögzíti, hogy az utazás megkönnyítése végett naponta legalább egy közvetlen vonatpár vagy kocsi közlekedjen Góla és Kapronca (Koprivnica) között. Góla lakosai a Gyékényes–Barcs vasútvonalon keresztül Kaproncába közlekedve, útlevél nélkül csak az e célra szánt közvetlen kocsikat használhatják, nekik a közvetlen kocsikat magyar területen elhagyniok nem szabad. Polgári személyek semmilyen fegyvert nem vihetnek fel a vonatra; a közvetlen kocsik utasait és azoknak poggyászait rendőr és vámközegek kísérik.  
A kommunizmus vasfüggönyének leeresztésével az állomás is megszűnt. A szolgálat megszűnésének ideje percre pontosan ismert: 1951.06.18 15.50. (Asztalos Endre)”

 

trv_ii_1.jpg

11. a) A képen látható vasútvonalon sebességrekordot állítottak fel. Hová jártak ezek a mozdonyok az 1930-as évek végén? b) 1938-ban ott (a végállomást jelentő város főterén) elhangzott egy híres államfői beszéd: milyen nyelven és miért?
c) Meddig (térben) járt a székesfővárostól az 1940-es években a képen látható vonalon közlekedő gyorsmotorvonat? d) Mennyivel később érkezik ma Budapestről ugyanide az ugyanerre közlekedő, ugyanabban a napszakban induló közvetlen vonat?

Az egykori Tiszavidéki Vasút Püspökladány–Nagyvárad vonalszakaszát látjuk. A sebességrekord a 242 sorozatú áramvonalas burkolatú gőzmozdonysorozattal állították fel.
a) Ezek a mozdonyok akkoriban Kassára továbbítottak gyorsvonatokat.
b) 1938. XI. 11-én vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, az Adrián a haditengerészetnél töltött évei miatt beszélt jól horvátul, és az ehhez részben közeli szlovák nyelven szólt a felvidéki lakosság nemzetiségi részéhez.

c) A székely gyorsmotorvonat Sepsiszentgyörgyig járt. Reggel 7.02-kor indult a székesfővárosból, és este 19.17-kor érkezett meg.
d) Sepsiszentgyörgyre ma az 5.55-kor induló nappali vonat 21.20-kor érkezik. Az érkezés tehát közel kettő órával később történik. A menettartam az akkori 12 1/4 óra helyett ma 14 1/2 óra (plusz egy óra zónaidő-eltérés van).

 

trv_ii_2.jpg

12. A térképrészleten mutatott területen az idők során még egy vasútállomás épült. a) Miért nevezik a vasutasok Tapsifalvának? b) Egy híres szoborcsoport áll itt: felállításának dátumai?

Az akkori Dombóvárt, mai nevén Dombóvár alsót látjuk. Utóbb Újdombóvár, mai nevén Dombóvár épült a Budapest–Pécsi Vasút által.
a) A történet szerint szabálytalan munkavégzés miatt egy vasúti kocsiból az általa fuvarozott nyulak elszabadultak, és a rendezőpályaudvaron jóval később is még nyulat lehetett fogni.
b) Az első független magyar kormányt ábrázoló, Kossuth-szoborcsoportként ismert emlékművet, Horvay János alkotását, 1927. XI. 6-án avatták fel az Országház mellett. Dombóváron 1972-73-ban állították fel a szigeterdei parkban Dombóváron (miután Rákosi Mátyás kommunista kormánya 1952-ben elbontatta).

 

trv_ii_3.jpg

13. A képen látható területen újabb vasútépítést terveznek, emiatt – pár méteren múlik, de – bontani tervezik a térképen ábrázolt vasútállomás egyik épületét. a) Melyik terv útjában áll az egyébként nem gyakori épület? b) Mi az épület mai funkciója?

a) A GYSEV által tervezett, Szombathely felől Zalaegerszeg felé közvetlen eljutást biztosítandó tervezett deltavágányt pont úgy húzták meg, hogy a Déli Vasút által 1865-ben épített egykori Zalaszentiván állomás szabványos felvételi épületét bontani kívánják.
b) Az épületben ma az Aba Hotel működik.

 

trv_ii_4.jpg

14. A képen látható területen egy különleges vasúti villamos alállomást adtak át. Röviden, miért különleges ez a rendszer: miben tér el a hazai szokványostól, és miben nem? b) Egy híres regény címére is utaló szolgálati helynév szerepel ma itt ezen a részleten. Az első kiadás védőborítóján ki a sötétebb színű inges fiatalember?

a) A kaposfüredi villamos alállomás 2×25 kV-os rendszerben működik. Ennek nagyszerűsége, hogy 25 kV-os 50 Hz-es (tehát szabványos) elemeket használ, csak a kapcsolástechnikában tér el valamelyest. Ezáltal jóval kisebb zavartatás (interferencia) adódik, és jóval nagyobb távolságra tudnak így táplálni. A Kapospula–Nagykanizsa–Szabadbattyán hálózatrészen üzemel ez a rendszer. (Sajnálatos módon nem eléggé közismert, és vizsgálat szintjén sem terjed megfelelően.)

b) A Tüskevár borítóján Bütyök szerepel sötétebb ingben, mert a könyvben Tutajos szőke.

 

trv_ii_5.jpg

15. a) Melyik társaság adta át a képen látható állomást és mikor? b) Ebben az évben Magyarország három vármegyét veszített, melyek ezek? c) Mi volt a hivatalos nyelv azon a településen, melyet cserébe megszerzett?

Zákány állomást látjuk. Gyékényes később épült, ma a barcsi és a kaproncai vonal is ahhoz kapcsolódik.
a) A Déli Vasút adta át 1868. IX. 1-jén.

b) Szerém, Verőce, Pozsega vármegyékről a horvát–magyar kiegyezés keretében mondott le a magyar kormány a horvát–szlavónországi javára. (Az oszmán hódításig a Száva és a Dráva köze Magyarországhoz tartozott, és annak kiűzésekor került a horvát bán kezelésébe; ezt a vitatott hovatartozást rendezték így.)
c) Cserébe Fiume városát és kerületét kapta meg, ahol az olasz volt a hivatalos nyelv.

 

trv_ii_6.jpg

16. Az állomás restije előtt egy régi szelvénykő található. a) Honnan indul a szelvényezés, miért? b) Hova tart éppen, miért?

A részleten meghagyott felirat, a Tiszai pályaudvar, árulkodik arról, hogy Miskolcon járunk. Miskolc-Tiszai pályaudvar a Tiszavidéki Vasútról (TVV) kapta a nevét. A resti előtt egy 2862 feliratú szelvénykő található.
a) A TVV, bár elsőként a Szolnok–Debrecen szakaszt építette meg és adta át, de az osztrák Államvasút-Társaságtól (StEG) előtte fél évvel megvásárolta a Cegléd–Szolnok (Ószolnok) vonalat, és abból ágazott ki, így –ahogy a távolságadatok is mutatják– a szelvényezése Ceglédről indul.
b) A TVV leghosszabb vonala Debrecentől Miskolcig, majd visszafelé indulva Kassáig épült. Miskolcon a szelvényezés 2861+40-ig jutott, majd Felsőzsolcáig a másik vágányon párhuzamosan folytatódott a kassai végállomás felé. A szelvényezés emiatt éppen Miskolcról Kassára tart.

 

trv_ii_7.jpg

17. A 4. és 5. őrház között utóbb vasúti hidat építettek. a) Mikor adták ezt át? b) A nevét adó települést hány évvel a pozsonyi csata után alapították?

Pest határában vagyunk, a Vác–Pozsony–Bécs felé vezető, több szakaszban átadott vasútvonal egy részét látjuk. A hidat a Pozsony utáni osztrák határállomásról mindmáig marcheggi hídnak nevezik.
a) A marcheggi híd a balparti körvasút része, amit 1889-ben adtak át. (Egyes összekötő vonalak 1892-ig készültek el.)
b) A pozsonyi csata, melyben a magyarok 907. VII. 4–7. közt megverték az egyesített nyugat-európai seregeket, biztosította az ország függetlenségét, a nyugati gyepűt pedig 955-ig az Enns folyóig tolta ki (ez Alsó- és Felső-Ausztria hagyományos határa ma).
Marchegget az Alsó-Ausztriát ekkor birtokló II. Ottokár cseh király alapította 1268-ban Magyarország elleni védőbástyaként. A különbség 361 évre tehető.

 

trv_ii_8.jpg

18. A képen látható állomásról egy vonal vezetett a folyópartra. a) Mi az ezt építő vasúttársaság nevének ma helyes rövidítése? b) Hány ablaka volt az itt álló épületnek a város felől? c) Melyik megye székhelye volt ekkor a legközelebb?

Győr határában járunk, a Győr-környéki állomások közül a részlet közepén és déli részén a Győr–Sopron–Ebenfurthi Vasút állomását látjuk. Innen vezetett régebbi térképek tanúsága szerint korábban egy vonal a Rába-partra.
a) A társaság neve ma röviden GYSEV Zrt. A betűszók helyesírását illetően: „A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek”. (Emiatt pl. a részben elterjedt GySEV nem fogadható el.)
b)Rábaparti rakodó épületén kilenc ablak volt a város felől. (Megfelelő indoklással Győr-GYSEV épületét is elfogadtuk.)
c) Nyilván Győr vármegye székhelye volt a legközelebb.

 

trv_ii_9.jpg

19. A képen látható helyen ma nyomvonal-helyesbítés látható a műholdképen. a) Miben tér el ettől a jelenlegi nyomvonal és miért? b) Melyik társaság építette a vonalat? c) Mi volt a végpontja a társaság az 1872-ben másodikként átadott vonalszakaszának? c) Mi volt ennek az állomásnak a különlegesebb szerepe? d) Melyik vasúttársaság kezelte azt az állomást 1940-ben?

a) A Gyömöre–Szerecseny–Gecse-Gyarmat szakaszt látjuk. Itt a nyomvonal-helyesbítést végül nem fejezték be, csak az előkészített nyomvonal látható. A térképeken látható nyomvonal emiatt megegyezik a jelenlegivel.
b) Magyar Nyugati Vasút.
c) 1872-ben a Győr–Veszprém, a Szombathely–Gyanafalva és a Veszprém–Kiscell szakaszokat adták át, rendre VIII. 9., IX. 1, X. 3. napokon.
d) A vonal 1873-ban Grazig elkészült, ezáltal határállomás volt. Az I. vh. után az állomás Ausztriához került,

e) 1940-ben a Deutsche Reichsbahn kezelte.

 

trv_ii_10.jpg

20. a) A képen látható helyen egy különleges nevű vasútállomás üzemelt, mi volt a neve? b) Hány kilométer volt az út innen Indiáig vasúton, Budapesten át?

a) Egyes részletekből kivehető a Fertő-tó és a Hanság határán járunk, ahol a Fertővidéki HÉV vonala vezet. Sarród és Fertőújlak közül ez utóbbi neve volt Mekszikópuszta. 
b) India állomásra Fertszőszentmiklós–Győr MÁV–Kelenföld–Ferencváros–Szabadka útirányon át lehet eljutni, ez 9+61+127+6+168+134=505 km (de a Budapest-Keletin át számolt útirányt is elfogadtuk).
Más helyes megoldás a Kapuvári GV hálózatán található India-major.

 

Így nézett ki tehát az első kettő forduló. Várjuk a hozzásólásokat, kinek mi jut eszébe a térképrészleteken láthatókról vagy alatta leírtakról, esetleg mi mást tett volna fel kérdésként?

2016. XII. 7-én délután találkozhattok a bloggazdákkal, a játék elkövetőjével és megfejtőivel is.
Arra kérünk, az eseményre a Facebookon akkor mondd, hogy ott leszek, ha ott leszel: az érdekel állapotú feliratkozással is bekerül a naptáradba, és az értesítéseket is megkapod, ha még meggondolnád; mi szívesen látunk. ; )

Szólj hozzá!

A szepességi szász etnikai térszerkezet felbomlásának kezdete

2016. november 20. 20:00 - Tranquillius

A középkori Szepesség kicsiben leképezi a korabeli Magyarország bonyolult közigazgatási viszonyait, sokszínűségét az etnikai és a partikuláris jogok viszonyában. Az egységes vármegyének sokáig nem is nevezhető terület betelepített, majd kitelepített szász őslakosairól már koránt sincs olyan „rossz” véleménnyel a magyarság, mint erdélyi szász testvéreiről, akikkel származásilag és jogilag sem voltak egységesek. Bejegyzésünk második részében az erdélyi szászokról szóló sorozathoz hasonlóan mutatjuk be ennek a népcsoportnak fénykorát, szomorú hanyatlását, végül a megsemmisülésüket.   

szepesvar0007.jpgSzepes vára

Aki most kapcsolódna be, érdemes az első résszel kezdeni:

A szepességi szász etnikai térszerkezet kialakulása

A szepességi szászok eltűnése első pillantásra egy váratlan eseménynek tűnhet 1945-ben. Ha közelebbről vizsgáljuk egy évszázadok óta tartó folyamatot figyelhetünk meg, melyet az egyszerűség és érthetőség kedvéért hat pontban foglalunk össze (további kettővel bővül ez a következő cikkben). Ezek következhettek egymásból, haladhattak egymással párhuzamosan az időskálán, de előbukkanhattak váratlanul, a semmiből is.  

1. Háború, betegségek

A szepességi szász etnikai térszerkezet a XIV-XV. században érte el legnagyobb kiterjedését. Károly Róbert szabadságlevelében 99 szász települést írt le, melyek kitöltötték a Szepesség folyóvölgyeit. A XV. században a Felvidéken megjelenő husziták nyomán az addig virágzó országrészt a tatárjárás óta nem látott pusztulás érte el. Ez a háborús időszak kisebb-nagyobb megszakításokkal közel 300 éven keresztül egészen 1711-ig tartott. Gondolhatnánk, a Szepesség, mint a Magyar Királyság második legészakibb megyéje (ki tudja melyik volt a legészakibb?) kimaradt a török frontvonal harcaiból. Ez igaz is, csak portyázások érték el a vármegye déli részét. Azonban egy másik frontvonal, a királyi Magyarország és a török vazallus Erdélyi Fejedelemség között állandóan mozgó háborús zóna minden évtizedben tiszteletét tette Szepes vármegyében. A seregeket kísérő rekvirálások, fosztogatások, ostromok, tűzvész és járványok megtizedelték a lakosságot. Rendszeres vendég volt a sűrűbben lakott városokban a pestis, vérhas és himlő, gyakran egész városrészek néptelenedtek el. Mai füllel egészen hihetetlen halálozási számokkal találkozunk az 1710. évi pestisjárvány feljegyzéseiben. Lőcsén (Leutschau) több mint négyezer, Iglón (Zipser Neudorf) 3364, Leibiczen (Leibitz) 1176, Podolinban 947, Váralján (Kirchdrauf) 1600 halottat számoltak össze, a fontosabb szepességi városokban gyakorlatilag minden második lakos meghalt.

Szepes vármegyében számos kihalt szász falu őrizte meg egykori lakóinak nevét, pl. a ruszinok által lakott Százpatak (Hundertmarkt, v. Hodermark), tótok által lakott Hidegpatak (Kolbach), Zúgó (Ruzsbach), Lassúpatak (Stilbach), gorálok lakta Frigyesvágás (Fridman), Tarhegy (Kahlenberg). 

2. Földesurak

Akár a háborúk kategória alá is vehettük volna a szepességi földesurak középkori tevékenységét. A XIV. századtól kezdve vannak adatok, hogy a vármegyei nemesség a szász településekkel folytatott határvitái nem egyszer a tettlegességig fajultak. Hogy mégsem az első pont alá kerültek, annak más oka van. Amikor a XXIV. szász város közül (itt kiderül mi is ez pontosan) Magyarországon maradt XI város a Szapolyai-család tulajdonába került, nem csupán az önkormányzatukat veszítették el ezek a települések, hanem elveszítették városi jellegüket és pár kivétellel szász lakosságukat is. Tizenegy polgárvárosból tizenegy jobbágyfalu lett. A lengyel uralom alá került városok és a Magyarországon maradt, de Szapolyai (később Thurzó és Csáky) uralom alá kerülő települések közötti különbség a mai napig szembeötlő.

A jobbággyá válás rémképére a szászok többnyire lábbal szavaztak, többnyire beköltöztek a Magyarországnál maradt szepességi városokba, vagy a lengyel uralmat választották. Mivel a népességhiányt valahogy pótolni kellett a huszita uralom alatt megfogyatkozott lakosságot már nem német területekről pótolták, hanem például a szomszédos vármegyékből, elsősorban a háborúk által elkerült Sárosból. Főként tót telepesek érkeztek, akiket a földesurak által megbízott kenézeik telepítettek irtásfalvakba és az elnéptelenedő szász településekre.

A XXIV város két uralom alatti eltérő fejlődést jól szemlélteti a fenti két táblázat. Az adatok 1880-ból származnak, amikor a XIX. századi szász kivándorlás még nem öltött drasztikus méreteket. 

szaszok1880_13_11.jpg

1. táblázat. A szepességi XXIV szász város eltérő etnikai viszonyai 1880-ban. A XI Magyarországon maradt város eltérő forrásokban eltérő változatban szerepel, *-gal jelöltek a Katolikus Lexikonban szereplő települések, csillag nélküliek Denkó Kálmán művéből származnak, de a szerző csak tíz települést említ név szerint.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy

  • A Lengyelországnak elzálogosított városok közül hét tudta megőrizni a városi kiváltságait akár időszakosan is, míg a többi nagyközségi rangot viselt. A Magyarországon maradt települések mindegyike kisközség volt. 
  • A XI város szász lakossága csak három poprádvölgyi, elzálogosított városok közé ékelődő területen maradt meg, a többiben 1880-ban már tót többség élt.
  • A XIII város közül csak a hernádvölgyiek (Igló, Szepesolaszi és Szepesváralja) voltak tót többségűek.
  • Lélekszámban, urbanizációban, iparban, művelődésben a magyar földesúri fennhatóság alá került szász települések mindegyike elmaradt az önkormányzatukat megőrzött, Lengyelországnak elzálogosított városoktól.

szepeskaptalan.jpgSzepeskáptalan,a szepesi püspökség székhelye, a háttérben Szepes vára 

3. Ellenreformáció 

Szepes vármegye, azon belül is a XIII elzálogosított város már a középkorban is Magyarország legműveltebb részének számított. 1437-ban már találkozunk a szepesi prépostság területén található iskolák tanfelügyelőjével és feljegyezték, hogy a laza kapcsolatokkal még együttműködő XXIV város 1405-ben Mátyás Corvinái és a könyvnyomtatás előtt könyvtárral és könyvtárossal is rendelkezett. Választott papjaik élénk kapcsolatot tartottak a német nyelvterülettel, Bécs, Lipcse és Krakkó egyetemeit látogatták, nem ritkán onnan hoztak papokat. Például Lőcse városában az a Coxe Lénárd szolgált, aki Angliában azelőtt VIII. Henrik nevelője volt. A nyelvrokonság és az élénk kulturális kapcsolatok ismeretében nem is csodálkozhatunk, hogy 1520-ban a Késmárkhoz közeli Leibiczen már Luther tanait hirdették a szószékről. 1540-1550 fordulójára minden szepesi város áttért az ágostai hitvallásra, azonban a váltás nagyon lassan ment, a szepességi hívek sokáig megtartották a régi rítusokat. A Szepesség abban is kivételes helyzetben volt, hogy a Luther követőivé vált városi polgárok nem hagyták, hogy az őseik által építtetett csodálatos szárnyasoltárok és oltárképek áldozatul essenek a túlbuzgó reformátorok pusztításának. 

Egészen a XVII. század elejéig a reformáció akadály nélkül terjedhetett Észak-Magyarországon, sem a lengyel, sem a kaotikusan váltakozó magyar királyi ill. erdélyi uralom alatt álló területeken nem történtek lépések az evangélikus vallás visszaszorítására. 1604-ből származik az első próbálkozás a katolikus templomok visszaszerzésére Szepesváralján és Szepesolasziban, de ez a lakosság ellenállásán meghiúsult, majd a bécsi béke helyreállította a korábbi viszonyokat. Nem sokkal később, 1642-ben telepedett meg a piarista rend a Lengyelországnak elzálogosított Podolinban. Krúdy Gyula diákkorát abban a híres piarista gimnáziumban töltötte, mely a lengyel helytartónak köszönhetően a szepességi ellenreformáció központja lett. 

adsc04179.jpgA podolini piarista templom. Az 1642-ben, a piarista rend első magyarországi iskolájának diákja volt Krúdy Gyula.

A XVII. század végén az ellenreformáció jóval drasztikusabb lépéseket tett az evangélikus vallás visszaszorítására. A templomaikat elvették és visszaadták a katolikusoknak a lengyel és a magyar királyi területeken is, papjaikat elhurcolták, vagy menekülésre kényszerítették, evangélikusokat kényszerítettek, hogy katolikus misén vegyenek részt. Az ellenreformáció az élet minden területére kiterjedt, böjtös napokon például még evangélikus mészáros sem mérhetett húst. Ezek a törvények sokban függtek a lengyel helytartó személyes szándékaitól. Hol komolyabban, hol lazábban szereztek érvényt a törvénynek. Magyar területen pedig a királyi hatalom kiterjedésétől függött az intézkedések megvalósítása. Sokszor előfordult, hogy a lengyel uralom alatt élő evangélikus polgárok a magyarországi evangélikus főurak fennhatósága alatt álló falvak templomaiba jártak istentiszteletre. Elkeseredésükben sokan döntöttek a kivándorlás mellett. Ennek jellemzően három iránya volt: a Német-Római Birodalom evangélikus részei, az erdélyi szászföld, valamint kisebb részben Máramaros vármegye. Általánosságban elmondható, hogy a "túltolt" ellenreformáció tömegével hajtotta a szepességi lakosságot a kurucok táborába.

Az ellenreformáció hatása különböző volt a lengyel és a magyar uralom alatt álló területeken.  

A lengyel uralom alá került lublói uradalomban található Hobgart (téves magyarítással Komlóskert) német lakossága 90%-ban katolikus volt, míg evangélikus egy sem volt közülük. Az ellenreformáció fészkében, a 60%-ban szász Podolinban mindössze 1,6% evangélikus élt, Gnézdán (Kniesen), 80% szászra mindössze 5 evangélikus lakos jutott 1880-ban. Katolikus többség élt a bányavárosokban is. Szomolnokon, Szomolnokhután (Schmölnitz) az evangélikusok aránya nem érte el a 10%-ot, holott mindkét településen 85% feletti volt a szászok aránya. Összességében elmondható a szepességi szász településekről, hogy egyetlen egyben haladta meg az evangélikusok száma a szászokét, Strázsán (Michelsdorf), a Poprádi járásban. A szászok által lakott Maldur  (Maltern) falva ugyancsak egyedülálló volt a Szepességben azzal, hogy az evangélikusok aránya meghaladta a 90%-ot. Sok evangélikus lakott az egykori Tízlándzsás kerületben, azaz a Kismegyében, itt az elszlovákosodott magyar nemesség őrizte vallását, nem pedig a szászok. A Tátra tövében fekvő településeken (több csúcs ezekről a falvakról kapta nevét), Batizfalván, Menguszfalván és Gerlachfaluban élt legnagyobb arányban evangélikus lakosság, de itt szinte mind szlovákok voltak. 

Érdekes különbség, hogy mindeközben az erdélyi szászok között néhány egyedi esettől (kivételesen karrierista személytől) eltekintve senki sem tért vissza a katolikus egyházba.

4. Gazdasági hanyatlás

A háborúk, járványok, földesurak és az ellenreformáció ellenére a szepességi szász térszerkezet végleges megroppanásának elsősorban gazdasági okai voltak.

Gazdasági hanyatlások és fellendülések kora sokszor váltotta egymást a Szepességben. Voltak azonban olyan mérföldkövek, amelyek az egész szász népre hatással voltak. Ilyen volt a földesúri uralom kezdete a Szapolyai-birtokba került városokban, ilyen korszak volt a lengyel uralom alá került városokban az örökletes Lubomirski sztarosztaság korszaka, amikor a királyi fennhatóságot itt is fölváltotta a földesúri hatalom. Utóbbiból szerencsére kilábaltak a szászok az 1772-es visszacsatolással, de közülük a kisebb települések, pl. Duránd, Ruszkin és Ménhárd gazdasági potenciálban és városképileg már alig különböztek a környező falvaktól. 

A szepesi szász térszerkezetre a legnagyobb csapást a polgári átmenet hozta magával, melyért maguk a szászok is a magyarokkal együtt vállvetve küzdöttek 1848-49-ben. A szászok ugyanis saját lábuk alól rúgták ki a sámlit a céhes ipar felszámolásával, mely mindaddig védőburkot vont feléjük részben a külső verseny korlátozásával, részben pedig az élet minden területére kiterjedő szabályrendszerével.

Sváby Frigyes, Szepes vármegye levéltárosa 1895-ben, amikor az ország jelentős részén példátlan fejlődés zajlott, már leírta a drasztikus hanyatlás jeleit:

"Ha valaki, a ki a XVI várost 1848 előtt ösmerte, most áthalad közűlök főképpen azokon, melyek a közlekedés fővonalaitól félreesnek: ha sorsuk, múltjuk iránt érdekkel, részvéttel viseltetik, bizony szoritó szívvel fogja észlelni, hogy azok a hanyatlás és visszafejlődés oly fokára jutottak, hogy alig is mondhatók már városoknak, hanem inkább csak elszegényedett falvaknak, melyek még mint olyanok is nem jólétnek, de sokszor a nyomorúságnak bélyegét viselik magukon. Elhagyott, deszkákkal beszögezett ablakú házak hirdetik a lakosság elpusztúlását vagy kivándorlását. Megmaradt lakóik szomorúan látnak munkájuk után, mely ezelőtt, legalább részben, a kisipar űzése volt, de most annak a nagyipar versenye által okozott válsága folytán csupán és kizárólagosan a zord éghajlat alatt fekvő sovány földek műveléséből áll. Ruszkin, Durand és részben Strázsa meg Ménhárd, mely városokban valami versenyképes iparnak még csiráira sem találunk, — az elszomorító képnek kiváló példáiúl szolgálhatnak."

A Szepesség fő gazdasági erejét a kereskedelem mellett éppen a céhes kézműipar adta, melynek megszűnését nem követte a gyáripar fellendülése. Sőt.

feherasszony.jpgA lőcsei fehér asszony (— Avagy a hátsó ajtón belopakodó gazdasági hanyatlás)

A bajt csak tetézte, hogy ekkoriban épült ki a vasúthálózat, és a vasút felhozta az olcsó alföldi gabonát és egyéb terményeket a Kárpátok bércei közé. A kézműiparból a mezőgazdaságba menekülő szászoknak alaposan beszűkültek a kilátásaik és kétségbeesésükben sokan meg sem álltak Amerikáig. A helyben maradott szászok közül pedig sokan egy tót szokásnak kezdtek hódolni, az alkoholizmusnak. Korábban szász jog volt a házi sör főzése és helyben mérése, a gazdasági válság során a szászok elhagyták a sörfőzést és áttértek a pálinkára. 

A gazdasági helyzet a gründlerek között is hasonlóan romlott, itt a bányák bezárása volt a fő oka a demográfiai hanyatlásnak. A helyzetből a Tátra fellendülő turizmusa és néhány nagyobb gyártelep felhúzása jelenthetett volna kiutat, bár a gyári munkások többsége nem helybéli szász, hanem betelepedő magyar volt ekkor már (pl. Korompa). 

Az első világháború vége aztán új fejezetet nyitott a válságok sorában, amikor a cseh ipar érdekében sorban zárták be a szepesi vasműveket és ipartelepeket. 

5. Kivándorlás

A gazdasági válságra adott szász reakció a kivándorlás lett. Természetesen a kivándorlás egyaránt sújtotta a szepesieket; tótokat és szászokat. A különbség köztük csupán az volt, hogy a tót hazajött, amint összekuporgatott elég pénzt a tengerentúli, jellemzően kétkezi munkából (mezőgazdaság, bányászat), addig a jóval műveltebb szászok, akiknek többnyire nyelvi gondjaik sem voltak hajlamosabbak voltak odakinn maradni a jobb érvényesülés miatt. Ebben jelentős szerepe volt a korabeli országos átlagot messze felülmúló iskolahálózat és az oktatás színvonala. A XIX. század végén a szászok többsége jelentősen túlképzett volt a helyben található munkákhoz. Ezért fordulhatott elő, hogy a tudásbeli különbségek által generált belföldi migráció révén az értelmiség között szerte az országban találkozhatunk szepességi szászokkal és az ő leszármazottaikkal. 

Az alábbi táblázat röviden összefoglalja milyen mértékű változás zajlott le a Szepesség XVI városában a gazdasági átmenet időszakában:


szepesxvinepesseh.png

2. táblázat. A szepességi XVI. város szász és tót lakosok arányának változása 1847-1910 között 

Miközben a népesség hat évtized alatt szinte egyáltalán nem növekedett, a szászok aránya az 1847-es 82,4%-ról 1910-re 31,6%-ra csökkent. A tót lakosság 1900 óta van többségben a városokban, miközben a (nagy)vármegyében már a XVIII. század elejétől többségbe került. A XIX. század végén a vármegyei népesség 12%-a, körülbelül 20 ezer ember dolgozott külföldön, többségük sosem tért haza. Elsősorban a munkaképes férfiak hiányoztak, de gyakran a nők is követték őket, nagyszülőkre bízott árva gyermekek tömkelegét hagyva maguk mögött. A helyzet hasonlíthatott a mostanában tapasztalható romániai drasztikus kivándorlási hullámhoz. A szepességi szászok demográfiai mutatói az erdélyi szászokéval párhuzamos volt, a háromgyermekes család már kuriózumnak számított. Mindeközben a  tót, ruszin, gorál családoknál az 5-6 gyermek átlagos érték volt. 

6. "Elmagyarosodás"

A szepességi szászok "magyarságát" — ellentétben erdélyi testvéreikkel  nem szokás megkérdőjelezni. Harcoltak azért, hogy visszakerüljenek Lengyelországtól Magyarországhoz, harcoltak a kurucok oldalán, harcoltak 1848-49-ben a magyar ügyért, miközben a haza iránti hűség mellett mindvégig ragaszkodtak szász jogaikhoz, anyanyelvükhöz és különállásukhoz. A polgárság egyaránt beszélt lengyelül, részben szlovákul és magyarul is. Gyakori volt, hogy a szepesi szászok gyermekeiket az Alföldön taníttatták magyarra, ahonnan a városi kereskedők fuvarozták őket haza. A magyar nyelvű oktatás részleges bevezetése után a városokban elterjedt a magyar nyelv használata, de a helyben maradt szászok ennek ellenére csak kis részben asszimilálódtak. Azok a szászok, akik a jobb boldogulás érdekében országszerte szétszóródtak gyorsan asszimilálódtak a magyarságba. 

A szepességi szász népesség megfogyatkozása a magyar állam iránt lojális magatartás és az átlagot messze meghaladó szorgalmuk és műveltségük miatt a magyar döntéshozók figyelmét is felkeltette, de konkrét lépés a kivándorlásuk megakadályozására iparfejlesztésen kívül nem történt. 1918-ban ennek meg is lett az eredménye.

Az elmagyarosodás egyik legkülönösebb megnyilvánulása már kívül esik az időkeretünkön. Hogy mi volt ez? Következő, a sorozatunkat záró bejegyzésből kiderül!

Elhalványulás

A szepességi szász etnikai térszerkezet felbomlása már a XV. században megindult. Elsőként a már említett XI Magyarországon maradt szász város fejlődött vissza faluvá, szász lakossága elköltözött, vagy beolvadt a kiváltságokkal nem rendelkező tótokba. Ez a belső migráció elsősorban a Hernád völgyet érintette a Lőcsét Iglón át Gölnicbányával összekötő tengely mentén. Így vált ketté a német nyelvterületet Alsó- (Gölnic-völgy) és Felső- (Poprád-völgy) Szepességre. Ez a folyamat nem egyik napról a másikra történt és volt, hogy a fent említett tényezők együttes hatása okozta egy-egy falu elnéptelenedését, vagy lakosságának kicserélődését.

Mint már említettük a szászok helyzete valamelyest jobb volt a lengyel uralom alatt, itt egyedül a sztaroszta székhelye, Ólubló (Altlublau) vesztette el a német többségét. A többi településen a szászok csak a XIX. század második felétől indultak fogyatkozásnak. 

A drasztikus demográfiai folyamatok láttán már 1909-ben megkongatták a vészharangot a szepesi szász nép felett: 

...nem lehetetlen, hogy valóra válik az a szomoru jövendölés, hogy 100 év múlva a nagymultú és nagyrahivatott czipszer nép elenyészik a szlávság tengerében. (Dr. Forberger Béla: "A szepesi német elem pusztulásáról")

Az erdélyi szászokkal ellentétben a szepesi szászok 3 községet leszámítva egyetlen vármegyébe kerültek az 1876-os vármegyerendezés során. 3 gründler falu a Torna vízgyűjtőjében feküdt, így azok Abaúj-Torna vármegyéhez kerültek. Valamivel könnyebb tehát kimutatni a számszerű változásokat. 1869-ben a szászok aránya még 35% volt, ami közel 61000 főt jelentett. 1890-ig csökkent a vármegye népessége és csökkent a szászok aránya is. 1900-tól lassú növekedésnek indult a vármegye lakosságszáma, de a szász etnikum ezt a trendet nem követte, 1910-re már csak a népesség 23,3%-át adták, ami már csupán 38000 főnek felelt meg. 41 év alatt 23000 fővel csökkent a szászok száma.

szepesvmnepesseg.png3. táblázat. Szepes vármegye etnikai viszonyainak alakulása a XIX. sz. második felében

Ahogy a XVI város példáján láttuk, 1880 és 1910 között Szepes vármegyében megindult a szász térszerkezet gyors eróziója. A 1880-ban 20% feletti szász lakossággal rendelkező településeken átlagosan 14 százalékponttal csökkent a szász lakosság. Még ennél is nagyobb arányban fogyott a városok szász népessége (átlag 18 százalékpont). Az abszolút "rekorder" az Abaúj-Torna vármegyéhez átcsatolt, gründlerek által lakott Stoósz (Stooß) volt, ahol 30 év alatt 78 százalékponttal csökkent a német nyelvűek aránya (érdekes módon itt egyedül a magyarság javára). 

1910-ben a legnépesebb szász település Késmárk volt, itt 3200 szász élt, pontosan ugyanannyi, mint 30 évvel azelőtt. Csakhogy közben 72-ről 51%-ra esett az arányuk. Miután Lőcse eltótosodott, Késmárk vált a szepességi németek központjává. Az összefüggő Poprád-völgyi szász településterület délnyugaton Porpád városától egészen Podolinig tartott. Néhány tót falu után következett Gnézda, majd Lubló várának tövében Hobgárt, azaz Komlóskert.

Poprádon, a vele egybeépült Szepesszombaton és Felkán 1910-ben a szászok már kisebbségben éltek, holott 1880-ban még háromnegyedét-kétharmadát adták az összlakosságnak. Ugyancsak drasztikus fogyás figyelhető meg a Késmárkkal szomszédos Leibicz és Szepesbéla városokban, ahol 1880-ban még 70% feletti volt az arányuk, harminc év múlva már alig haladta meg a 40%-ot.  

1_3.png1. ábra Elhalványulás. A szepesi német anyanyelvűek megoszlása 1880-ban és 1910-ben Szepes vármegyében. (G.: Gölnicbánya, I.: Igló, Le.: Leibicz, Lő.: Lőcse, Ké.: Késmárk, Ko.: Komlóskert, P.: Poprád, S.: Stoósz, SzB.: Szepesbéla, SzO.: Szepesolaszi, SzV.: Szepesváralja)

A Hernád-völgyi városokban a német nyelvű lakosság számbeli csökkenése már korábban megindult. Lőcsén, Iglón, Szepesolasziban és Szepesváralján 1880-ban még minden harmadik lakos németül beszélt, 1910-ben már csak minden ötödik. Holott ezeken a településeken még a XIX. század elején is alig élt néhány tót napszámos vagy cseléd.

Gölnicbánya rendezett tanácsú város volt az alsó-szepeségi gründlerek központja. Az egykor virágzó bányavárosban ugyancsak rohamosan csökkent a lakosság száma, valamint a szászok aránya. 1869-1910 között ezernégyszáz fővel csökkent a lakosság, és több mint kétezer fővel a német anyanyelvűek száma. Az utolsó népszámláláson már csak 2100 fő vallotta magát németnek (55%, szemben a 30 évvel azelőtti 71%-kal). A környező bányásztelepüléseken viszonylag kisebb mérvű volt az elvándorlás, itt a bezárt bányák helyett sikerült ipartelepeket létesíteni. A legnagyobb ilyen ipartelep Korompán létesült, ahol 1880-ban még csak 1800 fő élt (27,5% német), 1910-ben már 6300 (16,7% német).

csokkenes30ev.png4. táblázat. A népességcsökkenés által leginkább érintett szász települések 1880-1910 között (csökkenés százalékpontban megadva, félkövérrel a rendezett tanácsú városok)

A 2. ábrán szembeötlő, hogy a színtiszta szász települések száma alaposan lecsökkent 30 év alatt. 1880-ban még 10 település rendelkezik 90% feletti német nyelvű lakossággal, közülük kilenc található a Felső-, egy pedig az Alsó-Szepességben. 70% feletti kategóriába 31 település esett, közéjük tartozott a legtöbb város. 50% felett pedig 38 települést találunk, azaz a vármegyében ennyi településen élt német többség. A 20% és 50% közötti intervallumba mindössze 9 település került, köztük a hernád-völgyi városok. Összesen 46 olyan település volt, ahol legalább minden ötödik ember németnek vallotta magát. 

telepulesek_felett.png2. ábra. Adott százalékarányt meghaladó, német nyelvű lakosság által lakott települések eloszlása 1880-ban és 1910-ben. (y tengely értéke: darab)

1910-re az arányok alaposan megváltoztak, 90% felett már csak öt települést találunk, négyet a Felső-Szepességben, Késmárk körül, egyet pedig a Gölnic folyó völgyében. Ezek mindegyike falu volt, közülük Szepesremete (Einsiedel) volt a legnépesebb 1800 lakossal. 70% felett már csak 17 település maradt, azaz számuk majdnem a felére csökkent. Kevésbé drasztikus a változás az 50% feletti szász lakosságú települések számában, a csökkenés mindössze 7 község volt. Sokatmondó tény, hogy a legtöbb (9 település) az 50-60%-os intervallumba került, azaz éppenhogy többségben voltak ezekben a szászok. Közülük is csak kettőnek volt városi rangja (Késmárk és Gölnicbánya). Az átrendeződött arányok miatt 3 település esett ki a felsorolásból, ezek a 20%-os arány alá estek e két népszámlálás között. 

A két adatsort összevetve az 1880-as adatok még egy ereje teljében lévő térszerkezetet mutatnak, míg harminc évve később már láthatók a drasztikus szász népességcsökkenés következményei és a visszafordíthatatlanul megváltozó szepességi etnikai viszonyok. 

 

Valahol itt vesszük majd föl a fonalat a következő — A szepességi szász etnikai térszerkezet megsemmisülése — című részben.

1 komment

Térképre rajzolt vaspályák – X. forduló

2016. november 09. 20:00 - Ferriviarius

Kitesszük a zárjelzőt

A Pangea közösség új játékkal jelentkezik: a Térképre rajzolt vaspályák a 2016. év során a földrajz és kartográfia új részterületét: a vasúttörténeti földrajzot hozza be a térkép-felismerési és háttérkutatási verseny témái közé.

Háromhetente jelentkező játékunk utolsó fordulójában már nem csak a II. katonai felmérés térképeinek részleteit kell vagy lehet felismerni: az utolsó öt kérdésnél ábraaláírásban külön jelezzük a forrást. Ezért már önmagában pont jár. További pontszerzési lehetőség az azokhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolni, fordulónként, részpontokba szedve. A játékhoz utólag is lehet csatlakozni, a korábbi feladványokat megválaszolni. Bátorítunk minden olvasót a csatlakozásra, és ismét jelezzük: olykor a vasútföldrajzi-történeti ismeretek hátrányt jelentenek.

Emlékeztetnénk, hogy egyrészt a MAPIRE honlapjáról vannak a feladványok, másrészt megfejtésekhez a gondolatmenetet is kérjük: szűkszavúan elég, de hivatkozásokkal, linkekkel (teljes url) együtt, hogy lássuk, milyen úton sikerült eljutni a válaszhoz, és melyek voltak a végül kizárt mellékutak, félrevezető adatok. A böngésző címsorából azt a néhány sort pár művelettel könnyedén be lehet tenni a levélbe, szövegesen kiegészíteni, a feladvány kitalálójának okulására. És a levél tárgya:

Térképre rajzolt vaspályák – X. forduló

Lássuk a mostani feladványokat!

 

trv_x_1_ret.jpg

91. a) A térképrészleten látható területen az 1940-es évek közepén gyűjtőtábort és tömegsírt létesítettek: hogyan tüntették ezt el egy-két emberöltővel később, mi épült a helyére? b) Hivatalos nevén melyik állam gyakorolta itt az igazgatást 1943-ban? c) Ez egy állam létrehozását is tervezte itt pár évvel hamarabb: akiről elnevezték volna, hol szerzett európai hírű katonai győzelmet a közelben? d) Ehhez a NUTS–2 régióhoz egy kisebb területet csatoltak hozzá, mely nem tartozott 100 éve Magyarországhoz: melyik ez? e) A térképrészlet keleti részén lévő hármasfalu lakóinak különleges nyelvét még beszélték egy faluban a keletre szomszédos NUTS–2 régióban: melyik vasúttársaság üzemelteti azt a vonalat, ami mellette elhalad?  

Tovább

5 perc geológia - Miről mesél a visegrádi korallzátony?

2016. november 06. 18:00 - Tranquillius

Ha Visegrád szőlőművesei nem dobálják ki annak idején a talajművelés közben talált köveket szép szabályos halmokba valószínűleg senki sem tudna arról, hogy a fellegvárral szemközti, 348 m magas Fekete-hegyen egy 16 millió éves alsó-badeni korallzátony rejtőzik.  Egy olyan korallzátony, melyhez napjainkban a legközelebbi analógiát 15 szélességi fokkal délebbre, a Bermuda szigetcsoport tengereinek eufotikus zónájában találni.

visegrad_dsc04742.jpgKilátás a Szent Mihály-hegyre

Tovább
3 komment

Az elveszett szovjet tagköztársaság

2016. október 30. 19:28 - lezlidzsi84

Ha netalántán 1940 és 56 között kiadott Szovjetunió térképet veszünk a kezünkbe, észrevehetjük, hogy Finnország keleti határa mentén gyanúsan más színű terület található, mint amivel az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságot (vagyis az ország javát) ábrázolták. Ez bizony a Szovjetunió tagköztársaságának számító rövid életű Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság volt, melyet a szovjet igazgatástörténetben egyedülálló módon léptettek vissza egy "szinttel" 1956-ban, nem függetlenül az ország aktuális külpolitikai törekvéseitől.

Először nézzük meg, mit is jelent pontosan az egyes szovjet "köztársaságok" elnevezése, aztán megvizsgáljuk, hogy is keveredett mindebbe a szerencsétlen sorsú Karélia.

karelia.jpgKaréliai táj az Onyega-tó partján - (forrás)

Tovább
110 komment

Magyarország hetedik természeti csodája

2016. október 23. 18:00 - lezlidzsi84

170 méterrel az ország legészakibb pontjával is büszkélkedő Füzér község felett, egy minden évszakban igen látványos bérc tetején áll az ország egyik legszebb vára, melynek a Zempléni-hegység magasabb vonulatai adnak egyedülállóan szép keretet. A Magyarország jelentős részéről - némileg jogtalanul - túlzottan távolinak, kiesőnek tekintett, de mind a természeti, mint a történelmi látványosságok iránt érdeklődőknek egyedülálló csemegét jelentő Zempléni-hegység "koronáját" 2008-ban beválasztották Magyarország hét természeti csodája közé.

De mit is takar az elismerés? Valójában a  Magyar Televízió és az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egy közönségszavazásának eredményét. A szavazás során a nézőknek egy harmincas listából kellett hét "csodát" kiválasztani, és a Hévízi-tó, a kardoskúti Fehértó, Ipolytarnóc, az Őrség valamint a kerecsensólyom és a parlagi sas mellett a Füzéri vár is bekerült a győztes hetesbe. (Természetesen a hét csodán belül nincs sorrend, így a bejegyzés címe némileg megtévesztő.)

17863-fuzeri-var.jpgA füzéri vár délről - (forrás)

Tovább
9 komment

Kedvcsináló térképfelismerési játékhoz – nyilvános forduló

2016. október 19. 19:55 - Ferriviarius

A Pangea közösség idén új játékkal jelentkezett: a Térképre rajzolt vaspályák a földrajz, történelem és kartográfia egyfajta metszetét: a vasúttörténeti földrajzot hozza be a térkép-felismerési és háttérkutatási verseny témái közé. Ehhez próbálunk kedvet csinálni.
Bár a hozzászólás ezúttal nyilvános, ebben a fordulóban azok részévelét várjuk, akik a korábbi fordulókon még nem játszottak. Korábbi megfejtőink vélehtően kellően edzettek ahhoz, hogy fejből megadják a válaszokat.

Kellően rossz már ahhoz az időjárás, hogy éljünk a technika adta lehetőségekkel, és a meleg szobában fedezzük föl hazánkat. Háromhetente jelentkező játékunk idei fordulóiban a II. katonai felmérés térképeinek részleteit kell felismerni, és az azokhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolni, fordulónként, részpontokba szedve. A játékhoz utólag is lehet csatlakozni, a korábbi feladványokat megválaszolni. Ezzel a fordulóval is bátorítunk minden olvasót a csatlakozásra, és ismét jelezzük: a vasútföldrajzi-történeti ismeretek olykor hátrányt jelentenek. A világhálón keresőprogramokat használni meg elvileg mindenki tud. Igyekszünk ezúttal könnyű feladványokat adni, bátran tessék keresgélni! Annyit is segítünk, hogy 1880 körüli állapot szerint vannak feltüntetve a vasutak.

Tovább
4 komment

Elmaradt centenárium

2016. október 12. 20:00 - Tranquillius

A magyarországi mangánbányászat 99 éve

2016. június 7-én telefonhívás érkezett a mangánbányászattal foglalkozó Mangán Kft. úrkúti irodájába. A hívó fél az egyetlen vásárlójuk volt, a dunaújvárosi ISD Dunaferr cég, mely a továbbiakban inkább Ukrajnából vásárol mangánércet az acélgyártáshoz. Ezzel a telefonhívással ért véget a magyarországi mangánbányászat 99 éve. A bánya leszerelése elkezdődik, annak ellenére, hogy Úrkúton a föld alatt marad közel 100 évre elegendő mangánérc.

utolsocsilleurkut.jpg

Tovább
7 komment

Térképre rajzolt vaspályák – IX. forduló

2016. szeptember 28. 20:00 - Ferriviarius

A Pangea közösség új játékkal jelentkezik: a Térképre rajzolt vaspályák a 2016. év során a földrajz és kartográfia új részterületét: a vasúttörténeti földrajzot hozza be a térkép-felismerési és háttérkutatási verseny témái közé.

Háromhetente jelentkező játékunk mostani fordulóiban a II. katonai felmérés térképeinek részleteit kell felismerni, és az azokhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolni, fordulónként, részpontokba szedve. A játékhoz utólag is lehet csatlakozni, a korábbi feladványokat megválaszolni. Bátorítunk minden olvasót a csatlakozásra, és ismét jelezzük: olykor a vasútföldrajzi-történeti ismeretek hátrányt jelentenek.

Emlékeztetnénk, hogy egyrészt a MAPIRE honlapjáról vannak a feladványok, másrészt megfejtésekhez a gondolatmenetet is kérjük: szűkszavúan elég, de hivatkozásokkal, linkekkel (teljes url) együtt, hogy lássuk, milyen úton sikerült eljutni a válaszhoz, és melyek voltak a végül kizárt mellékutak, félrevezető adatok. A böngésző címsorából azt a néhány sort pár művelettel könnyedén be lehet tenni a levélbe, szövegesen kiegészíteni, a feladvány kitalálójának okulására. És a levél tárgya:

Térképre rajzolt vaspályák – IX. forduló

Lássuk a mostani feladványokat!

 

trv_ix_1_ret.jpg

81. A térképrészlet közepétől délre utóbb híresebb vasútüzem létesült. a) Küldje be az önnek legjobban tetsző kép linkjét a D. L. monogramú fotósnak a vasutat ábrázoló fotográfiái közül! ; ) b) Mellékelje a hungaricana.hu képeslapgyűjteményéből annak a képeslapnak a hivatkozását, amelyiken nincs megnevezés az előoldalon, csak a hátoldalon!
A képen látható vasút déli szakasza még pár évtizede is üzemelt. c) Mi köze ennek a vasútnak Szabó István azon filmjéhez, amely nagyrészt kötöttpályán játszódik? Képhivatkozással kérjük. d) Mi volt ezen a déli szakaszon üzemelő legújabb import mozdonyok gyári száma egy tematikus szakmai portál szerint? e) Küldje be egy, a vonalon gőzmozdonnyal közlekedő tehervonat fényképének hivatkozását Linzbauer Tamás hagyatékából! 

Tovább