Pangea

Minden, ami földtudomány

"Fővárosa Monaco, kártyabarlang. Európa szégyenfoltja"

2017. február 22. 20:00 - nyasszamegatanganyika

Lapozzunk bele dédapáink földrajzkönyveibe!

Dédapáink nem voltak túl szerencsések. A száz éves földrajzkönyveket böngészve láthatjuk, hogy rengeteg földrajzi nevet, adatot és lexikális ismeretet kellett bebiflázniuk. A földrajztankönyvek, és a földrajzoktatás tartalma sokat változott az utóbbi száz évben. A földrajzórákon már rég nem a - Hol van? - kérdés hangzik el a leggyakrabban, hisz manapság már néhány másodperces keresés után bármely város, tó vagy hegy földrajzi helyzetét könnyedén megtalálhatjuk a Google Föld segítségével. A régi földrajzkönyveket lapozgatva azonban a sok száraz tény mellett igazi „gyöngyszemekre” is bukkanhatunk a szövegben. Hiszen – talán épp azért, hogy érdekesebbé tegyék az unalmas ismertetéseket – a tankönyvírók gyakran színezték az országok száraz leírását szubjektív, az ott élők jellemét is bemutató leírásokkal. Lapozzunk bele dédapáink földrajzkönyveibe! Nézzük meg milyen hamis, vagy igaznak bizonyult sztereotípiákat tartalmaznak a népek lelki adottságairól!

írta: Dr. Szilassi Péter

img_20170219_201102_2.jpgTerítéken a felhasznált irodalom! Közülük a legkorábbit a magyar tudományos földrajz megalapítója, az első földrajz tanszék professzora, Hunfalvy János akadémikus írta 1875-ben.

A XIX. század végén, XX. század elején keltezett földrajzkönyvekben a népek habitusát „jellemrajzát” nem véletlenül tették az országok klímáját bemutató bekezdések után, hiszen ekkor a tankönyvszerzők azt gondolták, hogy a természeti tényezők (köztük a klimatikus adottságok) meghatározhatják egy adott területen élő lakosság gazdasági tevékenysége mellett az ott élők viselkedését is. Az úgynevezett földrajzi determinizmus gondolata szerint a földrajzi környezet meghatározza a népek karakterét, lelki alkatát is. Az alább bemutatott tankönyvrészletekben vannak számszerűsíthető statisztikai adatokkal (például az egyes országok iskolarendszerével, írástudatlanok arányával) jól alátámasztható tények éppúgy, mint minden alap nélküli, mosolyt fakasztó, szubjektív, néhol meglehetősen sarkosan megfogalmazott és igazságtalan vélekedések.

Hogy ezek mennyire voltak találó, megalapozatlan, vagy esetleg ma is helytálló jellemzések?….Az olvasóra bízzuk a döntést! (A szövegeket az eredeti helyesírás szerint közöljük).

Németország: „A németek általán véve munkás, mérsékelt és takarékos emberek; az ipar és a kereskedés dolgában is magas fokon állnak.” (1) „A német Európa egyik legműveltebb, leghatalmasabb népe. Az iskoláztatásra igen nagy gondot fordítanak. Sehol annyi könyv nem jelenik meg a világon, mint itt.”(7)

Franciaország: „Az eggyüvétartozás érzelme bennök igen erős. Vérmes, tüzes jelleműek, általán véve gyors felfogásúak, munkások és takarékosok, hazájukhoz ragaszkodók.”(1) „Az ország lakói a francziák, kik román eredetűek, udvariasok, szellemesek dicsvágyók és hamarkodó természetűek.” (2) „A francziák szorgalmasak, iparkodók és takarékosak; kitünőek mint gazdák, iparosok, kereskedők és tudósok; finom modorúak, mint emberek. Mindenben tanitói voltak a többi népeknek, melyek műveltségüket a franziáktól vették.  Hibájuk hogy hevesvérűek s ilyenkor meggondolatlanok.” (3)

francziak2.jpgA "franczia" lélek jó és rossz tulajdonságai (3)

„A francziák, udvarias, finom emberek. Ipar dolgában csinosság és izlés jellemzi a francziákat.” (4) „A francia a legműveltebb népek egyike az emberiség sokat köszönhet nekik főként az irodalom és a művészetek terén.” (7)

Monaco:

img_20170219_202025_3.jpgNem túl hízelgő tankönyvszerzői vélemény Monacóról! (5)

Belgium: „Mindhárom népfaj igen életrevaló és munkás, s a kis országban mind a földmívelés, mind a műipar virágzik.” (1)„A belgák általában fogékonyak, vidorak és munkások.” (2) „Népe franziául beszél, s éppoly életrevaló, mint a franczia.”(3)

Hollandia: „A hollandiak…szorgalmasan mivelik a földet, s a hol lehet, nagy gondot fordítanak a marhatenyésztésre is. Nagyon kedvelik a tisztaságot, s nem csak házaikat és szobáikat, hanem az utczák járdáit is surolgatják, és mosogatják. Nemcsak városaik, hanem falvaik is a tisztaságnak mintaképei.” (1) „A hollandi nép…tisztaságszerető egész a tulságig (vasárnap még az utcakövezetet is felmossa a háza előtt), takarékos de kissé különcz.” (2) „A hollandok igen szorgalmasak. Jó földmívelők, híres állattenyésztők, ügyes iparosok. Ezért az ország lakosságának jórésze jómódban él.” (7)

Nagy Britannia: „Az angol nemzet…nagy szellemi képességet tanusít, álhatatos és vállalkozó.” (1) „Az angol hideg, a skót lelkesülő, az ir kitartó.” (2) „Nagy Britannia… lakói higgadt természetűek s nagyon munkásak. Fényes tulajdonságuk a lankadatlan kitartás.” (3) „Az angolok igen művelt emberek a kik főképen a természettudományokban tünnek ki. Anglia Európának legműveltebb és leggazdagabb országa.” (4) „Az angol dolgos, kitartó és vállalkozó szellemű, de kapzsi.” (5) „Az angol igen művelt nép. Kiváló érzékük van a kereskedelem és a hajózás iránt. Igen sok technikai találmánnyal ajándékozták meg az emberséget.” (7)

Olaszország: „Az olasz élénk, vallásos, szereti költészetet és a művészetet, de heveskedő természetü.” (2) „Olaszország…lakosai igen fogékonyak a dal, a zene, a festészet és a szobrászat iránt.”(3) „Az olaszoknak sok világhírű művészök volt. A nép északon sokkal jóravalóbb és műveltebb, mint délen. Itt a mellett, hogy tudatlan, még renyhe is (dolce far niente), ezért sok közte a lazzaroni (naplopó), koldus és rabló.” (4)

img_20170219_201517.jpgA bemutatott tankönyvek közül az 1875-ben kiadottban még semmilyen ábrát nem találunk. A századforduló környékén viszont már ilyen grafikákkal illusztrálták a szerzők a szöveges mondandót. (3)

„Az olasz heves vérű, tudatlan és ennél fogva babonás. A déli vidékek lakói a nagy meleg miatt is, lusták, s csekély igényűek. Igen kifejlett műérzékük van, sok köztük a művész, énekes és zenész.” (5) „A déli órákban az emberek pihenőt (siesta dolce far nente) taranak. Csak a délutáni és az esti órákban gyűlnek össze a tereken és az utcákon, ahol élénk zsivaj uralkodik a késő éjszakáig. Az asszonyok egy része az utcán főz, mos, s itt szárítják a ruhát is.” (6)

Dánia: „A dán nép..jellemére nézve hideg, becsületes és részrehajlatlan, de kissé tunya; különben erős testalkatú s jó tengerész.” (2)

Spanyolország: „A spanyol büszke, komor, munkakerülő, az andalusiaiak társaság szeretők, költői hajlamúak.” (2) „A spanyolok…szegények, mert kényelmesek a munkára; hivalkodók és büszkék.” (3) „…a spanyolok, hazaszerető, bátor és becsületes emberek, de egyúttal gőgösek és bosszúvágyóak is. Legkedvesebb mulatságuk a bikaviadal és a nemzeti táncz.” (4) „A spanyolok az újkor elején a kontinens leggazdagabb, legműveltebb népe voltak, ma azonban nagyon elmaradtak…nem elég szorgalmasak, nem kitartók.” (7)

Montenegró: „A monntenegrói  nép nyers természetű, műveletlen de vitéz nép”.(3)

Törökország: „A török józan, nyílt jellemű nép, de elpuhult.” (2)

torok.jpgAz ábra címe tömör és lényegre törő: "Törökök" (3)

„Törökország…lakosai komoly természetűek, kényelmesek s csak annyit dolgoznak, hogy épp megélhetnek, de ha harczba szállnak hős katonák.” (3) „Törökország…lakosai nagyobbára mohamedán vallású törökök, a kik igen vallásos, kényelemszerető emberek. A törökök sem kereskedelemmel, sem iparral nem igen szeretnek foglalkozni… A törököknek és általában Ázsia legtöbb népének jellemző sajátsága, hogy vendégszerető, becsületes, szereti a kényelmet, e mellett azonban egyszerűen él.” (4)

Kína: „Különben a khinai a világ legdolgosabb embere. Bámulatos csekély napszámért, pirkadó hajnaltól késő éjjelig dolgozik, még ebédjét is dolog közben költi el. De átkos szenvedélye a koczkajáték.” (3) „Khina benszülött lakosai mongol eredetűek; munkás és igénytelen emberek, azért igen kevésből meg tudnak élni… Hajdan a khinaiak igen műveltek voltak, de az újabb időkben a többi művelt népekkel szemben hátramaradottabbak, mert sok évszázad óta semmiben sem haladtak előre.” (4)

Japán: „A japáni, okos, ügyes, szorgalmas és takarékos. Szereti a tisztaságot, s nincs jóravaló japáni, kinek háza ne állna gondosan ápolt szép kertben.  Az európaiaktól tanul, s aztán túltesz rajtuk. Ázsiában övék a jövő.” (3)

img_20170219_201304.jpgAz ábra a japánokról, a kép melletti szövegrészlet a kínaiak szerencsejáték szenvedélyéről szól ebben az 1900-ban kiadott földrajzkönyvben: "a khinai..átkos szenvedélye a koczkajáték" (3)

„A japán nép rokon a khinaival, de műveltebb, tisztább és udvariasabb. E mellett jókedvű, és igyekszik mindenben európai módon haladni.” (4) "A japánok… elfogadták mesterüknek az európaiakat s tőlük igen sokat tanultak." (5)

Ausztrália: „A vadak csak ott tudnak megélni, ahol a fehérekkel együtt ők is dolgoznak. Sok törzs ezt nem akarja, csak vadászni, halászni. Ezek szépen lassan kipusztulnak. Igy van ez nem csak itt, de Amerikában, Afrikában Ázsiában is. Csak az a nép kerüli el a pusztulást, a mely szorgalmas munkával keresi a kenyerét.” (3)

Hátsó-India: „Andamani Nicobari szigetek ..lakosai meztelenül járnak és testüket festékkel kiczifrázzák (tetovírozás). Halottjaikat ülő helyzetben temetik el, évek multán azonban felássák a sírokat, kiszedik a halott csontjait és szétosztják a rokonok közt. A férj koponyáját özvegye a nyakába akasztva hordja és különféle apró tárgyakat tart benne.” (4)

Összegzés:

A XIX. és XX. század fordulóján készült földrajzkönyvekben helyenként olyan leírásokra bukkanhatunk, melyek egy-egy nép lelki alkatát, szokásait mutatják be. A vizsgált hét korabeli földrajzkönyvben ezek, a „néplélek” jellemzőit leíró, a szerzők szubjektív véleményét tükröző szövegrészek számos esetben hasonló módon minősítik egy-egy nép lelki alkatát, szokásait. Néhol, (például a dél-olasz városok lakóinál) a klíma lelki alkatra gyakorolt hatására is találtunk utalásokat.Az 1930-as évektől kezdődően egyes országok lakosságának életmódját, lelki habitusát bemutató leírások fokozatosan eltűntek a földrajzkönyvekből, minden bizonnyal azért, mert e szövegrészek mindenféle tudományos alapot nélkülöztek. Az egyik 1900-ban íródott (tehát 117 éves!) földrajzkönyv -  japánok szorgalmára, és európaiaktól átvett módszereire történő utalása viszont meglepően találóan megjósolta Japán XX. századi gazdasági felemelkedését: „A japáni...az európaiaktól tanul, s aztán túltesz rajtuk. Ázsiában övék a jövő!”

(A felhasznált irodalmat kivételesen nem a szokásos ABC sorrendben, hanem időrendben közöljük):

  1. Hunfalvy János 1875: Földrajz a középiskolák használatára (második kötet) Európa. Az Athenaeum Irod. S Nyomd. R. Társ. Tulajdona Budapest,
  1. Bárány Gyula 1896: Földrajz Tanítóképző-Intézeti növendékek és tanítók használatára. Budapest,
  1. Vargyas Endre 1900: Földrajz az elemi népiskolák III. IV. V. VI.-ik osztálya számára. Franklin-Társulat Budapest
  1. Deme Károly 1902: Földrajz a polgári fiúiskolák 2. osztálya számára. Franklin-Társulat Budapest.
  1. Hegedűs István 1909: Általános földrajz. Stampfel-féle Tudományos Zsebkönyvtár Pozsony-Budapest
  1. Karl János 1926: Földrajz középiskolák számára II. kötet A Világrészek földrajza I. Franklin-Társulat Budapest
  1. Hézser Aurél 1930: Földrajz a fiúközépiskolák valamint a leányközépiskolák és leánykollégiumok II. osztálya számára. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda

 

19 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr2612273807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

David Bowman 2017.02.22. 22:17:56

Márpedig a földrajzi determinizmus igaz. a néplélek is.

Untermensch4 2017.02.23. 11:34:41

@David Bowman: Ez így túlzott egyszerűsítés. Inkább nagy arányú földrajzi-történelmi determinizmusnak mondanám.
Ezt sem adott viselkedésformát kikényszerítő értelemben, inkább bizonyos viselkedésformák szelekciójában megnyilvánulóan.

Irbisz · http://nemetmindennapok.blog.hu/ 2017.02.23. 11:52:31

@David Bowman:
a neplelek meg csak-csak igaz valamilyen formaban, mert azt a szocializacio es az a kulturalis közeg hatarozza meg, amelyben felnö az emberfia, de hogy a földrajzi determinizmus mennyire nem igaz, ahhoz eleg megnezni az elmult100 ev tömeges migracios tapasztalatait, vagy akar elötte a gyarmatositasbol levonagto következteteseket.

David Bowman 2017.02.23. 13:21:48

@Irbisz: Ezt fejtsd ki egy kicsit részletesebben lécci.
A civilizáció mindenkori legmagasabb fokát mindig ott érték el, ahol sok munkával, és főleg jó szervezéssel jól meg lehetett élni. Ez a (mai ismereteink szerint) első folyamvölgyi civilizációk, aztán kicsit északabbra Karthágó ahol a hajózásba lehetett hatalmas munkát fektetni, aztán Róma még északabbra, ma Németország és még élhetőbb (volt az utolsó pár évig) Skandinávia. Párszáz év múlva a Mars lessz.
A nyenyecek akármit is találtak volna ki, a puszta életben maradáson túl nem jutottak semmire.
Kubában meg még a komonizmus is megmaradt, mert így se fagy meg senki, és éhen se hal. A banán meg a cukornád úgyis megterem.

Kovi1970 2017.02.23. 14:57:43

Tipikusan annyira leegyszerűsít, hogy gyakran elmegy a lényeg mellett. Franciaország központosított mégis 5-6 alapvetően eltérő európai nép alkotja. Még most is teljesen más egy szinte már németes elzászi, egy északi frank egy bretagne-i kelta vagy egy latin a Cote d'Azurről (És ott vannak a határon túli franciák (pl Martinique), a francia érdekszféráról (Maghreb) nem is beszélve. ). Ezt olvasztotta össze a Francia nyelv és kultúra.

Legalább annyira vicces egy valódi bécsi társaságba kerülni, ahol a nevek és helyesírások kavalkádja (érdekes keresztnév kombókkal) igazi Monarchia-hangulatot áraszt.

kewcheg 2017.02.23. 15:27:23

Tökéletes leírások....

WildBear 2017.02.23. 16:23:57

Kíváncsi lennék, mit írtak akkortájt a czigányokról..

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2017.02.23. 18:26:47

Én meg arra lennék kíváncsi rólunk magyarokról mit írtak a korabeli (de nem magyar) földrajkönyvek...

pitcairn2 2017.02.23. 23:12:06

@Sigismundus:

a magyarok kapcsán a 260 oldalon csapnak a lecsóba:)

archive.org/stream/cu31924087975987#page/n285/mode/2up

addig a sógorokat tárgyalták

pitcairn2 2017.02.23. 23:15:44

@Sigismundus:

no itt már a népiesch jellemvonásainkról értekeszik a nyájas ánglius:)

archive.org/stream/cu31924087975987#page/n298/mode/1up

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2017.02.25. 07:10:56

De azért nagyon nagy hülyeségeket nem írta... És a japánokról már akkor is sejtették, hogy lesz ott fejlődés.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2017.02.25. 12:56:11

@pitcairn2: Kösz, ez csemege :-) Fordítgatom fordítgatom...

Untermensch4 2017.02.25. 17:36:46

@ColT: A japánokkal kapcsolatban azért az "elfogadja az okos fehér embert tanítójának" -ról utóbb kiderült hogy nagy hülyeség volt. A japánok eléggé soviniszták, a fehérek dominanciáját és túlerejét vették tudomásul és nem követni akarták "bölcs tanítójukat" hanem megelőzni.

Untermensch4 2017.02.25. 17:44:26

@Irbisz: A szocializáció és a kulturális közeg magában foglalja a településterületének földrajzi viszonyainak a determinizmusát.
Adott földrajzi viszonyokra a gyarmatosítási kapacitás kifejlesztéséig/felhalmozásáig optimalizáltak voltak mind. A gyarmatosítások sikerein és kudarcain is látszik hogy mikor mennyire tudtak adaptálódni a "homeland"-itől eltérő földrajzi környezethez. Ahol és amikor tudták adaptálni a helyi optimum-tapasztalatokat a helyi, adott környezethez passzoló kultúrákból, ott jól ment a szekér. Ahol nem tudtak elvonatkoztatni a saját földrajzi alapélményüktől más környezetben, ott nem annyira.
Az elmúlt 100-200 év migrációs tapasztalataiból sztem az is látszik hogy sokan a saját rajtkockájukhoz hasonló földrajzi determinizmusú helyre mentek, legalábbis akik igen azok jobban látszanak a lassúbb asszimilációjuk miatt.