Pangea

Minden, ami földtudomány

Roosevelt és a Tennessee-völgy

2017. február 08. 15:44 - lezlidzsi84

Az egyik legnagyobb szabású területfejlesztési (és természetátalakító) projektet meglepő módon az Egyesült államok hajtotta végre az 1930-as 40-es években az Appalache-hegység mögötti völgyrendszerben, a Tennessee-folyó vízgyűjtőjén. Az alapvetően állami beruházássorozat jelentősége nem merül ki az általa elért regionális hatásokban, a program mélyen beégett az USA (és pártfogoltjai) fejlesztéspolitikai gondolkozásába, így számos (sok esetben vitatható eredményű) harmadik világbeli gazdaságfejlesztési projekt mintájául szolgált.

Az Egyesült Államok döntéshozói vélhetően nem tartoztak Lenin életművének rajongói közé, de a villamosenergia és a "fejlődés" kapcsolatáról megfogalmazott lenini gondolatmenet igazságát ők is vallották, és a kecskeszakállas diktátorral csaknem egyidőben (tehát az 1910-es évek végén, 20-as évek elején), komolyan gondolkozni kezdtek azon, hogy az USA magánkézben levő és területileg igen koncentrált villamosenergiaszektora valóban optimális megoldás-e vagy állami beavatkozással lehetne-e javítani a helyzeten. Minderre a következők ösztönözték őket:

- Az egyre bonyolultabbá váló, lassan országos hálózattá kapcsolódó energiaellátó rendszer esetében is felmerült, hogy nem biztos, hogy hatékony csak magánkézben hagyni. Egyrészt az egyes területeken kialakuló monopóliumok visszaélhettek pozíciójukkal és a gazdaság megfelelő fejlődéséhez szükségesnél jóval drágábban adhatják az áramot. (Ezt persze sokan vitatták, de ne feledjük, pár évvel járunk a trösztellenes törvények után.) Másrészt a hálózat területileg kiegyenlített fejlesztése kevéssé látszott kivitelezhetőnek a magáncégekkel: a nagyok beültek a tutiba (a nagy népsűrűségű területekre) és kevésbé  akaródzott erőműveket építeniük a kevésbé prosperáló és ritkán lakott területeken. Az esetleges állami támogatással kapcsolatban is kétségek merültek fel, eddigre már nyilvánvalóvá vált, mennyire pazarló és elhibázott volt a vasúthálózat magánvállalkozások általi (de államilag szépen támogatott) kiépítése, és mennyire rossz hatékonyságú a hálózat. (Az első világháború alatt állami irányítás alá is kellett vonni a vasúthálózatot, később a szigorúbb állami szabályozással magánkézben is viszonylag jól működtek a vasúttársaságok.)

- Az USA-ban ekkor már igen komoly területi különbségek alakultak ki az iparosodott területek és a "rurális", elsősorban déli államok között. A gyapot és egyéb haszonnövények termesztése az egyre jobban kizsigerelt földeken egyre kevésbé volt jövedelmező, a termények feldolgozása révén sem sikerült lépést tartani az ország prosperáló ipari területeivel, melyek kezdték elszívni a dél (elsősorban fekete) munkaerőfeleslegét. Az egyik legrosszabb helyzetbe a polgárháborús múltja alapján se nem "északi" se nem "déli" Tennessee állam került. A kulturálisan (és a feketék szegregációját biztosító törvények alapján) inkább déli állam rendelkezett a dél minden gazdasági gyengeségével, csak a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat még a többieknél is rosszabb hatékonysággal használták ki. A viszonylag gyengébb földekkel rendelkező, alapvetően dombvidéki állam termőföldjei kimerülőben voltak, degradációjukat fokozta az erdők nagyarányú letermelése, ami még az erdőgazdálkodásban rejlő további lehetőségeket is lenullázta. (A becslések szerint az 1930-as évekre Tennessee termőföldjeinek 85%-át károsította a talajerózió.) Emellett az államra (főleg középső és keleti részére) déli társainál kevésbé volt jellemző az olcsó bérmunkára, korábban  pedig a rabszolgaságra alapozott nagybirtok, a kis farmok pedig sokkal érzékenyebbek voltak a természeti környezet változásaira. Amihez persze hozzájárultak a Tennessee és mellékfolyói egyre hevesebbé váló áradásai, lévén az erdőirtásra főként ezek völgyeiben került sor. A kis számú nagyobb település pedig nem tudta felszívni a munkerőfelesleget, élelmiszer és textiliparuk ugyanis (Memphis kivételével) a hanyatló helyi mezőgazdaságra alapozódott. Az állam lakosainak átlagos jövedelme az országos jövedelem felét tette csak ki. A nagy világgazdasági válság 1929-től még ezen a helyzeten is sokat rontott.

800px-wilson_dam.jpgAz első világháború alatt emelt Wilson-gát - (forrás)

Emiatt nem meglepő, hogy az 1933-ban frissen hivatalba lépő, és tevékenysége első 100 napjára komoly válságkezelési intézkedéseket ígérő (igen, innen jött a "100 napos program") Franklin Delano Roosevelt figyelme  a Tennessee-völgy felé fordult. Annál is inkább, mert volt már itt egy korábbi - és vitatott - állami folyószabályozási és gazdaságfejlesztési kísérlet az első világháború végén, amikor Wilson elnök adminisztrációja épp szorosabbra fogta a gyeplőt a hatékonyabb háborús erőfeszítések érdekében. Wilsonék terve a Tennessee folyó zuhatagos alabamai szakaszán (Muscle Shoals) tervezett gátat, és vizi erőművet, hogy az így nyert villamosenergia segítségével lőszergyártó üzemet létesítsenek, melyet a háború végén műtrágyagyártásra állítanának át.  A tervbe annyi hiba csúszott, hogy az első ütem  csak 1918 novemberének végére készült el, amikor már kevéssé volt szükség a lőszerre, mivel már az utolsó német egység is megadta magát valahol a mai Észak-Zambia bozótjaiban. Innentől az építkezés kissé nyögvenyelősen haladt, a teljes projekt csak 1924-re készült el, és nem követte folytatás, részben a fellángoló "kinek is dolga a fejlesztés és az üzemeltetés" viták miatt. (A vita lényege nagyjából az volt, hogy érdemes-e privatizálni az adódollárokból létrehozott infrastruktúrát, és ha igen, mennyiért?)

file-roosevelt_signing_tva_act_1933_1.jpgRoosevelt aláírja a TVA létrehozását deklaráló dokumentumot - (forrás)   

Roosevelt az előzmények tükrében meglehetősen huszárosan oldotta meg a kérdést: az első 100 nap alatt a gazdasági világválság hatásainak kezelésére létrehozott öt állami koordinációs szervezetet, melyeket a hivatalos kommunikációban - némi derültséget okozva - jellemzően három-négy betűs rövidítésekkel illettek. A helyi kongresszusi képviselők és erdészeti szakértők lobbizásának eredményeképpen ezek egyike lett a Muscle shoals-i (majd knoxville-i) székhelyű  Tennessee Valley Authority azaz a TVA. A neve alapján hatóságként, egyben szövetségi tulajdonú vállalatként működő TVA nemcsak azzal tűnik ki, hogy ez volt Roosevelt egyetlen regionális hatáskörű szüleménye, de mindmáig létezik, egyetlenként a New Deal keretében létrehozott három- négybetűs szervezetek közül.

A TVA alapvető feladatai közé tartozott mind a vízierőművek, árvízvédelemre, az egyéb erőművek vízellátására, illetve kisebb mértékben öntözésre használható víztározók építése, a megtermelt villamosenergiát elosztó hálózat kiépítése és üzemeltetése,  a vízkivétel szabályozása, új mezőgazdasági eljárások kifejlesztése és elterjesztése, ezzel párhuzamosan bizonyos jóléti intézkedések (pl. lakhatási viszonyok javítása) az illetékességi területén. Ha hozzátesszük, hogy tevékenysége ellátása érdekében  komoly szövetségi föld- és egyéb tulajdonnal "megdobott" , Tennesseen kívül még 6 szomszédos állam területein is tevékenykedő TVA komoly terület- és üzemfelvásárlásokba is kezdett, kezd körvonalazódni, mennyire is különös szerzet volt ez a korabeli, szövetségi államok meglehetősen autonóm szerveződésére illetve a minimális állami (szövetségi) szabályozásra építő Egyesült Államokban. Az alapvető elképzelés szerint a TVA-nak egy állami hatóság jogkörével és hatalmával de egy vállalkozás rugalmasságával kellett rendelkeznie. 

Fontos hangsúlyozni, hogy a rugalmasság és hatékonyság érdekében a TVA szervezeti és irányítási rendszere illetve a működési elvei némileg eltértek a "nagy állami fejlesztő szervezetek" esetében megszokottaktól, ami véleményem szerint sikerének egyik kulcsa volt. A TVA egy valóban decentralizált fejlesztőszervként indult, az igazgatótanácsa csak a főbb stratégiai döntésekért illetve a törvényes működésért volt felelős, a szervezet divíziói (áramtermelési, természeti erőforráskezelési, mezőgazdasági és tervezési-építési) is inkább koordináló, alapvető tervezési feladatokat láttak el, a megvalósítást jellemzően helyi szervek végezték az önkormányzatok bevonásával, a vezérelv a "minden egyes döntést a lehető legalacsonyabb szinten" kell meghozni volt. Mindezt körülbelül úgy kell elképzelni, hogy mondjuk egy gát és víztározó építésekor  a helyi ügynökség intézte a felvásárlásokat, intézte a kitelepítettek kárpótlását, a munkások ellátását, és jellemzően helyi konzorciumok alvállalkozói vettek részt az építkezésben, mivel a kiválasztást is a helyiek intézték. A jobb vetőmagokat, facsemetéket a TVA mezőgazdasági divíziója csak beszerezte, a szétosztás, telepítés már a helyi mintafarmok és az erdészetek feladata volt. Az áramelosztás helyi hálózatát is helyi áramelosztóknak kellett kiépíteni. Ezáltal több buktatót is sikerült elkerülni: nem történhetett meg az, hogy a térképen/tervezőasztalon több 100 km-ről megtervezett óriási beruházásból kimaradjanak lényeges elemek, illetve kizárólag csak mérnöki szempontok érvényesüljenek (pl. a lakosságot a térképen jól kinéző, valójában lakhatásra, földművelésre teljesen alkalmatlan területre költöztessék). Mivel a lakossági infrastruktúrára is fordítottak, és a helyiek - bizonyos korlátok között -beleszólhattak ennek kialakításába, illetve érdekeltté tették a helyi közösségeket bizonyos kiegészítő infrastrukturális beruházások (pl. helyi villanyvezetékrendszer, transzformátorállomások) finanszírozásában, ráadásul munkát is adtak a lakosságnak, a TVA és projektjei hihetetlen lakossági támogatásra tettek szert, ami igen gyors és menetrend szerinti építkezést tett lehetővé, ami a hasonlóan komplex fejlesztési projekteknél létfontosságú. (Máshol a lakossági és egyéb érdekellentétek az egymást támogatni hivatott fejlesztések szétcsúszást eredményezhetik.)

800px-douglas_dam_construction.jpgA Douglas-gát építése 1942-ben - (forrás)

A program sikerének másik döntő tényezője néhány japán úriember nem kellően átgondolt döntése volt, nevezetesen, hogy megtámadják az Egyesült Államokat és ezzel lehetővé teszik az ország kellően lelkes háborúba lépését. Bár az első gát (Norris) megépítésének már 1933 nyarán (!) nekiláttak, és 3 év alatt el is készültek vele, a TVA infrastruktúrafejlesztéseinek legnagyobb részére 1941-45 között került sor a második világháborús részvétel miatt megnyíló pénz- és egyéb erőforráscsapoknak köszönhetően. 1942-44-ben 40.000 munkás alkalmazásával 13-16 hónap alatt készítettek el gátakat a kapcsolódó teljes erőművi infrastruktúrával (turbinákkal, távvezetékekkel) valamint a hajózást biztosító zsilipekkel együtt, illetve egyes mellékfolyókra is gátakat emeltek az eredeti terveken felül. Mindezt brutális  mértékű hadiiparfejlesztés is kísérte: némileg továbbfejlesztették a Muscle-shoals-i lőszergyártást, itt még műtrágyatermelésre is maradt energiájuk. Az elsőként elkészülő Knoxville környéki gátakra két alapvető fontosságú hadiipari létesítményt telepítettek: egy alumíniumművet az azt körülvevő kisvárossal (a fémipari cégről elnevezett  Alcoaval) együtt, illetve az atombombát előállító Manhattan-terv kulcsfontosságú létesítményét, Oak Ridge-et.  A biztonságos energiaellátás érdekében számos fosszilis erőmű is létesült, egyrészt a víztározók feltöltéséhez idő kellett, másrészt ezek inkább a csúcsidei energiaellátást biztosították.

tva-sites-map.pngA TVA illetékességi területe, vízi (pirossal), fosszilis (sárgával) és atomerőművei (lilával) - (forrás)

1945-re a projekt nagyrészt elkészült: a 29 gátból 26 üzemszerűen működött, a Tennessee hajózhatóvá vált, minden települést bekapcsoltak az áramellátási hálózatba, a kitelepített emberek új lakóhelyei is készen voltak. 15.000 mintafarm létesült, a mezőgazdasági termelés megháromszorozódott a folyóvölgyben, az erdők pedig kezdtek lekúszni a domboldalakon. Az 1947-től pénzügyileg a saját lábán álló TVA nem mellesleg az Egyesült Államok legnagyobb áramszolgáltatójává vált, a termelés mintegy 4-5%-át adta/adja, és mindezt kezdetben nagyon olcsón tette. Mindez nem csak az államilag telepített hadiiparnak (és később  Huntsville-i központú űriparnak) tett jót, de a Tennessee-völgy magánvállalkozásai is sokat profitáltak belőle: mind a mezőgazdaságban, mind a kisiparban és a szolgáltatások terén megnyílt az út a korszerű berendezések olcsó üzemeltetése előtt, ami az 50-es 60-as években komoly fellendülést eredményezett.a régióban.

800px-y-12_shift_change.jpg

A hölgyek uránt dúsítanak Oak Ridge-ben, a TVA által megtermelt energia segítségével - (forrás)

Mindez természetesen növelte az áraméhséget (és az áram árát), ezért a TVA újabb beruházásokba kezdett. A nagy víztározók kiváló feltételeket teremtettek fosszilis és atomerőművek létesítésére: előbbiből 10-et létesítettek, utóbbiból 3-at. Ugyanakkor a cégnek a 80-as években fel kellett adnia további 12 atomerőműre vonatkozó terveit, elsősorban a gazdaság nehézségei illetve az atomenergiában  megrendülő bizalom miatt. A felhagyott projekt óriási adósságot eredményezett, illetve rámutatott a TVA működésének bizonyos  hiányosságaira. Nevezetesen, hogy az első, komplex területfejlesztési szakaszban kifejezetten jó volt a decentralizált működési forma, de azzal, hogy a helyi fejlesztési feladatok jelentősége csökkent és az Ügynökség egyre inkább egy energiaszolgáltatóvá vált, megnövekedett a stratégiai döntések fontossága. Máshogy fogalmazva: a kis központi irányító mag nem volt képes megfelelően előkészíteni az atomerőműfejlesztési programot, ellenben a helyi egységek sikeresen akadályozhatták erre hivatkozva az erőműépítést.)

800px-watts_bar-2.jpgFestői környezet csónakázásra - Watts Bar atomerőmű és  a hasonló nevű víztározó -(forrás)

A TVA ma továbbra is az USA legnagyobb energiaellátója, áramtermelésének 43%-át fosszilis, 34%-át atom-, a maradékot vízi erőművekben állítja elő. Időről időre felmerül valamilyen formában történő privatizációja, de eddig csak az elosztóhálózatára kerül sor az ezredforduló általános energiapiaci deregulációja során. Tennessee állam a tagállamok fajlagos gazdasági fejlettségét mutató felsorolásokban jellemzően a 35-40. hely körül van, tehát továbbra sem acélos teljesítményű, de a szegényházból sikerült kiemelni. Ezt mutatja, hogy az átlagjövedelem az országos átlagérték 91%-a, tehát azért korántsem tekinthető elmaradott területnek. A 30-as évek óta a népességgyarapodás üteme is megfelel az USA átlagának, tehát nem egy lassan fejlődő vagy lemaradó területről van szó.

Fontosabb szál, hogy a TVA sikere hogy hatott más területek fejlesztésére, a fejlesztéspolitikai gondolkodásra? A Tennessee-völgybeli fejlesztéseket nem titkoltan mintaprojektnek szánták, sikere esetén mind belföldön, mind külföldön alkalmazták volna. Belföldön alapvetően két okból nem került sor hasonlóra: egyrészt a második világháború során és azt követően tapasztalt óriási gazdasági fellendülés a legtöbb egyesült államokbeli válságövezetet kihúzta a bajból, így hasonló projektekre kevéssé volt szükség, másrészt a hidegháborús légkörben egy hasonlóan szocialista jellegű beruházás kevésbé volt eladható. 

Külföldön elsősorban a harmadik világban lett népszerű az "építsünk egy nagy gátat, rá valami nagy üzemet és majd fellendül az ipar és a mezőgazdaság" ami tetten érhető egyes IMF programokban de ettől függetlenül az egykori gyarmatosítók (Kariba-gát, Cabora Bassa-gát) illetve utódaik (Akosombo-gát, Kainji-gát) is szívesen alkalmazták ezt a modellt, ezek azonban jellemzően nem hozták a várt eredményeket, a lakosság kitelepítésének módja pedig esetenként polgárháborús szituációt eredményezett. A TVA-hoz hasonló komplex fejlesztések gondolata ugyanakkor többhelyütt is tettenérhető volt. Egyes források szerint az USA délkelet-ázsiai bevatkozásának is lett volna egy hasonló lába, azaz a Dél-Vietnamnak és szomszédainak nyújtott katonai segítségnyújtás mellett lett volna egy, a Mekong vízgyűjtőjére kiterjedő komplex gazdaságfejlesztési program is, és a kettő együtt segített volna megküzdeni a kommunista fenyegetéssel. Mindez a kiterjedt háborús viszonyok miatt nem volt megvalósítható, úgyhogy maradt a kudarcos katonai részvétel.

cahorra_bassa.jpgA festői környzetben emelt Cabora Bassa-gát (Mozambik) - (forrás)

Sokkal jobb példa a harmadik világbeli, általában részsikereket hozó fejlesztésekre az Akosombo- (vagy Volta-) gát, amelyet a Nagy-Britanniától elsőként, 1957-ben függetlenné váló, egy darabig minatállamnak számító Ghána épített a 60-as években. Bár az építkezést már a britek is tervbe vették, a megvalósításra csak a jól induló, de egyre inkább megalomániássá váló ghánai vezető, Kwame Nkrumah alatt került sor. Ő nem bízta a dolgot a véletlenre a TVA mintájára nagyjából hasonló feladatkörrel megalapította a VRA-t (Volta River Authority), mely meg is építette a gátat és az ország 3%-át elöntő víztározót, amihez a lakosság 1%-át (kb. 80.000 embert) ki kellett költöztetni. A projekt eredményei azonban felemásra sikerültek, sőt az első időkben kifejezetten negatív hatással volt. A VRA ugyanis korántsem volt az a decentralizált demokratikus szervezet, mint a TVA, így néhány dologgal nem igazán törődtek. Többek között a 80.000 kitelepítettel, akiket sikerült terméketlen domboldalakra telepíteni, míg a viszonylag jó földek a gigantikus tározóban tűntek el. A rossz földek művelési kényszere miatt felgyorsult a talajerózió, ami a tározó kapacitását csökkenti. Szintén nem számoltak azzal, hogy ekkora vízfelület létesítése ezen az éghajlaton brutálisan megnöveli a betegségeket terjesztő, vízben tenyésző rovarok számát, így a közegészségügyi állapot kezdetben sokat romlott. Az erőmű áramtermelési kapacitása kezdetben túl nagy volt (ezzel mondjuk számoltak), Nkrumah katasztrofális gazdaságpolitikája miatt Ghána lassan "nőtt bele" a projektbe. Összességében az erőműépítésnek azért pozitív hatásai is voltak, elindított némi iparfejlesztést, és ma jól jön az olcsó energia Ghánának, de az eredetileg elvárt fejlődés nem következett be, míg a környezeti károkkal, a kitelepített lakosság elszegényedésével egyáltalán nem számoltak.

800px-akosombo_dam_hydroelectric_plant.jpgAz afrikai "mintaprojekt" fő eleme: a ghánai Akosombo-gát - (forrás)

Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy a komplex regionális fejlesztések igenis sikeresek lehetnek még látszólag reménytelen helyzetben is, de ehhez számos körülménynek egyszerre kell teljesülnie:

- Az elmaradott terület mögött gazdaságilag teljesítőképes "hátországnak" kell állnia, ami szállítani tudja a fejlesztéshez szükséges erőforrásokat, tudást, technológiát. Mondhatjuk persze, hogy a válságba süllyedő USA nem feltétlenül volt ebből a szempontból ideális, de ne feledjük, hogy már ekkor is a világ egyik legfejlettebb gazdasága volt, amelynek megvoltak az erőforrásai a kezdő lépések megtételéhez. Azt se feledjük, hogy az amerikai források által Tennessee állam "elmaradottságának" érzékeltetésére használt mutatók valójában mit is takartak: az országos írástudatlanság kétszerese 1930-ban mindössze 8%-ot jelentett, az állami jövedelemszint, vagyis a nemzeti átlagjövedelem fele pedig alig volt alacsonyabb, mint az akkori magyar álomfizetést jelentő "havi 200 pengő fix". Ebben a környezetben azért viszonylag könnyebb a fejlesztők dolga, mint az 1950-es évek Ghánájában.

- Igen fontos a fejlesztések demokratikus támogatása, emberközelivé tétele - mindez elengedhetetlen az egymást segítő fejlesztések pontos időzítéssel történő megvalósításához. Ehhez megfelelő szervezeti formát kell választani, A túlzottan központosított intézményrendszer jellemzően a helyi lakosság kisebb megelégedésére végzi tevékenységét, a helyi szervezeteknek viszont egyértelmű irányokat kell szabni és a megfelelő erőforrásokat rendelkezésükre bocsátani. Ezt azonban végső soron EGY szervezetnek kell kézben tartania, úgy, hogy a divíziói csak végrehajtók, nem járnak szabadon engedett kutyafalkaként a vidéken.  Az egységes koordináló szervezet tehát nem csupán viszonylag nagy vonalakban határoz meg projektcélokat, hanem az  azok megvalósításához szükséges "helyi" intézkedéseket és a felhasználandó eszközöket is minél jobban meghatározza - annak érdekében, hogy a fő célokat elérjék. (Vagyis nem arról volt szó, hogy kiadták a jelszót, hogy villamosenergia kell, és ezután egy csomó lazán kapcsolódó célra kiszórták a pénzt, hanem meghatározták mit kell építeni - de ennek pontos megvalósítási módja, a kapcsolódó infrastruktúra kiépítésének mikéntje már helyben dőlt el.) Persze ehhez az sem baj, ha a helyi társadalom tudja, mi fán terem a demokrácia és az átláthatóság.

- Ehhez pedig alapvetően az kell, hogy a helyi közösség és a koordináló fejlesztő szervezet (és a forrásokat adók) céljai megegyezzenek, ne egymás ellenére próbálják megvalósítani céljaikat. Hozzá kell tenni, hogy a TVA fejlesztéseire is némi "felvilágosító munkával" együtt került sor, tehát itt nem csak az EU-s, különböző betűjelzésű táblákból, pár semmitmondó, propagandaízű interjú adásából, néhány pogácsázós haknizásból állt a kommunikáció, hanem a helyi döntéshozóknak lépésekre bontva, az elérendő célokat viszonylag világosan lebontva zajlott a meggyőzés.

- Nem szükséges mindent egyszerre fejleszteni, ahogy ezt már a lengyel példán is láttuk: a kulcságazatok koncentrált fejlesztése húzni fogja magával a gazdaságot. Például a farmokat jellemzően csak a kezdő lépések megtételében ÉS az infrastruktúra fejlesztésével segítették. (Pl. jobb fajták meghonosításával, védő erdősávok ültetésével, mintafarmokon megvalósuló tanácsadással, árvízvédelemi beruházásokkal.) A szociális jellegű kiadások legnagyobb része a kitelepített lakosságot szolgálta, nem pedig az egész térséget egyenlően szétosztva - a tágabb térség jólétéről a fellendülő gazdaság volt hivatott gondoskodni.

 

Felhasznált források:

 http://www.u-s-history.com/pages/h1653.html 

https://www.tva.com/About-TVA/Our-History

http://www.globalwaterforum.org/2013/03/20/international-water-politics-the-tennessee-valley-authority-catchment-planning-for-social-development/

http://documents.worldbank.org/curated/en/663911468761699028/Comprehensive-river-basin-development-the-Tennessee-Valley-Authority

39 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr8212072413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

pitcairn2 2017.02.11. 21:43:28

a villamosenergia és a fejlődés "lenini gondolatát" is a JP Morgan-hez kötődő General Electric segítségével valósították meg a SZU-ban:)

pitcairn2 2017.02.11. 21:46:15

"mennyire pazarló és elhibázott volt a vasúthálózat magánvállalkozások általi (de államilag szépen támogatott) kiépítése, és mennyire rossz hatékonyságú a hálózat."

mihez képest?

csak azért teszem fel ezt az egyszerű kérdést mert az összes hibájával együtt ez volt a kor leghatékonyabb vasúthálózata...

és ezt az akkori amerikai villamosenergiai rendszerről is el lehetett mondani...

pitcairn2 2017.02.11. 21:49:31

"(Az első világháború alatt állami irányítás alá is kellett vonni a vasúthálózatot, később a szigorúbb állami szabályozással magánkézben is viszonylag jól működtek a vasúttársaságok.)"

ja, kb. annyira működtek "jól", hogy a 60-as évekre lényegében kinyírták a vasúti személyszállítást...

és persze a teherszállításban is radikálisan háttérbe szorították...

pitcairn2 2017.02.11. 21:54:20

"Az USA-ban ekkor már igen komoly területi különbségek alakultak ki az iparosodott területek és a "rurális", elsősorban déli államok között."

tán hagyni kellett volna őket __kiválni__ az 1860-as években...

persze ezt nem lehetett mivel akkoriban ők tartották el az amerikai szövetségi költségvetést...

(az USA költségvetésben az SZJA 1913-as bevezetéséig a vámbevételek játszották a főszerepet, ez pedig a XIX. században elsősorban a déli ültetvényes gazdasághoz kötődött...)

az 1860-as évek után kb. belső gyarmatot csináltak a déli területekből

pitcairn2 2017.02.11. 21:58:32

"Wilson elnök adminisztrációja épp szorosabbra fogta a gyeplőt a hatékonyabb háborús erőfeszítések érdekében"

magyar fordítás:

a Wall Street-i oligarchák érdekeivel összhangban még két évig finanszírozták az európai vérfürdőt és kulcsszerepet játszottak a korábbi európai hatalmi struktúrák szétverésében, illetve a szovjet kommunisták hatalomra juttatásában...

olyan apróságokról pedig már ne is ejtünk szót, hogy Wilson azzal nyert választást, hegy nem fog belépni az európai háborúba...

pitcairn2 2017.02.11. 22:05:32

"A program sikerének másik döntő tényezője néhány japán úriember nem kellően átgondolt döntése volt, nevezetesen, hogy megtámadják az Egyesült Államokat és ezzel lehetővé teszik az ország kellően lelkes háborúba lépését."

Japánnal is az USA provokált ki háborút, ami pedig a TVA projektet illeti ménkű nagy pénzkidobás volt és természetesen a gazdasági válságot is a nagy jegybankok hozták össze

az, hogy az USA nem ment csődbe efféle projektek mentén, míg a harmadik világbeli államok igen, az kb. az amerikai magánszektor dinamizmusának volt köszönhető ami még a mai napig is képes elcipelni a hátán ezeket a pénznyelő projekteket...

lezlidzsi84 2017.02.12. 21:38:28

@pitcairn2: A vasutak esetében az 1860-as, 70-es években a szövetségi kormányzat kilométeralapú dotációt alkalmazott, különösebb minőségi követelmények megköveteleés nélkül. Ennek eredményeként rengeteg egymással párhuzamos, egyvágányú vonal jött létre (főként a középnyugaton és prériállamokban, amin a szar kiépítési minőség miatt lassan "kerülgették egymást" a vonatok. A kis népsűrűségű államokban egyébként a "sideing"-os megoldások egyébként nem lettek volna rosszak, ha nem ment volna két kilométerre egy másik vonal is... (Érdemes elovasni Dee Brown: vasút a vadnyugaton című könyvét.) Az amerikai gazdaság 1870-es évekbeni gyengélkedéséhez komolyan hozzájárultak a korai vasútcsődök, az átrakási/átszállási kényszer pedig sokáig korlátozta a rendszer hatékonyságát. Egy idő után a vasúttársaságok elkezdték a közös pályahasználatot, hogy ezeket kiküszöböljék. Pl. hogy ne szakadjunk el Tennessee-től, a környék egyik fő szállítmányozójának, Louisville és Nashville vasútnak Cincinattitól kb. Atlantáig értek a vonalai, a pénz viszont a Chicago-Florida személyvonatokban volt, tehát muszáj volt valamiféle regionális együttműködésbe beszállnia. Ezek kb. a mai légitársasági egyezményekhez hasonlítottak, párhuzamos szállítási láncok jöttek létre az országon belül. Háborús helyzetben a szövetségi kormányzat a rendszer tulajdonviszonyok által generált szűk keresztmetszetek felszámolásában volt érdekelt, ehhez az első világháborúban még közvetlen beavatkozás kellett, a másodikban viszont enélkül sikerült csúcsrajáratni a rendszert. Viszont ekkor már megjelent a légiközlekedés is, így a vasúttársaságok is érdekeltek voltak a fejlesztésekben.

lezlidzsi84 2017.02.12. 21:42:04

Az USA vasútjainál egyébként párhuzamosan voltak jelen a nagyon nagy innovációk és a látványos csődök, erre talán ez a legjobb példa: en.wikipedia.org/wiki/Chicago,_Milwaukee,_St._Paul_and_Pacific_Railroad#Pacific_Extension

Tehát összességében igazad van, hatékony volt a rendszer, de néha igen magas externáliákkal, amit a szövetségi kormányzat nem feltétlenül nézett jó szemmel.

pitcairn2 2017.02.13. 16:10:24

@lezlidzsi84:

"A vasutak esetében az 1860-as, 70-es években a szövetségi kormányzat kilométeralapú dotációt alkalmazott, különösebb minőségi követelmények megköveteleés nélkül. "

azaz a piaci szereplők mindössze a szövetségi kormányzat által kijelölt ösztönzőket követték + valószínűleg az egészet ők lobbizták ki maguknak

"Az amerikai gazdaság 1870-es évekbeni gyengélkedéséhez"

az 1870-es években a tőzsdekrach Amerikában nagyon gyorsan rendkívül dinamikus fejlődésbe váltott át

aminek csődbe kellett mennie az csődbe ment, nem volt semmilyen állami válságkezelés, a piac megtisztult, az életképes vállalkozások pedig rendkívül dinamikusan fejlődtek tovább

Milton Friedman szerint a reál GDP növekedést tekintve ez volt a LEGDINAMIKUSABB szakasz az amerikai gazdaságtörténetben...

"Figures from Milton Friedman and Anna Schwartz show net national product increased 3 percent per year from 1869 to 1879 and real national product grew at 6.8 percent per year during that time frame"

en.wikipedia.org/wiki/Long_Depression#United_States

pitcairn2 2017.02.13. 16:31:45

@lezlidzsi84:

a vasúti "piactisztulás" kapcsán én inkább James J. Hill nevét dobnám be

a jeles úriember 1873 után több csődbe ment vasút-társaságot vásárolt fel (fillérekért...) az USA északi részén és lényegében racionalizálta és újra szervezte őket
en.wikipedia.org/wiki/James_J._Hill#Entry_into_Gilded_Era_Railroading

+ klasszikus magánalapon megvalósított TERÜLETFEJLESZTÉSBE kezdett, pl. Skandináviában és Németországban toborzott bevándorlókat és tucatjával alapított új településeket Minnesotában, Wisconsinban, North Dakotában és Montanában

"Settlements

The Great Northern energetically promoted settlement along its lines in North Dakota and Montana, especially by German and Scandinavians from Europe. The Great Northern bought its lands from the federal government—it received no land grants—and resold them to farmers at cheap prices. It operated agencies in Germany and Scandinavia that promoted its lands, and brought families over at low cost. Hill also invested in founding schools and churches for these communities and promoted a variety of progressive techniques to ensure they prospered.[8] This "Dakota Boom" peaked in 1882 as 42,000 immigrants, largely from northern Europe, poured into the Red River Valley running through the region.[9] The rapidly increasing settlement in North Dakota's Red River Valley along the Minnesota border between 1871 and 1890 was a major example of large-scale "bonanza" farming.[8][9][10]"
en.wikipedia.org/wiki/James_J._Hill#Settlements

(lényegében forgalmat generált a vasútjainak... + rengeteget kaszált a földspekuláción, azaz komplex rendszerben gondolkodott...)

nem véletlenül kapta meg az __empire builder__ nevet

en.wikipedia.org/wiki/James_J._Hill#The_Empire_Builder

az általa alapított Great Northern Railway végül olyan hatékony és versenyképes lett, hogy a riválisok elballagtak Washington-ba és a szövetségi kormányzat segítségével vetettek véget az egyre élesebbé váló versenynek...

en.wikipedia.org/wiki/Great_Northern_Railway_%28U.S.%29#History

James J. Hill SEMMILYEN SZUBVENCIÓT SEM KAPOTT a szövetségi kormánytól pontosan ezért lett ő végül a legversenyképesebb

mániákusan egyenesítette ki a korábban összevissza kanyargó pályákat, az új szakaszok kiépítésekor pedig mindig a leghatékonyabb megoldások megtalálására törekedett, lényegében állandóan úton volt a kis birodalmában, soha sem lehetett tudni, hogy éppen hol tűnik fel...

Minnesota Channel - James J. Hill: Empire Builder

www.youtube.com/watch?v=Eg3Srbncpds

a fickó különben nagyon szegény családi háttérrel rendelkezett, fiatalon árvaságra jutott és a fél szemére vak volt

kb. ma azt mondanánk, hogy __halmozottan hátrányos__ helyzetű volt

ehhez képest dúsgazdag mágnás lett

lezlidzsi84 2017.02.13. 19:28:23

@pitcairn2: Jaja, Hill nagy forma volt, az általa kikövezett útvonalon (illetve többé-kevésbé azon) járó vonatot máig Empire Buildernek hívják. :)

Ugyanakkor az említett vasútépítések a felhagyott, illetve nem kihasznált, de államilag dotált vonalszakaszok és a telekspekuláció révén elég nagy veszteséggel jártak az adófizetők számára az 1870-es évek válsága pedig egyáltalán nem volt kicsi: en.wikipedia.org/wiki/Panic_of_1873

Az viszont igaz, hogy a vasutak nyomán nyugatra áramló tömegekkel sokmindent ekkor alapoztak meg, illetve ekkor kezdett nőni a vasúthálózat teljesítőképessége. Az amerikai vasúttársaságok egyébként az 1900-as évektől úgy (is) alkalmazkodtak a hálózat sajátosságaihoz (az egyvágányozáshoz), hogy igen nagy méretű teherkocsikból több kilométer hosszú vonatokat állítottak össze, amiket lenyűgöző méretű mozdonyokkal továbbítottak.

lezlidzsi84 2017.02.13. 19:35:45

@pitcairn2: Egyébként a hálózatot pl. Magyarországon is némileg "túlépítették", a kedvező indulási (építési) feltételeket biztosító HÉV törvény révén, főként, hogy ezután a MÁV-ra lehetett bízni az üzemeltetést. Kb 1910 körül kezdtek észbe kapni, hogy a hálózat nem lesz fenntartható, a mellékvonalak egy részét vagy keskeny nyomtávval kellett volna építeni, vagy a közúti ráfuvarozást kellett volna megoldani, mivel a mellékvonalak nem fognak tudni lépést tartani a fővonalak tengelyterhelésnövekedésével, ellenben fajlagosan igen drága az üzemeltetésük. (A két világháború között - a pénzhiányon kívül - ezért sem favorizálta a további vasútépítést az állam, max keskeny nyomtávon.) A II. világháború meg annyira leamortizálta a vonalhálózatot, és a gépkocsiparkot, hogy a 60-as évekig fel sem merült a mellékvonalhálózat fejlesztése/csonkítása, sőt az 50-es években még bőven építgették az útpótló gazdasági vasutakat...

lezlidzsi84 2017.02.13. 20:01:48

@pitcairn2: Azért Japán háborúba "belekényszerítése" úgy kezdődött, hogy megtámadta Kínát, és iszonyatos mészárlást rendezett, a külvilág számára is kifejezetten "őrült" módon. Erre azért nem volt szokatlan lépés a szankciók meghozatala. Ugye alig pár évvel vagyunk Etiópia megszállása és a közröhejbe fulladó "válaszszankciók" meghozatala után, valamint München után. A szokatlan az volt, hogy a szankciók működtek. A gond az volt, hogy a japán katonai rezsim nem igazán hozott racionális döntéseket, hiába próbálták fékezni őket a mérsékeltebb politikusok, katonatisztek.

A Tennessee-terv szerintem nem értelmezhető a háború és a Manhattan-terv nélkül. Más kérdés, hogy nem véletlenül nem másolták le később sikerrel. Egyrészt a "sikeréhez" kellett, hogy - ahogy írod - egy alapvetően igen fejlett és gazdag ország valósítsa meg. Másrészt itt nagyon sokminden összejött: nagy vízhozamú, zuhatagos folyó viszonylag sűrűn lakott (tehát jó fejlesztési potenciállal rendelkező) területen +háborúra készülődés és jó menedzsment.
Látványosan lemaradó területen sok pénzzel lehetséges feltűnő projekteket megvalósítani, a gond általában a fenntarthatósággal van - itt pedig ebben viszonylag jól vizsgáztak. A beruházásoknak persze voltak felesleges elemei (pl. a hajózócsatorna kialakítása azért nem gyakorolt túl nagy hatást a területre - de az akkor közgondolkodásban nagyon benne volt a szükségessége), de a projekt megítélése összességében inkább pozitív.

pitcairn2 2017.02.13. 20:36:56

@lezlidzsi84:

"az 1870-es évek válsága pedig egyáltalán nem volt kicsi"

1873 kiemelt jelentőséggel rendelkezik a nemzetközi monetáris történelemben, elvégre innen datálódik a korábban csak az Egyesült Királyságra jellemző monometallikus aranystandard felemelkedése (ami lényegében a mai fiat money rendszer előszobája volt...) és a nagy bankok ezüst ellen vívott háborúja (a fizikai ezüst korábban a "nép pénze" volt, a fizikai ezüst demonetizálása volt a legegyenesebb út a fiat money rendszer felé...)

maga a nemzetközi válsághullám az 1871-es francia vereséggel kezdődik, 1871-ben a poroszok megverik a franciákat és brutális méretű háborús jóvátételt vasalnak be rajtuk aranyban, aminek a segítségével áttérnek a monometallikus aranystandardra és az ennek nyomán felszabaduló ezüstkészleteiket a londoni ezüst piacra zúdítják (az ezüst ára pedig zuhanni kezd...) - valószínűleg ez volt az ára annak, hogy London zöld utat adott a német egységnek, kb. innen indul el az a láncreakció, amely először a bécsi tőzsde, majd egy rakás további nagy tőzsde összeomlásához vezet

MINDAZONÁLTAL

a deflációs összeomlás korántsem járt olyan nagyméretű negatív hatásokkal amit manapság bele szeretnének látni

ennek kapcsán csak egy ábrát mellékelek neked a Milton Friedman és Anna J. Schwartz. által jegyzett "A Monetary History of the United States, 1867–1960" című opuszból, ami kb. a legtekintélyesebb alapmű még ma is a témában:

Chart 3
Money stock, income, prices and velocity in reference cycle expansions and contractions 1897-79
analyseeconomique.files.wordpress.com/2012/09/a-monetary-history-of-the-united-states-1867-1960-chart-3.png

a nagykereskedelmi árindex majdnem 50%-al zuhant 1867 és 1878 között, melynek eredményeképpen 9 év alatt kb. a DUPLÁJÁRA NŐTTEK A REÁLJÖVEDELMEK...

hát ez pestiesen szólva nem rossz...

és mint fentebb írtam ez kb. megkerülhetetlen mainstream alapmű a témában
en.wikipedia.org/wiki/A_Monetary_History_of_the_United_States

és nemcsak a reáljövedelmek nőttek, hanem szárba szökkent az un. második ipari forradalom is

en.wikipedia.org/wiki/Second_Industrial_Revolution

soha nem látott méretű fellendülés indult el ezekben az években, "populáris feldolgozásként" az alábbi sorozatot javasolnám ennek kapcsán:)

The Men Who Built America Part 1
www.youtube.com/watch?v=mA63xWGPI-k

pitcairn2 2017.02.13. 20:56:43

@lezlidzsi84:

"Erre azért nem volt szokatlan lépés a szankciók meghozatala"

egy "kissé szelektívek" voltak ezek a szankciók elvégre a Kína területén végbemenő kommunista terjeszkedés/rémuralom nem nagyon bántotta a Wall Street-i oligarchák fejét

pedig ott is nagyon csúnya dolgok történtek...

Stalinist repressions in Mongolia
en.wikipedia.org/wiki/Stalinist_repressions_in_Mongolia

ehhez a szovjet gyarmathoz képest a példásan kiépített japán gyarmatok kb. __humanizmus ragyogó szigetei__ voltak...

(ez nem vicc, robbanásszerűen nőtt az összes japán gyarmaton az életszínvonal... kb. onnan datálódik a koreai és a tajvani csoda...)

a Hszincsinagi szovjet hadjárat is totál OK volt a demokrácia nyugati élharcosainak...

Soviet invasion of Xinjiang

en.wikipedia.org/wiki/Soviet_invasion_of_Xinjiang

és persze a kínai kommunisták szovjet támogatása is OK volt...

akiknek a vezetője - hej de furcsa!!! - a New York-i Yale Egyetem kínai egyetemén kezdte a "közéleti pályafutását"

"Between 1919 and 1920, future Chairman Mao Zedong had several encounters with the school: he edited its student magazine, re-focusing it on "thought reorientation," and operated a bookshop out of its medical college.[1][2]"
Yale-China Association
en.wikipedia.org/wiki/Yale-China_Association

szóval ezzel együtt tessék értékelni azt a csúnya japán agressziót

+ azzal együtt, hogy a derék "humánus" anglo-amerikaiak Japán ellenes kereszteshadjárata végül a világtörténelem legnagyobb humanitárius katasztrófájába torkollott

Mao's Great Famine
www.youtube.com/watch?v=f-woaDniFQc

pitcairn2 2017.02.13. 21:07:25

@lezlidzsi84:

de még egyszerűbben összefoglalva:

szvsz

az anglo-amerikai érdekcsoport a klasszikus brit EGYENSÚLY politikát játszotta el a Távol Keleten

először fölépítették Oroszország ellen Japánt

1902 - Anglo-Japanese Alliance

en.wikipedia.org/wiki/Anglo-Japanese_Alliance

en.wikipedia.org/wiki/Jacob_Schiff#National_loans

majd a túlzottan függetlenné váló japán csatlósállamot a Wall street-i és londoni oligarchák által felfegyverzett Szovjetunió segítségével zúzták szét

Amtorg Trading Corporation
en.wikipedia.org/wiki/Amtorg_Trading_Corporation

és menet közben Kínát (potenciális rivális...) is jó 40 évvel visszavetették a fejlődésben...

a szovjeteknek nyújtott technológiai támogatás kapcsán arról se feledkezzünk el, hogy az USA vezetése tökéletesen tisztában volt azzal, hogy mi zajlik a Szovjetunióban

(TÖBB EZER amerikai és angol szakértő dolgozott ott az 1930-as években, mégsem léptettek életbe semmilyen szankciót a SZU ellen, mi több még a kínai terjeszkedését is elnézték...)

A Japán Birodalom a SZU-val összevetve a humanizmus és a tolerancia szigete volt... (ez nem vicc, ahhoz a rabszolgatartó rendszerhez képest amit a SZU-ban építettek ki tényleg az volt)

no ennyit a szankciók állítólagos "humanitárius" alapjáról

ha egy kissé többet akarsz olvasni erről akkor az alábbi könyvet ajánlom

Back Door to War: The Roosevelt Foreign Policy 1933-1941
mises.org/library/back-door-war-roosevelt-foreign-policy-1933-1941

pitcairn2 2017.02.13. 21:43:22

@lezlidzsi84:

a TVA projekt kapcsán én nem írtam fentebb sikerről, kb. horribilis összegeket költöttek el egy gyönyörű folyó tönkre vágására (inkább 10 széntüzelésű erőmű, mint egy jó nagy vízerőmű...) és azért arról se feledkezzünk el, hogy az adófizetők is elköltötték volna a saját céljaik mentén ezt a pénzt - a saját szempontjukból sokkal jobb hatásfokkal...

némi gondolatébresztő a projekt problematikája kapcsán

The TVA Idea

mises.org/library/tva-idea

pitcairn2 2017.02.13. 22:10:54

@lezlidzsi84:

a fentebb belinkelt könyvet (DEAN RUSSELL The TVA Idea
) 1949-ben adták ki

nagyon jó gazdasági elemzésnek tűnik a TVA projekt valós költségeivel kapcsolatban

pl. én már azon is le voltam döbbenve, hogy 1949-ig majdnem 2000 négyzetkilométert sikerült elárasztani vízzel (!!!!) (15 oldal)

"Not counting the normal river channel, 463,000 acres of this land are now submerged below the normal level of the man-made lakes that TVA has created as a part of
its flood control program.6 An additional 128,000 acres are held for flooding when the reservoirs are full.6
"

nekem már kb. itt megbukott ez az egész

feneketlen pénznyelő, brutális környezeti hatásokkal

ráadásul még az "átlag feletti" fejlődés sem jött be...

i.ytimg.com/vi/2ec9oTVy_w4/maxresdefault.jpg

lezlidzsi84 2017.02.13. 22:18:24

@pitcairn2: Nem írtál sikerről, én írtam, hogy inkább sikeresnek tartják. :) Megnéztem a tanulmányt, szerintem kicsit egyoldalú, kb. mint a TVA propagandaanyagai, csak a másik irányból. Kiragad abszolút legitim - a beruházás ellen szóló - szempontokat, és... ennyi. Másról meg hallgat. Pl. valóban komoly területeket elárasztott a TVA, és ez nagy értékű, tartós károkat okozott, a TVA kárbecslő módszertana is megkérdőjelezhető, de az árvízvédelem a vízgyűjtő jelentős részére kiterjedt az itt is említett (helyiek által is finaszírozott) kiegészítő beruházások révén. A hadiipari rész kb. azon rugózik, hogy felfújták a projekt alumíniumipari hatásait. Na igen, akkoriban nem lett volna okos beismerni, hogy valójában urándúsításra megy az áram jelentős része...

Amiről beszélünk az a területfejlesztés legnagyobb dilemmája: egy elmaradott térség fejlesztése a fejlettel összevetve általában nem "hatékony", és az adó többségét fizetők nem feltétlenül erre akarják költeni a pénzüket. (Ugyanakkor nagyon sokszor épp ők fölözik le a fejlesztési pénzeket, mert a fejlett részeken élők irányítják és valósítják meg a projekteket, helyben meg ottmarad a fenntarthatatlan "maradék") Ez a projekt talán annyiban volt jobb és "sikeresebb", hogy sok maradt helyben a pénztranszferekből, és viszonylag fenntarthatónak bizonyult a dolog. Hogy a TVA végül beleszaladt a késbe az atomerőművekkel, az már egy másik történet, igaz nem volt független a működési modelljétől.

pitcairn2 2017.02.13. 22:24:57

@lezlidzsi84:

a területfejlesztés kapcsán én mindössze két valóban sikeres megközelítést ismerek:

1. adóverseny
2. szabályozási verseny

és mindez természetesen a magán tulajdon szentségének a tiszteletben tartása mellett

ez vhogy mindenütt bejött

kedvenc iskolapéldám:

Liechtenstein - Industrial Location
www.youtube.com/watch?v=AhqCGhRSa3A

ez a valódi területfejlesztés

persze ehhez igen kemény politikai és fiskális decentralizáció kell...

lezlidzsi84 2017.02.13. 23:03:10

@pitcairn2: Ez azért már kezd kicsit túl csavaros lenni. Tehát igazából az amcsik tehetnek arról, hogy - az egyébként szovjet hátszéllel naggyá tett - Mao egy brutális diktátor lett, mert tanult az egyetemük kínai fiókjában, az amcsik tehetnek arról, hogy japán nekiugrott Kínának és megölt kb. 20 millió embert, de mivel beugratták szegény japánokat és az amerikaiak meg is verték őket, végső soron a Mao által megölt emberekért is ők felelnek. Mondjuk a háborúban és a polgárháborúban pont nem Maót támogatták - igaz a kínai polgárháború nem az amerikai külpolitika legdicsőbb fejezete

Komolyra fordítva a szót: Japán nemzetközi szerződésekkel garantált területgyarapodásait nem nagyon vitatta senki, bármit is művelt pl. Koreában. A polgárháborúba süllyedő Kína sokszor bizonytalan hovatartozású (értsd, ha erős a központi hatalom, Kínához tartoznak, ha nem, akkor máshoz vagy függetlenek) peremterületein nem csak a szovjetek kavartak a 30-as évek elején, de a japánok is, Mandzsukuo megalapítását ugyanakkor nem követték szankciók amerikai részről. Tehát ebből a szempontból nem volt kettős mérce. Azok csak a kínai törzsterületeket érintő japán inváziót és a nankingi mészárlást követően jöttek, 1938-ban.

lezlidzsi84 2017.02.13. 23:15:46

@pitcairn2: Sajnos ebben az esetben már a gátépítés előtt megvoltak a brutális környezeti hatások, a talajdegradáció és -erózió révén, és az ezek révén erősödő árvizek miatt is. Ezek a folyamatok korántsem korlátozódtak a szűken vett folyóvölgyre, és a fásítási, talajjavítási programok is elég nagy területre terjedtek ki. (A TVA illetékességi területe alá mintegy 200.000 km2 tartozott.)

Az átlagon felüli növekedést hogy értelmezed? Ahogy írtam, Tennessee az államok jövedelmi sorrendjében az alsó harmadban tartózkodik, ugyanakkor ez nem takar óriási elmaradást az országos átlagtól - míg 1930-ban jóval alatta volt.

pitcairn2 2017.02.13. 23:37:51

@lezlidzsi84:

ez geopolitika ahol "amcsik" helyett én inkább anglo-amerikai elitről beszélnék

a SZU-nak nyújtott anglo-amerikai támogatás pedig nagyon szépen ledokumentált, lásd pl. az AMTORG tevékenységét New York-ban ahol az 1920-as évek végétől lényegében az akkori legjobb nyugati cégeket sikerült a Chase National koordinálása mellett (ez volt akkoriban a világ legnagyobb bankja) felsorakoztatni a szovjet hadiipari kapacitások kiépítésére

vagy a lend-lease program keretében a SZU-nak nyújtott kolosszális amerikai támogatást + azt, hogy zöld utat adtak nekik Kínában és kelet-Európában

ez nem spekuláció

ezek tények...

Mao kapcsolata a Skull and Bones társaságról híressé vált Yale-el is felettébb érdekes.. elvégre ez után indult a "kommunista" karrierje, persze ez már masszívan spekulatív terület...

mindenesetre igen érdekes, hogy hagytak neki "mozgalmi életet" csinálni a kínai Yale campus-án... pedig még csak diák sem volt...

pitcairn2 2017.02.14. 00:10:23

@lezlidzsi84:

"az amcsik tehetnek arról, hogy japán nekiugrott Kínának és megölt kb. 20 millió embert"

hallottál már az alábbiról?

1925 - REPORT OF THE ROYAL COMMISSION ON INDIAN CURRENCY AND FINANCE1
fraser.stlouisfed.org/files/docs/publications/FRB/pages/1925-1929/27416_1925-1929.pdf

a sztori lényege a következő:

1925-ben a brit kormányzat határozatot hozott arról a fenti tanulmány alapján, hogy a horribilis méretű indiai állami ezüstkészleteket a nemzetközi piacra zúdítja...

lényegében papírpénzstrandardra állították át Indiát és BEVONTÁK AZ EZÜSTÉRMÉKET...

az így nyert fizikai ezüsttel pedig destabilizálták az ezüstpiacot...

miért érdekes ez Kína szempontjából?

azért mert Kína volt a legutolsó jelentős EZÜSTSTANDARDON lévő állam...

1926 és 1932 között a Bank of England jóvoltából (ők találták ki ezt a remek "humanitárius" programot...)

1:36-ról 1:84-re robbant fel az az arany - ezüst arányszám... 1920-ban pedig még csak 1:15 volt ez, de a nagy jegybankok - jelesül a Bank of England és a FED - szorgos munkájának köszönhetően már igen jelentős leértékelést sikerült véghezvinni az 1920-as évek közepére...

azaz brutális módon leértékelték az ezüst-standardon lévő államok valutáját, illetve az ott fizikai ezüstben felhalmozott megtakarításokat

kapsz erről egy szép grafikont is:

gold silver ratio 1792-2002

www.gold-eagle.com/images/sanders030703d.gif

az ezüst értéke összeomlott az ezüststandardon lévő államok pedig egymás után gazdasági és politikai káoszba süllyedtek

modern analógiaként gondolj itt arra, hogy mekkora sírás rívás volt nálunk az utóbbi években a CHF hitelek kapcsán

ez sokkal durvább volt annál...

1920-ban még 15 uncia ezüst ért 1 uncia aranyat 1932-ben pedig már 82...

1939-re pedig már majdnem 100-ra emelkedett ez az érték

az anglo-amerikai bankárok kisded játékai nyomán Kína gazdasági és politikai káoszba süllyedt...

www.silver-investor.com/charlessavoie/cs_aug07_britainagainstsilver.swf

megjegyzem ez a nagy gazdasági világválság kiváltásában is igen jelentős szerepet játszott elvégre ebben az időben a Föld lakosságának a jelentős része EZÜSTBEN takarított meg - pl. több százmillió indiai brit alattvaló, akiket a londoni bankárok ugyanúgy kisemmiztek mint a kínaiakat és a latin-amerikaiakat...

és még nyíltan le is írták ezt az 1925-ös beszámolójukban

idézzünk a FED honlapjáról:

"The amounts of silver hoarded from time immemorial by the people of India would be greatly depreciated in value; ___HEAVY LOSSES WOULD BE INFLICTED ON THE POORER CLASSES___, who would find their stores of silver depreciated by the action of the Government. Furthermore, ___CHINA, which is now the ONLY GREAT SILVER STANDARD COUNTRY___, has for a long time been trying to find some means of substituting gold or some form of gold standard as the basis of her currency. A catastrophic fall in the price of silver in terms of gold, which would take place on the bare announcement that ___SURPLUS SILVER EQUAL TO THE WORLD PRODUCTION FOR THREE YEARS WAS FOR SALE___, would undoubtedly tend greatly to accelerate the movement in China and might induce her immediately to set about securing the gold needed as a basis for instituting some form of the gold exchange standard. That would in turn magnify the effect which had already been produced on silver by the Indian announcement, both by the reduction in demand and to some extent by the increased supply of silver that might come into the market. Moreover, the adoption of the gold standard by China would produce a further new demand on the world's gold supplies, and this demand would tend to appreciate gold and thus still further depress the price of silver"

1925 - REPORT OF THE ROYAL COMMISSION ON INDIAN CURRENCY AND FINANCE1

fraser.stlouisfed.org/files/docs/publications/FRB/pages/1925-1929/27416_1925-1929.pdf

pitcairn2 2017.02.14. 00:31:45

@lezlidzsi84:

az anglo-amerikai bankárok kisded játékai...

Silver Tour Of China 1930
www.silver-investor.com/charlessavoie/cs_nov07_silvertourofchina1930.swf

Silver Tour Of China 1931
www.silver-investor.com/charlessavoie/cs_dec07_silvertourofchina2.swf

avagy hogyan fosszunk ki több száz millió embert...

újra megkapod az arany ezüst arányszámról szól grafikont

Gold/silver ratio since 1880
goldsilver.com/re/common/images/images/goldsilver%20ratio.png

pitcairn2 2017.02.14. 11:04:29

@lezlidzsi84:

erről már hallottál?

1938 Yellow River flood
en.wikipedia.org/wiki/1938_Yellow_River_flood

a kínai nacionalisták egyszerűen levegőbe repítették a Sárga folyó gátjait és elárasztották vízzel a saját lakosságukat...

a háború utáni hivatalos Kuomintang vizsgálóbizottság szerint 800 ezer ember halt meg csak egyedül emiatt...

és ez már valószínűleg masszív kozmetikázás...

több mint 50 ezer négyzetkilométert árasztottak el, több millió embert téve hajléktalanná a monszun időszak kellős közepén...

no a "humanitárius" amerikaiak efféle rendszereket támogattak Japánnal szemben...

az eset egyébként kb. a legvadabb példája lenne az un. "környezeti hadviselésnek"...

pitcairn2 2017.02.14. 11:10:38

@lezlidzsi84:

hát ez egyszerűen gyönyörű...

"The flooded countryside was more or less __abandoned__ and ___all the crops destroyed___. Upon the recession of the waters much of the ground was ___uncultivable___ as much of the soil was covered in silt. Many of the public structures and housing were also destroyed, leaving any survivors destitute. The ___irrigation channels were also ruined___, further adding to the ecological toll on the farmlands"

a "demokrácia Wall Street_i élharcosai" keresve se találhattak volna támogatásra méltóbb rezsimet...

pitcairn2 2017.02.14. 14:20:44

@lezlidzsi84:

porrá égetett városok a "felperzselt föld" taktika jegyében a japán hódítók ellen...

1938 Changsha fire
en.wikipedia.org/wiki/1938_Changsha_fire

humanitárius elvek mentén ilyen elmebetegeget nem lehet támogatni...

pitcairn2 2017.02.14. 14:26:34

@lezlidzsi84:

még a polgári lakosságot is "elfelejtették" tájékoztatni arról, hogy éppen felperzselik a városukat...

"Due to an organizational error (it was claimed), the fire was begun without any warning to the residents of the city. The Nationalists eventually blamed three local commanders for the fire and executed them."

en.wikipedia.org/wiki/Chiang_Kai-shek#Second_Sino-Japanese_War

mondjuk akkor sem vitték túlzásba a "tájékoztatást" amikor komplett országrészeket árasztottak el vízzel a "szent önvédelem" jegyében...

Untermensch4 2017.02.15. 15:10:00

@lezlidzsi84: " Ez azért már kezd kicsit túl csavaros lenni. Tehát igazából az amcsik tehetnek arról, hogy - az egyébként szovjet hátszéllel naggyá tett - Mao egy brutális diktátor lett, mert tanult az egyetemük kínai fiókjában, az amcsik tehetnek arról, hogy japán nekiugrott Kínának és megölt kb. 20 millió embert, de mivel beugratták szegény japánokat és az amerikaiak meg is verték őket, végső soron a Mao által megölt emberekért is ők felelnek."
Az usa vezetése az 1900-as évek elejétől a "csak" félgyarmat kínára pályázott, a torta többi része már fel volt osztva, elvileg az angoloknak is eladható lett volna a sztori hogy legyen a brit birodalom és a japánok között egykína-fülöpszk-pacific -"puffer/védősáv". Aljas módon a japánok is a még fel nem szeletelt tortarészre pályáztak... a humanitárius porhintés jól hangzik. Jobban mint hogy több évtizedes külpolitikai machinálás után az usa tökön szúrta magát a kína-projekttel.

lezlidzsi84 2017.02.15. 15:39:05

@pitcairn2: Ha a 100 legnagyobb kormányzati melléfogást kellene felsorolni a világtörténelemből, Csang Kaj Sek rezsimje igen erősen felülreprezentált lenne, ez kétségtelen. Még idekívánkozik az az "baki" is, hogy a szorongatott Japán 1944-ben simán elfoglalta Délkelet-kínát, mert a "generalisszimusz" a helyi parancsnokok vélt hűsége lapján osztotta el a frontra küldött utánpótlást, és így épp a kritikus szakaszokra nem jutott elég. De a háború Japán műve volt és brutálisan lépett fel a civilekkel (meg úgy általában mindenkivel) szemben, és a halottak túlnyomó többsége ennek számlájára írható.

"több évtizedes külpolitikai machinálás után az usa tökön szúrta magát a kína-projekttel" - ez így van, de ezt nem is nagyon titkolják.

lezlidzsi84 2017.02.15. 15:40:42

Egyébként arról van adatod, hogy az USA-szovjet kereskedelmiforgalom és a gazdasági segytségnyújtás hogy aránylott az amerikai-japán viszonylathoz?

lezlidzsi84 2017.02.15. 15:50:28

@pitcairn2:

Az adózás területfejlesztésben való felhasználását pontosan hogyan érted? Mert például a különösen rossz adottságú területeken önmagukban keveset lendíthetnek az adókedvezmények, a magas újraelosztási hányaddal rendelkező társadalmak adóbevételei pedig bizonyos esetekben hajlamosak megragadni a hatalmi központok közelében. (Pl. Magyarországon a túlcentralizált és nagy államigazgatás révén Budapesten.)

pitcairn2 2017.02.15. 16:49:24

@lezlidzsi84:

"De a háború Japán műve volt"

a fél világot közvetlenül vagy közvetve uraló - és kizsákmányoló - anglo-amerikai elittel szemben Japánnak nem nagyon voltak gyarmatai

ezért érintette rendkívül súlyosan az 1930-as Smoot–Hawley Tariff Act nyomán kibontakozó vámháború

ami bizony közvetlen összefüggésbe hozható a britek "kis ezüstmanipulációs" játékával (lásd a témában fentebb belinkelt cikkeket)

szóval ebben a rendszerben Japán nem igazán engedhette meg magának azt a luxust, hogy a polgárháborús káoszba süllyedő Kínában elveszítse a korábban megszerzett gazdasági és politikai pozícióit, ezért vonultak be oda és ezért segítették hatalomra ott a saját kollaboráns kormányaikat

(több is volt, még egy cirka félmilliós kínai kollaboráns hadsereg is felsorakozott a Japánok mellett, gondolom a háború után ezek az emberek nem úszták meg egy "ejnye-bejnyével"...)

Collaborationist Chinese Army
en.wikipedia.org/wiki/Collaborationist_Chinese_Army

a háború során persze mindkét oldalon történtek súlyos atrocitások, de a sztori jelenlegi tálalása elképesztően elfogult és átpolitizált

pl. a number 1 atrocitás (a nankingi isten tudja mi...) kapcsán is úgy indul a HIVATALOS verzió, hogy a nacionalista vezetés:

1. kijelentette azt, hogy a fővárost bármi áron meg kell védeni, ergo az utolsó töltényig harcolni kell
2. ezek után MEGTILTOTTÁK és megakadályozták azt, hogy a polgári lakosság elhagyja Nankingot, mi több
3. FELPERZSELTÉK a Nanking körül lévő településeket

azaz tudatosan hadszíntért csináltak a civilekkel telezsúfolt fővárosból és mindent összehoztak egy kolosszális humanitárius katasztrófához

újra megismétlem ez a HIVATALOS verzió "első akkordja"

"Tang Shengzhi announced the CITY WOULD NOT SURRENDER AND WOULD FIGHT TO THE DEATH. Tang gathered about 100,000 soldiers, largely untrained, including Chinese troops who had participated in the Battle of Shanghai. To prevent civilians from fleeing the city, he ordered troops to guard the port, as instructed by Chiang Kai-shek. The defense force blocked roads, destroyed boats, and burnt nearby villages, PREVENTING WIDESPREAD EVACUATION."

en.wikipedia.org/wiki/Nanking_Massacre#Strategy_for_the_defense_of_Nanking

arról, hogy ezek után mi történt valóban több tucat különböző verzió létezik én az alábbit ajánlom:

Finally, the Truth About Nanjing
www.lewrockwell.com/2006/01/mike-in-tokyo-rogers/finally-the-truth-about-nanjing/

pitcairn2 2017.02.15. 20:55:04

@lezlidzsi84:

1940-ből találtam először konkrét adatot

JANUARY 1940
SURVEY OF CURRENT BUSINESS
bea.gov/scb/pdf/1940/0140cont.pdf

akkor a japán-USA kereskedelem jóval nagyobb volt mint a japán-SZU reláció

ennek kapcsán azért érdemes megjegyezni azt, hogy a SZU elsősorban fejlett (hadi)technikát gyártósorokat, feldolgozóipari berendezéseket vásárolt magának ergo teljesen más volt az odairányuló export szerkezete mint a Japánba irányulóé (Japán pl. hatalmas mennyiségben importált kőolajat, hulladékvasat, gyapotot meg efféle __nyersanyagokat__)

+ arról se feledkezzünk meg, hogy az AMTORG tevékenysége a gazdasági világválság alatt ért a zenitjére, arról pedig nem igazán vannak átfogó hivatalos adatok, mivel a SZU hivatalos elismerése 1933-ig váratott magára (ez csak Roosevelt alatt következett be)

a BEA által kiadott SURVEY OF CURRENT BUSINESS kiadvány azonban furcsamód 1940-ig nem tünteti fel a SZU-val való amerikai kereskedelmet külön (kb. 10 kiadványba néztem bele szúrópróbaszerűen -. azokban nem volt)

az is nagyon szépen látszik egyébként a BEA adataiból, hogy a japán kereskedelem sokkal fontosabb volt az USÁ-nak mint a kínai

innentől kezdve nem igazán tudom máshogy interpretálni a Japánnal szemben alkalmazott anglo-amerikai politikai irányvonalat, mint tudatos, hosszútávú geopolitikai megközelítésnek

(az anglo-amerikai stratégáknak eszük ágában sem volt hagyni azt, hogy Japán - Koreához, Tajvanhoz és Mandzsúriához hasonlóan - egy robbanásszerűen fejlődő kínai csatlósállamot építsen fel)

pitcairn2 2017.02.15. 21:13:08

@lezlidzsi84:

"Az adózás területfejlesztésben való felhasználását pontosan hogyan érted? "

politikai és fiskális decentralizációval együtt

példaként mondjuk Zug kantont dobnám be itt, ami néhány évtized alatt az egyik legszegényebb svájci kantonból az egyik leggazdagabbá vált

Film «Zug: small world - big business»
www.youtube.com/watch?v=VYSffneaIC0

és ehhez semmilyen központi támogatás sem kellett - egyszerűen versenyképessé tették magukat

a különleges gazdasági övezetek egyébként - megfelelő kormányzati akarat mellett - centralizált államokban is sikeresek lehetnek, pl. Kína kitűnő példa erre
en.wikipedia.org/wiki/Special_economic_zones_of_China

az alulról jövő, helyi kezdeményezés azonban sokkal jobb ennél, a derék zugi polgárok nem központi segílyprogramokra vártak, hanem kitalálták azt, hogy hogyan tudják saját magukat vonzóvá tenni a nemzetközi porondon

de extrém példaként akár olyan helyeket is meg lehet itt említeni, mint az 1948 és 2010 között 5800 fősről 80 ezer főssé váló Andorra - ez kb. a legvadabb demográfiai robbanás volt a II világháború utáni Európában

nemcsak a helyieknek, hanem rengeteg bevándorlónak, beingazónak is teremtettek itt munkát mindenféle állami vagy EU-s segíly nélkül!

Video Promocional ANDORRA TURISME 2011
www.youtube.com/watch?v=YZZu_5TLkew

pitcairn2 2017.02.15. 22:08:25

@lezlidzsi84:

az 1930-as években a japán import 96%-a nyersanyag volt

en.wikipedia.org/wiki/Foreign_commerce_and_shipping_of_Empire_of_Japan#Trade

és folyamatosan jelentős külkereskedelmi deficitet futtattak

ez már kb. önmagában választ ad arra, hogy miért akartak ebben a protekcionizmustól és kereskedelmi háborúktól sújtott időben újabb gyarmatokat

a kínai intervenció kapcsán az a több mint 1900 millió yen is nyomós érv volt amit 1927-ig Kínába invesztáltak, 1927-ben pl. a kínai pamutipar 50%-a japán kézben volt

ez abszolút értékben is igen nagy pénz volt, kb. 1 milliárd akkori dollárral ért fel egy olyan időszakban amikor pl. az olasz GDP 8,5 milliárd USD volt

pitcairn2 2017.02.15. 22:16:15

@lezlidzsi84:

+ a kínai nacionalisták által szervezett Japán ellenes kereskedelmi bojkottokat is meglehetősen nehezen tudták Japánban tolerálni elvégre ez volt az egyik legfontosabb exportpiacuk

Chinese_boycotts_of_Japanese_products#20th_century

en.wikipedia.org/wiki/Chinese_boycotts_of_Japanese_products#20th_century

A synopsis of the boycott in China - Trinity College Digital Repository
digitalrepository.trincoll.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1041&context=moore

az utolsót az osakai kereskedelmi és iparkamara adta ki 1932-ben

pitcairn2 2017.02.15. 22:43:21

@lezlidzsi84:

"By 1930, foreign investment in China totalled 3.5 billion, with Japan leading (1.4 billion) and England at 1 billion"

Foreign_direct_investment_in_the_Republic_of_China

en.wikipedia.org/wiki/Economic_history_of_China_(1912%E2%80%9349)#Foreign_direct_investment_in_the_Republic_of_China

a dollár akkori vásárlóerejéhez kb. annyit, hogy 1928-ben vmi 118 USD volt az egy főre jutó magyar nemzeti jövedelem