Pangea

Minden, ami földtudomány

Szemét-tengerek

2016. augusztus 10. 20:00 - Tranquillius

A riói olimpiával kapcsolatban igen gyakran került elő a vízminőség problémája. A tudósítások rendre megemlékeztek a szemetes tengerpartról és a vízben tenyésző megannyi baktériumról. Rio de Janeiro szemete azonban csak "csepp" a tengerben. 

water-pollution-rio-olympics.jpegA kép készülhetett volna bármelyik átlagos városi tengerparton (forrás)

A Szemét-tengerek felfedezése

Az óceánok szennyezése világméretű probléma, mely az emberiség egészségét is veszélyezteti. A világtengerekben felgyülemlő szemét előbb-utóbb bekerül az ember szervezetébe is.

1997-ben Charles J. Moore, oceanográfus, vitorláshajójával éppen Hawaii szigetről tartott hazafelé Kaliforniába egy vitorlásversenyről, amikor elképesztő látvány tárult a szeme elé: 

"Ahogy a fedélzetről a vizet néztem, ahol eredetileg egy óceán hullámzott volna azzal szembesültem, hogy ameddig a szem ellát műanyag szemét borított mindent. Hihetetlennek tűnt, de egy szabad foltot sem láttunk. Egész héten, ahogy haladtunk keresztül a szubtrópusi magas nyomású övben a nap bármelyik időpontjában műanyag hulladék, flakonok kupakok, csomagolóanyagok és ezek törmeléke hullámzott körülöttünk." 

Ez csupán a fecsegő felszín volt. Alaszkai kutatók már 1988 óta tudták, hogy a Csendes-óceán északi medencéjének mélyében nincs minden rendben. A Csendes-óceán északi medencéjében kialakult szemétsziget létezésére először 1988-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) hívta föl a figyelmet. Vízminták vétele során kiderült, hogy az óceán legfelső rétegében megnövekedett az apró, milliméter átmérőjű műanyag részecskék száma. Első ránézésre nem is tűnik olyan soknak a négyzetkilométerenként 5,1 kilogrammos érték, főleg úgy, hogy ezt a mennyiséget 330 ezer különálló darabka adja ki. Csakhogy ez 1999-es adat és már ez is egy nagyságrenddel volt nagyobb, mint amit a '80-as években mértek. A szemétsziget kiterjedése egyedül az északi Csendes-óceánban becslések szerint 1 és 15 millió négyzetkilométer között változik. Utóbbi érték a teljes óceáni vízfelület 8%-a. A becslések attól függően változhatnak, hogy ki melyik koncentrációs értéket veszi határértéknek. Ez csupán a nagy csendes-óceáni szemétsziget (Great Pacific garbage patch), van ennek egy kisebb párja a déli féltekén Ausztrália és Dél-Amerika között. További két szemétsziget cirkulál az Atlanti- és egy az Indiai-óceánban. Számítások szerint a hatodik legszennyezettebb víztest a Földközi-tenger, itt 2015-ös adat szerint 1000-3000 tonna műanyag hulladék lebeg. 

Ha összevetjük a két alábbi ábrát könnyedén rájöhetünk földrajzi ismeretek nélkül is, hogyan és hol alakulhatnak ki szemétszigetek az óceánokban: 

m1dcf8b84.jpg

Van kiút?

Van, de ez rossz hír. A francia Institut de Recherche pour le Développement (IRD) kutatásai szerint a szemétszigetek nem egy örökké magukban örvénylő rendszerek, hanem léteznek olyan tengeráramlatok, amelyek magukkal ragadhatják a részecskéket. De mielőtt rátérnénk a kutatás eredményeire nézzük át hol is gyülekezik a tengeri hulladék.

A Földön összesen öt nagy tengeráramlási cella alakult ki. Kettő az északi, három pedig a déli féltekén. Egy csonka rendszer van, az Indiai-óceánban akkor lehetne két cella, ha Eurázsia helyén is tenger hullámozna. Mind az öt tengeráramlási cella az egyenlítő vonalára tükrözve azonos módon mozog. A kontinensek nyugati partjain hideg, míg a keleti partokon meleg tengeráramlások szállítják az elraktározott hideg és meleg vizet, valamint az összesodort szemetet. A cellák közepén, ahogy az áramlás sebessége lelassul felhalmozódik a szemét, ezt érzékelteti az alábbi ábra: 

patches.PNG Műanyag részecskék koncentrációja a világtengerekben

Az IRD chilei kutatópartnerei megfigyelték, hogy az amerikai partokon is igen jelentős a műanyag hulladék és a lebegő részecskék jelenléte. Maga a kutatás a csendes-óceáni térségre koncentrált, ahol körülbelül egymillió részecskének a mozgását figyelték meg. A pontosabb térbeli felbontás lehetővé tette, hogy akár kilométeres szélességű kisebb áramlásokat is feltérképezzenek, amelyeken a részecskék ki tudnak lépni keleti irányban a fő áramlásokból. Azonban nem csupán horizontálisan léphetnek ki részecskék, létezik egy vertikális irány is.

2009-ben a Kaisei project keretében 1700 mérföldes hosszon mintákat vettek a nagy csendes-óceáni szemétszigetből. Egyaránt keresték a műanyag részecskéket a felszín közeli és a mélyebb rétegekben. És mindenhol megtalálták. Mivel az óceánok,tengerek mélyén a felszíni áramlások alatt (lásd Boszporusz) gyakran léteznek ellentétes irányú mélybeli áramlatok, a hulladék gyakorlatilag a világ bármely pontjára eljuthat. Hogy miért fontos ez? Ha meg akarnánk tisztítani az óceánt jóval nagyobb munkára kell felkészülni, a szennyezés egyre nagyobb területet érint. Hatással van a mindennapi életünkre is: nem csak az öt nagy tengeri hulladékörvényből származó tenger gyümölcsei szennyezettek mérgező műanyaggal, hanem gyakorlatilag mindegyik.

A műanyag részecskék legnagyobb része milliméternél is kisebb átmérőjű, de jelen vannak a konfetti nagyságú részecskék mellett a felismerhető formák, mint például a palackok, tubusok, nejlonszatyrok, bóják, nyugágyak, polifoam darabok, olajos kannák, gyógyszertartók, műanyag vödrök, gyerekjátékok, cipősarkak. Az összegyűjtött "leletekből" kiállítás is nyílt Kaliforniában. Egy 2014-ben publikált tanulmány szerint összesen 270 ezer tonna műanyag hulladék volt akkor a világtengerekben, ami egy viszonylag optimista becslésnek tűnik. 

De honnan kerül ennyi szemét az óceánba?

Származása szerint lehet szárazföldi és tengeri eredetű. Szárazföldről származik a szemét többsége (80%), ami terjedhet a strandon szétdobált pillepalacktól a folyami árvizek által bemosott szeméttelepig. Tengeri eredetűnek számítanak minden olyan szemetet, ami hajókról került közvetlenül a vízbe; elszabadult bóják, csónakok, leszakadt halászhálók, utasszállító hajók tengerbe ürített szemétrekeszei (20%). Érdemes az eredet kapcsán azt is megemlíteni, hogy a szennyezés lehet szándékos, vagy gondatlanságból eredő, de lehet például véletlen is. Előbbire jó példa az elhajigált ásványvizes palack, utóbbira pedig a 2011-es Tōhoku földrengés és az azt követő óriási cunami Japán partjainál. A cunami és más természeti katasztrófák ugyanis hulladékot csinálnak mindenből, még abból is amit nem annak szántak. Az IRD kutatás eredményeivel passzolt, hogy a 2011-es cunami hulladékait részben az amerikai kontinens nyugati partjáról szedték össze, a kanadai Graham-szigetnél például egy biztosan nem hulladéknak szánt Harley-Davidson motorkerékpárt. Egyvalami közös a japán cunami-, vagy a kínai árvízkárosultakban; elveszett ingóságaik a nagy csendes-óceáni szemétszigetben köröznek. 

63357110_japan_tsunami_debris_624-1.pngA japán cunami nyomán keletkezett hulladék eloszlása a Csendes-óceánban (forrás)

Ha eldobunk egy ásványvizes flakont Budapesten a rakparton, az előbb utóbb belekerül a Dunába. A folyó elviszi egy darabon mert könnyebb a víznél, néha fennakad a parton, vagy ártéri erdőben, de a következő áradás viszi tovább. Lassan kopik, süti a nap és bontja az UV sugárzás, részben a víz is oldja. Mire leér a Fekete-tengerig már nem lehet rajta keresztüllátni. A tengerben a hullámzás, a sótartalom és az UV sugárzás körülbelül egy év alatt apró darabokra töri. Biológiailag nem tud lebomlani, így az élőlények képtelenek hasznosítani. A műanyag nem alakul át más anyaggá, a molekulákra bomlott hulladék is műanyag marad. A bomlás során keletkező anyagok rendkívül veszélyesek lehetnek az élő szervezetekre. A biszfenol A meddőséget, rákot, születési rendellenességet, a PCB a dioxinhoz hasonló mérgezési tüneteket válthat ki az állatokban, pl. májkárosodást, vérszegénységet, növényekben fejlődési rendellenességet. A széteső műanyag darabkákon megtelepedik az alga, a plankton, így belekerül a táplálékláncba. A halak megeszik, a halakat kifogják és megesszük mi. Tehát ne reklamáljunk, ha a konzerv szardíniában esetleg mérgező műanyag-származékokat találunk, mi magunk tettük oda.

A nagyobb hulladékdarabok is több veszélyforrást jelentenek az állatvilág számára:  

4014952_orig.jpgAmerika legendás sixpack műanyag fóliája által deformált teknős 

Az élőlények számára a hulladék lehet akár hasznos is, elég mondjuk rákeresni a "remeterák és szemét" szavakra akármelyik keresőben. Groteszk látvány ugyan, de a rák szempontjából akár megfelelő új otthon lehet egy eldobott kupak. Sajnos a többség nem ilyen szerencsés, a tengerekben 700 olyan faj él, mely a kipusztulás szélére sodródhat a környezetszennyezés miatt. 

rise-above-plastics-1200.jpgA madarak MINDENT felcsipegetnek a partról

A tengeri madarak összetévesztik a műanyag részecskéket a halikrával és ezt a parton megetetik a fiókáikkal, akik ezt addig nyelik, amíg a hasuk és emésztőrendszerük tele nem lesz műanyaggal és éhen nem halnak. Teknősök hiszik azt a műanyag szatyrokról, hogy az egy ínycsiklandó medúza. Jobb esetben csak belegabalyodnak, rosszabb esetben le is nyelik és meg. 

Nagyobb testű állatok számára az évente a tengerekben felejtett 640 ezer tonna halászháló, kötél, damil jelenti a legnagyobb veszélyt. Bálnák, delfinek, cápák, fókák, teknősök és madarak tízezreit teszi mozgásképtelenné, csonkítja, vagy öli meg a halászok, horgászok által elhagyott feleszerelés. 

Leszakadt halászhálóba gabalyodott fóka. Bálnákkal is előfordul.

Antropocén üledékek

Az óceánok szennyezése elsősorban biológiai problémának tűnhet, de van geológiai vonzata is. Geológusok egy ideje azon vitatkoznak, hogy véget vessenek-e a holocén földtörténeti kornak és jöhet-e már az új kor, az Antropocén. A fajok kihalási üteme már előre jelzi az új kort. Egy másik "nagyszerű" érv lesz a váltás mellett, ha bebizonyosodik, hogy a szemétszigetekből szépen lassan lesüllyednek a műanyag részecskék a világtengerek fenekére és ott önálló rétegsorokat alkotnak. Évmilliók múlva (ha még lesz ember a Földön) a hegységgé gyűrt óceáni aljzatokban lesz egy érdekes szemét, vagy olvadt műanyag-réteg, őslények helyett kilapult flakonokkal. A szemétszigetek kutatása még gyermekcipőben jár, és a jelenség földtörténeti értelemben még olyannyira újdonság, hogy a  lebegő műanyag talán még el sem érte a tenger fenekét. Így valószínűleg egy ideig még nem lesz erről az üledékképződésről elég információ.

plastic_wave_blue.jpgMinden nyaraló álma más nyaralók szemetében fürödni (forrás)

Mit tehetünk a szeméttengerek ellen?

Viszonylag sok mindent. Például kitehetünk ilyen táblákat. Egyéni szinten a nem szemetelés, mások szemetének összeszedése, tudatos vásárlás, a pazarlás kerülése lehet megoldás. Közösségi szinten a terek, parkok, utcák, folyópartok rendszeres rendbetétele működhet. Magyarországon erre jó példa a TeSzedd mozgalom, de önkéntesek rendszeresen pillepalackmentesítik az Ipolyt és a Tiszát is. Az általuk összeszedett szemét már valószínűleg nem kerül a tengerekbe. Vállalati szinten jó ötletnek tűnt régebben a visszaváltható csomagolás, de vagy a társadalom, vagy a technológia olyannyira fejlődött az elmúlt időszakban, hogy ez a rendszer gyakorlatilag megszűnt, maga alá temette az eldobható csomagolásokat gyártó ipari lobbi. Állami szinten lehetne pl. termékdíjakkal rászorítani a cégeket a visszaváltható csomagolásra, vagy arra, hogy létesítsenek újrahasznosító üzemeket, ahol legalább a saját szemetüket eltakarítják. Furcsán hangozhat az az ötlet is, hogy közműcégek fizetnének a lakosságnak az elszállított szétválogatott szemét után és nem fordítva. Előbb utóbb az emberiség úgyis a szeméttelepeken fog kotorászni felhasználható nyersanyagok után. 

plastic-evolution-fish-apes-man-garbage-full-cycle.jpegEvolúció?

Vannak kedvező hírek, jobbára sajnos lokálisak. Franciaországban nem lehet már nejlonszatyrokat adni a vásárlóknak, az Egyesült Államokban feltalálták a lebomló sixpack csomagolást, amely a legtöbb vízi élőlény haláláért felelős. Ott, ahol a tengerben lévő hulladék a hajózást akadályozza speciális hajókkal takarítják a vízfelszínt. Ugyancsak létezik már gépesített megoldás a kezdő képen látható problémára, a partok tisztán tartására. A takarításnak azonban vannak veszélyei is. Az apró méretű műanyagok kiszűrésével elkerülhetetlen az apró élőlények, pl. planktonok kiszűrése, amely hatalmas területeket változtathat óceáni "sivataggá".

Globális szinten a szemétszigetek felszámolása pénz és szándék hiányában nem valószínű, hogy bekövetkezik. Lelkes doktoranduszok időről-időre előállnak tervekkel, de a szemét kiterjedése, eloszlása és mérete nagyon megnehezíti a hatékony küzdelmet. Ha ebben a pillanatban varázsütésre megszűnne minden szennyezés a tengerpartokon a már bekerült részecskék még ezer év múlva is ugyanott lebegnének.

Ha mindez mégsem működne utolsó lehetőségként világszerte be lehetne vezetni a szingapúri modellt a szemetelés visszaszorítása érdekében és aztán a befolyó bírságokból hulladékmentesíteni. Különben tényleg nagyon nagy baj lesz.

 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

 

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

  

28 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr408931618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

pitcairn2 2016.08.10. 22:35:00

érdekes poszt, de azért azt se feledjük el, hogy valószínűleg még sohasem élt annyi ember relatíve tiszta és higiénikus környezetben mint manapság:)

Filthy Cities - Medieval London
www.dailymotion.com/video/x1f2oye_filthy-cities-medieval-london-bbc_tech

Filthy Cities Paris
vimeo.com/23405739

Filthy Cities: Industrial New York
vimeo.com/45101348

Tranquillius 2016.08.11. 08:46:13

@pitcairn2: Az emberek tekintetében tökéletesen igazad van (Bár Aquincum köztisztasága szerintem lekörözte a középkori Budáét). Az állat és növényvilágról sajnos ez nem mondható el.

pitcairn2 2016.08.11. 09:01:15

@Tranquillius:

az állat és növényvilág tekintetében pedig sehol sincs az emberi környezetrombolás egy jó kis glaciálissal összevetve (lásd alábbi térkép)

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/08/Aridity_ice_age_vs_early_holocene_vs_modern.jpg

erre mondják azt, hogy homoksivatag, ill. jégsivatag rulez, avagy teljes pusztulás...

Tranquillius 2016.08.11. 14:14:12

@pitcairn2: Az eocén klímáról írhatnál nekünk egy cikket. ;)
A "környezetrombolást" pedig elég ha meghagyjuk a természetnek, nem kell még a mi ostobaságunkkal is tetézni.

Tahó Sandokan 2016.08.11. 14:18:11

Ha bárkit vígasztal, ha az ember kihal, ez csak egy vékony csík lesz a földrétegben, és minden megy tovább.

pitcairn2 2016.08.11. 15:48:53

@Tahó Sandokan:

semmi jel sem utal arra, hogy kihalna:)

báró Csekonics 2016.08.11. 15:53:09

"Az apró méretű műanyagok kiszűrésével elkerülhetetlen az apró élőlények, pl. planktonok kiszűrése, amely hatalmas területeket változtathat óceáni "sivataggá"."

Első körben talán elég lenne a látható méretű cuccok 'lehalászása' - abból legalább már nem lesz plankton-lakás.

pitcairn2 2016.08.11. 15:56:20

@Tranquillius:

a környezetrombolás legjobb ellenszere a tulajdonjogok pontos definiálása + a szennyező fizet elv következetes alkalmazása

en.wikipedia.org/wiki/Free-market_environmentalism

Tranquillius 2016.08.11. 16:15:57

@báró Csekonics: A látható méretű dolgok lehalászásával a látható méretű élőlényeket is lehalásznánk. Jó lenne a szemetet már a szárazföldön hatástalanítani, hogy a tengerig el se jusson.

Tranquillius 2016.08.11. 16:18:40

@pitcairn2: Amíg a gazdasági "fejlődés" és GDP bővülés a hulladéktermelésen és a pazarláson alapul, addig senkinek nem lesz érdeke alkalmazni ezeket az elveket.

pitcairn2 2016.08.11. 16:43:05

@Tranquillius:

a tulajdonjogok pontos meghatározása egyébként pontosan az óceánok kapcsán a legzavarosabb, a rablógazdálkodás és a "hulladékdepónia" státusz ezen a ponton talán nem véletlen

időről időre persze felbukkannak merész alternatív hangok is:)

Ocean privatization
en.wikipedia.org/wiki/Ocean_privatization

PS: a propenensek elsősorban a "homesteading" elv mentén képzelik persze ezt el azaz nem abban gondolkodnak, hogy néhány magánvállalat fillérekért lenyeli a földgolyó jó részét

a homesteading elv óceáni alkalmazása mondjuk kb. efféle lenne

Offshore aquaculture
en.wikipedia.org/wiki/Offshore_aquaculture

állítólag sokat fejlődött ez utóbbi időben ez a terület

pitcairn2 2016.08.11. 16:45:52

@Tranquillius:

ebben van némi gazság mivel ezek egyáltalán nem modern elvek

"Cautio damni infecti, amelynek értelme az, hogy mindenki birtokát oly karba köteles helyezni, s oly karban tartani, hogy a szomszédok biztonságát ne veszélyeztesse, ellenkező esetben a származható kárért felelős, s óvadékadásra is kötelezhető."

mek.oszk.hu/00000/00060/html/097/pc009766.html#10

pitcairn2 2016.08.11. 16:50:22

@Tranquillius:

némi vizuális rásegítés:)

open ocean aquaculture
www.google.hu/search?q=open+ocean+aquaculture&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwiXz6_EzbnOAhUBbBoKHSuaDJwQsAQIHw&biw=853&bih=547

különben ők már igen jól védekeznek a "műanyagszennyezés" ellen (az aprószeműhló sokmindent kiszűr)

pitcairn2 2016.08.11. 16:55:46

@Tranquillius:

ez is felettébb érdekes koncepció:)

Seasteading
en.wikipedia.org/wiki/Seasteading

(bár gyanítom, hogy még akkor sem lenne túlzottan versenyképes ha engednék...)

Ad Dio 2016.08.11. 21:12:42

@Tranquillius:

A jövőben a fenntartás/rekultiválás fogja pörgetni a gazdaságot. HIHETETLEN energiákat fog lekötni hogy a halódó ökoszisztémát legalább szigetekben stabilizáljuk.

pitcairn2 2016.08.11. 21:31:18

@Ad Dio:

klikk az alábbi videóra:

Aquapod, Open ocean Aquaculture
youtu.be/XonliUiWO4Y?t=31

inkább ez a jövő... (és bizony tekintetben már a jelen...)

meg ez

Seaweed farming
en.wikipedia.org/wiki/Seaweed_farming

pitcairn2 2016.08.11. 21:43:09

@Ad Dio:

robbanásszerűen fejlődő terület ez hihetetlen potenciállal

Deep Sea Fish Farming in Geodesic Domes: Upgrade
www.youtube.com/watch?v=WpPZUGIJ2M0

a világtengerek hasznosítása még csak most indul, a rablógazdálkodás kora lejárt, már kb. 50% az akvakultúra aránya a kifogott halmennyiségen belül, a tengeri növények termesztése is nagy lendületet vett számos államban (pl. Japánban, Koreában)

Seaweed Farms in South Korea : Image of the Day
earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=85747

pitcairn2 2016.08.11. 21:50:54

@Ad Dio:

ez a "deep sea fishfarmer" meló egész vonzónak tűnik:)

youtu.be/WpPZUGIJ2M0?t=309

pitcairn2 2016.08.11. 21:54:19

@Ad Dio:

állítólag még a biodiverzitást is növeli

youtu.be/WpPZUGIJ2M0?t=402

Kedves Loránd x 2016.08.12. 07:07:42

Vicces. Tíz éves lehettem, amikor a Delta (emlékszik még erre valaki?) egyik adásában egy villanykörte gyárat mutattak, ahogy sok soron rohannak végig az új izzók. A szemeim előtt azonnal megjelent milliónyi szemeteskosár, ahová ezek mind kerülni fognak, egy rövid hasznos időszak közbeiktatása után.

Csak nekem egyértelmű, hogy MINDEN gyár MINDEN terméke ezt az utat járja be? Hogy a leejtett csavar ott lesz ezer év múlva is valahol? Hogy a "szedd magad" egyszerű marketingfogás a tény fölött: szemét nem "keletkezik", hanem mi gyártjuk.

pitcairn2 2016.08.12. 18:34:34

@Tranquillius:

a műanyagevő madarak kapcsán pedig erről se feledkezzünk el:)

"A __zúzógyomor__ őrlőmozgást végez, munkáját a lenyelt kisebb __kavicsok__ (gasztrolit) is segítik, amelyeket a magevő madarak rendszeresen lenyelnek (mennyiségük pl. tyúkban 4–18 g). A kavicsok a hiányzó fogakat pótolják. Az izmos gyomorban ritkábban fellelhető kis __üvegcserepet__, __fémdarabot__, akár csak a kavicsokat, a madarak apránként __megőrlik__, illetve kiürítik. A __keratinréteg__ többek között ezektől __védi__ a nyálkahártyát. "

Zúzógyomor
hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%BAz%C3%B3gyomor

pitcairn2 2016.08.12. 18:58:30

@Tranquillius:

a topic megítélése különben nem tűnik egyértelműnek, mivel az általam felelt első tanulmány is mindjárt az alábbival indít...

"„Many of the studies that attempt to determine baseline levels of plastic ingestion and associated health risks use pre-fledglings or apparently healthy birds, and therefore probably underestimate associated health risks of plastic ingestion”"

OBSTRUCTION AND STARVATION ASSOCIATED WITH PLASTIC
INGESTION IN A NORTHERN GANNET MORUS BASSANUS AND A
GREATER SHEARWATER PUFFINUS GRAVIS
sora.unm.edu/sites/default/files/32_2_187-189.pdf

pitcairn2 2016.08.12. 19:04:57

@Tranquillius:

no ez még jobb

" if plastic does have an adverse effect on body condition, then species that frequently ingest plastic should be the most likely to show negative effects on body condition, including reduced foraging
success or starvation.
The ___general absence of this relationship___ has been a stumbling block in finding evidence for direct or indirect effects of plastic ingestion on body condition ("

PLASTIC INGESTION IN MARINE AND COASTAL BIRD SPECIES
OF SOUTHEASTERN AUSTRALIA
www.marineornithology.org/PDF/44_1/44_1_21-26.pdf

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.18. 08:20:59

A liberális világrend agóniájának egyik jele ez is.

Untermensch4 2016.08.30. 23:34:53

@Tranquillius: Elnézést, vki ezeket tolta nekem:
io9.gizmodo.com/5911969/lies-youve-been-told-about-the-pacific-garbage-patch
science.sciencemag.org/content/351/6278/1196

Tranquillius 2016.09.01. 10:20:48

@Untermensch4: Nem érzek ellentmondást a két cikk között. A nagyobb darabokat a szél általában kihordja a szél a partra, a kisebb lebegők kinn maradnak az óceánon. Az sem érv, hogy a műanyag nem mérgez, mert lehet, hogy az olajoskanna műanyagja nem mérgező, de ami kioldódott belőle sokkal inkább káros: hajlakk, hipó, benzin, festék, oldószerek, gyógyszerek, stb.

Untermensch4 2016.09.07. 15:47:47

@Tranquillius: A "nem mérgező"-ben hosszú távú vizsgálatok nélkül én sem tudok hinni