Pangea

Minden, ami földtudomány

Krakatau

2016. március 02. 19:11 - lezlidzsi84

A mai, igen nagy erejű földrengés nyomán ismét cunami riadó volt Indonézia partvidékének jelentős részén. A 2004-es tragédia emléke ma is él, ahogy egy 120 évvel korábbi, szintén a környék erőteljes lemezmozgásaihoz kötődő katasztrófáé is: a Krakataué. A Jáva és Szumátra szigete közötti Szunda-szorosban található tűzhányó hírnevét 1883-as kataklizmikus kitörésének köszönheti. Bár a közhiedelemmel ellentétben nem ez volt a földtörténet (vagy akár az írott történelem) legnagyobb erejű vulkánkitörése, a bekövetkező robbanás négyszer haladta meg a legerősebb hidrogénbomba energiáját és a történelem során feljegyzett legerősebb hangot produkálta, amellett, hogy jórészt eltüntetett egy közepes méretű szigetet. De miért is lett ez ennyire "nagy durranás"?

Először is vizsgáljuk meg, hogy is került a Szunda-szorosba ez a hírhedté vált tűzhányó (valójában tűzhányócsoport)? A vulkanikus sziget a mai Indonézia legnagyobb részét kitevő javarészt vulkáni eredetű szigetív egy apró láncszemeként jött létre a vékonyabb az indo-ausztráliai kőzetlemez a vastagabb eurázsiai kőzetlemez alá történő szubdukciója következtében. Az alábukás iránya Szumátra partvidékénél északkeleti, Jáva partvidékénél inkább északi irányú - a kőzetlemezek találkozási iránya a Szunda-szorosnál élesen megtörik, ami a szokásosnál nagyobb erőhatásokkal és vékonyabb földköpennyel járhat. Nagyjából az említett töréspont felett található Krakatau szigete... (A lemeztektonika főbb folyamatairól bővebben itt lehet olvasni.)

sunda_strait_map_v3.pngKrakatau fekvése - (forrás

A fentiek fényében nem meglepő, hogy - több környékbeli vulkánnal együtt - Krakatau már korábban is erőteljesen hallatta hangját, geológiai bizonyítékok szerint már a történelem előtti időkben is volt komoly robbanással járó kitörése. A jávai Királyok könyve szerint 416-ban már volt egy a környéken élőkre katasztrofális következményekkel járó kitörés, és van olyan elmélet, hogy az 535-536-os, Közép-Amerikában és a mediterrán térségben katasztrofális éhínséggel és korábban elképzelhetetlen mértékű népességpusztulással járó vulkanikus télért is a Krakatau kitörése tehető felelőssé. Bár a sziget vulkáni csúcsai az 1883 előtti 1500 évben bizonyíthatóan többször is működtek, ezekre a feltételezhetően óriási erejű kitörésekre nincs geológiai bizonyíték.

Mire beköszöntött az 1883-as év, Krakatau szigete az ekkor épp meglehetősen konszolidált éveit élő (értsd, a hollandok ekkor már abbahagyták az emberirtást), egyre inkább prosperáló Holland-Kelet India részét képezte, és bár 200 évvel korábbi kitörései miatt állandó lakosokkal nem büszkélkedhetett, azért meglehetősen szem előtt volt: egyrészt igen közel feküdt a gyarmat legsűrűbben lakott és a világkommunikációba meglehetősen jól bekapcsolt részeihez, másrészt Földünk egyik legforgalmasabb hajózóútjának kellős közepén magasodott. A legutóbbi kitörés óta eltelt időben a termékeny vulkanikus talajt az egyenlítői éghajlatnak köszönhetően dús növényzet nőtte be, és mellette elhajózva néhány batáviai ingatlanfejlesztő talán már ki is nézte magának a hegyes-dombos trópusi édenkertet, amikor 1883. május 20-án a sziget északi oldalán levő, kis vulkáni "csúcs", a 130 méter magas Perbuatan (vagy Perboewatan) füstölni kezdett.

tsu1883krakatoabefore.gifA szigetek 1883 augusztusa előtt északi irányból nézve - (forrás)

Hamarosan a mintegy 9x6 kilométeres sziget két másik csúcsa, a középső Danan, és a déli, legmagasabb Rakata is füstöt és vulkáni hamut kezdett eregetni magából, sőt, a csúcsok között is több helyütt megfigyelhető volt a vulkáni anyagok előtörése, ami már a kortársak szerint sem feltétlenül jelentett jót... Az egyre erősödő vulkáni aktivitás május végére elpusztította a szigeten lévő növényzetet és nagyjából fél méter vastag hamutakarót eredményezett - így nem meglepő hogy a hatóságok a sziget lezárása mellett döntöttek, ugyanakkor a kitörések intenzitása ezt követően lassan alábbhagyott.

5c87ff40.jpg

Az utolsó fénykép a még egyben lévő szigetről - 1883. augusztus 26-án délután készült - (forrás)

A viszonylag nyugodt periódus augusztus 26-án késő délelőttig tartott, délután már szinte folyamatosan robbanásokat lehetett hallani a szigetről, a feltörő hamufelhő magasságát 27 kilométeresre becsülték, és a környéken elhaladó hajók fedélzetére a hamu mellett már horzsakövek kezdtek hullani, valamint az esti órákban egy kisebb cunami is elérte Jáva és Szumátra partjait. A kitöréssorozat másnap reggel és délelőtt négy hatalmas erejű robbanással érte el tetőpontját: reggeli 5:30-kor felrobbant a Perbuatan csúcs, a sziget északi részén található csúcs megsemmisülése északnyugat felé indított el egy cunamit. 6:44-kor a Danan csúcs robbant, ez kelet és nyugat felé indított cunamit (ezért valószínűsíthető, hogy ekkor még volt valami a sziget északi feléből), majd 10:02-kor került sor a legnagyobb, 3-4 ezer kilométerre is jól hallható robbanásra, mely máig a legnagyobb erejű feljegyzett detonáció. (Vélhetően ez semmisítette meg a sziget északi felét a Perbuatan és Danan csúcsokkal együtt.) Az újabb cunami mellett ez a kitörés piroklaszt árat indított el Szumátra irányában, melynek izzó hamu és gázfelhője végzett Ketimbang mintegy 1000 lakosával. 10:40 körül újabb robbanás hallatszott, ami a Rakata egyik oldalának leszakadásának következménye volt. A sugárhajtású utasszállító repülőgép sebességével haladó lökéshullám még sok tíz kilométerre is súlyos károkat okozott (beszakadt dobhártyák, elgörbült fémtárgyak). A 140 kilométerre található Batávia gázművében például kiakadt a nyomásmérő, ami önmagában is elég nagy riadalmat okozott volna... A lökéshullám a korabeli mérések szerint hétszer kerülte meg a Földet.

240px-map_krakatau.gifKrakatau mai állapota (okkerrel), a pontozott terület az 1883. augusztus 26 előtti szigetterületet mutatja - (forrás)

Ugyanakkor a Szunda-szoros partvidéke lakóinak hamarosan kisebb gondjuk is nagyobb lett a fülsiketítő robbanásoknál és a szorosra telepedő éjszakai sötétségnél: a pokoli háttérből ugyanis a reggeli és a késő délelőtti órákban helyenként a 30 méteres magasságot is meghaladó hullámok bontakoztak ki, elsöpörve útjukból mindent és mindenkit, a szorosban haladó hajókat akár több kilométerre a szárazföld belsejébe szállítva. (Ha fogalmat szeretnénk alkotni arról, hogy is nézhetett mindez ki, érdemes rákeresni a youtube-on a 2011. március 11-i japán földrengésre, ezen belül például a sendai-i repülőtérre... Mondjuk úgy, nehezen túlélhető.)

ocean-steamship-carried-inland-in-sumatra-by-tsunami-from-the-krakatoa-eruption-1883.jpgAhogy a korabeli művész elképzelte a cunami által 3 kilométerre a szárazföldre "szállított Berouw gőzöst. Természetesen a környező növényzet nem élte túl ilyen szépen az árat - ahogy a legénység sem - (forrás)

A holland hatóságok szerint a kitörésnek 36.417 áldozata volt, a szám a megtalált holttesteken és a bizonyíthatóan eltűnteken alapult, ezért vélhetően alulbecsült, a következő években még Kelet-Afrika partjainál is találtak vulkáni és egyéb törmelékeken "kapaszkodó" holttesteket. Egyes, a föld színéről eltörölt falvak soha nem népesültek újra, helyüket a vadon vette át, mely ma Jáva nyugati végpontjának népszerű nemzeti parkja.

collectie_tropenmuseum_groot_brok_koraal_uit_zee_dat_bij_anjer_op_land_is_geworpen_na_de_uitbarsting_van_de_krakatau_in_1883_tmnr_60005541.jpgAmiért még nehezebben volt túlélhető a cunami: ilyen csöpp koraltömbökkel és egyéb sziklatörmelékkel gyalulta le a környéket - (forrás)

De mi is történt pontosan? Hogyan zajlott le a kataklizmikus robbanássorozat?

A már ismertetett lemeztektonikai szituáció miatt a különböző erőhatások (pl. lemezek egymásnak feszülése, az alábukó lemez "olvadása") nyomán a magma viszonylag könnyen utat találhatott a Krakatau alatti óriási magmakamrába. Amikor a nyomás elért egy kritikus értéket, a vulkáni kúpok működni kezdtek. Azt hogy itt a szokásosnál nagyobb erők működhettek az is jelzi, hogy a vulkáni anyagok nem csak a három korábbi kráterből törtek elő, hanem köztük is új kürtők nyíltak. Az emiatt bekövetkező hirtelen nyomásváltozás csak fokozta a kitörés intenzitását, ezáltal a magmakamra gyorsuló ütemű kiürülését. Korábbi elméletek szerint amikor a magmakamra feletti kőzetréteget már nem tudta megtartani a kamra anyaga, illetve a kitörési tevékenységek nyomása, elkezdett beroskadni, ami a tengervíz egyre fokozódó betörésével járt a még mindig rengeteg izzó vulkáni anyagot tartalmazó kamrába, vélhetően augusztus 26-a délutánjától, amit az erősödő robbanások is jeleztek. A magmakamra végső beomlására 27-én reggel és délelőtt került sor, vélhetően az első ilyen esemény elősegítette a végkifejletet.

Az újabb elképzelések szerint mindez némileg máshogy játszódott le: a magmakamrában lévő, kétszáz év alatt felgyülemlő viszonylag "hideg" magma - vélhetően alulról jövő nyomásra  májusban "kilökte" a kráterekben található megszilárdult lávadugókat. Mivel a kamra májusban jórészt kiürült, a vulkanizmus alábbhagyott, de a kamra elkezdett újratelítődni a mélyebbről feltörő, sötétebb, forróbb, eltérő összetételű magmával, ami a "régi" magmával keveredve olyan reakciót indított el, mely az augusztus 26-27-i robbanássorozathoz vezetett. A magmakamra beroskadása ezek szerint az óriási mennyiségű kidobott anyag következménye volt.

A beroskadás több, önmagában is katasztrofális következménnyel járt:

1. A beroskadó kőzettömeg, vagy a megelőző robbanás - kissé sután megfogalmazva - kilökte a még a magmakamrában illetve a felszínre vezető csatornákban, valamint a felszínre tört vulkáni termékekben lévő gázokat és egyéb forró anyagokat, amely gyilkos piroklaszt ár formájában "fújt ki" a tűzhányóból. Ilyen piroklaszt ár pusztította el Pompeiit és lakóit 79-ben, de még számos hírhedt esetet tudunk felsorolni, például a Mount Pelée 1902-es, a Mount Saint Helens 1980-as, és az Unzen-dake 1991-es kitörése alkalmával, utóbbit itt meg is lehet tekinteni.  A piroklaszt ár alsó része sűrűbb, komoly méretű köveket egyéb sűrű törmeléket tartalmaz, felső része viszont a könnyebb anyagokat tartalmazó több száz fokos hamu és gázfelhő. Jellemzően gravitációs úton halad előre, a felső gázfelhő viszont különösen veszélyes és alattomos: a mindent ledaráló alsó rész mozgása viszonylag kiszámítható, a gázfelhő viszont képes átemelkedni az útjába eső gerinceken, így mozgása  gyakorlatilag megjósolhatatlan. De a Krakatau nem volt magas hegy, a piroklaszt ár pedig gyakorlatilag a tengerszintről (vagy alóla!) indult, hogy tudta mégis elérni a közel 50 kilométerre fekvő szumátrai partokat? 

Úgy, hogy van még két igen szemét tulajdonsága. Egyrészt nem feltétlenül csak a magmakamra (lávadóm), vagy a kitörési felhő összeomlása adhat "erőt és mindent lebíró akaratot" a piroklaszt ár számára, hanem egy hirtelen bekövetkező robbanás is "kipréselheti" ezt. Ebben az esetben jellemzően egy meghatározott irányban, de a várhatónál jóval nagyobb (kezdeti) energiával  mozog a gyilkos felhő.  Robbanásra pedig bőven volt példa a Krakataunál, és a felhő csak egy irányba (északnyugatra) terjedt, ami alátámasztja ezt az elméletet. És van még egy dolog: a gázfelhő a víz fölött minden emberi várakozással ellentétben felgyorsul, mivel a forró gázok nyomán forrásnak induló tengervíz továbbhajtja azt, fenntartva a gázok felfelé áramlását. Erre a jelenségre a Mount Pelée 1902-es kitörése nyomán figyeltek fel az izzó gázfelhő elől menekülni próbáló hajókon utazók. (Jobban mondva a kisszámú túlélő...)

2. Az nagyméretű magmakamrában lejátszódó folyamatok borzalmas erejű  robbanásokkal (a 10:02-es 200 Megatonnás lehetett) jártak, melyek a Földet hétszer megkerülő lökéshullámot okozták és brutális mennyiségű (kb. 25 köbkilométer) vulkáni anyagot juttattak a levegőbe az 50 kilométeres magasságot elérő kitörési felhő révén. Mindez a következő évben a becslések szerint átlagosan 1,2 fokkal csökkentette a földi átlaghőmérsékletet és különlegesen látványos vérvörös naplementékkel járt.

krakatoa.JPGA szigetből csak a Rakata vulkán déli oldala maradt (itt északról nézve). A hajó alatt 300 méteres vízréteg van, míg két évvel korábban még egy 500 méteres vulkáni csúcs állt ugyanott - (forrás)

Az időjárásra gyakorolt hatás a következőkön alapszik: A kilövellt nagy mennyiségű vulkáni hamu, valamint a magaslégkörbe jutó kénvegyületekből létrejövő kénsav aeroszol felhők visszaverik a napsugárzást, ami a nagymértékű lehűlésen kívül még a földi légkörzés megszokott rendjét is megváltoztatja - és mindezt globális méretekben teszi. Az időjárás drámai mértékű megváltozása miatt a termés késik, a terméshozamok csökkennek, de egyes helyeken akár teljesen el is maradhat az aratás. 

1884-ben ugyanakkor nem került sor nagyobb mértékű terméskiesésre: egyrészt az 1880-as évek eleje alapból viszonylag melegebb időszakként vonult be a történelembe, így volt honnan visszaesni, másrészt a légkörbe került anyag nagysága kevés volt a nagyobb mértékű lehűléshez. Az 1816-os európai nyár "elmaradását" okozó Tambora tűzhányó kitörése 160 köbkilométernyi anyagot juttatott a légkörbe...

3. A legtragikusabb hatással a robbanássorozat következtében Krakatau szigetének 2/3-a helyén kialakuló óriási (300 méteres tengerszint alatti mélységet elérő)  "lyukba" betóduló tengervíz mozgása volt. A visszalendülő víztömeg a viszonylag sekély szorosban 30-40 méteres hullámokat vetett, a cunami pedig mindent letarolt a partok közelében. Az esetleges túlélők egy részét pedig a visszaáramló víztömeg sodorta magával - a szerencsétlenek nem ritkán a vulkáni horzsakőből kialakuló lebegő szigeteken próbáltak túlélni...

A Krakatau élete azóta sem eseménytelen. A szigetcsonkot lassan benőtte a növényzet, de 1927-ben ismét hallatta hangját. Nagyjából az egykori Danan csúcs helyén egy újabb vulkáni kúp emelkedett a tengerszint fölé: az Anak Krakatau (Krakatau gyermeke) mely szinte folyamatosan működve mára már elérte a 300 méteres magasságot.

005068.jpgElőtérben az Anak Krakatau, Földünk egyik legaktívabb vulkánja ennek minden jelével, háttérben pedig az egykori sziget maradéka (vagyis a Rakata vulkáni kúp félbevágott maradványa) - (forrás)

A kitörés még egy aspektusát érdemes megvizsgálni: miért is lett ez ennyire híres/hírhedt? Egyrészt azóta sem robbant semmi ekkorát, másrészt emellett ez volt az első - és rögtön igen komoly - természeti katasztrófa, amit az emberiség csaknem "élőben" követhetett: a távíróvonalak révén pár órán belül értesült a fél világ az eseményről, többek között ezért is sikerült gyorsan realizálni, hogy az ausztráliai Perth-ben és a Rodriguez-szigeten hallott fura ágyúlövés egy Szunda-szorosbeli sziget felrobbanása volt, melynek az évekig tartó furán vörös naplementék és a különösen hűvös 1884-es év révén  - immár azonnal felismert - globális következményei voltak. (Ehhez az emberiség történetében először, globális tudományos észlelő és mérőhálózat is társult.) Ezen felül az akkoriban viszonylag békés korszakát élő emberiség jó részének ingerküszöbét jelentősen meghaladta a közel 40 ezer halott.  Emellett ez volt a képes újságok fénykora, melyeknek egy ilyen látványosan ábrázolható katasztrófa igazi "csemege" volt, így a részletes beszámoló igen sok európai és amerikai újságolvasót elért. Másrészről ez volt az első, jelentős és az akkori középosztály számára elérhető földrajzi/földtani tudástárak megjelenésének kora is, melyekben általában előkelő helyen szerepelt a híres kitörés részletes és tudományos magyarázata (pl. Magyarországon a Kövesligethy-Cholnoky-féle Világegyetem sorozatban). Ezek a kötetek az akkori tanárok számára is megengedhetők voltak anyagilag, így nem meglepő, hogy a vulkánosságot ekkoriban a Krakatau példáján igyekeztek szemléltetni a nebulóknak - akik újságolvasó szüleiktől esetleg már hallottak is a katasztrófáról.

 

Felhasznált források:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1883_augusztus_27_a_krakatau_vulkan_kitorese/

https://en.wikipedia.org/wiki/Krakatoa

https://en.wikipedia.org/wiki/1883_eruption_of_Krakatoa

http://volcano.oregonstate.edu/describe-1883-eruption-krakatau

http://www.geology.sdsu.edu/how_volcanoes_work/Krakatau.html

https://www.youtube.com/watch?v=MrEIT66oPqU&ebc=ANyPxKqk8Ej7isyGBmRGTB9pFFrMtkMrZjhGIu-52LLjIgYaarQhL3Ej6kylWa6aQN2FC2R8I3180yrq2h5iMNcrIcgxlL4d2Q

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr28421256

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Irbisz · http://nemetmindennapok.blog.hu/ 2016.03.03. 08:51:25

A Tambora sokszorta nagyobb kitörese miert nem jart ilyen erös hanghatassal? Vagy igen, csak az nem lett mai szemmel is hitelesen feljegyezve, dokumentalva?

Tranquillius 2016.03.03. 10:07:43

Egészen mostanáig abban a hiszemben éltem, hogy a Rejtelmes-sziget c. Verne regényt részben a Krakatau felrobbanása ihlette, de csak most néztem utána, hogy a regény 9 évvel korábban született.

David Bowman 2016.03.03. 10:09:06

"kén-dioxid által létrehozott kénsav"
Bárcsak így lenne! Ezzel megreformálnád a világ vegyiparát. De sajnos kénsavat csak kén-trioxidból lehet gyártani, így közbe kell iktatni egy katalitikus oxidációt.

David Bowman 2016.03.03. 10:14:43

Még jó, hogy az oroszok a cár bomba 100 Mt hatóerejét leszabályozták kb 55re. Így is megzörrentek az ablakok a londoni NATO konferencia közben.

lezlidzsi84 2016.03.03. 15:18:26

@Irbisz: A Tambora 1815. április 10-i kitörése is legalább 2000-2500 kilométerre elhallatszott, ugyanakkor a Tamboránál nem korlátozódott gyakorlatilag egy napra a robbanássorozat, a vulkáni anyag jelentős része nem a "fő" robbanással távozott. (A valódi anyagmennyiségre egyébként különböző becslések vannak: 50 és 160 köbkilométert is olvastam, de az utóbbi tűnik széleskörben elfogadottnak.) Ezen felül valóban kevésbé jól dokumentált, egyrészt a kitörés a főbb kommunikációs központoktól távol játszódott le, másrészt maga a "kommunikáció" is sokkal lassabb volt. 1883-ban már gyakorlatilag 2-3 napon belül az egész világ tudott az eseményekről, így a globális hatásokra is jobban oda tudtak figyelni.

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2016.03.03. 15:46:03

@David Bowman: A kén dioxidból először kénessav lesz, majd oxigén hatására kénsavvá és ditionsavvá alakul. Gyenge redukáló szer a kénessav, szóval nem kell katalitikus oxidáció. Ha ez nem így lenne, nem lenne szulfátokkal tele a Föld. Mint a gipsz, keserűsó, stb.

David Bowman 2016.03.03. 17:08:36

@Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény]: Gyártani viszont nem így kell. Ez volt az egyik érettségi tételem. A világ vegyiparának az alapja a kénsavgyártás.

David Bowman 2016.03.04. 13:31:04

@Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény]: Erről a reakcióról eddig nem hallottam. Mondjuk a dolog környezetvédelmi része nem volt kellőképpen kifejtve.

Sigismundus 2016.03.04. 17:37:25

Lehet hogy hülyeséget kérdezek, de ezeknek a nyugvó szunnyadó vulkánoknak a lávadugóját nem lehet nagyerejü robbantásokkal kintről megrepeszteni? Gondolok itt arra hogy ezzel el lehetne érni hogy nem csak hosszú ideig gyűlne-gyűlne a feszültség odalent, aztán durr, hamufelhő, kis jégkorszak. Hanem fokozatosan adná ki magát ?

Pene 2016.03.04. 20:37:25

@Sigismundus: direkt nem csinálunk ilyet, mert a globális felmelegedésnek akarjuk az ilyesféle "ráhagyó" módszerrel elejét venni :)

lezlidzsi84 2016.03.05. 07:44:10

@Sigismundus: @Pene: :) Egyrészt nem egyszerű több 100 méternyi repedésrendszert "megtisztítani", főleg, hogy jellemzően nem is ismerjük kiterjedését és "kapcsolatrendszerét". (Tehát nem egy jól meghatározható "klasszik" dugóról van szó.) Másrészt meg még mindig nem ismert milyen erők is feszülnek a mélyben, szóval nem tudjuk mivel segítenénk és mivel nagyon nem. Nem hiszem, hogy lenne olyan döntéshozó, aki bevállalna egy ilyet, vagy olyan robbantómester, aki szívesen vonulna fel sok tonna robbanószerrel egy aktív vulkán tetejére. Atomot dobni meg nem túl szalonképes :)

Rónarider 2016.03.06. 12:15:42

Akkor most a Krakatau alatt "forró pont" van, mint a yellowstone, vagy Hawaii alatt, vagy a két kőzetlemez ennyire nyughatatlan?

klacus 2016.03.06. 17:31:58

A legszebb, hogy a Kanári szigeten is van egy potenciális vulkán, ami kinyírná Európa tengerparti részének igen tekintélyes részét.
www.youtube.com/watch?v=ArcWdSjAkRY

Egy-két strandnak befellegzik... Jó helyen lakunk!

gigabursch 2016.03.09. 18:16:05

Most esett le:
"1883 csúf Karácsonyán..."
Ezer és egy helyen idézett sor.

Ezzel lenne összefüggésben, mert időlegesen megváltozott a klíma?

pitcairn2 2016.03.11. 20:15:41

@lezlidzsi84:

ha még nem ismernéd:)

Krakatoa The Last Days.full movie (BBC)
www.youtube.com/watch?v=J_osgSMeZX4

Pompeii: The Last Day (BBC)
www.youtube.com/watch?v=PlZ-SGfp6Os

a Pompeii múvi vmiért nagyon tetszett - több alkalommal is megnéztem:) (de a Krakatoa se rossz a maga "műfajában)

lezlidzsi84 2016.03.12. 14:53:58

@pitcairn2: Valamikor régebben láttam őket valamelyik kábeles ismeretterjesztőn, de már meg is feledkeztem róluk. Kösz!

lezlidzsi84 2016.03.12. 15:12:51

@gigabursch: Nem biztos, az 1883-as karácsony első napjai állítólag sárosak, latyakosak voltak, de Kelet-Magyarországon ezután igen gyorsan változott a helyzet: metnet.hu/?m=forum&topic=hosszutavu&fromto=69595a69595

Hogy ennek a változékonyságnak volt-e köze a vulkánkitöréshez, az jó kérdés, de ilyen ettől függetlenül is történhetett. Akkoriban is simán voltak "sáros" telek.

lezlidzsi84 2016.03.12. 15:32:30

@Rónarider: Nem, az eurázsiai lemezdarab alá bukó indiai-ausztrál lemez "alámerülésének) lassú beolvadásának és az ezzel járó anyagfeláramlásnak köszönhető. Mivel pont a Szunda-szoros alatt változik meg a lemezek "egymásnak feszülési" iránya, itt vsz. nagyobb erők hatnak, illetve a kéreg is vékonyabb lehet. (A kettő összefügghet.)

Az alábukások zónái mögött rendszerint igen aktív a vulkánosság, ami nem zárja ki azt, hogy "forró pont" is kialakulhasson (pl. Yellowstone), de itt ez a lemezekhez kötődik, azokkal együtt mozog.

exterminador 2016.06.04. 21:53:15

@Tranquillius: Igen, a regény hasonló elméletet írt le: a víz betör magmakamrába, és a sziget felrobban. A gyakorlat pedig igazolta Vernét.