Pangea

Minden, ami földtudomány

Vajon már most is az Antropocénben élnénk?

2015. január 28. 18:59 - BendeA

Az emberiség a 21. századra már olyannyira nagy hatással van a Földre, hogy képes jelentős mértékben megváltoztatni a természetes földi rendszereket. A földtani környezetben az emberiség képes saját maga létrehozni egy új, korábbiaktól eltérő összetételű üledéket, ami réteggé formálódva az elkövetkező évmilliókban is kimutatható lesz. Ez az elképzelés húzódik meg az Antropocén, az új földtörténeti korszak filozófiája mögött, amely a 2000-es évek óta egyre nagyobb teret nyert földtudomány körökben. (A Pangea blogon Egy új kor hajnala: Antropocén c. bejegyzésben már korábban tárgyaltuk ezt a témakört, e bejegyzés az Antropocén körüli tudományos párbeszéd egy újabb aspektusát mutatja be).

 17rfd-image-custom1.jpg

Antropocén: az emberi tevékenységek és a földtani környezet sokrétű összefonódása (link)

De ha az Antropocén egy már létező, új földtörténeti kor, akkor valamikor el is kellett kezdődnie, de vajon mikor? Annak megválaszolása, hogy mikor kezdődött az Antropocén nehézkes és ma is élénk viták tárgya. Véleményem szerint a megfelelő kérdésnek így kellene hangoznia: Körülbelül mikor érhette el az emberiség környezetre gyakorolt hatása azt a szintet, ami akár milliós éves földtani skálán maradandó nyomként marad fent? További kérdésként megfogalmazható, hogy: Egyáltalán elértük-e már ezt a szintet? 

Egyesek a több ezer évvel ezelőtt megjelent mezőgazdaságot, míg mások az Ipari Forradalmat (18. század) jelölnék ki kezdetnek. Nem meglepő módon akadnak olyanok is, akik szerint nem kell siettetni az Antropocén bevezetését, mert még várnunk kell arra, hogy az emberiség képes legyen földtörténeti skálán kimutatható nyomot hagyni. A Leicester-i Egyetem kutatócsoportjának meghatározása szerint azonban már jelenleg is az Antropocénben élünk, és annak kezdete a 20. század közepére tehető. Ugyanis a 20. század közepétől az emberiség már nem csak "apró nyomokat" hagyott maga után, hanem kimutatható hosszútávú változásokat idézett elő az összes földi rendszerben (az atmoszférában, a bioszférában, a hidroszférában és litoszférában). Ehhez az időponthoz kapcsolódik a földi népesség és a légköri szén-dioxid szint jelentős növekedése, továbbá egyes fajok világméretű elterjedése (invazív fajok) és más fajok kihalás szélére kerülése, majd eltűnése. Az infrastrukturális, vagy ipari beruházásokhoz kapcsolódó emberi tevékenység gyakran nagyméretű tereprendezési munkákkal jár, mely szintén az eredeti, természetes környezet drasztikus átalakítását jelenti. Példaként még megemlíthető a beton, a különböző típusú műanyagok és fémek használatának világméretű elterjedése is a 20. század közepétől.

trinity_gadget.bmp

A Gadget, azaz „szerkentyű” névre keresztelt atombomba óta az Antropocénben élnénk? (link

Ez a 20. század közepi időpont tulajdonképpen egybe esik az atomkor kezdetével. Ekkor kezdődött meg a mesterséges radioaktív izotópok nagy mennyiségének szétszóródása a Földön, így gyakorlatilag mindenütt műszerekkel mérhető jelet hagyva hátra az antropocénhez kapcsolható üledékekben. A munkacsoport véleménye szerint az Antropocén kezdete az a pillanat volt, amikor a világon az első nukleáris tesztrobbantás megtörtént: mégpedig 1945. július 16.-a (ha egészen pontosak akarunk lenni hajnali 5 óra 29 perckor történt a kísérleti robbantás). Azt azonban érdemes megjegyezni, mivel földtani korról lévén szó, az ilyenfajta pontos dátum megadásnak igazából nincsen értelme és nem is ad többlet információt, mintha csak azt mondanánk, hogy 20. század közepe. 

Az atomkor kezdete, amikor először fért hozzá az emberiség egy hatalmas új energiaforráshoz, történelmi fordulópontnak számít, és ugyanakkor egy könnyűszerrel nyomon követhető marker is a földtani üledékekben. Mindazonáltal, mint bármely más földtani határ esetén, ez sem egy tökéletes időhorizont az üledékekben, mivel az 1950-es évek elejétől kezdve a globális radioaktív sugárzás szintje fokozatosan emelkedett meg a további bombák tesztelésével. A kutatók véleménye szerint optimális megoldást jelenthet, az ha több, eltérő típusú bizonyíték is rendelkezésre áll az emberiség által létrehozott változások meghatározására.

iridium-strata-extinction-col-cartoon.gif

A fentebb látható (iróniától nem éppen mentes) karikatúra magyarra fordítva valahogy így hangozhat: Őslénytani leckék: 65 millió évvel ezelőtt: A kőzetoszlopban megjelenő irídiumban gazdag horizont felett dinoszaurusz fosszíliák már csak elvétve fordulnak elő. Az irídiumban gazdag horizont megjelenése szerepet játszhatott a dinoszauruszok kihalásában. I.sz. 21.század: A fogyasztási cikkekben gazdag horizont felett az emberi fosszíliák már meglehetősen ritkák. A fogyasztási cikkekben gazdag horizont megjelenése szerepet játszhatott az emberiség bukásában. (link)

Ebben az évben a Antropocén Munkacsoport összegyűjti a fellelhető bizonyítékokat, majd megvitatják az Antropocén kor lehetséges kezdetét. 2016-ban a csoport célja, hogy ajánlásokat hozzon arra vonatkozóan, hogy ezt az új időegységet be kell-e vezetni, és ha igen, akkor hogyan lehet majd meghatározni és jellemezni.

Forrás: Did the Anthropocene begin with the nuclear age?

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

 

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr467110561

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

¿Qué tapas hay? 2015.01.30. 20:27:59

Ha az antropocén korszakra a bevezetőben adott meghatározást definícióként tekintjük, akkor a leicesteriek korkezdet-meghatározása nem tűnik helytállónak. Szerintem az Antropocént lehet külön földtörténeti korszaknak tekinteni, ha földtörténeti időléptékben tekintett későbbi korok kutatói egyértelműen el tudják különíteni ezt a megelőző korszaktól anélkül, hogy a jelen földi civilizációról bármilyen tudomásuk lenne. Illetve az Antropocén megnevezés akkor helytálló, ha ugyanilyen feltételekkel megállapítható, hogy a korszakváltás nem természeti okokra visszavezethetően következett be.

Az alamogordói kísérlet ehhez borzasztó csekély, és roppant mód lokális hatású. Ha a mesterséges eredetű radionuklidok első környezetbe kerülését tekintjük korszakhatárnak, akkor inkább a Hanford Enginer Works és a Columbia-folyó szennyeződése (1944) lenne a határ. Bár ez is lokális esemény. Technikatörténeti szempontból az "atomkor" kezdete 1942. december 2, de ez földtörténeti szempontból megint jelentéktelen esemény. Az azóta eltelt 73 évben két olyan kontinentális hatású esemény volt, ami az atomenergia felhasználásához kapcsolódik: a Tecsa-folyó és lefolyásának elszennyezése (1946-1953), illetve a csernobili baleset (1986). De ezek hatásának kimutatása már 10000 év múlva is csak specifikus kutatásokkal lesz lehetséges.

Visszatérve a bevezetéshez, én inkább a szintetikus vegyszereket (növényvédő szerek, műtrágyák, gyógyszerek) és ezek környezeti hatásait tartanám földtörténeti léptékben kimutathatónak. Persze,ha eltekintünk az épített környezet, illetve az emberi élőhelyek utódcivilizációra hagyott maradványaitól.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.01.30. 20:29:51

Pontosan melyik évben kezdődött mondjuk a pleisztocén?

BendeA 2015.02.01. 12:41:42

@¿Qué tapas hay?: Számomra az Antropocén körüli viták mindig kétoldalúak, és jelen pillanatban nem lehet 100%-ig kijelenteni, hogy akkor van létjogosultsága a korszaknak vagy nem. Szerintem az egész mögött az gondolat húzódik meg, hogy az emberiség drasztikusan alakította át a környezetét a 21.sz közepétől, és ennek káros aspektusai miatt egyesekben felmerült, hogy ha új földtörténeti korba raknak minket, akkor jobban tudatosul az emberekben, hogy a Mi kezünkben van a bolygónk jövője, és rajtunk áll, hogy mihez kezdünk ezzel a teherrel/lehetőséggel.

Másrészt millió vagy 100 ezer éves skálán rendkívül nehéz gondolkodni, végképp ha azt vesszük figyelembe, hogy az elmúlt 50-60 évben nőt drasztikusan a környezetre gyakorolt hatásunk. És ebből messze menő következtetések levonni nem biztos hogy célszerű, mivel 50-60 év múlva kitudja, hogy mennyit változik a "hozzá állásunk".

Amik biztosan kimutathatók lesznek rövid-, középtávon: műanyag hulladékok és egyéb szemétfajták, mesterséges környezetek maradványai, szintetikus vegyszerek (ugyanis ezek nagy része hajlamos felhalmozódni az ökoszisztémában) és a nukleáris fűtőelemek. Ez utóbbi lokális hatásai több 100 ezer éves skálán is kimutatható lesz.

Egyelőre az egész nagyon képlékeny, mert az általunk okozott környezeti változások nagyobbik része nem mérhető emberi léptékben, csak modellezhetők. A több 100 ezer évre előre modellezés meg igen csak jóslás kategóriába megy, mivel nem ismerjük azokat a kölcsönhatásokat, amik 100 ezer éves léptékben figyelhetők meg csak. Én személy szerint nagyon kíváncsi vagyok, hogy végül mit döntenek, és hogyan fogják megindokolni :)

BendeA 2015.02.01. 12:53:58

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A kérdésedre a válaszom a pleisztocén körülbelül 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött és az utolsó eljegesedés végével ért véget (kb. 10-12 ezer év).

Ahogy a cikkben is írtam, nincs értelme szigorúan megadott dátumokról beszélni. Ezeket hozzávetőleges adják meg. A földtörténeti korok megjelenése egy új, korábbiaktól szignifikánsan eltérő összetételű kőzet/üledék megjelenésével adják meg. Na már most a probléma az, hogy kinek mit jelent a szignifikáns eltérés az egyén függő, másrészt az nem várható el, hogy az üledék globálisan mindenhol pont egy időpontban jelenjen meg.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.02.01. 13:15:19

@BendeA:

Köszönöm a válaszodat, bár igazából szónoki kérdés volt. Arra akartam utalni, hogy nincs sok értelme most azon elmélkedni, mikor kezdődött vagy fog kezdődni az antropocén, már ha egyáltalán lesz ilyen.

Ha ui. ilyen tempóban folytatjuk a bolygó tönkretételét, nem lesz senki, aki bármilyen néven hivatkozna rá később.

¿Qué tapas hay? 2015.02.01. 21:50:33

@BendeA: Szerintem alapvetően egyetértünk. Bár szerintem pusztán valamilyen rosszul felfogott környezettudatos nevelési célból felesleges egy új földtörténeti korszakot kreálni.

Figyelemmel a Kovács Nocraft Józsefnénak adott válaszra, ha az ott használt definíciót vesszük "A földtörténeti korok megjelenése egy új, korábbiaktól szignifikánsan eltérő összetételű kőzet/üledék megjelenésével adják meg."
akkor a Trinity-kísérlet valóban elvi korszakhatár lehet. Igaz a trinitit meglehetősen sajátos és egyedi összetételű képződmény, kérdés, hogy 10000, 100000, vagy egymillió év múlva, a szignifikánsan eltérő alkotórészek elbomlását követően, az ásvány eredetének ismerete híján megállapítható-e az antropogén eredet?

És eljutottunk az én elvi fő problémámhoz, a környezetbe jutott antropogén radionuklidok földtörténeti relevanciájához. Kétségtelen, hogy a különféle éles és kísérleti atomrobbantásoknak, aktivitás-kibocsátással járó baleseteknek, elővigyázatlanul deponált nukleáris hulladékoknak most pillanatnyilag fizikai mérésekkel jól azonosítható hatása van. Egyrészről viszont - dacára a magas kezdeti aktivitásuknak - ezeknek a radionuklidoknak az össztömege a földfelszíni kőzetek tömegéhez viszonyítva csekély, másrészről meg - épp a radioaktivitásuk következtében - az aktivitásuk folyamatosan csökken, és bomlanak el stabil elemekké.

A nukleáris fűtőelemekben viszont igazad van. De ezek antropogenitását - földtörténeti léptékben - leginkább a természetellenesen magas uránkoncentráció, a plutónium jelenléte és a természetestől eltérő izotópösszetétel fogja bizonyítani. Körülbelül a felsorolt sorrendű relevanciával.
süti beállítások módosítása